Si^üDtái MAOYáft mmá&
[
rí
j
I
ss
tó
fi
ti
Az októberi forradalmat követő napokban több olyan esemény tör lént, melyek arra mutattak, hogy a szociáldemokrácia a forradalomnak az elgáncsolására mindent elkövet és erre erejét is összpontosítja. A munkásság körében nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy a szociáldemokrata miniszterek, hűségesküt tettek a már elkergetett király kezébe, hogy vonakodtak a köztársaságot kikiáltani, hogy hat hétre az osztályharc felfüggesztését kérték stb. Ennek az elégület-knségnek az első megnyilvánulása volt a Tisza Kálmán téren meg-urtott gyűlés, mely a köztársaság kikiáltását követelte. — A következő napokban — november ekö hetében — László Jenő, Vágó Béla, Rudas László és én többször összejöttünk a Vilmos császár u-ti Seeman kávéházban, hogy a további teendőkről beszélgessűkT Nem gondoltunk külön párt alakítására csak arra, hogy az ellenzéket, a f oradalmi munkásságot gyű-lekeztesük és a szociáldemokrata párton belül mint ellenzéket összefogjuk és a szociáldemokrata pártot balra szorítsuk.
A tanácikozásokban nem sokára bevontuk Korvin Ottót is. Egy végleges politikai plattformban nem tudtunk megállapodni, abban egyeztük meg tehát, hogy az októberi forradalomban részf vet. elvtársainkat értekezletre hivjui egybe, hogy a további teendők felöl tanácskozzunk. A köztársaság kikiáltása előtt két ólyen értekezletet tartottunk, melyek azonbar nem vezettek pozitiv eredményekre.
A köztársaság kikiáltásának naj ján, november 15.-én, az ellen zék azonban mégis életjelt adotí magáról. Az orosz tanácsköztársaság végrehajtó bizottsága elnöké nek, Swerdlov elvtársnak, a magyar proletariátushoz intézett szil. ratáviratát — melyet Garamy Ernő szociáldemokrata icereskedel-mi miniszter az Íróasztal fiókjábi rejtett, de amit mi a rádió állo másnál alkalmazott egyik tiszttő megszereztük — kinyomattuk é az Országház téren repülögéprő leszórattuk. Ez az első fellépésűn! és főként az, hogy a kormány gyen gének érezte magát, hogy a rádió gram megszerzésére és a repülőgépek használata miatt ellennűk felléphessen természietszeraleg bátorságot öntött belénk. Egy Oroszországból haza érkezett hadifogolytól Korvin Ottó két röpiratot kapott, melyet még az nap este elhatároztunk a kinyomatásra. Mind annyian éreztük, hogy az események hajtanak bennünket a cselek-
denki a párt szakadás ellen foglalt állást, mig végre abban állapodtunk meg, hogy az ellenzéki elérnek gyüiekeztetésére a legközelebbi napokban a szociáldemokrata párton belül egy "Szabó Ervin Kört" alakítunk meg. Már az értekezlet vége felé járt, mikor megérkezett Seidler Ernő, ki Vágó Bélával félre vonult tanácskozni. Az értekezlet végén közölte velem, hogy megérkezett Moszkvából Kun Béla elvtárs, akivel ő más nap reggel találkozni fog. Kun Béla elvtársat Vágó is meg én is már 15 éve ismertük még a háború e-lőtti mozgalomból és tudtuk róla, hogy nagy szerepet játszott az o-rosz forradalomban. Anélkül, hogy beszéltünk volna Kun elvtárssal tudtuk Vágó is meg én is, hogy megérkezése az ellenzéki mozgalmat fordulópont elé állította.
Másnap Kun elvtárs találkozott Vágóval, Rudassal, Korvinnal velem, a következő   napon pedig Chlepkóval, - MikuUkkal   és a nagyobb gyáraknak az ellenzéki vezetőivel. Kun elvtárs uj párt alakítása mellett foglalt állást, melyet mi továbbra  is elleneztünk. Abban azonban mindanyian megegyeztünk, hogy   "Vörös Újság" cimmel egy uj lapot inddtunk és csak a lep megindulása után vetjük fel és tárgyaljuk meg az uj párt alakításának kérdését. így ha .ároztunk  az   értekezleten, me-yet Rózsadombon, Korvin Ottó A-postol uccai   lakásán tartottunk, nelyen a fent nevezett elvtársakon dvül az Oroszországból érkezett Fancsik, Vántus és Feckó, stb. elv Ársak, valamint mint egy tiz gyár :íllenzéki vezető vett részt.
