EAN^ia mGSm HÜNEAS
A DOLGOZOK HARCOS
TÁBORÁBA
A szürke, faides égbolt felbőinek ezüstös fellegét lengedte egészen a folyónak sárga hullámáig, a sáros partokig. A fólyómentén nyers gyapotot raknak ki a bárkákból. A pisz-][os ut mentén félmeztelen alakok fél meztelen teste látszik, viszik a negyed tonnás gyapot bálákat töretlen libasorban/ A hajcsárok kis ugtások Icai teszik meg az utat és zavarják á munkásokat: ,
"Oh—oh—oh! Hl—«h heh! I-hi-hi!"
A gyapot mintha reipűlne a hátakon és ömlik bele az utvégén levő faházba, a kőből épült" gyár. Felette szines zászló leng ibele a füstös levegőbe. Alzeigész nrtat apró gyapot peíyhek takarják. Kisgyermekek, "hátukra «rösitett koisarafcban gyűjtik a gj-apot pelyheket egy éles bambusz segitségével. Egyetlen, pirinyi gyapot pehelynek sem szabad az nton ma-
..napon át törött lába miatt.
"De midőn elértem a tizenöt éves kort, a sors rutuí elbánt velünk. At>-ban az időben kolera járvány dühön gött és anyámat sirba döntötte. Én még nem volltam teljesen munkaképes, de nagybátyám nem volt hajlan dó többé eltartani. Igry hát apám el határozta, hogy elvisz a városba."
"Itt, ezen a helyen, ahol most Ősiünk, kötöttünk ki nyolc évvel ezelőtt. Földieim közül sokan dolgoznak gryárban és apám elhatározta, hogy se gitségűkkel bejuttat oda. Apám jó ebédet rendelt és meghivta a gyárban dolgozó fölldieket. A huszadik pohár rizs bor után sorsom meg volt pecsé telve. Tehát rokonunk, Tsai Da Chaco egy gyári lakatos beleegyezett, hogy elfogad tanoncnak.
"Röviddel utána apám munkát ka pott egy gyapott gyűjtő hajón. Elin
"Ez csodálatba ejtett. Nagyon Í8 jóltudtam, hogy a mi főldink kezdte a verekedést. De nem szóltam semmit. Beggelenként oda szokott jönni a gyár kapuhoz, de. az őrök botokkal ker gették eL Nagyon sovány lett és ron gyos ruhája foszlányokká szakadozott. Az éjszakát rendszerint a gyár kapu közelében töltötte a többi mun kanélkűlivel együtt. És akkor egy té li reggele ott láttuk lógni a kapu keresztfáján a fiatal szövőt. Halála ugy émitétt, mint egy hatalmas caa. pás és már akkor észre térültem yol na. Engem okoztak haláláért, felügyeld kéznyalogató' kutyájának hivh tak, mindenfélékép a nevetség és gnny tárgyává tettek. Még inkább eltávolodtam tőlük még inkább magamba vonultam tehát. '
AZ OSZTÁLYHARC ZÁSZLÓJA ALATT.
bendő
radni. A gyárnak telhetetlen jét duzzadásig kell tömni.
A hajcsárok, fáradtan a napi 16 órás munkától, az utmenti árokban ül nek. Izzadságteli ingüket kifacsarják és közben meredt szemmel vigyáizzák a gyapot ömlést a gyárba az ember hátak tetején. De tartják ""a monoton éneket, az ember állat munkájának tulfokosát! 0(b-^h—<JÍh! heh! A—ho—li!
Az ut mindkét szélén bambuszbó és vályogból készült viskók' támaszkodnak egymás hegyén bátán.. munkások lakásai.
Egy kaibinban három-négy csalá( lakik. Az őszi esőzések folytán a vad vizek -elmossák a viskók felét. És a lakóik térdig érő vizben járnak. A sötét viskókban- koiwisz fejű öregasz szonyok babusgatják az éhségtől sivító csecsemőket. Egy azon ételt készítik, mindig száraz rizst káposztával és papir alakokat égetnek el áldó latul az isteneknek. Piszkos meztelen kölykök szaladgálnak a kacskaringós uccákon, amelyek majdnem bel© ful Iádnak a piszokba. Nagy merészséggel támadják meg a rothadt élelmi szert faló kutyákat, kunyBrálássa^ és kéregetéssel követelik a ritka já rókkelőket. Kitartóan futnak és siral masan kiáltanak a járkelők után:
Ta—ban, Kám—sbo! Ta—bán, Kam—sho! (adjál uram.)
