KANADAI IHAGYAB HUNKáS
MEGJELENIK 3IIXDEN CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ARA: EGY ÉVRE S2.50. FÉLÉVRE S1.25. .MINDEN LEVELET, CHEQUE ÉS MONEY ORDEBT AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDJÜK: BOX, 154. P. O. TORONTO, ONT.
KI KÜLDTE A TANKOKAI tSMIUNAKAI A
STRATFORDI SZTRÁJKOLOK ELLEN???
Carbontól East Coluee felé haladva a szénbányáknak a sora fogja a szem lelőnek a figyelmét megragadni, A figyelő mind ezeknek a láttára azt gondolja, hogy mind azoknak a merész munkásoknak, akik a bánya mélyén amint nap-nap után vájják a sze net, meg van adva a munkájuk gyümölcsé; ami után emberi módon éL nék. De niikor már a jámbor utas a
sok legnagyobb 'részben a folyó partjain terűinek el a szórványos bokrok között- Ha kívülről figyeljük ezeket a sandjkat, arra gonlolunk, hogy valami házi állatoknak a tényésztér sere "^használják azokat. De alifcor néz a fí£^elő nagyot, mikor-már teljesen megközeliti őket és meg látja, hogy itt emberek laknak. A sandik legnagyobb részben egy szobából áll-
vett bérlevágásokat, amit, hogy si- a bányabárók a jelen időkre kovákeresebben és gyorsabban tudják csolták a bányászok bőrére a bérle-megtömi a bányászok sztrájkját, ki- vágásokát, azt azonnal tudtára is ad-adták a jelszót, hogy, "megvonni a-ták ugy a UMW. szervezet vezetősegélyt minden olyan bányásztól, a- ségének, mint a tagságának- És mit
kiknek allt^lmuk <van dolgozni; és nem hajlandók felvenni a munkát".
Kik viszik a szerepet abban, hogy a bányászok^ életszinívonala mindig jobban süllyed? Amikor azt mondjuk, hogy a szervezetlenségük, akkor akadnak közöttük olyanok, akik azt mondják, hogy an nem igraz, mert mi szervezett bányászod vagyunk.
De erre mi már azt a kérdést tesz-szük fel, h(^gy milyen szervezetbe tartozik az a bányász, aki ilyen kijelentéseket tesz. U.M.W. vagy a M. W-U. of C. szervezethez tartoznak? A Drumheller völgyi bányászok még ez ideig nagy részben a UMW.^jzer-vezetnek voltak tegjai, ahol Levntt, Morison és Boblow dirigáltak, akik
olyan hosszúak, rtielyekben sok he-; hogy mentől jobban kiszolgáltassák ien négy-öt gyermekes család, vagy! őket a báhyabárók kizsákmáhyolásá-hét-nyolc magános ember lakik. A bu nak, mert ők nagyon meg egyeznek a
torzatot mindössze a rozoga ágyak egy asztal és pár szék képezik. Ilyen helyeken élnek a bányászok, akiktől milliókat és milliókat raboltak ^1 a bányabárók. Aiz asszonyaik és gyermekeik arcáról a düh gérjedése tanúskodik, akik mindannyian harcolni akarnak egy jobb és szebb jövőért. Nem mindenütt van a bányászoknak rendes lakása, dé ezeken a helyeken is ugyan ezt a képét kapjuk. Többnyi re,a várostól távol laknak, amit a bá-nyabárők legjobban szeretnek, mert igy a külvilágtól is távol tudják őkeit tartani szükség esetén. . ^
Miért ilyen szomorú a bányászok élete?
Erre könnyű a felelete Mert nincs meg bennü .k a szer^jezeti egység, a bó szok kénjTük és kedvűk szerint rabolják és zsáklnányolják ki őket, amikor minden évben egy párhónapot dolgoznak.
