i bolí*^•^£^ J ranizálók a ^ . TrotzkiítáVí* Dacára izen-ezetelc. meg eiieafcí ^ az jQif aenő anyagi j ' oem sikerfiit, toegdöntéiL tl xá^idemoitatül tszák a lefaljj I
, "SbJESSZ0TEE habcos lafotoeat a|
Lin7VKAS''-t. »ibly ébtelmileg vezet ote-j
4j0bb sobsébt vaw kczdelaietek* Sv ez a lap biegtanit titeeet sabcolni ? közelgő impebuusta háború és fasiz-*nT^ ellen s amely ^'eleiek habcol a ^/ólasszabadsagébt és szervezeteink elismeréséért.
BIÜNIMSOKS mSN&ASSőKl BHNT^'EIliillll ÜGY EZUTÁN IS FEL. FABAOHATATlMW» HAHA. A ^fMmmS" HETENKÉNT N¥ÓliC tlÍÍÍ UW VALö MEGJELENTETÉSÉNEK BIZIVÉITíiMÍ ÉRT. A KÁ5JADABAN Étd MAGYAR NYELVŰ DOLGOZÓK EGYETLEN HARCOS SAJTúáZEftm A «MÜNKAS»% MELYNEK mSl . HATALMASODNI KELL, liíliüg
isi
11
em az -^üetsitt' n képes a luii. Mindig Jk csat; kizsákmányi ílszabadulása^^
lép, és hazaáij.'
kormáar »t a kínai'si^ 8 Kiangsi tesí onta érkeal^ ■ék és intetvet hadjárat ísg; aet fasisztrgt, kezébe isssj
létszázezervew ik eddig a 'sim
minden eszköt] hadjáratot ai ■dista és néaá i kormány? csa-l azok nem i kormány sÁj
it, bombák tonnáit szállít c és ezekkel >; keiket és tiszt-! elelnforradat tására. T3a^
ött a hangulij agryobbra za| n jórészt a* iládokból sziifr edvük sincs'á iilkolni. Eai^ sapatok kö^ zetett agitádi >en ugy a ii-es fejjel ^ ngi ellenfqirfc nai vörös hií ántorithatalai: tainak és azoV eztében.
'mmmmm.
íl
irEREDISÉNYE A SZRAJKOLŰK llALTVáNYANAK A DOLGOZÓK KÖZT
t. A mmikásó^ cára és vezietés irt és a Védd: atja mmikájá
édelmi Bizot^ iben született ő két órájában ,sok, hogy eb llitása az éri lénye. A CLDl már beáztattí Az eszme ;. Az üzáu íkintélye éaU árt-a mmikáíí annak értékét' án jelszavimk védelmét méj 1 Bizottságot -vezzetek míB
(
Winnipegi tudósítónk jelentése. Három héttel ezelőtt Winnipegéi, i Western Packing Plánt munKá ;ai harcba mentek az alacsony nunkabérek és az elviselhetetlen lánáámód miatt. Ez a Plánt az, a-lol a legalacsonyobb munkabéreke., Izetik- Itt, vannak miinkások, a-dk 15 cent órabérért dolgoznak. V túlórákért és vasárnapi munkáiért a hajcsárok káromkodása volt [ fizetés. A munkások 100%-ig a 7ood Workers Industrial Union tagjai.
A Packing Plánt umtja a .trájkba lépéskor azonnal kiált-inyt mtézett az egész város mun ágához, szolidaritásra szőlit-fel őket. A kiáltvány nem volt énytelen, mert a munkások igitségére siettek harcos társaik ugy is, hogy a Packing Co. inüt bojkottálták. A cég már többször tárgyalt a ffl)izalnü csoporttal (Shop Commi-) de eddig semmi eredmény. A lellett, amik a következők: L) A szervezet elismerése. Az iizemben csak a szervezet munká-lai dolgozhassanak. v
2. ) A munkabért 10%-kal fele-aehii.
3. ) ■ A túlórákért. és vasátnapi lunkáért 50%-kal többet, fizetni.
4. ) A hajcsárok káromkodásai és ;oromba bánásmódja meglegyen aüntetve.
-J: A sztrájk- alatt laaiszta c»e>ct>.-mények nyilvánultak meg. összecsapás történt, amikor kiderült, hogy a szkebeknek fegyvert adtak és m^gis azok vesztettek, annak
dacára, hogy öt lövést adtak le a munkásokra. A picketelők közül el fog^k Girlawsont ,akit az osztály birőság egy évi fegyházra itélt.-
Webb, a winnipegi polgrármester is meerakarta mutatni, hogy ő mennyire szivén viseli a mtinkások sorsát. Elhatározta, hogy egy nyil vános gyűlést fog hivni a sztrájkoló munkások részére. A polgármester nagy meglepetésére azonban a sztrájkoló munkások helyett a 3 tagból álló Shop Committee jelent meg és azt mondták, hogy 3k a sztrájkoló munkásokat kép^-lelik, a polgármester ur beszélhet nekik.
