6. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1962 szeptember 13
(11.)
Az Internacionálé zürichi kongresszusa jelentős volt abban az értelemben, hogy az itt hozott határozatok nemcsak a nyugati szociáldemokrácia legsúlyosabb, történelmi baklövései közé sorolhatók, hanem bátran állithatjuk, hogy ezúttal az Internacionálé önmagát multa felül, pedig katasztrofális tévedésekben addig sem szűkölködött. Ismét bebizonyosodott, hogy az Internacionálé a munkásosztály sorsalakulásának nem formálója, csak kullog az események után, legtöbbször a kapitalisták által kitaposott uton. Sajnos, ez a megalkuvó politika ezúttal is súlyosan ártott a nemzetközi munkásosztály ügyének — és nem utolsósorban a magyar népnek.
A Szocialista Internacionálé nem tud a felelősség alól kibújni. Amikor Zürichben összeült, már lezajlott az SZKP XX. kongresszusa és ismertek voltak a határozatok* A nyugati szocialista vezetők a történelmi jelentőségű XX. kongresszus kiértékelését elmulasztották. Az internacionálé elnökét, Morgan Philipset, aki egyben az angol La-bour Party főtitkára volt, Oscar Pollakot, az osztrák "Arbeiter Zeitung" főszerkesztőjét, s természetesen Szélig Imrét, valamint eszmetársait: a jugoszláv Topalovi-csot, a lengyel Zarembát, a cseh Bemhar-dot terheli a felelősség, hogy 1956 nyarán a Szocialista Internacionálé kerékkötője lett minden józan és reális kibontakozásnak. Mereven elutasitottak minden Kelet-Nyugat közeledést, élesen szovjet- és kommunistaellenes álláspontra helyezkedtek. E tényen mit sem változtat, hogy a ma-gyaroi-szági ellenforradalom után a Szocialista Internacionálé mint bukott politikusokat kénytelen volt le\áltani Morgan Philipset az elnöki és Braatoy-t a főtitkári tisztségekből.
Az Internacionálé zürichi határozatait az emigráció kimondottan fasiszta csopor-
OZLOVÁKIA szövetkezeteinek példája ^ nyomán a cseh- és morvaországi kerületek szö\etkezetesei is szélesebb mértékben alkalmazzák az uj technológiát. A mezőgazdasági üzemek között egyre mélyül az együttműködés, gépeik kölcsönzésével segítik egymást. Ennek köszönheti a pel-hrimovi, lesnái és a hrusovanyi ÁG eddig elért sikereit. Nevezett állami gazdaságok a kölcsönös segítés alapján 4800 hektáiTÓl kétmenetes módszerrel takaríthatják her termésüket. A gépeket teljes mértékben kihasználják, a legtöbb esetben nyújtott műszakban dolgoznak.
« o o
A GOTTWALDOVI Svit-üzemben a haté-^ konyság felülvizsgálása és a jövő évi terv előkészítése során benyújtott javaslatok megvalósítása nyomán 8 millió koronát
és 110 munkaerőt takarítanak meg. « * «
A BRECLAVI Fatra-üzem a következő é-vekben játékszereket fog gyái-taní. Egy uj, ötemeletes épületben kizárólag játékszereket gyártanak majd. A jövő évben uj műanyagból készült játékokat állítanak itt elő.
o » e
A BRNÓI Arumintavásár Külkereskedel-*^ mi Vállalat nemrégen adta át a Csehszlovák Állami Filmnek "A III. Bnióí Nemzetközi Árumintavásár 1961" című doku-mentfilmet.
9 « O
AZ OPAVAI Osztroj Gépgyár dolgozói értékes vállalásuk egyik pontja szerint ez év második felében 10 szénkombájnt készítettek teiTen felül az Ostrava-Kai-\inai
szénkörzet bányászainak.
« <» o
A ROZSNAVAI járás lakosai a község-^ fejlesztési akció keretében 650.000 brigádórát dolgoztak le, s több mint 14 millió korona értékű munkát végeztek.
O O 9
A TECHNOEXPORT Külkereskedelmi Vállalat Észak-Braziliában Capanemá-ban üzembe helyezett egy cementgyárat. A tei-vezést, a gépek g>^1rtását és szerelését a presovi gépgyár dolgozói végezték. Ez az első cementgyár, amelyet Csehszlovákia Dél-ATn<>rik^híni pnití>M:.
tosulásai kitörő örömmel, hozsannával fogadták. A londoni "Hungárián Week" (mai nevén "Hidfő"— a Szerző) cimü lap köré tömörült nyilasok,volt horthysta csendőrök, az Argentínában ínenedéket talált szélsőjobboldali elemek a Csűrös Zoltán szerkesztette "Magyarok Utjá"-ban, és nem utolsósorban a Szálasira esküdött tábornok, Zákó András rohamosztagosai, a Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége (MHBK) "Hadak Utján" cimü lapjában megdicsérték eredményes közreműködéséért —s nem érdemtelenül — személy szerint Szélig Imrét, kiállítva ezzel a bizonyítványt a Szocialista Intemacionáléról is.
