kiadást, Bea , munkásságot .
sőt eDea ' •ünk el veit -! *2ért fontos, ) i lesz a teai 1 latokból tnd 1 sikereit, fé.
• Unió Tsoa- 1 ya a Moda j
* is -Oáí 1 n Ezoknnal '
a mniilág lulása után ját űgytínk
t követkaj
idományot 3-ik osítá. IS-án kávé it kanadai '1 l^nek tiszb -f ncsak Win ' iven^l)^' vára. ,
'^•00 gysj. 'a és egy melynek oildtekaí
jsztály tí* itályoknál üjtéseken vül mnlat g&taák a. a többi nem ad redményé ály kébe rtok? A-í rohaja ík nagyá tosnak'a ;ését? Ki félbe keS i miatti: Ini, hogyíf ;tő nuni- i
négr Knt í a legBorí tetésihe.l ;okat ax.-l iak hiá-, az isko-' érkeak j
ezideig! kola ja-1 rorszlp i Egyben; bogy t\
J.34cén] országi: ira. :-Al
VÖRÖS ZÁSZLÓ LOBOG A FATETEJÉN, AMI A VÁROSATYÁKNAK NEMTETSZIK
(delhi múnkásIevéL) 3Iár három hete, hogy itt vagyok a delhi csillagkempen.    Mi magyar munkások, akik á dohány mtmkára várunk, nagyobb részben itt t^riózko dunk, mert nincsen • arra pénzűnk^ hogy valahol lakást, heréljünk magunknak, így      a szabadban, vagy faágagból készült sátrakban lakunké De már inh«i is ki akarnak behhűn kel zavarni. Vagy két héttel ezelőtt kurták a csillag szálló bejáratához; hogy "tilos a bemenet". Mégis napnap után mindig többen vagynk. Most már nemcsak á munkások jönnek meg látogatni bennünket, akik valahol dol goznak,,vagy másat laknak, hanem a Simeo-i detektívek és rendőrök, vala mint a-városatyák is. Ezek arra kény szeritenek 'bennünket, hoÉTy hagyjuk el azt a csillag szállót, amelyet faágakból és leveledből áílitottunk össze. De mi munkások erről hallani sem á-karunk. ííem megyünk el innen.
Ugy néz ki ez a kemp, mint egy bevehetetlen vörös vár. Ezt egy sarló és kalapáccsal'; ellátott vörös zászló jelez, amelyet "^egy a kempen levő^ 30 fittes fatetején fújdogál a szél. Ez természetesen sem a rendőröknek, sem a városiatyáknak nem tetszik. De mi nem /vagyunk hajlandók azt onnan levenni. ,
Ennek a vörös zászlónak a hire még Hamiltonba is elszaladt, amely-
"xog jönni. Ki is jött. Amikor meglát ta, hogy a vörös zászló lobog kint, megállt á domb tetején és az ott ülő munkásoknak kezdett hízelegni, Jjogy azért jölí a; kempre, mert fényképet akar csinálni. Ebbe majdnem bele is sgyeztünk. De csakhamar arra is rájöttünk, hogry az égizsandár mire akarja azt használni: '
Az egyik ■ munkástársunk kilépett és azt mondta: csiiiálliat; fényképet, de mi ott fogjuk tartani a<"Munkás" újságot! Erre; az égi zsandár felbök rosodptt és azt á kijelentést tette, hogy ő olyan szennylappal, mintj a Munkás" nem akar fényképét csinál ni. Erre mi a következőket mondottuk: V-
"Látod égizsandár, hogy a kapita^ ista rendszer mit csinál velünk? Mi itt éhezünk, szomjazunk és fázunk. És te ^zsandár azt hirdeted^ hogy tűrjünk és szenvedjünk." Ezekután természetesen Franci már nem tudóig mit mondani. Még csak védekezni sem tudott. Az egjik munkástársunk elakarta látni ennék az égizsandárnak a baját, de mi megakadályoztuk.
Látjátok munkástársak, a kapita-| ista társadalmat védő papok még e-1 zeri a nyomorult helyen is felkeresnek bennünkt, hogy itt is türelemre, szenvedésre bírjanak bennünket. De Fran ci megjárta, ő nem fog többet ide kívánkozni. Kikísértük egészen a ká
TIZBNHAROBl ÉV VTÁN MI IS MEGÜXNEPEUüK A LABOR
Itt Cananoque-ben már tizenhárom éve nem tartottuk meg a labor Day-t. Ezen az éven a szakszervezetek egységfrontot alkottak a munkanélküli biztositásért. A különböző városok munkanélküli bizottságair (Belle viUe, Picton, Kingston és BrockwUl) fel lettek szólítva, hogy csatlakozza nak ehhez az egységfronthoz. Az on-tarioi- munkás konf^enciáhak á tag jai lesznek a szónokok Labor Day napján- Ha lehetséges, akkor a Barri efield-i kényszerkenlpekről is fogunk szónokokat hozm. ;
A Progressive Arts Club torontói csoportja fog elősudást tartani szom baton szeptenabHér másodikán.
