MEGJELENIK MINDEN CSI3TÖBTÖKÖN.
ÉLŐFIZETÉSI ABA: EGY ÉVBE $2.50-FÉLÉVBE §1.25.
___MINDEN LEVELET. CHEQÜE
ÉS MONEY ORDERT AZ ALÁBBI CÍMBE KÜLDJÜK: BOX, 154. P. O. TORONTO, ONT.
MIÉRT VAN A PÉNZÜGYI
Lapnuk jubileumi kampnáyával kapcsolatban és a legutóbbi hetekben megjelent felszólitások után egyes olvasómk előtt, a-kik talán még nencsenek tisztában azzal, hogy egy munkás lap hogyan tartja fenn magát, a fenti kérdés válaszra vár. Ha röviden egy mondatban akarnánk felelni arra a kérdésre, akkor azt mondhatjuk, hogy a "Munkás" azért van pénzügyi válságban, mert a munkásoknak nincs pénzük, mert a gazdasági valsag következtében a munkások és különösen a bevándorolt munkások nagy többsége munkanélküli és azért nem tudja lapját támogatni olyan nagy százalékban, mint ahogyan azt a múltban tette. Ez tagadhatatlan tény.
Egy év óta lapunk egyszer sem volt oly nehéz viszonyokban mint ma. Az elmúlt évben a magyar nyelvű munkások készsége és adakozása nemcsak, hogy biztosította lapunk állandó meg jelenését, hanem lehetővé tette, hogy lapunk nagyságát háromszor emeljük. Egyetlen "Munkás" olvasó sincs Kanadában, aki örömmel ne vette volna lapjának az emelkedését. Csak a reakció dühöngött magában, látva a munkások lapjának az állandó emelkedését és terjedését.
Az utóbbi évben azonban a gazdasági válság nem, hogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg, még mélyebb lett, még jobban éreztette hatását a munkások bőrén. Több előfizető van, akik hátralékukat nem birják rendezni, mert nincs pénzük, de a lapot olvas-ni akarják. A lapot ezen munkásoknak beszüntetni nem szabad, mert ha azt tennénk, akkor nem nevezhetnénk magunkat a munkások lapjának. A szervezetek mulatságaiból befolyt összeg is az elmúlt hónapokban csökkentek, ugyancsak a fenti okokból kifolyólag. a mulatságok jövedelme ma, hozzávetőleg sem annyi mint amennyi az elmúlt évben. volt. A hirdetések is^ csökkennek, mert a kis üzletemberek nem tudnak fizetni, a nagy hirdetők pedig a munkás lap számára nem adnak, mert tudják azt, hogy ez a lap adolgozók érdekében harcol a kapitalista társadalom ellen. Lapunk nem kapja a "konzuli kérestetéseket", amelynek cimén a "Kanadai Magyar Újság" kasszájába jelentős összegek jutnak. A winnipegi fasiszta sajtónak nem kell kollektálni, mert tudja nagyon jól, hogy Horthyék épp ugy mint kanadai uraik nem hagyják elveszni addig amig a munkások butítására erre a sajtóra szükség >van. A kapitalisták támogatását bármilyen formában is, de meg kapja, mert különben már régen ott lett volna a szemétdombon a többi kimúlt kanadai reakciós sajtóval, (Népszava, Kanadai Magyar Hirlap, stb.),
a "Munkás'' a még dolgozó és munkanélküli munkások centjeiből tartja fenn magát, a munkások szervezeteire van felépítve és létezése is ezen szervezetektől és tagjaitól valamint a széles támogató tábortól függ. Addig amig a múltban számbelileg szűkebb tábor egyénileg nagyobb összeggel tudta támogatni lapját, ma a harcos munkások táborának a kiszélesítésével nagyobb rétegektől kell behozni lapunk megjelenésének biztosítására szükséges összeget. Ezt a kanadai magyar nyeívü munkások meg is fogják teremteni. A munkások áldozatkészsége ezekben a válságos napokban nem fog csökkenni, hanem ellenkezőleg több szőrösen emelkedni fog. A munkások nem fogják engedni, hogy harcos fegyverük, a "Munkás" a mai nehéz időkben megszűnjön, vagy nagyságában csökkenjen. Minden nehézéséget leküzdve, a-zon lesznek, hogy lapjuk, harcos fegyverük erősödjön, még nagyobbá fejlődjön, olvasó táborát még jobban kiszélesítse, hogy eljusson minden kanadai magyar nyelvű munkás házába.
