KmADM MAGVAS BIUNKáS
■8RB
Az easí conlee-i -s^trájbolöbányászoktól megvonják a segélyt
Ccast couIee*i mimkáslevél) A reformistáknak ' nem fákexali megtörni az east coDlee«i bányászok sztrájkját. _
Dacára a segély hatóságok és a bányatársaságok közötti közremfikö-désnek és a UMWA. vezetők azon kísérleteinek, hqgy megtörjék az egység frontot, az east conlee-i bányászoknak a tizenhárom százalékos bérlevá-
_gás elleni sztrájkja szolid maradt.
25 bányászt ma le is vágtak a segélyről azért, mert nem voltak haj landók vissza menni a munkába és nem fogadták el a hérlevágást.
Az inségl>en levő bányászok feleségei és gyegcmekei tüntettek, élelmet követelve. Az BCMP-nék egy különítménye várható minden percben.
Csak 10, vagy 12 bányász ment vissza azon bányákba, amelyek a UMW of A kontrolja alatt állnak. A UMW of;A. óriási többségben levő bányászai nem hajlandők vissza menni dolgozni azon áz alapon, hogy cáák 700-an vettek részt a referendum sza vázasban a 2000 tag közül. New Cast-le-ben, Mindlandban~és Western Gémben a UMW of A. bányászok nj választást kémek. ^
A Leheight bányában, ahol a UMW of A' szervezetben vannak a bányászok csak" tizenöt dolgozik. A bányatársaság Sztrájktörőket hozatott Drumhellerből és Bosedaleből, a rendes mmiká.sok nem fogadják el a bér-.levágást. ; liévelező. <
FOKOZZAK A K&NYSZEB MÜN KAT HilBOBUS CÉLOKRA
(fcempi mnnkáslerél) A ^Icatiresi kempen, egy csomó | rézkalapos tegnapi látogatása atán, 1 akik Ottawából voltak itt, egy ulti-
A csukások állammentő munkájáról
mátumszerx felhívást adtak ki a bó-
Akit csak egy keveset is érdekel a Magyaországon történt dolgok, a-zok megrnézik a lapokat; és eléjük
szok a kényszermunkásoknak, hoev I í!!!!!!'-......
ha nem végeznek elég m^!|í!!i'^.„^ '^ttenetes éhezés, nyo-kát^a kemp elhagyására fogják kény
a
szenitenL A múltban
munkásoki - ^^^^^^^'^'^'^ «zeket a szenve-nem voltak hajlandók dolgozni mind fíí®' és nyomort vissza adni nem addig, mig ruhkval el nem SáH- "t" "^^^^^^ "^^^
ket, de most az a helyzet, hogy "bár- ? ^^f^^^^^'
ki, aki nem hajlandó doígoztóazTrt:L^tr.T ^'^"^^P^ közül csak mert nincs ruhája, el keU haginii a S'^í ^"^1.^"''^°'^ * kempet a saját költségén" ^ P^letarok a szüleiktől kenyeret kér-
. ^ ^ ■ I nek — természetesen sírva, — az ap-
Az ultimátumra az adott "okot" juk elkeseredettségében fogja a bo-^ a hatóságnak hogy "lassan halad" a rotvát és^azt mondja: "Amelyik még-
^^.:^Z.:i"^''V^'t'^''- n^^'' elvágom a nyaS
kunk azt^ mondtak a boszok, hogy e- És az ártatlan kis proletárok elhal-
t'^kr? v'^'t"' ^' '-f^t í^-^-íJf-Uatnak, s tovább k^lünak..ld ^^J^^^^Z-^r^'^lK^^ ket és ebez hasonló eseményekVt a
am nagyon jol tudjuk azt, hogy ezen végtelenségig lehetne i^i. Most nem tJ^^nr^'V^T^"" -^^ 1914-18.as akarok ezzel aborzasztó nyomorúság X S^?tnL''n™'í?'" foglalkozni, hanem inkább a ret-
tot hogy a kormány itt is keszul a tenetes helvétben a papok szerepé-haborura, de a kenyszerkempi mun- Uől akarok imi kasok tudni fogják köttelességüket
a jövő imperialista háborúban. CSUKÁSOK SOROZATA.
Egy kényszermunkás. | ^ogi' jobban megértsük szüksé-
ges, hogy gyermekkori' taJJösztála-'
te el a legnagyobb eredményeket, is, mert egy nem volt neki elég. fez a a pirédikációs székből szidta a szülő-^csődörös rabló össze került egyik ba-
föjegyzővel. Ezek aztán
ket, hogy ha elvész egy csirke, vagy sonszőrü
egy kacsa, a -félfalut összeszaladják, de ha este a leányuk, vagy'a fir uk nincs odahaza, azzal' nem törődnek és így tovább.