A Food Workers Industrial üni-jn vezetésével a munkások az u-..-ak cselszövését keresztül húzzák ds nem hagryják magukat becsapm.
KÖLTSÉGVETÉS
Ui'i-AWÁBAN OTTAVvA, Unt. —• t<egujabb hírek szerint Jaa. választások elke-i'ülhetetlenek, aköltségvetés elfog Készülni. Egyszerűen megmondva, a költség-vetést ugy akarják megcsinálni, ha mindenáron lesznek vá lasztások ,hogy a pénzt szavazatok {.megtételére lehessen felhasználni.
A KITCHENERI NŐI SZTRÁJK
. KITCHENER, Ont. — Ehó elsején lecsuktak egy másik üzemet Kitchenerben. Az Achrens cipőgyár nincs ütemben, mert a munkásnők kimentek az uccára. A nők együtt éreznek, mert ma az egyiket, holnap a másikat rúghatják ki az' ü-zemből, minden ok nélkül.
Most nem bérharcról van szó. Azért hagyták el az ^zemet ,mert 6gy mimkásnöt dobtak ki a hajcsárok, aki tagja volt az üzemi ta oácsnak. A munkásnő már 6 évé izzadja, a profitot a gryár tulajdonosának, akit mindenki jó munkásnak ismer az üzemben. A hajcsárok persze másként magyarázzák az egész dolgot. A hajcsároknak éjjel-nappal kellenének a munkásnők.
"Nem. hallgatunk. lováiili! :intő. szót emelünk! Törjetek szét^íflunkás Klubot, gyűléseket Jíndent,
f"
KINál WS^UJSÁGOT
A Kinai Vangűard forradalmi ^jtó orgánum, mely kinai nyelven elenik meg, negyedik éves jubile-pát ünnepli. Négy éve küzd erőlen, hogy szervezze és mozgósitst
kinai tömegeket a gzevjet Kina Megvédésére. Buzdítja őket, hogy [egyenek részt az Egyesült Alla-nokban is az osztályharcban. Ezt [■harcot a lap nem hiába folytatta Iddig.
A kinai munkások ezrei értik heg a lap szózatát és vesznek
[abb bankjegy: változtatni u kedés nem ^ koság fokoiot eszközölt éi ek. Majd hiib-, ; be és egyö lemorzsolódiü. c" a vásáriás k arra, hogyi t szánd< íve a dolgozói isöÜsentenL jsrá veszik « emielkedés a* íeszi gysem ..Szóval a' vényei víg 'alóban nem itott fűé kre, hanem jtja* akik infládó a vezett m<
Eott ár n 20—255 hiíhedt cip alizádós yolási fe liánnak áJ > európai lette - ugy«^ lí áe hozzátí^l déstől csaki
• az éleb mieg. A csökkenáse
jyi,ánk: dböl is
8
5geit,elenb^ áriókép Ital az jélpiaci u EngUa:
EPILEPTIKUSOKAT ALKALMAZNAK A RENDŐRSÉGEN
jNEW YORK, ApriUs. — Felfedte hogy New York vároa rendő-P k5zt nagyon sok van, akinek lém Tolna szabad fegyvert a kezé-je adni, mert félészüek. Dr. Enül Sltaan figyelmébe ajánlotta ezt jaGijanlia polgánnesteníek. A pol pnaestemek azonban szüksége a^M 1,500 féleszű rendőrre a pWjkok leverésében.
^•észt a tengerészek, a tiiipan mim kasok niegszervezésében San Fran ciskóban és a laundry mimkások szervezésében New Yorkban. Harcolnak a kinai kizsákmányolók és amerikai kapitalisták ellen és.a társadalmi biztosításért. ^ A kinai munkások mégrmutatták, hogy ők készen vannak a harcra a forradalmi vezetés alatt a háború, a fasizmus, imperializmus ellen; Kina feldarabolása ellen. Készek segriteni .a hős kinai forradalmárokat éa partizánokat. Készek harcolni a japán bevontilások ellen és készek segíteni a Kinai Vörös Hadsereget a Kuomintang csapatok ellen, akik az imperialistákat segritik a kinai dolgozókat elnyomva tartani.
A kinai mtmkások lapja tehát nagy szerepet játszik a forradalmi munkások vezetésében, ;mert egfységbe hozza őket, megtanítja ő-ket a munkások szolidaritására és megtanítja őket, hogyan segíthetik előre azt a harcot, melynek eredménye az lesz, hogy az egész Kina felett vörös zászló fog lengeni.
