KANADAI MAGYAE MUNKÁS
inunkásitoldiS^ családanyákhoz
sta
időt nyerjen, hogj' citolja, amelyek
lentenek a szánjáa külpolitikai eUenté.;
zociáldemokratákkal iumai miatt nfe kormányon belül ii 1 Heimwehr szárny] igalább a fasiszták!
lány kénytelen tá| élesiteni a munkí| tömegek h^rcikéa" ízért hozza a ni, etek, a parlament nására, azért osi. j ánus '^Schutziund' tbe rendkívüli tör^ j a vonatkozólag.: ínoffenzivája azon magára nagyoi izokdacára, hogy j k, a denitonstríci lak, a gyülekezési Az utóbbi időben nkanélküli démon rsteirmarkban, al-lécsben, ahol a ren j b durvasággal vj ' a gyári munkái sát sem szabad; i, mint ahogyan íj ok sztrájkja bizo részleges győzel. j lunkások étíb<m,tr\
datálnak a kfc yen körülményeké ígységfront kiép I Fasizmus ellen. A triai Pártja már livást intézett a írthoz a nunlcá-k » megszeiyezé cöveteléseken ke: 1 okrata párt veze; nakodott az egy j mni. Közbea a-között Mindjob szilárd egység-5 az osztály aetországi példa Ikül.
Kanadában nem olyan régen ala-meg a nőmunkások csoportja és nv azóta a szervezet nem tett oly v'ellőretörést a munkásnők megnézésében. Mindennek a magyárá a nemtörődömség. Számtalan ^„ van alkalmunk magyar mun-nőket találni akiket meg lehetne Trezni és hajlamúk volna, a munka Xnapi harcaiban részt venni. Akik saknem kivétel nélkül mind érzik jnai nehéz viszonyokat és várják, 5gy mikor fog a helyzet részükre negjavulni- Ezen munkásnők nem ulrt nem tartoznak a szervezetünk je mert nem szimpatizálnak velünk, lígin még senki soha fel sená szólitot tőket, hogy a kiutat csak is magunk íjuk megteremtenii ha meg leszünk zérvezve.
Ezen pár soromban hozzátok szólok nankásnők és munkásanyák. Mi akik _zük a nyomort, a hiánjrt, mi akik küzdelemmel neveljük a gyerme-gjnket, akiket ugy szeretünk és resz íetűnk az életükért, nekünk keU ezen nnnkásnőket bevonni a szervezeteink és meg mondani nekik, hogy mire nevelik a gyermekeiket. Mert hiszen sok anya tudná hogy ágyutölltelék ; az ó drága fiából, hát bizony nem levelné és nem szenvedne érte. Éppen munkásanyák és munkásnők litt az ideje, hogy minden munkásnő Leg tudja, hogy mire neveli a gyer iBtekeit. Mindezt, hogy megtudjuk ten L szükséges minden munkánőnek ta innini és szervezkedni. Ha azt akarjuk f hogy gyermekeink ne legyenek ágyú itölteiékek és a kapitalisták rabszolgái Iáikor tegyük meg a kötelességünket
[2. gyermekeinkkel szemben. Dolgoz-íionk a munkásosztály érdekében.* Vegyünk példát orosz nőtestvéreink {ről kik már nincsenek lekötve felsza Ibaditották magukat á rabszolgaságrtól Ima már szabadok nincsenek elnyomva Imint a kapitalista országokban élő nő Imunkások. Gyerünk az uccára és tün tesünk május elsején. Tüntessünk az egységfrontban a férjeinkkel együtt. Tüntessünk a háború ellen. Vegyük fel a harcot a rothadó kapitalista tár sadalom ellen, mert csakis ugy tudunk és lehet biztos a győzelmünk.
Olvassuk, és terjesszük a mi fegyve rünket a "MUNKÁST", mert egye dűl az a mi fegryverünk, ami vezet a felszabadulás felé.
KATICA, TORONTO.