Ez is ravaszul van a bányászok részére be állitva, mert ez alatt az i-dő alatt csak anyit engednek nekik keresni, hogy abból csak a legnagyobb nélkülözések között tudják magukat fenntartani, A legutóbbi években pedijg^ a soroziatok berlevágás, ami még elrettentőbb Helyzetbe taszította a bányászokat. £s ami a leggyalázatosabb, az idén már nem csak a bányabárók mancsaival kezdték szorongatni a mindenükből kifosztott bányászokat, de maga a kanadai burzsoázia is minden erejével rájuk feküdt. A bányászok nem akarták elfogadni a bányabárók által tervbe
boszokkal minden bérlevágásban, mert őket ez nem érinti még csak egy kicsit'sem. —
A bányabáróknak a U.M.W. szervezet nagryon kedves, amit azzal bebizonyítanak, hogy csak is azokat'a bányászokat alkalmazzak először, a-kik ennek a szervezetnek a tagjai, mert itt nincs komoly^harc a bérlevágás és a munkások kizsarolása ellen. Azokat a munkásokat, akik a M,W.U. of C. szervezettel szimpatizálnák, vagy megakarják azt alakitahi, azzal szemben mindent elkövet-
Ha sztrájtörőkről akarunk beszélni, ugy elsősorban Ontario "Hirső" kormányzójáról, Heniy Priceről kell m , , , , ,„ no aicso KOiiudiiy^j'^^Y > ^^.^^a^^^uuíW ^•^^y^^^^^ lakhelyeit megközelíti, e-Arról a karmányzóról aki par "^ppar ezelőtt a^le^^^^ gész másképpen gondolkozik, a laká-
felszerelt gépeket és 120 katonát küldött a sztrájkoló" munka- ---^.,„^ —.
sok megfélemlitésére és ha a helyzet ugy kívánja, a lemészárlásukra is. General Price, Ontario kormányzója és ügynöke Sedg-wick, aki a General Piice utasításait, mint egy küldönc további-fMiJi Ps közbe lárt a katonák és gyilkoló gépek kiküldésében. Pri-c2 az aW a "nyolc" munkásvezért bebörtönöztette, aki megtagadta a Tim Buck ellen elkövetett merénylet vizsgálásának megindítását, aki megvonta a munkásoktól a szólás-szabadságot és a szabadgyülekezést, akinek környezete an-a hivatkozik^ hogy
AfA fpl Iphet maJd használni a windsori fasiszta "kék ingeseket" fnak teljesen, konyha vagy mellék szo
a munkások ellen. Ez a "dicső" kormányzó, aki a katonákat és ba nélkül. 2—3 méter széles és ugyan minden alkalmat arra használtak ki, tankokat küldte a sztrájkoló munkások ellen. ■
A katonákat és tankokat nem küldték mind az ideig, mig Price ügynöke, Segdwick nem tartott ^gy titk?)s konferenciát a butorgyárosokkal, akikkel abban állapodtak meg, hogy nem fogják elfogadni azt a szervezetet, amelybe a stratfordi munkások szervezkednek, a Chesterfield and Furniture Workers Industri-al Uniót.
Ez tanúskodik arról, hogy nem egyedüF Price van a háttérben, aki segítségére sietett a butorgyárosoknak, hanem az egész kormány a legmeszebb menő támogatást megadta, ami csak tőle tellett a sztrájk elfojtására. Azoknak a munkásoknak a sztrájkját igj'ekeztek itt elfojtani, akik emberhez illő fizetést követelnek és egy olyan szervezetbe szei-vezkedtek, mely az e-gész ország területén harcol'á munkások béreinek a levágása és a munkások elbocsájtása ellen.
Ezért volt a nagy lárma a kapitalista lapokon keresztül, vezércikkekkel, amelyek azzal vádolták a Workers Unity Ligát, hogy Moszkvával van összeköttetésben" "ommunista szervezők" és számtalan ezekhez hasonló dolgok, amire csakis azért volt szükség, mert ezeken keresztül vélték a munkásokat megfélemlíteni és vissza kényszeríteni őket a munka felvételére.
Minden harcos sztrájk vezért ok kommunistáinak hívnak, de ez már nem újság a munkások között. Az ilyen harcos sztrájkvezérek, akik még nem kommunisták, azoknak sincs szükségük, hogy háztetőről mutassák nekik az utat, ami a Kommunisták Pártjához vezet. A'zok, Jia a harc mellett kitartanak, akkor azoknak nem kell mutatni a? utat, hogy melyiken kell haladni, ők megfogják találni azt, vezető nélkül is. Azok könnyen megtalálják azt a szervezetet, amely megalkuvást nem ispierve harcol a munkások érdekeiért. És ez^az, amire rettegve gondol Mr. Price és a bószok, ho^ a kommunistáknak a keze van benne a munkások szervezésében és azok sztrájkba vitelében.
Price, Otario főügyésze, a "kommunista" jelszó allatt készül a vérfürdő rendezésére a sztrájkoló munkások között, ö az a szégyenteljes főügyész, aki 120 ka.; tonát és a négy haláltosztó háborús gépet küldte a sztrájkoló munkások megfélemlítésére és a sztrájk letörésére. Azok ellen a mtmkások ellen küldték ezen gépeket és katonákat, akik között minden a legnagyobb rendben folyt.