A "Vörös Újság" elsőszámának 1 kéziratati gyorsan együtt voltak 33 negy izgalommal vártuk az el-jő számnak a megjelené ét. A lapot egy József-térí zug nyomdába .lyomták. A nyomda körül biztosi-:ási   szolgálatot  rendeztünk be. Többen bementünk a nyomdába és lajtottuk a gépeket, mert a nyom-lász szabotázsa következtében az elektromos   vezeték felmondta a szolgálatot. Akik ott voltunk mind dolgoztunk, csak hogy  a lapunk megjelenhesen. Izgalomal vártuk, logy mikor dobja ki agép az első példányt. László Jenő ceruzát tartott a kezében és mikor megjelent az első példány   röktön   ráírta a megjelenés pontos dátumát,''6ráját és percét, csak   ezután kezdtük szemügyre venni a "Vörös Uj ág" első számát. Nagy volt a meglepetésünk, mikor láttuk, hogy a lap, a  Kommunisták Magyarországi Pártjának lapjaként jelent meg. A lap megjelenésének  ténye olyan
házaspár szimpatizált  a mozga-
lomal és a syűiés idején eltávoztak a lilásból és a házigazda szerepét Korvin Ottóra ruházták. A^ alakuló gyűlésen xészt vettek: Kui. Béla, László Jenő, Korvin Ottó, Vágó Béla, Vántus Károly, Jancsik Ferenc, Feckó, Chlepkó Ede, Por Ernő, Mikulik, Sugár Tivadar, Seidler Ernő, Rudas László, Szántó Béla, Szaton Rezső, Horíssik János, Mosolygó Antal és sokan mások, akiknek a nevére már ne±
l
vésre, de egyikünk sem volt tiszta-. benyomást   tett valamennyiűnk-
ban a legközelebbi teendők felől. Másnap ujból ujabb értekezletet dvül hivtunk egybe a Munkások Irodai-
él- i|| mi és Művészi Egyesületének helyi t. A Bégébe. Itt már a bolsevizmusról
folyt a vita, anélkül, hogy valaki is tisztában lett volna azzal, hogy mi a bolsevizmus. A legtöbben a bolsevizmus alatt valami uj teórí-át értettek, mely szakit a marxizmussal. Rudas László nagyon élesen szembeszállt ezekkel a magyarázatokkal'és nagy hévvel magyarázta, hogy a "bolsevizmus" nem eg^'éb, mint a hamisíthatatlan osztály harc. Ezen az értekezleten már az uj párt alakítása is felmerült, de Rudas Lászlón kivűl v^m-
4
i
re és éreztük, hogy ez a pillanat fordulópontot jelent a magyarországi munkásmozgalomban és a forradalom. további menetében. Most arról kezdtünk tanácskozni, hogy mikor tartsuk meg a párt a-lakuló gyűlését. Közülünk senki sem ütközött már meg azon, hogy a "Vörös Újság" a párt létezését hamarább bejelentette, mint az meg alakult volna.
A párt alakuló gyűlését a következő vasárnapra, november 24-é-re tűztük ki. A helyiségről való gondolkozást Korvin Ottó válalta magára. Az alakuló gyűlés Korvin Ottó fivérének. Kellen Józsefnek budai lakásán folyt le. A Kellen
i
M
A MAGYARORSZÁGI PROLETÁR DIKTATÚRA BEJELENTÉSE
A "VÖRÖS ÜJSAG" BEJELENTI A DIKTATÚRÁT.
emlékszek és ezért ezektől itt moiX bocsánatot kérek.
Az ülésen Vántus Károly elnökölt, a refrátumot Kun Béla elvtárs tartotta, amelyben ismertettt a forradalom helyzetét, azt a szere pet, amelyet a forradalomban ai orosz proletariátus betölt és azi ami a magyar proletariátusra várt. Kifejtette, hogy ezeket a feladatokat a naagyar  proletariátus csa!. akkor lesz képes betölteni,ha meg alakítjuk a Kommunisták Magyarországi Pártját, melynek feladató a szociáldemokrata párt szociálso-viniszta politikája helyett a forradalmat képviselje, hogy a forradalom tovább fejlesztésére szervezze a munkásságot és a hatalom átvételét tűzze ki a főcéljául. A referátum felett rövid   vita indult meg, mely után az értekezlet rövidesen kimondta a Kommunisták Magyarországi Pártjának a megalakítását. Utánna   letárgyaltuk a szervezeti kérdéseket, a legközelebbi agitációs, propaganda és organizációs   feladatokat és megválasztottuk a Központi Bizottságot. A Központi Bízott-ág tagjai lettek: Kun Béla, László   Jenő, Korvin Ottó, Vágó Béla, Vántus Károly, Jancsik Ferenc, Chlepkó Ede, Seidler Ernő, Rudas László, Szántó Béla, !Por Ernő, Számueli Tibor, Hirosík János. Az értekezlet megbízta a Központi Bizottságot, hogy egy tartalék "Központi Bizottságot jelöljön ki, arra az  esetre,   ha a Központi Bizottságot letartóztatnák, hogy á  párt   vezetésének a folytonossága csorbát ne szenvedjen.
Az értekezletet követő hónapok a magyar proletariátus győzelmei közé tartoznak. Akik szociáldemok rata párt régi ellenzéki mozfShna-iban részt vettek, csekély kivétellel csatlakoztak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A mun-Jcáság bizalma rohamosan fotdult a Kommunisták Magyarországi Pártja felé, mely a propaganda és agitációnak Magyarorrzágon eddig ismeretlen lendületével vetette m^át a tömegek közé. A rend pártjává vedlett szociáldemokrata párt csakhamar a tömegek nélküli párta lett és a Kommunisták Pártja teljes erejével vezette a tömegeket Március 21-ikén a hatalom meghódítása felé.
Szántó Béla.
Irta: A. W.
Tizenöt évvel ezelőtt Magyarország munkássága a dolgozó-szegény parasztságagl együtt magrá-űoz ragadta a hatalmat lál9 március 21.-ikén c megteremtette a proletariátus diktatúráját, TA-x^íACSMAGYARORSZAGOT. Tizenöt évvel ezelőtt a magyar dolgozóké volt a gyár ,a bánya, a xold és minden hatalom. Az évtizedes elnyomatás, és kegyetlen kizsákmányolás vasjármát, amit a magyar véreskezű parazita banda rakott a magyar dolgozókra, tizenöt évvel ezelőtt széttépte a magyar proletáríátus s megálljt parancsolt minden további fosztogatásnak. Ti zenöt évvel ezélőtt a magyar munkásság magának termelt, maga i-rányitotta és igazgatta gazdaságait. Tizenöt év előtt apalotákban, grófi kastélyokban a dolgozók lak t^k, azok, akik véres verejtékkel azt felépítették.