Vagy vontatottan éneklik a koldusok dalát. "And tu-ya, tu^ya". A munkások lakáisai viszhangrzanak e-zektől az énekektől és hangoktól és összecsattannak a japán gyárakból ki halló gépdc döbörgésével, a hajcsárok monoton kiáltásával, a gyermekek szivet;tépő kioltásával. Ott ülünk a gyár előtt várjuk, hogy a csolnak átvigyen beiműnket a túlsó partra, a város európai részébe-. És Tsai-He-Sin kérésünkre 'elmondja éíete közön séges történetét. A munkás negyed lármája, gépek, á xonnka, szegénység Tai—Ani szimfóniája kiséri vontatót tan élete történetének elmondását.
"... Az én szülőfalum négyszáz mértföldre fekszik iimem. A föld nálunk nem elég nedves és a rizs nálunk rosszul érik;' Mióta megnyíltak a nagy gyárak Uchanban és Sangliai ban, földieim főleg gyapottermeléssel foglalkoznak. Nem tudok másként visszaemlékezni-inunkra, bnnt hogy három oldalról gyapot mezők veszik körül. Kora ősszl gyapot tenger terül él mindenütt amerre a szem ellát. "A föld nagytöbbsége- a mi tör wünk főnökének, Tsat umak tulaj donát képezi, ö á tartomány főváro tóban lakik - és a legnagyobb gyapot keresköJőknefc tekintik. Földjeit bér be adja ki a mi falunk munkásainak A gyerekkoromat anyámmal együtt nagybátyání házánál töltöttem eL Mi íolgoztonk az ő földjén és ő táplált Wnnfinket. Apám mint matróz dölgb **tt 'egy- teherhajón, amely a folyó >tteti falvakat látogatta sorra e ^■zegyjűjtötte a nyersgyapotot a ke '«Sted6ktőL Apám mindig arról álmö •íott, hogy elég pénzt gyűjt össze, W dazab földet vásárolva, gondta életet JKztósiteon családja száma De a TOSSZ szerencse üldözte 6i, Vagy eBbocsjtották álláfláből vagy ta* emésztette el vagyonát, vagy mxm kaa^Ikfi} kellett esavatognitt tSbb h&
dúlása előtt szigorúan meghagyta, nogy kövessem Tsai Da Ohaco utasi cásait mindenben, dolgozzak erossen es kerüljem a veszekedést, Jüivitt töi zsünk tonókéhez, 'Isai úrhoz habár a gazoag kereskedő fontosabb dologgai nem lévén elfoglalva, nem fogadott •oennünket. Apám níigymennyiségü e izüst pénizt ajánlott fel törzsünk temp íomának és utasított engem, h(^ baj esetén forduljak törzsünk védnökéhez i'sai úrhoz védelemért. .
"Apám régi módi ember volt. Hitt a családi kapcsolatok erősségében és d hitet belém akarta ültetni, A város oan volt egy szervezet, amelyhez tar coztak mindazok, akik kerületünkből származtak és apám megmagyarázta nekem, hogy' mennyiben sikerül meg szereznem az oda tartozó befolyásos emberek befolyását ugy mitől sem kell tartanom.
"Akkor láttam utoljára apámat. Mint az oly gyakran történik folyóin kon, egy sötét éjjel a gyapot gyűjtő hajó összeütközött egy külföldi nagy gőzösseL. Egyetlen enü>emek sikerült csak mégmenekülni és az elmond ta, hogy habár társaival együtt félre verték a hajó vészharangját, az ide gen hajó tovább állt minden segítség nélkül. A gyapott szedő hajó lakóinak még a holttestét sem sikerült megtalálni, elnyelte őket a hullám sir. így maradtam én egyedül a világban.
"Az éjszakai siftáyal együtt dolgoz tam Tsal-yal a masinisztával. A mo torokat kellett olajoznom és tisztita nom. Este hattól reggel hétig dolgoz tunk, amikor helyünket átvette a nap pali sifta. A gépterem irtózatos hősé ge és levegőtlensége dacára is, ha^ mar hozzá szoktam a munkához. Tsai Da Ghao meg volt elégedve a £:yorsaságommal és ügyességemmel. Próbáltam is hasznára lenni neki min denfélekép. Hasonló képpen cseleked tem midőn benézett hozzánk néha nap ján a japán felülvizsgáló.