(hamiltoni munkáslevél.) A egyik este araint bementem a Bennett villába, hogy nap fáradalmait a vaságyon ki pihenjem, egy ajáirási ivet tesz nek elém és egy rendőr spicli el kezdi magyarázni, hogy ezt; azért kell aláimi, hogy tudják ki-számitani mennyi helyre lesz szükség á jövő télen.
Azonban amikor elolvastam, akkor láttam, hogy igy akarnak bennünket becsapni, mert a ki azt aláirja, az kötelezi magát hogy nyolc órát ingyen fog dol gozni a városi farmon. Amikor vonakodtam az iv aláírásától, ak cor egyszerűen azt mondták, logy nem muszáj ennem és kü-' önben is ki mehetek akkor, a-mikor akarok. Mivel tudják, logy egyelőre még kihasználhat nak bennünket mert nem vagyunk eléggé megszervezve, igy aki továbbra is igénybe akarja venni az éhen hálástól megmen tő élelmüket, az kénytelen volt aláimi és elmenni hetenkint tizenkét órát teljesen dijtalanul dolgozni, hogy a következő télen az ingyen munkával termelte-, tett répával és hagymával kinoz zanak bennünket ismét, mint az elmúlt télen.
Ezt még azért is-teszik le^ kább, hogy ne legyen időnk és alkalmunk munkásszervezetekben egymást tanitanunk. Mi sem bizonyitja ezt jobban, mint hogy a leveskonyhára beállitot-tak egy rádic>t és amikor három
MUNKÁRA KEZDIK A NŐTLENEKET
négy munkás elkezd egymással vitatkozni működésbe hozzák, hogy ne érthessük meg egymást MiVel az állandóan Ígérgetett munkából nincs semmi, igy a-kamak bennünket munkásokat arra kényszeríteni, hogy rabszol ga módra dolgozzunk és megakadályozni bennünket abban, hogy ellenük harcoljunk.
Fel tehát munkástársak! Tömörülj ünk murikásszervezétek-be, hogy megtudjuk akadályozni a kapitaUsták rabszolga módra alkalmazott munkarendszerét. Jogosan kell követelnünk mindazokat a kitermelt javakat, ami
ket tőlünk jogtalanul elvettek.
S.W.
Szervezkednek a farmerok is
5^1^ jépitik a ^Tarmers
uet
99
ján a reformis b leszerelték. A >tt egyeztető bi éziai bányászok I ienül. A Domb telepeken a bá lalékos bérlevá i fellázítva a bá 3 támadásaitól ízetek vezérei-lyászok egyu-3k. A Klimon-i már uj» ma bánya mnn annak, hogy !ge határozoV j : mellett van, alános sztrájk
A bányás2ok ások menték küliség a bá »bban a lodri-ja, A textil
ezen a vidé-li, mig a még
1-3 napot dol
r (egy hatna a a 'lUústro-' _ változik és egy dollár lan 7 és í kis iparban" in, hogy a extil munká-bban fordol-lunkások Bzá Kommunista ellenzék járt való harc, között nagy avaslat har . ík vissza he
lem képesek k sztrájkját jkot a mon ] al készitet-inferenciája, kiküldöttje rájk mellett lodzi textil 7t innen el-is textil vá-ibb eső tex Jhenochovo, ;ok városok
legharcia-Demonstrá
indőrséggel
(milk rivri munkáslevél)
Március utolján összehivják a [farmereket gyűlésre, hogy meg Imagyarázzák miért ilyen ala-Icsony a búzának az ára. A gabo ina nagykereskedők kiküldöttje íelmondta azt a sok nehézséget, lami miatt nekünk farmereknek jnélkülöznünk kell és az előadás jután kérdezi, hogy van e hozzá [szólásunk. Mi farmerek hall-Igattunk. De ott voUtak a Far Imérs Unity League szervezői is, (akik azért jöttek, hogy minket |famiereket megszervezzenek, [vagy három órán keresztül ost-Iromolták az ügynököt és mutat jtak rá a kisfarmerek és a váró Ja munkások kibírhatatlan hely ítére. Mivel a farmerek nem vol tak mind ott elhatároztuk, hogy Jegy pár nap múlva egy munkás [gyűlésre jövünk össze.
