sete
álíandőaB itmmSA lesz
(ffinásori ipBokáslevál)
A napokban egy xnásík munka stár. '£:^nial_Jtint^-Jártunk a iannokon, jjogy keressünk valamit, amiből a jfctfenntartásunkat ha csajt egy rövid idúre is biztosítsak. De oem sikerült.
Munkakeresés közben bementünk egy magyar farmerhez, akiről szinte lesirt a szegénység. Érdeklődött tő lünk, hogy mílyendt a monkaidszo-nyok bent a iráxosban. ,0 büszkén mondat, hogy most inár minden jő lesz, mert a dohány ára magasabb lesz az őszön és hogy Mr. Roosevelt megfogja csinálni a prosperitást.
Mi igyekeztünk mnnkásszempont. ból megmagyarázni neki, hogy Boo. sewelt és Bennett sem fogják tudni azt megcsinálni. Mind ezt csak a-zJrt hangoztatja, hogy az éhező num-kinélkülieket eUiaigattassa és nya> gjdtan várják azt a régen magért prosperitást.
Majd később panaszkodni kezdett, hígy az őszön egy ezer dollárt kellene fizetni a farmába, de nem tud. I Természetesen minden felszerelése f eJárulja, hogy szegény ez a farmer mankástársonk. Mutatott egy rozoga kárét és azt mondja: 'Ha követelik tőlem a pénzt, 'belepakolok ebbe a„ rossz antóba és megszökök''.
Az emiitett munkástáfg idáig még nem olvasott sem munkás lapoty sem pedig munkás irodalmat..Eddig
még csak kapitalista lapokat olvasott, amelyekből nem tanulta meg azt. hogy hogyan kell a munkásoknak vé. dekezniűk az elnyomás és kizsákmányolás ellen.
Mi elő akartuk fizetettni a Mim-kást, de azzal kifogásolta, hogy nincsen pénze. A cipőből kint van a lába. A ndiája rongyos és nem tud másikat venni helyette. Mi megmagya* ráztuk neki, hogy mennyire fontos a munkásoknak [a^, hogy znunScásiro-dalmat olvasanak és hiszem, hogy a legközelebb, ha mindjárt még szegényebb lesz is előfogja fizetni a Munkást..' •, ..:
Nekünk öntudatosabb munkásoknak meg kell győznünk minden olyan munkást, akik még idáig a reakciósok bafolyása és vezetése alatt vannak. Meg kell velük értetni, hogy nekünk munkásoknak közös az érdekünk. És, hogy ezeket a közös érdekeket megvédjük és kivívjuk,' ahhoz feltétlén fontos az, hogy mi munkások egy. táborba tömörüljünk és közösen her-coljuk ki közös érdekeinkért,
6.SZ. levelező.
Ii^yen is dolgoztattak yelünk
Sztrájkba léptünk és győztimk!
iit0gli
A KÉT GYERMEK CSOPORT A PIKNIKEN TALÁLKOZOTT* ÉS FORRADALMI BESZEDD EL ÜDVÖZÖLTÉK EGYMÁST
(West lomai munkáslevél) A Swain féle kert gazdaságban dolgozó munkások sztrájkba mentek, mert a bósz nem: akarta a tavaszi munkák megkezdésénél a bért megemelni. Ahelyett fokozottabban akart bennünket kizsákmányolni.
Minden héten h^m, vagy négy este, a napi 10 órai munka után, es-1 tanként 4 órát, sőt még többet is kel-tlett dolgozunk ingyen, amire kényszeritett bennünket. Ez ^att az idő [alatt a marketra kellett elkészitete-inimk az amt. Ha valaki zúgolódott f ellene, azt az elbocsájtással fehyeget-[te.
Még ráadásul mást is kezdett. A-{mikor szabad esténk lett volna, nem j kellett másnapra a marketra készülni, akkor a burzsuj kisasszony kertjében kellett sötét estig dolgozni. Ter mészetesen itt is injgyen.
I táfc, hogy csak összefogva tudunk va-[ lamit elérni. Csak együttes^^e és I kíméletlen harcai lehet síkeressen küz [deni az é fajta elnyomások ellen.
Tehát mi ís megszervezkedtünk és [kimondtuk á sztrájkot; és öt dollár Ihavi béremelést követeltünk. Ezt a [bósz kén3rtelen volt megadtii, de ami után még. jobban kíakart bennünket aknázni. Még hosszabb munkanapot akart bevezetni, amire mi ismét I sztrájkba mentünk! Most már más követeléseket áÜlitotturik fel. Rövi-
debb -munkanapot követeltünk, és ha idő után'akar velenk dolgoztatníi a-zért külöir~fizessen 10 cent órabért. A kertbe nem megy M senki csak nappal dolgozni. Jobb kosztot és emberségesebb munkaíramot követelünk.