Megállapítottam, hogy Tsai Da Chao segitségével nagy szerencse ért, midőn jó munkához sikerült jutnom, azokkal a ií^ukkal és asszonyokkal szemben, akik a gyapott tisztító szek cióban dolgoztak vagy pedig a szövő éá fonó gépeket kezelték. Habár Tsai Da Chao egész fizetésemet elvette é lelem és lakás fejében és azt sem tudtam pontosan hogy mennyit kapok, kielégítettek azzal, hogy majd annak idején ha szakképzett mechani kus leszek, napi egy- dollárt fogok kapni és tagja leszek a lakatos unió nak, ■
"Valamikor lalátos leszek! Olyan volt ez mint ^y szép álom. Lenéétem szövő munkásokra. Rövidesen kezd tem még jobban elszakadni a munka sok tömegétől és kőzdcbb kerültem az előmnnkásokhoz és felügyelőkhöz.
"Vagy egy esztendeje, 'dolgoztam már. a' gyárban, midőn két szövő va
amilyen oknál fogva verekedni kez-dei^ a gépteremben. Tsai da Chaco el küldött a felvigyázóért. Ott találtam a japán felvigyázót; kicsiny irodája ban és elhoztam a gépházba A' japán kntyakorfoáccsal kergette szét a vére kedőket és leirta a számukat. Hsai Da Chao oda ment a felvigyázóhoz és va lamit sngott a fülébe. A japán erre azt, aki aföldink volt megtartotta de a mámkat azonnal elbocsájtotta.
"így mult el három év. Már-már el felejtettem tanonc-éveimet és a. mun kát már egymagamban is eltudtam végezni, mialatt Tsai Da Chao ott hor tyogott a sarokban. Még mindig abban a hiszemben éltem, hogy földieim támogatásával, szorgalommal hűség gel majd csak elérem a' jtelyemet a nagy világban. De az uj események teljesen felborították eszméimet ' és szokásaimat.
"Egy szárazság sújtotta évben tör tént. A rizs ára magasra emelkedett. A gyapott ára pedig évről-évre mindig jobban esett. Kerületünk faluiból sok paraszt jött a városba munkát keresni és éjjeleket töUtöttek a gyár kapu előtt munkáért esdekelve. Csak egy kevés keresetre volt szükségük, hogy fizethessenek valamit Uj évkor % földbirtokodnak a tartalékos bérlet ért. De a gyárban ahelyett, hogy munkát adtak volna még a régielkből is sokat elbócsájtottak. Sokan koldn lásra és csavargásra adták magukat. Béreink estek de a rizs ára emelke dett. A munkások kimerülten és reménytelenül jártak-keltek. '
"Munkaidőm alatt néha fel szoktam menni a szövőosztályba, hogy hulla dék gyapotot szedjek össze a gépek letörlésére. így történt egyszer haj naltájban, röviddel a munka befeje zése előtt, megint felmentem a szövő osztályba. '
A villanykörték szomorkás lángja csak halványan világított a gyapott porfellegei és az emberi test gőzöleré sétől. Csak asszonyok és gyermekek dolgoztak itt: Gépeik előtt álltak, a-lacsonyra beállított szövőfésüvél — az elszakadt'fonalat hirtelen elkapták és megkötötték. A gépék, melyek pe helykönnyü lepellé változtatták át a gapotpihéket, zord mozgással dolgoz tak. A gépek alatt szövőt kosarakban sarokban, nyersgyapot tetején kis gyermekek aludtak, ültek, játszottak — munkásanyák hozták magukalő-ket. Száraz köhögés hallatszott a szo ba minden sarkából. Fiuk siettek meghajolva az irto nehéz kosarak su lya alatt. Az asszonyok és gyermekek földszűrke arccal hajoltak a gépeik fölé a tizenkét órai munka után.
A géfpek között megpillantottam a japán felügyelőt korbáccsal a kezé ben. Egész közel állott hozzám és tekintette rászőgeződött egy sápadt beesett arcú, meredt szemű, tíz evés fiúcskára, akinek tekintete nem figyelte az_elszakadt fonalakat. A fel ügyelő korbácsa levegőbe repült és egy pillanat múlva velőkig ható sikoltás töltötte be a dolgozó termet. Mindenki a kiáltás felé futott.