Április első napjaiban az F.U. IL szervezőinek az előadását I hallgattuk, akik megmagyaráz iták, hogy miért kell a farmerek nek siervezekedni. Megmondták [hogy mi az oka annak hogy a búzánkért csak huszonöt centet kapunk, hogyan árverezik el a földeinket adófejébe, és miért-kell nélkülöznünk. Hogy egy az érdekünk a városi és bánya mun i kasokéval és ezért együtt kell harcolnunk a közös éredkünk-|ért. Elmondták az FUL. által fel
állitott követeléseket a farmerek részére. Hogyan kell harcol ni a magas adók ellen, a farmé rek földijeinek az elkobzása el len, stb. Mi farmerek a szervez kedés előnyösségét /és szükségességét felismerve magalakitot tuk a Farmers Unity-League-t és elhatároztuk, hogy együtt fo gunk harcolni a városi munkásokkal jobb megélhetésért, a nö vekedő fasiszta terror elen, a reformista szervezetek csalásai ellen, a készülődő imperialista háború ellen és a Szovjet „Unió megvédéséért.
Felhivjuk minden farmernek a figyelmét arra, hogy feltétlen szükséges az, hogy mí farmerek is minél erősebbé épitsük ki szervezeteinket. Bennett kor mánya nem törődik azzal, hogy mi hogyan élünk és hogy tudjuk-e értékesiteni termékeinket Azért nekünk kell megvédeni saját ügyeinket. Ezt pedig csak ugy tudjuk elérni ha szervezet ten vesszük fel a harcot Bennett éheztető és árverező politikája el len. Az F.U.L. minden hónap első és harmadik vasárnapján délijtán két órai kezdettel tart tja gyüléséft, amelyen yelenüeri meg minden farmer. Ebben a szervezetben megszűnnek a magánügyek és egy közös célért kell, hogy harcoljuk mindannyian.
iA WINNIPEGI ÁLTALÁNOS SZTRÁJK TIZENNEGYEDIK ÉVFORDULÓJA
, a 120,000 egy ht fo egy hét fo mkásainí* lodzi teíta tó városok asuti mnn ásai köve-
a sztrájk íL montí ;tte ki m» Steleket»
^taláno*
(Folytatás a 3. oldalról.)
kasok harcos szolidaritását; a winnipegi munkásokkal.
Mi hiányzott 1919-ben? Először is, a nyugati mozgalom vezérei, akik ar-'61 álmodoztak, hogy a Öne Big Uni on és passziv általános sztrájkkal ">índent el lehet érni öszezavart szin-^listák voltak. Támogatták az o-josz forradalmat, de nem tudták kel-wen értékelni a leninista alap tani-^ a proletariátus szerepéről, an-«ak vezető pártjáróU, amely szervezi w vezeti a munkásokat a hanAan. « a szindikalisták akik megalapítót *«t a One Big Union-t, még csak jó «»ndikalÍHták sem voltak. A sztrájk JJn közvetlenül feladták a harcot. ™rt»vitásnk a verseíjgésben az A.F. A szervezettel az OM.V. fenntartása *^nyilvánnlt meg. Ez a verseny tar fenn szervezetüket a mai napig. J«»naroBan hozzáfogtak a Síovjet «M6. a Kanadai Kommunista Párt éa * Kmnmunista Internacionálé támadá
sához. Sokan közülök később még ívsz sza is csúsztak az A. F. L. szervező tekhez, amely ellen eleinte harcoltak. Másodszor a szindikalistáknak nem volt fogalmuk azokról ,a szervezeti problémákról amelyek a kanadai mun kasok előtt voltak. Azt hitték, hogy szavazással ki tudják zavarni á reak ciós bürokratáit, nem törődve azzal, hogy ezek a szervezetek a szervezők egész seregével árasztották el a kana dai városokat.
