K&SADM MAG7AB MUNKÁS
3. oldal
fRmiAmAmm
Három héttel ezelőtt általánossá vált Franciaországban a magyar mun Icanélküliek segélyéneS megvonása. Szinte napra összeesett a francia'iiw-gyar kereskelelmi kamara nagy ünnepi lakomájávaL Erre á pazar disz-lakomára egész sereg méltóságos ín-gyenlő ruccant ki Pestről Parisba és oíjan pazar dáridót csaptak a tisztelt magryar adózók kontójára; amihez még Parisban sincsennek szokva, A borokat és az ingyen falatokat repülőgéppel hozatták Pestről, sót még a cigánj't is.
"A bor inellett és a zene hangáinál" — ^rmészetesen sok mindenről esett szó, azonban többek között - az utolsó falat kenyértől is megfosztott magyar munkanélküliek^ kétségbe e-sett helyzetéről hallgattak.
Vásárpénztár botránya
A főváros legutóbbi botránya Vásárpénztár Takarék panama soro zatában került a közvélemény elé. A hivatalos körök és a visszaélések kivizsgálásával megbízott vizsgáló b: zottság mindent elkövetett az ügy eltussolására. Már évekkel ezelőtt jelentések voltak a főváros birtokában, melyek leleplezték a Vásárpénztár vezetésének botrányos gazdálkodását Ennek ellenére egy lépés, sem történt a visszaélés megszüntetésére.
23 HOLTTESTIT ES 819 ÁtLATOT
819 állatot és 23 embert; fogtak ki Szegeden a Maros torkolatánál a Tiszából. Az idén Szegeden erre a célra már külön halászokat alkalínáziiaK három pengő napszámmal.
Most aztán statiszti^t készitet-tek munkájukról, mely árrjóí számol be, hogy a szegedi Tiszán úszkáló tetemek háromnegyedrésze a Marosból jött a Tiszába. A 819 állati hulla közül 250 döglött sertés volt, amelyeket h sertésvésszét sújtott csanádi gazdák sirattak. Sok lovat, tehenet, bor jut fogtak ki a Tiszából, Bizonyosan a tiszaujlaki árvíz áldozataiból is jutott idáig.. Több száz kutya hulla is Szegeden került a partra.'
A legszomorúbb ennek a beszámolásnak az a része, amely az emberi hullákról ad statisztikát. A nyár folyamán 23 holtestet fogtak ki Szegeden a Tiszából. Huszonhárom ember jutott "révbe" Szegeden. Huszonhárom hulla.
De hány tragédia? Milyen élet van ezek mögött a hullák mögött, milyen életek azok, amelyek a szegedi halászok hálójában végződnek. És milyen élet van a Tisza partján, a-honnan ilyen' tömegével úsznak a
holttestek. Mflyeii^ élet van Magyarországban, az ellenforradalom uralma alatt. Ez a 23. kihalászott hulla és a többi sok ki nem halászott holttestek a jnagyar nép tragédiáját mutatja. Magyarországon a2» egyetlen nagy vizintjáh nem a gabonával meg rakott hajók, hanem a holttestek úsznak. '
KOMMUNISTA PÖR KIS - KUN - FÉLEGYHAZAN
UJ koszorú -került a Panteonba, Vörös szekfü közt, "rózsaszín szalagon a Ma^arországi Szociáldemokrata PárJ felirata. Jaures sirfáján fekszik az uj koszorii, a Pantheon szürke márványcsarnokában, az égő fáklyát tartó kinyújtott emberi kézzel díszített sirko mellett, amely a-latt az emberi gondolat nagy forradalmára fekszik Jean-Jasques Rousseau.
