Pénztári elszámolás
A MÁSODIK NEGYEDÉVRŐL
Betegsegély és beállási díj alap.
BEVÉTEL 1931 április, május, június és július hónapokban .
Maradvány Márciusban.
Betegsegély alapon .,......$ 70.46
Beállási dij alapon .____...$1767.93
$1838.39
Havidíjból.................4704.45
Tagsági könyv............. 34.25
Jelvény .................... 12.55
Váradi perre............... 100.62
0* L* "D* Xi* «•••«•■•••••••«•« 3*9S
Beállási dij ................ 15.00
Bank kamat............... 24.42
Országos piknik............ 28.23
	
Eiadás~	
1931 április, május, június és július'	
hónapokban	
Betegsegélyek ..........	...$3943.00
Úttörő.................	... 220.00
Úttörő bélyeg..........	... 26.00
Nyomtatványok ........	50.40
Titkári fizetés..........	... 470.00
	... 14.95
Petty Cash..........----	... 64.67
írógép.................	...    - 7.00
	, 28.00
	
	
	2.75
Stencil és papir.........	4.75
ügyvéd, Váradi per.....	... 75.00
	
Osztály könjrvek .......	... 24.00
Kampány szervezés .....	;.. 200.00
Forgó tőke vissza ......	... 10.37
	
	$5196.16
Maradvány
Betegsegély alapon ........$ 17.9'
Beállási dij alapon____..... 1547.73
$1565.70-Viszont biztosítás alapon'^ Bevétel
1931 április, május, június és július
hőnapoUban Maradvány Marchí 1931 .... $1653.33
1653.33
Bank kamat ............... 19.36
Havidijak ..................1726.55
Orvosi dij ................. 12.00
$3411.24
Kiadás
Northern Life Ass. Co.....$1393.94
Angol ügykezelő .......... 30.00
Ügyvéd ..____............. .65.00
Kampány szervezésre...... 150.01
Nyomtatványok ..........• 16.00
$1654.94
Maradvány
Viszontbiztósitási alapon ...$1756.3( Ellenőrizve és rendben találva a Ki bővített Intéző Bízottság 1931 augusztus 2-án tartott gyűlése által. F. A. -Kristoff Elnök,
Charles Wolff,     Joseph Plasko ellenőrök.
Pénztári forgalom
1931 július havában a következő összegek folytak be Szövetségünk pénztárába:
1. OSZT. 57 férfi, 9 női tag. Ha. vidíjak $93.00, viszont biztosítás $31.00, külön biztosítás $1.50. Tagsági könyv $1.00, jelvény 0.60. összesen bejött $127.10. .
2. OSZT. 36 férfi tag. Havidijak $52.50, viszontbiztosítás $17.50 ösz-szesen bejött $70.00, hiány $2.00
4. OSZT. 15 férfi és 2 női tag. Havidíjakból 24.50, viszontbiztosításból $8.50, külön biztosításból $1.00. ösz-szesen bejött $32.50.
5. OSZT. 48 férfi, 2 női tag. Havi. dijak $68.00, viszontbiztosítás $23.00, külön biztosítás $7.50. Tagkönyv 0.25 jelvény 030. összesen bejött $99.05.
6. OSZT. 56 felnőtt, 2 női, 1 iíju tag. Havidíjak 89.75, viszontbiztosítás 30.25, különbitzosítás 3.00. összesen bejött $123.00
7. OSZT. 97 férfí tag. Havidijak 145150. -Viszontbiztosítás 48.50, külön biztosítás 6.00. Orvosi díj $2.00. ösz-szesen bejött $202.00.
8. OSZT. 16 férfi, 2 női tag. Havidijak 26.00, viszohtbíztositás $7.65, külön biztosítás 1.00. Beérkezett $34.-65. Hiány 1.35.
9. OSZT. 7 felnőtt tag. Havidijak 10.50, viszontbiztosítás 3.50, külön biztosítás 1.00, Beérkezett $15.00. Hiány $1.00.
10. OSZT. 15 férfi tag. Havidijak 22.50, viszontbiztosítás 7.50, Beérkezett $30.00.
11. OSZT. 24 fetaőtt férfí tag. Havidíjak 37.50, viszoiitbiztositás 12.50, Beérkezett $50.00.
12. OSZT. 31 férfi, 2 női tag. Havidijak 48150, viszontbiztosítás 16.50, külön biztosítás 1.00. Tagköny 1.00, CLDL 0.25. Beérkezett $(57.25
13. PSZT. 5 felnőtt tag. Havidijak - 7.50,- viszontbiztosítás 2.50, Beéiiei
zett $10.00.
