KANADAI MAGYAB MUNKÁS
a, oldat
»the cooDíftT
tne cooníní'
ad nothiniíl befoie.^^ i alongtí^
rror strici
, toward öli ^ sometíme'-but thöfi-at many of a he TiroBder uld want tö nble plaee^^ ine Eeng'a
r these mea" ither. Peng i threwhig ather. 'die'l
^eekspatted; >sly aaked » and Peng about the
5. FengtoH 1 fled öom
■s suretht 1 his motber
hedidn'tj ere agaia^
any moie, to gobaci
his faöier'J at horrible-j Iragon had; »ut Fen 1 the head j Uy. Hehad but Peng
he woüld • countiy , and
EK ME(r .UB KÖZ.
^Tonmfo, i pénz eUí-
Osgs,
. 96e.
-96e.'
. 83e.j -8fc'
pirös-febér-zöld zászlódiszbe öltöz tették Budapestet Az esztergomi her cegprimáB faezmelinpalástban mond miséket. Apácák énekelve voimlBak
az uccákon. Katonák és leventék masi roznak díszlépésben a nyári nap alatt: Horthy diszszemlét^tart a yérmezőn-És este a Gellérthegyről s"a hat hatalmas acélhidról - görSgtüzek égnek Pest felé. : V
A fasizmus háromnapos ünnepélyt rendezett. Szólt István ünnepséget. Rakéták fényébe próbálja fojtani az ország nyomorát és a nyomorgók barckézségét. ,
A Szent István napi tűzijátékok ra gyogása mögött, az elnyomásnak ugyanazok a fénytelen sok könyörtelen fegyverei húzódnak meg, amiket a francia i burzsoázia pnatorze Jülliet •lampiónjai s a hitleri fasizmns Tem-pelhoff diszmenetei mögé rejt.
"Panem et circenses!" — "kenyeret és cirkuszt!" ^AMIKOR AZ URAIr-KODÓ OSZTÁLY NEM TUD KENYERET ADNI, CIRKUSZI JÁTÉK KAL PRÓBÁLJA CSILLAPÍTANI A NÉP ÉHSÉGÉT.
Szent István nap a maga rakétáival, görögtözéivfel, díszszemléjével, papi felvonulásaival, minden fényével és ragyogásával a sovinizmus bi lincseibe akarja verni az éhező Magyarországot.
De a ciricuszi játékok csak ideig-óráig hallgattatják el a kenyeret köve telők hangját. A római kor rabszolgái is kenyérharcokban zúzták szét a csá szarok cirkuszait.
S. a Szent István nap parasztfogó görögtüzei mögül is egyre erősebbén bontakoznak ki a magyarországi dol gozók forradalmi harcai.
A IIEH)RHt«RA SZORDLÓ FASISZTA DKTATDRA
és a
szoc-dem terror
egységfront
A GABONÁBAN VALÓ ADÓnZETÉS
A magyarországi osztályhattów ellenzéki mozgalom és proletár egységfront ellen a, szociáldemokrácia terrorja nagyobb, mint valaha. A szociáldemokrata párt és a reformis-
ta szakszervezetek nemcsak kommu-nistákat zárnak már ki soraikból proletár egységfront és az antifasiszta mozgalom propagálása miatt, hanem olyan ■ munkás tömegeket is, akik ezen mozgalmakban részt vesznek. Egész helyi csoportok munkáját szüntetik be. "Romboló munka" miatt vezetőségeket zárnak ki. A lázadó szakszervezetek helyiségeit a rendőrséggel foglaltatják el; , A szociáldemokrácia fokozódó fas-sizálódásával egy ütemben élesedik a fasiszta diktatúra terrorja is. A rendőrség már nemcsak kommunistá-tákat börtönőz be, hanem tömegével fogja le azokat a munkásokat,, akik
a szociáldemokrata és reformista vezetés ellen emelik fel szavukat. A szo-cáldemokrata párt és reformista szak szervezetek kizárásai után közvetlenül -f9gja le a rendőrség a kizárt mnn kasokat. A rendőrség és a szociálde-
KÁBOKÉK ELÁRULTÁK
A GANZ-GYÁRI SZTRÁJKOT
mokrata párt minden eddigit felülmu lő együttműködése abban nyilatkozik meg, hogy a rendőrség, azon ü-zemekben, ahol a munkások a reformisták hozzájárulása nélkül kezdenek harcot, nemcsak a sztrájktörőket védi ^ meg, hanem a szttájk elö-készitése miatt tömegével fogja le a munkásokat.