A magyar szociáldemokraták beszédet mondottak a nagy és őszinte pacifista Jean Jaures- sírja előtt. És emlékezve az imperialista háborúja elleni küzdelmek erre a kimagasló e-gyéniségére, "ALÁHÚZTÁK A BÉKESZERZŐDÉSEK. IGAZSÁGTALANSÁGÁT, AMELY A MAGYAR NEMZETET SÚJTJA, kihangsúlyozva A BÉKESZERZŐDÉSEK ÉSZSZE RÜ IGA-ZSÁGOS - REVÍZIÓJÁNAK SZÜGSÉGSZERÜSÉGÉT".
Jaures sírjánál járt küldöttség ügynöke annak a politikának, amely éhező milliók kilátását igyekszik elnyom ni egyházi körmenetek és a háborús készülődés dobpergésé-seível, ■ "\ ;
Az uj, pontheoni koszorú nem. a
A hajsza.
A szentgothárdi csendőrség házku-tatqst tartott Mergli Ferenc szábő-harsonlávai ""^kasnál és á jelentés szerint "nagymenjdségü** kommoihista nyom tatványt találtak.
Mergli < Ferenctől a csendőrök embertelen kínzás után kiverték, hogy magyar dolgozók, hanem a magyar Tóth Magda budapesti nővel is Össze-burzsoáziáé, nem béke, hanem a há- köttetésben van, aminek alapján Tóth borúé, a soviniszta demagógiáját ne- Magdát is letartóztatták és mirid a künk kell leleplezni és ronggyá tépni kettőjüket a győri ügyészség foghá-az egész munkásosztály előtt. zaba szállították.
GÖMBÖS SOLYMÁRON
A magyar szociáldemokraták pant leoni szereplése a revizionista sovinizmus jegyében zajlott le. Rózsa-szinszallagos koszorújuk a népeket áncba verő békeszerződések rendszerének alapján áőUó revíziós, 'imperialista- áramlat szimbóliuma,. s a
Néhány hónappal ezelőtt kommunista szervezkedés gyanúja" cimén a politikai^ rendőrség több munkást letartóztatott. Áz uÍFyeszség Poor Gergely ácssegéd és társai ellen ^'az'állam és társadalmi rend felforgatására irányidó bűntett" címén emelt vádat. Az ügyet a hirheát Szemák tanácsa tárgyalta. És dacára- annak, hogy a vádlottak visszavonták a csendőrök előtt csupán az állati kínzások segítségével kicsflkart vallomásokat, az osztálybiróság Poór Gergelyt három évi fegyházra. Eszik Istvánt és Kapula Sándort két, 'két és fél évi fegyházra. Tenyéri Andrást és kürtös Istvánt-2—2 évi. fegyházra. ítélte.
Gazdák liarca a kiviteli haszon körül
A Gömbös féle egység párt a gazdák növekvő elégedetlenségének hatása alatt, gyűlésre hivta az egységpárt gazdasági főbizottságát. Az utól>bi időkben megkötött kereskedelmi szerződések, a külföldi államokkal, főképpen a gabona kereskedők üzleti nyereségét lendítette föl. A gazdák é-légedetlensége egyre nagyobb mértéket ölt, mert a gabona export busás hasznából szániukra elenyésző v'cse-kély rész jut.
A LEGÚJABB GAZDAKÖVETELÉ-SBK
A főbízottsági ülést megelőzően a kormánypárti agráriusok, megfor-mulálták a legfrisebb követeléseket: Elsősorban részletes tájékoztatást kérnek a kormánytól, az eddigi általános ..jellegű kijelentések helyett. Kérik az adógaboná renlelet módosí-
tását, hogy adógabonát napi áron magasabb fix qron vegyék át. A gazdaságok rendezésére rövid lejáratú kölcsönöket, líosszulejáratuvá való átváltozását. A kamatláb leszállítását, a transzfer tartozásoknak csak gabonában való kifizetését. A gyűlés folyamán á támadások sorozata érte a kórmán3rt, melynek legaktívabb támaszai a grazdatársadalom követeli a maga részesedését a hatalmas kiviteli kasznokból, másrészt megindították a támadásokat Gömbös igére-_ teinek\;valóra váltásáért.