A bósz ezeket a követeléseket látva dühöngési rohamokban tört ki és a régi mumussal próbált szkebeket fogni, de nem sikerült neki. A munkások csak kitartottak a követeléseik mellett. Látva ezt a bósz, megrigérte, hogy a követeléseinknek eleget tesz, azonban minden erejével azon dolgozott, hogy megtudja ki volt ennek a mozgalomnak az értelmi szerzője. Njriltan próbálta tenni mindezt, de a nnihkások között sem áruló, S;em pedig szkeb^ nem akadt. Azonban tudomására adták, hogy ha valal^it el-bocsájt, akkor ismét sztrájkba fog menni az egész. Látta, hogy nem tud
követeléseinket. Most már nem kell az árut este készíteni a marketra, van időnk mindenre nappal.
Azért mert mi munkások csak szer vezett harcainkai tudjuk vissza verni áz ellenünk Irányuló támadásokat, kell sokkal fokozatosabban építeni a munkásszervezeteinket. Vegyük ki részünket á míndennaí harcokból. Harcoljunk a bér és segély levágások és a spid up ellen! A kilakoltatások és a készülőben levő imperialista háború ellen!
Egy résztvevő.
A K.M.M. Klub torontói női osz- sokkal .aktívabban dolgoznak a mun-tálya a mnlt vasárnap egy pikniket kásság felszabadulásáért folyó harc-rendezett, amelyet a magyar miun- ban mint azt eddig tették, énnek nem kasmozgalom történetébe kell jegyez csak fogadalomnak kell lenni, hanem nünk. Nem csak azét^ mert a két vá- a munkáink fokozásával kell bebizo. ros női osztályai és' pionér csoport- nyitanunk, hogy .azt válóra is váltjai vettek részt ezen a pilmiken, ha- jtik. Ugy az^gyik, niint a m nem azért, mert Hamiltoii és Toronr tály nőmunkásaira, valamint az egész tó női osztályai, á Kanadai Magyar Kanadábmi levő női osztályainkra munkásmozgalom első zászlóját avat nagy felacUttok yárn^^ Ezeknek a ták f d. ~ i nőmünkásoknak kell leniíi azoknak,
A torontói nőiossstály megíuvta ^Wk a Kanadában lev6 összes ma-á hamiltoni női osztá^lyt ere a pik- eyar nömunkásokat, gjrennekeket naeg nikre, a hamiltoni gyermek csoporttal szervezik a férfiak támogatásával és együtt, akik a meghívást elfogadták vezetik azokat a mindennapi szükség és tömegesén jöttek át Torontóba er léteikért, folyó harcaikban. A gyérre a történelmi piknikre. ^ j niekeiket és a gyermek csoportokat A programmot a két gyermek cso munkásszellemben nevelik, hógy azok port találkozása nyitota meg, amikor hjl osztálytudatos és osztályharcos a hamiltoni és toontói pionérok ta-' neveljenek, akik képesek lálkoztak. A hamíltoniak egy ötágú- iáznék arra. hogy a munkásság fel csíUag, sarló és kalapácsot tartót- ^"'y" hajicot helyes tak a Tcezükben, míg a torontói pio mederben vezessék, nérok sarló és kalapácsos pios szal Ez a zászló, amelyet a két váos laggal; és a pionérok vörös zászló- nőmunkásai felavattak nemcsak a jávai fogadták a hamiltoni pibnérokat két város munkásaínak a zászlója, ha A találkiDzás ^ömé^ a Ihamíltohí nem az, amely alá az összes kanadai pionér csapartbóiCzukár Misikéjnon
dott üdvözlő beszédet' és a torontói ♦ ^ .t,, ^«
pionér csoportból Minka Mariska SdUai €S FÜr51 Ünnepelvt
mondott fogadó beészdet, amelynek * befejezésével az íntemacionálét énekeltük el.
