4 oldal
KANADAI  MAGTAB MUNKÁS
I
<• <•
I
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
CANADIAN HUNGÁRIÁN WORK£R
Megjelenik uiinden csütörtökön. Előfizetésiára
Bgy évre $3.00 FSévre $1.50
Published by
THE CANADIAN HUNGÁRIÁN PUBUSHING ASSOC Telefon: Regent 0637
Business Office—48 Barton St. E., Hanoilton, Ontaiio
<f •:• <• <•
I I
i
IZZIK A MAGYAR FÖLD
li-ta: \VrLUA:kí WEINEERG
A Szovjet buza és szegényfarmerok
A kapitalista lapokban az utóbbi napokban megjelent öklömnyi betűs hirek a Szovjet búzáról egy előre meghatározott célt szolgáltak. A mezőgazdasági válság következtében ^a szegényfarmerok az egész kapitalista világban a legnagyobb nyomorba jutottak. Mig az ipari cikkek árai, a mezőgazdasági gépek, az árenda, az adók egyre jobban emelkedtek, addig a termények árai évről évre csökkentek.
A modem nagygazdaságokban, az uj költséges gépek beállításával, sókkal olcsóbban sokkal többet tudtak teiTnelni, mint a szegényfarmerok a kis terjedelmű földjeiken, akik tőke hijján nem voltak képesek gazdaságaikat a nagybirtokosok mintájára átszervezni. Gyűlt a buza a raktárakban, millió bushel-számra rothadt az évek során át el nem adott felesleg. A buza ára a világpiacokon egyre mélyebbre esett. A banktőke által kontrollált Wheat Poolok az előleg árát egyre alcsonyabbra szabták. A nagybirtokos számára volt hitel, volt pénz, de a kisbirtokosok, a szegény farmerok részére nem. A banktőke olyan^ raffináltan szabta meg a kifizetendő előleget hogy a kisfamierok| még a termelési költségeket sem bii-ták lx;löle fedezni. i A jelzálog kölcsönök kamatjait, az adót a gépek törlesztését, X.az árendát, a munkásokat fizetni kellett, de nem volt miből. A ^íegényfarmerok százaitól árverezték el a földjüket, tették őket -nincstelen földönfutókká. A szegényfannerok, földjeiktől igy megfosztva, családjaikkal együtt beköltöztek a városba a munkanélküliek számát szaporítani. Azok pedig, akik a faiTnjukon maradtak, az egyre mélyülő kapitalista világválság következtében eg>Te súlyosabb terhekkel, egyre fojtogatóbb nyomorral küzdenek.
A kizsákmányolás és a vele együtt járó nyomor eg\'re jobban forradalmasítja a kisfarmerokat. Egyre tisztábban látják, hogy a konn^ny csakis a nagytőkések érdekeit szolgálja, hogy a kapitalisták minden intézkedése csak az ö nyomorúságos helyzetük sulyosbodíLsát idézi elő.
Ilyen körülmények között a kapitalisták mindent elkövetnek a szegényfai-merok f orradal masodásának a meggátlására, elége<letlenségük levezetésére. A buza alacsony áráért, amiért pedig csakis az ő profi trendszerük a felelős, bűnbakot kell találni, akire rálehetne kenni a szegén\farnierok nyomoi-uságos helyzetének az okát.
Erre kellenek a rémtörténetek a Szovjet búzáról és a Szovjet buza "manipulációkról" a tőzsdéken. A 'szovjet buza levágja az arákat" meg a "Szovjet elárasztja búzával a világpiacot hogy tönkretegye a famierokat" ilven hírekkel próbálják a szegény farmerok figyelmét elterelni bajuk valódi okáról.
Mi ezzel szemben a tényállás?
A Szovjet Unióban az   ötéves   Terv   sikeres végrehajtása következtében a termelés állandó emelkedést mutat, ez vonatkozik
A parázs izzik a mag>-ar fold mélyén
Izzik a vas a gyárak uUöin. . .
A néma tűrésből láng csap elő
S a lángnyelveket viszi széjjel a szél.
Talpra! TalpraI
Föl, föl!