21 MISKOLCI IFJUKOMMUNISTA PÖRE
Még ez év elején Miskolcon és környékén nagyszabású kommunista lefogást rendezett a csendőrség. Kubán Gyula vésnök segédet és Í8 társát letartóztatták és a debreceni ü-'
FOLYIK A BURKOLÓ míinkások bérharca
A burkoló munkások bérharca a munkáltatók ellen már Öt hete tart. A munkások egységes, harci "frontját semmiféle munkáltatói terror és manőver nem tudta megbontani. A harcban álló munkásokat az összes építő ipari szakmák munkásai támogatják. Legutóbb egy épülő házba sztrájktörő burkoló munkásokat küldtek, hogy a harc egységét megbontsák, erre fenn az épületen dolgozó összes építő munkás abbahagyta a munkát és követelték a sztrájktörők eltávolítását! A munkáltatókkal folytatott e-gyeztető tárgyalások, amelyeket a szakszervezeti boncokkal folynak, nem vezettek eredményre. A munkáitotók mereven 'elzáirkóztak /minden bérjavitási, illetve ama követelés teljesítésétől, hogy a tavalyi akkordarakat állítsák vissza. A munkáltatók avval manővereztek, hogy nem tárgyalnak addig, míg a munkások fel nem veszik a munkát, igy akarják az ellentállást megtömi. A harcban álló munkások elvetették a munkqlta-tók minden egyezkedő ajánlatát, mely nek célja az volt, hogy a leszállított munka bérek naellett vegyék fel a munkát! így a harc változatlanul tovább folyik a győzelmes befejezésig.
Néhány héttel ezelőtt az a borzalmas szerencsétlenség, amelynek kö vetkeztében 11 bányász négy napon keresztül el volt szakadva a külvilágtól. Emberfeletti erőfeszítés után sikerült a bennjekedt bányászokat kiszabadítani a föld gyomrából. A "vizsgálat", mint minden ilyén esetben "kiszámíthatatlan véletlent" tette a szerencsétlenség felelősévé.
A felelőség el tusolása, — mert a bányászok tudják, hogy a szerencsét-" lenségért a társaság felelős, aki meg* tagadta a beszakadt betongát építésére szükséges kavicsot és. silány törmelékkel pötolta azt —, nem ment egész simán.
Gömbös kiment tehát Sólymára, hogy az életüket a bányabárók vágóhídjára hordó munkásokat néhány kitüntetéssel le kenyerezze. A beszédében óvatosan leszjögezte, hogy "u-gyan az agitátorok azt fogják mondani, hogy inkább "munkát és kenyeret".
— Ez a kitüntetés egy gesztus a magyar munkásság felé — ínpndta
gyészség fogházába szállították.
A
Húszmillió pengővel
károsította mg az ügyfeleket a főváros kezelésében levő bankvállalat, amely adózók filléreiből tartja fenn a korrupciók és panamák melegágyqt. A Vásárpénztár már évek óta deficittel működik ez azonban nem gátolja az igazgató urakat abban', hogy 125.000 pengő tantiémet ne vágjanak zsebre. Ma^ a Vásárpénztár közgyűlése ellene volt ezen összeg kifizetéséhek, nem is a Vásárpénztár, haiiem Községi háztartás terhére utalták ki. Most, hogy a botrány, kipattant, a főváros ezt az összeget vissza akarr ja követelni a panamáié igazgatók tói. be a húszmilliós lopásokra, a feledés fátyolát akarják teríteni.