A jobboldali szociáldemokrata vezetők hidegháborús határozatának egyetlen célja volt: gátat vetni a nyugat-európai munkásmozgalomban egyre erőteljesebben jelentkező balratolódásnak. Még az olyan beállítottságú politikus is, mint a francia Guy Mollet, kénytelen volt ez időben ehhez a baloldali áramlathoz igazodni a nyilvánosság előtt, m^rt például többek között ilyen nyilatkozatot tett:
— Sohasem hittem a háborús veszély létezésében. És véleményemet nem változtattam meg. Nem hiszem, hogy a háború a Szovjetunió érdekében állna. Hiszem, hogy az oroszok nem akarják a háborút.
Persze Guy Mollet azóta már nyilatkozott másképpen is . . .
Christian Pineau, a francia kormány akkori szocialista külügyminisztere, hasonlóképpen beszélt:
— A vasfüggöny mögötti országokkal szemben két magatartás lehetősége volt adva: vagy totális háborúba megyünk ellenük — ezt a politikát ehetettük —, vagy keresnünk kell az egymás mellett élés módozatait.
Sorolhatnám még a nyilatkozatokat annak bizonyítására, hogy a hidegháború felszámolására valóban kedvező légkör kezdett kialakulni, de nézzük csak, hogyan irt ugyanekkor a "hivatalos" magyar szo-
AZ EGYIK algériai francia erőd kaszár-^ nyájában nagy volt az élénkség: ajtók csapódtak, edények csörömpöltek. Az e-gész épületet nagy hangzavar töltötte be. A. mosdóból a katonák nevetése és vidám lubickolása hallatszott ki.
így kezdődött a helyőrség egyik hétköznapja, amelyet az éles hangú ébresztő vezetett be. Pierre vizet fröcskölt magára, majd fejét a mosdókagylóba dugta, és buborékokat fujt a vízben. A hideg víz kellemesen felfrisitette, megpezsdítette ereiben a vért. Kinyílott a mosdó ajtaja, és egy hang bekiabálta:
— Labois, azonnal a főnökhöz! Pien-e meg akarta kérdezni, mit akar
tőle a feljebb\alója, de már elkésett.
Gyoi-san megtörülközött, felvette egyenruháját, gondosan megfésülködött, és ment.
— Az ördögbe, de sokáig tartott! — fogadta Brassilon szakaszvezető káromkodva. Szétterpesztett lábakkal, csípőre tett kézzel, testét himbálva állt a szoba közepén, és hideg tekintettel méregette a katonát. Meggyőző jele annak, hogy megunta a várakozást.
ciáldemokrata párt lapja, a londoni Szociáldemokrata Népszava".
„ . . i De hadd szóljak néhány szót a katonai segélyekről általában — irta Szélig. .— A riiágyar szociáldemokrácia sorsának alakulása meggyőzött arról az igazságról, hogy a Szovjeunió vagy a kommunizmus jószándékában bízni annyi, mint önmagunkat feladni. Az önvédelem nemcsák jogos, hanem nélkülözhetetlen. E fölismeréstől vezetve tartozom azok közé, a-kik a kommunista törekvés elleni fegyveres védelem szükségességét vallják. A védelmét szolgáló feg3rveres felkészülés a-zonban nem oldja meg a problémákat és elégtelen a hidegháború megnyeréséhez..."
Szélig tehát nemcsak a fegyverkezés folytatása, fokozása mellett szállt sikra, hanem ennél többet akart. Az épülő ország helyén romok kellettek, mert amig az országon nem lesz úrrá a pusztulás, nincs kilátás arra, hogy igénybe vegye az amerikai dollárokat az újjáépítéshez. Látta azt is, hogy a nemzetközi hangulat a békés megoldások felé fordul. Idehaza kellett tehát vialamit tenni. Mindenekelőtt szítani az e-légedetlenséget, káoszt provokálni, ellenforradalmi puccsot kirobbantani.
Ez időben svájci és osztrák "turisták" utazgattak rendszeresen Budapestre. Ezeken keresztül juttatta el Szélig üzenetéit Kéthly Annához és barátaihoz: utasítsanak \issza mindennemű tárgyalást a kommunistákkal, semmiféle megállapodást ne kössenek. Szélig tehát nemcsak önmagát, de a hazai szociáldemokratákat is elkötelezte a hidegháborús politikának.
Az emigráció kijózanodó tábora Nyuga-
ton mar kezdte fi szedelmet, amit,^ hetett. A Szabadi latban például li kezo nyilatkozatig lista Szemlé".beii-^ "A Münchenbe Free Europe Goi magát 'Szabadit nevező rádió vált működése ínunárj közi politikáiméi len, melyek ellei sült Államoknak! Megállapítjuk, h Europe' rádió jí 'Szabad Magyam^ amerikai pölitikaf dióadás megszöi#<^ lógató magatartási képmutató mivolir Időszerű lemie-i ben —, hogy a jék és alkalma fogják."