A fiatalokat este az nccán mégis szokta pofozni. A felvilágosító munkájának rövidesen meg is lett az e-redménye. A fiatal asszonyok és leányok, ő körülötte kezdtek csoportosulni, este a templomba jártak és u^an lery ünnep és vasárnapokon is.
Egész csorda leány fogta körül esténként és így ő szerinte a felvi-ágosító munka a_rendes kerékvágás->a ment. Mindenütt a plébános ur-^ ról beszélgették, mig végre hallani ehetett, hogy a plébános ur azt mondta, hogy az nem bün, ha vele elköveti azt a dolgot, mert ez csak a lermészetnek a végrehajtása. Ez a íjr nagyon hamar elterjedt. Ezután majdnem napirenden voltak a hírek, hol az egyik nővel, hol a másikkal volt a tisztelendő ur. Nem válogatott, hogy férjes volfc^, vagy hajadon. Yég
CSAHOL A ^ KALÓZKAPITÁNY IVÉREBE'^'^* apapok körüí rövíden^ímond- re annyira fejlődött a dolog, hogy a
;:..„.. *ií-.-^-íam...-:- - falu népének a meggyőződését, kü-
lönösen pedig á hőkéti éppen megfor
(windsori mnnháslevéi) \. A E. M. Újság augusztus 13-iki számában megpróbálkozik, mint egry krónikus hülye beállítani a dolgot o-lyan formán mintha áz oroszországi dolgozók éheznének, 'nyomorognának. De mind ezt olyan erSlködéssel csinálja, hogy az erőlködés : bűzétől, még a "jó hazafíak" is kiáhrándulnak az újságból.
Nagyon rosszul áUnak a dolgok a K.M.^Ujságnál, ha már ilyen nyálas firkászoknak a cikkét is léközlik.- Ebben a cikkben saját magúkat inegcá-' folják. Többek között megemlíti, ho£^ a "kenyeret niár nem tudja megemész teni gyomrunk. Meg akik sokat termelnek, azoktól is elveszik, azért," mert a kulákok ellenségei a szovjet rendszernek". Ezt bizonyítja az, hogy vakon engedelmeskednek és várják á felszabadulást, amit majd az akasztófás Kalóz kapitány, meg a K.M.U. meghoz neki.k
Miért nem válnak hasznos tagjává a szocialista építésnek, akkor lenne nut enhiükr'mert aki kollektívában dolgozik; al világ proletariátusainak
a felszabadításáért, annak van mit enni! Ezt önök is beváljak! (Henrik testvére egy muníció gyárban dolgozik azoknak van-mit enni. Hozott is a férjem tőle kenyeret, köleskását, meg babot.) Ezt szórol-szóra a K.M.U-ból vettem.
Tehát aki'dolgozik, épit, az jól van! De aki a szovjet alóli felszabadulását várja és ellene van a munkáságnak, azzal a munkásság sem nagyon szimpatizáL Szóval önöknek az fáj, hógy a heréknek nem lehet ín-gyeríélősködésükét tovább folsrtatni; és ván pofájuk azt elsírni a szennylapjukon keresztül. Hm. De az akasztófás kalóznak a jármában nyögő nép ' szenvedését elhalgatják. A sze-gényparasztgknak és a kisiparosoknak mindenüket elárverezni, az "e-rény" Ezt önök is dicsérik. Igaz azért vannak itt, hogy beleugassanak az emberek üUepébe.
' Munkástársak! X.Y. még azon is gninyolódik, hogy nem tudunk angolul. Mintha áz ,ő mamája egy szerelmes éjszaka után, amitől aztán felduzzadt, magába szívta volna az angol nyelv-
MIG A
vis^kápM
(crowlandi monkáslevél) Augusztus 15-íkén megkezdték a csövek 'bevezetését Crotwiandon, ,az Albertba Street-én. Ez ugyan annak a csövezésnek á folytatása, amelyet ezelőtt két évvel kontrekt kezdett meg- Akkor még nem' voltak a relifen munkások és igy a kontrekt 30 centes órabért fizetett a munkásoknak^'A munka olyan erősen ment, hogy négy hónapi munka után 22,000 doUáirt vitt el a konlrektor. Amikor a inunka véget ért, két napos "good time"-ot rendeztek, de csak a hajcsárok és az urak részéré.
Most péddig ugyan ennek a esőzésnek a folytatását relif munkásokkal végeztetik él, hogy egy jó néhány ezer dollár, a városi atyák zsebébe vándoiroljon., Ne vigye el kontrektor, mert a relif munkásokon mégis csak több proftot lehet csinálni, mint; az órabéire dolgozó munkásokon. Például egy tiz tagból álló család káp 8 dollárt hetenkint, amiért öt napot kell dolgoznia; Egy 6 tagú család kap 4,80-át,.ezért 3 napot kell dolgoznia. Egy 3 tagu család 2,30 centet kap, és ezért kétnapot kell, hogy dolgozzon.