Az egységfront konferencia és a két szakszervezet elfogadta; a Wor-kers Ünity League által ajánlott muh kanélkült biztositásért föIyó harcot^ valamint a múnkánélkijili 'tanácsok központi bizottsáfirnak az ajánlatát és élhatároaták, hogy harcolni fognak a munkanélküli biztositásért.
J.P.
A feleségem fizetéséből rendezem a hátralékom
(Egy hnglistoni munkás levele) Tisztelt elvtársak! Én olvasója akarok maradni' továbbra is a "Munkás"-nak^pen azért itt küldöm a hátralékomat, hét dollár és ötven, centet.
\Én egy szegény farmmunkás vagyok,-? de még ezen az éven egy cent fizetést sem kaptam. Amikor olvastam az újságból, hogy aki nem jelentkezik kiadóhivatalnál, attól meg lessz ypnya a lap, gondoltam itt gyor saii cS'elekedni kell, ha továbbra is a "Munkás" olvasó táborában akarok maradni^.
Hogy hogyan jutottam pénzhez? A féleségem dolgozott egy farmon, de mivel a farmernak nem volt pénze, egi^ borjut adott a fizetés fejében, a miért a butcherostól kaptam tíz dollárt. Ebből rendezem a hátralékomat. Itt a helyzet hasonló'a rabszolgákéhoz. A munkásságnak kilencven százaléka csak kosztért dolgozik. Leg nagyobb részben csak a bennszülött
réjáig és le a papokkal^ és elnyomók nek hírére Kovács Francié a hamilto j kai jelszóval indítottuk utnáC. ni lélekmentő elhatározta, hogy ki Munkára váró munkás.
TIZENNYOLC FARMERNEK LEFOGLALTÁK ÁZ ÁLLATJAIT ADÓHÁTRAL£KBA
2. 1.
Soft Jack rlási
(Egy fencvicki munkás levele)
Tisztelt munkástársak! Tijdatom önökkel, hogy a lapot még idáig rendesen megkaptam mind amelett, hogy az előfizetéssel hátralékba vagyokw Legyenek szívesek a la pot tovább is küldeni a részemre> majd ha a gazdasági viszonyaim egy kicsit megjavulnak, akkor rendezni fogom a hátralékomat.
Azonban a mostani nehéz heyzét különösen minket szegény farmerokat annyira sujt, hogy még a szerény megélhétésünikhöz szüksélges élelnü cikkeket is csak nagy nehezen tudjuk előteremteni. Arra még csak nem is gondolhatunk, hogy ruhát is vegyűrk magimknrfc.
Most is kegyetlenül el akarnak velünk bánni! A mult évről van hetven dollár adóhátralékom és most annak a fejében lefoglalták az összes jószágainkat. Ha elsejére ki nem fizetjük a hátralékot, akkor elárverezik mind azokat. De hát miből is tudnánk kifizetni, amikor a mi termékeinknek annyira levágták az árát, hogy majd nem ingyen kell azokat oda adnunk-Arra nem gondolnak, hogy ha azt a szegény farmert megfosztják ezen az éven mindentől, mi lesz vele akkor jövőre ?! ök mind ezzel nem törődnek, csak a saját zsebjeiket- tölthessék meg a mi keservesen kitermelt java-inkból. ; '
Csak itt a mi környékünkön tizenr
nyolc farmernál foglalták le a jószágokat és gépeket,, mert ezek mind a-dóhátraléfcban vannak. És ha nemtud ják kifizetni a kiszabott időre, akkor elveszik tőlünk a lefoglalt tárgyakat és jószágokat. Mi aztán dolgozhatunk azok xiélküL A kis farmeirok nap-nap után mennek tönkre. Bennett és kormánya így véd meg minket farmerokat, dacára annak, hogy megválasz tásakor egészen mást ígért- Nekünk farmeroknak ez ellen a kizsákmányolás és elárverezések ellen harcolnunk
kell. Szervezkednünk kell, hogy szervezett harcainkkal állítsuk meg a Bén nett kormányt ebben á piszkos munkájában. ■
. Igaz, hogy én a mostani időben fizetni . nem tudok, de azért a "Mim-kás"-nak, ennek az egyetlen igazat mondó újságnak az érdekében dolgozom. Terjesztem és felvilágosítom a tudatlanokat, mint ahogy már idáig is nagyon sokat meggyőztem, hogy a kapitalista lapok csak hazudiiak;~ sokat ígérnek, de á mi érdekünkben sem mit sem tesznek.