Névtelén levelek tömegével figyelmeztették az illetékeseket a visszaélésekre, ennek ellenére a hivatalos jelentés azt írja, hogy a sajtó felfújja a történteket, mert nem történtek na-
három társukat ném tudták elfogni,'gyobb visszaélések a banknál. A fő-az ügyeket a mult hét szerdáján kezd-1 városnál akik már megszokták az en te zárt ajtók míjgött tárgyalni a deb-1 nél nagyobb mérvű lopásokat is, receni törvényszék, mert félt a fiatal. húszmilliós pengő veszteség nem számunkások tárgyalásának viszhangjá- mit, hiszen úgyis az alózókkalfizet-
tól.
tetik ezt meg.
a miniszterelnök.
A munkásságot/'a múltban elhanyagolták. ^ 'tőke és munkás kőzött harcban nem a munkásság oldalán volt a súlypont. A tőke és a. munka közötti harc holtpontra jutott a háború után; és már azelőtt is.,A tőke és a munka ellentéte nem harci esz. közökkel, nem osztályharccal, hanem csakis az állam közérdekű befolyásával dönthető el. A tőke éa a munka harmóniájára kell törekedni a nemzeti érdekek Jegyében. A munkásság várjon nyugodtam türelemmel, a-mig eljön,a magyar erők és magyar tehetségek érvényesülésének ideje.
A'Z osztályegyüttmüködés ilyetétn megéneklése után jöttek a "kitflnte tések" Marácy, spicli medáliát kapott, az özvegyek, akiknek a bánya megölte a férjüket 160 pengőt és az örökös nyavalyát . szerzett bányászok 60 pengő ajándékot kaptak.
A'zpnban a bányászok szemét i-yen gesztusokkal még Gömbös sem tudja/kiszúrni és nem fogrnak "türe-emmel várni", mint a miniszterei-riök ur mondja, hanem az életük biztonságáért' és mefélhetésűkért fokozottabban fogniak harcolni.^
Keztyttunkásdk^
a Mauthner borgyárral
A kéztyü munkások ellentéte-a Mauthner bőrgyárral a munkabérek eszállítása miatt, még mindig nem simult el. A ; gyár. "keztjrü munkása uniusban kivétel nélkül leálltak coUéktiv szerződésben biztosított béreik megvédéséért. A gyár sztrájktörőkkel és önáló kis iparosokkal igye-cezett dolgoztatni^ hogy a munkások harcát letörje. Mikor a gyárvezetőség 'saláta t ermelés" hátrányát kezdte érezni a piacon,, tárgyalásokat kezdett a keztyüs munkások szervezetével. Minthogy a gyár feltételei elfo-gathatatlanok voltak, a niegegyezéá nem jött létre. Az oltató kismester az államtól kapta 200 pengős havi fizetését.
nagytőkések számára az állam nyújtja a segítséget, hogy a dolgozóknak az éhbérek megvédéséért foly tátott haröát hátba támadjir és letörje, ■
IrjíK Behriis Lajos
OSZTRÁK GYÜLöLBr^SZTBAK BARÁTSÁG
A Habsburg monarchia kapitalista, intézmény volt és mint ilyen* tele ellentmondásokkal; A világháború eltüntette a monarchiát, de az, ami a helyébe került, az utód államok sora, nem kevésbbé a kapitalista intézmények és még több ellentmondásokká van tele. Ami a Duna völgyében történt, az világos példája annak, vhogy ha a kapitalizmus egyik sebét be a-karja heggeszteni, tiz ujat kell nek felszakítani.