A fasiszta és szociálfasiszta te-ror növekedése, a magyar proletariátus harci készségének rohamos növekedésévelj . szorosan^ összefügg. A sztrájkhullám magasabbra szökött most, .mint az előző években és a sztrájkok nem csak: egyes üzemekre terjednek ki, hanem.iparágak jelentékeny részét ölelték át.
A bőrösök: eredményes harcának vezetésében, a^; tömegek nyomására csatlakózó refonnisták egész a harc végéig nem vehettek részt. A reformisták nem voltak képesek az egységfrontot szétverni: nem tudták a munkások harcát elárulni: A teSrtil-munkás sztrájkban a forradalmi vezetés és szervezés hiányában sikerült a reformistáknak ,a harc vezetését kezükbe kaparintani a tömegek harcát elárulni és ezeket lefegyverezni.
ca a Bedaux ellen).
A K.M.P.K.B.-jának júliusi rezo luciója a forradalmi fellendülést, széles és ekleseredett' sztrájkharcokat, a proletár szeivezeteken belüli, mun-károsülás elleni Piarcot állapítja meg. De rámutat a^munkanélküli mozgalom visszaesésére és a falusi dolgozók harcainak^ a városi munkások küzdelmei mögötti visszamaradásra.
Az elmúlt hónapokban a rendőrség 40-50 faluban ezer falusi szegényt tartóztatott le kommunista tevékenység, miatt. A parasztok nemcsak az adók,és a végrehajások ellen lépnek fel, hanem a terményeket monppoUzá ló kereskedelmi társaságok ellen is. Ezen mozgalmakban: a középparasztok nagy része vett részt. Az éhségbéreken követelt közmunkát egyre gyakrabban tagadják meg, az inség-segély megszüntetése ellen tűntetnek és mind jobban hangzik a követelés, ogy az éhezőknek a földesurak és gazdag parasztok magtáraiból adjanak gabonát.
(A K.M.P. júliusi rezuluciójából). A jelentős ^forradalmi fellendülés a szociáldemolarata párt és a reformista szakszervezetek válságában je-
A magyar proletáriátiis soraiban fo-'i^nt^ezik; a tömepk harcaiknak nagy
A szociáldemokrata szakszervezetiilioz ragadni, hogy ezáltal''a boncok kiéheztetési politikája-sikerrel járt. A Ganz vaggon- és hajógyár munkásait négy héti eredménytelen harc után a reformista boncok újra kiszolgáltatták a Bedó-reiadszerid^ ölő ütemének. Kabók Lajos, a cégéres sztrájkárulój, aki a a^uul^sok beleegyezése nélkül folytatta a tárgyalásokat, ■ Vaspciuiűcásszövetség nevében á miniszteri egyeztetővel elárulta a munkásdk érdekéit. Fejük fölött megegyezett.a munkálatokkal á Bedó rendszer elismerésébén. -
] A munkásság ellenáll Kabókék megegyezése után.
héf^
ira
.______96t
---.,666
__96t'
..__8te
_.__28&
_____88t
___flfc
____696.
_46e.
8
_ S8e.
_^ 98c.
__46c.
__34c.
____46e.
ár
_______206^
„-hozlSft
___2(te
5t _-20e;^
._____ Ifc
5gött2(fc'.
___«e.
„____96t
főn:regrgel kellett a kizárt munkások nakjEélvenni á "munkát.
A Cfanz ,ys«gon- és' hajógyár munkásainak többségé felvette a munkát, I elfogadva a gyárvézetőség áltál dik-|tált feltételeket. A Ganz villamossági gyár munkásai, akikndc többsége [kivált vasmunkás vagy'szervezetlen, la munka .felvételét megtagadták áz I zal az indokolással, hoE:y Kabókék jnem az ő megbizásukból tárgyaltak a munkáltatókkal és igy a munka fel-I vétele reájuk nézve nem kötelező.
A siÉfrájkámlás módszerei
A tömegek harci készségének nyo-í mása alatt a szakszervezeti boncok igyekeznek a sztrájk vezetését maguk
■ r ■ ' sztrájkot könnyebben hátba támadhassák.