Küldjék a "Munkás"-t ezután is! én tehetségemhez mérten mindig tá mogatni fogom. A mult ősszel egy ma lacot adtam egy báli alkalommal, a-mit kisorsoltak és több mint hét dollár- jött be érte, amit elküldtünk a "Munkás" támogatására.
Egy szegény farmer.
Hogyan rabolják ki iSL munkásokát
(wellandi mankáslevél)
"Véres lesz a piknikünk kedves híveim" jelentette ki Horváth Olivér Wellandon^ augusztus 13-án. A kom-^ mxinisták egy levelet dobtak be; a ker-^ tembe moncTotta: amelyben azt irták, hogy véres lesz a kitkőzség piknikje délután. Nagj^ban; kérte a hivcket, hogy minél többen Jelenjenek meg a-zon a pikniken, amelyre l^kommuni8r ták is kifognak vonulni, hdgS' ott vér fürdőt rendezzenek'- :
Csak természetes ,hogy. ez nagy felháborodást keltett a vreUandi ma> gyar munkások között és nemcsak akik a városban laknak, hanem még a környékbeli farmén^ is bejöttek, hogy szemtanúi legyenek, amikor a kommunisták ki fognak vonulni. De 4iiába várták, a kommunisták nem jelentek meg. Wellandon mi csak öntu-
El
ami-
általi
rm
r.M UettJ Dett
ttöl
rüeuj pirt*!
rok-
é3»J
iki]
ma/ti
m
fi le-l id^
Mindjobban kell készülnünk a
nrankanélküli kongresszusra
I   Csak rövididő van már ahhoz, hogy I a munkanélküli és dolgozó munka:. I Bok Ottawában megtartandó l^ong-I resszusára a szükséges előkészülete I ket megtehessük.    Minden munkás-I szervezet képviseltetni fogja magát I ezen a kongresszuson, s így egy ^magyar munkásszervezetnek   sem szabad elmaradni, amely ne IcOldenée delegátusait étre, a kongresszusra. I   Először azért, mert ezen a konfe-I rencián az egész országból össze jött munkások, a különböző tartományókból, kereületekből és városokból követeléseiket, szükségleteit hozzák ősz sze, amely követeléseké? az ott meg jelent mnidcások   ' ö8S2%egyezetetil4 megvitatják, és azoíriból fogják össze állítani a kanadai munkásoknak a-zokat a követeléseiket, amelyeket az ottawai kormány elé .fognák terjesz teni.
Ez a konferencia,, egy munkások-1^1 összeállított delegációt fog kül-Neni a iMtrlamentbe, amely delegáciő követebii fogja Bennett mi^zterel nőktől és a kormánytól, hogya mon kasok 'követeléseinek eléget tegyen!
De ez a delegáció csak ugy lesz ,ké Pes kanada henyélő osztályát eire kényszeríteni, ha á delegátusaink m£p uél nagyobb számban fognak megje ^lenni, ha Labor Day napján minél egesebben tfintetünV a mnnka-üli biztosításért, ha minél több vonunk be a táborunkba, ha línél hatalmasabb egységfrontot ala ltunk az azonnali segélyért, a kfla altatások és a kényszer mnnkák el-
Másodszor: Mert a mait évben *«tartott gazdasági konferencia 6-' folytatott oaztáíjhaxe módjait és ibáit fogjuk megvitatni, ahol minden ítót é» gyengeséget a legértbetőb-
"ben fogunk; megkritizálni, hogy a konferencia után a hibákat kiküszöbölve annál rohamosabban építhessük a munkás szervezeteinket, hogy a mindinkább fokozódó krízis ideje alatt egységesebb harcot folytathassunk a munkásosztály elnyomása, kizsákmányolása ellen, annak a felsza badításáért!
' Mikor levonjuk a tannlsgáit a Kanada különböző városaiban folytatott relíf sztrájkoknak, a bérlevágá
CSrowlandi munkáslevél.) A mult évben, amikor Balázs József niagara falisi magyar ügynök az zal toborozta a még pénzel rendel kező magyar munkásokat a Niagara Lake-i dohány farmákra, hogy első rendű szamosi dohányt fognak termel ni, amiért háromszor annyit fognak kapni, mint a delhii dohány, farmerek yAáreredínény azt' lett, hc^y a termelt dohányt nem tudták eladm, a dohány termelők a befektetett pénzű ket elvesztették és a termelőket ki za várták a farmákról. Ezek között volt egy magyar munkás, aki kétezer dollárt veszített el a Balázs ügynök által   szerzett farmán. Amikor a kétezer dollárja elveszett őtet is elzavarták, sőt mi több. A tár sai szesz főzéssel foglalkoztak, akiket ő többször figyelmeztetett, hogy hagy ják abba. Feljelentették őket és mind a hármukat elvitték. A szeszfőzőket ötven dollárra líiegbüntették és szabadon engedték őket. Krizsánt is sza badon enegdték először, mert á bíró bűntelennek találta. De később csak eljöttek érte és bevitték St. Cathari-nesbe kihallgatásra. Gondolták a ren dőrök, hogy csínálnak egy jó fo^t és ebből természetesen ő nekik is jár egy bizonyos százalék.