,14. OSZT. 27 férfi, 1 női tag. Ha-vidíjak 44.50, viszontbiztositás 15.25, külön bitzositás 2.00, tagsági könjrv 1.00, Beérkezett $62.75.
15. OSZT. 5 felnőtt tag. Havidíjak 9.00, viszontbiztositás 3.00, külön biztosítás 1.00. Beérkezett $13.00.
16. OSZT. 19 férfi tag. Havidíjak 39.00, viszontbiztositás 13.00, külön biztosítás 1.00, CLDL 0.40. Beérkezett $53.40.
17. OSZT. 5 felnőtt tag. Havidíjak 9.00, viszontbiztositás 3.00, külön biztosítás 0.50, Beérkezett $12.50.
18. OSZT. 11 felnőtt tag. Havidíjak 16.50, viszontbiztosítás 5.50, külön biztosítás 0.50. Beérkezett $22.50.
19. Oszt. 23 frfi és 2 női tag. Havidijak 35.50; viszontbiztosítás 12.50, tagság^ könyv 0.50 Beérkezett $48.50.
20. OSZT. 20 felnőtt férfi tag. Havidijak 30.00, viszontbiztositás 10.00, külön biztosítás 0.50, Beérkezett $40.50.
21. OSZT. 25 felnőtt tag. Havidi-jak 37.50 viszontbiztositás 14.50. Beérkezett $52.00.
22. OSZT. 50 felnőtt, 4 női és 1 ifjú tag. Havidijak 75.25. Viszontbiz-tositás 25.75. Beérkezett $101.00.
Betegsegély .és beállási alap 1931 július hóról Bevétel Maradvány 1931 júniusról: Betegsegély alapon ......• • $ 80.00
Tartalék alapon ......
Beállási dij alapon ...
Betegsegély havidijak . Tartalék alapra ......
.Adminisztrációs alapra Tagsági könyvekért ... Jelvényekért...........
Oa     Xi* !/• ••••••••••
Országos piknik ......
Pótlás tartalékból
108.22 1704.98
813.75 110.00 166.35 4.00 1.20 0.65 28.33
3036.61
201-15
$3237.76
Kiadás
Beteg és rokkant segélyek . .$1070.00
Úttörő .................... 55.00
Úttörő bélyeg ............. 6.50
Fizetések ................. 140.00
Szervezés................. 3.00
Adminisztrációs költségek .. 24.14
Iroda bér ...............<• 5.00
Bank kezelési költség...... 0.02
Nyomtatványok ........... 10-00
Nyugati szervező........v 137.25
Jegyzőkönyvi kivonat
A-C.Ú.B.Sz: kibővített Intéző Bizottságának 1931 augusztus másodikán tartott rendes negyedévi jegyző-'könyvéből:
A központi titkár jelentésének meg vitatása után indítványozva és egyhangúlag elhatározva:
1.) Zemniczky Elek tagnak a 22. osztály által való kizárása jóváhagyva. Az ,Intéző Bizottság Zemniczky tagadásával szemben is bizonyítottnak látja a vádat. Zemniczky 200 dollár elsíkkasztásával vádolta meg az osztály vezetőségét és ezt csak akkor tagadta le, amikor az ö saját híveiből és önmagából álló rovancsoló bizottság az osztály könyveit teljesen rendben találta. Tagadásával^ szemben ezen ténybeli bizonyítékon kívül két tanú is igazolja a rágalmazó kijelentéseket. Névszerint Bajomi és Kudlovits elvtársak, akiknek szavahihetőségét annál is inkább lehet kétségbe vonni,, mert ae.^sztály vezetőségének megrágalmazásáíg Bajomi tagtárs maga is rokonszenv^; zett Zemriiczkyvel, akit azonban nem volt hajlandó a rombolás terére követni.
2. ) Zemniczky sokak jelenlétében^ azt is kijelentette, hogy ha nem ugy történik minden, ahogyan ő akarja; akkor lerombolja az osztályt. Ha egyébb ok nem vonla, ez is elégséges lenne arra, hogy Zemniczky kizárása jóváhagyassék.
3. ) Az I. B. a leghatározottabban "megtiltja, hogy a Zemniczky ügy,! vagy annak fejleményei akár az ösz-' tály, akár más testvérszervezet gryii-lésén tárgyaltassék és ezzer áz osz-: tály züÜesztése tovább folyjon.