SIÍvERESSÉ KELL TENNI A JUBILEUMI KAMPÁNYT HOGY biztosítsa NEMCSAK A JUBILEUMI SZÁM HÉT hasábos 16 OLDALON VALÓ MEGJELENÉSÉT, HANEM azután is RENDSZERES NAGYOBB TERJEDELMŰ MEGjelenését. . ^
KÉSZÜLJÜNK A MUNKANÉLKÜLI KONGRESSZUSRA OTTAWÁBA
Mult heti számunkban közöltük a MunkanélkűU Tanácsok országos bizottságának a felhívását az országos munkanélküli konresszusra, amely Ottawában szeptember 5 és 6.-án lesz megtartva. Minden munkanélküli szervezet, szakszervezet és más munkásszei-vezet meg van hiva, hogy erre a konferenciára delegátusokat küldjön, ahol me^ fogják tárgyalni a munkanélküliek problémáját. •
A kongresszus a kanadai munkások számára nagyon fontos jelentőséggel bir és éppenazért az előkészületeket már most meg kell kezdeni a kongresszus sikere érdekében.
Az utóbbi hónapok hjrei azt mutatják, hogy az egész or-. szagban a munkanélküliek éles harcokat vívnak az éhség és nyo mor ellen, amit a kanadai burzsoázia rájuk akar kényszeríteni. A jelenleg folyamatban levő munkanélküli sztrájk Hamiltonban bizonyltja, hogy a kapitalisták nem riadnak vissza semmilyen eszköztől, hogy éhség és nyomor poalitikájukat a munkásokra rá-kényszeritsék. A munkanélküliek rendőrbotok és revolver golyók kai szembennézve harcolnak életükért. A templomok, a papok, a kapitalisták minden erős^kszei'vezetével mozgósítva vannak^ hogy a munkások harcát összetörjék. Montrealban, ha valamelyik munkás nem hajlandó elmenni a templomba, a papnak jogában van megvonni a.segélyt tőle. Ha valamelyik munkás még a nyomorúságos munkanélküli segélyből nem hajlandó a papnak is adakozni, akkor ki van téve annak, hogy nemcsak, hogy a segélyt megvonják tőle, hanem deportálhatják is a papnak a javas-
A helyességét ennek a taktikának három pontban fogjuk keresni: '
1. ) Mozgósitotta-e a KNP. (Kommunisták Németországi Pártja) á szé les tömegeket a fasiszták offenzivája ellen és vezettem ezeket ezen offenzíva ellen?
2. ) Kitartptt-e szisztematikusan e-zen tömegek mellett, számítva a szo ciáldemokratákat és a pártonkívüli munkásokat? ™
3. ) Kihasználta-e a párt az adott al kalmakat minden támadásra a fasiszta terror ellen, átszerveztehe az egész vonalat, harcolt a legutolsó lehetőség ig az adott alkalmakkor?
Felelőségre lehetne vonni a K.N.P.-játa fasiszták luralomra jutásáért, fel hívta-e a széles tömegek figyelmét a fasiszta offenzíva elleni támadásra? Hitlernek az uralomért való harcát a K-N.P. nem békésen nézte.
Közvetlen Hitlernek a hatalomra ju tását megelőző napokban a párt 300 politikai sztrájkkal harcolt ellene. Hit ler hatalomra jutása után, amikor már a fasiszta bandák vérfürdőket rendeztek Eisleben, mikor a munká-^ sokat tucat számra gyilkolták az uc-cákon akik ellene voltak a fasiszta ura lomnak, akiket vezetett a Kommunis ták Pártja. Sztrájkokkal harcoltak el lenük Stassfurt, Harburg és Lübeckben, ami száz százaléÜcban bizonyítja \ ták uralomra jutása után mikor már
tatások, gyilkolások és tortúrák, a kommunisták még akor ís harcoltak, ugy a rendőrséggel, mint a hitlerí csalitokkal Hamburg uccáin, és tucat számra vannak bizonyítékok, amik bizonsritják, hogy a kommunisták a munkásokkal egyetemben föilényben kerültek ki a fasisztákkal vívott har cokból.