A tizenöt év előtti magyar pro-letáriá^tus diktatúrájának lengő zászlaja a magyar mtmkásságnak és szegény parasztságnak világító fáklyája, a felszabadulási harcba biztató, utat mutató fegyverténye marad, örök dicsősége marad a magyar munkásságának, hogy máso diknak az orosz dolgozók után a Kommunisták Magyarországi Párt jának vezetése alatt a nemzetközi proletár forradalomba vetett hittel és akarattal a munkásság és szegény jarasztság harcának élére mert állni. _
Ennek a bátor és semmitől visz-sza nem ríadó pártnak a vezetésével tizenöt és előtt a munkásság volt az ura a gyárnak, a földnek, — ma a burzsoázia véres diktatúrája alatt nyög. Tizenöt és előtt a földmunkás rendes megélhetésért dolgozott a munkásállam földjén, ma éhbérekért, gyerek és asszony ingyen robotolnak a földesurak birtokain. A tanácsállam uralma a-latt a dogozó paraszt nem fizetett adót, ma a legkönyőrtelenebbűl sújtja a gyilkos Horthy-Gömbös u-ralom a határtalanságik feszitett adóterhekkel, elveszi adóba tehenét, lovát, utolsó malackáját, a pár náját a feje alól, a földet a lába alól és az utolsó falatot gyermeke szájából.
És ha valaki szót mer emelni a magyar rablók ezen fosztogatásai eljárása ellen a munkásság érdekébe, azokat lövik melbe-íejfie s dobják a börtönökbe, mint "aljas" követelődzőket, mert szerintük, a-ki követelni mer ,az mind aljas söpredék. De nevezzék is bárminek, nem fontos, ezt feltartani nem lehet. Nem lehet! sem akasztófával, sem golyóval, sem börtönnel, a lavina forog és már nincs is mesze, hogy kitörjön. A magyar bur zsoázia rablók hada, akit a dicső proletárforradalom már egyszer ledöntött trón járó!, remeg a má-
sodik proletárforradalomnak még a hírétől is. Éppen'azért minden legkisebb megmozdulást vérbe fojt, áhol csak teheti. De ez nen. mehet igy a végtelenségig, amit bizonyít az, hogy a véres irtóhad-járat ellenére is küzd és szervezkt dik a magyar proletariátus második TANACSMAGYAR0R8ZAG megrteremtéséért.
Tudja a magyar proletariátus, hogy mennyi vérbe, drága proletái vérbe került az első tanácshatalom, amelynek teverése után a ma gyar dolgozók legjobbjait gjilkol ta, herélte, akasztatta és bőrtönöz te a Horthy-Héjjas-Prónai szadista véreskezű gyilkos különítmény. É lénken emlékezetűnkben van a ma gyar dolgozóknak Sallai Imre ét Fürst Sándor elvtársaink kivégez-tetése, anut még számon kér majd — és valamennyit — a véres csizmás  Horthy  gryilkosoktól. Igaz nem az első rémtette volt ez a ms. gyar reakciónak és nem is az u-tolsó. De hiába a fehérterror minden dühöngése az osztályharcot nem lehet bitófával betiltani.
Sallait és Fürstöt kivégezték. De ők nem magukban álló egyének voltak, hanem a' forradalmi proletáríátus nagy hadseregének katonái. Sallai és Fürst és valamennyien, akik az eszméért életükkel fizettek, mindannyiunk érdekéért haltak mártírhalált. Ez pedig valamennyi elnyomott szenvedő munkás csatasorba hívását jelenti e rabló rendszer megdöntésére..
A mai történelmi jelentőségű na pókban minden kanadai magyar dolgozónak az legryen a jelszava; hogy csak előre, nincs vesztegetni való idő. Teljes adaadással és elszántsággal igyekezzünk segítségé re a Kommunisták Magyarországi Pártjának, hogy mielőbb sikerre vigye a szurony erdőkre épített Horthy-Gömbös uralom megdöntését, Szovjet Magyarország megteremtésével. Minden támogatást megadni a Magyarországi Vörös Segélynek, hogy fennakadás nélkül folytathassa önfeláldozó elvtár saink védelmezését az osztály bírósággal szemben, valamint elvtár saink hozzátartozóinak segélyezését. Ezeket a harcos segélyezési ak ciókat kössük össze a kanadai Horthy reakció kíméletlen leleplezésével. Adjuk tudtára minden kanadai magyar dolgozónak, hpgy a Horthyék winnipegi szócsöve (K.-M. V.y az otthon nyomorgó testvéreink véres verejtékén van fenntartva. Ugyanakkor hűséges kutyamódjára támogatja a kanadai kapitalista osztályt azzal a céllel, hogy az itt élő magyar munkásságot mégjobb'an akanadai tőkések szolgálatába állitsa, mint tette ezt eddig.
Kanadai magyar dolgozók! Tömörüljetek forradalmi szervezetekbe, sorakozzatok a MVS támogatá-
a magyar
A proletár diKtatura oly hirtelen jöct, oly nyugodt és dmpozán. menetet vett tel, hogy a burzsoá-.iiának sem ideje, sem ereje nem «rolt ellene azoimal ellenállást ki-jiejtenL Látszólag tehát belenyu-<;odott sorsába és semmi jele nem. «olt annak, hogy az uj rend ellen Jármi módon is küzdeni akar.