Aki ezt a tilalmát megszegi, a Szövetségből kizáratik.
4. ) Nyerges Sándor tagtársat a bel béke helyreállításának idejére központi meghatalmazottnak nevezi ki az Intéző Bízottság és reméli, hogy Nyerges tagtárs ezen megbízásnak a Szövetség érdekében pártatlanul tesz eleget.
5. ) A 22. osztály minden gryüléséröl küldjön be jegyzőkönyvet a következő hat hónapban, hogy á központ ezen határozatának a Szövetség érdekében való végrehajtását ellenőriz-hesse.
Kmf.
Blitzman Imre, Kp. jegyző, '
—-o—-
A C. M. Bs. Szövetség 22 osztályának
erősíteni, bármely fórum előtt Maradok tagtársi üdvözlettel, Skabla István,
521 Boyde Ave. Winnipeg.
MEGJEGYZÉS:
Ez a levél csak ujabb bizonyítéka annak, hogy a központ Zemniczky tagadása mögött is meglátta a tényeket, amikor Zemniczky kizárásának jóváhagyását legutóbbi gyűlésén elhatározta. Teljesen egészségtelen és veszedelmes az, hogy a winnipegi osz tálynál még,mindig legyenek tagtársak, akik egy gyáva rágalmazónak mindenáron a pártját fognák. Ha valaki állít, még pedig olyan dolgot, hogy egy osztály vezetősége pénzt lopott, az legyen elég férfi arra, hogy amint hazudozásaiért megkapja méltó büntetést, azt viselje is el és ne lázítsa maga mellett az osztály tagjait.
Mert nem ez az egyetlen bűne Zem niczkynek. Csak ezen vesztett rajta. Winnipegen mindenkiről piszkos pletykák keringenek, amelyeknek' terjesztői nem állíthatók egyetlen fő-rum elé sem, de egy kis fáradsággal "az emberek magánéletébe vájká-lókat is el lehet és el kell hallgat-tatni. Nem engedhető meg az, hogy egy tag, vagy egy. csoport egyéni lűuságát kielégíteni, rombolja a 22-ik osztályt. A központ nem hajlandó tümi a dolgok jelenlegi állapotát. A "házi mulatságokon" megszervezett Zemniczky védelemnek be kell látnia azt, hogy egy felelőtlen hazudóval és rombolóval azonosítja magát és közben megfeledkezik a Szövetség össz-tagságának érdekeiről
■ ■-•—-o—— .
Egészségügyi rovat
Nyilatkozat
A végnélküli viták, amelyek^ a Zemniczky ügyben folynak, arra az elhatározásra kényszerítenek, hogy személyesen is bele avatkozzak.
Késői elhatározásom mentségéül azt a tényt tozom fel, hogy az első vitán nem voltam jelen, másod sor-
«o ^orrm «o ^ r ♦ XT -A-- 1 ^^n mínt privát ember szimpátiát 23 OSZT. 23^felnott ta« Havidíjak! zemniczky iránt.
27.00, viszontbiztosítás 9.00. Beérkezett $36.00.
24. OSZT. 22 férfí tag. Havidijak 37.50, viszontbiztositás 12.50, külön biztosítás 0.50, beérkezett $50.50.
(Folyt, a 2-ík oldalon)
Keleti szervező
'ótlás tartalékból
20.00
$1470.91 . 201.15
$Í672.06
Maradvány
Tartalék alapon...........$ 17.97
Beállási*dij alapon ______.... 1547.73
$1560.70 VISZONTBIZTOSÍTÁSI ALAP
Bevétel
Maradvány Június hóban
Havidijakbői Orvosi díjra
..$1721.80 .. 404.90 2.00
Kiadás Northern life Ass. Co. H. A. F. Boyde ügyvéd .
$2128.70
. 347.40 25.00
$ 372.40
Bíaradvány Viszontbiztosítási alapon ... $1756.30
De viszont mint jő tagja a 22-ik osjstályhak, mégis kénytelen vagyok vele, mert az uj tagok azt a nézetű-ket fejtetek ki előttem, hogyha tudták volna, hogy testvériség helyett gyűlölettel találhoznak az egylet kebelében, ugy ők nem lettek volna tag jal a 22-ik osztálynak.