Közvetlen a két pionér csoport találkozása után a zászló avatás következett, négy munkástársnö beszéde és szavalata közben. A munkástársnők beszédeikben kífejtették,hogy milyen a helyzetük ma Kanadában á ngmunkásoknak, hogyan vannak kizsákmányolva, miért kell a nőmünkásoknak szervezkedni, stb. Nagyon é-lesen..rámutattak arra, hogy amikor ezt a zászlót avatjuk, milyen erős rendőrterrort alkalmaznak a munkásság ^mindennapi harcai ellen és hogyan kell a munkásoknak harcolni
j(wmnípeci tudósító) A hatóság július 1-én megvonta az ingyenes orvosi kezelést a mimka-nélküliektől. A munkanélküli tanács (július 17-éri) hétfőn este gyűlést hívott össze, hogy a winnipegi munka-sok tiltakozzanak ii város vezetőségének ezen intzkedése ellen.
Ugyanakkor egy küdőtséget küld-magyar dolgozókat tömöríttenünk tek a városi tanács'gyűlésére, hogy kell és amely alatt kíméletlen haixot követelje az ingyenes orvosi kezelést
MINT 2,000 FAMÜNKAS FOinATOn GYŐZELMES SHRÁJKOT AFABÁRÓK ELLEN
(Forth waUamí mnnkáslerél) Már van^iudómásunk arról, hogy a port arthürí és a forth ■willíami erdőnmnkáspknak' általános sztrájkjuk volt, amit tizenhat napi erős küz delem jatán mégis 'nyertek, ameny-nyibben elérték a béreik emelését. De legiQkáíbb féhy<e& ieryőzelmet jelent a fabárók megtörése, amennyibben kényszerülve ■ voltak beleegyezni abba, hogy si munkások szabadon szervezkedhessenek az erdő kémpéken.
A sztrájk után suomi Ooiitban, a-hol több mint 220 munkástársammal I együtt dolgoztam i és félhónapon keresztül, ahol a munkások már kivívták maguknak azokat az előnyöket, [ hogy fabárók csak a munkások megbízottjaival tárgyalnak, s aSávetik I magukat annak, hogy a munkásoK minden lépésüket ellenőrizzék. íme I ez az egyesülés gyümölcse.
A sztrájk időtarmalma alatt, körülbelül 25.000 adag ételt osztottak ki a sztrájkoló famunkásoknak. Ennek á fedezését mi közösen adtuk ösz-sze. Egyedül a *mi kempünkön 170 dollárt gyűjtöttünk össze-
Az elmúlt sztrájkbím több mint kétezer munkás vett részt, akik mind harciasan kitartottak annak a befejezéséig. Mi mindannyian tagjai vagyunk L.W.I.U.-nak. r^Sít^
: Munkástéstvérek! vegyetek példát rólank és szervezkedjetek! Egyesüljetek egy táborba, hogy minél hama-rabh felvehessük a végső, küzdelmet az elnyomó, kizsákmányoló, kapitalista rendszer ellen, hogy minél hamarabb megteremthessük a munkások uralmát kanadában is!
Az erdőmtmkások nevében
- egy harcos.
zászlót nem ceremónia közepette, hanem az osztályharc folyamata és fo kozása közben tesszük. A két város női osztályai fogadalmat tették, a zászló avatás közben, hogy ezután sokkal többet fognak tenni a munkásság érdékébén, a női és pionér csopotokat sokkai hatalmasabbá fog ják építeni.
Majd a hamiltoni gyermek csoport-játszota le a "R^rí és uj világ" című proletár dráinát nagy síkénél. A torontói nőiosztály pedig forog vagy nem forog című egy felvonsáos színjátékkal aratott nagy sik^.
A .torontói és hamiltoni nőiosztályok idáig is kivették a részüket á munkásmozgalmi munkákból. A Mun kás kampányai allatt és a Sallaí és Fürst bizottságok munkáiban vezetnek ezekben a városokban. A munkás ság mindennapi harcaiban részt vettek, a tüntetések alkalmával az első sorokban voltak. Ugy az egyik, mint a másik a pionér csoportok szervezésében és vezetésében is aktívan dolgoztak! Nevelő munkát végeztek. I-dáig eleget tettek a hivatásuknak.