Osztálytudatos proletár előtt nem lehett titok, hog>' ez az állapot sokáig nem tarthat a a burzso-á osztály, mely oly kíméletlen voli .kizsákmányoló eszközeinek mt;gvá-lasztásánál, nem fogja nyakát ön-.tént a kard alá tartani, öngyilkosságot egy osztály sem követett el, .ekevé..bbé az az osztály, mely a profitért, haszonért öt év óta a /ílágot lángtengerben tartja. Mi-.{or a magyar burzsoázia az első meglepetéséből fclocsulódott, aZi a módszert kezdte alkalnuzni, me-.yet az állatvilágban mimirki né •ren ismerünk. A proletariátus rég. narci eszközéhez hasonlóan ők ii "szakszervezeteket" alakítottak, például "Gabona ügynökök Egyesülete" "Gabona Szakmunkásol. Egyesületévé alakult át és a kerei kedők és iparosok szervezetekbe tt möi-ültek. így vált lehetségessé, hogy akik még tegnap « munkásol. kiz«ákmányolói, vagy élőzsdije. voluk, moot a tagsági könyvecske vei felvértezve ott nyüzsögnek éb tolakszanak, ahol a proletárdiktatúra az igazi proletároknak akarja osztani az uj rend eredményeit.
Mikor a szocializáló népbizottság átvette a régi kereskedelemügyi minisztériumot, első tette volt, hogy az összes üzleteket bezáratta és az összes raktáron levő árukról leltárt vetetett fel. Mind annyi an tudjuk, hogy á négy és fél éves háború és az utánna következő öl hónapos rablógazdálkodás teljesen kimerítették s ezért minden igyekezetünk oda irányult, hogy még meglevő árukat azoknak juttassuk, akik arra. legjobban rá vannak szorulva; a háború alatt lerongyolódott proletárságnak. E-zért választottuk meg a házbizott-ágokat. Amelynek tagjaitól első sorban azt követeltük, hogy szakszervezeti proletárok legyenek. A munkásnegyedek proletárjai eleget is tettek ennek a rendeletnek, 8 az ő bizalmi egyéneik csak annak adtak engedélyt  vásárlásra, akik
sára nehéz küzdelmébe. Segítsétek leverni a munkás és parasztok tízezreinek holttestén keresztül dia-dalmoskodott, tizenöt éve pusztító magyar ellenforradlmat! Éljen az első Tanácsmagyafország dicső em léke! Éljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Le amagyar gyilkos burzsoáziával! Harcot a fa sízmus és a háború ellen a Szovjet Unió megvédéséért! Könyörtelen harcot a második Tanácsmagyarország megteremtéséért!
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1
Proletároki Nem a szavak a tettek ideje következett el. Magyaror szág proletariátusa kezébe vette a saját soriának intézését Ez a lonradalom meghozta a proletáregy séget, nem csak Magyarországra vonatkozóig, de nemzetközUeg is. A^poUtikai hatalom megragadásával belekapcsolódott a magyar pro-líí"*ÍI^ forradalom élöha
dába. Győz a nemzetközi forrada-5  t proletárátus még-
ff<íte a történehni hivatásának teljesítését. Az ő küzdelmeire szegeződik e pillanattól kezdve teljes szolidaritással az egész Balkán rf.* ,^olt osztrák-magyar monarc-niának burzsoáflköztársaságbk min aen proletárjának szeme. ~ . Magyarország nem á proíetári-átusé lett. A politikai hátalom kefébe vételével éppen ugy á neinzá Kö*i- proletariátus szent földje. n«mt SzovjetoroBzország. Ma meg-*«djük a kapitalizmus kizsák-^^yió rendjének a kisajétítását, ^gBzakit minden együtt mfi-^ a prolétárság <burzsoáziá-
reífí^t a hatalmat, lefegy-knlH   "f^^t «s á felfegy-
^^"^ÚtemtSÍ forxadaloih .^^ munkások, katonák és t-P^'asrtok tanácsaiba, a Ou^T^^S minden szer^e-dolSzőS Snkormááyzathoz jut SÍm^'^K- Mentesen a bnf-^íwa bfirx^^öc^^
dolg^^   Bontakodt   az ní nakor csak az eszik, aki döl-
gozik.
Ez volt az alap, amit hirdettünk amelyet'hirdetünk és. terjesztünk minden akadályon keresztül s a-melyre ráállott ma Budapest pro-letáriátíósa minden kivétel nélkűL Ez tette meg a szervezett egységet és mától kezdve minden forradalmi proletár egy csata sorban küzd a szocializmusért, a kommu^ nizmusért
Dé ez nem az az idő pont is, a-mákor aki nincs velünk az ellenünk van. És Jaj annak, aki a proletáríátus felemeli a ke-zét.,Á szabadság csak aríra van ina, hogy a Idzsákmányolást rombolhatjuk és a kommunizmus tér-, melő és társadalmi rendjét épit-hesük. Aki a kizsákmáinyolást a-karjá megőrizni, aki a. kapitalizmust akarja vissza csinálni, annak a számára a-: proletárok földjén nem térem szabadság. Ez á pfölé-láríátus foradahni diktatúrája és jaj annak, .ezerszer jaj, aki á ker zét méri éUene felémeláL
Bár i akárki legyen is áz^ belső vagy külső eUens<^, egji^&nt pusz tüI az útból, mert á proletariátus most veszíti el láncalt és felsza^ badult fegyveres kezeivél pokolba küldi elélniégeit.