A négyhetes sztrájk folyamán min dent elkövettek,- hogy a mozgalom ki szélesítését és harci akciók szerve zését miegakadályozzák. A sztrájké lók kiéheztetésévtel akarták harci késszégüket megtömi — amit el is ér tek.:,:'
A: kivált vasmunkásszervezetekhéz tartozó és szervezetlen munkások V. Sz.. E. hathatós közreműködésével mutatják az utat, melyet követelve a szocdem boncok kikapcsolásával, a sztrájkok önálló szervezésével és vezetésével a munkáság éíetnivőja és munkafeltételei ellen — még válság idején: is lehet energikus és hathatós küzdelmet vivni.'
SÜLYESOTIK A DRÉHR-ÜGY AKTÁIT
Még emlékeznek, az olvasók á volt népjóléti államtitkár panamahistódi-ájára, amikből pör is lett, egry pör, a-mi azonban ugy látszik a végtelenség be nyúlik, mert már évek óta kotlának rajta a pesti törvényszék .birái a nélkxl, hogy Ítéletre kerülne a sor. Bizonyos, hogy az uralkodó rend e-gyik a legkellemetlenebb és legbözö-sébb botránya a Dréhr-ügy és azért minden ok megvan rá, hogy eltemessék. -
lyó erjedés elérte már, a legerősebb reformista befolyás alatt álló szakmákat, mint a nyomdászokét is. E-gyes legfontosabb iparágakban (bánya, vasipar), ahol a forradalmi szakszervezeti ellenzék befolyása gyönge és ennek következtében csak kisebb harcok foljrtak, széles harcok jelei mu tatkoznak. (3000 Ganz munkás bar-
itőmiinkások nagy gyűlése Budapesten
A főváros épitőmunkásai akcióba kezdtek a negyvenórás munkehétért és a munkanélkülisegély ^törvénybe iktatásáért.
A szociáldemokrata boncok látva a munkások egyre fokozódó elégedetlenségét, elkezdték fékezési munkájukat. Gyűlésre hivták az épitő munkásokat.
A gyűlést augusztus 13.-án tartották meg á Mémos-szinház termében
Mersic Gyula, szocdem vezér, tartotta a megnyitó beszédet. Utána Szaka sics' Árpád emelkedett szólásra. íme beszédének legfőbb kitételei:
"A válság . egyre mélyül... Magyarországon már busz éve alig voltak jeleniosebb építkezések... Sem a kormánynak, sem a városnak nincs kőzmunkaprogrammjaji..
Ezután az építő munkások talán azt várták, hogy Szakasics titkár ur arról fog beszélni, hogy hogyan harcoljanak a munkanélküli segélyért és a n^yren órás munkahét kivívásáért. Tévedtek, mert a bonc mindenből, a-
részét Peyerék és Gál Benőék feje fölött szervezik és rob^ntják kt
A minisztertanács sjmndeletkidol gozásán fáradozik. A' rendelet két részből áll: Első részé az adóhátralé koknak a falvakban való fokozott behajtásával, másik része a gabonában való adófizetéssel foglalkozik. Eszerint joga van a gazdáknak ■ az előző évekről viszamaradt adóhátralékaikat > búzában vagy .rozsban kiegryen-liteni.
•A kormány jelentése szerint ezt az intézkedést -^az tette szükségessé, hogy a falvakban az adóhátralékoki évekre nyúlnak vissza- A' gazdáknak thát a jelenlegi gabonaárakkal (a-m'ik egyharmadát sem *i3rík el az 1929-és áraknak) kell - természetben leróni adóhátralékukat. Ez pedig a gyakorlatban a kővetkezőt jelenti; pl, egy gazdának évi 100 mázsa búzája terem, a termése ért Í930-ban 2,300 pengőt, erre esett'lSitlagban 550 pengő adó, össztermésének 25%-a. Ha ezt az adót ma természetben kell kifizet ni, jelenlegi búzaárak mellett, akkor ez 75%-át teszi ki. És. emellett még fizetnie kell készpénzben 1933 évi a dóját
És a pénzügyminiszter jelentése sze rint nagyon sokan vannak, akiknek adóhátraléka még, régebbre, nyúlik vissza. így aztán érthetővé válik, hogy. az uj rendelet az egész ország dolgozó népe ellen folyamatban levő adőtámadásnak szerves részét alkotja-
IT£LEt A FELSÖGALLAI
KOMMUNISTÁK PÖRfiBEN
A győri törvényszék két napon át tárgyalta a kommunista szervezkedés sel vádolt bányamunkások pőrét-
A e:yáva burzsoázia nem merészelte a hatvanhárom kommunista bánya munkás ügyét egy tárgyaláson lefolytatni. Félve a még zárt ajfökon belüli akciótól is részlettárgyalásokon hozott ítéletet.