A munkásosztály erős forradalmi pártja nélkül, amely képes arra, hogy a dolgozók harcait összefogja szervezze és.ii^nyitsa —^ az üzemi bizott ságok szorosan összefogott szerveza-te nélkül a kanadai munkások nem voltak képesek a harcot sikeresen levezetni. Egy általános sztrájknak rohamosan terjedni kell, gyors és hatá rozott csapásokat kell hogy mérjea. A védekezés kétségtelenül vereséget Jelent.
A helyzet ma lényegesen változott, A munkások felemésztették a winnipegi sztrájk tanulságait- Tanultak a nagy orosz forradalomtól, az általános sztrájkoktól, melyek azóta lefolytak a világ' több részében. Megta
EGY SZERK; ÜZENET
Mult heti; lapszámunkban "Ha miltonban is volt kommün ünne pély" cimen egy münkáslevél je ent meg, amely élesen kritizálta a hamiltoni klub ösztál3^'a kommün ünnepéllyel kapcsolatban. A szerkesztőség megjegyzést irt a levélhez, amely legnagyobb sajnálatunkra technikai okokból mult heti lapszámunkból kimaradt. A klub továbbra is helyesebb működésére való tekintettel fontosnak tartjuk ezt a hozzászólásunkat most kibővit ve leközölni.
A levélhez hasonló több levél érkezett a szerkesztőséghez Ha-miltonból. Mindegyik hasonló kritikát mond a hamiltoni ünne pélyről. A szerkesztőség felhiv ja a hamiltoni klub osztály figyelmét, hogy azt a kritikát proletár öntudattal tegye maga évá és igyekezzen az ilyen hibát a jövőben kiküszöbölni. A hamil tohi osztály egyike a legaktívabb osztályunknak és reméljük hogy az ilyen kritika csak segite ni fog az osztály további előreha ladásában
A kritika nem a klub tagsága ra, sem pedig az egyes személyre mint'pL a hegedűsre, aki az ün nepélyen részt vett, vonatkozik. A kritika azokra szól akik azt rendezték és a vezetőség figyelmét van hívatva felhívni arra, hogy az ilyesmi a jövőben ne for dúljon elő.
Végül felhivjuk a klub figyel mét, hogy tanulva a hibákon a dolgot befejezettnek tekintse és fogjon hozzá szervezetünk feladatainak a végrehajtására a munkások szervezéséhez.
DZSUMPOLNI SEM SZABAD KINEK NINCS JEGYRE PÉNZE
(calgary munkáslévél.)
Az egyik munkástársunk hosszabb ideig dolgozott egy bá nyában, amiért egy centet sem kapott. Többször követelte a ki dolgozott munkabérét, de a bá nyabárók elutasították azzal, hogy nincsen pénzük. Mivel ott nem tudott tovább élni, az első vonattal a városba indult.
Utazás közben azonban a rendőrök elfogták és fenyegették. Mikor elmondta, hogy hol dolgo zott, de nem kapott fizetést, a rendőrök telefonon beszéltek a munkaadójával és amikor megál lapították, hogy kétszáz dollárt kellett volna kapnia, megbüntették tizenöt dollára mivel jegy nélkül meri; utazni. A bánya tu lajdonosoknák arra volt pézük, hogy a rendőrség által kiszabott büntetést kifizessék. De még mint munkadijat követelt a munkástársunk, hogy legyen mi vei az éhségét csílapitni, addig nem volt pénzük. Igy nyúzzák a munkásokat.
