ÍM":
beenai^ shot, S >ear8.
fleeing t,
countiy
tó peasait nothíns ifore. '
alongthe
sometimea 'ut theie many 6f ie wonder i want to ilepla(i, ,
í Peng'a J ■hese men ^ ler. Ptmg 1 hrew hia ler. The kspatted-y asksd md Feng 'out the Fengtold; led fiom 5ure tiat i niot&er le A'dn't i again, ly more, göback
is father horrible-^ gon had Fengs-íhe heai .He had t Feag e would country and be
l MEG-
roionto. lénz elff-
___öaií
~. 98C
_ 88ft^ _ 886.1
roznak díszlépésben a nyári nap alatt. Horthy díszszemlét tart a Vérmezőn^ És este a Gellért-hegyről s a hat hatalmas acélhidról görögtüzek égnek Pest felé.
A fasizmus háromnapos ünnepélyt rendezett* Szent István ünnepséget. Bakéták fényébe próbálja fojtani az ország nyomorát és a nyomorgók harckézségét.
A Szent István napi tűzijátékok ra gj-ogása mögött, az elnyomásnak ugj^anazok a fénytelen sok könyörtelen fegyverei húzódnak meg, amiket s francia burzsoázia pnatorze Juliiét Jampiónjai s a.hitlerí fasizmus Tem-pelhoff diszmenetei mögé rejt.
'•Panem et circenses!" -—"kenyeret és cirkuszt!" ~ AMIKOR AZ UKAI^ KODÓ OSZTÁLY NEM TUD KENYERET ADNI, CIRKUSZI JÁTÉK
KAL próbálja csillapítani a NÉP ÉHSÉGÉT.
Szent István nap a maga' rakétáira], görögtüzeivfel, díszszemléjével, papi felvonulásaival, minden fényével és ragyogásával a sovinizmus bi lincseíbe akarja verni az éhező Ma-gj'arországot
De a cirkuszi játékok csak ideig-óráig hallgattatják el a kenyerét köve tclők hangját. a római kor- rabszolgái is kenyérharcokban zúzták szét a csá szarok cirkuszait. .
s. a Szent István nap parasztfogó görögtűzei mögül is egyre erősébbén bontakoznak ki- a magyarországi dol gozók forradalmi harcaL »
A GABONÁBAN VALÓ ADÓFIZETÉS
Fasiszta és szoc-dem terror
egységfront
a
ellen
A magyarorszáfei osztályharcos ellenzéki mozgalom és proletár egységfront ellen % szociáldemokrácia terrorja; nagyobb, mint valaha. A szociáldemokrata párt és á reformista szakszervezetek nemcsak kommu-mstákat zárnak már ki soraikból proletár egységfront és az antifasiszta mozgalom propagálása miatt, hanem olyan munkás tömegeket isi akik ezen mozgalmakban részt vésznek. Egész helyi csoportok munkáját szüntetik be. "Romboló munka" miatt vezetőségeket zárnak ki. A lázadó szakszervezetek helyiségeit a rendőrséggel foglaltatják el; V A szociáldemokrácia fokozódó fas-sizálódásával egy ütemben élesedik a fasiszta diktatúra terrorja is. A rendőrség már nemcsak kommunistá-tákat hörtönöz be, hanem tömegével fogja le azokat a munkásokat,, akik
a szociáldemokrata és reformista vezetés ellen emelik fel szavukat. a szo-cáldemokrata párt és reformista szak szervezetek kizárásai - után közvetlenül f 9gja le a i^ndőrség a kizárt mün kasokat. a rendőrség és a, szociálde-
KABÓKÉK
EURULTAK A GANZ-GYÁRI SCTRÁJKOT
mokrata párt minden eddigit felülmn ló együttműködése abban nyilatkozik meg, hogy a rendőrség, azon ü-zemekben, ahol a munkások a reformisták hozzájárulása nélkül kezdenek harcot, nemcsak a sztrájktörőket védi ineg, hanem a sztrájk előkészítése miatt tömegével fogja le a munkásokat.
A fasiszta és szociálfasíszta te-ror növekedése, a magyar proletariátus harci készségének rohamos növekedéséveli - szorosan^ összefügg. A sztrájkhullám magasabbra szökött most,- mint az előző években-és á sztrájkok nem. csak • egyes üzemekre terjednek kij hanem. iparágak; jelentékeny részét ölelték át.