Amikor á hozzátartozói mentek keresni, mert nem engedték haza, a bi ró nem tudott róla, de elküldte őket a rendőrségn^,^ hogy ott keressék. Itt meg is találták, már rab ruhába öl-
munkások kapnak fizetést, azok is csak tíz és husz dollár között havon-kint. A tei;més rossz ezen az éven is. Nem terem több"^ egy-egy akeron, ,mint- négy-öt bushel. A szegény farmerok helyzete semmivel sem különbözik a vároái munkásokétól,'^mert nekünk éppen ugy nincs semmink, mint ahogy nekik sincs. Ha van is va lamilyen/szerszámunk, az már le van foglalva valamelyik kompánia által.
Most már láthatják a szegény far merok^ hogy hiába járnak imádkozni ahoz a francia paphoz, aki angolul be szél hozzájuk. Meggyőződhettek már arról is, hogy ugy sem fog az rajtunk szegény farmerolkon segdteni. 'Legfeljebb abban, hogy attól az egypár centtői. is megfoszon benneteket, ami «setleg még van a zsebetekben-
Én azt ajánlom minden szegény farmernak és mutikásnak, hogy váljon előfizetőjévé a "Munkás"-nak amely lap harcol az összes munkás-s;|g' érdekében- Amely tanít és nevel bennünket, hogy aztán az érdekeinket tudatosan tudjuk megvédeni.
Egy olvasó.
A mimkanélkűli papot kUakoIt attak
munkáslevél.) Capitol HiU, North Bumaby, B.C.-ben erős harcot folytattak, hogy meg akadályozzák Rev^ A. Mitchell mun-
töztétve. Minden tárgyalás nélkül a rendőreégen elitélték, vagy három hó napi börtönre, vagy háromszáz dollár pénzbírsáerra. Ha ezt kifizeti, akkor rögtön szabadonbocsájtják. Itt szigo ru őrizet alatt tartják, a látogatók csak három percet 'beszélhetnek vele, de csak agolul az őr jelenlétében. A rendőrök arra pályáztak, hogy csinál nak egy kis pézt, mindennap azon zavarják, hogy fizesse ki a háromszáz dollárt, de ő neki egy centje sincsen, mind elveszítette a-dohány farmon.
Figyelő.
kanélküli pap családjának a kilakol-tatását.
Amikor a papot, feleségét és két kis gyermekét (az egyik három éves a másik tizenyolc hónapos) a sheriff, kiakarta lakoltani, a munkanélküli munkások piket vonalat állítottak fel, hogy azt megakadályozzák, ami tovább mint egy hétig folyt.
Egyik kora reggelen, amikor a pi ket vonal gyengébb volt a szokottnál jött ^ sheriff három autó rendőrrel, akik készen voltak a piszkos munkájuk végzésére. A piket vonalat megtámadták, az ott levő munkásokat el zavarták és az ajtóra törtek. A mun kanélküli család bútorát kihordták a járdára.
Egy női delegációt küldtek a mun kanélkülíek a segélyosztó bizottsághoz, akik követelték, hogy annak a munkanélküli családnak lakást adjanak. A delegációt rendőrséggel zavarták ki az irodából, akik ez ellen élesen tiltakoztak éá többször vissj^ akartak menni, míg végre kijelentetek hogy addig nem hagyják el az irodát, amíg nem tesznek valamit ennek a családnak az érdekébe.
Ezen az éjjelen az egész családnak az utcán kellett aludni, míg a pikete lők vigyáztak a holmiaikra. A következő nap. a női delegáció visszament
datoa munkásokat ismerünk, akik ter mészetesen . kíméletlenül leleplezik Horváth Olivér és csatlósai aljas man káit. Az öntudatos   munkások nem bottal, vagy más iaieggpl szokták, vagy győzik meg a munkásokat, ha' nem észszerűen megmagyarázzák nékik^ hogy a két "osztály, elnyomott: és elnyomó  örökös  ellentétben állnak egymássaL És főleg megtanítjuk őket arra, hogy hogyan kelPaz -elnyomók kizsákmányolása «Uen harcolni.