Doiimergue levágja n bMet és a segélyf
PÁRIZS, Franciaország. — A Doume^gue kabinet gyűlésén elhatározta, hogy a 4,000.000.000 frank ($ 263,600,000) deficitet ugy fogja kiegyenUteni az államháztartásban, hogry a terheket^ a munkanélküliekre és á részidőt dolgozó mim kasokra fogja rakni. Megfogja a-dózni az összes állami és közalkalmazottakat.
Azért van deficit az állam háztartásban, mert ódiási összegeket költenek háborús célikra. Az állam fők egymásután esnek ki hivatalukból, mert képtelenek a nagy há-boij»a^J4ad|ásj8H.JWeUeJt. a jién^tárt egyensúlyban tartani.
A tervek szerint elkeli bocsátani legalább 80,000 közalkalmazotatt hognr,azok fizetésén takaríthassanak .Azoknak pedig akik munkába maradnak, lékeli vágni bérűket 10-%-al. A volt katonák penzióján is takarítani akarnak legalább 700,-000,000 frankot, és a társadalmi biztosításokon is spórolni igyeksze nek 540,000 000 frankot.
A NYOMORBÓL ÖNGYILKOSSÁGBA
Montreal, Que. — Pámappal ezelőtt Joseph Barthiaume 54 éves munkás, hogry a nyomortól és éhségtől megmeneküljön, a folyó jég hideg vizébe ugrott, hogry a sbk szenvedéssel egryszer és mindenkorra végezzen. Barthiaume már öt éve, hogy munkanélkOi járta a ka pitalista rendszer dicső útjait, a-mit tovább már képtelen volt tűrni. A nyomorból az öngyilkosság nem megoldás és nem is Idvezetőut e pusztító rendzser ellen. E helyett szervezkedjünk s ezen keresztül e-redményesen küzdve végetvethesr sOnk az öngyilkosságot okozó rothadt kapitalizmusnak.
amit megfertőzött a keleti veszettség!
A fent idézett pár szó nagryon tisztán igazolja a kanadai magyaV reakció és a fekete lista vezetőnek áie alja* munkáját. Nyíltan kijönnek azzal, hogy elkeli tenni a magyar munkás szervezetek vezetőségét az útból, mert azok •zámtaían:eisetben leleplezték őket aljas munkásáruló munkájukban. Félre; az/uitból azokkal, akik nyíltan mernek a munkások előtt járni és vehetni őket a 'kizsákmányolás éf az éhbér elleni harcokban. Azok a munkások előtt beigazolták. mór számtalan esetben, hogy a magyar reak<^3 banda nem tesi m^t a munkások között, min tklfosztja őket a nehezen megkeresett centjeiktől. Ezért kell eltakarítani őket ^ azIiitbiU"össze tömi a munkás szervezeteket, mert ott a munkásokaív^'emKiillésre, hazaszeretetre, idegen nemzetek gyBlöletére tanitjálwpanem a közös megértésre összetartásra azok ellen, akik a nyomort Jdi^k elő. ^
£z a röplap igazolja, hogy mlría^j^yati^ a Kanadába exportált Horthy csuhásohnak a dolgozók fi|^tt^;u-^;:^^ ^
Windsorban az alábbi röplapot; á|l|mpÍomWn terjesztett a hívek között. Monrealba kovertábah kippIc'vAá^ lakására Személyesen nem merték a munkásq^k átlpni. mert féltek azol haragjátóól. '
Rev. Ballá, aki dolgozók előtt mint jnunkás barát tünteti fel magát éjjel házal Torontóban a munkáé szervezetek vezetőinek nevei után, amire szfikség van, mert a kö^v^tkező "fekete listáán" nyíltan akarják őket denunciálnl. t]^
Rev. Ballát, hogy megkiméljUkr^ nagy fáradságtól, mi készek vagyunk platformra állni és bebizoi^tani a kanadai dolgozók előtt; kinek van igaza, a kanadai magyai^^suhás fasiszta bandának, vagy azoknak a munkás vezéreknek,-ákiB minden idejiiket a munkásosztály érdekében töltenek el, vagy'pémg azoknak, akik csak akkor ba-rátjaik a munkásoknak, mikor érziU hogy pénzt lehet azoktól kicsikami. ^1