A bőrösök^ eredményes harcának 'vezetésében, a tömegek nyomására csatlakózó reformisták egész a harc végéig nem: vehettek részt. A reformisták nem voltak képesek az egységfrontot szétverni: nem tudták a munkások harcát elárulni: A té±til-mxmkás sztrájkban a forradalmi vezetés és szervezés hiányában sikerült a reformistáknak , a harc vezetését kezükbe kaparintani a - tömegek- har-
ca a Bedanx ellen).
A KJU.P. K.B.-jának júliusi rezo-luciója a forradalmi fellendülést, széles és ekleseredett sztrájkharcokat, a proletár szervezeteken belüli, mun-károsulás elleni harcot állapítja meg. De rámutat a. munkanélküli mozg^a-lom visszaesésére és a falusi dolgozók harcainaki a városi munkások küzdelmei mögötti visszamaradásra.
^Az elmúlt hónapjukban a rendőrség 40-50 faluban ezer falusi szegrényt taitóztatott. le kommunista tevékenysége miatt. A parasztok nemcsak az adók. és a végrehajások ellen lépnek fel, hanem '--a terményeket monppolizá ló kereskedelmi társaságok ellen is. Ezen. mozgralmakban. a középparasztok: nagy része vett részt. Az éhségbéreken követelt közmunkát, egyre gyakrabban tagadják meg, az inség-segély megszüntetése ellen tüntetnek és mind jobban hangzik a követelés, ogy az éhezőknek a földesurak és gazdag parasztok magtáraiból adjanak gabonát.
(A K.M.P. júliusi rezuluciójából). A jelentős ^^forradalmi fellendülés szociáldemokrata párt és a reformista szákszervezetek, válságában je-
cát elárulni és ezeket lefegjrverezni. ■ - -
A magyar proletariátus soraiban fo.|*entkezik; a tömegeit Harcaiknak nagy
"részét P^yerék és Gál:Benőék feje fölöt* M^^^
SSe. 966
.-„. 28e. ___SSe.
6fle.
686.
4Se.
_ 96e.
98c 45a
46ft
.._2(te lozlBCi
™ 21te ._20e. iSc
Itt. 20c., .„ 406. 966
'A ve-; lekbcn }rszág Őki8 rveze-
Nyü-ez a jnista ís ne-
KGS-c egy
ogyf-
la éi
COLÖ [)t vi-)sbaD iség' órás ésért
A szociáldemokrata szakszervezeti hoz ragadni, hogy ezáltal' á boncok kiéheztetésí politikája-sikerrel járt. A Ganz vaggon,- és hajógyár munkásait négy heti eredménytelen harc után a reformista boncok újra kiszolgáltatták a Bedó-rendszer ideg ölő ütemének. Kabők Lajos, a cégéres sztrájkáruló^ aki a munkások beleegyezése nélkül folytatta a tárgyalá--sokat, a- Vasmunkásszövetség nevében a miniszteri egyeztetővel elárulta a munkások érdekeit. Fejük fölött megegyezett a munkálatokkal a Bedó rendszer elismerésében. ^
. A munkásság ellenáll
Kabókék megegyezése után, hétfőn reggel kellett a kizárt munkások nak felvenni a munkát.
A Ganz vaggon- és hajőgryár mun-, kásainak többsége felvette a munkát, elfogadva a gyárvezetőség által diktált feltételeket. A Ganz villamossági gyár munkásai, akikn^ többsége [ kivált vasmunkás vagy * szervezetlen, |a munka felvételét megtagadták az {z'al az indokolással, hogy Kabókék Inem az ő megbízásukból tárgyaltak a munkáltatókkal és igy a munka fel-I vétele reájuk nézve nem kötelező.
A szfrájkámlás módszerei
A tömegek harci készségének nyomása alatt a szakszervezeti boncok igyekeznek a sztrájk vezetését maguk
sztrájkot könnyebben • hátba - támadhassák.
A négyhetes sztrájk folyamán min dent elkövettek,-hogy a mozgalom k /szélesítését és harci akciók szerve zését megakadályozzák. A sztrájké lók kiéheztetésével akarták harci késszégüket megtömi — amit el is ér tek. ■■: - . .