"A gyermek a földön feküdt, keze ibe rejtve arcát. S midőn az asszoi-nyok felemelték őt egyik asszony megtörülte arcát kabátja sarkával, láttuk, hogy mindkét szemgolyója ki indult üregéből. A gyermek érzéket lenül volt és halotnak látszott...
"A munkásnők csoportja neki ron tott a japánnak és még mielőtt eltudott volna ugrani, kiragadták kezéből a korbácsot és ütni kezdték. Fo nalgombolyagokat és rizs üstöket do báltak utána. A japán' kirántotta re volverét és futtába utánnuk látt. Az összes asszonyok és gyermekek abba hagyták a munkát és a terem középé re tömörültek. Sokan az asszonyok kö zűl a szomszéd terembe rontottak.
"Abban hagyni a munkát. Abban hagyni a munkát!" — kiáltották.
Felkorbácsolt érzelmemmel a gép terénd>e rohantam. Félre húztam Tsai Da Chaot a gépektől, meghua-tam a vészjelzőt és megállítottam a gépeket. Hallani lehetett, hogy mint csökken a transzmissziós kerekek za ja, mint csitulnak d a gépek, Tsai Chao először firessen nézett maga elé, majd ijedt szemekkel tekintett rám, aztán megértve, hogy mi tortént; megragadta karomat és eíákarta. hoz ni a gépektőL Verekedni kezdtönk egymással. Keze torkomat szorongat ta és én fuldokoltam. Aztán öklömmel gyomrába vágtam és kitéptem magamat karvaly szerű körmei kö zűL, Megint nekem ugrott de én ab* ban a pillanatban magasba emeltem egy széket és minden erőmből vágtam a védnököm tejéhez. Tsai da Chao tántorgott, áé aoAka összeesett mint egy élettelen bábn~.
"Ez az elvtárs!"" hallottam valaki hangját. ' '^fWIJI
"Megfordoltam. Anai^li lakatos volt. ValószinOleg félváltásnnkza ér
kezett és Igy alkalma volt látni az összecsapást a japán felügyelővel és harcomat Tsai Da CSiaoval..
"Hozzám' Jött és erőssen megrázta kezemet- JULagához bivta Eegitőjét és kiment a gyárudvarba, ahol már gyü iekezni kezdtek a munkásnők és mun kasok minden üzembőL. Gyermekek sírtak és reszketve simultak a felnöt t3chez. Az asszonyok hangosan áti-kozták a japánokat. A férfiak balkan
sugdostak egymás fülébe. Munkáscso portok a nappali siftához tartozók ö-zőnlöttek a gyárudvarába. A munka nélkül parasztok és rakodó munkások szintén csatlakoztak hozzánk. Az egész udvar zsúfolásig volt tömve emberekkel.
"Pan, a nappali lakatos a tömeg közepére nyomulva egy gyapottibálra állva, beszélni kezdett. Beszélt a ja pán felügyelő brutális viselkedéséről állatndiéz munkánkról és éhes íé. tünkrőL Felhívott bennünket, hogy ne hagyjuk el á gyárat, míg követeléseinket a gyár vezetőségéhez ki nem dolgozzuk^ Vissza nem megyünk a. míg jogainkat ki nem vívjuk.
"A gyűlés javába folyt, midőn egy osztag matróz ért .az idvarra, vagy százötven embed. A gyár vezetőség
zsünkböz <és kitaxtottunls Tsai vass látogatása mellett.'Tsai sr luáza ud varán fogadott bennünket. Az eperfia alatt ült, amely alatt mint tudjátok Konfocns szütetetL Pipájából fűst fel léget fujt és szökő kútját csodálta.
"Figyelmesen htdlgatott beszédünk re. A munkások legidős^bje el. mondta a mi földieink nyomoroságát.
"Csak annyit keresűnl^ hogy napon ta két üst riEset vásárolhatunk. Visza mehetnénk folvaiiikba, de ott is szá razság pusztít és éhezik mindenki. Non segithebie rajtank Tsai ur a ja pán gyárosok eleni harcban? Hozzád
küldte őket. Mi alatt bezárták a gyár kaput és őröket állítottak oda, a tisz tek a gyűlés feloszlatására és a mun ka fdvételére szólítottak fel bennűn
ket.-: ;
"Pan, a lakatos a t^g felé fordult.
