12. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1962 szeptember la
KANADAI MAGYAR
1 í n
m u
Publlshed weekly by mt Canadian Hungárián Publishing Associauon. Proprietors, 44 Stafford St., Toronto 3, Ont
Szerkeszti: Schaeffer R. Ádám _ ügyvezető: Medgyesi Sándor Megjelenik minden csütörtökön.
Előfizetési ár: ^ ^
Kanadába évi $7.00.félévre $3.50, az Egyesült AU^aokba és óhazába $8.00
Minden levelet, csekket és money ordert küldjük. tCANADAI MAGYAR MUNKÁS, 44 Stafford St, Toronto 3, Ontario, ^^^^efon^^pire 4^097. - Levélben küldött pénzekért
felelősséget nem vállalunk. Printed by fiSveready Printera, Limited, Toronto, Ont_
o Az alábbi ismertető —i —e aláírással a Magyar Nemzet cimií lapban jelent meg.
A BUENOS Aires-i hires elnöki palota, a Casa Rosada körül ismét pörög a katonai puccsok ördögkereke. A távlati jelentésekben szinte ó-ránként bukkannak fel uj tábornokok és hadügyminiszterek nevei. A hadsereg különböző frakcii^i az egymás elleni küzdelemben a személyek felbukkanásától függően változtatnak frontot — s közben a hatalmas város egyre éhesebben^ az erőmű pusztulása' miatt, sötétbe borultan y^r. Vár —-noha a tényleges politikai megoldásnak még halvány Jaii-vonalai sem jelentkeztek az utóbbi napok juhtaharcai-ban. Közben Washington és a Buenos Aires-i* amerikai követség félhviatalos nyilatkozatokat ad és figyelmezteti a Guido elnökkel szemben fellépő katonai csoportokat, hogy "helyteleníti" az akciót és "nem ismer el*' katonai puccs során hatalomra kerülő rezsimet ...
Ezek az átlátszó nyilatkozatok valami kegyetlen tréfának tűnnének — ha egy nagy nép sorsa forogna kockán. Hiszen maga a Guido-kormány is, amelyet Washington a demokrácia bástyájaként "védelmez" — katonai puccsal került hatalomra márciusban, s csak vékony "alkotmányos" máz takarja a katonai diktatúrát. Guido elnök uralma formai. A Casa Rosadában március óta a három fegyvernem egy-egy megbízottja fi-g>^eli az elnök minden akcióját s a tényleges döntés a vezérkar kezében van. Éppen ezért folyik most ob'an elkeseredett birkózás a hadügyminiszteri szék körül — mert a konfliktus a hadsereg egyes csoportjai közötti
robbant ki s a vita a katonai diktatúra "keményebb" és "lágyabb" változatának hívei között folyik.
FRONDIZI volt elnök, aki még mindig a La Plata torkolatának egyik szigetén, a hadsereg fogságában van, maga is az amerikai politika támogatását élvezte 1958 vége óta, amikor elszakadva az őt uralomra juttató, a radikálisoktól a kommunistákig terjedő széles tömegbázistól elfogadta Washington politikai és gazdasági \'onalát. Tényleges erőként, s az amerikai politika biztonsági tartalékaként mindvégig ott állott Frondizi háta mögött a hadsereg, mindenekelőtt pedig a tengerészet és a légierő. E két fegyvernem (és különösen a tengerészet) tisztikarát jórészt az Egyesült Államokban képezték ki. Ezek a tisztek minden tényleges tái-sadal-mi-gazdasági átalakulás esküdt ellenségei, s hosszú é-vek óta az amerikai politika legmegbízhatóbb szövetsége seí.
Márciusban a politikai és gazdasági helyzet fokozatos romlásának reakciójaként kezdett kialakulni az egyes peronista csoportoktól a baloldali radikálisokig és a kommunistákig terjedő egységfront. A választásokon ez a szövetség hatalmasan előretört : általában 35 százalékát szerezte meg a szavazatoknak, a legfontosabb városi gócpontokban pedig ennél is többet. A hadsereg ekkor kilépett a színfalak mögül és leváltotta Fi*ondizit, aki nem általános politikájáért, hanem azért az "értékelési hibáért" raboskodik a La Plata-szigetén, hogy indulni
engedte a választásokon az ellenzéki erőket.
