lius 5
id in eight Projects. , matériái f the Roy-the Study th ánd re-' issue on n Canada. ^•ey being in Onta-''orked on ort of the is plan-
•
ning pub-Anatomy
zation of to with
on ques-banking d on the rove use-laced by í collar 3eration, in struc-m of the
two reál ques-
• Anglo-French that are ^e right
in the rchives ants in ral his-
the U.
Study lg with . e early m and )f Log-eboóks n pub-lanned
idapest, 1 by at modern i Berg, Suchon )mplet-in the by ele-1 com-
ik
iigary t hos-.or of said
cope iblers
said. tour-year, over-
íoard jma, i at lajk. Bor-
and said
old to
ee
■ian ted oe-the el-in-
in
1962 július 5
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
9. oldal
PEBRECEN városa a reformáció puritán törekvéseinek évtizedeiben ismétlődő, szigorú tilalmakkal állta útját a "világi muzsikálás" megnyilatkozásainak. Csak a históriás énekek, a "szép és jeles históriák" kerültek egyre nagyobb számban a "vásári sokadalmak" ponyváira, amikor a Svájcból hazatért zseniális kollégiumi tanár, Maróthy György 1740-ben korszakalkotó reformokat vezetett be a kollégiumi zenélés^ történetében. Az ő colleglum musicu-ma már a zenei nevelés első szervezett formája a városban, a "muzsikus diákok" líésöbbi szereplése is innen gj^ökerezik. Amikor 1836.
január
30-án a "Béla futása" előadását hirdetik Debrecenben, a színlap azt is tudomásul adja, hogy "a hangászkar mind oly műkedvelő t. uraságokból, nemes if-jakból s muzsika tanítókból álland, kik e czélra szíves-kedésből vállalkoztak".
Voltak tehát már ebben az időben is "muzsíka-tani-tók" Debrecenben, s ha figyelembe vesszük, hogy a céhekhez nem tartozó iparosok között már 1807-ben számon tartanak egy zongo-rakészitö mestert, hogy 1816-ban Lavotta János itt nyitotta meg az ország első zenemükereskedését, s hogy 1853-ban Szotyorí Nagy Mi-, hály, a Kollégium külföldön tanult ének- és zenetanára 60—60 tanítvánnyal magánzeneiskolát nyitott — láthatjuk: az intézményes zeneoktatásnak megvoltak az előzményei.
Erre a Kollégium egyik szerb származású pártfogójának, Thököli Sabbasnak emlékezetét idéző ünnepsé-
n,övehdéke volt. Lelkes alapítói között nemcsak gazdag polgárok, hanem a "becsületes fazekas céh" kevésbé tehetős tagjai, s más lelkes kézművesek, mint Herczeg József "becsületes gubacsapó mester" nevét is ott találjuk. Az uj intézet az elnyomatás elleni nemzeti tiltakozás jegyében arra \olt hivatott, hogy "minden vallásfelekezeti különbség nélkül, fi- és leánygyermek számára szolgáljon, s hogy bár a művészet és így a zene minden nemzetiségen kívül áll: minriazonáltal a magyar nemzeti szellemre kiváló gond fordíttassék",
S hogy milyen "kiváló gonddal" szolgálta az első igazgató, Komlóssy Lajos a nemzeti szellemet, az kiviláglik 1862. december 19-én kelt beadványából is, melyben ezzel pártfogolja Eni-mei*th Antal zongoratanár összhangzattani tantei-vét: "első lenne intézetünk a honban, hogy e tudomány magyar nyelven taníttatik, s mi kezdjük meg először e rögös, de nem szerfelett nehéz pályát". A választmánynak egyébként már a legelső időkben meggyült a baja az egyházi és világi hatóságokkal. 1862. májusában Bihar megye főispáni helytar-
ellenszenvet gerjeszteni méltóztassék."
ne
tója elrendeli az egyleti gyűlések előzetes bejelentését,
azzal az indoklással, hogy utóbbi időben sajnosán
az
gen adódott alkalom. Az ünnepi vacsorán felállt Farkas Ferenc vaskereskedő, lelkes zenebarát, s 500 forintot a-iánlott fel zeneiskola céljaira. Felhívását többen követték: Vecsey Imre ugyancsak 500, Csanak József pedig 1000 forintot ajánlott fel a nemes célra. Hamarosan tizenkétezer forint gyűlt ösz-sze, hogy "a zene rendszeres s kivált olcsó díj. mellett szélesb körben leendő tanítása és müvelése végett" iskola alapittassék. Az év végere már összehívatták a választmány alakuló gyűlését.
A debreceni Zenede 1862. november 3-án kezdte meg működését. Hat szobát bérelt a volt Degenfeld-palotá-oan, s az első tanévben 270
tapasztaltatott, hogy a gyűléseket politicai eszmék küzdőterévé szándékoznak át-vál*-cztatni, s ezeken minden alkalmat megragadnak, hogy kormányellenes érzelmeiknek érvényt szerezzenek." A Zenede közgyűlése novemberben a rebellis városra jellemző büszkeséggel önrendelkezési jogaiba való beavatkozásnak érzi a rendelkezést, "hihetőleg tévedésből és tollhíbából eredt rendelet"-nek mondja a főispáni utasítást, s visszautasítja a bejelentési kötelezettséget.