De most, amikor a Kanadában é-lő foradalmí munkások zászlóját fel. avatták és fogadalmat tettek, hogy
Sallai és kivéj
ímepélyt rendeztünk
: (hamiltoni mnnkáslevél) A K. M. M. Klub hamiltoni osztálya emlékiinnepélyt rendezett Sallaí és Pürst elvtársak halálának'egy éves évíbrdnlója alkalmával, amelyen a megjélnt munkásnők bbizontyitották, hogy vele éreznek a két kivégzett munkásvezérrel és a K- M. P.-jával, amelynek a két elvtárs tagja volt és vezették a magyar dogozók • mindennapi küzdeineíket. Az ünnepély az intemadonálé éneklésévé vette kezdetét, Biajd munkásszőnokok ismertették ennek a napnak a történeüni [ J^entőségét; az elvtársak életét és Horthy-éknak azon, jEaaiszta végvo-Qagllását, amely késztette őket arra, l hö«y a két munkáavezért meggyil-IWiák.
i Az ünnepélyen a műkedvelő gár-játszotta le az "ítélet" cimü pro-I letárdmüdtániátés a gyermek csoport a régi és nj yO^ dmü színmüvet, aményel a gyermekcsoporté kiérdemelte iaforntdalml piimér ineg nqnrezé^ ^bebizonyították, hogy az I oktatőjtdc n^ fáradt hiába. -I ^^^P*^^a, nagy hSségnek^ a gyerme Ifcek nagy azámbaa jelentek meg. [xmhm meg ktíl enalitoiünk, hogy u
felnőtt munkásokat a meleg visszatartotta .ezen a feledhetetlen napon, amely napnak a jelentőségének min-den-.magyar munkásnak a szivébe kel lene lenni, ^niiertazok az elvtársak miértünk is harcoltak.
Azért nekünki akik ezt tudjuk és azt is, hogy a lefogások és a bebörtö-
nözések várnak a kanadai munkásmoz galom 1 vezetőire"^ ís, nem lett volna szabad hiányozniuk erről i az ünnepélyről. :
Hamiltoni munkások tegyünk fogadalmat, hogy a jövőben nem hiányo zunk sehonnan sem. Ott leszünk á for radalmi munkások harcos soraiban, akik kivételt nem ismernek, minden
egyes munkásért harcolnak ugy, mint magukért, még akkor is, ha az a nnzn kás munkás ellenes szenvet éreztet ve lük szemben, mert mi todjnk, hogy nem a saját faibája, _hanem azé a társadalomé, amelyben nevelkedett.
Az ünnepélyen befolyt összeg tiszta jSvdeUnét $ b,42 centet a M.O.V. Segély támogatására küldjük és ígérjük hogy a jövőben ís támogatni fogjuk monkáíban a magyar dolgozó testvéreinkét, f
hamiltoni levelező.
A Munkásról sohasem szabad elfeledkeznünk
)Egy St. cathariesi i^unkás leve-
le.)
Egyik nmnkástársunk házánál ősz-Bze jöttünk, hogy ot elszórakozzunk, de szórakozás közben teljesen elfeledkeztünk azokról a gondokról, a-melyek állandóan gyötörnek bennünket a mai kapitalista rendszerben. Elfeledkeztünk arról, hogy a minden-napi jooblémáínkról beszélgessünk^ de arról ís, hogy hogyan kell azon segíteni. Hogy a jelenlevő munkásokat meg .kellett-volna győznünk arról is, hogy valamelyik munkásszervezetünk nek a tagjai legyenek. Megfeledkez-tünk mi még a vezérünkről a "Mun-kás"-ról is.
De nem feledkezett meg a harcos lapunkról az a hat mnnkástársnő, a-kik szintén jelen voltak ezea az ősz-szejövetelen! Egy gyűjtést rendeztek amelyének az eredménye egy dollár és ötvenkilenc cent volt, amit bdcűld-tek a "Mxmkás" támogatására.
Munkástársaki Ne fordaljon ez máskor elő közöttünk, hogy szórako
rendeztünk mi is
18,
és
(waynei mimkáslevél.) Július 30-án összejöttünk mi hogy a két vezérünk, Sallaí Imre Fürst Sándor kivégzésének évfordulóját megünnepeljük. Erre az ünnepélyre töniegesen Jöttek összje a. waynei magyar munkások. ^ Az 'égesz ünnepély ideje alatt a leg nagyobb figyelemmel hallgratták a mégjelent munkások ^a szónokainkat akik az 1919-es forradalomról, a ma ^arországron élő munkás testvéreink Piarcairól beszéltek. Arról a harcról,
?^^órractaími muhkások százait fog ják lé és állítják osztálybiróság elé, arról a harcról, amely harc folyama ia alatt a két elvtársunkat kivégezték. ■ -Minket a magyar fehér terror és nyomor, amely Magyarországon dul elzavart ide messze a szaládjáinktól. de mi itt is emlékszünk még azokra a szavakra, amelyeket az elvtársaink mondottak a bitófák alatt. "Emlékr szűk és cselekszünk, hogy az elvtár saink utolsó szavait minél hamarabb valóra váltsuk, hogy a kivégzésüket a niagyar b'urzosázia ^. elseprésével megbosszuljuk.