így aztán könnyen érthető a városi atyák spekulációja, hogy miért nem adták a munkát át konljrektor-nak, (vállalkozónak.) A rélifesek midt tavasszal, a kőbányában dolgoztak ahol ugyanennyi zelif(^ ennyi időt kellett dolgoznL De ugyanakkor ^ járd követ 76 centért adtak el, B így mindértnap 70 - 80 do! lár tiszta profitpt csinálták a relif monkásdcon.
öt hónap után, amikor ez a munka véget ért, a nőtlen mnhkanélküliek-től teljesen megvonták a segélyt, míg a családodokét 25 százalSckal levágták. Még. kennyéré sem volt elég a-amit adtak- Most amíg ez a csövezés tart, addig vissza adták a 25 százalékot, amit a kőbán3nfti munka befejezésévél elvették tőlünk. Természetesen itt megint áz A zsebükről Van 8ző,;de ha. yiSge lessz ennek a mnn kának^ ismét elfogják venni a segélyt^ azzal yérvelnéli^ hogy nincs pénze a
városnak./:; ,^'^Vv;,-\;'^.
Hátn^-e egyenlők-vágyónk az itavonó állatokkal, mert azok ia csak lUcor kapnak abrakot, amikor von-ittlják az igát. Mi sem kapunk töb-^ Hol van az emberi jognnk? Hol "to az igazság?* A jehoya vámsze-folyton azt hirdetik a templomokban, hogy 'Icrisztasban testvérek va-pookt.. De ugy látszik, hogy a manóiban nian vagyunk azok, mert ők tel kirabolnak bénünket. Tehát a pokolba az ilyen tcstrér«knek a he-'yel ASEéét keli dsflxetartanmik, hogy
ezeket az élősködéseket és kizsákmányolásokat megakadályozhassuk.
1. sz. levelező.
-jam.
Az első papnak, akit ismertem, volt egy férjes szakácsnője, négy gyermekkel- Sokszor halottam, hogy a legnagyobbik leánynak a plébános ur az apja. E szakácsnénak a férje, mint gazda szerepelt a'háznál. Hogy ne legyen megsértve, se megrövidítve, a mindenkori szolgálóval tehetett azt, amit tudott. Egyébként a papról nem lehetett mást hallani, mint, hogy más asszonyokat is szeretett volna- Különböző jótékonyságokát fejtett ki a faluban. Segítette az özvegyeket, istápolta az árvákat^ a szegényeket in^-en temette és igy tovább.
Jött a másik, aki szintén jótékonyps kodott, de ez már csupán a szakácsné jávai nem volt .megelégedve, hanem a falu összes neki tetsző nőit iparkodott megbecstelenitení: A falu népe ilyesmit eddig sohasem hallott, hogy a papoknak ilyesmit is szabad csinálni. Ezt nagry bűnnek tartották. Á tisztélendő ,ru hozzá fogott a felvilágosító munkájához.
Erre a célra minden rendelkezésére álló helyiséget és időt felhasznált. Természetesen a templomba ér-.
nyúzták a falu népét ugy» hogy a legidősebb ember sem emlékezett i-lyen rablásra és .terrorra, mint ezek amit tettek. Ezek után természete^ sen a két falusi kiskirály ellen a gsrü lölet mindig .növekedett. A templomból mindig többen és többen maradtak távoL Látva hová fejlődik a falu népe, a feleséges^ tisztelendő u-rat elhelyezték.
A BABM) "NÉPBARÁT" .
tant id'és az anyatejjel együtt ez ;a nyomorék a^yu kölyök mind bevette.
Munkások! Farmerok! Áldozatai eniiek a rothadó rendszernek, verjétek vissza, ezeknek a martalóc embereknek á támadásait! Tömörüljetek a forradalmi munkás szervezetekbe! Vágó Vilmos.
ditotta... Eddig a nőknek a pappal való foglalkozást nagy bűnnek tartották, most meg a legtöbb nő azt hiszi, hogy az a bün, ha legalább egyszer nem alhatik a plébános úrral.