A helybeli "egyházi íőlel-kípásztor", a református szuperintendens pedig mintha az egykori tilalmak szellemét akarná feléleszteni: ellenségesen, s elítélően nyi-Iritkozík az intézményről. A Zenede xálasztmánya tiltakozik, s felkéri, "hogy, ha már ezen intézet iránt kebelébe többé le nem győzhető ellenszenv fészkelte be magát, a közönség által kellő méltánylással felkarolt és virágzásnak indult intézetünk iránt hivatalos minőségben
Az ellenséges hangok a-zonban el kell, hogj' némuljanak a mindenünnen érkező lelkes biztatások mellett. Reményi, Erkel, Mátray Gábor az iskola segítségére. MfUray a tantei*\Te vonatkozóan ad has-'^^os útmutatásokat, s írásban hangsu lyozza- 'Fődolog lesz a tanárok instrukcióiba beigtat ni: 1. hogy az órákat pontosan tai-tsák meg; 2. hogy a? ifjúsággal csinnyán bánjanak. Testi büntetéseket ne merészeljenek azt illetni."
A Zenede S.monffy Ernil igazgatása alatt mind iia-gyo) b lendületet adott a város zenei életénöK. Neves hazai é^^ kűlfr^di művészek hangversenyeinek rendezésével (az évtizedek során megfordult a városban Ysa-ye, Marteau, Kreisler, Hu-bermann, Casals, „^Saucr, Bartók, Szigeti, a Brüsszeli Vonósnégyes, a Bécsi T i:-künstlervereín énekkara) széles társadalmi rétegekben felkeltette a zene irán ti érdeklődést. Az ö akarat-preíprek és fáradhatatlan szervezőmunkájának eredménye,hogy az intézet 1894-ben felépíthette saját hajlékát. S az ő igazgatói bölcsessége és előrelátása juttatta a Z(nedét 1913-ban a város kezébe, megadva ezzel a lehetőséget, hogy az első világháború K-'^dasági nehéz-
BéCS — Figyelemre méltó határozatot hozott az osztrák minisztei-tanács. Elfogadta az osztrák zene- és képzőművészeti akadémiák működését szabályozó törvényt azzal az egyhangú módosítással, hogy a zeneakadémiai rangot kapott grazi konzervatórium — a bejelentett tervezettel szemben — nem nevezhető "délkeleti zeneakadémiának".
"Náci fogalmak alkalma, zása nem engedhető meg a semleges és független Ausztriában" —.....kommentálják
osztrák kormánypárti körökben a minisztertanácsi határozatot, amely megakadályozza, hogy egy osztrák
A iQpmk • • •
ségeit nagyobb niegrázkód
KANADAI MAGYAR MUNKÁS 44 Stafford St., Toronto 3, Ont.
Előfizetési ár Kanadába évi $7.00, Egyesült Államokba és más külföldi országokba évi $8.00
Mellékelek $.______
.-t előfizetésre.
Név Cím Város
Tartomány
címváltozás esetén okvetlen töltse ki ! l^égi címem volt:
Utca, P. o. Box vagy R. R-------------
Város - Tartomány
tatás nélkül átvészelje.
Simonffy amellett nagyműveltségű, kitűnő muzsikus \olt: a berliri Stern konzer-vatóriumbaii végezte tanulmányait. Halála után, 1919-bén P. Nagy Zoltán vette át az intézetet, majd 1933-ban Bárányi János lett a Városi Zeneiskola igazgatója. Az ő idejében kapcsolódott be az iskola az uj magyar zene szolgálatába, Bartók és Kodály művészetének propagálásával.
A döntő változás 1952-ben az államosítással következett be az iskola életében: az uj szellemű oktatás immár minden társadalmi réteg előtt megnyitotta az iskola kapuit, mely az uj zenekultúra, a zenei nevelés e-^ gyík fontos központja lett. Fejlődésében soha nem re mélt távlatok nyíltak: előbb íi zeneiskola vált külön ínt^ zetté. s ma már egész iskolai hálózHt, tizer.öt vidéki zeneiskola tartozik a Zeneművészeti Szakiskola felügyelete alá. Az államositá.^ évében Míkulaí Gusztáv,majd 19.55-től Gulyás György áll a Zeneművészeti Szakiskola é-lén, mely 1957-ben Kodály Zoltán nevét vette fel. Tanári karában olyan pedagógu sokat találunk, mint Darkó-Simonffy Irén, aki 1917
(Folytatás a 2. oldalról) villámlás és mennydörgés következtében végigvonuló nagy zivatar sem. Csupán a közös beszélgetésből szakított el valamennyi időt. Programunkkal sietni kellett, így nem volt lehetőség, illetve figyelmen kivűl maradt a szerkesztőség és a rendezőbizottság részéről a köszönet mindazoknak, akik e-gész nap kemény munkát fejtettek ki a kijelölt posztokon, de különösen a nő részére járó köszönet maradt el, akik a legszorgalmasabb munkát végezték a konyhán. A szerkesztőbízottság részéről ezúton mondunk köszönetet mindazok-naky akik megjelenésűkkel és munkájukkal hozzájárultak a Munkás ez évi nyári népünnepélyéhez.