A katonáknak á következő információkat adták ki, mielőtt útnak indították volna őket:
"HA LŐNÖTÖK KELL. UGY NE A TÖMEGEK FEJE FÖLÖTT LŐJETEK EL, MERT A VEZETŐK ÉS A LEGHAR. COSABAK AZ ELSŐ SOROKBAN VANNAK LŐJETEK DIREKT A TÖMEGEKBE!"
A Kommunisták Kanadai Pártjának egyetlen egy tagját sem ítélték még el eddig, hogy an-a rátudtak volna bizonyítani valami töi-vny ellenes dolgot. Á "nyolc" munkásvezért politikai gondolkozásukért ítélték el, akik ellen a kapitalisták tervszerűen, előre kidolgozott vádakat hoztak fel. És ennek alapján vélték az ország minden részében elégedetlenkedő munkásokat megfélemlíteni, hogy azután azok kezes báránjfmódjára engedelmeskedjenek. Hogy ezzel ezt akarták elérni, azt semmi bizonyítja jobban, a jelenlegi stratfordi sztrájknál, ahol a-munkások a tulalacsony bérek megjavításáért sztrájkba mentek é&-béremelés helyett a kormány minden erejéből támogatja a bószokat, hogy azok vissza tudják venií a munkások követeléseit
tett a UMW. szervezet vezetősége ennek a meggátolására? semmit. Egyszerűen helyet adtak a bányabárók jajveszékelésének. A bányabárók a'kővetkezőkre hivatkoztak:
"Gazdasági válság fojtogat bennünket, mitévők legyünk? De dolgoztatni muszáj! A munkásoknak élni kell, de csak bérlevágással".
Mit szóltak erre a UMW. vezetői, a ffkerek? Harcra hivták-e a bányászokat a jövendő bérlevágás ellen, hivták-e sztrájkra a munkásokat? Nem! Hanem ők ugyanazt fújták, mint a bószok. "Nincs mit tennünk, gazdasági válság van; uraink tehetetlenek". A legutóbbi eset, amelynek én is szemtanuja voltam Roseda-le-en:,Pár héttel előbb a rosedalei bányabárók és hajcsárjai napirendre tet ték a bánya megnjritását, hogy a bányászokon "mégis segítsenek". "Megkezdjük a munkát" mondotta a bósz inasa, de hogyan ? Azzal a bérrel, a-mely bért a Stor bányában dolgozók kapnak, a timber workot, ami 1932-ben 95 cent volt, most csak 40 cent lesz, "ha nem tetszik a bányászoknak, két évre bezárjuk a bányát".
Más nap a UMW. vezetői népgyü- J ezek mindanyian végezzenek" szerve^ lést hivtak, hogy a bósz ajánlatát fel ^5 muiikát. Agitáljanak a bérlevágás színre hozzák. Volt aztán hadd el és a rossz munka ellen. Magyarázzák hadd, vagy három jól ismert féker' kezdett fenyeget Izni, mint ha
da előtt lefognak a tagságtóL
KBei> A imxzEt VÁvrozsi
DBUMBELLEIl VölGYÉBESi
A bányászok mindjobban kezdik felÍEmerni' a szervezkedés fontosságát. Szétforgácsoltságuk kezd össze kovácsolódni, alulról indul az egység megteremtése, vezető szerepet töltött be a MWU of Canada. A bányászok, akik kénytelen muszájságból kell, hogy a UMW. szervezetnek légyenek látszatos tagjai, félre dobva a vezetőjüket és a harcos MWU of Canada szervezet felhívására egyesítették egymást a bérlevágás, elleni harcokra. Eddigi tevékenységük nagy haladást jelent a következő harcokra, ami -nagy döntő jelentőséggel bir az e-gész albertai bányászokra, mert tanulságul szolgáL East Couleé. kőmyé kén Jevel Maple Leaf bányászai négy hónapig sztrájkoltak, 'ami részükre győzelemmel végződiott. Mind ezek az események, mind jobban fel hivják figyelmüket ^ a bányászoknak, nem ismernek lehetetlenséget, ha harcba kell szállni jogaik megvédéséért.
Miért végződött a bérhare győzelemmel eJdig ? Azért, mert a munkások egysége megindult. Azért, mert a MWU. of Canada szervezet vezette és továbbra is fogja vezetni. Nap-nap után kezdik felismerni a bányászok a MWU of Canada ákt^iv munkáját. Látják, hogy annak veze tői\harcó£í bányászok, kik a bányászok érdekében dolgoznak, nem-a boszokkal paktálnak, nem a tagdíjra vari csak szűk ség, mint azt teszik a UMW. szervezet vezetői.
Mit kell tenni a bányászoknak?