Lerázni az igát!
Meddig tartja a proletár
Teherre a hátát:..?:
Nincs mit félni a jobbágynak S a munkás sem veszíthet. Elsöpörve a fasci2snust Uj életet nyerhet! Talpra! Talpra!
Volt már egj'szer Tanácsország, De elárult a szocdem ... Ha még egyszer föltámadunk, El nem árul, el nem! Talpra! Talpra!
HOGYAN ÉLNEK A VÖRÖSÖK
Arthur FeUer, a polgári Frankfurter Zeitung szerkesztője, » év taraszán 4 hónapos tanulmányutat tett a Szovjetuhóha? Néhánv részletet közlünk mutatóba a most megjelent könyvé^ böl, hogy lássék, miképpen vélekedik ^ Polffári iró a Szíí^ jetunióróL
Művészet és Klubok!
Izzón, foiTJon a gyűlölet. Támadásra készen! Recseg már a fascista trón. . . ! Munkás, paraszt — készen . . . ! Talpra! Talpra!
Kint a földön, bent a gyárban Agitáljunk harcra S összefon-va, tömörülve Mind ki az utcára. . . ! Talpra! Talpra!
Nyomor, éhség, piszok és gond terheltje
Soi-akozzon — marsra . , . !
Dunán innen s Dunán tul
Legyünk készen — harcra ... I
Talpra! Talpra!
Föl, föl!
Lerázni az igát,
ütésre a kalapácsot!
Élesre a kaszát... !
A négerek mártiriuma
Franciaország afrikai gyarmatain
Különösen pompásak a főváros képtárai. Gazdaságuk nem. csak, hog>' érintetlen maradt, de igen nagymértékben i^.. növekedtek magántulajdonban volt műremekekkel, melyeket \ forradalom lefoglalt és igy a legértékesebb gyüjtemén\-eket ig hozzá férhetövé tette a szemlélő számára. Nagyszerűek továblá a színházak és a koncertek. Szinte megrázó, hogy ez a nép amelynek régi Oroszországban szinte fogalma sem volt e dolg(é.'" ról, most eg>- hatalmas lendülettel mindezeket birtokába vetít vasárnap délelőtt egy múzeumba kerülünk, áz összes termeket hihetetlenül zsúfolva találjuk. A nezök. — még nag\'.obb mért^. oen, mint az uccai járókelők, — munkások, munkásnők, nőia bámész szemekkel nézelődő pai-asztok. A vezetők körül nagy csoportokban, magyarázók: mint amikor egy nép először jut szellemi javakhoz, melyek azelőtt a képzettség és birtoklás előjogai voltak.
Színházakban és koncerteken mindenütt ugj'anez a kép Minden előadás zsúfolt. És mert nagy koncertek számára á termek kicsinyek (hiszen azelőtt csak a kiválasztottaknak veit erre szükségük), igj^ pl. Moszkvában a nagy koncerttennet egy vasárnap öt különböző előadásra használják fél. És mindig tele van. Rendszerint a jeg\'ek nagyrészét szakszervezeteknek adják át. (Eze itt, — a mieinkkel ellentétben, — egy teljes üzemáj tagjait fogják össz^, tehát pl. egy lapvállalatnál a vezércikkiró^ kiadohivatali tisztviselőt, szedőt, takaritóasszonyt, mérnököt könyvelöt és a kifutógyereket),  A szakszei-vezetek 30-75%
ököt^
Franciaország utakat és vasutakat épit az afrikai gyarmatokon, de minden lefektetett talpfa, minden méter ut a benszűlöttek életébe kerül. Mikor a franciák elfoglalták az Egyenlítő körül fekvő vidékeket (Gaban, Közép-Kongó, Ubangi, Sári, Csád vidék, Kamerun.), a lakosság kb 10 millióra inigott. Jelenleg alig két millió benszűlött él ugyanazon a területen. Minden képzeletet felülmúló baromi sorsban tartják a "civilizációt" terjesztő francia kapitalisták a néger lakosságot. A Brazzavile — Pointe-Noire közötti 216 kilométer hosszú vasút építésénél 30.000 munkás halt meg. Egyes munkáscsoportoknak 45—85 százaléka dőlt ki a hatóságok hivatalos jelentése szerint is. Máskülönben maguk a hatóságok szállítják az emberhúst a kapitalista társaságoknak. Erőszakkal sorozzák be a négereket a munkás csoportokba.