Lázár Ferencet és Csizmadia Józsefet a magyar állam fölforgatására irányuló vétség címén héthónapi börtönre. Rohlgan Ferencet, Szabó Istvánkét hónapi fogházra. Fekete Andrást, Salamon Mihályt, Kohl Jakabot,
mit a válságrról remegd hangon mondott el, odakövetkeztetett,hogy a "gaz dasági fellendülés, - az építkezések megindulása, a kamatlábak magassága miatt késik". "Harcolni kdl tehát — mondotta — a kamatláb leszálHtá-sáért-" > .
Munkások,^ne felejtsétek el! Ha az építőmunkások nyomora növekszik,' Istvánt, ha a proletárok ezrei éheznek, ha a munkások a munkanap lerövidítését és a segélyt követelik, akor Szakasics ur mint a burzsoázia hű házőrzőkutyája kiadja a jelszót: "Harc a kamat láb csökkentéséértl'V és nem a béremelésekért s a magyar építőmunkások többi követeléseiért.
Deutchman Adolfot, Virágh Imrét, Bu^ rián Józsefet, Szeifert Lőrincet, Ba-horetz Józsefet, Szabó Jánost hat havi fogházra. Molnár Istvánt, Bothoring Istvánt, Ekvirán Imrét, Elek Jánost, Király Lajost fcjenkint hét heti fogházra, Bahoretz Józsefnét két hónapi fogházra Ítélték. Tatai Istvánt két és félhónapi fogiiázra, Tóth Bucsoki Istvánt, Farkas Ferencet, Lois Józsefet, Koda Jánost, Kredál Jézsefet, Sker-nyák Mihályt, Mányi Istvánt, Pásztor Istvánt, Simyák Istvánt fejen-kint egyheti fogházra és egy-évi hivatalvesztésre, Adami Jánost — aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít — kétheti fogházra ítélték. Főimentet ték: Wolfgang Ferenc Ccizmadia József Deutschmann Adolf, Skrován Imre, Blaskó György, Hosszú István, Nagy György, Javorek Pál, Burav esik János, Elek János, Flitscher Már ton, Horváth Mihály, Király Lajos, Epz Józsefet, Hegedűs Pált, Szálai Singer Gábort és Pásztor Simont. A tárgyaláson meg nem jelent Hász Dömötör és Benda Sándor ellen köröző levelet adtak ki.
A bányamunkások pöre ujabb bizonyítéka annak, hogy a bányamunkásság harci akarata és ezt. sem fogházzal, sem veréssel, sem - terror-ítéletekkel nem lehet megállítani.