Markos István
állanii kulturólis intézmény a "hitleri birodalom idejére emlékeztető elnevezést viseljen".
A haladó és antifasiszta osztrák körök üdvözlik a minisztertanács határozatát és főleg kormánj'párti indokolását Megállapítják, hogy a határozat nyilván szálka lesz néhány grazi és stájer-orezági "ősnácí" szemében, de feltétlenül emeli Ausztria nemzetközi tekintélyét az antifasiszta világközvélemény előtt.
Kívánatos lenne — hangsúlyozzák továbbá —, hogy ezt a náciellenes irányzatot az osztrák kormány most már ugyanilyen következetességgel én-ényesitse a neonácikkal szemben alkalmazott rendőri intézkedésekben, bírói gyakorlatban az Ausztriában menedékjogot, sőt osztrák állampol-gái-ságot is kapott volt náci főkolomposokkal szemben, s hogy az osztrák kormány kiszolgáltatná végre azokat a főnácikat, akiknek a kiadatását a többi között Belgium, Magyarország és Csehszlovákia is kéri a háború a-latt területeiken elkövetett bűntettek és többszörös gyilkosságok miatt.
Et^eiieic&3ÍE3ek m belgák
és legtökéletesebb hangszert, az éneket van hivatva ápolni és fejleszteni", ez az évtizedes hagj^omány a Gulyás György vezette Kodály kórus eredményeiben jutott el a nemzetközi elismerésig: a llangollení első helyezésig, az arezzói kórusverseny első dijáig, a londoni, brüsszeli hangversenyek síkeréig. * * ♦
ne
óta tanít a zongoratanszakon, s keze alól kiváló tanítványok sora került a Zen ?-aka^'ómiára; Szabó Emil, az egykori Bartók és Kod ál v növendék, aki 1926-tól tanít zeneszerzést és zeneelméletet, s aki 19?7-ben az isko la zeneszerző növendékeinek flső szerző: estjét tartotta: Erdész Mihály, aki 1927 óta tanít gordonkát és kamarazenét.
S ha a Zenede már kezdetben azi tűzte ki célul, "hogy elsősorban a legszebb
A jubileumi ünnepségeken Szabolcsi Bence tartott előadást a magyar zenepe dagógia alapvető kérdéseiről. László Zsigmond zenetörténeti előadását a teiTná-keny szakmai megbeszélések követték. Hernádi Lajos, Kadosa Pál, Sándor Frigyes és Mihály András részvételével. A Zeneművészeti Szakiskola százéves múltját dr. Szabó Ernő gondos rendezésében tetszetős értékes kiállítás ismertette a Déri múzeumban. A centennáris napok zenei versenyén a zeneiskolák legjobb növendékei mutatták be felkészültségüket, s egy hangversenyen mai magyar szerzők pedagógiai műveit adták e-iő, meglepő biztonsággal, é-rett muzikalitással. Az ünneplés tehát nem külsőséges, tetszetős emlékezésekben hívta fel a figyelmet az évfordulóra, hanem gondolat-ébre?ztő vitákkal, munkával, színvonalas hangversenyekkel, híven az intézet évszázados, értékes hagyományaihoz.
Fábián Imre
USUMBURA-ból érkező jelentések szerint a július 1-én függetlenné váló Ruanda Urundiból tömegesen költözik vissza az. anyaországba a belga lakosság. Jelentés szerint július l-re a belga lakosságnak már csak egyharmada marad Urundiban. A július elsejéig terjedő időszakra — két héten át — a belga idegenforgalmi társaság az addigi heti 4 rendszeres légijárata mellett további nyolc kű\önjárat')t indi-totí a szállítás lebonyolítása végett.
(Folvtatás a is. oldalról) szovjet és kanadai, meg a szövetségesek más nemzetiségű katonáinak, hogy megmentették őt és fajtáját a hitleri végpusztulástól.
Az embernek nem egyszer megáll az esze annak láttán, hogy sokan vissza szeretnék csinálni a szövetségesek győzelmét a nácifasizmus felett. Nem röstellik kijelenteni, hogy nagy tévedés volt szövetségre lépni a Szovjetunióval a második világháború alatt. Ezek a szemtelen hazaárulók korteskednek azzal, hogy "We must keep the Communists out!" Ezek valószínűleg szeretnék megfojtani egy kanál vízben az öreg Churchillt is.
Ilyen körülmények k<azött dicséretet érdemelnek a kommunisták, akik most is a haza megmentését tartják fő feladatuknak.
Schaeffer G. C.» Welland, Ont.
Szólásszabadság
"Hive ön a szólásszabadságnak ?"
"Attól függ, hogy én vagy aa ellenfelem az erősebb."