B. K.
Munkában az uccai tanácsok Hamfltonban
A SZOVJET MUNKASOK ÍRJA A WELtÁNDI KIS
(haimtlohi munkáslevél). Amióta megalakítottuk az uc caí tanácsokat rohamosan haladunk előre. Amikor blokkok sze rint osztottuk fel a csoportokat, egy-egy csoportnak hét tagja volt. Ezek . hozzá tartoznak a Munkás Védelmi Ligához is. A 3-as számú uccai tanácsnak a taglétszáma egy pár héten, hét ről 32-re emelkedett. Az uj tagok is ugy a C.L.D.L.-nek, mint a munkanélküli tanácsnak tag jai. A többi csoportok is szépen haladnak élőre. A tagok többé-kevésbbé aktívan dolgoznak, mert tudatában vannak annak, lOgy csak szervezetten tudjuk kikövetelni szükségleteinket a kapitalistáktól. Csak igy tudjuk megakadályozni a kilakoltatáso katy segélyek megvonását, stb.
Azt üzenjük az őszes kanadai dolgozóknak, hogy kövépsék fa mi példánkat és szervezzék meg a munkanélküU tancsökat mindenütt Kanada szerte. A kapita listák azért tudnak benüíiket el nyomni, mert nemzetközileg ván nak megszervezve. Ha mi mun kasok nemzet különbbség nélkül fogunk szervezkedni, ak kor el tudjuk seperni az élősdi eket a föld színéről.
Egy tanács tagja.
(crowlandí munkáslelvél.)
^ Crowlandon megjelenő Kis Újság szerkesztője az egyik lap számban elsírja magát, hogy a Szovjet Unióban egy millió mun kás éhenhalt. Éz az ur bizonya ra összetévesztette szovje^t O-roszországot, valamely másik ka pitalista állammal, ahol a munkások tényleg éhen halnak.Rend szerint elfelejtik, vagy nem a-karják megírni azt a nyomort, amelyben mi kanadai munkások élünk, ahol tényleg éhen halnak a munkások, vagy agyonlövik őket ha követelni mernek.
A szerkesztő ur bizonyára éhe sen feküdt !e ,és >JFémképeket látott álmában. Látta maga e-lőtt Kanadát ezzel a sok éhező proletárral a sok lerongyolódott segélyen levő munkáscáaládok-kal, látta, hogy esnek össze az éhségtől a munkások, hogyan vannak összezsúfolva a menhelyeken, hogyan tüntetnek és har colnak a munkások ezrei, hogy megmentsék magukat az éhha Iáitól, hogyan verik szét a rend őrök az élni akaró munkásokat hogyan kínozzák őket a kényszermunkákon, látta a munká-
sokkal megtelt börtönöket és e-zekután támadt az az ideája, hogy Kanada-helyett Szovjet o-roszörszágot irta.
Ajánlatos lesz, ha á főszerkesztő ur szét néz a saját fa lujában, mennyi roiigiros munkást látsz körülöttblflít:itk öt na pokat dolgoznak a kőbányában, hogy a heti's^élyt megapják. Az öt napos mukáért még egy darabb rongyot sem kapnak, a-mivel a testüket betakarhatnák és így van ez egész Kanada szer te. Több mint egy millió munka nélküli él hasonlóan mint mi wel landí munkások. Eezeket nem látja meg a Kis Ujság.szerkesz
1^
niiinkanélkiílek
(hamUÍtoni munkáslevél.)
Nagy számú munkanélküli tö meg jött össze ápr. 18.-án a Woodiands Parkban megtartott gyűlésen, amelyet a W.P.A. hívott össze, hogy tiltakozzanak a segély levágás elen.