A' kivált vasmunkásszervezetekhez tartozó és szervezetlen munkások a V. Sz.E. hathatós közreműködésével mutatják az utat, melyet követelve — a szocdem boncok kikapcsolásával, a sztrájkok önálló szervezésével és vezetésével a munkáság életnívója és munkafeltételei ellen — még válság idején is lehet energikus és hathatós küzdelmet vívni.
■:,■„■;..■.■-——r—-—
SÜLYESZTIK A DRÉHR-ÜGY AKTÁIT
Még emlékeznek az olvasók a volt népjóléti államtitkár panamahistódi-ájára, amikből pör is lett, egy pör, a-mi azonban, ugy látszik a végtelenség be nyúlik, mert már évek óta kotlának rajta a pesti törvényszék. bírái a nélkxl, hogy ítéletre kerülne a sor. Bizonyos, hogy az uralkodó rend e-gyik a legkellemetlenebb és legbűzö-sebb botránya a Dréhr-ügy és azért minden ok megvan rá, hogy eltemessék. -
lyó erjedés elérte már, a legerősebb reformista befolyás alatt álló szakmákat, mint a nyomdászokét is, E-gyes legfontosabb iparágakban (bánya, vasipar), ahol a forradalmi szakszervezeti ellenzék befolyása gyönge és ennek következtében csak kisebb faarcok folytak, széles harcok jelei mu tatkoznak. (3000 Ganz munkás har-
Épitőmiinkások nagy gyűlése Budapesten
A főváros építőmunkásaí akcióba kezdtek a negjrvenórás munkehétért és a munkanélkülisegély *törvénybe iktatásáért;
A szociáldemokrata boncok látva a munkások egyre fokozódó elége-detlensé|;ét, elkezdték fékezési munkájukat. Gyűlésre hívták az építő munkásokat.
A gyűlést augusztus 13.-án tartották meg a Mémos-szinház termében. Mersic Gyula, szocdem vezér, tartotta a'megnjritó beszédet. Utána Szaka sics' Árpád emelkedett szólásra. íme beszédének legfőbb kitételei: j
"A válság egyre mélyül... Magyarországon már husz éve alig voltak jelentősebb építkezések... Sem a kormánynak, sem a városnak nincs közmunkaprograjnmja^..
Ezután az építő munkások talán azt várták, hogy Szakasics titkár ur arról fog beszélni, hogy hogyan harcoljanak a munkanélküli segélyért és a n^ryven órás munkabét kivívásáért. Tévedtek, mert a bonc mindenből, a-
A minisztertanács uj zendelet kidől gozásán fáradozik. A* rradelet két részből áll: Első része az adóhátralé koknak a falvakban való fokozott behajtásával, másik része a gabonában való adófizetéssel foglalkozik. Eszerint joga van a gazdáknak az előző évekről viszamaradt adóhátralékaikat búzában vagy .^zsban kiegyenlíteni.
A-kormány jelentése szerint, ezt az intézkedést -^az tette szükségessé, hogy a falvakban az^ adóhátralékok évekre nyúlnak vissza. A* gazdáknak thát a jelenlegi gabonaárakkal (a-mik egyharmadát sem 'iSrik el az 1929-és áraknak) kell > természetben leróni adóhátralékukat. Ez pedig a gyakorlatban a következőt jelenti; pl. egy- gazdának évi 100 mázsa búzája terem, a termése ért 1930-ban 2,300 pengőt, erre esett átlagban 550 pengő adó, össztermésének 25%-a. Ha ezt az . adót ma teimészetben kell kifizet ni, jelenlegi búzaárak mellett, akkor ez 75%-át teszi ki. És emellett még fizetnie kell készpénzben 1933 évi a-dóját.
És a pénzügyminiszter jelentése szé rínt nagyon sokan vannak, akiknek adóhátraléka még, régebbre, nyúlik vissza. . így aztán, érthetővé válik, hogy, az uj rendelet az egész ország dolgozó népe ellen folyamatban levő adőtámadásnak szerves részét alkot-ja.