Ez után jött egy harmadik, akinek nyíltan, volt felesége és egy csomó gyeremeke, A gyefmekek a város ban születtek és valami intézétbién neveitette őket; Erre nagyon sok pénz kellett neki. xaindehüttaből csak lopni lehetett, lopott, csalt, uzsoráskodott. Nem kímélte a legszegényebbeket sem, neki csak pénz és pénz kel-lettr Természetesen a falu asszonyai
öRÜlír IRAMBAN ZAVARJÁK A SZÓDAGYÁRI MUNKÁSOKAT
(dünldrki munkáslerél) Az itteni szódagyárban a munkavi szonyok a lehető legrosszabbak. A Sodium Prodiicts Ltd. gyárban 11 és fél órát dolgozunk 25-40 centes órabérért: a napi burd 85 cent.
Ezekben a gyárakbán nagyon sok baleset történik, akikről csak a Workmens' Compensation Board gondoskodik, de csak akkor, ha a munkásoknak erőszakos fellépése liény-rerítí őket arra. Szervezet itt nincs és éppen itt van az ideje, hogy az itteni munkások is: szervezkedjenek jcjbb hiurikaviszonyokért és magasabb fize^sért.
Egy munkás.
Jött egy másik, aki'szegény fiúnak adta-ki magát és majd ő elbánik a főjegyzővel is. Ismerte a néphangulatát és dühét a jegyző ellen, azért átszólagosan segített a szegényeken. Közben jött az apja parasztruhábanj az is azt mondta, hogy a fia "jó'lesz". A jegyzőnek el kell menni a faluból; A' falu népe most ökölbe szorított kéz zel várta, hogy a jegyzőnek el kell mennie a faluból. Ehhez még bigottság is csatlakozottiés mindenki a pap mellé állt. A pap, akit már az előtt egy községből elketrgettek, nagyon ájtatosan viselkedett és mindent elkövetett, hogy a falu népét a háta.mö gé sorakoztassa - és vissza terelje "^á templomba, amit szinte százszázalé-^ kosán,elis ért.
Akik a papnak nem í hódoltak be» azokat nagy ellenségként kezelte az egész falu intelligenciája. Ez a hir. még a bánya; társulathoz is 'eljutott. Az ilyen ember munkát nem- kaphatott A; végén minden a régi mederbén folyt és ffláyikl' A jegyző rabolja tovább a falu népét, vele együtt. Mindenki tisztán lát ja^ hogy a pap nein is olyain nagy ellenségé; 'a jegsrzöriek. ők nagyon jól megértik egymást. A legnagyobb baj ott van, liogy a munkások: és parasztok nem értik'meg egymást. Akik megértik, azok kivétel nélkül elhagyják a templomot. Azt az egyet mindenki udja már, hogy egyik pap^ sem különb a tgibbí-nél. Egyik olyan gazember,mint a másik; sőt ez a jelenlegi sokkal nagyobb, mint a-többi volt. Ez a huszár ruhát levetette és felvette a csuhát. Hogy hogy történt a dolog?
A hercegprímás >a bácsija és így lett huszárból pap. Még csak annyit elvtársaim, és munkáistársaim, hogy fáradságot he ismerjetek, hogy azokat a Munkásokat, akik még a papok befolyása alatt varinak világosit-sátok fel őket. Különösen ti proletár anyák mindent kövesetek el.hogy a há lójukba ne kerítsétek őket és magátokat. Ezek a rablók különösen-áz anyá kat szólítják fel.
teljes katonai szigor alatt
A KÉNYSZEBKEMPET ELHAGYÓ MUNKÁSOKNAK BE KELL SZOLGÁLTANI A BUUÁT, KÜLÖNBEN LQPAS VAD-JA ALATT BIBéSAG ELÉ AL-UTJAK ÉS ELÍTÉLIK!
Kamp,346 Yale B.C. Ezen á kempen negyven ember ven, 8, órát dolgozva a^s égető napon és a tűrhetetlen katonai szabályok között.
6 Hála annak a harcnak, amelyet a Kelief Camp Workers* Uni6ja és az Agassiz-Deroche*i munká> sok folytattak, amelynek következtében a szabályok kissé ja-vnltak; A Unió aktiv harcot foly tat az összes kempen dolgozó munkások érdekében, jobb i>á-násmódért és a katonai fegyelem nek és rendszabályoknak az él-törléséért.
Az alábbi figyelmeztetés, a-mit jaz iroda ajtóra és mindbn más ''megfelelő helyre'* kífitg-[resztének; eléggé bizonyítja azt; hogy hazudik Spry ezredes és ha zudik a hatáság, mikor azt áUit-ja» hogy nem folyik militarizá-lás a kényszéricempeken:
A MUNKANÉLKtyLF SE-GÉLY KEMPEKEN KIADOTT KUHAK, NEM EGYÉNEK TU-
LAJDONAI:
EBBE VONATKOZÓLAG MINDENKI VEGYE TUDOSIÁ^ SUL,HOGY: _
^ 1. azok a ruhák, amelyek egyéneknek lettek kiadva a muii-kanélkttli s^ély alapján, nem > válik egyéni tulajdonná.'