A monarchia gazdasági egységet képezett és azt a béke diktátumok szét bontották. Ország és vámhatá-rok szelték egymást keresztül-kasul; Minden köpésnyire volt egy ország határ vámfallal együtt és ez az árucsérét roppant meg nehezítette. Az egyik országban sok gyár volt, mint pl.' Ausztria, de nem volt búzája, nem volt busa; A másik országban kevés volt a gyár, de viszont befulladtak á búzába. Fája^ szene a harmadiknak, ami hiányzott a többieknél. Egyik másiknak vagy uzsora áron akart eladni mindent, vagy pedig magasra szabta a vámokat. Az állandó politi-cai féltékenykedés mellett,^amellett, hogy állandó hadsereget tartottak készenlétben egymás ellen, a gazda sági háború dühöngött, Teljessé tette az anarchiát a krízis bekövetkezése. utódállamok kicserélhetetlen feleslegben mentek tönkre. Austzria a legmérsékeltebb találmány valámny nyi utód állam közűU már előbb is kiesett a harcból és csak a Népliga köl.. csönei tudták fentartani benne a lel
28
PJATNICKI — EGY BOLSEVIKI FELJEGYZÉSEI
további kínzások előí menekült az .öngyilkosságba. Ennek az elvtársnak a halála, amelyért felelősnek véltem magam, mély fajdalommal töltött el. Ekkor vé^eg elhatároztam, hogy életem ezentúl csak a forradalomé lesz. ,
Ma a munkásosztálynak a íőke ellen való gigantikus harca idején, ma amikor a proletariátus olyan sok súlyos áldozatot ho^ zott^ebben a harcban, talán különösnek is látszik, hogy ilyen mély nyomokat hagyott bennem egyetlen egy elvtárs halála. Akkor azonban rendkívül hatott rám az a tény, hogy miattam pusztult el egy elvtárs.
FORRADALMI TEVÉKENYSÉGEM KEZDETE
25
/
mindazonáltal nem eresztett el. Megkísérelte, gyufát gyxijtva, kibetűzni az újságok és füzetek címét, (éjjel volt, amikor feltartóztattak, de a szél, amely a Nyemen folyó felől fujt, eloltotta a gyufát és megakadályozta, hogy olvashasson). Végül is megun-tam a dolgot, a kezébe nyomtam utolsó pénzemet (egy arany ötrubelest) és azt követeltem tőle, hogy vagy elbocsájt haladéktalanul, vagy felelős lesz minden kárért, mert az újságoknak eladás-céljából reggel a kovnói uj ságelárusító Itíoszokban kell lenniök. A vámőr életében először látta ezeket az újságokat, azért akart reggelig ott tartani, hógy a világosnál elolvashassa őket, de mikor arra kértem, hogy segítse fel a hátamra a kosárat, megtette, csak azt követelte, hogy a röpiratok és az újságok egy-egy számát feltétlenül hagyjam nála. Röpiratot adtam ndci, de újságot nem, (lehetetlen volt, mert ilyenmódon elárultam volna, milyen uton jön be az országba az "Iszkra"). A kosár nehéz vófi, mert mindent amivel rendelkeztem, odaadtam a vámőrnek és a fuvarosoknak. Leroskadtam a súlyos teher alatt. Nagynehezen sikerült, a kosarat a földön egyik oldaláról a másikra görgetve, a'rakodópartig eljuttatnom, ahol 15 kopekért — amels^t, mint véglegesen utolsó vagyonomat valamelyik zsebemben felfedeztem — bérkocsit fogadtam, amely elvitt a lakásomíg.^^A kapu alatt beleütköztem elvtársamba, aki a hídnál vált el tólem. Mindkettőnket annyira felizgattak a történtek, hoéy képtelenek voltunk elaludni. Hirtelen kopogtak az ajtón. A vér megíagyott bennünk. Csak nem lestek meg? Nem, ez lehetetlen, mert óvatosságból nem vettem az utat egyenesen a lakásig, hanem előbb egy kis szállodába mentem, de nem tudtam felkölteni a mélyen alvó kapust, mire elhaároztam, hogy a megállapított lakásra megyek, amit meg is tettem, miután előzőleg meggyőződtem róla, hogy köröskörül egy teremtett lélek se látható. Pár keserves^ pillanatot éltem át mialatt kopogtak, mert hiszen ha nyomomban voltak akkor ebből letartóztatás fesz, nemcsak engem tartóztatnak le és elvtársamat, hanem a lakás gazdáját is, aki pedig csak nem is sejtette, mit hoztam magammal: egyszerűen ntíntrokonaim jó ismeróseihez utaztam hozzájuk. Valamennyiünk szerencséjérjs napszámosasszonyok kopogtak, akik az ünnepélyre akarták rend-behozpi a lakást. . ■ . , .