1. sz. levelező..
kell folytatnunk itt a magyar reakció, a kanadai burzsoázia ellen és e^ben á magyarországon élő mun-i^stestvéréínk felszabadításáért, a második dicsőséges Tanács Magyarország . megteremtéséért! Ez' a fela-dat vár reáhk á ^zászlónk felavatása után, amely hogy mikor lesz, az teljesen tőlenk munkásoktól függ.
A két gyermek csoportunk találkozását is a jnunkásmózgalmunk ^tör ténetébe kell jegyeznünk, mert ez az első eset kanadában, amikör: két különböző vároS' :pionérjaí találkoztak így szervezetten és fogadták egymást. Alig egypár évvel ezelőtt >ezdtük csak a ifórradalmí munkásszevezete-iiiket építeni kanadában, amely rö vid idő leforgása alatt szép eredményeket értünk cl. mert az itt élő magyar munkások felismerték á forradalmi mtmkásszervezetek szükségességét, A munkás sajtó fontosságát és dolgoznak ma is annak az érdekében. Ma már nemcsak a felnőttek vannak sorainkban, de a pionér szer-vzeteink is rohamosan, fejlődnek, a-hol munkásszellemben neveljük gyermekeinket és akkor, amikor kapitalista iskolákban megakarják mételyez ni az agyukat, mi azt ellensúlyozzuk a munkások eszméjével és meg^ma-gyarázzuk nekik, hogy milyen ferdék azok a beállítások, amiket az iskolákban hallannak.
Erről az eredményről fényesen ta nuskodott az a látvány, amikor a két pionér csoport találkozott, a fprrá-dalmi munkás jelzőikkel és beszédeikkel üdvözölték egymást. Valamint az, hogy a pionérok általában aktivan belekapcsolódtak egész kánada területén azoknak a munkáknak az elvégzésében, amelyeket ők végezni tudnak. Ennél a z4szló avatásnál a pionérok is ofgadalmat tettek, hogy min den proletár : gyemeket a soraikba
a muidtanélküli munkások részérc. A városi tanács azzal utasította cl a küldöttséget, hogy a követelést terjesszék a relief bizottság elé csütörtökön. A több mint háromezer-főből álló tömésnek a küldöttség ezt bejelentette és a jelenlevő mun1;ások ott mindjárt elhatározták, hogy csütörtökön délután egy másik töme^-gyülés lesz, amely gyűlés a küldöttséget fogja támogatni.
Csütörtökön délután a tömeg is-mét megjelent a Markét. Squaren, de a rendőrség nem engedte meg a gyűlést és a munkásokat elzavarták. Erre á munkások a járdán kezdtek tömörülni, de a rendőrök onan is szét akartak oszlatni bennünket. Ekkor az ucca sarkokon kezdtünk gyűlésezni! Itt a munkások száma olyan gyorsan
szaporodott, hogy a főuccán megállt a forgalom, ugy, hogy a rendőrség már tehetetlennek bizonyult az állán, dóan növekvő tömeggel szemben. A rendőrség látta a munkások faarckész ségét és annak szaporodását, erösU test kért, hogy véget vessen a már másfélórás.tüntetésnek.
A rendőrség nagy részét arra e helyre összpontosították, ahol a munkásságnak a legharciasabb része volt, azonban a munkások nem hátráltaki y A rendőrség gázbombát lőtt közvet. len a munkások arcába, aminek axr\ lett a löivetke'zménye, hogy háorm munkás azzonnal össze esett. Ezután a rciidőrök állatias módra estek neki a munkásoknak. Senkit semv-kimél. tck, mindenkit ütöttek vertek a gum mi botjaikkal. így sikerült a rendőrségnek a négy-ötc:^er főből álló tün. tetést szétverni. Két munkástársat letartóztattak. A harc alatt tíz mun- ; kástársank annyira megsebesült, hogy a kórházba kellett szállítani ő-ket, A gázbombától egy. munkástár-sank a, 8zeme\{ilágát veszítette el. Másik kettő is annak van kitéve, hogy szintén megvakulnak. Közben egy rendőr is a. gáz áldozata; lett. :
6. sz.