2. Azon . ruházati cikkeket szigorúan be kell szolgáltatna ha' valamely egyén el akarja hagyni: a kempet.
6 3. Abban az esetben, ha a ruházati cikkeket nem szolgáltatják be a kemp elhagyása Idkal- ^ mával, a rendőrségen keresztül lépések lesznek arra téve, hogy . az illetőket törvényellenes eltulajdonítás vád'dmén megbühtes-sékí • '
Ezen figyelmeztetések felragasztandók minden imaházban, kunyhóban és más megfelelőlhe-lyeken,: amit 'mindenki vegyen tudomásul.
(Aláirás) J.B. Howard őrnagy. Kerületi parancsnok, M.D. No i:-
HOGYAN NYÚZZÁK A DRIFTWOOD, HUNTA fis KÖRNYÉKI JFAVÁiGÓ MUNKÁSOKAT
(driftwoodi munkáslerél) Amikor a nyár beállt és lehetett fát vágni és nyúzni, közénk jött Mr. D.A. Chelner kapitalista ügynök és hízelegve /jelentette ki, hogy a legjobb akarata ellenére sem képes $400 többet fizetni a' fa kortjáért. De eüit is csak ugy teheti ha a fát az állómásra szállítjuk és bepakoljuk a vá-' gonokba. Az erdőn $200 a fa kortja, amit az átvételnél rögtön kifizetnek.
A munkások látva ezt á fosztogatás! szándékot, ennek a megakadályozására népgyűlést hívtak egybe, ahol szép számmal megjelentek és elhatározták, hogy csak $600 fogják a fa kortját vágni és ennek az érdekében sztrájkba fognak menni.
A sztrájkot elfogadták, azonban a piket vonal felállításánál a Francia munkástársak nem tettek eleget kötelességeiknek, így a sztrájk felbomlott. Másnap jött aztán D.A. Chei ner a szerz désekkel, azonban sokan nem fogadták el. Ezt látva a hatósághoz folyamodott és az összes mun kasok reláfjét lefogatta. Igy belekényszeritette a munkásokat a szer-
ződés elfogadásába. ASsonban amikor a favágást bevégezték, akkor u-jabb csalódáBlért bennOnket; mert Mr ^ D.A. Cheíner még a $200 összegei sem fizette ki azzal a mégindoklás-sal, hogy a legújabb goverment' rendelet szerint, minden $200- iavágási díjból 76'cent lefogandó tisztogatásra. Igy vágtuk a fa kortját a nyáron $125 és 76 centért tuskőzni kell.'A nyári keresetűnk bevégződött és a fizetésünk a.Mr, D.A. CÍhenier zsebébe vándorolt. , - ^
A tuskózást be sem fejeztük, ismét ravasz trükkel, olcsó téli mimká-ra kényszerítenek bennünkjet, hogy céljukat elérjék, a relifet továbbra is elfogják. Keresetünk nem volt, igy könnyen célt is tódnak érni annál inkább is/ mert teljesen szervezetlenek vagyunk. Azért munkástársak, tartsunk ki, amíg a Lumber Workers Unió szervezője meg nem érkezik, akinek segítségével szervezzük' meg magunkat és szervezett erővel verjük vissza a favágók zsírján élősködő rablókat.
.4sz levelező.
Megalakult Windsoroii a W.I.R. csoportja
jCwindsori munkáslevél) Az International Workers Relief tríndsori angol csoportja népgyűlést hívott ^ssze augusztus 29,-én a Lans-peary Párban, hogy ismertesse annak
A SZOeiALFASISZWK ...»T«, »..Kn.nvm T K»N«RF:SSZÜi^ Et«CT MEGJELENŐ CIKKSSOROZATABOL
A II. Internacionálé vezérei Roosevelt gazdasági politikájában a szocializmusba való "átmenetet" akarják látni.