ELőSZd A MAGYAR KIADÁSHOZ
ZTA ve-retekben szország ra ők is zerveze-
íjén át? i Nyi^ ry ez a munista Sges BC-
NÉHANY MEGJEGYZÉS VISSZAEMLÉKEZÉSEIMHEZ
A Kommunisták Oroszországi Pártjának 1921. évi tisztítása 2) idején a Párt összes régi tagjai kötelesek voltak irásos önéletrajzot adni a kerület tisztitó-bizottságnak. Ez a kísérlet nekem nem sikíírűlt> mert önéletrajz helyett visszaemlékezés lett ^belőle, a pártba való belépésemről és messzi idők pártmunkájáról szőlő visszaemlékezés. -'^ - ,
1922 nyarán^ miután á Moszkvai Párttörténeti Bi2x>ttság egész sor meghizasát vég^^hajtotfam, a visszaemlékezés megkezdett Imunkáját az 1904; év tíéjéig vittem. Munkával tulterhelten és sza^ Tbad idő hiányában csak 1924 nyarqn, szabadságom ideje alatt tud-— tam befejezm könyvemet.Levelek,okmányok a visszaemleke^^Osz
tek egr szeáUitásáraMem álltak rendelkezésemre. Az Oroszországból kul-iunk4?t földre, külföldről Oroszországba való utazgatások, az Oroszországban és a külföldön való földalatti tartózkodás; fogház és száműzetés nem adtak lehetőséget levelek és okmányok megőrzésére. Ezenfelül hém volt időm áttekinteni elvtársaimnak a párt törtenetére vonatkozó egyes közleményeit és a történehni folyóiratokat sem. Az 1896—1917; évekre vonatkozó anyagot emiékezesből irtani siezt tartalom és teljesség természetesen megszenye^ Abból, amit írtam sokat megmutattam azoknak az. elvtársaknak aldKkel különböző időkben, különféle helyeken ^e^tt dolgoztam. Ezek áz elvtársak megerősítették az általam leirt ténye-
Csak a kézírat befejezése után tudtam ^ellenőrizni^ adatokat és megállapit^ a szóbanforgó elvtársak igazi nevét, akiket addig <»ak álliiéveíkeii ismertem. E^^^ teljességgel sike-
^^Ha a visszaemlékezéseimből pártunk fiatal tagjai és a lenims-
ifjusqg csak leglialványabb képét ianymka^^ ««lek méUett és hogyan kellett a^boteevik párt re&^^gl^^ ^ofeozniok (azok a viszonyok, amelyekben nekem keHett dolgoz-om,.teIjesen egészükben ráiUenek nagyon s^^'^.ro^.Sáftri^íS'' záiiósai közőlük alighanem még rosszabb körülmények közt oltak kénytelenek dolgozni) és^ha ezekből a "^^^^^^^^ 51 csak ééretien égy vonáá is fölhasználható ^pártunk történeté-ez, akkoí/azt házem, hogy a ''Visszaemlékezésre" fordított nem veszett kárba. . s
EKGS-
jndőrSk
hogyf szalad' Iája éé
JKOLó reot VI-irosban dőrség-Ic órás lelésért
2) Pfirttiartiiíár^ mcgtiaztitá«a.
nista pártoknak- Az igazi organizátor ama tulajdonsága; hogy alaposan ismeri a harci erőket, amelyet szerveznie kell, hogy alaposan kitanulmányozza a harci terepet, amelyhez az erők szervezését szabni kell, a Kommunista Internacionálé,közvetlen vezetői közül senki működésében sem fejeződik ki,magas fokon, mint a Pjatnickiéban. A bolsevizmus egész történélmének, minden harcának szervezeti tapasztalata éppen azért ugy közvetitődik Pjat-nickin kereáztül a kapitelista országok pártjaihoz, hogy a párt mindjárt meg is kapja a bolsevik tapasztalatnak a maga konkrét viszonyai között való alkalmazására az utasítást. A bolsevik elvszilárdság és a konkrét viszonyok konkrét ismeretén alapuló valóság-érzés egyesülése: eza Pjatnicki vezető és szervező munkájának legnagyobb erőssége.
..nL ■■ ■
Különös figyelmet fordítson az olvasó az emlékiratokban arra a harcra, amelyet az uralkodó osztály államszervezete és rendőrsége a forradalmi munkáspárt ellen nemcsak terror formáiban, hanem aljas spíclihad, provokátorsereg megszervezése utján is folytatott. Pjatnicki, aki a ppqrt illegális aparátusának volt a ve zctője külföldön, az iHegalításIegnehezebb idejében hosszú időn át dolgozott föld alatt a cári Cn-oszországfoanu, talán mindenkinél jobban értett hozzá, hogyan bízositsa a pártot, a párt szervezeteit, illegalié aparátusát a spiclikkel szemben, hogyan védje a pártot a provokátorok tevékenységétől. Ennek az emlékiratnak egyik le^őbb tanulsága e tekintetben éppen az, hogy ha nem is lehet a földallatti forradalmi munkáspártból teljesen kizárni a spicliség gel, a provokációval járó "üzemi veszélyt", de gondos körültekín-tésseC