FRONDIZI tehát azért bukott el, mert módszerei már nem voltak elegendők a társadalmi-gazdasági szerkezet konzei-válására. Washingtont pedig voltaképpen csakis ez érdekli. Az Egyesült Államok természetesen mutatott bizonyos "vonatkozást" az alapvető amerikai érdekeket mentő katonai puccs ellen. Ez azonban csak szükséges taktikai lépés volt, hogy Washington a frissen hirdetett "Szövetség a haladásért" programját ne leplezze le egy katonai puccs támogatásának túlságosan nyilt akciójával. A Guido elnökségével leplezett katonai diktatúra néhány hét múlva már megkapta mindazt a támogatást, amit korábban Frondizi — és u-gyanazt a politikát is folytatta. Közben a társadalmi ellentétek fokozódó éleződése és a gazdasági helyzet romlása "keményebb" diktatúrát követelő tábornokokat is előtérbe tolt, akik Montero hadseregtábornok vezetésével "legalább ötéves" nyilt katonai diktatúrát követelnek. Éz ismét "kényelmetlen" Washingtonnak. Pé — akárcsak a márciusi puccs után—, most is megkaphatják a köztesek az elismerést, ha az amerikai politika ugy látja, hogy csak nyilt militarista diktatúrával lehet eltorlaszolni a társadalmi és gazdasági változások útját.
A "Szövetség a haladásért" programot Kennedy elnök részben azért hirdette meg, hogy tisztára mossa az amerikai politikát a koiTupt latin - amerikai diktatúrák nyílt támogatásának emlékétől s ily módon mélyebbre ágyazza a kontinensen az Egyesült Államok befolyását. Ez a program azonban ugyanakkor a korhadt társadalmi és gazdasági struktúra megőrzésének, az amerikai tőkebehatolás megkönnyítésének programja }s — tehát szinte töi'vénysze-rüen "kihívja" a katonai diktatúrát, mert bizonyos ponton tul már csak fegyverek súlyával lehet elfogadtatni. Argentína. Frondizi 1958-as behódolása óta az a-mer'kaí politika valóságos "próbaterepe" volt Latin-Amerikában. A mostani káosz ezért különösen jellegzetes képet nyújt a formális polgári demokráciának erről a törvényszerű "csúszásáról" a mind nyíltabb katonai diktatúra felé.
értők tervei számára. FVon-dizi uralomrajutása után bontakoztak ki ezek a tervek, amelyek hivatalosan a "stabilizációs terv" nevet viselték. A valóságban egyszerű tőkés liberalizálási akcióról volt szó, amelyet a formális pénzügyi egyensúly helyreállítására deflációs intézkedésekkel párosítottak. Ez a termelés stagnálásához, majd visszaeséséhez vezetett, bércsökkentéshez, elbocsátáshoz és a létfenntartási költségek emelkedéséhez. Mélyebb hatását tekintve, a "stabilizációs terv" lényege az volt, hogy gátlástalanul érvényesültek a tőkés világpiac általános törvényei. A 90 százalékban mezőgazdasági cikkeket exportáló Argentína exportjövedelmei egyre jobban elmaradtak a mind magasabb gép- és felszerelésimport költségei mögött. A deficit miatt behozatali korlátozásokat vezettek be, ami viszont a gazdasági tevékenység ujabb visszaeséséhez vezetett.
A mélyülő válság okozta bizonytalanságot a legutóbbi hónapokban tovább fokozta a Közös Piac diszkriminációs vámpolitikájának kibontakozása és a brit belé? pés. vitája. Az argentin export hegyedrésze irányul Közös Piac területre, s az angol belépés esetén már az export fele súlyos diszkrimináció alá esne, hiszen Nagy-Britannia egymagában u-jabb 25 százalékot vesz fel az argentin kivitelből.
AZ ÉPPEN egy esztendővel ezelőtt meghirdetett "Szövetség a haladásért" program évfordulóján az amerikai koncepciót legteljesebben követő és gazdaságilag viszonylag legerősebb latinamerikai ország szinte megállíthatatlannak tűnő gazdasági "zuhanása" visszahat a program politikai válságára.
washingtoni gazdasági szak- Kossuth Lajosaitól tunni
.^^1. .----rv... tunk meg, itt pedig aS
Rielektől, a Willilm S MacKenziektől, a fi neauktól, Tecumseth indián
vezértől, Brock altáborSS tol, napjainkban pedig m
Naughton tábornagytól ta*
nulunk, aki mozgósít a Dit
fenbaker—Bennett áruláséi.
len. A Munkásban a senkié-
lott meg nem hajló erélyes
honfiul írott szót tisztelik oI-
vasóink, és azt a bizalmat
amely a népre támaszkodik
nem pedig nemzetáruló u!
rákra és azok judáspénzé-
Történelmünk megtanított ra, hogy amíg nem tágítunk a neptol, amíg nem leszünk arulok,semmitől sincs okunk félni. Harcos multunk nem lesz elfelejtve, amíg haladó' magyarok lesznek ebben az orjszágban. EitőI tanusko-dott vasárnap az Ady Park-ban zúduló esőben is összejött torontói és oshawai barátaink kiállása.