Ez a tény bebizonj^ította előttem, hogy a fent emlitett ügy káros .hatással van az osztály működésére és ezúton is éreztetik ennek az ügynek a gyors lefolyását elősegíteni.
Sajnos, eZmniczky tagtárs előttem is hangoztatta a 200 dollár eltiinését körülbelül március hónapban. Bizonyos idő elteltével pedig visszavonta a kijelentését és 135 dollár bankon kivüli kezelést hangoztatott.
Ezen állításomat kész vagyok tigy becsületszóval, mint esküvel is meg-
Pelvétetett a C. M. B. Szövetség 22.ik Winnipeg-i osztály július 30-án tartott vezetői gyűlésén. ! A vezető tagtársak egy tagtárs kivételéver mind jelen vannak. Több ügy letárgyalása után a titkár felolvassa a beérkezett leveleket, köztük Skatola István tagtárstól beérkezett levelet is, mely mint nyilatkozat jött az osztályhoz. A levél ^felolvasása után Nyerges tagtárs kifejti, hogy a-zon tág^rsak védelmére siettek a leg utóljbí havi gyűlésen, nem szövetsé-grünket védték, hanem egyéni akdó. kat támogattak, jól lehet talán nem tudatosan, hanem Zemniczky által félrevezetve. Reméli, hogy azon tagtársak tévedésüket heismervé hibáikat jóyáteszik a 22-ik osztály nagy-gyáépitésével. Magyar tágjtárs beszédében Zemniczky mint alattomos háltba támadó rágalmazót a legmesszebb menőleg elitéli, és kéri a tagtárisakiát, hogyha még ilyen vagy ehhez hasonló rágalmazó közöttünk felüti a fejét, kíméletlenül zárjuk ki sorainkból.
Mert egy ilyen akció nagy hátrányára van Szövetségünk fejlődésének.
Majd Korányi tagrtárs indítványoz-za, hogy a Skabla tagtárs által írott nyilatkozatot küldjük be a K. I. Bizottsághoz és kérjük az Uttörőbeni leközlését. Ezúton pedig felkérjük Szövetségünk osztályainak vezetőségét és az össztagságot, hogy kíméletlen , harcot folytassanak a rfeakcíós elemek ellen.
Távolítsuk él az ilyen elemeket sorainkból, mielőtt legkisebb kárt is okoznának Szövetségünk fejlődésében; .;.,;;,
Korányi tagtárs indítványa egyhangúlag elfogadva, több - tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést bezárta,
A megértés reményében, tagtársi üdvözlettel:
Magyar József        Nyerges Sándor elnök. oszt. titkár.
Gutaütés: A baj hirtelen áll elő. Az arc kipirult, a beteg horkolva lélegzik, öntudatlan, egyik oldali kezét és lábát nem mozgatja. Ilyenkor fontos a friss levegő! Ruhát megoldani! A fejet magasra polcolni! Fejre és szívre hideg borogatást rakni. A boteget sokat ne mozgassuk és azonnal hívjunk orvost.
Nyavalyatörés (Epilepszia). A beteg hirtelen elvágódik. Eszméletlen, horkolva lélegzik, egész testét görc* rángatja és szája habzik. A hab többnyire véres, mert a beteg megharapja a nyelvét
A ruhákat megoldjuk, a fej alá kabátot teszünk. Vigyázni kell, hogy a beteg össze ne verje magát. A marokba szoritott ujjakat nem szabad kifeszíteni, mert ezáltal ujabb rohamot váltunk ki. Nyugodtan, megvárjuk a roham végét, ami legtöbbször 4-5 perc alatt elmúlik. A beteget ne hagyjuk el, amíg teljesen magáhpz nem tért.
Megfagyás. A megfagyott ember eszméletlen, halvány, ajka kékes, á teste hideg. Nem szabad rögtön meleg szobába vinni. Először hóval, vagy ruhával jól ledörzsöljük: és azután a szokott élesztési kísértetet alkalmazzuk. Azután jól betakarjuk.Ha magához tér, meleg italt és kevés alkoholt is adhatunk. Mindig hívjunk orvost. ^
Villanyáram által okozott baleseteik. Legelső dolgunk a sérültet a villanyáram hatása alól kivenni, de vigyázni kell, hogy az áram bennünket is ne érjen.. Az áramot ha lehet ki kell kapcsolni, yagry á vezetéket szigetelő fogóval elvágni.. Ha ez nem lehetséges, akkor álljunk száraz deszkára, vagy száraz ruháta, vagy üres üvegekre, húzzunk fel gummi kez-tyüt,;. vagy csavarjuk kezünket száraz ruhába és próbáljuk ruhájánál fogva, vagy még jobb bottal, vagy üres üveggel a villanyárammal sújtottat helyéből kimozditani és ezáltal kiszabaditani a villanyáram hatása alól. őrizkedjünk a csupasz testet csupasz, vagy pláne nedves kézzel megérintem.
