■ ' rtStSiEfí-' a**
rok.
lütonj
ója. • «
a mi jjjjS
&y láttán 2 tátva! ^
csak szervezetten tudjuk megvédeni otthonainkat és Iarcouíatunkebepményesen a kormány éhségprogramja ellen
a FARMEe EGYSÉGES KONFERENCIÁJA
ünk - ^'
-a pontosig állapítva.^-bejövetelei^ hagyni 1.
.később fog^ les • • ^
;éssel nii
HIREU
ola tanulói IS elsején
mikor f( isiéki bizoi az iskola
mivel az itatlan volt és több d5 gyermelcdc liogy majdttílk . de mikoriji \
szék semmi]} „
kut kitisztilií : elhal irhoz terjeagi cet Május d» i sági tag art ek ekkor, U . em halt meí,í; V> •tt, semmi olj ^ ím látja aial í^'" illene eményen mellett,
másnap a l tanitó zokkal a gyg t vettek a
de mi, szüS , hogy seoBíS merje a taa' ekeket, i, Alta.-bólá , amely mega ységes ako'i,! ;iUök reszté tudja a haé c teljesítéséit gunni píonini ilet kapnM» ú a feironíb imolva az egéí ásáról.
\ kanadai szegény farmerek és földmunkások.egy országos kon-rgjerciára készülnek. Ezt a konferenciát Reginában fogják megtar-üni J'-í'i"^ 4-5-6-án. Mit jelent ez a konferencia a szegény farmereknek is földmunkásoknak? Mennyire fog ez a konferencia a múltban tariott farmer konferenciáktól és konvencióktól különbözni?- Leg-eiíóíorban azt kell megemlitenünk, hogy ezt a konferenciát nem egry ujonan alakult párt fogja egybehívni. Ezt a konferenciát nem egy jíj3 (.i,,portnak az érdekében fogják Ssszehivni és nem is egy kis csont fogJ^ összehívni, hanem maguk a farmerek nagy csoportja. E^ek konferenciának az egyht-hivását a jelenlegi helyzet hoza magával és az kényszeríti a farmereket is, hogy saját maguk próbáljanak segíteni a iejenlepi helyzetükön és saját maguk próbálják megvédeni azt a földet, amién az egész életükön keresztül dolgoznak és azt a jószágot, amit ők neveltek. Ennek a konvenciónak a legnagyobb jelentősége az, hogy ^ faimérek meglátták, hogy nekik nincs mire és nincs kire várni, mert fsakií n;aguk egyedül azok, akik a heljrzetükön s^teni tudnak. Ez az, ami késztette őket arra, hogy mint egy ember lépjenek fel és har-cüíjanak a jogaikért éa a kizsákmányolás ellen.
EGYSÉGRE VAN SZÜKSÉG
m m
t mondani pí! -elődési Íéí\ ngol és egyo ■; ette az eg;q ipány progm ar nyelvű JB >vább mint 4
a konzemS pártok I ismertettti mját, amitt^ smmel kisöt lagyar szőai
csak azírfí f nunkások iól 'let tagjaiJí, ladjanak, anJ
csak az iga li". Mennph
A p''itikusok és azok ügynökei mindent elkövetnek, hogy a farmereket újra félrevezessék és elhitessék velük, hogy a prosperitás újból vissza fog térni, csak türelmesen kell arra várni. Ez annak a játéknak folytatása, amit már rég megkezdték, de mind ezideig nem tudták és nem is akarták befejezni. A farmerek nagyrésze ma már tisztán látja, hogy a helyzet nemhogy javult volna, mint azt velük akarják elhitetni, hanem nap-nap után mindig rosszabb. Ugyanekkor a bankárok és nagykapitalisták folyton az ajtókon kopognak és nem wszik figyelembe, hogy a farmerek alig tudják nyomorult életüket-tartani; követelnek mert az ő zsebjeik soha sem fognak megtelni. Nekik a profitból nem lesz elég sohasem, ők nem veszik figyelembe, hogy ők tettek tönkre bennünket, nekik pénz kell és ha a 'farmer nem tud fizetni, ugy visznek amit találnak; mert a törvény azt igy diktálja. A krízisnek a legnagyobb súlyát miránk tették, mert mi nem vagyunk ugy szervezve mint ők. ök kontrolálják az árakat és amit nekünk kelleladni arra ráfizetünk és ha vennünk kell valamit, azt méregdrágán kell megfizetnünk. így mind a két oldalon mi fizetünk rá. Az utolsó években az adósságainkból törleszteni nem tudtunk és ugyanakkor az adóinkat még folyton emelték. Az importált dolgok megadóztatása még segíti