Szervezkedni a MWU of Cánada bányász szervezetbe. Ha azt nyiltan nem tehetik, szervezzenek titokban maguk köré 4—5 szervező gruppot,
"harcosok" lennének. A szónok, aki szintén a UMW. embere, jaj szóra
, meg a még nemtörődömséggel biró ők bányászoknak a szervezkedés fontos-^
nek, hogy azt kitudják tenni a bá-^f^^adta a bányabárók szomorú hely. nyából, vagy már munkába sem hagy ^e'tét, válságukat feszegette és erő-ják őket állni. 'sen hangoztatta, "milesz velünk" ha
A'z itt felsorolt dolgokviAind meg- bele nem megyünk a bérlevágásbe, történtek 1932-ben, amikor a bánya- gazdáink két évre bezárják a bányát" szok a MWU.>f C. megszervezésé- Itt nyilvánul meg a UMW. munkások ben részt vettek, ezek előtt a bánya- ^tulása. Ez év tavaszán 13 százalékos szok előtt bezárták a bányák kapuit, bérlevágás á jelenlegi ömnkára, most Itt láthatjuk azt a nagy hibát, ami a' timber munkát 95 centről 40 centbányászok kőzett 'létezik, hogy oda akarja leváni. Dolgozz no UMW. dobják magukat a UMW. fékereinek,[szervezett munkása! Ha azt akarod, akik minden alkalmat kih^ználfiak hogy a bányabárók zsebjei teljenek.
p^^^^^ ők válságba" vannak, kell a
arra, hogy a gazdáikkal egyetemben kirabolják őket.
Milyen munkát végez a UMW. a bányászok között?
A legutóbbi években sorozatos bér levágások alkalmával minden tőlük telhető segedelmet megtettek, hogy a bószok le tudják vágni a bánjrá-szok béreitj amit még ma is foljrtat-nak. Ami tanú bizonyságnak szolgál erre, semmi egyebet nem kell, hogj;; felhozzunk, mint egyedül az 1933-as esztendőt. A mult tavaszon, amikor
ságát. Muta ssanak rá a MWU of Canada igazi akcióira, leplezzék le a U MW. árulásait. Hivják egységfrontba azokat a munkásokat, akik lolgoz-nak és akik nem dolgoznak, hogy bérharc idején egy közös harcot vívjunk, nem pedig sztrájk törők legyenek. A spicliket, talpnyalókat 'pedig leplezzék le kíméletlenül a munkás újságok hasábjain, valamint a szegélyes helyeken.
Tehát, hogy a Drumheller völgyében élő bányászok helyzetűkön változtatni tudjanak, ahoz szervezeti egység szükséges. Építeni a forradal-
pénz dinom-dánom és a hadianya. mi munkás szervezeteket, terjeszteni
gok gyártására, amivel majd az éh-halállal küzdő bányászokat és a többi szegény munkásokat fogják gyilkoltatni,— -
Ki tesz magáért a UMW. ott vafi á munkások között, hogy a bérlevágást könnyén keresztiil Jiajthassák a bószok akarata szerint. Fő nekik, hogy a munkásokat félre vezessék, hogy annak idején a cufuszt meg kaphassák, a' szervezet tagsági diját bevasalhassák, amit rendesen már a pe-
a forradalmi sajtót. Magyar bányászoknak terjeszteni a "Munkás"-t é-piteni a klubot, mert a "Munkás" mint szervező és tanító, ugryan ugy a Klub is. Intő példaj^z East Cbulee klub osztály aktivitása, amikor négy hónapon keresztül hősiesen küzdött a bányászok bér harcaiban
Egyedüli szervezetünk,' mint bányász szervezet a-'Drumheller völgsri bányászoknak legyen a.M.W.Uof Canada.
Ebben az eszevezsett társadalonu ban nag>'on sok viszás dolgokra w kan az ember, ha közelebbről beWí.' a történő jelenségekbe. Ha pedi^ gyes kapitalista újságok képvd^ nek olvassa produkcióját, szintedül serítő az a visszásság, amit abbanS" lálni szokott az ember. E hétnek JL' gondterhes napjában a ^nadai^ gyar Újságnak egy öreg példánya^ rult a kezembe, amelyben nyilván m. kéletes viszájára mondható tényt ^ ^='tam. *^
Valami cinikus módon végig «. nyelődik a szerkesztője, egy hosszuk zércikben^ közben a "Munkás" szt^ kesztőiről azt áUitja, hogy egy hány/kétes multu egyén". Hát ist2" uccse ezt éppen kollégáira mondhat-ja, akiket ugy szokott lapjában beál. litani, hogy az "inteligéncia". ESbbe ligyan bele van értve az összes szél-' hámos banda, a csuhásokkal együtt
Például Calgaryban Bucsin Bé la összeveszne Rác pappal, Bucsin azt kiáltaná Rácnak, hogy "szégyeije magát, erkölcsöt prédikál és elszereti más feleségét, meg Montrealban meg kapta a várostól minden munkanj küliszámárá a koszt pénzt és mée a munkanélkülivel is inegfizetette"! Erre Rác vissia kiáltaná: "ön meg Wellandon harisnyát lopott és mára fél - Kanadának : tartózi^ inkább azb-kat adja meg, még eey munkásnak elsajátította a jegygyűrűjét".