Itt Horváthót iámét tetten foghat-jttk^mert ö maga irta azt a levelet; és azért tette, hogy minél több mun kást fellázítson és ugyanakkor kizse> belhessen.
: Ezt még megtanulta akkor, amíkoir malackereskedő volt Sopronban. Ott is kétszer csapta be & munkást. Elő^ ször amikor vett, másodszor amikor eladott. Az elődjétől Jeromostól n gyan ezt tanulta. Az is hasonlóan esi nált, amikor   már, volt  a kasszába 4-50Ó dollár, megfújta és azt mond£a, hogy betörték a papházba és ellopták a pénzt. Most Horváth folytatja ot^ ahol Jeromos és annak elődje elhagy ta. Hazudik mint a kutya, ^ndolja, míEvlegy, akár hazudik, akár imádkozik, fontos az, hogy minél több jöjjön a konyhára.
A télen amikor a kamatfizetésre nem volt elég pénz a kasszában, az ér sek urbeokarta záratni a templomot. Nem ad ingyen lakást egy Jehovának mondotta. Nagy < volt a veszekedés a hitközség gyűlésén. Horváth kijeién-tette, ne igyatok és dohányozzatok, hozzatok minél több áIdozatot,v mentsétek meg a papotokat és az egyházatokat És a hívek részben cselekedtek, míg Horváth maga IdSS-ban nem többet, mint 37 üveg pálinkát és 28 bakszi sört ivott meg a 4-500 galon TÁise bor mellett. Ezt igazolja a likőr permitje.
Egy másik eset: A mult télen a Katmill vásznat adott a munkanélkülieknek és annak a szétosztását Hor-
váthra bízta. Tennésziites, hogy mús nem is kapott abból, mint csak a ht> vek. A hitközségi bazár regrgellén egy fiatal a^zony jött ki a paptól ugy hat óra táján egy jó csotpő vá-szonmil.: Két-emberrel; találkozott,'a-kik megkérdezték, hogy húnnan jön? A fóthemál voltam mondotta: Szét' segítettem neki -mérni a vásznat..A jámbor )íérjertÓl: semmit sem tud> de annál többet tud Horváth.
EgjfC: másik alkalommal' azt a kije-: lentést^tette, hogy az asszonyok von^ ják meg magokat a férjeiktől, ha a-|> zok a mimkásszerves^etekbe járnak. ő hozzá ugytuiakkor sorba jártak be takarítani és templomot díszíteni.
Gondolkozzunk' egy kicsit ezek f e-ett.Kerülre.-nekünk munkásoknak' annyi pénz..kennyérreiimint ennek ;á papnak italra? pedig mi dolgozunk! Vagy ön így: érti oz isten csapását? , munkanélkűl élni, magas fizetéssel | szép lakást, bort, sört, pálinkát bőven ? De ^esetleg dolgozni és 20 munka nélkülivel lakni, az már aztán pokol, mi? És ráadásul még ilyen: heréket: tartani mint ön!
De ha a munkásság rájön arra a csalásra és áruló spicli szolgálatára amit Port Colborban is tett, akkor kifogják rúgni az áruló júdást. Nem ogja attól még az sem megmenteni, hogy ma nagyon dörzsölősködik a ka. pitalistákho2.MÍ|idon munkásnak gyü tölcttel kell gondolni erre az háruló ju dásrai mert Ő is gyOlőIi a munkásokat. Csak egypár héttel ezelőtt .mondotta, hogy önnek csak az fáj, hogy az a munkás gyalázta a kapitálisakat. Ezt mi munkások nem felejtjük cl. Wel-land-i magyar munkások jusson esze v tekbc Horváth két elődje is, akik u-gyan ezeket tették akkor, amit most ez. Akik ugyan ilyen áruló és zsar-16 munkát végeztek a munkásokkal szemben és éppen ugy ki akar használni mindeh alkalmat, mint ahogy az elődjei tették.
Galambosi.
ISKOLÁS GYERMEKEKET ALKALMAZNAK ^A DOHÁNYMUNKÁK ,V£GZÉS£RE!
(harowi munkáslevél.) Munka után e Iszoktam látogatni a szomszédos farmokra, hogy megnézzem milyen a hangulat a dohány mun kasok közöt A legutóbb egyesek azt kezdik mondogatni, hogy kevés a mun kás. A farraerek össze-vissza járnak munkások után, de nem kapnak. É-
ismét a segélyosztó bizottság iroda-       * nincsen aki dolgoz
jába és lakást követeltek ennek a mun kanélküli családnak a részére. Az e-gész város lakósága tiltakozott ez el len az eljárás ellen, hogy ennek a kis gyermeknek az utcán kellett aludni és így tudták is kényszeríteni á segélyosztó bizottságot, hogy lakást adjanak ennek a munkanélküli családnak a részére.