Nem áUnnk egyédOl, mellettűnk van   Szovjetoroszország,  ; mellettünk van áz egész vflág proletárí-átíúni, nielirét a hajt a forradalomban.
*«>«»*J«a r^|e» |»iiu*áydilttm. na'22-IH; ffláiaál)ia!É#'"Sr^^^
ELVTÁRSAK!
Tizenöt éve, hogy Magyarország dolgozó népe megtörte a magyar herék uralmát 1919 március 21 örökké emlékezetes napján magyarországi proletariátus magához ragadta a hatalmat Négy és fél hónapon keresztül ez az ország a mi hazánk volt, nem pedig a gyárosok, bankárok, grófok, papok Kánaánja.
MUNKÁSOK! GYÁRAK, BÁ-NYÁK,, URADALMAK ROBOTO-SAII MUNKANÉLKÜLIEK! EMLÉKEZZETEK:
15 évvel ezelőtt a fegyever, a hatalomba ti kezetekbe került. A munkás volt az ura a munkának, gyáraknak, bányáknak, latifandu-moknak. Bármenyire is acsarkodtak a kapitalisták és a szakszervezeti bürokrácia, a munkásság bebizonyította az érettségét a forradalom megvívására 03 a proletár-állam vezetésére. A dolgozó munkásnak émberí niegélhetést biztosító munkabér, a munkanélkülinek állani   segélyj "a mezőgazdasági munkásnak felemelet; napszám, he tédik - .'arátóréöz  j,utbtt osztályrészül; A ma burzsoá fényűzé.t szol gáló fürdőhelyeken   pihenésre vágyó niiinkáfiok tízezrei gyógyultak. MUNKÁSASSZON YOK! '   ; EMLÉKE^^ Á   burzspázia paiotáiba titeket & gyéiitnekeitéket helyezett hé a győztes proletárforradalom. Egész ségeif lakás és ingyenes gyógykeze-léi 'járt; minden munkásnak- Az' ifjú Tanácsköztőrsaság első gondja-közé .tartozott a kapitalizmus ál-^íd ^soksswrosan sújtott munkásnők felszabadítása^ á tör-vényes védelme. SZEGÉNYPÁRASZTOK!
EMLÉKEZZETEK! Tizenöt évvel ezelőtt a föld a dolgozók    tahácshatalmáé lett : fégy és fél hőnapila letiint a: grófok 'éa: ngayÚrtokospk évszázados elnyomó, hatalma,  a baiikok pa-xasfEtnyuzása;; A. dolgozó parasztság minden, adó terhétől égy^^^x^ pásra saegÉizabadultAcj^^ VivÍDáiiyai^felett a munkások'.és a parasztok : VSrős ' Hadseziege állt iltitéavivtáa gyikebiiieB haxoi
\ i
magyar urakal s a külföldi impe-ríalista rablók cseh, román, jugosz láv zsoldos seregeível. IFJÚMUNKÁSOK!
EMLÉKEZZETEK! Hat órás munkaidőt, megélheté.ít hozott a számotokra a győztes pro letárforradalom. Forradalmi törvényszék elé került az a mestes, aki tetleg bántalmazni merte az ifjúmunkást Az iskola a szakképzés a ti szervezetetek ellenőrzése alá került
KATONÁK! ElVILÉKEZZETEK!
A tanácshatalom véget vetett a tisztek önkényének, fegyelmi jogának. A munkások és parasztok tanácsaiban, a proletárállam kor mányzásábán résztvetek a szabadon választott katonaküldöttek is. Nem a kapitalisták zsoldosai, hanem a munkástársadalom megbecsült tagjai, a felszabadult forradalmi harcok ünnepelt tagjai voltak a vörös katonák. MUNKÁSOK!
SZEGÉN YPARASZTOKI
KATONÁK! Négy   és félhón4)os dicsőséges proletár forradalom után, á cseh, román,   jugoszláv kapitalistákkal, az áruló szociáldemokráciával ezö-vetkezve leverték'az ifjú Táhács-köztérsaságot és újra véres igájuk-ba.hajtbtták a dolgozó népet Azóta á gyárosok, bankárok, faaszta *« urai bitorolják a hatalmát A fegy ver újra a dolgozó liépnék az el nyomását sisolgálja. A gyilkos be-dózás szipolyozza, hajszolja és u gyanakkór soha nem látott mühka nélküliség sújtja a proletárt.   ; A munkanélküliéit milliós serege az éhhalállal néz farkasszemet. Ingye nes   kényszermunka a nincstelen nyomorgó tömegek   Bzátaárá. A győztes ellehforradalom álnok föld reformokkal hitegette a falu mun-ká:3Ít, most meg a BzegényparaBzt és   kisgazdák feje alól az utolsó párnát; is kihúzza^ a , végrehajtó; Kegyetlen véres üldözéssel tiltják á dolgozók szervezkedését^. Tilos az önvédelem a. gaz kapitalista űldö-; zésétícel szemben. Statáríummal; bitófával   fenyegetik és föld alá szorítják a koéimunisták lelszabá-díttí'mozgiűmát,;;;';'c, ':y^':--!\ 'í-v^'^v^' De; hiál^ á mdhkáspsztály
bakötése, hiába a munkásosztály üldözése, a burzsoázia hóhérainak embertelen gyilkolása, hiába a ren dőrspíclik és provokátorok hadának ránkszabaditott gaz bandája a Kommunitták Magyarorczági Pártját nem lehet megMiainisiteni mert az az összes dolgozók vezető forradalmi pártja. Hiába akarták kioltani az emlékezést a levert proletár forradalomra, az elpusztíthatatlan emlékeket vert' a proletár szívekbe! S a halálos vál.-.ág-ban vergődő kapitalizmus tengernyi szenvedése ujjúit erővel lobbantja lángra az emlékezés fáklyáját az első Tanácsköztársaságra, mely kifogyhatatlan tartaléka a magyar dolgozók osztályharcának és egyik záloga a diadalmas, leveritetetlen má«odik Tanácsma-gyarorszác eljSretolének.