Ahogy a kommunista párt megkezdte a munkások szervezését, soha nem adta fel a reményt, mindig kivette a részét a harcokban ugy a szociáldemokrata, mjnt a, pártonkívüli munkásokkal egyetemben. A na gyoibb kerületekben nagysulyt fektet tek az antifasiszta és önvédelmi csapatok kiépítésére, amelyekben bevon ták a pártonkívüli munkásokat.
. A pártnak nem egyedüli célja volt, hogfy egy szervezetet kiépitsen alulról a tömegekből, a Kommunista Párt számtalanszor felszólitotb mindben munkást a szociáldemokratákat és szervezett munkásokat hívta az egységfrontba, a közelgő veszély ellen. Jul. 2Ő-ika után mikor a párt felszólította a szociáldemokratákat és szak szervezeteket egy általános sztrájkra azt nem fogadták el. Mint nagyon jól tudjuk a szociáldemokraták viss^ utasították, mig az ADGB egy nyilt provokálásnak minősítette. A' fasisz-
a kommunisták, szociáldejmokrata és szervezetlen munkások harcát.
Dacára a borzalmas terrornak a választási kampány alatt feb. 28.-án tömeg gyűlést hívtak egybe ahol Wíl helm Píeck elvtárs beszélt. Jan. 25.-én mikor a párt tüntetésre szólította a munkásságot Berlinben a "WOR-WAERTS"-ben Stampfír azt irta, hogy ez a tüntetés nem ér sanunit, nincs jelentősége. Feb. 28.-ika után mikor meg voltak a tömeges letartóz
az erejüket akarták kibővíteni és e-gyik támadást a másik után intézték a forradalmi Szakszervezetek iránt és uj neveket adtak nekik, ekkor újra felszólították a Vas Munkások szer vezetet és az ADGB-ít, hogy vegyék fel a harcot közösen és harcoljanak a kapitalisták offenzívája és a fasísz ták tcarrorja ellen, de ezt is újra visz szautasították. Itt ugyanazt tették mint jan. SO^án mikor az általános sztrájkba hívta a párt SPG., akinek
a vezérei ezt visszautasította.
Ezekben a kritikus napokban, mikor a CPG.-nek meg kellett hátrálni és ugy vezetni a munkásokat mindennapi harcaikban, a fasiszta terror elen, a C.C. (a Kommunisták Közpon ti Bizottsága) nem hagyta el a poszt ját, hanem kitartóan hacol a munkásokkal egyetembon. A német munka sok ezt nem fogják elfeledni. Nem fogják elfeledni az ő vezérüket, Tha-elmann elvtársat Aki jelenleg a fasiszták börtönében van, aki kitartott és harcolt a munkásság felszabadnia sáért a végletekig. Akinc* számtalanszor felhívták a figyelmét, hogy hagyja el az országot, még nem késő és ő mindezeket hidegen visszauta sitotta. A német proletárok nem fog ják azt sem elfelejteni, hogy számta lan olyan eset volt ahol nem kommu nisták voltak és a fasiszták mégis 'brutálisan támadtak rájuk, uccákon, műhelyekben, szakszervezetekben és mindezalatt azt hangoztatták, hogy ők a munkásokat megvédik.
Ezzel a brutális terrorral és tömeges letartóztatásokkal nem lejhet a pártot megtömi, ez korántsem jelenti azt, hogy a párt ki lesz ölve a német munkások közül, ami öt millió személyt számlál maga körül. Azon mun kasok, akiket letartóztattak, ha kiszabadulnak, azok mind tovább fogják vinni a munkások zászlaját és a^ kik jelenleg szabadon vannak, azok most dolgoznak, sőt még jobban mint bármikor ezelőtt és készítik elő a széles tömegeket, egy sokkal erősebb és hatalmasabb harcra, A .KN.P.-nak már meg van a gyakorlata a földalatti munkában már volt neki része benne, amit azzal is bizonyít, hogy a Kommuisták Németországi Pártjának a lapja a "DIE ROTHE FAHNE" máris megjelent és több száz kommu nistamunkás az életének a veszélyez
tetéséi'el is viszi szét s
kíeött a munkások által lakottig negyedekbe és a munkások xn^? dik őket a fasiszta terror cbZ^ elől. Kétség nem fér hozzá/^ mindazok, akik a pártunkkal ciAh volról is szimpatizálnak, azokig kén említik meg a pártunkat
nak politikai irányvonalát,anidyeay lad előre és vezeti a munkásoht harcokban. Az az öt milló *
aiuit a KNP. kapott dacára a mas terrornak és annak, hogy^ len munkás aki a szavazatát ra adta le, az nem volt bizto* ^ hogy élve haza kerül, ez bt • mindennél tisztáfbban, hogy a a tömegek megbíznak és kit mellette.