Winnipegen ha Bácskai ur össze veszne Istvánfival, azt kiáltaná IstJ vánfínak, hogy ["mindenkit becsap, akit csak betud és amikor a kutya! szövetség titkára volt, még telefon számlát is hamisított"! Erre István-fy visszakiáltaná, "szégyelhetné magát, a magyárországon csendőr szu-ronyokkal kenyszeritett adóból fenntartott lapon keresztül bolonditani a magyarságot és azok vérén élni"! Páncél azt kiabálná, hogy az ő pénzét is elherdálták a szövetséggel. Henter kiabálná mindenkire, hogy hogyan mulatták el az egylet pénzét és szegény Viatóruszt pedig részeg fejjd : megfpofózták.
TorontóbanJia Steinmetz református pap összeveszné Kenedyvel, azt ki abálná Kenedynek, hogy "szélhámos, mindenkit 1 becsapni igyekszik és a Continental Life Insuíance spekulálásával szerzett pénzt".
Erre Kenedy vissza mondaná, hogy "téged még a biztosító társa, ság is kicsapott, aztán amikor baptis-ta törekvőnek szegődtél, egy leány elleni támadás végett onnan is kicsaptak. Most meg református papként népboloriditó vagy",Ezeket kiálta ná Forgácsra is. Dr. Jánosyra pedig mint ügynök társára azt kiabálná, hogy "még a kanadai'^ bíróság is deportálni akarta hivány munkája miatt". /
HARCOT A KAPITALISTÁK UJABB HÁBORÚS ELŐKÉSZÜLETEI ELLEN
Az uj világháború fenyegető veszedelme, melynek legfőbb feladata a Szovjethatalom megdöntése, á gyarmati fon-adalmak leverése, valamennyi ország dolgozó tömegeinek fokozottabb elnyomása és kizsákmányolása, a nemzetközi proletariátust határozott ellentmondásra kényszeríti. A saját kormányainak vereségével, az imperialista háborúk polgárháborúvá való átváltoztatásával, lenini programmjávai kell a proletariátusnak az imperialista háború elleni harcot fokozni. A fon-adalmi hai-cnak lépést kell tartani az imperialisták háborús készülődésével, hogy minden körülmények között meg tudják akadályozni a hábomj kitörését.
A háború elleni harc elsősorban lényegének és okainak a világos megismerését kívánja. A kapitalizmusnak léte és a társadalomnak az osztályokra való szakadtsága a háború gyökere. A háború, mely elválaszthatatlan a kapitalizmustól, csak is a kapitalizmus végleges megdöntésével kerülhető el véglegesen. A forradalmi proletariátus nem formai kérdések alapján, hogy pl. támadó háború, vagy védelmi-e — harcol a háború ellen, hanem a marxista felfogás szempontjából, mely az ellenforradalom reakciós erőiben, rninden kizsákmányolásban és militarizmusban látja minden háború okozóját. A munkás és a paraszttömegék a nemzeti kisebbségek és a gyarmati rabszolgák milliói számára mindig az imperializmus a támadó fél.
Minél áthatolhatatlanabb a titok, amely a háború előkészítését, keletkezését körülveszi, annál következetesebben kell a forraiialmi proletariátusnak a veszedelem idejében való és a helyes értékelésétől kezdve, egésszen az imperialista háborúval való helyes taktika választásáig, a forradalmi elmélet gyakorlati útjára lépni. Pacifista csalási manőverekről le kell rántani a lep-Iet» mert a burzsoázia ezekkel takarja a háború előkészítését.
A II. Internacionálé teljes zászlődíszben kanyarodott be az imperialisták harci táborába. Egyedül a Kommunista Internacionálé emeli magasra a háború ellenes forradalmi harc marx-istarleninista zászlóját. A konmiunisták tagadják a honvédelem
A kapitalizmus a társadalmi javak jsmét róla, mert az alkohol az embertermelésénél nem azt nézi, hogy mi mi az ön u^mat öu ki első sorban is.
hasznos a társadalomra, de hogy miből mily hasznot tud magának biztosi tani, ha az az áru mindjárt káros is a társadalomra.