Bízvást tekintünk az Ady Parkban tapasztalt valóság talaján a küszöbön levő lápkampányunk felé. Noha sok gyász éri öregedő sorainkat, s a visszavándorlók is veszteségeink, uj kampányunk síkeres lesz, ha valóságérzettel tűzünk ki célt magunk elé, ha elérhető eredményért indulunk m^inkába.
Nagyon köszönjük a Kossuth Betegsegélyző Egylet vezető gárdájának, abban az Ady Park részben fiatalokból álló bizottságának, hogy helyet adtak lapunk akciójának. (Sch.)
EZ A BOMLÁSI folyamat, a-melyben a "Szövetség a haladásért" politikai válságának kifejezője is — egy mind élesebb gazdasági válságot takar. Argentína egész Latin-Amerika legfejlettebb és gazdaságilag legerősebb oi-szága, amely a kedvezőbb területnek mutatkozott
a
Zuhoqó esSben . •«
(Folytatás az l. oldalról) gek gazdái, természeti kincseink, gyáriparunk, közoktatásunk, kultúránk tulajdonosai. Nemzeti szabadságunkért szólít lapunk forradalmi tűzbe, amelynek lángjai nemsokára bizonyára k) fogják földünkről pörkölni az idegen fosztogatót, aki miatt sok a munkanélkülínk, sok a főiskolai képzettségre vágyó ifjú, aki tantermek és tanerők hiányában nem válhat a nemzet közkincsévé. Forradalmat vívunk az ellen, hogy jenki imperialisták hidegháborúja gyarmatosítson bennünket, majd pedig — ha érdekei megkívánják ~ hamuvá égessen bennünket.
Lapunkban a frontharcos bátorságát tisztelik olvasóink. Azt a bátorságot, amelyet a szülőföld Dózsáitól és
az alábbi helyeken vehetik meg a Munkást:
CALGARY '
Petrie's News Stand 721A 2nd St. E.
HAMIt-TON
Doneff Shoe Shine and Magazínes 294 James St. N.
LETHBRIDGE
Club Cigar Store
5th Street—3rd Ave South
MONTREAL
Magyar Gyógyszertár 1469 St Lawrence Blvd.
TOHONTO
Ukrainían Book Store 324 Queen St. W.
Magyar Otthon 350 Dundas St. W.
College és Bathurst Street sarok
VANCOUVER
Universal News Stand 112 E. Hastings St.
WELLAND
Cirocco Confectionery 529 King Street
WINNIPEG
Co-Operative Book Store 882 Main Street
HOLLYWOOD
Universal News -Agency 1655 N. Las Palmas
(Folytatás az 5. oldalról) kai ellentétek, hanem általában egész Nyugat-Európában is, mindenekelőtt Anglia és Nyugat-Németoi^szág között, .
flüTÁN Anglia az Egyesült Államok nyomására hajlandónak mutatkozott a csatlakozásra, tovább szaporodtak az imperialista ellentétek. A Közös Piac országai azt követelik.hogy Anglia feltétel nélkül fogadja el a Közös Piac
valamennyi kikötését, Anglia viszont engedményeket probal kicsikarni a Közös Piac tagállamaitól. Ha Angha ugy lépne be a Közös Piacba hogy elfogadja a tagállamok követeléseit, akkor csapás eraé a Brit Nemzetközösség or^ szagaival való kereskedelmi kapcsolatait, az e-lonyvamok rendszerét és a steriingövezetet.
A nyugat-európai kis országokra nézve a Közös Piachoz való csatlakozás azt jelentené,hogy
iSlí-^'^'^i^'^^f.^^^ nemzeti, gazdasági és politikai erdekeiket. A kis országokat fenyegető veszély annál inkább fokozódik, mert a Kö^
zös Piac szerveiben a fontos kérdések eldöntésénél nem az egyhangú határozatok elvét, ha-• nem a többségi elvet alkalmazzák. , A Közös Piac politikai iránya lehetetlenné teszi, hogy annak részvevői fenntartsák semlegességüket (amennyiben azok). Ennélfogva a-zok a kísérletek, amelyeknek célja Svédország, Svájc és Ausztria bevonása a Közös Piacba, tudatosan számolnak azzal, hogy ezeket az országokat bevonják az agresszív katonapolitikai tömbök rendszerébe is.
(Folytatjuk)