francia   polgári   iró,   André   Gide' a feketéket   a falvaikból ezerszámra, küldjék    őket   Brazzaville-be. Az és nem adtak megfelelő mennyiségű
a gabona teraiésre is.   Az álhuni és a kollektív gazdaságokban a
modem mezőgazdálkodás mellett nem csak a teiTnelés emelkedik.        Érdemes ddézni egy hanem a fannerok életszínvonala is.  A földmunkások munkanap- leírását: "Kiszakították ják, a fizetésűket felemeUk, mig, a kapiUilista termelés   állat   a hogy hajórakományként fizetésűket vágják le és a munkanapot emelik fel. utazás   20   napig tartott
Nehéziparámik a kifejlesztésére, a Szovjet Uniónak gépekre élelmiszert. A négerek tömegesen pusztultak el. 8000 indultjel, van szüksége, luiiit szííz millió dollár értékekben rendel' külföldről, rövidesen csak 5000 maradt, azután 2000 és végül csak 1400. Ezért fizetni kell és igy szállítja a búzát, szenet,   meg   egyébb        A kizsákmányoló társaságokat nem izgatja néger faj gyors termékeit a külföldre fizetésképen. kipusztulása,  ök semmit sem   kockáztatnak  ázzali, a hatóságok
A kapitalisták, akik rémülten látják a szociális temielés szükség esetén militarizálják a munkásokat. Ez azt jelenti, hihetetlen méi-tékű győzelmét a munkások és földművesek igazi hogy az erőteljes néger férfiakat besorozzák katonának és mint hazájában, a Szovjet Unióban, mindent elkövetnek a Szovjet Unió katonákat küldik ki őket munkára a különböző ültetvényekre és megsemmisítésére.  Készülnek az   imperialista   háborúra  ellene erdőkitemielésre. .
gőzerővel, folyik az uszítás ellene minden vonalon. \ négerek  "önkéntes" besorozására igen változatos eszkövei
A jelenlegi "buza árának a leszoritiísa" meg egyébb rémhírek, vannak  a   hatóságoknak.   Kötelekkel   körülzárják   a négerfalu melyekről közben maguk a kapitalista lapok is kénytelenek vol- főutcáját és a  köteleken belül  levő férfiakat besorozottaknak tak bevallani, hogy nem   eg>-ebek   szemenszedett   hazugságnál, nyilvánítják. A szökevények ellen haj tó vadászatot rendeznek a szintén kettős célt szolgálnak.   El akarják a szegényfai-merokkal dzsungelben.  A szökevények  rokonait halálra kínozzák, hitetni, hogy nyolnoi-uságukriiik nem a kizsákmányoló kapitalista egyenlítői  gvannatok  főkonnányzójának  1926 október
profitrendszer, hanem a Szovjet Unio az oka, vagyis egyben 126.^0 kiadott rendelete megengedi, hogv a néger katonákat háborús uszításnak^ is szániák a dolgozok igazi hazája ellen.        , három évre benntartsák   '•közérdekű   munkák elvégzésére".
Akkor mikor az "Ontario Gazette" hivatalos kormánylap 90 oldalas hirdetést közöl, melyben nincs más, mint azoknak a famioknak a neve, amiket az adó nem fizetése miatt ái-veiésre tűztek ki, akkor azt akarják elhitetni a farmerral, hogy nyomorúságos helyzetének nem az az oka. hogy tulmagasak az adók, tul nagy a kizsákmányo»ji\s a gyáiosok meg a bankok részéről, hanem a Szovjet Unio,
Aki csak gondolkozni tud égy kicsit, rögtön átlátja ennek a riiesének a hazugságát, felismeri, hogy ez nem egyéb háborús usziiásmll, félrevezetésnél a farmerek részére.