A REFORMOKRA SZORULÓ FASISZTA DIKTATÚRA
ítélet a felsögallai
kommunisták pör&ben
A győri törvényszék két napon át tárgyalta a kommunista szervezkedés sel vádolt bányamunkások porét.
A gyáva burzsoázia nem merészelte a hatvanhárom kommunista bánya munkás ügyét egy tárgyaláson lefolytatni, Félvc: a még zárt ajfókon belüli akciótól is 'részlettárgyalásokon hozót^ ítéletet.
Lázár Ferencet és Csizmadia Józsefet a magyar állam fölforgatására irányuló vétség címén héthónapi börtönre, Rohigan Ferencet, Szabó Istvánkét hónapi fogházra, Fekete Andrást, Salamon Mihályt, Kohl Jakabot,
mit a válságról jremegő hangon mondott el, odakővetkeztetett,hogy a "gaz dasági fellendülés, ~ az építkezések megindulása, a kamatlábak magassága miatt késik". "Harcolni kell tehát •—mondotta — a kamatláb leszáltitá-sáért..."
Munkások,*né felejtsétek el! Ha az építőmunkások nyomora növekszik,
Deutehman Adolfot, Virágh Imrét,. Bu. rián Józsefet, Szeifert Lőrincet, Ba-horetz Józsefet, Szabó Jánost hat havi fogházra; Molnár Istvánt, Bothering Istvánt, Ekvírán Imrét, Elek Jánost, Király Lajost fejenkínt hét heti fogházra, Bahoretz Jőzsefnét két hónap fogházra ítélték. Tatai Istvánt két és iélhónapi fogházra, Tóth Bucsoki Istvánt, Farkas Ferencet, Lois Józsefet, Koda Jánost, Kredál Jézsefet, Sker-nyák Mihályt, Mányi Istvánt, Pásztor Istvánt, Simyák Istvánt fejen-kint egyheti fogházra és egy -évi hivatalvesztésre, Adami Jánost — aki jelenleg katonai/szolgálatot teljesít — kétheti fogházra Ítélték. Fölmentet ték: Wolfgang Ferenc ^Ccízmadia József Deutsehmann Adolf, Skrován Imre, Blaskó György, Hosszú István, Nagy György, Javorek -Pál, Burav-csik János, Elek János, Flitscher Már ton, Horváth Mihály, Király Lajos, Epz Józsefet, Hegedűs Pált, Szálai Istvánt, Sínger Gábort és Pásztor Simont. A tárgyaláson meg nemvje-
ha a proletárok ezrei éheznek, ha a munkások á munkanap lerövidítését le^t Hász Dömötör és Bénda Sándor és a segélyt követelik, akor Szakasics ellen köröző levelet adtak ki.
ur mint a burzsoázia hü házőrzőkutyája kiadja a jelszpt: "Harc a kamat láb csökkentéséért!" és nem a béremelésekért s a magyar építőmunkások, többi követeléseiért. ^
A bányamunkások pöre ujabb bizonyítéka annak, hogy a bányamunkásság harci akarata és ezt sem fogházzal, sem veréssel, eem - terror-ítéletekkel nem lehet megállítani.
A magyar fasizmus kormánjns' és ellenzéki osztagai legújabban jobíi-ra-balrs a reformoknak a s2űkséges-' ségét hlxdetik. Gömbösek : nem vo elég a 95 pont és az azóta végig prő-. bált - nacionalista- és szociális ^dema gőg fogások. Nem volt elég a teljes gyülekezési szabadságnak á teljes eK törlése, az "ellenzék" ráncbaszedésé, a fásizmus / ''munkamegosztásnak-; szigora szabályozása. Kevés volt tényleges "parlamenti" törvényhozás nak a ^Nemzeti-Egység" azaz a kormány házi kezelésében levő 33-as bí-' zottságra ruházása és mind ezekké kapcsolatban ttfasissfta diktatúrának, a hallatlan kizsákmányolását éá kifosztásának keresztül hajtó terror-^ nak,: a dolgozójc minden rétegén va ló könyörtelen elítélése.