Verekedést provokáltak a szkebekkel a bányászok bérkarca ellen
Idáig mondhatjuk, hogy a munkás szervezeteink rohamosan fejlődtek minden terror és elnyomás dacára ís. Dé most, amikor föjgradaímat téttünk, még jobban hozzá- kell fognunk azok nak a fokozottabban való építéséhez. Minden férfi és nőmunkásnak a inuh. kásszervezeteink tagjává kell válni! Minden munkás gyermeket el kell kül denünk a pionér csoportba és iskolába, hogy .tanuljanak! Minden munkást a felavatott forradalmi zászlónk a-lá kell tőmöritenünk. hogy a munkásság felszabadulásáért folyó harcot fokozzuk és azt minél hamarabb va* lóra váltsuk!;
J. LUKAS
A dohánymunkások a rendőrségre mentek és követelték á lefogottat
<waynai munkáslevél) ....A vraynai bánjrászok sztrájkbarca, amelyet április 15-ikőn kezdtünk állán dóan fokozódik.
Még ma sztrájk nem mondható száz százalékosnak, de akik a sztrájk fontosságát megértették, kitartanak a melett és dolgoznak a 'bérharc sikeres előreviteléért, hogy egységes e-rővel visszaverhessük a UMWof A. reakciós vezetősge által elfogadott 13 és fél százalékos bérlevágást, a-mit B. iiéwett és E. Morison hivatásos spiclikkel és szkebekkel akar keresztül vinni a bányászok, de különösen a Jewel bányászok rovására.
Ezen szkebeknek egy részét az A-malgameted U. W. Harcos szervezet
és akiket a ÜMW of A. központi vezetősége tart a befolyása alatt, nagyobb jiénzfizetés és söriváson keresztül. Ezek a szkebek június hóL ban nyílt uccai verekedést provokáltak az itteni bányászok mcgfélemlité-sére. dé tévedtek, mert a sztrájkoló bányászok alaposan helyben hagyták őket. Többet közőllük a ifcorházba kellett szállítani.
Az Ideal bányánál/ amely febru-: ár lO-ikevőta^Co-operatiVr melyben dolgozik még vagry 12-14 pár mun kás, de akik már^színtén rájönnek arra, hogy félre vannak vezetve, miután nemhogy a mindennapi megélhetést megtudnák- keresni maguk és családjuk részérc, de adóságuk lesz a kom pániánál mire a-szerződés lejár; és csak a munkások egységes harcával fogják tudni követelni, hogy a régi béreket megtarthassák.
Nem kell hosszan magyarázni, hogy mit jelent-részUnkre a tizenhá- i rom . százalékos v bérlevágás, > ha azt: elfogadnánk? Még nagyobb nyomort, nélkülözést és éhséget jelentene, a-miböl már ugyia kivettük a részen, kct a krízis négyéves.fennállága óta.
lója alái mei;t csak egy nagy egységes tábor, egységes harc megtd'em<>^i tesével tudjuk az; elleníinkiintézett;-támadásokat sikeresen visszayernii^ a^: mit feltétlen meg ~kell tennünk(t^i4 nem akarunk éhen pusztulni aldcqr,v amikor a raktárak telve vannak/ A-. zokat mind mi munkások termeltük és^ jogunk van azokat élvezni is.
H.S.
VÁLSÁGOS IDŐBEN NEM LEHET SIKERES SCTRÁJK, MONDJÁK A REAKCIÓS VEZÉREK
(delhi-ijnunkásievél)
Ezen az éven is tömegesen jöttünk össze niagyar munkások Delhi környékére azzal a tudattal, hogy keresünk egy pár centet, amelyből aztán tovább tengetjük életünket. Tavaly is a szabadban laktunk, ínost is csak azt kell tennünk.
készteti a csillag szálló munkanélküli lakóit, akik &aezve kóborognak itt munka után.
Egjr dóhánymunkás.
zásunk közben elfeledkezünk azokról a dolgokról, amelyeket állandóan vitatnunk kell. Amelyek az érdekünket, a munkások érdekeit szolgrálják. Szer vezőnkröl a Munkásról sohasem szabad elfeledkeznünk.
Tanuljunk ennek a hat mnakástára nak a mulasztásán, akik ezen az össze jövetelen részt vettek és akíl^ a n(^ munkások helyetcáitettelc. Nem szabad megengednünk azt, hogy csak a nők dolgozzanak, nekünk féri^aknak is Id kel venni a részünket a monká-ból, ha fel akarok gzafaadntni.
lApbizottsácl tág.