Elvtársak!   Másodszor jobban csináljuk! A KMP nyíltan kijelenti a dolgozók színe előtt, hogy tanult a mult hibáibóL Másodszor nem egyesülnek az áruló szociálde mokrata   vezérekkel! Másodszor néni tűrjük, hogy a munkásosztályon belül aknázzák alá a proletár diktatúrát, hogy a burzsoyziával és az antantmissziókkal paktálva adjanak el bennünket   mint tették 1919-ben, hogy aláásásuk gyümölcse ként Peyermínuztersége alatt Idnozsák, bebSrtohozzék és gyilkol ják le a proletariátus legjobbjait, mint teszi azt az elelenforradalom Magyaror:.zágon. A proletárdíkta^ tura fenmaradásának elengedhetet len feltétele, hogy a munkásosztály odamgja az őt ma Is eláruló, osztályharcot letörő, a proletárellenállást megbénító szociáldemokrata vezéreiket ahová valók; a bur zsoázia szemétdombjára.
A KMP elsőrendű harcifelada-tának tartja a nagybirtok kisajátítását ésc a nagy birtok s ennek a mezőgazdasági munkások között való ingyenes, felosztását. 1919-ben ezt nem tettük. Ez a mulasztásunk éket vert a munkásság és a földet váró^ parasztrág közé, gyengítette a proletárdiktatúrát megkönjriette az ellenforradalom győzelmét A munkást, a dolgozó parasztot az egyaránt sujtő fasiszta diktatun^ megtanította 1919 Ó-
ta, hogy — miként az orosz proletárok — ő is a dolgozó parasztsággal testvérszövetségben, a nagy birtok kártalanitáií nélküli fuosz-tásárét való együttes forradalmi harcban keresse felszabadulásának útját
Nézzetek a Szovjet Unióra! A győzelmes   proletárdiktatúra országa a tükörképe, hogy a jólétnek, a szocialista építőmunkának milyen fokán állunk mi is, ha 15 évvel ezelőtt  kivívott magyarországi Tanácsköztártaság nem esik áldozatául a burzsoázia elenforra-damának, a belsőszociáldemokrácí-a árulásának és a saját hibáinak. A Szovjet Un'íó nem ismer munkanélküli ínséget Ott nem kilincsel munkáért   polgári jótétemé-nyewkért   éhesen,    rongyosan a munkás, ott évente 2^3 milió uj proletár sereget állítanak munkába. Ott nem szűntetik meg egyre másra az üzemeket, mint a világ őszes kapitalista orsz"ágaiban, hanem a szocialista öt éves tervek alapján £oha sem látott hatalmes uj gyárakat építenek, melyek kielégítik a növekvő szükségleteket Ott nincs kilakoltatás a télfagyában, mert a  proletárok lakásait százezer számra építik. Ott nincs adó vérehajtás, hanem minden sze gényparaszt   a'dómenteségben ré-szé.űl. Traktorokkal gépekkel se-gitit a proletár álliam a szegény parasztokat a Jobb megélhetéshez, szabad és kulturált megélhetéshez a falvak népét Ott nincs kapitálisa válság, hanem szocialista építés. Ott nincs fasiszta szolgaság, hanem amunkások és parasztok a-karatán,   a ; nemzetiségek szabad önrendelkezési  akaratán fayugvó szocialista szabadság. A maga sorsát látja minden dolgozó megtestesülve a győzelmes szocializmus országában; Ezért övezi a Szovjet Uniót a dolgozók szeretete. Éa e-zért veszií körfii a kapitalisták Ián goló gyűlölete.
MUNKÁÉRT! KENYÉRÉRT! A NAGYBIRTOK FORRADALMI ELFOGLALÁSÁÉRT ÉS INCYE^ NES FELOSZTÁSÁÉRT! Le • fasiszta éhség dikUturávali .e az imperialista báborus készO' ^Mésel! Éljen a gy^ízelmes prole-
erre igazán rázorultak. Nem így azok anegyedek, melyekben a burzsoázia lakik. Itt"6kzakszcrvezeti. ek lettek a bizalmin férfiak, akii. ösze játszva a burzsoá alakokkal, megadták a lehetőséget nekik arra, hogy bevásárlásaikat majdnen. az eddigi keretek közt folytatták.
Az uj vásárlási rend kéthetes tapasztalatai azt mutatják, hogy a burzsoázia mint a háború alatt, ugy most is árukészletek felhalmozására törekszik, ós azt a szűnjék unkát, hogy azt a csekély rendelkezésünkre álló árut csak is a proltároknak juttassuk, kijátszani igyekszik. Csak, hogy arra nem i:ondolnak, hogy azt a vásznat, a-mít most ők a proletár a.sszonyok >lől elvásárolnak, mi ingek formájában fogjuk tőlük viszn venni, s .ninél kevesebb készletünk marad iz igazi dolgozók számára, annál arélyesebben és kimélotlenobbül £Ogjuk visza venni a burzsoáziától azt a készletet, melyet a burzsoá-iía a proletár diktatúra alatt folytatni szeretne.