A dollár imperializmus konkuren-ciaképességénsek emelésére "ímegren-dezett infláció és a munkások reálbérének zuhanása, a tényleges részleges munkanélküliségnek bérleszállitássál egybekötött "2» órás munkahétre" való legalizálása; az utólagos áremelések és reálbér leszállítás keresztülvitelére felállított kényszerkartelek; a kenyérmajgtermelés "korlátozása' amit, egy 12 milliós Begélyből élő tömeg éhínségére kísér, mindez az"át-menet a szocializmusba?" Mindezeket a kérdésekét nyugodtan fel lehet vetni. Mi fel sem vetjük azt, hogy ho g^an lehet összeegyeztetni a szociális demokráciával a szocializmusnak egy olyan torvénnyel való bevezetését, amely a parlamentet kikapcsolja és megerősíti az áUamltatalmat. A "Times" szerint maga . Roosevelt is megrettent az infláció esetleges következményeitől és a lentóbin hetek kradijai igen kétes világitásba helyezik Roosevelt gazdasági politikáját-™ Aiscmban, amit mindenek fölött meg kell mondani, mint a párisi konferencia alapját képező "gazdasági elemzés" JeÜemzőJétyáz Mussolini véleménye Roosevelt politikajáróL Az olasz fassízmns feje, "Az Egyesült-Államok a fassizmus utján" cimü cik kében következőképpen adja a véleményét: ■ ... ■
"Ugy Európában, mint Ámeriká-mn már 'felvetődött az a kérdés, hogy mayen mértéUben találjak meg « fa siBzta befolyást az amerikai áln% cszméibai és rraidszabályaiiban. Nem keU messzire menniink. Az az elv Jd-lémzi a fasisizmust^ bfliry az állam nem hanyagirfhatja el a közgazdaságot, mert » á nép sorsának az elhanyagolását jelentené. Roosevelt könyvében ("Bepaiantás a jövőbb találunk egy utalást, amely szerint az egy&tmBkSdése: UGYANEZ A PA8-SISZTA KORPOÍEUCIÖS ÁLLAM A-LAPJA."
Ne is beszéljükn Hilferding és Uo-uhadnx munkáiról és a Nemzeflcözi Munkaügyi Hivatalbán elhangzott be-ázéáeírŐI, amelyékben a burzsoá ál-
lamnak a közgazdaságában eLfoí^alt. van, azonban meg fogja oIdaní_ezt a
' válságot ugy, hogy maga győzi le saját anarddíáját, átalakítva ezzel a gazdaságot a közösség ügyévé. Ez már realizálódik is az Egyesült-Alla mokbah« a^ Roosevlelt gazdasági diktátor mutatja az utat."
A' szociáldemokraták ezt ugy hívják, hogy "ut a szocializmus felé", Mussolini pedig, hogy "ez a fassizmus gazdasági lényege". Erre az alapra aarják a párisi konferenciát építeni a II.-ik Internacionálé stratégiáját
szerepéről olyan nyilatkozatokat tesz, amely Mussolini kíjelentféseire ugy hasonlítanak, mint egyik tojás a másikra.
"TELJES SZOCIALIZMUS" VAGY "TELJES FASSIZMUS" Megelégszünk annak a leszögezé-sével, hogy míg a bécsi "Arbeiter Zeitung" Roosevelt rendszerében még nem látja a "teljes szocializmust", adidg Mussolini, miután megállapítja, hogy "gyakorlatilag és elméletileg az egész Roosevelt r^dszer a fasizmushoz hasonló légkörbe fejlődik" ugy ..látja, hogy ez a rendszer még sok kívánni valót hagy hátra ahhaz, hogy "teljes fasizmusnak" tekinthessék.
Azonban távolról sincs megoldhatatlan ellentét a szóelem Eolombusz ■Kristófok és a fasiszta Mussolini között Roosevelt gazdasági politikájának értéklésében. A kérdés kulcsát Hitler szolgáltatta, mikor kijelentette, hogy amit Ohiszországban fassíz-musnák hívnak, az Németországban nacionalizmus néven ismeretes, "ami mind a kettőben közös — mondja Hitler— az a MARXISTA ELLENSÉG.
"Szodalizmnst, marxisták nélkül, a liberális tőke leverése osztályharc néUdil" — íme a nácik jelszavai. Ha "a község Bgyéneft^, hogy a.proletári-a szocialiBta iBraÜBfcfrd véleménye átus a termelő eszközöket kisajátítaná és az osztályokat megszüntetné, akkor pedig ÉPPEN ffitlermozga-lom "a közérdek az egyéni érdékelőtt, az osztályharc megszűntetésé' által" című jelszavát ismernék eL Ha Van-dervelde-nek igaza van, amikor Roosevelt gazdasági politikájáról azt mondja, hogy a^kapitalígtaeHenea tendenciái vannalT akkor Hitlernek és Goebbelsnek is .ig^a van, amikor a magúk gazdasági p<c>litíkáj^ól ázt mondják,hogy ezzel "útban van a szo-dalizmna".
A IL Internacionálé vezetői által akarják a párisi konferenciát építeni gazdasági ellemzés, mint a szodál-.
ép a "fassíszta reakció korában".
Ugyan az év elején Adler; a II. Internacionálé titkára azt mondotta, hogy a kommunisták és a, szociáldemokrácia egységfrontjának előfelté-, teléül: a Il.-lk Intemacíonálőnak el kell ísmenu, hogy a Szovjetunióban a proletárdiktatúrán át lehetett megvalósítani a szocializmust, míg a III. Intemaeionálénak, hogy más országban, mint például SvéA>rszá^ban; a szocializmust a demokratikus uton is meg lehet valósítani."