.Ez legélesebben az alkohol termelésnél látható, melynek eladására ó-riási reklámokon keresztül dicsérik a pálinkák jó minőségét. Degeneráló hatása különösen feltűnő azoknál; a-kik az alkohol rabjai. Tpny, hogy mint gyógyszer nagyon áldásos és elkerülhetetlen sfer. Ugy szintén az ipari cé lókra is nagy jelentőséggel bír. Azonban, hogy az alkoholon keresztül a szesz termelők maguknak nagy profitot, a kapitalista államok maguknak szesz adó címén nagy jövelelmet biztosítsanak, mindenféle' agyondicsé-réssel igyekeznek még oly egyéneket is az alkohol rabjává tenni, akik azelőtt nem voltak azok.
Akik, aztán az alkoholt megszokták, nagyon nehéz nekik lemondani
Az alkohol élvezőknél lehet tapaszt;al ni, leginkább az ^önfegyelem, vagyis az ön uralom hiányát. Megbízhatatlanok önön magukkal szemben még ott is, ahol a saját érdekeikről van szó. Családjaikat leginkább az ily egyének viszik romlásba. Gyermekeik szájából a falatot eladják, hogy.alkohol szenvedélyeiknek hódoljanak. Teljes nyomorba jutás után, minden reményt elvesztve, család pusztításra adják magukat és öngsrilkosságba keresik a megrválást. -
önzés, irigység, féltékenység, bo-szu vágy,szóval minden rossz tulajdon ság ami létezik, az alkoholistáknál lehet leginkább meg találni, egy csoportban.'
Alkoholistát lehet leginkább minden rosszra, megvenni, befolyásolni. Egy pohár pálinkáért nem riadnak vissza semnii féle bűnténytől. Bizo-
jogosultságát abban az értelemben, ahogy azt Leon Blum és Wan-dervelde, a Hendersonok, Wrlsek és Peyerek elismerik és felszólítják valamennyi ország dolgozóit, hogy a fenyegető háborús veszély ellen egységfrontba formálódva a jövő háborúban a burzsoázia m^erését segítsék elő. Nem a béke, hanem egyedül a burzsoázia megdöntése, a hátalomnak a ~ munkásosztállyal és a szegén3rf)arasztsággal váló elfoglalása, a proletár forradalom lehet az imperialista háború elleni harcban a dolgozó tömegek központi feladata.
Az imperialista háború elleni harcot nem lehet akkor kezdeni, amikor a proletárok elesnek már a harcmezőn. Ezt á harcot meg kell indítani azonnal ipég mielőtt kitör a háború. Augusztus elsején egységfrontba valamennyi ország dolgozói felvonultak, hogy komoly lendületet adjanak az imperialista háborús veszedelem elleni, a Szovjet Unió védelmének és a világbéke biztosításáért folyó harcnak. A munkáért, kenyérért, békéért folyó harc egyben az imperialista háború ellen is folyik. Ha a sanghaii textil munkásokat az imperialisták legyőzik és kizsákmányolják, akkor ugyan ugy csökken a kanadai szövőknek a bérei is. A proletár diktatúra megdőlte á Szovjet Unióban, minden ország reakciójának az ünnepe lenne. Ha a burzsoázia,egymásközt visel háborút, a széles munkás tömegek esnek el az imperialisták profitérdekéért. A "haza háláját" aztán rabszolgaság-, fokozott kizsákmányolás és fasiszta terror alakjában élvezhetik.
A háború munkát ad a hadiiparoknak és magas konj'ok-turát a hadiuzsorásoknak és böfzehiénáknak. De a dolgozó asz-szonyokat a hadiüzemekben aljasabbul kifogják használni, mint valaha, fiaikat és férjeiket pedig lefogják mészárolni az imperialisták vágohidján. Repülőbombák és gáztámadás, éhségblokád és tömegpusfttulás vár a dolgozó népre abban a háborúban, melynek milliárdos költségeit most szívják ki a dolgozók véréből a kapítah'sták.
nyitja az egyesüítáUaimi gangszte- csöséggé fejlesztetek egymás tSilívá-rek sorozatos gyilkossága, 5—10 dollárokért. A ^kapitalista rendőrség spicliéit a munkásmozgalom rombolására, közüliik válogatja.