E. J.
és^^^^ m^^^ bennünket az elemi iskolákban és később?
Emlékezünk niég mindannyian a gyermekkori időnkre, amikor még gondatlanul tapostuk az élet göröngyös útjait. Még mint-tudatlan gyermekek kezdtük egymást ismerni, de még nem nem tudtuk, hogy mi^az a gyűlölet, a nemzet gyűlölet, vagry háború- Bekerültünk akkor az ellemi is kólákba, áhol aztán volt módunkba megtanulni a nagy isten félelmet, a hazaszeretetet, ahonnan aztán á nyo mor kiüldözött bennünket.
Megtanultuk a tízparancsolatot is.
Hogy ezek a fertőző tárgyak meg maradjanak egész életünkön keresztül az agyunkba,minden faluban saját ma gunk építettünk egy belülről szépen kídíszitett templomot és fogadtunk ab ha egy pásztort, aki évenkint t^b időszakba meg-meg vágott bennünket. Amikor már az ifjú korba léptünk, a megélhetőségűnk után kellett néznünk. Kénytelenek voltunk eladni mukaerőnket, ott ahol tudtuk a lega-alcsonyabb fizetésért. Erre ugy a nő,
___ ___ _     _  mint a féfíiak kényszerítve voltunk.
amit aztán'^ukíkoV osztály VöwHE^^^ származott aztán az is, hogy
ben fölrúgott. Akkor az volt a jelsíó, hogy kz isten nevében védjük meg a hazát, ami nekünk valójában nincs.
sok ellen folytatott harcoknak és u-jabb módszereket dolgozunk ki aisok náí a tovább folytatására és fokozá Sára. ^ ■ ;.■ ! JSí
Erre.a konferenciára fontos, hogy elmenjünk- El vigyük az osztályharc ban eddigi tapasztalatainkat, ott meg tárgyaljuk, megvitassuk őket, és már m^levö és az ott szerzett tapasztalatokká! visszíatérve, pasznál-juk őket a forradalmi munkásmozga lom továbbéípitésére és annak a.hely^ vezetésére. í
Ide nemcsak a munkanélküli, de a még dolgozó munkásoknak is el kell menni! A munkásosztály legfontosabb feladata ma. az Kanadában, hogy a még dolgozó és munkanélküli munkások' harcát egyesítsük, A munkanélküli szervezetek- (szomszé-" dos és kerületi csoportok) . központi bizottságának az egyik legfőbb fela ^ta, hogy a még dolgozó és munka nélküli munkások egyenlően kenyérért folyó harcát egyesítsük. Ezért van szükség arra is, hogy az egységfront harcunkat a lehető legszéleseb ben kiépítsük.
Ezekért van szükségünk arra, hogy mínÓ többen megjelenjünk e-zen a konferencián, bogy Labor Day napján minél tömegesebben tflntcs aOnk éa-azért, mert csak a knnndai
Ember milliókat ölettek le azért, hogy a profitjaikat megvédjék. Minden o-.lyanra, megtanítottak bennünket e-zekben az iskolákban, amiket a saját céljaikra használnak-
De nem tanítottak meg bennüneket testvéri szeretetre és arra, hogy hogyan kell a saját jogainkat visszaszerezni, azt á jogot, amit az uralkodó osztály évszázadokon keresztül elra bolt tőlünk. Ezekben az iskolákban mind olyan dolgokat tanítottak, amik a saját részükre hasznos, de ugyanakkor a munkásosztály részére a leg kárasabb hatásai van.
Amikor pedig elkerültük ezt a munkás agyfertőző nevelést, ilyenkor ez a rabló rendszer nem gondolt arra, hogy milyen nagy bün szellemi elma radottságba süllyeszteni a fiatalkoím gyermekeket, mert hiszen tudjuk, hogy már idősebb korában nem rajong ugy az ember még a legszebb eszmék iránt sem-
ha a nő munkások nem tudták eladni
munkásság egységes harcával leszünk képesek Bennett-et és kormányát kényszeríteni arra, hogry a mun kásság követeléseinek eleget tegyen.
Menjünk minél tömegesebben Otta wába a - munkanélküli kongresszusra!
Követeljük a munkanélküli biztosítást! Tüntessünk minél tömegesebbén Inbor Day napján azonnali iie-gélyért és a közelgS imperialista boru ellen.
a munkaerejüket, de mindenáron élni akartak, hogy íehn tudják maglikat tartani kénytelenek voltak (és még ma is.azok) eladani saját magukat! Eladni az erkölcsüket a legcsekélyebb díj fejében. S viszont sok családfő ön gjrilkos lett, mert a technika fejlődésével gépek váltották fel az emberi munkaerőt és így mindinkább több munkanélkülivé vált, akik aztán nem kaptak a társadalomtól kellő támoga tást ahhoz, hogy magukat ést családjaikat eltarthassák.