kitartásssal olyan módon felépíteni a szervezeteket, az ille-gália apparátust, hogy a spiclik, a provokátorok befolyása minimálisra szoritódjék. Lehet őket legtöbb esetben óvatosan távoltartani a politikai szervezeti központoktol s főleg lehetséges tevékenységüket, megfigyelésüket <^lyan módon korlátozni, hogy ne juthassanak a párt összes titkainak birtokába. Az emlékiratban Pjatnicki nem irta meg a konspiráció szabályaínak kis kátéját, de "az egyes provokátorok, spiclik szerepének, tevékenységének leírása, a velük való harcnak ismertetése minden pontokba foglalt szabályzatnál világosabban mutatja meg az utakat és módokat, hogyan kell harcolni, a spiclik és provokátorok ellen. ' A mai viszonyok között, amikor a nemzetközi burzsoázia világméretekben indította meg a támadást egy spicli- és provokátorhadával kommunista pártok ellen a fasiszta terror kiegészítéseképpen, amikor a KMP-t ez a táraadás súlyos konspirációs és szervezeti válságba sodorta, különös gonddal kell tenulmányozni az emlékiratnak azokat a részeit, amelyekből meg lehet látni, m^g lehet tanulni, hogyan keU jól konspIrábiL ^ ; -
A jó konspíráláshoz az is hozzátartozik, hogy a párt mindenkor tudjontitkainak biztosítása, szervezeteinek, központjának
A magyar fasizmus kormányzó és ellenzéki osztagai legújabban jobbra-balra a reformoknak a szükségességét hirdetik. Gömbösek nem volt elég a 95 pont és az azóta végig pró^^ bált; nacionalista ■■: és szociális demá-" gőg fogások. Nem volt elég a teljéi gyülekezési szabadságnak á teljes él törlése, az ''ellenzéke ráncbaszedése^^^ a; fasizmus ''munkamegosztásnak* szigora szabályozása. Kevés volt tényleges "parlamentid törvényhozás nak a ^Nemzeti-Egysége azaz a kor mány házi kezelédében levő S3-as bizottságra ruházása és miiid ézékkei kapcsolatban a fasiszta Vliktaturá--' nak, a hallatlan kizsákmányolását éá kifosztásának keresztül hajtó teríoiS nak, a dolgozójc minden rétegén váló könyörtelen elitélése.
' A kormány tovább akar menni. A koi^mányzöl JogkSrdSntő kiszélesité-sé\-el ujabb lenditő kereket akarnak felszerelni a fasiszta (Uktatura gépe^ zetére. Racionalizálni akarják, a kos-igazgatást, ami alatt tényleg nem a hirdetett megtakarítást értik, hanem a fokozottabb központosítást, a központi és helyi végrehajtó hatalom tej hatalmának mindenovonalon való U' ralmának létesítését s egyben a me-gyekben közvetlen állami közigazgatását. Ugyancsak a közigazgatás fá siszta reformját jelentik a közigazgatási bíróságok ellenőrző hálózatának a kiépítése és a "Nemzeti-Egy-ség'' Pártjának a kőztgaziatási szervekkel párhuzamosan felépített tit^ kárságai és pártszervezetei. 'Kiakar. ják építeni a finánctőke legmagasabb állami akaratának gazdaságpolitikái biztpsitásátr közvetlen ellenőrzési Jogát a többi; tőkecsoportokkal széniben, de elsősorban a dolgozók fokozottabb kifosztásnak céljából, az adóprésen, vámokon, boléttán, bérle-toréseken s a magángazdaságban va; ló állami beavatkozáson keresztül is.
A fasiszta belügyminiszter'Keresztes - Fischer, természetesen a'fasiszta háborúra való gyors felkészülés szempontjából sem feledkezve meg, az egész álhim élet reformját, racionalizálását l^elyezá Itilátásba. Azt láthatjuk, hogy a fasiszta diktatúra "ni stílusa" eddig nem jaagyon sike-rült, és nem is sikerülhetett, miután Gömbös erőfeszítései egyoldalúan az állam aparátusra támaszkodtak, s a diktatúra további kíólesitésótszolr gálták, anélkül, hogy a fasizmus ösz-szeszükülő tömegbázisának; megmentéséről, főleg pedig a fasiszta tömegpárt, illetve mozigaJom felébresztéséről és megszervezéséről komolyan gondoskodott volnai Az "uj stilust*' elhomályosifofta Hitler, s Gömbösek most legfeljebb rajta felbuzdulva kL-sérleteznek élénkebb a saját fasiszta reform terveikkel, kisérletéznek a ma gyarországi fasiszta diktatúra elhasz nált módszereinek a felfrissítésével, hogy a teljes nyomorba taszított dolgozók elégedetlent^gén, for^ngásán keresztül gázolva, igyekezzenek á 14 éves fasiszta diktatúra, a kapitalizmus további fenlartását biztosítani.