A kiszabadított balesetes égési sebeit bekötjük, ha ptdig eszméletlen, rögtön mesterséges lélegzést végezzünk nála. A mesterséges lélpgzést legkevesebb egy fél óráig kell végez-nL.
. Akasztás. A kötelet el kell vágni és a nyakról levenni. A levágásnál fogjuk meg a testet, hogy az a földre ne zuhanjon. Utána mesterséges lélegzés és ha magához tér, erősítő italok.
Vizbefulás. Ha a kimentett lélegzik és a szive ver: levetjük vizes ruháit, szárazra töröljük, betakargatjuk ás erősítő italt adunk. Ha a balesetes ném lélegzik, vagy ha ritkán és gyengén lélegzik, mindenekelőtt a szájat takaritsuk ki (iszap, kavicsok, lógó müfogak) aztán hasra fektetjük és hasa és mellkasa alsó fele alá teszünk valamit, hogy feje kissé lelógjon. Az igry elhelyezett ember hátára párszor nyomást gyakorolunk,' hogy lélegző csövéből és szájából a víz ki-follyék, azután újból viaszaforditjuk és mesterséges lélegzést végzünk. A mesterséges lélegzést addig végezzük amíg a szerencsétlen újból lélegzeni kezd, de legalább is félóráig.
Mérges gázok átlal okozott balesetek: Mindenekelőtt friss levegőre visszük a szerencsétlent. Mielőtt a helyiségbe behatolnánk, az ajtókat és ablakokat ki kell tárni, mert különben minket is baj érhet. Gyufával, gyertyával behatolni sokszor veszélyes, mért könnyen tuz és robbanás
TÁMOGASD A SZÖVETSÉGET ÜJ TAGOK SZERZÉSÉVEL. EZZEL ÖNMAGADAT TÁMOGATOD.
A központi lu^
Ezután minden levél és pénzküldemény erre a címre küldendő: Canadían Hungárián Mutual Benefit Federatíon, Box 82, Hamilton, Ontario.
támadhat- A szabad levegőre hozott betegnél mesterséges lélegzést alkalmazunk és rögtön orvost hívunk.
Mérgezések: Leggyakrabban előforduló balesetek a mérgezJések és g:' mellett az első segély nyújtás is e-zeknél a legfontosabb és legkényesebb. Nem tárgyalhatom nagyon hosz szan, épp ezért minden egyes szó na-gyon fontos.
Legelső kötelesség a bálesetest meghánytatm. De mivel a balesetes gyomra sokszor üres, tehát nagyon nehéz meghánytataű, ezért először a-dunk neki pá^ pohár vizet, ha leliet langyosan. Azután valamivel (njjal^ vagy kanállal) a beteg torkába nyulunk és a hátsó garati^at addig íz. gátjuk, mig a beteg hányni kezd. A hányás után tejet, vagy.fekete ká. vét jtaggqnk a beteggd.
Foszforos gyufa éakörisbogármög gezésnél nem szabad tejet adni! ^^í: Olyan mérgek után, melyek b bei teg száját és gyomrát felmarják {luir' kő, mosószóda, erős szavak) nem BtaíM had a beteget meghánytatni. E2eilc|| nek ha nyalni tudnak, egy két k&lüŰ^!
tiszta olajat, olvasztott vajatjvagyi xsirt adunk.