Á vezetőségnek a kijelölése Jdes. leg mind a központnak a mmük A vezetőket csakis akor fogjákató les; tömegek újra megismerni, mju megint olyan helyzetbe fog kepfilai, pártunk, hogy nyíltan ki lehet jönni. Ennek a vezetőségnek jefenU legfőbb célja, a fasiszták elleni ^ nak a vezetése és a tömegcikn^aj,' vonása ebbe a harcba. A '
már megkezdték a fizetést a srociá. demokratáknak az árulásukért, áná most ugy intéznek el, hogy akinüj régen a gyárakban dolgoznak, azoht kiteszik onann és az ő roham csapaij ikat és provokatőrjeiket teszik ngyi hivatalokba, mint a gyárakba. Bfe fo^ ja megadni a pártnak azt az alü] mat, hgy egy széles egységfrnfi,' tudja szervezni ugy a szciáldemkiati mint a szervezetlen munkásokat. '
A harc készségét a KNP..nak nef törte meg és nem is fogja megtöns' a fasiszta terror. Mi német konaj nisták nagyon jól ^emlékszünk az\ rosz munkásoknak a harcaira, a BoV sevikok ellen intézett támadásokü a cári "feketeinges rohamcsapatoV által. Mi mindezt nagyon •'jól todJDi és mindaddig nem nyugszunk és tar vezzük a munkásokat mig ugyaííá el nem érjük, mint az októberi forti, dalomban elértek. És mi mind an harcolni fogunk mindazidei? v^-a végső és utolsó támadást a listáknak megadni nem tudjuk.
(Folytatás a 4. oldalról.)
dekeiket megvédeni a hányabárók és a többi páraziták támadásai elen. BU Knight kijelentette, hogy ő hajlandó a munkásokkal együtt menni Edmon tpnha az éhségnnarssal. A bányászok szervezete ki tudta választani, hogy kit kellett neki jelölni, aki már szám talanszor bebizonyította a piketvonal ban, hogy ö harcol és harcolni fog a munkásoknak a jogaiért amit már !be is bizonyított, mert a Blairmore-í munkanélkülieknek van a segélyük olyan magas, mint az ország bármely részében. A szavazás alkalmával 80 éves Mrs. Rossi a szavazó bódé elé ment és mivel egy szót sem tiki angolul beszélni, egy darab szenet vitt magával és lerajzolta, hogy ö a bányászokra akar szavazni. Az osz tály különbség olyan erős yolt a'városban a szavazók között, hogy a mun kasok mindannyian jól meggyőződtek mielőtt ázavaztak, hogy csak a "T"-re adják a szavazataikat. Mindenki leadta a szavazását kivéve akik betegek voltak nem jöhettek el.
A bányászok annyira biztosak voltak a győzelemben, hogy már előre meg is ünnepelték azt, a választások előtt.
A kapitalistáknak a gyűlölete a sza vazás után meg tízszereződőtt a bái-nyászokkal szemben.
A kapitalista lapokban óriási betűkkel^ jelentek meg a hirek, "Kommunisták vették a kezűkbe Blairmo-re vezetését" és sok ehhez hasonló feliratok. Egyik pap maga ment Cal-garyba, hogy jelentést tegyen a felettes hatóságoknál a "vörösök rémural máról" és az "istentagadók" Crows Nest Pass és környékén megtörtént dolgairól. Az egyik tai>asztalt bíró ki jelentette, hogy Blairmore környékén nincs tovább biztonságban a magán emberek tulajdona, sőt még az életük is "veszélyben" van, tani tudjanak.