A fasiszta diktatúrára Uyen irány ban való megrefolmálása és nehéz helyzete legjellemzőbb lépése ma még fasiszta ellenzéknek^ a "független kisgazdának" a kormány részéről való megneyelése. Az agrártőke kevésbé jelentős csoportjának; a fasiszta intellgenda jelentékeny részének ez a pártja, rövid két éves fcnálIáBa ó-ta sikeres parasztfogő "ellenzéki" po-itíkába kezdett. Mikor azonban Gömböstől az ennek fejében remélt ösz-szeget, vagyis jutalmat nem kapta meg, egészen kapkodő és szélsőséges soviniszta és fasiszta szónoklatok mel ett még "demokráciát" sőt román és cseh Vbarátságot" űző demagógiával akart előre tömi. A' kormány ezért közigazgatásilag, g azután "normálisan" nagyon ráncba szedte a "Kis-gazdákat". A belügyminiszter például a parlamentben május 17-én felhívta őket:
''Számoljanak a veszélyes időkkel és ne izgassanak a vidéken".
A kormány lapja meg egyenesen arra hivatkozott, hogy:
•^Ikor a iSiá abitU ÜttuuTeí^ lli^ goznak. nincs senld. aki ne tttdná, milÉ féle blintény ilyenkor ixgaíBt éa\^tíié^:. hasonlő istenldsértéa tüzes csővückal. a falvak xsapfetős fedele alatt iáral. (Budapesti Hirlap V.20). ' 11^ A kisgazdapibi: "normális eUnté-|j; zését*' betetőzte az után ícz, hgy mi4ÍI kor a cseh demokrácia dicséretére . (a részükről tényleg "hazaáruló" lé-,, pésre)'vetemedtek, a kormány tészéM ről Berky ' felszólította őket, -hogy. menjenek a csehekhez, meg a roma-' nokoz. ' ' V ' '
Ennek a-nevelésnek eredményekép-':' pen a márbetvár tenipóra:zfUlő\^Ki8<>ff gazdák" egyel&re egészen megszelídültek silc^tőbb sajtójukban a "nem- : zeti erők összefogásában" egészen a kormány szája i2o,szerinti hirdetők-i; nek csaptak fél. Sőt tovább fenyegető közgazdasági vmegrendszabályozástól való ijedtükben még az osztrák-ma^l gyar Anchlus$reIIenés ^propagandájuk kai sem zavarják Gömbös külpoliti-'^ kai köreit. A~ Független '"B.H.-jával a Hitleri kOlpbIitikai tolmácsolásban.- S
A fasiszta diktatúra «dlenzéki posztján Őrködő - szociáldemokrata pártnak - Gömbösliyöz: való ^zítesiálfa-1; siszta . alkalmazkodásában- nem' volt olyan jnehéz megérteni az idők szavát, mint Echkárték még fiatal és ép azért tylhevos alakulatának; JSokkalnagyóbb tapasztalatokkar rendelkezik a "nem.;§ zetközi" szociáldemokrácia ezen a téren, a bel- és külpolitika megitélé-seben' egyaránt. Vezetőségének nem rég lefolyt átszervezése, egyébként ' mái: is meghozta gyümölcsét. Sikerült egyrészt a lázas refórm-demagó-gia-versenyben az igazi demokratikus reform párt "jellegét" sőt antifasiszta baloldaliságát megtartani. Másrészt sikerült magát minden, a jelen helyzetben könnyen ia "bal" manővertől távol tartani. Ezáltal a fasiszta diktatúrával való együttműködésüket súrlódás mente9<9bb,alapra is he-yezték, amiért finoman meg is kapták Gömbös ^rlamenti dicséretét.