Mind«n mérgezéshez aTOiuial^^)^ vost hivunk és ha csak lehet, e!$z«ti megüzenjük, milyen mérget ivott a-balesetes. /
Idegen testek: Ha a torokban^ gében, nyelőcsőben valami megakad, köhögtessük meg a baleseteit, vagyC hajoltassuk előre és üssük párazojil hátba; sokszor kiugrik ilyenkor a be-'v szoriilt falat; ha nem, rögtön orvos- '' hoz megyünk. _ gíH
A gyomorba lenyelt csont,, vag;^ más idegen test legtöbbször nem ai|í koz bajt. Táplálkozzék pár hapig balesetes kissé bővebben é» a lonsreliÉí idegen test többnyire pár nap alat¥f baj nélkül távozik. /
Az orrba jutott idegen teat legtöbbször kijön erős orrfuvásnu Nem szabad az orrba jutott idegen teái • • tet piszkálni. || A fülbe jutott idegen testet légjobbll orvossal kivetetni. Tilos a fUlba nyul-'li ni és az idegen testet T^BTk&M. ^ '-i^^^^ Vérköpésnél és vérhányásnál fek-tessük a betegét kissé oldalt, a fejnél ' magasabbra. Tegyünk vizes boroga. , tást a fejre és a szívre és azonna hívjunk orvost.
SÉRÜLÉ.SI BALESETEK Zúzódások: Ilyenfajta sérüléMkti a sérült tiestrcsz fájdalmasan megdá^ gad és megvörösödik. A zúzott test^ részt nem szabad mozgatni' és arral| az orvos megérkeztéig hideg borogat;.^ tást teszünk. Ha a zúzódás nem ftu^lf lyos természetű, akkor a lehorzsolti?: bőrt jóddal bekenjük és hideg boK)i|Í gátassal lohasztjuk le a daganatot,
Sebzések:   A sebet okvetlenül beifí kell kötni és a vérzést meg kell álli^:-. tani. Ezáltal megakadályozzuk a:l>e«:f| teg elvérzését és a seb fertőzését.; A:-,^ sérült embert leültetjük, vagy lefolu ' tétjük. Segélynyújtás előtt lehetőleg szappatinál és meleg vízzel ti8ztára^^. mossuk a kezünket, de általában ónUf kodjunk attól, hogy a sebet kezUnk-^Á kel érintsük, mert ezáltal vma^jtink-fertőzhetjük meg a sérült erobert^ ^; ■. 5 ^ Legelsősorban a vérzés csillapitá.^-; sára kell törekednünk. ' >
A vérzés csillapítása: Ha véralva..^ dék képződik, akkor a vérzés magátóllj megáll. Ezt a véralvadékot tehát nem^ kell lemosni, mert akkor a vérzés uj-| ra megindul, tehát legjobb a sebet egyszetíien bekötni.és várni az or4^ vosra. Enyhébb vérzés már magától-^ a kötéstől megáll.
Ha azonban a kötésen is tovább szt'^ várögna a vér, akkor vattából vagjr.ií fehér rongyból egy kis labdát for.?^ maiunk és azt szorosan rákötjük ar.é rá a helyre, ahol a vér a kötésen .szi-í] várog át. Ezt nyomókötésnek nevezi :^ zűk. Vattát sehol se tegyünk a nyílt i sebre, mert áz a sebbe beleragad. A ^ vattát ininden esetbíen tiszta rongy'^^^ előzze meg. A nyomó-kötést legtöbb j esetben csillapítja a Vérzést tíSlUniS^ \ ,Men, ha a sérült testrészt magasra 1 emeljük.
Ha a vérzés ennek dacára továbbf tartana, akkor a seb a kézen vagjr a;; lábon van, szoritó körülkötést alkáU^' mázunk. A szorító körülkötést min.| dég á seb és a szív között alkalmaziiiri zuk a combon vagy a felsőkaron, Htt: a sérülés a kéz, vagy a lábfejen van^ akkor is a combon, vagy a ^Iső ka-;; ron alkalmazzuk a azoritó íáStéttt, .^j. mert az alsókar és az alsó lábszár t két csontból áll és azok között fut lé a nagy ér. Tehát hiába szorítanánk'^ az alsó végtagrészt, a vérzés tovább; tartana.
A körülkötésnek olyan szorosnak: kell lennie, hogy az átkStés ntáa a végtagrész elhalványuljon, akkor a-'^ vérzés meg fog állani. Ha a várzé/s^^ elállt, akkor a szoritó kötést levesz-;-' szük és a sérült részt egyszerOdn üs* dőkötéssel bekötjük. ^ ^
Szorító kötést csak akkor szábád^^ alkalmazni, ha sem a fedŐ, sem pe^'; dig a nyomókötés nem csillapította a ^ vérzést. Két óránál tovább semmi ' körülmények között sem sz^a4 bzou'w ritó kötést hagyni egy végtagon táext ■■■ r> sok esetben agy hosszabl> szoTÍt6 kSu' , tés után az illető * végtag elUszkSsS. dík.
(FOLYTATJÜK)