Több ■ szónok ismertette a^i/v munkanélküliek fokozódó nyo^ ' ' morát és az abból kivezető utat, amit ■ csak'szervezkedéssel lehet elérni. Világosan rámutattak ar ra/hőgyá legújabban kitalált ki telepítési VakcSó njem egyébb,, raihthogjr a város lerázza njra káról a segélyre szorulókat és megakadályozza őket a szervez kedésbenw ,
Ennek á kitelepítési akciónak már van néhány áldozata.. Ha miltonból már néhány családot kitelepítettek észak Ontarióba.. . Ezek panaszosleveleket írtak a városnak^ amire a polgármestélfti
tője, pedig ezek a szeme előtt titkárát icíküldték az ügyet fe-.. ; játszódnak le. Nem is beszélve lülvizsgálnl. arról, hogy több mint tizennégy
millió munkás éhezik Amerika Erre a gyűlésre a W.P.A. meg ba, Magyarországon és mindé- hívta a polgármester titkárát nütt a munkások milliói éheznek is, hogy számoljon be a munka kivéve azt az országot, amelyik nélkülieknek az ottani helyzetre azt írták, hogy egy millió M^^*
munkás éhen halt. Egy fél óráig dicshimnuszo
Ott a munkások nem éheznek kat zengett az ottani munkások és mi arra törekszünk, hogy-Im helyzetéről. Beszéde után kérdé rééket a Kis Újsággal és hason sekkel ostromolták a titkár urat lókat a fenébe küldjünk és meg amibe ő annylre beleizzadt pe-teremtsük a munkások hazáját, dig hideg volt, hogy elvtársak
Galambosi. j nak szóütott bennünket. Egy há borúból visszatért katona aztán
TÁMOGATJÁK A MUNKASOK AISííS?^''''''''^'**'-~ BÁNYÁSZOK SZTRÁJK HARCÁT
SEGÉLY OSZTASSÁL CSALJAK A MUNKÁSOKAT A TEMPLOMBA
(torontói munkáslvél) Az ügynökből lett református pap kihirdette a szőszékről,hogy mindazon munkások, akik segélyre vanna utalva jelentkezze nek ő nála és ha az egyház tag jává is válnak, akkor különböző kedvezményekben is fognak részesülni a várostól. Bugyi Károly ígéri, hogy a segélyt házhoz fogják szállítani az ő híveinek, azonban szigorúan j megtiltja, hogy valamelyik közülök munkáé gyülélseken megjelenjen, mert azok ellen szigorú eljárást fog indítani és akik nem sietnek az o táborába, azokat mind deportálni fogja. A legutóbb házról-házra járva
nulták a német munkások leckéjét, a reformista szocdem vezérek szerepé ről és az azok elleni harc módszerét Mr. Woodskorth lényeges szerepet töl tött be a wiimipegi pacifista frázissal való leverésében ö ma sem változott.
Az 1918-20»-as dicső munkásharcok legjobbjai ma a forradalmi munkásmozgalom táborában vannak. Harcol nak a Workers Unity League felépité sén és más forradalim szervezetek erő sitésén. Éles hajrcok Icűszöbén vagyunk. Nem fogjuk ugyanazokat^ a hi bákat elkövetni, amiket a winnipegi munkások követtek el 1919-ben. Egy ségfront taktikánk helyes felhaszná lásával, a reformista szakszervezetekben való harcos munkánkkal, a szervezetlenek megszervezésével, a forradalmi munkások készülnek és készítik, elő a kanadai munkásokat még nagyobb harcok levezetésére.
agitált és hívja a munkásokat a templomba, debizony ezek a mun kasok nem nagyon sietnek az ol talma alá. Steinmetz az egyik i-lyen alkalommal cipőt is ígért az egyik munkásnőnek, hogy csak menjen el á templomba, azonban visszautasította azzal a megjegyzéssel, hogy nem hajlandó egy kopott bugjá hasogatót hall gatnl.
Ez ismét jó példa arra, hogy hogyan akarják megtéveszteni a magyar munkásokat és kény-szeriteni, hogy menjenek a templomba. Ebből láthatjuk, hogy a csuhát viselni akarók, ho gyan hirdetik a szeretetet és mi ket követnek el, hogy here éle tűket fenntarthassák. Sajnos még mindig vannak munkások akik nem ismerik fel osztályhelyzetüket és hisznek az ilyen ámításokban.