A dolog másképpen fordult. A n Internacionálé egyre távolabb van attól, hogy elismerje a szocializmus ^akorlátát a Szovjetunióban. Szerinte, a szocializmus utján Amerika h^ad Roosevelt -gazdasági diktátor
demokrata mozgalom Jövő stratégiája nak alapja, a következőkben foglalható össze: .
"A kapitalizmus tafís válságban
vezérlete alatt.
HOGYAN MUTATJA BE A IL INTERNACIONÁLÉ A PASSlZ-MUST A MUNKÁSOKNAK Kezdetben volt az IGE... Kautsky igéje: "Olaszotrszágfoan leh^tt, de JNTémetországban sohase fognak látni egy millió lumpenprolefárt, amely a fassíznms^ ''hatalomra segítené. A mnokásoeztályt fenyegető veszély á kommunisták oldaláról Jön."
És azután Jött a tett: Brűning szGkségrendeletéí, a Papén és Schle-ícher-kormány Németországban. DoU-fuss és Pey őrnagy Heímwfaerdíkta-turája Ausztriában, az engedékenység és a tűrés: a kissebbik rossz politikája Ausztria és Németországban, de a "legnagyobb rossz" mégis a proletárdiktatúra volt.
Végül pedig jött a gazdasági elemzés, amelyből kitűnik, hogy a szodál-demblcráeía részére a fassizmus Is lehet azoeiálizmos felé vezető at. A FASSIZMUS OSZTALYÜBALMA
A SZOCALDEMOKBACIA RÉSZÉRE
Németországban ugy dühöng a fasizmus gyilkos-terrorja, hogy Cayag-nac, Gallifet, Horthy, Mussolini és Hlsudszky tömegmészárlásai elbújhatnak előtte. Noske, Seyerin és Zör-giebel gyilkosságait a demokrácia és a demokratikus rend védelmének ü-rügye alatt követték el, amely demokratikus rend a szocializmusba való átmenetet teszi lehetővé.
Ha a polgárt demokrácia,'a szociáldemokraták elképzelése szerint, az osztályok fölött lebegett, akkor a fasizmus, amely kizárólag egy osztály diktatúrája, a burzsoáziáé, ugyanezen felfogás alapján ugy kellett, hogy jelenkezzen, mint a burzsoázia diktatúrája a munkásosztály fölött. _
Azonban nem igy történt, a párisi konferencia előkészítésében Van-dervelde a fassizmust is áz osztályok fölé emelte.; - ^
"Á nácik — ugymondván Vander-velde — Németországban durván szémbeszállnak á volt pénzügyi támogatóikkal a nehéziparosofckal."
Ha ez a "szembeszállás" abban nyilvánul meg, hogy a nehézíparos Thyssen urat nevezik ki a német köz gazdaság diktátorává, akkor erre bi-lgégfront felé zony nem lehet választ találni a szoci- így a francia alista vezetőknek a fassizmus osz-táljrtartalmáról szóló elemzésben. El lenben a párisi konferencia a fassizmus propaganda trükjeinek legszélesebb terjesztésére szolgál: A propagandista szerepet maga VANDEB-VELDE vállalja, aki a német fasaisz-ták politikájáról szóló negyedik cikkében a következőket írja:
...."Lehet gondolni bármit a német fasiszták gazdasági terveiről, még egyenlőre a levegőben lógnak, de agy látszik, hogy tartalmazzák többek közt » nagy birtokok kártalanítását, a nagy áruházak köz-ségesitését, a részvénytársaságok államosítását és minden olyan Jövedelem megszünteté8ét> amely nem a munka eredménye*^. A FASIZMUS A MABXI3UIUS HELYÉN . Vandervelde felfogása szerint a "holt marxizmus" helyét egy másik |
tényező foglalja el, amely szintén szembehelyezkedik a kapitalista magántulajdonnal: a fasizmus.
"A fajvédelem pénzelő! kezdenének rájönni, hogy a marxista szocializmus sorozatos vereségei ' egyáltalában nem akadályozzák meg, hogy az a piarxlsta előzetes meg. állapítás ne teljesedjen be, amely szerint a tőkés gazdaságoknak i-lyen vagy olyan módon, de kollektív gazdaságba kell átmenni" folytatja Vandervelde a fasizmus politikájának eddigi eredményeire támaszkodva. " A kollektív gazdálkodás' más szóval a szocializmus "megvalósulhat", "másformában" is, azaz fasiszta formában, ami természetesen összeférhetetlen a kapitalisták osztályérdekével. EBBŐL KÖVETKEZIK, HOGY A FASIZMUS NEM SZOLGÁL A KAPITALIZMUS FEN TAfiTASABA> HANEM ELLENSÉGE A BURZSOAZIANAK-
Ha a fasizmus nemcsak a munkásosztály ellen, hanem a nagy burzsoázia ellen és a nagy tőke ellen ís brutálisan lép fel, akkor ebből külön taktikai következtetéseket kell levonni.