A lumpenproletárok elsősorban is ezek közül fejlődnek ki. Bár tény az, hogy a legbecsületesebb és legjózanabb munkást is az os;stály heljrzete, a nyomor, munkanélküliség és ezen méreg nem ismerése visz bele az alkohol karmaiba. Nyomorból, szenvedésből nem talál ki utat, a pálinka az idegzeteit elkábítja, rózsjaszinűnek látja a világot. Tehát máskor is i-szik, hogy a baját legalább egy percre elfelejtse.
A' másik ok, hogy az emberiség: rabjává válik mielőtt felismémé az alkohol romboló hatását, hogy a kapi talista- társadalomban semmi komoly lépéseket nem tesznek az alkohol káros hatásáról, a tömeg felvilág:ositás terén. Léteznek ugyan alkohol ellenes szervezetek, de el lehet-e kép, zelni, hogy igazi céljuk ezen szervS^ zeteknek, áz alkohol elleni harc, amikor a vezetőik, nagy profitot vá^^íak zsebre az alkohol árusításból és maguk is hódolnak az alkoholnak. Ezen szervezetek igazi célja, az önzetlen alkohol ellenes egyének felvilágosi-tó munkáin£^k elszabotálása.
Aki aztán a^ alkohol rabjává lett, anak nasryon nehéz újból lemondani róla, éppen azért, mert az önfiegye-
sát, vagjris, ki bírja tovább beru-gás nélkül. A magyar történelemben nem egy esetet találunk a nagyúri tívomyákról leirt eseményekben, á-hol kiemelték a nagy ivót és mégsem rúgott be. Egy iiri tívornyáról sem hibázik áz erős és édes italok, borok, pezsgők válogatott fajai. Borzalmas erkölcstelen dáridókat csapnak, ami sok esetben ugy a múltban,, mint a jelenben is, a rendőrség halgatóla-gos tudtával történik,
A különbség csak az, hogy az u-rak sokat lopnak a munkásoktól, i^ van módjuk finomabbnál finomabb italokat inni; és mulatni: Mig a proletariátus soraiba levő munkásoknak; csak a büdös pálinka és házilag készített rosz sör jut.
NeAi érdemtelen megemlíteni azt sem, hogry mig a munkásokat a nyomor és a tudatlanság hajtja az alkohol karmaiba, ugyanakkor az urakat, a munkásoktól elharácsolt termelt javak feleslegének eípazarlása, hogy a naplopásban elpetyhüdt szervezetüknek valami uton kielégítést keressenek.
Tény az, hogy a Szovjet Unióban is szabad alkohol árusítás van. Azonban ott az állam azért-szüntette be a s?esz ilalma, mert látta, hogy a cári rendszerben, akik meg szokták ezen. mérgét, nem képesek máról hol-
Ní tő bizi Work€ birtok rikaií linbe, zihoz. natát juk, nii árrá,-dólgözi ügynöl
napra lemondani róla. Vagyis nem le. liet kinevelni őket egyszerre. Ezt a lem hiányzik az ilyen egyéneknél és' spekidánsok kihasználták és rossz pá önzőkké váltak önön magukkal szem-! Unkáért zsarolták ezen áldozatokat ben, bár tudják, hogy az alkohol ká-1 AT Szöveget Unió azért vette ros a szervezetükre.
Azonban ne csolálkozzunk azon, hogy a tudatlan proletariátus soraiban tömegesen találjuk az alkoholis tákat, amikor a társadalom vezető emberei, az erkölcs prédikátorok min den nemű válfajai nyiltan, vagy titokba, de hódolnak az alkoholnak. Sőt di
MEGNYERTÉK Á SZTRÁJKOT A THUNI>ER BAY-I FAMüNKiiSOK
PORT ARTHUR, ÖNT. — A 12-es számú kemp famunkásai megnyerték a sztrájkot, amit a-zért kezdtek, mert á mukaadó el-bocsájtott egy aktív tagját 'a kemp bizottságnak. A bósz hajlandó ehsmemi a kemp bizottságot és a sztrájk nyomására be-j szünteti a. munkások megkülön-Iböztetését.
állami felügyelet jilá, hogy az alkohol tiszta jövedelmét ne egyes butiégerek vágják zsebre de alkohol ellenes propagandára használja fel, a-minek már most is mutatkozik > hatása, mert már 1931 évben 60 százalékkal csőként az alkohol fogyasztás, a cári rendszer alatt elfogyasztott mennyiséghez számítva.
Ezzel szemben a, kapitalista államokban- szesz tilalmat vezetnek l>e, amit a rendőrség és állami hivatalnokok arra használnak fel, hogy ösz-sze játszva a nagy'pálinka csempészekkel, hatalmas összegekét vágnak zsebre a szerencsétlen áldoztftokr rovására. Mig ellenben azon mónlD&s^^ kat, akikét a mnnkanélkiúiség és nyo mor vitt be ezen óeaiqány. mesterségbe szigorúan büntetik. Lnmpenprole-tárokat fogadnak fel, akik kevés dij-jért vállalkoznak ené á míinká;Tá.