A kormány tovább akar menni. A koi>mányzőijogkoird&itő kiszélesíted sévcl ujabh lendítő kereket akarnak felszerelni a fasiszta diktatúra gépe zetére. Racionalizálni akaíják, a közf igazgatást, ami alatt tényleg nem hirdetett megtakarítást értik, hanem a fokozottabb központosítást, a köz ponti és helyi végrehajtó hatalom téj hatalmának minden .ivon^^ való u-ralmának létesítését s egyben' á megyékben közvetlen állami közigazgatását. Ugyancsak a közigazgatás fasiszta reformját jelentik á közigazgatási bíróságok ellenőrző hálózatának a kiépítése és a "Nemzeti-Egy-ség" Pártjának a közigaziatási szervekkel párhuzamosan felépített titkárságai és pártszervezetei. Kiakar^ ják épiténi a finánctőke legmagasabb állami akaratának gazdaságpolitikai biztosítását, közvetlen ellenőrzési Jo gát a többi. tőkecsoportokkal szemben, "de elsősorban a dolgozók fokozottabb kifosztásnak céljából, áz adóprésen, vámokon, boléttán, bérletöréseken 8 a, magángazdaságban való állami beavatkozáson keresztül Is.
A fasiszta belügyminiszter Keresztes - Fischer, természetesen a fasiszta háborúra való gyors felkészülés szempontjából sem feledkezve meg, az egész állam élet reformját, racionalizálását li^elyezű kilátásban Azt láthatjuk, hogy a fasiszta diktatúra 'híj stílusa" eddig nem nagyon sikerült és nem is sikerülhetett, miután Gömbös erőfeszítései egyoldalúan az állam aparátusra tám^zkodtak, s a diktatúra további kiélesítését szolgálták, anélkül, hogy a fasizmus ösz-szeszükülő tömegbázisának megmentéséről, főleg pedig a fasiszta tömegpárt, illetve mozfgalom felébresztéséről és megszervezéséről komolyan gondoskodott volna; Az "uj stilüst" elhomályositofta Hitler, s Gömbösek most legfeljebb rajta felbuzdulva kL-sérleteznek élénkebb a saját fasiszta reform terveikkel, kísérleteznek a má gyarországi fasiszta diktatúra elhasz nált módszereinek a felfrissítésével,
ELŐSZŐ A MAGYAR KIADÁSHOZ
NÉHÁNY flIEGJEGYZÉS VISSZAEMLÉKEZÉSEIMHEZ
A Kommunisták Oroszországi Pártjának 1921. évi'tisztítása 2) idején a Párt összes régi tagjai kötelesei^ voltak írásos önéletrajzot adni a kerület tisztító-bizottságnak. Ez a kisérlet nekem nem sikerült* mert önéletrajz helyett visszaemlékezés lett belőle, a pártba való belépésemről és messzi idők pártmunkájá-1^1 szóló visszaemlékezés. " , ,
1922 nyarán, miután a Moszkvai Párttörténetí Bizottság egész sor megbízását végrehajtottam, a visszaemlékezés megkezdett munkáját az 1904. év elejéig vittem. Munkával tulterhelten és szabad idő hiányában csak 1924 nyarqn, szabadságom ideje alatt tudtam befejezni könyvemet.Levélek,okmányok a visszaemlékes^ ösz szeállitására nem álltak rendelkezésemre. Az Oroszországból külföldre, külföldről Oroszországba való utazgatások, az Oroszországban és á külföldön váló földalatti tartózkodás* fogház és száműzetés nem adtak lehetőséget levelek és okmányok megőrzésére. Ezenfelül nem volt időm áttekinteni elvtársaimnak a párt történetére vonatkozó egyes közleményeit és a történelmi folyóirato-Jtat sem. Az 1896—1917. évekre vonatkozó anyagot emlékezésből irtani s ezt tartalom és teljesség természetesen megszenvedik. Abból, amit Írtam sokat megmutattam azoknak az elvtársaknak, akikkel különböző időkben, különféle helyeken ^együtt dolgoztam. Ezek az elvtáisak megerősitették az általam leirt ténye-^ ^•'■'■■^ ■ /
Csak a kézirat befejezése után tudtam ellenőrizni^ adatodat és megállapítani a szóbanforgó elvtársak igazi nevét, akiket iddig csak állnéveiken ismertem. Ez majdnem teljességgel sike-
^Há a visszaemlékezéseimből, pártunk fiatal tagjai és a lenims-ifjusqg csak leghalványabb képét is nyerik annak, nulyen földelek méUett és hogyan kellett a bolsevik párt régi tagai^^ ^flfeozniok (azok a viszonyok, amelyekben nekem keHett dolgoz-teljesen egészükben ráülenek nagyon sok niásbolsevikia^is,
--uosari közőlük' alighanem még rosszabb körülmények közt oltak kénytelenek dolgozni) és ha ezekből a "^^^^^y^^^f^ 51 csak egyetlen egy vonás is fölhasznaiható Pártan^^.^orténeté-ez, akkor, azt hiszem, hógy a '^Visszaemlékezésre" fordított idő nem veszett kárba. ^ ^
2) PártUaztitaa; a pártnak nem nlVnlmnw eleméktCl való megtisztitása. .