emelni az igy is nehéz megélhetését a farmereknek és ebből szintén a gyárosoknak és bankároknak van hasznuk. Az ország nagy részében, ahol a termés az utolsó-években a semmivel egyenlő volt még segítette a farmerek nyomorát és a bószoknak az árak még magasabb fokra emelését. Ez a helyzet a kanadai farmerek között és ezzel szemben azt akarják elhitetni velünk, hogy minden tuIsok van termelve és azért nem tudnak a farmereknek magasabb árat fizetni a terményeikért és jószágaikért. Ugyanekkor a farmerek meglátták azt, hogy itt mindenből van, nemcsak elég, de nekik maguknak is azt mondják, hogy túltermelésben vagyunk és nekik mégis éhezni és rongyosan kell szenvedni. Ezért állanak ma a farmerek mindannyian mint egy ember és követelnek a terményeikért és jószágaikért tisztességes árat és azoknak a farmereknek, ahol nem volt termelés, azoknak azonnali segélyt, egységesen tiltakoznak az árverések és az adó nem fizetésért való birtok eladása ellen. Ezek a követelések a farmereknek mennyire fog sikerülni, azt bizonyltja az a sztrájk is, amit a mult évben vezettek Myrnam, Albertában, ahol a követeléseiket mindaddig nem vették figyelembe, mig erélyesen mint egy ember fel nem léptek és nem kezdtek fenyegetőzni.
MUNKÁSOK ÉS NEM KIZSÁKMÁNYOLÓK
tisztikai kimutatások mutatják, hogy a kanadai farmerek adóssága meghaladja a három billió dollárt, ami bizonyltja azt, hogy nem tévedünk mi kis farmerek, mikor azt mondjuk, hogy nekünk nincs más semmi csakis a munka reggeltől estig vagj- estétől reggelig, mert ebben a rendszerben minden azoké, akik soha azért nem dolgoztak és nem is tudják, hogy mi a mtmka.
Vaimak tartományok, melyekben életbe léptettek törvényeket, melyek alapján a farmereket meglehet védeni attól, hogy adósságba elvegyék tőlük földjüket és jószágaikat. Ugyanakkor Saskatchewanban egy év alatt az állam beleegyezésével 1344 árverezés és 92 kilakolta-tás történt. A farmer telepeken a barbarizmus fekete éve ütötte fel a fejét és minden megnyilvánulásában tombol — azokat a farmereket,-akik a saját munkája által termelt javakból a családját meri fentar-tani, börtönbe vetik ,mert nem az adósságát fizeti. Ezzel még nincsenek a bankárok és gyárosok megelégedve, még ettől is tovább mennek és követelik Bennett kormánytól mindazon tör\'ények megsemmisítését, melyek a farmerek "védelmezésére" szolgálnak. Ezzel elfogják érni a bankárok azt, hogy mindazok a kisfarmerek, akik az adósságaikat nem tudják fizetni, teljesen ki lesznek fosztva vagyis az utolsó csepp vérük is "ki lesz sziva« mert még azt a jelentéktelen védelmet, amit eddig élveztek, azt is elfogják tőlük rabolni. Ez az amivel a kanadai farmerek szembe néznek és ami ellen csakis egységesen és harccal tudunk védekezni.
Tisztán áll előttünk, hogy a farmerek nem a saját hibáikból képtelenek fizetni az adósságaikat. A hitelezők ezt nem akarják figyelembe venni, hanem mindenáron követelnek annak dacára, hogy nagyon is tudják azt, hogy a farmerek fizetni nem tudnak és igy nagyon könnyen kitudják fosztani egy életnek a gyümölcsétől. Ennek a megakadályozására ez a konferencia van hivatva, ennek a konferenciának a kötelessége egy széles körű kampánynak a megindítása, hogy a farmerek meglegyenek védve a kilakoltatástól és farmjaik ár\'erésen való eladásától. A hitelezők ez ellen háborút inditanak^. A milliomosok arra akarnak késztetni bennünket, hogy gyermekeinket éheztessük és minden centünket az adósságba fizessünk nekik és ebben a tartományi kormányok nagyban a segítségükre vannak, mindenféle erőszakszervezetet a rendelkezésükre bocsájtanak, hogy az adósokat fizetésre kényszerítsék.