fUW VÍTÉZ HOftTW laioösi'
OtStt u utoUá, tltankettedlk órai Uea hallgatAtunk tovább s n«m njchetink KINIIBJ OJŰSAOOT t8tl«hulJ nílö 8ÍÓT eaalúnJtI Koha (Iftn) Béla, Siántó Jéfcot, -UtrtnoT líoJsB, Roth (Rudaa), Oreaiaaan, Seft (srácu-»lly', Vire*. ttb. taocnli navakre hallgató, tolatl rajtahot tertoíá, bujkáló ea«vargi?k. eloerea z^iv^enk
Jukat
oaeyar atut^ eaak rlngyónak D«**U leánjrét, • e bacateleciéere ha}t)a etitöoyiti
mi tUUCAlUnC TOVÍBBI Xin0 szót SSLOmCt tfrckodjunk mlndePtöl, aalt kelstt Tlgeoek terjasitanakl órokodjiiok attól, hogy nomaraMtt •Koomnlota", Kmkit Betegeegalyio,_Uinkna Club nar* alfit(, »a iól ianart fcalati abgst vlgeoek a baesuletea iw.arer tBOHkÉaek Jo ét blret navát a eejít heatnukre híjuk ipolakó«ára falhaatoólhMMk*
^ A KomulibB klT&idoralt naorcraeg főoóíje, hO0 allialyazka<lbet*«n aunkcbaa a» kerashaasen. Beesuletaa oagólhatj«t blttoaltbiiaaen e eaclódjrbak • ang^ab,
A KAOTARSAO BOLDOWlAsíWAK BDJCS RUÍMSABB SJSUSBJS, BIFIHA VSí-Zs, RADI-KAUS, ALUUmrOROAIO RIRBE KEVERIiC' A boeatalan aaber - nlneoteicn cuberlA kaleti banda áutaí 8TÓero_
nok, oklnek Saai caont-tcl, rODgorol, bsrral, páHoiCBTal, rinorókkel tarua<odt«ki
o tl opcitok Taráztak, bogy orgycrsek trrtlwsau eeg a Bcgyor főidet, olt etek o oalrkefogik úgy árultok, Aatba gctyanrdteg rolsa*
NÖ A,G]|ZDASÁGI HARC JAPÁNBAN
A mult esztendő első felében Iv 793 sztrájk volt a szegény földbéi lők részéről. 1933 első öt hónapjában nem kevesebb, mint 944 ipán sztrájk zajlott le Japánbán;
A kormány a mimkások küzdel mére kíméletlen terrorral felel. A fehér terrornak számtalan áldozata van már. Például Dairenben, Koreában és Formosában-tömegesen ítélték el a munkásokatfxfibság ra. Az országban má]:^^^bb, mint 7.000 politikai fogoly'laklfc az isteni császár börtöneiben. Legtöbbje életfogytijglani l)örtönre, vagy hosz SZU börtönre van ítélve. Nem töltik M a póltüm foglyok a» Idejüket, mint ahogy nem töltötték ki idejüket a.-^r politikai foglyai sem.
A sogély felemelísét Mlik az anyák.
. '\; ■■■/.;:;-'y'-v">. • í'.ii: TORONTP, Ont. —A munkáséi £ülí munkások feleségei fel vonul-.ak a polgármesterhez avval a követeléssel, hogy az élelem enged'; ményt 50%-al emelje fel a Board ot Control. Követelik, hogy vTizs> grálják meg az otthonaikat ;^slel| kiismeretes' egyének ,állapit»ák meg vájjon, meglehet-e családokr nak élni a 'Jelenlegi engedménye-, ken? " "
A; kapítaUsta ' az éhséget^ aniií a^jzüiők^gyemeikrj^ bejelenj^
31
tettek /mihdlg^ hozzák^ mintha éhezés á "valóságban ne>n is létézhel. A'pb1g&^ ázzál fe elt a delegációnak, hogy Kanadában nem fognak a gyermekek éhei: ni. "Ez.egy nagry város — monjdta' a polgármester —" és nem tehetűz^ eleget minden kérésnek, de ha-éz^ vaUikinekínem tetszik,., ugy kime-^ het a városbór." A'^ifeltílviz"6f áíátf helyett tehát azzal fenyegeti a munkás családokat a polgármester, hogy ha követelni mernek ,akkor a városból kilesznek üldözve. Van-e a mtmkásnak hazája ? Ezt kérdezzük mi.