Steinmetz ur azt mondta, hogy a munkásoknak nincs iga zuk. Igaz-e az, hogy egyes mun kástársaktől a polgár papirt a-karta elvetetni mert kommunis ta? Egy másik munkástársunkat a gyárból akart le^zettetní, mert agitátor. Az egyik munkás nőt ugy bebiztositotta^iogy már évek óta külön van a férjétől. Vagy ezt mind szabad, mert ak kor még babtista volt és látta az "ur"? 1931 január 1.-én éjjel mi kor kijött a templomból, reggel négyig az egyik háznál borozott
(Little Barss-i munkáslevél) A márciusban küldött gyűjtő iveket az osztály elfogadta. Fekete István és Sinka József tag társak önként vállalkoztak gyűjtésre. Mivel az itteni bánya munkássága sztrájkol, igy szomszédos bány^atelepeken és farmereknél gyűjtöttünk. Habár ott is csak egy napot dolgoz nak, de a sztrájkoló bányászokat segítik. Hogy az eredmény nem olyan nagy, ez a bányabárók munkás gyilkoló politikája nak tudható be.
A helyzetünk nehéz. A sztráj kólók száma 80. Ebből 30 nőtlen 50 családos, akik 160 gyermekükkel együtt a legnagyobb nyo mórban élnek.
Most a Dominion Coal Comp. le akar zárni másik két nagy bányát, amelyekben több mint ezernyolcszáz munkás dolgozik. Hogy a bányabárók támadásait megakadályozzuk, az A. M. W. népgyűlést hívott össze, ahol azt határozták ha a kompánia nem akarja a bányát üzembe tartani adja át a munkásoknak. A bó-szok látva a munkások szervezett erejét és harckészségét tár gyalásokba bocsátkoztak a mun kasokkal. Felsorolva minden nehézségüket huszonöt százalék bérlevágással állandó munkát i-gértek, de a bányászok nem fogadták el azt, hanem tovább fog nak harcolni a bányabárók tárna dásai ellen. Már több gyűlés volt és a moz
tott arra, hogy ő négy évig dpl-gozott egy ilyen kltelepitési her lyen, amikor a - háborúban tett szolgálatért földet kapott. Négy galom rohamosan terjed a vál^v elteltével amikor a földet ki rosban és a telepeken is. Az'A. tisztította, jött a válság, az adót M.W. női csoportokat alakított Uem birta fizetni és igy a farm Sidney. Little BrasDor és Flo elzavarták. Felszólította a rene bányatelepeken. Ez a moz- h"un^nélkÖlieket,' hogy ne dűl galom alig egy pár hete, hogy J^nek be az ilyen beállításoknak, fönnáll máris eredményeket ért hanem inaradjanak a városban, el. Jszervezkedjenek és ugy harcol.
Szkebeket hoztak a bányába, |J^"^?^>2*ly®"*®^®P^*®s®^ akik hetenkénti egy napi munka A gyüléls elhatározta, hogy jukért 3—4 centet kapnak, egy munkás delegátust fog kül a többit elszámolják nekik. A deni Észak Ontarióba a város családos szkebek négytől hét költségén^ aki a május elsejei centig keresnek, amit felmutat tüntetésen fog beszámolni az ott nak a relief hivatalban és ott kl látottakról.
pótolják, hogy abból egy hétig j megélhessenek. A kormány igy támogatja a sztrájktörőket és a bányabárókat, hogy a munkások ,béreit minél alacsonyabbra leszoritsák.
Mosit már a szekebek is kla-kamak jönni sztrájkolni, mert
M. SZ.
MUNKAKERESÉS K<(ZBEN IS A ,MUNKAST« TÁMOGATJUK
és azután botlégereknél házalt ítalértv Emlékszik-e még, hogy annak a lánynak, amelyről a bu gyit lehasogatta még mindig nem fizette meg az árát. Vagy ezt mind szabad volt, mert látta az ur? Vagy talán az sem volt igaz, hogy március 15. ünnepély nek neveztt összejövetelen a jámbor pislogó Forgács figyel meztette, hogy vigyázzon arra mit mond, mert a 4-ík sorban munkások ülnek, ön a rendőrko. csín lett volna hajlandó elvitet ni őket ha azok az igazat szem ben megmondják.
A babtistáktól a fentebb felsorolt és még számos hasonló dol gokért elzavarták maguk közül és most a refromátus anyaszent egyház élére állították.