A' "roBtó" német szociáldemokrácia, a legutóbbi időkig a szocdem Wellstől a nagyiparos és nagytőkés Simens-Huggenbergig terjedő ; egy-órientálódott Éppen szisztémához tartozó "jó" szociáldemokraták álial felállított gazdasági politikai elemzés is a burzsoáziával való reakciós egységfront fenntartása melIeU dönt. BrU-ning, Papén és Scheleicher, no meg Hindenburg egy évvel ez előtt "akadályok" voltak Hitler utján. Akadályok és nem lépcsőfokok. A német tapasztalatokat ugy forgatja Vandervelde, hogy abból a fasizmus "antikapitalista" tendenciái látszanak ki legjobban.
A fasizmus osztálytartalmának e-me elemzéséből már kilátszik az a válasz, amelyet a szociáldemokraták adnak a kommunistákkal egységfront ra törekvő munkásoknak. Ha a fasizmus szintén szembehelyezkedik a kapitalista osztállyal, akkor a azoclál-demokrádának ebből a "fasiszta reakció" idejére taktikai következtetéseket kell levonni.
(folytatjuk)
a mozgalomnak a céljait. A* gyűlésen megjelent magyar munkások: lelkesedve a WIR. (Nemzetközi Munkás Segély) ezen nemes célt szolgáló mun kaján, megalakították annak a maí gyar csoportját. Tehetséges szónokok rántották le a leplet azokról az alávaló cselekményekről, amit a windsori relif board oly mesterien vé^ gez, Clarké és Currie-vel az élén, a munkások amúgy is elégtelen segélyei elrablása körül.
Szükségesnek tartjuk megemlíteni munkástársak, hogy ez a nemzetközi segély ' szövetség már féhjzóli-tott 36 szervezetet, hogy képviseltesse magát ebben a munkában. Tizenkét szervezet kivételével a többi szerve-zetek vezetősége vissza utasította a íelhivást azzal, hogy a munkásság meg van elégedve a relif szisztémával. Ez egy arcátlan hazugság érne windsori szervezetek" vezetősége részéről már csak azért is, mert itt a határvárospkban, windsor város ad a legkevesebb segélyt. Miért? Talán windsor éhező munkássága kévesebbet szeret enni; mint pl- Walkarwüle, vagy a többi municipolityk relífese-
Például egy. családtól valami hamis Jelentés miatt a segély felét meg-vpnták, a utánna pár napra a házból is kidobták. A család pár éjjelt kénytelen volt az alley-ben; (hátsó ucca) aludni. A két kis gyermek áz uccán IrfekOdt szenyes rongyokba, amitől bőrfertőzést kaptak, és ez átragadt az egész családra. Most a kórházba -vannak.
Hát nem lehet Uyen lelketlen eljárásért az illetékeseket felelősségre vonni? Persze, hogy nem, hacsak e-gycnként, állunk elő panaszainkkal, amikor-bajba vagyunk. Mihelyt azonban erős szervezetté tömörülünk, kénytelenek Jogos követeléseinkért folyó harctmkat figyelembe vennL Meg kell Jegyeznünk, hogy az ilyen esetek tucatjával fordulnak elő, anélkül, hogy a bajba Jutott családok fl-gyével valaki is törődne.. Az ilyen kirúgott családok szomorú sorsa kész^ tette az értelmesebb és emberi sziwél rendellpező munkásokat arra, hogy «gy ilyen népgyűlést hívjanak össze, hogy saját érdekében csatlakozzon ahol. minden munkást felazólitsanak, ehhez a mozgalomhoz, tekintetnélkül arra, hogy milyen vallástmk, vagy/ hogy milyen szervezetbe tartoznak.
Munkástársaki ti számkivetetjel a kapitalista társadalomnak. Itt a saját bőrötök megmentéséről vatt szó. MI- ' ért nem hagyjátok faképnél a fóker vezetőiteket még akkor Is, ha pap az illető? Ezen a népgyűlésen már na^^ gyon sok munkás volt ott, akiknek ^ vezetőjük ellenezte a v^lűnlc való-munkálkodást Minden munkás lépjen -be ebbe a szövetségbe, ttíert tartó- ' zik vele családjának és Önmagának., ^