főcéljo, hagy a orgycr óinkra ^Scef^ket bsertel^-nné, ozutis Irol-intemaelooclla eoirkefocó-/á ttgyótt Ez a célja e Koha 'Ccn) Bólá-
oajd ión o RErrartS I^zJi)aOLi>.S» Az egéez vllcg ▼aittuket, acHkőlnek, oart klcai naklk Feleerti
KJOIAM A VniO LEQIXSÖ SZOCliUS eZRSnSZaSÉSO AUA>U< Itt a b»eaűlet«a, aiobad pólgór atcbedoD nyilTcnit^atjo cézetft* Bdg (iCJgS^Oroa* haiő^ében ailUck pitttiilnnk aban, adlUonyi Dihkra^ateDTad bcrtoackben, ■(éaut^tiataai da agy^ea {uaitult^el b IDJRZ KOSER triMll Folyik a aaftelra, dg s^azor
' t Tlltg hcrggja íorr mór államik, értik Feleartinsi
ttai HjtttoAionK TovlBS - ma szín naatoJ aígezerreztűk a lacTAB BzcsOLer BizorrsXc^Ti csajTsOtnr. a hactah Ba!::foCT t'EVfe'^a VAeífJJJbimsr^Ji.___
niKJötok ki, pcfoiZQtok kl btzcltoktöl c KOHK-FÉLE SAKUs bs fM.VWS KIBaM Umiiran'BITAJmJlll 8ujtact.->k ckSllel tnnak trecbé, cki crcttlaxiX yjlXXS' elBŰ keleti atamiylcFot cor ejrolcnli iSrjotak aiát UiBk£a Clubot,Rruléaakat, aindeut, cclt awgfartőictt a KEtZH VtSZEmÍBI (Jrckodjctek cdnáünkltől, aki alőrwlta n naeycr baceűlotatf Ez c bí kanyerűskl Et a al beladéaack utjai
KŐretkezS klóltTÓnyuaktea kőzőlai fogjuk ez crUlé TŐrSa hitTÚiyrok toralaak meta Umtilétt 4 UaCTAK BECsOlOT CSZLOCVC BIZOTTtACA.-
A
VASUTllÜNKÁSOR
Montreal, Que. — A Canadian ^rotherhood of Railway szervezet Montreali kerületének 1500 munka sa tiltakozott Taschereau ujabb dik tátorí terve ellen. A tiltakozó rezo lucióban a munkások a leghatározottabban követelik az uj Bili 28 és 37 pontjának az eltőríését, a-mely gyűlések, röplapok, stb. terjesztését és minden szabadságot a-mí a munkásokat illeti megtilt. A fenti pontok értelmében a sztrájkok is törvénjrtelenek és a munkásokat politikai joguktól is megfoszt ja. A kormánjmak ezen íritézf kedése támadás valamennyi munkás szervezet ellen ,s egyben a fel törekvő összmunkásság ellen is. Tiltakozzunk tömegesen e gaz támadás ellen.
PÁRIZS, Prantlatírtóág.''—■ Lapunk egymásik v^yátáítíttá ijelent-jük, hogy a SzoyJétyüSi^í(||^ dzomszédos '6UsM^ü^^^0l^^ megnem támadá8^t^^^Íd^ae|c évre való m^gfaöissx^ rom állam ebbé márS]^ll^4s'égye-zett. VeyÍMekla[>^ rint Belgium, Jto
szájg tismái^o^ néinjii^zere^
íésr5U;::híaup»l^^
verkézésben^^
h&niálÁ0tía^^ I<|éithetor8zá^ got' akarják megfenyegetni.
Bélgioá) inár bele Is egyezett a hámás szövetségbe, ahogy azt Jelentette Bártbou külügynünisztei a francia-kabinettagjai előtt. Minden ineg^og-^történní, hogy a£ uigolokat is bevigyék az egyezségbe. A szerződés nyilvános megkötése hamarosan meg ís lesz. , A kapitalista hatalmak szerződé sékrei szerződésekkel felelnek. Né metország:, Lengyelországgal koma zik, Olaszország, Ausztriával és Magyarországgal és niost Anglia. Franciaország és Belgium ölelkeznek. - i-^-
PARIZS: — A detektívek Jelen-' tése szerint elfogtak a határon két
MONTREAL, Máwius.. — A montreali egyetem tanárai azt kéi dezlk most, hogy kitől kérjék a fizetésüket. Ugy hírlik temberig ingyen kell ni. A tanítók a mitilt sztrájkoltak. Most
ket vesznek fel az erőditményekr6Í:í a Szovjetek számára. ; Természetesen
oojai,. via^KUKToi, : mini s; ameuyen: Ki^^^^^^^ most á Stavisky / féle bonyodalom, letereljék a figyelmet és í gyűlöl©-tet szítsanak a. munkás; haza eUekíS;;í!Áf |
Doumergue csak ugy, m'int.elő-dtí áz orazágipénzügy egyensúlyát^-^'--C^s '
munkások soraiban.^ A: bérlevágáaol^;^;^!
professor urak is kénytélének lesz'. gedvéí a kormány "éhségpólltikájá-: /V# tíí * i.
nek kisétálni. '■'^ ■n^^-^'m^^^^ \ i"-"
dták sz: sttások: . Az IénkSlt»J Lusztría. '
5 OSZtrflf
8dvOl léikül ló ron a
TORONTO, Április 3. — A Mun-'f tartott, hogy vizsgálatot indítsanak *k Védelmi Ligája néhány nap Iva felhívásokat bocsájt ki min ' csoporthoz, hogy előkészűlete-. .tegyenek mindenütt Május £1-,2^«Eünneplésére. Az Országos l^lr"^^ Bizottság sürgetni íog csoportot, hogy hívja égy-'fltba mindén szervezet mun-S^t e nagy nap méltó még-íepléaére.