Széliget ekképp.
" . , , az illeték országi Szociáidei, sithető a magyar ij tikai szervének. | mélységesen elitéi séget nem vállak lig Imrét, hagyjoi nek szoeialistáklic; s a jövőben tartó,' őrzés nélküli * 'Magyarorezági niigrációban' elr
piERRE OLYAN mozdulatlanul állt a fő-nöke előtt, mint a földbe vert cövek. Arca nem árulta el gondolatait, sem érzéseit. Pierre elrejtette őket. Gyűlölte ezt a gonosz Brassilont, akinek szakmája a gyilkolás.
— Készítse elő a jeepet, és pontosan husz perc múlva a kapunál várakozzon. Megnézzük az oázist. Mindenesetre vegyen magához kézigránátokat, és könnyű géppuskát. Éi-ti?
A katona némán farkasszemet nézett a főn<ökevel. Gonlolatai egészen másutt jártak. Megpróbálta elképzelni, mi lehetett ez az ember otthon civilben, még mielőtt katonai szolgálatra vonult be.
Mit bámul rám, mint egy félkegyelmű? Azt kérdem: megértette-e a parancsot vagy nem?
— Értettem, szakaszvez ..,
— Végeztem!
^ Pien-e tisztelgett, csinált egy balra át-ot, es távozott. Hangulata elromlott. A soi-s IS ellene van, epp neki kell ezzel a vadállattal menni. És ez mind azért, mert ő a helyőrség legjobb gépkocsivezetője. Vajon mit akarhat ez a gazember az oázisban? Biztosan no van a dologban. Egészen oda-\an ertuk. A fegyverek pedig csak azért
kellenek, mert összetalálkozhatnak a felkelőkkel, gondolta Labois.
UUSZ PERC múlva a jeeppel az erődka-púnál várakozott. Már éppen le akarta állítani a motort, amikor megjelent a szakaszvezető, kezében a géppisztollyal. Előtte egy összekötözött kezű algériai fiatalember lépkedett. Feje a mellére konyult. Alig vonszolta magát. Ugy tűnt, hogy az agyongyötört fogoly minden pillanatban összeesik. A tépett ruha alig fedte a kínzástól elnyomorodott vállát és hátát. Brassilon durván belökte a szerencsétlent az autóba, az első ülésre Pierre mellé, ő pedig hátul helyezkedett el, és nyugodtan rágyujtot.
•— Kapcsolj teljes sebességre! adta ki a parancsot.
A jeep nekilódult. Az erőd fehér kőfalai csillogtak a napfényben, egyre kisebbedtek, végül teljesen eltűntek a tekintet elol. Köröskörül homoksivatag terült el, a maga vad szépségében.
Az arab összegörnyedve ült. Háü-akötö-zott keze miatt nem tudott kiegyenesedni. Fekete, égő szemének tekintetét az útra szegezte. Mintha észre sem vette volna a mellette ülő sofőrt. Gondolatai otthon jártak barátai, harcostáreai líözött. akik felkeltek az ellenség ellen. Lehet, hogy arra gondolt, vajon megölik-e vagy nem. Egy pillanatra megpróbálta elképzelni, hogyan logadja be a sivatag fehér homokja golyókkal átlyukgatott testét, hogyan öleli magahoz a szülőföld, mint szerelmesének karja. E föld felszabadításáért indult ő harcba.
piERRE-NEK MÉG nem volt ideje, hogy alaposan szemügyre vegye szomszédját, most gyorsan egy pillantást vetett rá. Himlőhelyes arca, amelyet alvadt véiTel összevegyült piszokréteg bontott, és a széltol borzolt fekete göndör haja az idő fá-tyolan at ismerősnek tűnt.
PieiTe most gondolatban otthon járt, Fi-anciaoi-szagban, abban a távoli múltban, amikor a gépkocsigyár uj autóit járatta be. A gyar, mmt \alami óriási robotgép, szakadatlanul köpdöste ki száján a csillogó.
IRTAI
o H. Tretín válása előtt je hogy a prog mogatták az
friss festékszagnl olajos overaljába^ reke mellé ült, hogy telivér ló 1 hasonlít. Akkorii] zése feszitette, si világon minden tai, az utak lovag tak. Például a DR re sok lányba voit| ban elbátortalacH vallania szerelffiítl latot. Vajon hol ig küldték embereketi zok az emberek, ni? Vagy pedig' csattanó MauncM ki. Milyen koniff| magasba az « fot, aki inaskenUj
CSAKfZ
IRTA GEF-S 1 Amint ott /ártf ■liV.Í
Kocsinkba szállt ti
De messziről lettje Az embert, ki BK^Sj'^i
Estében is sötéSm^tc A íaí mentén É'B^gf ^
Tárt ablakot a Tekintetet, jBe//™«
Rendőröket, sboíl^ft Kávéházi í^^^W
Csak messziről ki A megszállást, a
Most rab kocsA^^^^ Köztük vagyfl* •••|f'*'