Féltem a városban maradni, vagy mutatkozni a városban: hátha a vámőr megmutatja az "árut" — Marx "Osztályharcok Franciaországban" című könyvét, amelyet ő átengedett, fölöttes hatóságának? Egyébként egy fillér sem maradt nálam, hogy. tovább állhassak Kovnóból Víkomírba. Végre is a két nevezett város közötti bérkocsi-forgalmat lebonyolító fuvarosvállalkozók közti konkurencia húzott ki a csávából. Zálogot követeltem tőlük arra, hogy jó helyet kapunk majd a kocsiban. Megkapva a zálogot, még bevásárolhattunk egyet-mást. Ilyen módon szerencsésen elértünk előbb Víkomírba, majd Vilnába, ahonnan már szerteszét küldhettük cgé«z Oroszországba az irodalmat. '
cet. De sorba fizetésképtelenek let^ tek a többiek is.
Wilson és a párisi diktátumok szerint érvénybe lépett a népek önrendelkezési joga és a kissebségek vedel-me. Ez azon^n gyalázatos humbug volt. A nemzetiségi elnyomás most ött aztán igazán divatba. Ha régebien csak az osztrák és a magyar mrzsoázia nyomta el a kissebbsége-cet, most majdnem mindegyik utódállamnak voltak nemzeti kissebbségei és ezeknek részére az ostor és a bi-ncs lett. A győzőkből kikerült utódállamok burzsoáziája ugyanis mohón imperialista étvággyal nem elégedett meg azzal a területtel, amit saját népe lakott, hanem még többet ragadott el a más nemzetiségekkel is. A német is a magyar kissebbség lett a cseheknél, a jugoszlávoknál, a románoknál lengyeleknél. A román kissebbség lett a lengyeleknél és jugoszlávoknál. Romániában viszont a lengyel és a jugoszláv volt a kissebbség, bolgár, az orosz és mások mellett. Jugoszláviában minden szögletre akadt egy kissebbség. Itt a harc az uralkodó nemzetiség és a kissebbség között a sorozatos merényletek és a polgár, háború formáját öltötte. De jöttek oly pikáns helyzetek, hogy a cseh el nyomta a tótot és börtönbe záratta a tót munkás vezéreket. Jgy festett a népek önrendelkezési joga és a kissebbség vélelme. A monarchia feldarabolásával .a nemzetiségi kérdés a Duna völgyében őrületté vált. őrület rendszerrel. A rendszer az volt: az erősebb szijjat hasitott a gyengébb többségnek a hátabőréböl. Ennek elmaradhatatlan következménye az i-redenta mozgalmak egész sorának a kinövése volt. Az imperialista érdekek természetesen fűtötték a mozgal mat és azok hátán akartak a szomszédtól egy jó darab földet elrabolni. Egyrészt a francia" imperializmus járszalagán tartott kis ántánt államok, másrészt Ausztria és Magyar.
és összefitkSzés. 'A háborús v«»zély ■ • nőttSn nőtt.
A monarchia helyén igy egy nagy^;; rákfenéje támadt a kapitalista ;Eurő-^N pánafe^ Al baj' gyógyítására megkisé-"' relték simítani a bajokat egyes orszál^ gok között- Felmerült a dunai szövet-^^: ség kérdése is, mely a politikai külön- ' vallást ugyan fenn akarta tartani, de a régi gazdasági egységet vissza álr^ litaní, a vámhatárokat kiküszöbölni Az / ellentétek azonban áthidalhatat--' ianökhak. bizonyultak. Egy része a' tervnek látszott csak végrehajthatő-nak: Magyarországot és Ausztriát kö : zelebb hozni .e^^áshoz.