Ezekből Mthatjolcfho^ j*"^ ríséf^t csak: JBáí fii^
Hamiltonban ha találkozna Kovács Franci a windsorí Papp Jánossal, azzal vádolná meg a papot, hogy "őn is megszedte magát Windsorban a munkások zsírján és nagyon gyamis az a templom építési akció is". Ene Papp vissza mondaná,; hogy "ön jxs dig ócska, deszkát vett áz építéshez és szégyelhetné magát, még Ottawa-ban, meg Torontóban is járt, -hogy egy munkás, betegsegélyzőt megakadályozzon működésében. Aistáh mg Önt ugy tanították énekelni a hamá-toniak, mert azt sem tudott, amikor ola ment." Azt is kiabálná, hogy Szabolcsi szélhámos sikkasztásait igyekezett leleplezni, ami egy cseppet sem szép egy paptól".
Weílándori há Bankó összeveszne Szabóval, kikiabálnák, hogy "melyik fűtött előbbi a rendőrségre, hogy kiket kell deportálni Wellandról". Ha pedig Horváth Olivér egyszer összeveszne Jeromossal, akor lehetne esak hallani korrupciót.
Jeromos azzal, vádolná Horváthoti hogy elzsebeli az egyház pénzét. Erre Horváth vissza kiabálná, hogy "öntől örököltem és ön még sokkal többet elzsebelt, mert hosszabb ideig volt itt". Közben hamegérkezne Nyíri, volt wellándi tiszteletes, őtet pedig^ Jeromos és Horváth egyszerre támadnák meg, hogy,, "elemelte ö egyház pénzét". Csutorosra is^^ü inondanák. - :
Montrealban pelig egy kótyagos Professzor, Kapqsy Károly az inte--ligencíának egryik" gyönyöre vizeHi » szegény ember díványát össze.
ügy bizony Bácskai ur, tessék szét nézni a sajás intelligenciájuk soraiban, ott nein "kétes mult"-ra fog ta-; lálni, Ihanem rovott múltra. Tehát a-ki üvegházban lakik, he dobálózzon kővel.
iiyok lem elli A 1 a berlii ja azt ján a vádolt
Sztrá u
TOI onal Pi 90 alka okt. 6-£ re Wor zetése ; lé,sekéi minden emelés ben do munkái sék, an for Wc káért r szervez kasok 1 rabérér szolid..] tóztattí
A fi zemi V£ az üzen szaksze a szocd( listák Í! hogy sz szerveze Avál rös sza] zat, (8 159 sz cseh nei kapott ( A m a vörös sorakozc mes ren vezetek valósulh kasok, a a cseh n hamaros lenségeil szakszer törekedn
EGYÍ AMI
WINDSO FRONT
talista rendszer eltörlésével és ,t>ecsületesebb, igazságosabb szoo:. ális társadal mi rendszer, felépítése-" vei fogjuk tudni kivezetni az alkohol degeneráló hatású halált hozó kann* iból. . .■ ."ry
Akik az alkoholnak rabjai, azok nem mondhatják magukra, hogy őoj tudatos munkások, mert már az**! öntudatlánságukat árulták el, ^ogS isznak és nem tudnak magukon ar*" kodni, nincs elég önfegyelmük, ho^ lemondjanak ezeil> méreg foj sárőL V
Számtalan eset bizonyítja, h^ vannak munkások,-akik felismerj
ezen méreg káros hatását és a kásmozgáloóa' fontoswSgá*. Vettek gnknák elég önuralma^ hogy leini Janak az alkohol élveizetröl és B*j hasraös: tagjai ai munkásnKWgaloií'j
Egy magát öntudatos mnnkáss** nevező egyén nem fog alkoholt 'éhr**' ni, de mihderi eszközzel, a IcgeréÖ** sebb' önuralommal igyekszik tői távoltartani, hogy téijiyleg hk^ hösy tagjává váijóitt a mimkfiBosztátr felsJEabaditó os3rtáIyh»hmak.
WINI tárvárosc tet nélkü lásukra: < tek össze bizonyitsi Icoló mtűil
A dele
böző-neve bői meghj
Ékom legátusok taki?líog3 l^gjóüiban
vsoB' mnnkások
liatárbzat< adak inindén'sz kezdve la^ gészen az feyüjtft 1 íor és kör jatságokal MONSTR. ttcnkinek ^sztrájkc i«a bezárt