Rendőrkapitánynak megválasztották az egyik harcos bányászt, Joe Fitzpatrick-ot, ki az egész sztrájk-alatt vezette a bányászokat a harcban. Egy másik-harcos bányász Ma-niquet Jett a tűzoltó parancsnok és a városi villanyműveknek az élére bé tették Caston Bazille, ifjúmunkást, ki a legelsők egyike volt a sztrájk a-latt a letartóztatottaknak. A' kapitalista lapok itt újra mindent kezdtek írni, hogy egyszerű munkásokat ilyen íontos állásba nem lehet alkalmazni, mert azok nem "képesek" a város dol gait helyesen elintézni. Blairmoreben lakó "jobb emberek" is mindent elkövettek ezen bányászok rovására, ho|-y csak ártani tudjanak nekik.
Mindazideig, mig a bányászok nem hozták nyilvánosságra a város volt
atára.
Ezeket a tűrhetetlen állapotokat meg kell szűntetni, ha azt nem akarjuk, hogy a munkások éhen pusztuljanak a kapita-isták jóvotából. A munkások érdekében senki nem fog harcolni, ha maguk a munkanélküliek nem szervezkednek.es követelik e-zen állapotok megszüntetését. Itt most már nem arról van szó, hogy kinek millyen politikai vagy vallási nézete van. A nyomor, az éhség egyformán érint mindért munkást. A radikális gondolko zásu, munkások éppenugy ki vannak tévea deportálásnak, az éh ségnek, a nyomornak, mint a nem radikális konzervatív munkások. A bevándorolt munkások ugyanazon kapitalista uralkodó osztály által vannak kizsákmányolva és éheztetve, mint a bennszülött munkások, csak azzal a különbbséggel, hogy a bevándorolt munkások még jobban érzik ennek a nyomornak a hatását mint a bennszülött munkások. Éppen azért,a bevándorolt munkásoknak különösen szervezekedni kell, hogy jogaikat megvédhessék.-
Az országos munkanélküli kongresszus előtt a tartományi és városi konferenciákban és éhségmarsokban minden munkanélküli szervezet mellett ott kell lenni a bevándorolt munkások képviselőinek, akik külön követeléseket fognak terjeszteni a hatóságok elé a bevándorolt munkások védelmére, a deportálások és diszkriminánsok megszűntetésére. Az országos kongreszus is kell hogy a bevándorolt munkások érdekében külön határozatokat fogadjon el, amiket be fog terjesztem Bennett miniszterelnöknek és a kanadai munkások nevzbe követelni fogja azok keresztülvitelét.
A mai naptól a kongresszusig minden energiánkat a kong resszus sikere érdekében. Megszervezni a mukástömegek támoga tását annak a delegációnak, amely a kormányhoz fog menni a munkanélküliek követelésével.
vezetőségének munkáját, addig nem volt olyan nagyon erős a íámadás ellenük, de ezek után megkezdődött és támadták minden oldalról. Legelőször, kényszeritették a városi pénzr tárnokot az adónak a behajtására, a-kinek ez természetes nagyon nehezére esett, mert mindezideig "jobb em berek" előtt ő volt az egyetlen tekintélyes ember a vezetőség között, de most már nem lehetett számlákat csak ugy mint ezelőtt elintézettnek venni, mert itt kezdték követelni a négy ezer dollárnak az elszámolását amivel csakis a "jobb emberek" voltak hátralékban. Mindezt maga Brownlee kormánya is nagyon jól tudta, de még csak figyelembe sem akarta venni, ő nekik most nem az volt a fontos, hogy az adót behajtsák, hanem attól sokkal fontosabbnak gon dolták azt, hogy ki kell venni a "vörös vezetőségnek" a kezéből a vároy vezetését. Ami csakis ugy lett megállítva, hogy a munkások Albertá-ból és az ország minden részéből, küldték a tiltakozásukat, ezen aljas fondorkodás ellen.