PORT ARTHUR. Apr. 3. -Williamson három havi fegy-i * ítélve, mert gyermekeit ír f "egély irodára és ott hagy •-S nem nézhette azok ^ A dolog ugy í történt, i^rje kapott munkát égy íá-ltoS!i.^'^^ segélyt mefirvonták A férj fizetését azon-^IJgták egy iddí az általa ^razfmok árának meJB^^^ •rt, Így nem volt köayere «Jádnak. A CLDL leleplez-<>«aJií hivatialnokok aljassá-erőszakoskodását Az asz-
ez a v4y^,3 márdua 25.ién ^
Kyölésaek^melj^ ritka.
^olt a íöszóriok: A mini-. »«,f^l<esedetten Jelentette Id^ J^rvejteteit minden eddigáia ^ Wíőalteni á v^
^^SS^''ő'"'^-^M^27. ^ AUrfcnj Hanism á ;|;J^^LivetetíÍí^
megr a börtönviszonyok kiderítésére. A szónok Goodin; elvtárs völt. Volt börtönlakók tanúskodnak a-mellett, hogy az élelem ehetetlen, bfidös és az egerek . cikáznak a konyhában az ételek felett.
VICTORU, B. C. — Márc. 23. — Eric Linden, akit letartóztattak deportálás végett, most kitöltötte három hónapos börtönbüntetését a mozg^ömban való\:lmunkálkodása miatt, már szabadon van. A CLDL megnyerte az ügryet éa nem lesz deportálva. Az ^CO óvadékot a bíróság visszaadta. Linden élvtárs titkára a CLDL itteni csoportjának. ''--'''-^^
WINNIPEG, Blan. — Több, mint 5000' munkás g^yülésezett az ellen, hogy a rendőrségr a ázMjktörőket felf^^yverezzeV ■ Aszkebek 6 lövést adtak le a. mait héten a -munkásokra, de szerencsére egy sem \&-
lált.■^,v;■■::■■:u::;^■:í■:;:í:'■■
ONTARIO TARTOMÁNY $50 000 000 HASZNA VAN A SZESZES ITALOKBÓL
TORONTO, Out. — Az állami
szerint ez a haszon megilleti á: tartományt. Aiquor Control Board hnsás hasznot Jelent az állanmntr. Egy centet sem akarnak ebből; adni á V mnnkánélkűliekne. Most az autó Borazámokból is zen-gateg ipénzt "beszednék, dé ^ utak mlndénOtt, rosszak maiadnak.
Nagy rémület logca el awindso-ri reakciót, amikor tudomást szerzett arról a gryőzelemről, amit az Autó Specialti-ban az elmúlt héten a munkások arattak. Tekintettel, hogy túlnyomó részben asztráj kólók magyar munkások^voltak.
Ugy gondolták, hogy elérkezett a zidő arra ,hogy a munkásokat niegnpróbálják megfélemlíteni egry röplapon keresztül, amit nag^ypén-teken ki ís adtak. Ezen röplapok a templomokban lettek lerakva, ugy, hogy á hívek amikor bementek a templomba már a székeken kirakva találták. Amikor kérdezték, hogy ^miféle röplapok a pap azt felelte, hogy ő nem tudja. Nem akar-ta tndiű sem ő, sem a más pap-kollégái. Amikor látták a felháborodást a hivek közt, már egyáltalán nem lehetett gazdát talábii, hogy id adta kL Olyan ijedtség fogta el a szemét bandát, hogy a röplapok többi részét iMritékba zakva éjjel hordatta ki a legnagyobb titokban, a legmegbízhatóbb embereiknek, a legmegbizhatóbakkal. A borítékon Montreali feladóval. Ezekből -azt láthattuk, hogy a papok és ezek bé rencei csak hátba mernek támadni, de ha arról van ázó, hogy nyíltan kijöjjenek, arra gryávák. De térjünk a röplap tartalmára.
Mindenki előtt tiszta dolog, hogy a Hitlerí fasizmus I00%-o8 meg-nyüvánulása. A leggyalázatosabb antiszemita megnyilvánalás. A
munkásmozgalom gryalázása. A munkásság bolonditása, hogy még vannak munka alkalmak, csak a-kami l9eU dolgozni. De ezek a disz piszkok csak azt nem mondják, hogy hol. Egy kővetkező világ^é-szárlásra uszítók. Revíziós félrevezetői azoknak a szerencsétleneknek, akik még mindig ezekben hisiz nek.