A farmerek erre csakis egy módon tudnak felelni, a szervezkedés módjával, ha mindannyian szervezetbe tömörülünk és közös erővel fogunk fellépni és azt a választ adni nekik, amitől elmegy a kedvük a farmerek fosztogatásától. Amit megtudunk tenni. Ha a farmerek nagyszámban elismerik programunkat, akkor nem kell félnünk attól, hogy nem tudunk ellentállni a burzsoázia támadásának, akkor kitudjuk vívni azt, hogy majd akkor fogunk fizetni mikor pénzűnk lesz. Moratóriumot fogunk követelni az adósságainkra és ugyanakkor ennek a megadására kényszeríteni fogjuk a burzsoáziát, mert nem vagyunk hajlandók továbbra is éhezni és gyermekeinket a legnagyobb nélkülözésben nevelni.
Azt tudjuk, hogy ebbe a hitelezők és a milliomosok nem szívesen egyeznek bele és azt is tudjuk, hogry a kormány mindent elkövet ennek a farmerek tiltakozásainak a megsemmisitésére, mert a kormány és annak erőszakszervei mind a kapitalistákat és enm szegény farmereket szolgálják. A szegény farmereknek nem szabad, hogy beleegyezzenek abba, hogy az-^dósságot redukálni fogják, mert ezt ugy sem teszik meg azok akik azt ígérni fogják, ezzel csak a kisfarmere-ket akarják újból becsapni. Természetesen a farmereknek a moratórium kiharcolása nem jelenti azt, hogy most már a kérdés teljesen meg van oldva, de annyit jelent a részünkre, hogy bizonyos időre felleszünk mentve. attól, hogy minden pillanatban kí legyenek téve annak hogy bármikor kirakhassák őket a farmjaikról vagy megfosztják őket jószágjaiktól.
farmer segély
merek helyzete azonnal felül legyen vizsgálva és a kellő seiptség^^'ílvpj megadva a részükre. ' ;.";»'-""
A farmerek egységétől retteg a burzsoázia már előre.
a kisfarmerek akik alig hogy életüket tudják valamilyen formában tengetni, mint azok, akik milliókban dúskálnak. Ez ellen szintén a konferencián megjelent delegátusoknak kell tiltakozni és követelni, hogy áz adónak minden formáját azok fizessék, akik képesek arra és ne pedig azok a farmerek, akik a tegnag^-obb nyomorban és nélkülözésben élnek.
Tiltakoznunk kell az ellen, hogy a nagy földbirtokosok alacsonyabb adókat fizessenek mint a szegény farmerek, akik nyomorultan élnek és azok viszont milliókat harácsoltak ö.ssze. A C. N. R., a C. P. R. és a Hudson Bay Company, akik milliókat harácsoltak össze a földnek a bér-beadá.sából, amit a kanadat kormány teljesen ingyen adott nekik. Ezeket kell megadóztatni, ezek tudnak fizetni. A gépgyárosokat, az olajgyárosokat, a nagybankokat stb., nem azokokat, akiknek a gyermekei éhen és cipő nélkül vannak a legnagyobb hidegben. Ezek eleget raboltak tőlünk és ezekre kell kivetni azc az adót i.i, amit mirajtunk hajtottak be mind ez ideig, ezek fizetőképesek.
A földjeink adóban eladására ugyanúgy meg kell szerveznünk a farmerek tömegeit mint azt tesszük a magasabb segélyek kiharcolásában. Ha ezt fogjuk tenni, akkor nem fogják földjeinket elárverezni, mert sem a kis kompániáknak sem a nagyoknak nincs szükségük olyan földre, amit senki sem fog megmunkálni, már pedig ez csakis mireánk, szegény farmerekre vár. Fogjunk össze mindannyian és igy eltudjuk érni azt, hogy egyetlen farmert sem fognak elzavarni a farmjáról csak azért, mert nem tudja az adóját fizetni.