Egyenlőre, amíg tart a Monus ál- V tal feltalált szocialista 'szóvirágok- 5 ból, a mig ugyan akkor lehet fokozni K.M.P. és a Szovjet Unió elleni u-szitásokat Kétblyjnek pl. a szabad természetért rajongó "nagyszerű for-radalmát'\ valamint hasonló olcsó, § felfrissített' kispolgári porlagandá; I (Vámbéry Rusztem) addig okosabb, ma ha addig takarékoskodnak a nagy- V: szabású "bal" oldali akciókkal a jövőre, amikor, mégis kénytelenek lesz nokhöítzá^ nyiilni. Ma elégnek talál-ák,.ha Böhm Garbaiék végzik el"a 'bal" oldali különítmény kötelessége-it, els sorban persze azért, hógy a fa- ■ siszta kormány, a rendőrség gondos-, kodjők addig is az 6 nyugalmukról. Gondos a "kétes.elemek" kiküszöbölé-. sét biztosító szervezkedés és a deínok-'v^ ratikus illúziók fokozott ápolása: ez l pillanatnyilag a magyar szociáldemokrácia Gömböshöz való "hozzáre-formáláshoz" való fővonala. Ha kell a magyar fasizmus legéletbevágóbb "reformjának" Trianon reviziójának a kérdésében is.egyet értenek az ösz-szes majgryar pártokkalr JrfJlÖnösen, hogy most a kormánynak tuIon-tuL hangoztatnia kell a "békés" revíziót. A szociáldemokrácia pedig mellékesen — mint a francia éa cseh imperializmusnak a külön Ügynöke is — egész szivesen látná már akár Benes-félé Dunai Iconferenciában a "békés" re- . víziót". Természetesen azonban a német szocilfasiszta ""hűség" példáját ' is követi, ha a német rabló imperializmus reviziÓB eséfyei felé fordulna a kerék,'külőnöíien a pzovjet ellenes katonai kíséretében.
Amennyire azonban mind inkább szűkül a szociálfasiszta és a fasiszta "ellenzék"-nek: a finánctökévcl szcpi-ben való önálóU> manőverezéseinek, -látszatharcainak'a tere, s'mennyire* kevés beleszólásuk van a fasiszta diktatúra belső és külső "reform" tervel- , be, annál inkább lesz bele szólása a K.M.P. vezetése alatt álló magyar munkásosztálynak/ gzegényparasztság ' nak ezekbe a reformtervekbe.
UPPAY Z.
NAGY TÜZEK PUSZTÍTOTTAK A MAGYAR FALVAKBAN, AMI CSAK FOKOZZA A NYOMORT -
Budapestről Jelentik:
Somogynáp községnek a közepén az egyik gazda-zsűrüskcrtjében ki-gyuladt a szalma kazal. A nagy szárazság miatt a lángok gyorsan terjedtek és allíg pár perc múlva a-1^1-falu lángokban állott A kaposvári és a szomszédos falvak tűzoltói dolgoztak a tűz ellen, de a munkájukat csak nem lehetetlenné tetté a víz hiány, mert a vizet a távollevő^ halastói>ói Jcellett hordani. Az elpusztult épületek és termények értéke közel 100,000 pengő. A tűz keletkezésének okát eddig még nem tudták megállapítani. Az elpusztult épületek és a termésnek legnagyobb része nem volt bizto' Bitva.
Szegeden az alsóvárosi szürfiskert ben, még másnak is munkát adott a tOzoItóságnalc A lángokat csak másnap este nyolc órára tudták teljesen eloltani, az oltást még az is mcgnehe zített^, hogy Dunaszéken egyik gazdának a szűrfis kertjében tűz támadt é» a-tűzoltóknak egy. részének oda kellett mennie. Itt szintén a nagyvíz-hiány miatt nem sokat tudtak segi' teni a tűzoltók. A azűrOskerti tűzek^^t a hatósági Jelentések.szerint gyújtogatás okozta.
Szekszárdon a temető uccában ki-
gyulladt - egy >ároBÍ tisztviselőnek a háza. Az erős szél a szikrákat végig hordta a nádfedeles házakon, aminek következtében három ház teljesen leégett. A leégett házak tulajdonosai a mezőn dolgoztak és amire haza értek csak a leégett romokat t£|Iálták. Minden berendezésűk teljesen benii égett. A' házak nem voltak biztosítva. A sop ron megyei Zsabóháza községben a közös szérűskertben tűz támadt, aminek a következtében-az oda felhalmozott összes gabona elpudzíult.
• A Magyaralmás községhez : tarto*^' zó Alsópusztán a traktorokból kipat-; tant szikra, lángba borította a szalmakazlakat. Az asztagon dolgozó :_két leány leugrott és mind ketten a lábukat törtéic Az összes gabona a csép'' lőgéppel együtt elégett. , , ,
' 'Ml ) ,