Amikor már felnőttünk besoroztak bennünket- Erőszakkal mondérba bujtattak, kiképeztek, (tudatunkon kívül) tömeg gyilkosokká tettek bennlin ket. Ebből is kivettük"k részünket,és tanulhattunk is mindannyian belőle. Amikor mi, a munkásosztály mindent kitermelt, kenyér és ruha nélkül hagy bennünket az elnyomó osztály. A kapitalista sajtókat és mozikat is csak arra használják, hogy bennünket szel lemlleg minél jobban elnyomhassanak. Az alkohol is ugyan azt a célt
olvasásán és munkás színdarabokon keresztül felismeri a valódi osztályhelyzetét, ahol a megfertőzött agyunk megtisztul és megtaláljuk azt az utat amely a világ dolgoziót a felszabadu láshoz vezetik. Legynük vallás és nemzetiség különbség nélkül testvérek, készüljünk arra, hogy a hatalmat, a saját kezünkbe kerítsük és az elnyomó osztályt elsöpörjük, amelyek a dolgozó nyomorgó osztálynak kenyér helyett botot, börtönt és bitófát osztogat. Építsük fel azt a társadal mi rendszert, amelyben nem egymást fogjuk gyilkolni, hanem a jogainkat egyformán élvezzük és azt is amit ter melűnk.
Steve M. .
szolgálja. Az sem egyéb, mint méreg, mert az ember idegére káros hatással van. A munkásoknak egy része abban keresi a vigasztalását, ha valamilyen bajban, vagy nélkülözésbe kergette a fennálló társadalom. Meg is öli az embert és még hozzá jól meg ><^ kell fizetni érte.
Munkás testvérek! most amikor el értünk á világ foradalom küszöbére (rongyosan és kenyér nélkül) váljon tagjává xninden munkás a Hunk&s Kluboknak, - ahol a munkás: irodalom
80 farmer Yoniilt fel _ magasabb segélyért
(port arthurí munkáslevél). Vagy 80 környékbeli farmer rendé zett éhségmarsot és küldött delegá cí ót, hogy magasabb segélyt követeljenek maguk és családjuk részére.
Egy gyűlést tartottak, amelyre meghívták a kerületi relif megbízót tat és inspektort. Az egyik uri ember sem tett semmit sem a farmerek szűk ségleteinek az érdekében, sem ott, sem a magasabb relif bizottságok gyűlésein. Az éhségmarsot egy bét tagú bizottság vezette, akik a farmé rek követeléseit, beterjesztette, míg a marsolók a "red flcg"-«t énekelték, A bízottság, amelyhez á követelése iket beterjesztették, azzal küldték el a delegádót, bogy ők nem tudnak tenni senímít sem a farmerek érde kében, hanem terjesszék á követelése iket a Port Arthnr-i relif bizottság elé.
Ezen a gyűlésen a farmerek éle sen kihozták, hogy milyenek a megél faetŐségí lehetőségeik. Egy nyolc taga család idáig kapott öt dollár segélyt két hétre. A farmerek jövedelme e-zen környéken nem megy többre, mint 150 dollárra évenkint. Soké pedig csak 60 dollárra.
zon.
Azt mondják: azok a munkások, a-kik a nyáron itt voltak ihind elhelyez kedtek, sőt még kevesen is vannak. (Természetesen nagyon sokan vannak olyanok, akik az egész nyarat itt töl tötték, de mert neqi kaptak munkát elmentek Delhibe, hogy ott keressenek valamit.) Azonban ha azok a munkások, akik ezt hangoztatják egy kicsit is körül néznének, akkor meglát nák azt is, hogy mennyi ember jár nap-nap után munkát keresni! Akik a legcsekélyebb bérért is elmennének dolgozni, csak kapnának munkát.
Sőt mitőbb. A farmerek nemhogy felnőtt munkásokat keresnének a mun kájuk végzésére, akiknek természetesen fizetni is kell, hanem iskolás gyermekekkel végeztetik el azokat a mnnkákat,amelyek még némely ember nek is nehéz. Azokkal a gyermekekkel dolgoztatnak most, akik vakáción van nak, akiknek játszani kellene, vagy feltétlen pihenésre van szükségük, hogy aztán a vakáció befejezésével az tán ismét tanulhassanak, ők ezekkel a gyermekekkel végeztetik most el ezeket a munkákat napi ötven, vagy
Thetvenöt centes fizetésért
Van olyan farmer is, aki öt ilyen gyermeket is alkalmaz. Ezzel vélik el érni azt, hogy még azt. a nyomorult^! egy dollárt se kellene megfizetni, ami ért egy felnőtt munkás fs elmenne! dolgozni.