Azt már ők ís érzik, hogy ütött a 12-ik óra. Dé ng^y csinálnak mint vásárí tolvaj ő kiáltja, hogy fogják meg a tolvajt, ő az alatt e-gérutat nyerve elszaladhasson. I-gaz itt vag;yunk a 12-ik órában, meg is lesz a leszámolás, de veler tek számol le a .proletariátus, veletek az élősdiek, mert amik'ilyen szennyet lenem mossa magáról a munkásosztály, addig a boldogulás utja teljesen elvan j^árva . előtte. Lefogok számolni rövidesen, mi proletárol^ nincstelenek; akiket tí beésteleneknekT neveztek. Pedig; a-zók a becsületesek, akik megettek évezredeken keresztül az olyan piszok hátbatámadóknak- mint ti v^^fytok.
. Reszkettek az eljövendő igazság szolgáltatásától, ahol ml leszünk
majd a bírók. Ez fáj nektek^ hogry ott már nem lehettek árulók, vádlók, mint mostan. Ott majd az igaz ság fog lenni ,az amit ti mostan államfelforgatásnak neveztek. Meg fog szűnni a kizsákmányolás. Aki dolgrozik az majd eszik is, de ma az ^lí világát ,aki nem dolgozik, a termelő munkáis az koplal, éhezik, rongyokban járja az uccákat, mindentől megrfosztva!csak a becsületé maradt meg és most ti akarjár-tok, ezeket becstelennek nevezni. Vagry talán azért becstelenek, hog^y proletárnak^ születtek, vagy azért, hogy már megismerték az igazságot és nem hallgatnak rátok?!
Ami tmostan ti ajánlatok, hogy a "MUNKAS"t s az áruló agitátorokat verjék ki a magyarok házaikból, ez egy olyan módszer,: ami már rajtatok nagyon sok esetben beválott és ezután egész biztos, hogy ha ; aláthatáron mutatkozni mertek a Hitler féle fasiszta propagandával, egy olyan táborral fog Játok szembe találni magatokat, a-mely nem hogy vissza bírja venü annak a pár'sötétben bujkálónak a rágalmait, de képes lesz arra.is, hogry a rendszeretekkel együtt el-
REV. BALLÁ ES A FEKETE
NYÍLTAN A TÖMEGEK ELS LISTAVEZETŐI!
MI NEM A MAGYAR BECSÜLETÉRT, DB A MAGYAR MUN- hogy lépjenek be a munkásszerve-KASOKNAK EGY NAGYOBB DARAB KENYÉRÉRT fiS JOBB zctbe, tömegesen szervezkedjünk
söpörjön benneteket a föld színéről.
Az egész röpiraton két őszinte mondat van. "Ez a mi kenyerünk." "Ez a mi haladásunk utja." így mindenki aki olvassa tisztába van vele, hogy miből éltek, mi a ti kenyeretek, milyen uton haladtok, kenyeret, ilyen haladást csak Ilyen kenyeret, ilyen haladást csak ilyan neveletlen senkik választhatnál^ á-kik soha életükben semmilyen becsületes munkát nem végeztek.
Ezek beszélnek fekete listáról ők, akik már születésükkor rajta voltak. Egész életük a legfeketébb foglalkozás volt. Százszor Jaj an nak a társadalmi renszemek, a-mely Ilyen fekete lelkeket megtűr magában.
Mi nem férfink a ti fekete listátoktól, sőt büszkék vagyunk és csak azok lehetünk, mert tudjuk azt, hogy. az a lista amit tl feketének neveztek, a munkásosztály érdekeiért folyó harc vezetőinek névsora lehet, azok pedig osztályukért mindig, minden időben készek lesz nek harcolni. KI állnak nyíltan nem mint ti sötétben bujkálok.
A vríndsorí magyar munkások erre adják meg a feleletet ugy.