Az osztrák rgyártermékekenek és:> a magyar búzának.így kellett;volna kölcsönösen piacra találniok. A nagy hatalmak nem tudtak azonban meg- \ agyezni, hogy: ki / legryen a gyám az ; uj egyezmények felett és - igy.r ezért abban maradt ez is, ' Míos megint előtérbe került. Azzal' kapcsolatban történt; igy, hogy; meg; akarják akadályozni, hogy^ Ausztria-;! egyesüljön, Németországgal, Mennyire hazug volt,a népek; önrendelkezési V: jogának hangoztatása;- azt; az 'a tény is bizonyítja, hogy Atisztriának megtiltották, hogy 'Németországlioz csatlakozzon. ^;^z ántánt imperializ.;. mus, • de elsősorban;; a V francia, min- li den eszközzel gyengíteni akarta Né-: metországot. £s ezért az "Anschluss^' *nak nem Volt szabad bekövetkezni.
Hitlerek uralomra kerülésével fb-:;;;; kozódik az ^'Anschluss' lehetősége. Kenyeret nem tudott adni a német fa ,; sízmus a tömegeknek/ politikai sikerrel akarta jólakatni ^ éhezőket és ; ezért lett volna fontos Ausztria beke-' lelezése. A názik bombákat dobtak, fegyveres betöréssel; fenyegették, ;'de-^ : ; magőg Ígéretekkel halmozták el '^az osztrákokat, hogy jöjjenek át." Ennek ellensúlyozására egy ut mutat.. kozott: Ausztriát Magyajrországgal összeboronálni. Ezt;: agy a fran&ia, ; mint az angol 'imperializmus: helyesel te, mert egyiknek sem volt érdeke a > megnagyobbodott Németország. A: ' paktum egy kettőre kész volt. Az osztrák és a' magyar megint efiTynáshoz simult. Hogy meddig fog még tovább; -fejlődni a barátkozás, egyenlőre még nem lehet tudni. A; végleges gyám sem biztos, még* mindig folynak á harcok. ~ >
Osztrák és magryar ur. tehát egy-' más keblére borul. Az osztrák és^ma-' gyar prolinak nem kell azt meg tennie, ők nem. voltak rosszban, megértették egsrmást i az előtt is. Hasonlóan valamennyi proletár a Duna vvöl- ; gyében. Tisztában kell lenniök azzal, logy piros-fehér-zöld, vagy más tar- : ca szinfi zászló^ egyaránt: irongy: az.. Tisztában kell lenniök, hogy az oszt-v rák császár, vagy a román király és a cseh köztársasági elnök is egy kutya. A gyáros és a földes ur maradt -hatalmon, a munkás és a ^paraszt bán-., ' ja meg. A proletár éppen azért harcol a nemzetiség elnyomása ellen, v még az elszakadás árán is, autonómiát követelve a kissebbségeknek a részére, harcot, politikai harcot, a gazdasági elnyomatás ellen. Hará>l az egész imperialista,rend megdönt^-; 5-Béért.
Vörös zászló kell és dunai szovjet, mely alatt Valamennyi nemzet proletárjai, testvérei kezet fog. Amit az orosz , szovjetben megtettek már, a-bol száznál több nemzetiség él és még^ sincsen a legkisebb súrlódás 'sem. ÉLJEN A DUNAI SZOVJET! KEZDETE LEGYEN A MÁSODIK MA-
ország között állandó volt a veszély GYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG!
[Zarándokút az aranybálvány felé
Alig zajlottak le Romániában dunai államol^ fasiszta kormányainak tárgyalásai a középeurópa ellentétek égető kérdéseiben, máris kezdetét vette egy uj zarándok ut quai.d'Omyfelé, ^
Az imperialista ellentétek viharában felm^orzsolodó kis ^ államférfiak jönnek^páris felé, hogy a francia tőke nemrég még félelmetes aranykész léteiből merítsenek támogatást
A magyar burzsoázia küldötte Kánya Kálmán a Gömbös kormány külügyi minisztere járt Parisban az elmúlt héten. Megérkezésekor ^az egyik francia láp nem felejtette el megjegyezni, hogy — a "^ELÖTT MAGYARORSZÁGON EGYSZERŰEN HAMISÍTOTTAK AZ .EZERFRANKOSOKAT, MOST PEDIG VALÓDIAKAT KÉRNEK".