Tudja meg a proletariátus, hogy a burzsoáziától mindent elfogunk kTcnni, ha máskép nem tudjuk á munkásságot felruházni és tudja .ncg a burzsoázia, hogy azokat az árukat, melyeket ők most az üzlo-;ckből elvisznek, tni az ő szekrénye ikből fogjuk azt kiosztani azoknak akik arra igazán rá vannak szorulva.
Mindannyian jól tudjuk, hogy a proletariátus öt év óta nem juthatott hozzá, hogy megfelelő ruhát és fehérneműt vehessen magának és természetesnek tartjuk, hogy mindenki éppen most igyekszik öt év óta vásárlástól vissza tartott kedvét kiclégiteni, csak hogy éppen most van az az idő, mikor készleteink legcsekélyebbek, terme lésünk a szénhiány és területein! megszállása miatt éppen a legszükségesebb anyagokban a leg ..zükebb és éppen ezért kétszeresen fontos, hogy most csakis az vá sároljon, akinek szüksége van arra. A proletár házak bizalmijait e-zért arra kérjük, hogy értsék meg ezt a feladatot, amelyet a proletárdiktatúra reájuk ruházott, mikor őket bízta meg azzal, hogy á mink igazságos elosztásánál segít Bégünkre legyenek.
Aki. ma többet vásárol, mint a mennyire elkerülhetetlenül szüksé ge van, az a proletártestvéreit ká rosítja meg azzal. A burzsoázia pe dig mind ennek dacára tovább vásárol, maga fogja kiprovokálni a
proletáríátus méltó haragját.    ^ v', Ezzel cak sietteti azt,'hogy il", -őke felhalmozoitt  készleteket- "a".> i icgfciméletlcnebb módon' elvegyük";^ a proletariátus Bzámáraíí;|;jíS5|:ij*^ ;
Azokat a házbizalmi 'iej^^^ akik erre nem jogosult vásárlód-1; ] nak, Vágy fölös mennyiségben ad^i' tak Vásárlási engedélyeket,/a >e^;.í kért üzleti könyvek alápjáriíícíi«pi i
Azok a .házbizottsági egyénekje' af";^ kik nem érzik magukat; mégfeje|^^ nek arra, hogy a készletejrilw^ elosztásában segédkezzenekií|waií|^ kább mondjanak le saját :á0i^p tukból, az álszakszervezetL bizalmi^o akka! szembc-n alegnagyöbblvszigí^ ral fogunk eljárni és goiidí^icodnl^ fogunk aról, hogy a Jövőben mint^;: szakszei-vezcti tagolt ne sArepel-,^ hessenek. _ '"''''''''^^^SiMS^,
Az üzletekben levő proIetárte8tvé,;;í reinket arra kérjük,hogy ők is' gya'-^' koroljanak ellenőrzést és neszölr,,^ gáljanak ki burzsoá vevőÍwit^í^Ma||^ guk részéről ne engedjenek semmi ' féle visza élést és Jeleintsék^^ííni^ künk, ahol ilyenről szó yJan.;;!^^ ként már folyik az a szervcjsőiirtiurti^ ka, amelynek eredménye   liéppén \ biztosítani tudjuk a proletár tönác- n gek szükségleteinek kielégité8él|isi| azt hogy közszükségíetífcíkk^^ csakis a munkások kapjanaici :;r|^^^^^ méljük, hogy rövid időn lidüíían^ nyi anyag felett fogunk rendelkez-^v.?; ni, amellyel a magyar proletariátust ideiglenesen  eltudjuk látni: ' Minden tervünk és szándékunk sit -kere azonban azon fordur meg, J hogy a proletáríátus mennyire tá- / mogat bennünket,   Legjobbáii átí, gondolt terv is csődöt mond, ha'á;'; végrehajtó bízottságok ' nem mű* '< ködnek megfelelőén. Ml áz ánikS elosztáránál a proletariátust  biz- < , zuk meg, hogy célunk megvalőaí*-.. tásábán, segitségűnkre. legyen és . rendelkezéseink  végrehajtáisát ^el-.i í; lenőrizze. .
Azzal a burzsoáziával, mely el- "■' vásárolta a proletáok elől az ára«ti kat érdeme szerint fogunk elbán* 'l ni, a munkásságot pedig arrá kér-.''.: jűk, hogy ő legyen a milUó'fzetna , ellenőr, amely rendelkezéseinlcld-iátszását megfigyeli és nekünk mtf '., j dot ad arra, hogy az utóbbiakat áí^^ \ forradalmi törvénysiék elé luttas- ^ ^
Rákosi Mátyás. / ^
(A "Vörös Újsága' 1919 ápriKs v 13-iki számából,)      ' '^l^si^gsfl
í'i "í
14
..........
VILÁG DOLGOZÓIHOZ 1919.BEN
A Magyar Tanácsköztárea-ág ncpbiztosságának tanácsa ma délben a következő szikratáviratot adta fel, német angol, francia, román é.s cseh nyelven;
Mindenkihez! Jelentjük a világ munkásainak, hogy Magyarországon a szociáldemokrata párt én kommunista párt szocialista párttá egyesültek és az egész munkásság és paraszt.íág nevében megteremtették a proletárdiktatúrát,mely e-gyetlen esep vér kiontás nélkül átvette at államhatalmat. Az államhatalmat a népbizto.sok taná caa gyakorolja ideiglenesn miitdad dig, mig magyar munkások pauisz tok és katonák kongreszusa meg nem határozza a mag>-ar munkásság alkotmányát.