Munkástársak! Ne hagyjátok magatokat félre vezetni az ilyen efiryénektől. Váljatok tagjává a; munkáBszervezeteknek,ahol egy mást öntudatra tanítsuk, hogy hamatább kl tudjuk vívni részünkre a iföldí boldogsáígotJ Steinmetz úrékat pedig minél hamarabb el tudjuk zavarni a; pokolba. !
torontói Bzemfttles, ;
(coalhursti munkáslevél.)
Munkakeresés közben Coal-a helyzet már kibírhatatlan a ré 1 hurst környékén egy bányate-szükré is. Most amikor a szke- lépre értem, ahol több ismerős )ek ís kijönnek sztrájkolni, ki munkástárssal találkoztam és cell tartanunk ebben a harcunk igy elhatároztuk, hogy egy mu )an, mert most szervezetten, latságot fogunk rendezni a harcias kitartással kényszerite- »»Munkás" és a CLDL. javára, ni tudjuk a bányabárókat, hogy Minden ojsztálytudatos munkás követeléseinket megadják. tudja, hogy egy Olyan szerveze
Bétegsegélyző tag jelentése. | tet mint a Munkás Védelmi Ligát és á,,Munkást" támogatni
Ikeu.
A mulatság sikerét nagyban elősegítette az, hogy egy mun kástársnő égy tortát ajándékö zott és a munkástársak is aktivan dolgoztak annak sikeréért. Itt küldöm a mulatság jövedelmét ?1.30 a CLDL. és $2.00 a „Munkáö" támogatá^sára. Hisz-szük, hogy a jövőben, jobban tudjuk támogatni lapunkat.
L J.
MEGVONTAK A SEGÉLYT A MUNKANÉLKÜLIEKTŐL
(Crowlandí munkáslevél).
Idáig a nőtlen munkanélküliek kaptak 80 cent heti segélyt, a miért, egy napot kellett nekik dolgozni. Most teljesen megvon ták azt, nemcsak a nőtlenektől, de a családosoknak sem adnak semmit a 17 éven felüli gyerme kek számára. Erre a nőtlen mun kanélküliek nagy tlltakozö gyü lést hívtak a Markét SQUAREN amit a rendőrök szétvertek.
A tömeg harciasan levonult az Ukrán Hall-ba, ahol a gyűlést megtartották és elhatározták, hogy fokozottabban fognak har colni ez ellen a támadás ellen és követelni fogják a segély^ fco vábbi folyósítását. A munkanél küli tanácsot fokozottan fogják építeni, hogy szervezetten védhessék meg a munkanélküli munkások érdekeit.
Vanak itt olyan munkások, akik 4—5 napot dolgoznak hetenként a kőbányában a segély ért. Aki nem dolgozik annak nem adnak segélyt. Akármilyen rossz időben, vagy beteg állapot ban vari ís, dolgozni kel, ha nem akarja, hogy maga és családja éhes^. Ki kell építenünk a munkanélküli tanácsokat és szer vezetten kell harcolni ez ellen a kényszermunka ellen.
Égy munkanélküli.
CHATÁMBANIS VAN C.LL.D.L. CSOPORT
(chatámi munkáslevél.) Itt is megalakítottuk a Mun kás Védelmi Liga magyar csoportját és azon igyekszünk,hogy minél több munkást Jwvonjunk ebbe a szervezetbe.
E hó. 16.-án már rendeztünk egy előadást, amelyen ufiry a ma gyar, mint a szlovák munkások szép számmal megjelentek. Az előadásra a még vallásos munkások is eljöttek, de mert mi a befolyt összeget nem a papok ■ nak adjuk, hanem a murikásszei'"'^ vezetek építésére, az egyik közülök egy centet krétázott be, hogy mf azt 25 centnek nézzük. De mert belépti dij nem volt igy nem szólhattunk semmit. Mun-kás82servezetek ti is igy támojsas-sátok a kathollkusok szervezete'
. . ■'
nincstelen jproLi