Már több mint két hete sinylőd-dűnk itt, várjuk a munkát. ~ Mindennap bemegyünk a városba,mert o-da jönnek be a faremerok, ha valamelyiknek ember kell. 29.-én is bent voltunk és munkára vártunk, miközben megjöttek a kezákok. Mi eddig a járda szélén ültünk és bebzélget-tünk. Amikor a kqzákok oda ért<ek, rögtön felszólítanak benünket, hogy keljünk fel onnan. Mi mentegetődz-tünk, hogy fáradta vagyunk és pihen ni akarunk, amire azt mondják, hogy ők huszonnégy órát dolgoznak, és mégsincsennek elfáradva.
Amikor másodszor szólt, hogy keljünk fel, akkor már az egyik munkástársunkon rajt ÍB volt a vas bilincs. Megvasalva vitték be a rendőrségre csupán azért, mert fáradt volt és mun kát keresett, ö'szerintük most már a munkanélkülieket még akkor is megbüntetik, ha azok munkát keresnek.
Több mint négy óra hosszat bent tartották, kisem halgatták, ^nem a kapitalista igazságszolgáltatás csak ugy mindennélkül kimondta az itéle-letet, hogy hagryja el a várost, mert különben hat hónapi börtönbüntetésre lessz ítélve. Többet meg ne lássunk az uccán mondották, mert becsukunk.
A letartóztatást látó mnnkástársak közül ketten kimentek a K.M. Kuvasz által "kis budapestnek" elkeresztelt CBÍllagszálóba, hogy az ottlevő mun-kástársaknak elmondják az esetet.
Ezen a nyomortanyán lakó munkás társak össze fogtak és bevonultak a rendőrség elé, ahol követelték a lefogott mqnkástársunknak a szabadon bocsájtását. Itt ismét bebizonyult, hogy a többségben az erő, mert az elfogott' munkástársnnkat szabadon engedték.
Ez, volt ezen az éven^ első eset, amikor munkát keresd munkást itt elfogtak és megvasaltak, de ez volt azís, amelyik csak jobban harcra
Egymás ellen törnek a m
(Pain Coutti munkáslevél.) Tisztelt elvtrásak itt küldők egy uj előfizetőt. De csak egy fél évest. Higy jék el elvtársak, hogy' nagyon nehezen lehet előfizetőket szerezni, de na van egy kis akarat^ akkor lehet da cára annak, hogy itt a répa kapálás az idén nem valami jól sikerült, mert több a munkás, mint amennyi répát lehet kapálni. De tudjuk azt, hogy mi nél több a "Munkás" lap olvasója an nál könnyebben fogjuk felismerni a szervezkedés fontosságát^ Egy uj elő fizető azt jelenti, hogy egy harcos katonával többen vagyunk. Mert az a harcos katona megint fog egy másik előfizetőt szerezni, hogyha a "Kana dai Magyar, Munkás" újságban meg fogja látni azt a szükségességet, hogy nekünk munkásoknak kell ma gunkat felvilágosítani, mivel az urak az ellenkezőt csinálják velünk.
Itt egy másik példa, hogyha szer vezetlenek vagyunk akkor csak a mun kadók járnak jól. Én vállaltam öt
(drumhellerí bányász levele.) Július 21-íkén másodszor birta rá B. Lewett az Aerial-i bányászokat, hogy fogadják el a bérlevágást, miután június hóban az itteni helyi veze-tőség által tartott gyűlésen a bérlevágás ellen foglaltak állást, mert a bányászok nabyobb része ugy követelte azt.
Mivel ennél a bányánál van a Icg-csufosabb spicli munka és fékentartás, a bánya tulajdonos a Unió vezetőségével paktázik, mert őket tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy a munkásokat féken tartsák. Ez a közös akciójuk segítette Bob Líwett-et arra, hogy most már nem 12 és fél szásialék bérlevágásra birta rá a tagságot, hanem 15-re. Ráadásul még a rostát is átcserélték, egy és fél incs-ről kettő és félre. Mindennek a tetejében a híres vezér a következőket mondta: '*Ma a sztrájknak nincs semmi értelme. Ha ki is mennénk sztrájkolni, az hogszu ideig eltartana és annak a támogatására pénzünk sincs. Különben ís a szomszédos rosedalei bányánál 20 százalékbs bérlevágás lesz! Ehez képest még a tietek tűrhető".