"Menjetek az üzemekbe, dé ne ve gyetek fel a munkát, amíg utasítást ^em Icaptok az általatok megválasz tott küldöttektőll"
"A tömeg kezdett darabokra szaka dozni. Bementek az üzemi temekbe. Én is visszamentem a gépterembe.
"Rövididő után a matrózok utasi-tást kaptak arra, hogy tisztítsák meg az üzemeket és vegyék, el a számokat. Egyik terinet a másik után fésül ték át. Ereztem, hogy valami nem ment rendjén, a nő munkások közű már sokan menekülni próbáltak. De folyosókat már drizték.
"A matrózok és a japán felügyelők csoportostul hurcolták ki a munkáso kat az udvarra, végül számaikat elvz ve kidobták őket a kapu elé. A^ ud varon valahonnan újból hatalmas tő meg verődött össze és az őrök két
A KÍNAI VÖRÖS SEGÉLY.
sortüzet adtak a levegőbe, majd egyet a tömegbe, három mimkás meghalt és hat megsebesült.
"Pánik tört ki. A munkásnők és gyermekek tömege megostromolták a gyárnak az ajtaját, majd a gyár kaput, de a matrózok puskatussal ver ték őket. A felügyelők megint az aj tók be zárásán fáradoztak, de hátba támadtuk őket és kitörtünk az uccá ra. Utánunk lőttek és néhányan me gint megsebesültek. "Igry kezdődött első sztrájkunk....** E pillanatban Tsai De Shin megszakította a beszéde fonalát és rán\u tátott a kisgőzösre amely a parthoz közeledett
"Itt jön a gőzös, hogy átvigyen ben nűnket az európai város részbe. De van még egy negyed órai időnk. A gő zös hozta át a japán felügyelők éjjeli siftáját és megvárja, mig a nappali felügyelők megérkeznek a gyárból.
'Ez nagryszerü így hát fejezd be a sztrájk történetét,"
Igen a sztrájk. Nem sok monda ni való maradt. Sztrájkunk soká huZó dott. Ez volt mondhatni az elsiő kitár tó sztrájk a kinai munkásoknak. Végül az éhség viszakényszeritett bennünket a gyárba, sokan azt mondták, hogy elég volt a sztrájkolásból, habár a gyárvezetőség az őszes követelése inkből csak annyit volt hajlandó tel jesiteni, hogy száz dollárral kárpótol ta a megvakított gyermek szüleit, így történt azután, hogy többen Tsái va segítségét akarták igénybe bennL "Mondottam, hogy a gyárban sok főldink van aldk ott dolgoztak.
Tsai ur, nemcsak törzsünk feje volt de szervezetünk elnöke is. Jól ismerték a városban. Nagyon gazdag keres kedő és köztiszteletben álló polg^
volt. Midőn a japán ellenes mozgalom megindult a "Szégyen Napján" a nemzeti mozgalmat pénzel és tanács
csal támogatta. így hozzá, fordultunk ~ öt tagn delegációt küldtünk hozzá beleértye engem is habár csak tizenki lene éves voltam. Viselkedésem a sztrájk alatt mellém állította a tőmé get, —
"Pan, a lakatos kezdette fogva ellenezte, hogy delegációt küldjünk Tsaihoz, Azt mondotta, hogy nem fog semmit sem eredményezni. Ezt agy magyaráztál^ hogy Pan idegen volt a vidéken és nem tartozott a tőr
fordulunk mint törzsünk vezéréhez, mint egy kínaihoz, aki szereti kinai testvéreit és mintegy okos kereskedő hőZr aki tudja, hogy a japánok mennyi kárt okoznak Kínának, amikor kizsákmányolják gazdaságát és
fiait.,, ■;; ,„:'';,,.,.. .,■•,;„.
"Tsai ur nem válaszolt azonnal. So káig gondolkozott és amikor kinyitotta a száját, valamennyien azt hit tűk, hogy segitségiink módozatait fog ja előadni. ;
"Ismeritek a mesét Chan Tbyról ? (a kínai vallás egyik megalapítója.) Kérdezte Tsai ur. Valahogy egy á-lomban pillangónak képzelte magát Cham Tsy. Ott repkedett a virág fe lett nem tudta, hogy ő Chan Tsy. Mi dón felébredt nem tudta megoldani álmát. Azt látta e Cham Tsy álmában, hogy ő egy pillangó, vagry a pil
langó álmodta, hogy S Chan T«yT Vagy nem voltak 6k ugyan aíjpak a dolognak a változatai?