Az egész magyar proletárság egységes elhatározással sorakozik a proletárság diktatúrájának, a szocialista világforadalomnak lobogója alá és együttesen akarja megrvivni az imperializmus ellen való küzdelmét az orosz szovjet-köztársasággal és mindazon prole-tárokkal,akik feliflmerték, hogy a
tárdiktatura országa, a szocializmust diadalmasan építő Szovjet Unió!
Erősítsétek a Kommunisták Magyarországi Pártjának harcos sorait!
ÉLJEN AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI PROLETÁR FORRADA-LOM DICSŐ EMLCKE!
Á levert forradalom csak is fő próbája volt az elkövetkező győzelemnek! Előre az uj harcokra, uj győzelmekre, a leverhetetlen második Tahácsmagyarország felé. ÉLJEN A DOLGOZÓK FELSZABADÍTÓ, FÖLDOSZTÓ MÁSODIK MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZ TÁRSASÁGA! Meghajtjuk zászlónkat a forradalmi harcokban elesett mártírjainknak, a burzsoázia és a szociáldemokrata ellenforradalom áldozatainak emléke előtt. 'Harci szolída-rításal állunk a fasizmus börtöneiben sínylődő elvtársaink mellett^ Lobogó zászlókaki megyünk ki uJ harcokba- Szilárdan tartjuk-a következő uj harcok vörös zászlóját. Nem göndölitjük ezt be sem a fasiszta terror, sem a forradalom á-rulói és a tőke'szociálfasiszta szolgái előtt Készüljetek fel a fora-dalmi ahrcra! Férfias kitartással g3rűjtsétek soraitokba a következő harcra a proletárság és szegénypa-rasztság tömegeit   Bízzunk saját magunkba és az' áldozatkész pár-tuhkba^
'f
nemzetközi impeializmus erejét le' T győzni és a szocializmust megváló-
■*vi
;
sitani nincs más kiút, mint^g. jnuh-,;-. káság, parasztság és katonaság, e--gyüttcs forradalmi cselekvése.
A magyar proletárforradalmat két erő teremtette meg. Az egyik • a munkásoknak és szegény parasz,:;: ; toknak, katanáknak az elhatározá- 'v sa, hogy nem akarják tovább bor- -Ví^-J dozni a tőke igáját. A másik az, -'tj'fe ántánt imperializmusa, amély;íMáÍ7||^^« gyarországot területeinek megcson - >í kitásával,   minden  élelmiszerétől, 'V nyersanyagától,     megélhetésének, í'Ah őszes feltételeitől níegakart é8'in(!gsí?|l^i akarja fosztani. Az ántánt ultimá- ?yV|i?í tumára, mely a román óligárchíáíí|5f«ÉÍ számára követelte Magyország á-''!';c^£^v-zonnali kiürítését és átadását és erre a niagyar nép vúlasza'afprái^tí^í^^] letár diktatúra.
A csoh-tót é.í román burzstwzia ;; =T{fei i hódító fegyveres erővel akarja le- - -''t verni a magyar munkásforradal- ■ „. mat A cseh-tót és román katona- - -v'^r? Sághoz fordulunk, tagadjátok meg fíSÉ az engedelmességet, lázadjatok ;'fel i í^^^S és fordítsátok fegyevereiteket 'sa- y/c^f^ ját elnyomóitok elen és ne legyc' ."^f-^^j;^ tek a magyar munkás és   katohii   - ""*H
testvéreitek -hóhérai. A cseh-tót és. román   munkásokhoz   fordulunk. „ <'\ Rázzák le elnyomóik igáját akik' , azért, hogy'saját hatalmukat;;5reg^ii|g|||^ bitsék és zsebüket tömjék, háború- 4?? ba hajszolják a ' ' testvéreik ellen. í-V'::;;:;/;'-;:^,^^?^^
Az egész világ proletárjaihoz, ' 'CJ;^> angol, német, francia és ~ oImz A munkásokhoz fordulunk és követel >. jűk tőlük, hogy minden er>eJöWrer/;;;!p|||l szálljanak • szembe', az- elnyomó. }a^:0^M pitalístákkal, akik. az éhség kötélé^ ">;i;'^ kével ■■ akarják megfojtani: a;;ma^ v£; v"''
gyar proletárdiktatúrát A magyar?!^ forradalmat a nemzetközi proletá-   - '}] ríátus- szárnyai aláí.hdytatíiki^{^ elvagyunk szánva arra, hógy m ür,., tolsó' csepp: ■ vérünkkel / -meÉrirédcI-VAííÉM mezük, egyúttal kifejezzük ■ait--'a'r:Mm készségűnket, hogy mielőbb olyan ' ^ békát kösűnk, amely a dblgóző osz '
tályok életszükségleteit biztosítja 6a a világ veleínennyi népiSyél el-
'sŐsorban szomszédainkkal iíal6' hé- > kés'egyiittmflkődésfinkétiléfi^lővé f"'-^ teszi. Világ proletárjai ;¥e|srfe£ÍIJc-' ^
'  - -------- "-----í
tek I Éljen a szociális • világíorra-^ < dalóml Éljen a '' mtmkásöli^;^^ nák és parasztok toítaiáiínMín^'^^ temacionáléja! '    , /^^Jf/ A Magyar
Tanácsközt^^mág,^ ^ forradalmi ;!népbíztosairiafé^|nSvÉ^^ ben: : : '\    Z , J.^pÜW^^
mi
mm
i
m
if
mm
i
mm
m
La*
11b.
..Ili
ftlÍÉ
mm