gész Szovjet Unió sájtjója ezen a napon üdvözli M. M.KaUnin kiváló munkásvezért abból az alkalom ból, hogry 15 éve feje, elnöke'az e-gész Unió Központi Intéző Bizottságának. A sajtó tele van számtalan üdvözlettel, melyek Jönnek a rengeteg munkás testületektől a Szovjet Unió minden részéből, gyá rákból és kollektív farmokról egyaránt
Egry üdvözlet alá volt írva Sta-lin, Vorosilov, Kaganovics, Molotov és mások által igy hangzik: "A te 16 éves működésednek megrünnep-lése alkalmából, mitit az egész U-nió, Központi Intéző Bizottsága elnökének, mi meleg barátságos üdvözletünket küldjük és kívánjuk, hogy még hosszú évekig eredmény-dusan dolgozhass a szocialista Szovjet Állam megerősítéséért." AZ ÖREG BOLSEVIKOK ÜDVÖZLIK MUNKATÁRSUKAT
Leningrádban a Vörös Putilorö-reg munkásai, akikkel Kalínín hosz SZU éveken át dolgozott, mint bol-
űdvözletet feüldteíc-KaHnlrf el-nak. Kaliníh üdvölctet kapott/még "'^rj^^v>f;í^ a Központi Intéző .Bizottságtól,. a.v-^;7Sr|í?^ Szovjet Unió Népbiztosainak Ta- / v^^'-s^'*' nácsátÓI, a Kommunista Moszkvai Bizottságától, Leningrád ból és sok más helyekről is.'< KALlNlN EGYIKE A LEGÖREGEBB BOLSEVIKOKNAK Kalínín keresztül ment- a Párt ... minden szenvedésein, amíg fejlődött Dolgozott hosszú időkön át illegálisan. Volt bebörtönözve, szá-
müzve és igy is dolgozott; és agitált. Lenin ajánlatára választották ; meg jelenlegi felélősségteljesv, állására. Kalinin mindenkor erősen dolgozik,hogy. a Párt. érÓs::1éigycn,;',Mí^íSÍ$M. és a hatalom a földművesek és munkások kezében mégerősiidjön.:
■■";;-:.í7w;
SAN JÜAN; Portó Rico, Apríl. .
';«
3. — A kanadai tőkések által birtokolt .Royal Bank épülete mellett\ '^í^lf bomba robbant ,ami az éf^etheti-v:^^^ károkat tett. A város más épülete-., '\"/;..y^&\ iben is robbantak ugyanakkor bom ■
■mm
JÖVŐÉRT HARCOLUNK!
Ml KIÁLLUNK ÖNÖKKEL PLATFORMRA IS. HOGY BÉBI-ZONYTTSÜK, BJK HARCOLNAK AMUKKASOK ÉRDEKÉÉRT! ,
egy nagy táborba, hogy ilyen íeke te telküekkel tudjunk elbánni órde-miik szerint.
TORONTO, Március. -~ A Workers' Unity League Országos Végrehajtó Bizottsága abban állapodott meg, hogy $ 8-ért százánként Május Elsejére jelvényeket fog kiad-•ni, valamint kiadásra kerülnek kis zászlócskák az ünnepségre, melyek nek árát százanként $ 5-ban állapították meg. Minden rendelésre a pénzt előre kelí beküldeni.
WINDSOB, Ont — Ebben a vá rosban a gyermekek szervezést szépen halad. Ismét jött jelentés, hogy-a- "Munkásnők Ligája" (Wo .nen's Labor League) 34 munkás gyermeket ; hozott á. szervezetbe A gyermekek szervezete készül hogry a.gyermekek követelését a ha tóság elé vigyék. '
KITCHENER, Ónt. — Százak piketelnek agyárak körül. Egy bútorgyár és. egy cipőgyár már hetek óta zárva van; amihez most.e.héten mégr egy gyár leállása adódott mi--kor az - egyik, munkásnőt. .elbocsátották. A sztréjkolókat a WIR sé
TEXTIL HABORU A VILÁG
ELdTT
LONDON, Ai«Ha,'Aprílis. — A iapánL delegátusok elhagyták a várost, miután a Ifonferéncia, s^ely^en megakartak egyezni a textil'piácóf con nem végrzŐdött sikerreL' Japán sikeresen teszi •' tönkre az egykori Indiai híres monopóiumokat Nyílt tér a ^lág előtt most már a textil 1 háborúira.
gélyezi. ' •■.,;>;'..:-
CADOMIN, Alberta. — A Míne \ Workers' Unió megszavazott ?26-t \ a védelmi alapra ezzel viszonozván '< a CLDL áldozatkésézségét a WUL oldalán. ?25..t küldött a lengyel >.
nyozott a CLDL alapra. -,.
MALDEVILLB, B. C. — A mun- ' " kásság gyűlést tartotta WIR; ;;ésével, hógy együtesen terjéi ^ ^ „ be a Fraser fürésztelepek igazgá- , >,{ tójának a béremelésről szóló köve- ^if telesüket. 35; cent minimuni tórt.-|i|f%^'
a kért béreket rövid ..időn - belül; nem kapják meg.
THUNDÉRBay dennap uj tagok j lif Workers' Union, (WUL) szer- •
Hl
hfiborura.,.; . , ;,:.JéBt toptak.; A-
Ül'
MM;.'
'Sí-.