"Megválva az igazat én is hasonló helyzetben, érzem magam. Igaz, hogy mint egy kereskedő és mint egy kínai, segítenem kellene rajtatok. Ez esjetben érdekcink megegyeznek. De a sors akarata szerint én egy föld birtokos, munkásokat alkalmazó és közvetiüő is vagyok a külföldi tőke és kinai kereskedők között. így hát vol nátok e. kegyesek megválaszolni a három kérdésre.
"Először: Ha a válság mélyül a gyapott piacon és nép közötti háziagi táció növekszik, vájjon begyüjtsem o á földbérletet a földjeimet mcgművc lő parasztoktól?
"Másodszor: Ml fog történni a munksokkal akik hajóimon és áruhá zaimban dolgoznak? Meglesznek-e o-légeve jelenlegi helyzetükkel?
"Harmadszor: Nem fogom-o elveszi teni gyapott rendeléseimet, amelyeket eddig kaptam a japánoktól?
É3 végül nem lesz-e sok zavargás ugy, hogy nemcsak a munkaadók fog liak szenvedni, hanem mi kinai ke reskedők és földbirtokosok is és ve lünk együtt a munkásaink és földbér lőink is, akik a mi bőségünkből táplál koznak. így tehát időszerű lesz felidézni Kofuciusz szavait, hogy "az a-pa megmaradhasson apának, a fiu mcgniat-adjon fiúnak.'*
**E szavakkal ott h&gyttik TsaSvii-rat, aki képtelen volt iD^^pita»I« hogy mi volt 6» pUlangő vagy cg7 ta dós?
"HSvidiíel ró kénytelenek voltniik visszatérni a monkába. De; nem, vol tunk, ugyanazok, mint a sztrájk előtt. Pan, lakatossal néhány aj dalt tangl tunk; azok mellett amit a gyapott faiffdozók és koldusok énokelnekM."
"És Tsai.He-Sin nevetve énekelte a kinai INTERNACIONÁLÉ első sza kaszát, imaalatt a hajcsárok Czték a
gyapot hordozókat és magukat is éles kiáltásaikkaL
—6^0—Hol Eh—-heh—heh!
Ah—ho—li! Ab-hi-^i!
"A proletárdíktattu-a elkeseredett harc, véres és vértelen, erőszakos és békés, katonai és'gazdasági, oktatási és igazgatási harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen. Milliók és tízmilliók szokásánaic ereje: a legret tenete8ebb;..erő. .Jleélos, harcedzett párt nélkül, mely az adott osztály min den becsületes elemének bizalmát él vezi, mely követni és. befolyásolni tud ja a tömegek lmugulatát-r- ilyen párt nélkUl lehetetlen ezt a harcot sikere sen vezetni.' ^
(|/enin; Baloldaliság.)
EUEN A NÉGYÉVES 'KANADAI MAGYAR MUNItÁS'
IRTA: HAJDÚ PAL (Moszkva)
Négy évvel ezelőtt, 1929 június 1,-én indult utjának a Kanadai Magyar dolgozók osztályharcos, forradalmi lapja, a "Kanadai Magyar Munkás". Ugyanakkor kezdődtek meg az elő készítő munkálatok a magyarnyelvű dolgozók második másilf előharcosa nak, a szocialista hazában 2929 év vé ge óta megjelenő "Sarló és Kalapács' nak a megszervezésére.
A' f oradalmi- munkássajtó nemcsak tetterős felvilágosító és eszmeterjesz tő, hanem tetterős szervező is, annak kell lennie, tanította a nemzetközi proletariátus nagy vezére, Lenin, elvtárs. Mindakét lap, a "Kandai Magyar Munkás" és'a"Sarló és Kalapács'' azóta bebizonyították, hogy méltók á bolsevik szervezésre. Négy év alatt mindakettő nélkülözhetetlen helyet vívott ki noagának a magyar nyelvű dolgozók soraiban. A "Kíuia-dai Magyar Munkás'', vállvetve a kanadai foradalmi proletariátus más nyelven megjelenő lapjaival, az osz tályharc nemzetközi frontja egy fon tos pontján folytatja kettős harcát a kanadai és a magyar töke ellen, a munkások és i>arasztpk Kanadájáért és a Második Tanácsmagyarországért. Az ellenség közös, de közös cél is melyért mindakét négyéves foradal mi lapunk, a többi magyarnyelven megjelenő munkás sajtóval együtt harcol.'