És ebben a megyjegyzésben van valamL Kánya Kálmán, a frankhamir sitási pör egyik erősen kompromitált alakja jött Parisba, hogy uj kölcsön kicsikarásának lehetőségét előkészit-ae. .
Két hét múlva maga Gömbös tábor-nok a fasizmus nemzetközi polilitiká-jának ez a "kereskedelmi utazója" akart Parisba jönni, hogy római és berlini díszfelvonulások kardcsörtetésé után ,most a francia arany csengését hallja.
A'Z arany és a kard Jegyében járják a magyar fasizmus küldöttel az imperialista ellentétek útvesztőjét. A francia-olasz és a francia 'német ellentéteken épül ma a magyar külpolitika. Mussolinival és Hitlerrel szövetkezve az úgynevezett "revíziós
lelmi egyezményen kivOl csak' bí&ke-szerződéisek reyizíójiának hábort^^^ magógiáját tudja nyuj^hi. Ezzel, pe; dig nem-Iefi'ét fedezni a százmílliékra' tiienő köjt8(ggyetési:'d^^
het megtölteni az Üres állam nem léhét űzetni a külföldi adósságok ^nmtját, nem lél^ a legégetőbb gázdas^eri > problémákal:^^ Mindhez pénz kéli. Arany^ Állam köl-
És jétt .ilúinya, hog^^ párisi arany
olasz fjMlzmus V és ;'néme^^^ Mtlerizmiis': közép^^eurőpai veszélyéül ifénj^g^ ve megzsarolj a francia tőkéseket. :v Ugyan éztí tette néhány héttel e^ ? zel£^t Dollfusz,^ aki a hatszázmilliós^ kölcsönnel ment vissza Bécsbe, hogy' a "franciárdémokrácia^' tekintélyese tV tánwBzkodv^B, szükííésnren^ zatával vezesse be á fasizmuat.^^ . 1 Kánya; Páúl Bonconrt taJáIkoÍEá8á-| nak legfontosabb eseményei a; pbliti-? kai koliszák mögött maradtak. Á kia-§ dott hivatalos jelentések szerint stzoni' ban azt mutatják, hogy a frankhamiai^ ; tó külQgymlaiszter utJa nem járt ]»í-'l kerrel. Még csak ígéretet sem iudptt| kapni a kért kölcsöijire voimtic<^^
Megbízható forrásból, azt; az f ál-:; álunk még nem ellenőrzött: hürt! kap-y ' Juk; hogy a quai d'OrBay a lemeíreveb ; ben zárkó^tt' el minden jojabb :köl-^' csön elől és politikai biztositékókat követel a ma^ar kormányt^il az Anschlust kérdését inetölcfi^l^^ li, hogy Gömbös icornuin^^ nyíltan állást az Anschlnss teír; ellen,; és, hogy A Kas-Antant iállanmklcál együtt törekedjen az olasz és némejt > blokk" létrehozása szabta meg Göm- ■ befolyás Közép és Kelet-Enróából vai bös kormány nemzetközi tevékcnyBé-"Wkls2ti*itására."' .. , ■ ^ : Av ^ gét, ami tiszta OLASZ ÖRIENTACI' Nemcsak a r^mal és berlini disz-ÖT mutatott. ' {felvonulások, do a párisi arany bál-.
Az olasz és német fasizmus vl- vány mögött Is, az Imperialista bábo-^ szont néhány jelentéktelen kereske-1 ' (fob''tatás a 4<'ik ol^bdon) ^