nista pártoknak. Az igazi organizátor ama tulajdonsága; hogy alaposan ismeri a harci erőket, amelyet szerveznie kell, hogy alaposan kitanulmányozza a harci terepet, amelyhez az erők szervezését szabni kell, a Kommunista Internacionálé közvetlen vezetői közül senki működésében sem fejeződik ki magas fokon, mint a Pjatnickiéban. A^ bolsevizmus egész történelmének, minden harcának szervezeti tapasztalata éppen azért ugy közvetitődik Pjat-nickin keresztül a kapitalista országok pártjaihoz, hogy a párt mindjárt meg is kapja a bolsevik tapasztalatnak a maga konkrét viszonyai között való alkalmazására az utasítást. A bolsevik elvszilárdság és a konkrét viszonyok konkrét ismeretén alapuló valóság-érzés egyesülése: ez a Pjatnicki vezető és szervező munkájának legnagyobb erőssége.
m.
Különös figyelmet fordítson az olvasó, az emlékiratokban arra a harcra, amelyet az uralkodó osztály államszervezete és rendőrsége a forradalmi munkáspárt ellen nemcsak teíror formáiban, hanem aljas spiclihad, provokátorsereg megszervezése utján is folytatott. Pjatnicki, aki á ppqrt illegális aparátusának volt a ve zetője külföldön, az illegalitás Jegnehezebb idejében hosszú időn át dolgozott föld alatt a cári Oroszországbanu, talán mindenkinél jobban értett Jiozzá, hogyan bízositsa a pártot, a párt szervezeteit, illegaliá aparátusát a spiclikkel szemben, hogyan védje a pártot a provokátorok tevékenységétől. Ennek az emlékiratnak eg3rík legfőbb tanulsága e tekintetben éppen az, hogy ha nem ís lehet a földallatti forradalmi munkáspártból teljesen kizárni a spicliség gel; a provokációval járó "üzemi veszélyt", de gondos körtíltekín» tésset^ kifartásssal olyan módon felépíteni a szervezeteket* az illegális apparátust, hogy a spíelik, a provokátorok befolyása minimálisra szoritódjék. Lehet őket legtöbb esetben óvatosan távol-tartaní a politikái szervezeti központoktól s főleg lehetséges tevékenységüket, megfigyelésüket <^yan módon korlátozni/ hogy ne juthassanak a párt összes titkainak birtokába. Az emlékiratban Pjatnicki nem irta meg a konspiráció szabályaínak kis kátéját, de "áz egyes provokátorok, spiclik szerepének, tevékenységének leírása, a velük való harcnak ismertetése minden pontokba foglalt szabályzatnál világosabban mutatja meg az utakat és módokat, hogyan kell harcolni, a spiclik és provokátorok ellen. ■ A mai viszonyok között, amikor a nemzetközi burzsoázia világméretekben indította meg a támadást egy spicli- és provokátorhadával kommunista pártok ellen a fasiszta terror kiegészítéseképpen, amikor a KMP-t ez a táma<lás súlyos konspirációs és szervezeti válságba sodorta, különös, gonddal kell tanulmányozni az emlékíratnak azokat a részeit, amelyekből meg lehet látni, mpg lehet tanulni, hogyan kell jól konspírálnL ,
A jó konspiráláshoz az ís hozzátartozik, hogy a párt mindenkor tudjon — titkainak biztosítása, szervezetcinek, központjának
hogy a teljes nyomorba taszított dolr gozók elégedetlenségén, forrongásán keresztül gázolva, igyekezzenek a 1^ éves fasiszta diktatúra, a kapítaliz-^lus további fentartását biztosítani.