De a farmerek nem hagyják magukat teirevezettetni o"yan könnyen. Mind többen vannak a sorazik között olyanok, akik beiatják a mái kapitalista rendszer tarthatatlanságát és csatláüoz nAk a Kommunista Párt vezetése alá jobb helyzetűknek, követeléseiknek a kivívására.
• A Kommunista Párt egy agrárkonferenciát Jiivott egybe oKtober 25 és 26.-ára Saskatoonba. ahol tüzetesen meg fogják ttU-gyaJni a szegényfarmerok helyzetét és terveket fognak kidolgozni a megszervezé^sükre és helyzet ük gyökeres orvoslására.
:Munkások és szegényfarmerok :    Csakis szervezkedéssel a Kommunista Párt és a Workei-s  Unity   League vezetése alatt verhetitek vissza sikeresen az imperialisták háborús uszítását és vívhatjátok ki magatokniik követeléseiteket !
Szegényfarmerok í Válasszatok és kíildjetek. delegátusokat erre a roppant fontos agi-ái-konferenciái-a, hogy szei-vezetten veliessétek fel a harcot kizsákmányo'óitokkíü szemben!
évre benntartsák "közérdekű munkák elvégzésére". Ez nem egyéb, mint államilag elismert rabszolgatartás. Ezek a kényszeiTnunkát végző néger katonák magántársaságok ültetvényein dolgoznak és az elefántcsontparti vasutak építésében vesznek részt.
Egy néger élete nem sokat ér. Ha egy bennszülött munkás szei-encsétlenség folytán áz életét veszti, családja 1500 frank kártérítést kap. de csak abban az esetben, ha a baleset nem a munkáshibájából történt. Különben a kártérítés összege csak 300 frank. 1500 frankig terjedhető végkielégítést kap a munkás, ha munkaképtelenné válik. Sokat lehetne írni arról a szellemi és erkölcsi nevelésről,, melyben a civilizált európaiak, pontosabban: az európai kíipítalisták részesítik a négereket. Valamennyire jellemzi ezirányu működésüket a Csad-tó mellől a brazzavillei műhelyekbe hurcolt négerek számára írt - utasítás ■következő pontja: -[Minden négy férfi-magával hozhat egy nőt, ki számukra főz     asszonyul szolgál".
Kényszermunka..gyilkolás, üldözés, vérlázító kizsákmányolás. Szemébe vágjuk a kapitalista uraknak: Ez néni egj'éb, mint rabszolgatartás! És demokiatikus frázisokba, hazug "munkásvédelmi'^ töi'\-ényekbe burkoltan, a rabszolgaság ezen modem formája nem emberíesebb és nem szelídebb, mint a régi volt!
aiegjött a Sarló és Kalapács 8.-ik száma.
Ára 25 cent
gedménnyel adják tovább tagainak a jegyeket. Keresetük szerint Néha valamely nagy üzem,   személyzete   számára egy összes jegj'eit fenntartja.