Négy év nem nagy idő, még ke vesebb, ha világtörténelmi mértékkel mérjük. De ez a négy esztendő, a-mely a ti lapotok, kanadai magyar munkástársak és ami lapunk, Szov-jetuníóban élő magryar dolgozók, útnak indujása óta eltelt, mérhetetlen jelentőségű. Jelentőségét nemcsak mi tudjuk jól, de a saját bőrötökön meg ereztétek ti is, ott messze Kanadá-)an!
Négy évvel ezelőtt kezdődött az a földindulás, amely azóta világválság gá fajult, oly hatalmassá, oly mindent elsöprővé, amilyent még nem Iá tott eddig a végét járó kapitalista világ. -Recseg-ropog minden eresztékében. Egyre dörgőbb robajjal omla nak-össze támaszai, egyre veszettebb pánikot keltve hívei és zsoldosai sora ban, zuhannak az örvénybe hatalmát erejét mutató, valamikor büszke alko tásai. Az angol font és az emrikai dollár pusztulása egyfelől, másfelől a végvesztétől szűkülő burzsoázia utol só próbálkozása, az imeperialista ánc egyik legyengébb szemén, a fa sizmussal Németországban — az útjelzői, sokatmondó határkövei ennek a lefelé zuhanásnak. És míg egymás 'után csuknak be a gyárak, hűlnek ki a kohók, állnak meg a mozdonyok és hajók, csőkken napról-napra az ipán termelés és dobják tengerbe a kapita lista rablók a gabonát, meg a kávét, nem azért, mert sok, hanení azért, nfért olcsó, mert nem akarják jóllakatni vele az éhező, a mtmkanélkOli-ek tízmillióit, ugyanakkor teljes g& zel, megfeszültén, egyre fokozódó U ramban folyik a muníció gyárak mun kaja, egyre vadabbul növekszik az imperialista államok fegyverkezési versenye. Kínában ^^hi'iögnek az á-gyvik éa az amerikai banktőke ügynöke, Csang-Kaí-Sek negyedszer volt kényteelen csúfosan viszavonulást fu vatni a kínai szovjetek megsemmisl tésére indult válogatott csapataínak. De ez csak előjáték, a még hallgató ágyuk csöve egy pont felé van be irá nyitva, oda, ahol nincsen válság, nincs kizsákmányolás^ ahol a felszsdbadolt proletár és az uJ formák közt dolgozó paraszt az ur, a világ egyhatodán szocializmust építő, proleltárhaza, a Lenin mnnkás pártja vezetése, a nemzetközi proletáríátos vezére, Szta lin vezérlete alatt győz^ltemről-gyffzQ
'lemre haladó Szovjetunió felé.
Ezt látjátok ti, kanadai magyar dol gőzök!
Az "óhaza", ahol éheztetek, ahol véreteket ontottátok idegen érdekek ért, ahol négy és fél hónapig már egyszer szocializmust épített a munkás és szegényparaszt, ~ kiűzött ben neteket. Korbácsot adott, de a kénye ret — pedig amúgy is száraz volt — elvette.
Az "újhaza," ahol kis időre munkát — ha keveset is — és kenyeret — ha szárazat is — leltetek, egyre jobban csattogtatja hátatokon a kor-bácsot és egyre többetek Szájából Üti ki a falatot. És ha kiütötte, legtöbbe teknek kiütötte örökre^ vagy bélyeseb ben, addig amig nem kerül a ti kezetekbe a magtárak kulcsa.
Ez az, amit magatok bőrén tapasztaltatok. Kanadai magyar munkástár sak. ,
És mi? .