LÉPJONKAKCIáBA
Ezen a konferencián minden megjelenő delegátusnak kéli, hógyi előre megfontolt dolgokkal álljon elő rs hogy mit tehetünk ezen kér- ' déseknek a megoldására, milyen formában tudjuk a kormányt kény-' . szeriteni, hogy valamilyen formában segítsen rajtunk. A konferen- - ' 'í''' ciának kell határozatokat hozni, hogy azzal az egész-országban élő , ^/,'^ ] farmereket megtudjuk mozgósítani és akcióba állítani, hogy hatá- ' rozatainkat a kormánnyal eltudjuk fogadtatni. Minden farmernek' ^'^íÍ; tisztában kell lennie azzal, hogy amit a kapitalisták tesznek a köztök ./v,* való szervezés terén, azt is csak azért teszik, mert ezeken keresztül " ^'^'^ akarják őket továbbra is megtéveszteni és a krízis terheit továbbra is'íífetíWs reájuk rakni. Ha mi ezt meg akarjuk akadályozni, akkor neküikÍMmliip szabad téUenül nézni, hogy mi folyik körülöuünk. Á mi-^er6i^:^ÍíaÍl^iMl§^ a szervezkedésben lehet és mi csakis abban bizihatunk, meitfiwkün^ nincsenek milliók a rendelkezésünkre bocsajtva, hogy pénzzel dolgoz- •',5 zuk fel magunkat. '''-"-'J^^ Minden delegátus, aki a konferencián meg fog jeleni, a haza me- ' '.V"^', -=
VÁM ÉS KOLKERESKEQElfM
Bennett és kormánya számtalanszor a külkereskedelmet ígéri a farmereknek és amikor ténylegesen arra alkalom adódott, akkor azt egyszerűen visszautasította a Szovjet Uniónak. Nem kellett a kormánynak az alkalom, amivel tényleg lehetett volna a farmereken segíteni. Ezzel a lépésével a kanadai farmerektől milliókat rabolt el a kormány. Azokat a gépeket melyet a kanadai farmerek itt ebben az országban vesznek, az európai farmerek bármelyik országban olcsóbban veszik meg ugyanazokat a gépeket. A külföldi árukra túlságosan magas vámot vetnek kí, amit szintén a kanadai szegény dolgozókon hajtanak be és ugyanúgy a milliomosokat és nagy bankárokat segítik ezzel is, mint a többi ehhez hasonló dolgaikkal.
A legszélesebb tiltakozásunkat kell, hogy ezek a fent említett dolgok váltsák ki a széles tömegekből, mert mindez csak a munkások kárára és a burzsoázia has/.nára van.
A Farmers' Unity Leag^ue elhatározta, hogy ezt a konferenciát ••1' w5 ^8>'be fogja hívni, hogy ezzel is bebizonyítsa mind azoknak a fanne-yu es megwq^!!^ reknek, akik még nincsenek a "sorainkban, hogy nekünk egyedüli célúnk csakis a dolgozók érdekéért harcolni, nem ugy mint azoknak, akik
lis kormáaji . zók érdekáa kor a fanníB ■ imíkor ami , •y a föld TÖ! '
vagy 113-ís , 1 fogják tóifc 1 Ígéretének jiróság íjt és a dolgozói et mertek történt ve. Áinikor yászok igot küldtek
' á farmerek kőzött ez ideig garázdálkodtak és minden oldalról becsapták őket. Ez a konferencia befogja bizonyítani a dolgozó farmereknek, hogy mí mindig az ő oldalukon voltimk és mindig az ő érdekükben harcoltunk azok ellen, akik hosszú évek során kizsákmányolták őket. Azon szervezeteknek melyek eddig a farmereket kiszolgáltatták a kí-zsákmányolóknak egyetlen alkalomkor sem volt a céljuk az, hogy a farmerek életszínvonalán "javítsanak, hanem mindig az volt a céljuk, hó^y azokat minél jobban betudják csapni és ugyanakkor minél jobban ciíudják őket fosztani. Azt tudjuk, hogy ezek a küldöncök a gazdáik-ál együtt a legádázabb harcot fogják felvenni vélünk és küzdenek a koncnak a jövőbeni megtartásáért. De ezt a farmerek nía már látják és éppen azért még sokkal nagyobb energiával fognak a harcba, hogy emberst-ges életet tudjanak élni. Hogy ezt a konferenciát eredmény-i:e tudjuk vinni nagyon fontos, hogy a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak között egy nagyon éles vonalat húzzunk és élesen megvilágítsuk mind a két részről a dolgot.
A konferenciánkon' mindenkinek meglesz engedve az, hogy felszólaljon tekintet nénkiil arra, hogy milyen szervezethez vagy valláshoz ^rtozik, midenki megmondhatja a saját véleményét, ha az illető a saját munkájából él vagy ha abból akarná élni.