A zenének és szinliáznak ez a szeretete nem korlátozódik csupán a néhány nagyvárosra. A nyárí^hónapok alatt, mikor ott a színházak be vannak zárva, még a legkiválóbb müvészcsoportol is mint Sztaniszlavszky, Mayerhold, vidéken, kis városokbaD| távolfekvü ipari centrumokban, falvakban játszanak a lelkes nézőközönség előtt. És ez még nem minden, mivel maga a né|' is játszik, csinál magának színházat. Rengeteg ilyen sziné^-csopört van, szétszói-va az egész nagy országban Meg valai|: van, ami az uj orosz életre talán a legjellemzőbb éa az nj prolttáréletböl egyenesen elmaradhatatlan. Ez a klubélet. M<sf először talál a paraszt, ha a városba érkezik mindenütt ujjonáí épített "paraszt házakat," ahol olcsón meghálhat, tartózkodhat^ szórakozó és olvasőteiTnei vannak, újságokkal, könyvekkel, stíi
— most először érezheti magát a paraszt a városban egyenji^;; polgárnak. És élihez jönnek hatalmas számban a munkásklubd^^ néha hajdani templomokban, vagy régi palotákban berendezy^ gyakrabban ujjonan építve, oly pompás termekkel, amelyekhá; képest a német szakszei-vezetek házai — amelyeket én ismeKk-;
— közönséges lebujoknak látszanak. Van ezekben színház teréig-ntha többezer férőhellyel temiek: koncertek előadások, kiMü-sok számára, könyvtár, olvasóterem billiárdszpbák, torna- es étterem, stb. Ezenkívül rengeteg szoba különböző csop számára, mint pl, sakkor, zenekor, színészkor, eszperantókör, stt
Tennészetesen    nem    valamennyi    klub    ilyen pompás berendezésű- Sok heljen még   egész    primitív módon, segíteni magukon.   Azonban minden uj, épülő üzem egyidejűig felveszi a klub előkészítését is tei-vei közé. És ez az irányzat egyre jobban hódítja meg az építkező nagy ipari kerületeket. A cél az, hogy   ezekkel   a   kolektiv   intézményekkel   pótolják  a munkásoknak és hozzátai-tozóiknak azt, amit a magánlakások képesek ny íj tani   És   ténylegesen jobb itt a munkásnak mi?í Németországban, ahol a pénzét drága sörre költi, mig 22. ona munkás két kopekért megkapja a maga teáját, és hozzá tetszés-szerinti foiTnában szórakozhat vagy tanulhat.   Ugyanis ezeknek az intézményeknek a szórakozás mellett a tanítás a föfeladatuk. Valóban hatabnas nevelő munkát végeznek.  Nevelik az idósefr beket, akik itt esténkínt padokban, tábla  előtt  ülnek, im olvasni tanulnak.  Asszonyok és leányok számára vaiTÓszobáké hasonlók varrnak. Legelsösorban nevelik az ifjúmunkásokat^ munkásnőket,   akik   itt  mindent  megkapnak,   hogy szakmájukban továbbképezhessék magukat,   vagy   hogy annakidejá az uj állam szerkezetében való résztvételre képesek legj^enek.
A Vörös Iga^ató
Az ipar tényleges szei-vezete következőképpen néz ki; üzem élén a munkásosztályból számazó vörös igazgató áll, bízható párttag, akit a pártfórumok göndHál és állandóan újított rostálással választanak ki.  Mellette, vagy alatta a szakember, a képzett specialista. A yörös igazgató minden;^ ben tei-mészetesen a politikai ellenőrzést gyakorolja, felel hogy vezetésére bízott üzemben a kormány elvei jussanak éryésj és azokat ne szabotálják. Vannak egyes esetek,  amikor «2 ellenőrző szerep valószínűleg az egyedüli, amelyet betölt vörös igazgató kulissza, amely mögött a szakember a ténrl m.unkát végzi. Azonban sz igen sok esetben ez nyilván pen van hogy miként, az teljesen a   személyi tulajdonsa függ. Magam a vörös igazgatók között, akikkel megisinerk egész csomó olyat találtam, akik nagyképességű emberek bea* mást keltik.  Olyanoktól, akik nálamnál  sokkal nagyobb;.^ sztalattal rendelkeztek, hallottam,   — pártonkívülíektöl hogy ez a kísérlet általában bevált és hogy^ nagyszámUr pompás ember dolgozta fel  magát, a párttal együtt aöve,a szerencsés keverékei az egészséges, minden bürokrata szí
mentes egyszerű eml^eniek, égybekötve az ujjonan szelhet t"^ sal és képességgel. '^Komolyan veszik dolgukat és önfüaia*^ és- nagyszerű teljesítménnyel hajtják végre Ezek ^:^f{ igazgatók, egyes esetektől eltekintve, a pái-ttagok A&S^f^^^ fizetésénél, havi 225 rubelnél (kb. 112.50 dollár) nem kai|^ többet. Ha előfordul olyan eset, hogy az így előtérbe *.' munkás nem állja meg a helyét és enged a környezet sának, kímélet nélkül elcsapják. A párt minden szigor gondoskodik arról, hogy a kezek tisztán maradjanak.