A fasiszta diktatúrára ilyen irány ban való megrefolmálása ^s nehéz helyzete legjellemzőbb lépése ma még fasiszta' ellenzéknek, a '*független kisgazdának" a kormány részéről való megnövelése. Az ágrártőke kevésbé jelentős csoportjának, a fasiszta nteligencia" jelentékeny részének ez a pártja, rövid két éves fenállása ő-ta sikeres parasztfogó "ellenzéki po-itíkába kezdett. Mikor azonban Gömbőstől az ennek fejében remélt ösr-szeget, vagyis jutalmat nem kapta meg, egészen kapkodó és szélsőséges soviijiszta és fasiszta szónoklatok mel ett még "demokráciát" sőt román és cseh '.'barátságot" űző demagógiával akart előre tömi. A' kormány ezért közigazgatásilag, s azután "normálisan" nagyon ráncba iBzedte a "Kisgazdákat". A í)elOgymíniszter például a parlamentben május 17-én felhívta őket:
"Számoljanak a veszélyes Időkké és ne izgassanak a vU^ien".
A kormány lapja 'meg egyenesen arra hivatkozott, hogy;
'^ikor' a tolá alatti titkos erác M^' goznak, nincs senki, aki ne todná, miféle bűntény ilyenkor izgató 'és.^ee hasonló istenkisértéd tfizes csőváŰcal a falvak zsupt«t«» fedele alatt jánd. (Budapesti Hűrlap V.20).
A kisgazdapárt "normális elintézését" betetőzte az után az, bgy mi-; kora cseh demokrácia dicséretére (a. részükről tényleg "hazaáruló" lé^| pésre)tvetemedtek, a;kormány' részéri-ről Berky '.'felszólította őket, -hogy, menjenek a csehekhez, meg a; rómá-' nokoz. "
Ennek a nevelésnek eredményekép-pen^a már'betyár temjpórazfillő "Kis^'S gazdák"' egyelére' egészen megszeli-daiték 8 l^nitóbb sajtójukban a "nemzeti erők osszefogásábán"^ egészen al kormány szája ize.szerinti hirdetőknek csaptak iél;^^őt tovább fenyegető' közgazdasági ^mcgrendsz^bályozástól való ij^tükben még az osztrák-ma^ gyar.Anchluss'^Uenes propagandájuk kai sem' zavarják Gömbös kfllpoliti-kai köreit. A Köggetlen :"B.H.-jával a Hitleri'kOIpoIitikai tolmácsolásban.
A fasiszta diktatúra ellenzéki posztján őrk'ödő szociáldemokrata pártnak - Gönűiöshijöz l való szociálfasíszta alkalmazkodásában nem volt olyan nehéz'megérteni az idők szavát, mint Echkarték még fiatal és ép azért t^Iheves alakulatának. Sökkalnagyobb tapasztalatokkal rendelkezik a "nemzetközi" szociáldemokrácia ezen a téren, a bel- és a' külpolitika megítélésében' egyaránt. Vezetőségének nem rég lefolyt átszervezése, egyébként úiár is meghozta gyümölcsét Sikerült egyrészt a lázas-reform-démagó-gia-versenyb«pi az igíazl demokratikus reform párt "Jellegét" sőt antifasiszta baloldalisáisát megtartani. Másrészt sikerültmajrát minden, a jelen; helyzetben könnyen is "bal" manöverr} tői távol tartani. Ezáltal a fasiszta diktatúrával P való:- :e ket súrlódás mentesebb: alapra is he-yezték, amiért finoman meg is-kapták Gömbös parlamenti dicséretét.