Nem szabad, hogy továbbra is éljen közöttünk az a tudat, hogy :?zok a munkások kik más valláshoz, más nemzethez tartoznak, vagy egy :öcsít jobb ruhában járnak azok nem tudnak megegyezni és nem tud-»ak közösen harcolni, mindezt azok mondják így a dolgozó farmerek-fek, akiknek az a céljuk, hogy a farmereket minél jobban széttagol-Jají és ne tudjanak egységesen fellépni a követeléseikkel és Igy sokkal íonnyebben le lehet szerelni őket. Mindezeket nekünk félre kell tenni es mmt egy embernek fellépni, hogy követeléseinket ki tudjuk harcolni, V mert sem a vallás, sem a nemzet nwn határozza meg azt, hogy egyik 'osztálynak éhezni kell ugyanakkor, mikor a másik minden jóban dúskál.
im a
ikot------ -
ík (yagy**t ^ liárom napos kónfer^^
irt a pari«=f , a különböző szervezet^^^ pártok delegáltjiai a nézeteiket kivi-
ikketőtba*' tassák. A regíiiai munkásszervezetek a konferencia-ideje alatt egy • 750 család' • - -agy két összejövetelt rendeznek abból a célból, hogy ezen alkalmakkor kábosltát* megtudjanak ismerkedni a különböző vidék delegáltjaival és szemé-1, amikor fl' ívesen győződjenek meg a távoli farmerek és munkások helyzetéről. i parlam^ F«yanezen a konferencián ugy a nők mint az ifjümü^ fog-liekets^^ .ps venni és külön idő: lesz szintén kiszabva ezekriiek is hogy a szer-jzérekaite^ . ^«eti életüketmegrtárgyídhassák. A delegáltak étó^^ ayförk-* i";:^'|.'^^™^'^*>"^^1^^ef fog gondoskodni^ ami a farmérek-delegáltjai-m lak alig fog egy pár centjébe kerülni. , A háro^ konferencia á
m ^arosházában lesz megtartva amit a város díjtalanul Bőctójtotf a fár-giereV rendelkezésére.^•/v;::^;-^^ /; ^'-^'i^^^^
igA'^ '^'^"íereh pontok á farmerek kö-
U H*^' ^°^*^^^^®'^P®'"'U Hogyan tódunk^^á kiharcol-Hogyan tudjukmegvédeniottlionaínkat Hogyan tudunk védekez--az ellenünk intézett támadások ellen.
A FARMEREK JtDai^All^^
_Mjndig abban ár^ magunkat, hogy kifogjuk fi-
em- ^^^^'"'^t és azután már minden jóra fog fordulni, dé éz a fJa.^h?"'' t«Uesen szétfoszlott az utolsó négyéves krízis ideje alatt. Békék akarják^ akkor egyes vi-
^enner de vaiának vidékek
ágok t!'i adósságaikat iradeznitó^ azok az adós-
iaiiner2 ''«™észet^ aziin 2~T~*f^ t^'^elt áinknák áz ár^^^
*^ték/^ ^ ^* ámít a farmereknek keUett vásárolni, folyton az í\J^ V"' előidézter azt^ Ho«y ma, anükor nagyon sok far-Jan, lio^^* * faraján töltötte látástól-vaknlásig yélb nnmká^
ay Bok^sjf^ raágáéniűctoája mondani áirt;á darab fSldet, amiért
«Kiionáb61 mint a ku^át mely idegen udvarba téved. A sta-
Azokon a vidékeken ahol a farmerek segélyben részesülnek, a kormány gondoskodik arról, hogy a farmerek sürün meglegyenek látogatva, nehogy valamelyik család "több segélyt" kapjon mint amiből csak éppen hogy életben képes magát és családját - tartani. Ha ezek az időközönkénti felülvizsgálások megállapítják azt, hogy valamelyik farmer "több segélyt" kap, mint amiből fentudja magát tartani, attól kíméletlenül megvonják a segélyt mert nem jelentette azt előre. Ez természetesen olyan helyeken történik meg ahol a farmerek nincsenek megszervezve és nem tudnak tömegesen ez ellen tiltakozni.