Más farmerek pedig ugy használják ki a munkásokat, hogy megfogad ják koszt és napi egy dollár -fizetés;^ ért, enni meg olyan keveset ad aztán; nekik, hogy azoknak a munkásoknak > abból az egy dolláros riapi\fizetésből; kell élelmet vásárolni, ha azt akarja,í hogy biijon dolgozni. Másoknál a lakással és a magánburddal van baj. Le hetetlen piszkos odúkba laknak a mun' kasok és' minden szabadidejüket a fő r zésre és a tüzelőanyag beszerzéséré kell fordítaniuk.
Nekünk munkásoknak minden rosz szat meg kell próbálnunk. Ezeket a nyomoruságokat a végtelenségig lehetne sorolni. De nekünk a kivezető utat kell kdresni. Nekünk öntudato-sabb munkásoknak meg kell magya rázni azoknak a munkásoknak, akik még mindig ^távol. állnak a munkás^ : szervezetektől s a kapitalista rendszertől várják a sorsak fordulását, hogy csak a munkás szervezeteken és a munkás sajtón keresztül építhetünk fel . egy olyan társadalmi rendszert, amely a mi érdekünket lesz hivatott szolgálni, al\ol saját "magunknak fo gunk termelnín és mi fogyasztjuk el a munkánk gyümölcsét.
' Farmmunkás.
MUNKANÉLKŰU MUNKÁSOK MÁR
CSAK NEHEZEN TUDNAK LÉTEZNI
(bnlU munkáslevél) Ebben avárosban a lakosság tulnyo mó része francia, akik az angol munkásokkal együtt a legnagyobb nyomorban élnek és mert látják, hogy mint egyének nem tudják jogaikat ki-* követelni, így ők is elkezdték a munkásszervezetek kiépítését. A szervezetük egyelőre még gyenge, de o-lyan gyorsan nő, hogy rövid idő alatt képesek leszünk arra, hogy szervezetten vegyük fel a harcot a segély levágások ellen. A francia munkások nagyobb része olvassa a francia mun káslapot és adja tovább szomszédai-iknak és ismerőseiknek is-
A város vezetősége a legkíméletlenebbül vonja meg a segélyt az arra szoruló munkásoktól egy nagy s^reg rendőrbesugó segitségéveL A munkáscsaládoktól rendszerint előbb meg vonják a segélyt és csak azután vizsgálják felül, ha egyáltalán megtc-
Ezek a farmerek azért nem voltak képesek idáig magasaUb segélyt kíkö vetélni, mert szervezetlenk voltak, míg azon a környéken, ahol megvoltak szervezve, ott .már siky;rült magasabb segélyt követelni a részükre. Egyes helyeken már májusban teljesen megvonták a relifet, ahol aztán a Far mers Unity League vezetése alatt har coltak az ellen és sikerült őket vissza helyezni a relifre. Azokban a váró sokban, ahol már harcokat fojrtat-tak a farmerek a relif levágások ellen, ott 10 dollár segél3rt kapnak két betenkint.
szik azt. -
Vai&a városnak egy része, ahol -annyi munkanélküli család lakik egy házban, amcnyl csak belefér. Egy ház ban nyole család is lakik együtt, akik nagyon sokat nélkülöznek és éheznek. -Azok a családok akik segélyen vannak, még egy kilenc tagu család is csak f 6,00 kap hetenkint. '
Egy esetben egy francia kanadai, akinek hét gyermeke van, valaki följelentette, hogy pénze van és üzleteket is csinál megvonták tőle a segélyt. Ez a munkás egész héten át harcolt/ hogy visszakaphassa a segélyt. Alig volt nekik valami enni valójuk egész héten. Hétfőn nem ettek mást, csak reggelit. A következő nap a család csak száraz kenyeret evett és az apa nemmi€. A harmadik nap, csak pari-csot ettek. Másnapra áz apa tudott valahol egy dolárt kért kölcsön; így ezen a napon egy kicsit több jutott nekik. Az egyik kis leánynak a lábán sebek voltak, de nem tudott,orvosságot venni rá, mert nem volt pénze. A doktor még csak meg sem vizsgálta, mert halladay volt.
A város közepén olyan piszkos az ívó víz, hogy miiíd megbetegesznek/: tőle,de azért nem. tisztítják kL Ez még sohasem volt/kitisztítva, meré a > városnak ezen a részén nem; laknak gazdag emberek. Dacára annak, hogy :> a város be van hálózva villanyveze-: tekékkel, de több mint a fele házban ebben a városban még sincs: villany; i világítás, hanem Öreg lámpákat kell;', a mnnkásolpiak használniuk. -