Látjátok stari bányászok, így néz ki a UMW of A. Az a szervezet, a-
mclyre még é^ea magyar bányászok is azt mondták, hogy czis egy harcos szervezet, amikór a mult évben az. egységfront harcunkal vissztavertük . . a bérlevágási kísérletet. Most már meg kell látnunk, hogy a UMW of A. -nem harcol a bérlevágások ellen, sőt elősegíti azokat. Most már azt is látniuk kell a start és a' rosedalei bányászoknak, hogy ez a szervezet nem a ml érdekeinket szolgálja, hanem a bányabárókétvés igynem is nevezhe., tő munkásszervezcbiek.
Követnünk kell a többi bányászok példáit, verjük vissza a B. Ixswetfe -által elfogadott 16 százalékos bérlevágást! Sorakozzunk fel az egységfront zászlója alá amelyen keresztül vissza tudjuk verni ezt a támadást! A UMW of. A.-t pedig küldjük a megérdemelt helyére 'a reakciós vezetőségével együtt és építsük ki a M.W.U of C. itteni lokáljait, amely szervezet ténylegesen a , munkások érdekeiért harcol, amelynek a vezetősége nem azt mondja, hogy ^'válsá- ' gos időkben nem lehet síkeres bérharcot vívni", hanem amelyik, még a válságos idők dacára is eredményes : bérharcokat vezet ~le egész Kanada szerte! • ' ' Egy aki a bérlcvágást nem akarja;'
Fogunk-e ma már miis munkát kapni? mondják az elkeseredett j nőmunkások
dollárért, mire neki fogtam a kapálás nak addig egy másik munkás jött és azt mondta a gazdának, hogy ő elvállalja négy dollárért. Később jött egy harmadik és az elvállalta fS.SO-ért és így megyén ez az egész vonalon.
Mikor arról van szó, hiogy kérjük a pénzt akkor a farmer azt mondja, hogy nincsen pénze. Mikor elmegyünk és a hatóságon keresztül kö vetéljük akkor először le kell fizetni 6 dollárt és ugy tudjuk behajtani a 4 *dollárt de az nem mindig biztos.
Az idén a kilátás az, hogy nem Igen lehet a téli időre egy kis kenyeret ke nyeret keresni és hogy mi lesz ve lünk a-télre azt Igazán nem tudom A helyzet ugy mutatkozik, hogy sokkal rosszabb mint a mult télen. .
K.F.I,.
(windsori mnnkásnő levele) A városi segély mellett kénytelenek vagyunk elmenni még mázimun-kát is keresni, dacára annak, hogy alig kapunk érte egypár centet. Bcg-gelenkínt nagyon messze kell gyalogolnunk a női munkát közvetítő irodára, abban a reményben, hogy majd csak akad valamelyik uri dámánál a mi részünkre is házimunka.
Ide sok szegény, sápadt arcú mun-kásnő összejön, akik mind szomorúak. Mindnek az van az eszébe, vajon kapunk-e mrínkát ma, hogy a gyermekeinknek tudjunk valamit venni. Mind azon sóhajtozunk, vajon ki lesz a szerencsés ma?
Közben többször szól a telefon csen gö, munkásokat kémek. Az irodán dolgozó kifestett nő többször kitekint, vizsgálja az arcokat, válogatja, hogy kinek adja a munkát. Sokan vagyunk ott, de senkit sem küld eL Az akinek munkát akar adni, talán ma ís dolgozik és hónap is fog dolgozni. Ml sokan vagyunk ott <te senki sem
kap munkát. Szomorúan elmegyünk haza a gyermekeinknek, nem tudunk venni semmit. — ' i?' Miért van ez így munkástársnők? v Azért mert Vannak munkásnők, a-kík megosszák még azt a keservesen -megkeresett centeket is azokkal a munkaközvctitőkkel és ezért adja: csak azoknak a mimkát. így az a mun kásnŐ két oldalról is kivan zsákmányolva. Először a munkaadója zsákmányolja ki, akinek dolgozik 12 órát 1 dollárért, sokszor még annyit sena kap; és ebből még annak a munkar . közvetítőnek ís ad.
Munkástársnök! Ha ezt tesszük, , ezzel csak ártunk magunknak^ mert . ezen keresztül mi csak egymás ellenH törünk. Ezek ellen,védekeznünk kell!
Ahelyett, hogy ezt tesszitek, gyért} tck a nmnkásszervezetcinkbe, ahol;^ megtanuljátok, hogy hogyan kell az': elnyomóink ellen harcoliri, NekÜiík' nőknek a riöi csoportokat k^U kíéplte^ nünkl Minden nőmunkásnak ; a. iH/l^l 1 éxoport tagjának
den-:'ii^miír?ká^^