Egyenlőre, amíg tart a Monus által felteiáit szocialista 'szóvirágokból, s míg ugyan akkor lehet fokozni a K.M.P. és: a Szovjet Unió elleni u-szításokat Kéthlyinek pl. a szabad tiarmészetórt rajongó ''nagyszerű for-;í ladalmát", valamint hasonló olösó, felfrissített' kispolgári porlaganda,;i (VámbéryRuszte'm) addig okoisabb; ma ha addig takarékoskodnak a nagry-szabású "bal" oldali akciókkal a jövőre, amikor mégis kén3rtelenek lesz nek hozzá nyúlni. Ma elégnek talál-ák, ha Böhm Garbaiék végzik el a •bal" oldali különítmény kötelessége-, els sorban persze azért, hogy a fa- c szta kormány, a rendőrség gondoskodjék addig is az ő nyugalmukról, i Gondos a "kétes,elemek" kíküszöbölé-^ sét biztosító szervezkedés és a demokratikus iUuzlók fokozott ápolása: eZ pillanatnyilag a magyar szociálde-mokrácía Gömböshöz való "hozzáre-formáláshoz" való fővonala. Ha kell a magyar fasizmus legéletbevágóbb "reformjának" Trianon revíziójának a kérdésében is egyet értenék az ösz-szes magyar pártokká^ különösen,, hogy most a kormánynak tulon-tul hangoztatnia kella "békés" revizíót A szociáldemokrácia pedig mellékesen mint a francia és cseh imperializmusnak a külön ügynöke is — egész szívesen látná már akár Benes-félé Dunai konferenciában a"békés'^ re- ; víziót". Természetesen azonban á hé-met szocílfasíszta ""hűség" példáját ' is' követi, ha a német rabló imperializmus revíziós esélyéi felé fordulná
a kerék,'különöken áv^zovjet ellenes katonai kíséretében.
Amennyire azonban mind inicább szűkül a szociálfasíszta és a fasiszta 'ellenzék"-nek a finánctőkével szemben való önálóbb manőverezéseinek,^^ látszatharcaínak a tere,^s'mennyire kevés beleszólásuk van a fasiszta diktatúra belső és külső '*retorm'* terveibe, annál inkább lesz bele szólása ~ a K.M.P..vezetése alatt álló magyar mnnkásosztálynaky szegényparasztság nak ezekbe a reformtervekbe.
LIPPAY Z.
NAGY TÜZEK PUSZTÍTOTTAK A MAGYAR FALVAKBAN, AMI CSAK FOKOZZA A NYOMORT '
Budapestről jelentik: Somogysáp községnek a közepén az egyik gazda . zsűrüskertjében kí-gyuladt a szalma kazal. A. nagy szárazság miatt a lángok gyorsan terjedtek és allíg pár perc múlva a félfalu lángokban állott. A kaposvári és a szomszédos falvak tüzoltoí dolgoztak a tűz ellen, dé a munkájukat csak nem lehetetlenné tette a viz hiány, mert a vizet a távolIevő^ halastóból kellett hordani. Az elpusztult épületek és termények értéke közel 100,000 pengő. A tűz keletkezésének okát eddig még nem tudták megállapítani. Az elpusztult épületek és a termésnek legnagyobb része nem volt bízW Bítva.
Szegeden az alsóvárosi szűrűskert ben, még másnak is munkát adott a tűzoltóságnak. A lángokat csak másnap este nyolc órára tudták teljesen eloltani, az oltást még az is megnehe zitettp, hogy Danaszéken egyik gazdának a szűrűs kertjében tűz támadt és a tOzoItóIaiak egy. részének oda kellett mennie. Itt szintén anagyvíz-híány miatt -nem sokat tudtak segíteni a tűzoltók. A tfzűrűskerti tüzeket a hatósági jelentések .szerint gyújtogatás okozta..
Szekszárdon a Temető uccában ki-
"gyulladt • egy városi tisztviselőnek a háza. Az^erős szél a szikrákat végig hordta a líádfcdeles Tiázakon, aminek következtében három ház teljesen leégett. A leégett házak tulajdonosai a mezőn dolgoztak és amire haza értek csak a leégett romokat tíjlálták. Minden berendezésűk teljesen benn égett. A' házak nem voltak biztosítva. A sop ron megyei Zsabóháza községben a közös szérűskertben tűz támadt, aminek a követíceztébcnaz oda felhalmozott összes gabona elpuSzíult.
A Magyaralmás községhez tartó-' zó Alsópusztán a traktorokból kipat-tent szikra, lángba borította' a szalma kazlakat. Az asztagon dolgozó két leány leugrott és mind ketten a lábukat törték. Az összes gaboAa a cséplőgéppel együtt elégett..