Az üzlet em'berek mindent elkövettek, hogy kifogásokat tudjanak talál ni a város bányászvezetőségére. Kérvényeket küldtek a felettes hatóságokhoz a reájuk kiszabott adók fizetése ellen. Delegátusokat küldtek a városi vezetőség gyűléseire és jegy zőköhyvbe vettek mindent, szeretitek Volna valami törvényellenes dolgot szerezni a "vörös" városi tanács ról, de ez sem sikerült. Leveleket küld tek Ottawába és Edmontonba. Az Ottawába küldött panaszokra annyi volt a válasz a "vörös" városi tanács nak, hogy nem fogják a jövőben a munkanélkülieket ruhával segélyezni, mert a város vezetősége nem kénysze ri.ti^Jket a városi munkák elvégzésé-
rA
. •
És még egyet megpróbáltak a város "jobb emberei", adó sztrájkba mentek, ami természetesen csúfos kudarc cal végződött. A harc most is ugyanolyan éles, mint a sztrájk ideje a-latt volt, de a bányászok most már nem érzik magukat oly levtertnek, mint akor. Nem fontos most az, hogy milyen az életük, hanem az, hogy a város az ő kezükben van. .
Azokat az üzletembereket, akik a sztrájkideje alatt ellenük dolgoztak, most a • bányászok bojkottál ják és csak olyan üzletekben vásárolnak, a-kik ^ őket is segítették és e mellett tervbevették egy kollektív üzletnek a megszervezését. Azok az üzlet emberek és hivatalnokok, akik mindenáron meg akarják dönteni a városi vezetőséget, nemcsak a hivatalukat és az üzletükben levő forgalmat veszítik el de még a tulajdonukat is el fogják adni, csak az adójukat ne fizessék .rendesen. Már azt próbálták.
hogy elébe terjesztették a város T^; zetősége lé, hogy ők sem fognak adót fizetni, ha a munkanélküliekre és U nyászokra nem fognak ugyanagy lövetni adót, mint ő rájuk. De a "vörös" város vezetősége egész másk^ gondolkozik az adóknak a ibehajtía felől, a nincstelen vagy csak egy Ui zal rendelkező és míAdíg dolgai munkással szemben vagy egy lai; vei, aki soha nem dolgozott 'eaút munkások; nyakán élt.
Nagyon sok dolgot tudnánk ií hozni, ami nagyban elősegítette« rosnak a megszerevzését. Itt Tjn« "Wiomen'a Aiixiliairy szeirvezet és i MWUC (80 taggal), akik vezetik i bányászokat és a többi mnnkásoloi' és hozzátaoiTtozóikajt a szoq'Blisti harcban és piketvonalakban. Itt az Ifjúmunkás Szövetségnek egy portja, a Bányász Gyermekek ahol a tanító' ha csak egyet 8i61| gyermekekenek, hogy énekeljék azt az éneket, amit ők.legjobbanffl rétnek, akor szinte zug a terasí munkásénekektől. Még ezenkívül 115 nekik C.L.D.L., W.I.R. és még í|í erőssen szervezett Kommxuiista Ptó^ juk is van Blairmoreben. Ezen m kasoktól nemcsak a B. C. és No8 Scotiai bányászok tanulhatnak, de í gyon tanulságos ez még a gyári oi kasoknak is.
Ittnem volt forradalom, és nincs ís^ szocializmus, mint azt az eüm^Bk kiabálják feléjük. Foradalmat vag^ szocializmust nem lehet csináM (ff. városban de még egy tartománjta sem. Mint azt a kapitalisták állBt ják. Ez nem forradalom és nemíá>' cializmus, de készül az ut a ftní*. lom és a szocializmus felé. A Bliif-more-í bányászok követ kőre teszná, hogy ezt az utat meiítőlelőbb és nnia jobban elkészítsék a foradaloo * szocializmus elérésében. '
tídvözletét küldi minden munkás i Blairmore-i bányászoknak!
A kanadai munkások, lépéi pésre mennek előre a harcban römmel kell kimondanimk, hogy megrendithetetlen harcosaink vanBil az élcsapatunkban. -
HAMILTONBAN
A hamiltoni összmagyar muri* szervezetek folyó hó 11.-én vasamé NAGY JUBILEUMI PIKNIKET: deznek a szokott helyen. Minden 1 miltoni és környéki munkás jel^ meg ezen a piknken, amely a tiszta jövedelme a "Munkás" gátasára lesz fordita.'
■A piknik előkészítő bizottsága doskodni fog arról hogy a piknik* megjelent munkások    a "Uxuam NÉGY ÉVES JUBILEUMA MÁVAL EGY   OLfAN PIK készítsen elő, amelyre sokáig