Az "óhaza'-'minket i^ kiűzött. Kit még az első imperialista vílágmészár lás idején, mikor V osztálytestvéreink gyilkolására adott fegyvert a kezünk be, melyet aztán — megtanulva Lenin proletárjaitól ~ a közös osztályellen ség ellenforditottunk. Sokunkat Hort hy Miklós és Peyer Károly börtöneiből és akasztófái alól mentett meg a Szovjetunió munkásainak és pa^ rasztjainák igazi nemzetközi szolidari tása. Még többünk Horthy ,Mas8aryk,
vállt áz, amin 1929-ben még pompa san kacagtak a tl tőnúöctartőitok. Ma már ajkakra-fagyott a vigyorgás! Négy év aUn ^twfejeztOk az első öté. ves tervei és az idén belékezdtünk a másodikba; És ha még rengeteg nehéz seggel kell is megküzdenünk, amit talán kevésbé kipróbáltak még nem tudnak teljésen^ megmagyarázni ma-guknak, de a nehezebbjén már tul va gyünk. Haladunk előre építjük a szo cialista iparunkat, ^jlmezőgazdaságun kat^ mig a. kapitálist^ világban egyre inkább erőtlen a termellés, építjük a szocialista kultúránkat mig a kapita lista világban'mágján égetik el Marx Upton Sinclair vkőnyvoit, - négereket lincselnek, majompereket szerveznek^' És mig ott naponta százezrekkel nő a munkanélküli-e tízmilliós serege, ná^ lunk nincs munkanélküliség és lassan fokozatosan, de; egyre javulnak a dol gozók életviszonyai^ Bent a szocializ musban, útban az osztálymentes tár sadalom felé, I«nín zászlaja alatt, Sztálinnal az élén haladunk elŐre^ győzelemről-győzelemre. A láthatár derűs előttünk, tudjukj hogy a gyffze> lem kérdése eldőlt: utunkat senki sem állithatja eL
Ezt adta nekünk az elmultnégy esz tendöl
A Ti feladatotok, hogy Ti Is kikűzd jétck magatoknak ezt amit mi elér tünk, Kanadában és Horthyországban is. És addig meg nem torpanva, nem
Utolsó Sándor, Carol király és más hallgatva az árulók, a gyávák, a kis
A
m
WM
RÖGTÖNÖZÖTT
GYŰLÉST TARTANAK AZ SZOVJETUNIÓBAN
IFJÚ MUNKASOK A
hóhérok mennyországából vándorolt ki ide, a szovjetek szabad földjére. És nemcsak kenyeret, de tudást is kap tunk itt. Aki kommunista volt közű lünk, itt lett igazán bolsevikká. Sok. sok száz szociáldemokrata, aki ma so runkban áll, szakított múltjával és köp azokra, akik még ma is az osztály együttműködés, önnön osztálya elárulása, a burzsoázia talpnyalására in vitálják. És a túlnyomó többség, a-mely azelőtt nem volt pártban, nem tudta, mi az oka a szenvedéseinek és ném tudta, miért kell harcolnia, ma kinyílt szemekkel Lenin pártjában, vagy a mögött haladva, masírozik vo lünk együtt a világporletáriátus ro hamesapatának, a Szovjetuniónak tö mőr soraiban.
Aki ingadozott, ma már szilárd. A-ki tegnap jött közénk és ma nfiég nem ért mindent tisztán, holnap már az ís jól fogja érteni. A legtöbbet mind nyájunknak éppen ez a négy év adott, éppen ez a négy év magyarázott meg Az a négy év, amely titeket az arany "prosperity" ormairól egyre fokozot tabb, egyre vadabb iramban görget lo feUé a világválság szakadékába.
1929: az első ötéves terv első észten deje volt. Azóta győzelmesen befejez tük ezt a tervet. Azója valósággá
hitűek és Ingadozók szavára, előre, harcra, a Kanadai kommunista Párt zászlaja alatti Támogassátok a' föld afiatt, a Horthy és Peyer banditák el en hősiesen harcolló K.M.P.-ot! Véd jétek meg a világproletáriátus egyet en hazáját, a Szovjetuniót! Építsétek szervezeteiteket, erősítsétek lapotokat!
A "Kanadai Magyar Munkás" dicső ségcsen kivette a részét eböl a harcból e négy év alatt, a harcbőll a munka sok és parasztok Kanadájáért, Máso dik Tanácsmagyarországért, a Szov. jetunió védelméért. Ebben a harcban minden öntudatos kanadai magyar dol gozó vállvetve tömörüljön a "Kanadai Magyar Munkás" vezetése alatt harcoló forradalmi munkáslap zászla ja köré.
harcoló magyar munkás lap zászlaja / köré. j
harcoló forradalmi munkás szervezem.; tek zászlaja köré. —,
Védjétek és érősitséteV mert tlí értetek harcol.
Éljen a négyéves "Kanadai Bfísgyar Munkás"!
Előre uJ, győzelmes battokra» Eau nadoi Magyar Proletárok!