Segélyre ma neiícsak azoknak a farmereknek van szükségük, ahol az utolsó pár évben a szárazság következtében nem volt termés, de azok a farmerek, akik az ország északi részén kétezer kilométer hosszan laknak, a helyzetük nyomorultabb mint az ember eltudná azt képzelni. Ezeket a farmereket az ötödik éve dühöngő krízis megfosztotta attól a piactól, ami ennek előtte a létkérdésüket biztosította, nem tudják eladni kukoricájukat, nem veszik meg tőlük a papir-fát, kerítésoszlopot, halat és még több ilyen dolgot, amiből tengették életüket. A gyümölcs- tej és zöldségtermelő farmereknek a helyzete ugy B. C-ban mint Ontarióban egy cseppet sem különb, mert a piac túlságosan rossz és az árak tul alacsonyak. De mivelhogy ezeknél a farmereknél a termés minden évben elég jó volt, igy a segélyt megtagadták tőlük. Ennek a kérdésnek a megoldására szintén a közelgő konferencia, lesz hivatva, hogy vessen véget a farmerek megkülönböztetésének és minden segélyre szoruló farmert egyformán részesítsenek segélybe. Ugyanakkor követelni kell ennek a konferenciának, hógy azoknak a farmereknek ne a legrosszab dolgokat adják mindenből, hanem ugyanolyan anyagot adjanak a segélyeseknek, mint amit azok a piacon megrtudnak venni. Tudjuk azt, hogy mindenből van bőven és azt is tudjuk, hogy csakis azoknak nem jut a sok mindenből, akik azt termelték. De mindez egyedül tőlünk függ nincstelen farmerektől, ha mí összefogunk, akkor nekünk, akik termelünk, mindenünk lesz és azok fognak tőlünk kérni, akik azért nem szenvednek meg.
$150,000,000 a buza ár magasan tartására
_________ ma , -vv i
konferencia után, akkor kitudunk építeni egy hatalmas tömeg^eirSlli^- | zetet a farmerek között és eredményt is érhetünk el. c' ']
. Nem szabad megengednünk azt, hogy ezekbe a szerveztekbé kizá|lea;íí:rjj^ rólag azok a farmerek tartozzanak, akik már ezideig ís tagjai voltak ^'^''^i7h valamilyen szervezetnek, nekünk minden szegény farmerre 8zillöé^|i||^ '-^^ günk van és azoknak is minden egyesnek szüksége van a ■^^'^'fj^'^'^^^ Szervezeteinket nem Szabad egyik vagy másik szervezettel szembe áUi;-^!^^ "i\ tahi, ha csak egry kis esély ís van arra, hogy azokat nyerni a közös célnak az elérésére. Ha valamely! zetnek a vezetői megpróbálkoznak azon, hogy a f»....v.*.n.»w tartsák a szervezeteinktől, akkor ezeknek a farmereknek magukimfe|ii^i) kell kíméletlen harcot folytatni az olyan elemek ellen. Nem fontos az, hogy melyik pártot fogják beválasztani a következő választásökiiáil nekünk tudnunk kell azt,
dunk győzni. Álljunk mindannyian egy táborba és köizös erővel íkS^jUi^ vetéljük igazságunkat. Tegyünk félre mindenféle politikai pártÓ£iko^lÍí|^p dást és közösen vegyük fel a harcot azok ellen, akik mindent elra-bolnak azoktól, akik termelték. A konferencián fogrjuk a te|Téiril(!et;||fp|J bővebben kidolgozni és azon tervek alapján kell, hogy a toyábbi lépé-; ''í^Hf séket megtegyük. A követelséseinket röviden a következő formábanií|ft|^ £ összegezzük: ^ ll
1.) Minden farmernek legyen megengedve, hogy szabadon áTOl-fíí$íS^ f% hassa terményét. - fci
4.) Követeljük a árat fizessen, mint a: szűkségünk van.
\ kormánytól, hogy terményeinkért ugyanolyáiii|5§|^|^ ^ milyent mi fizetünk azokért a dolgokért, aiijliniÖ3|ÍÍ.
A kormány, ha ezeket a terveinket nem hajlandó elfogadni, ugy - -''/i'f^i. nagyon könnyen egy általános sztrájkot válthat ki a farmerek kozott. Erre a sztrájkra a; előkészületeket már a konferencián kell, hogy;^|||^^ gyük meg. Tudjuk azt, hogy nagy munka, de ha szükség van, r^iíy|§^®^ ugy nem szabad visszariadnunk ettől sem. ' ■'■':i-íi'á0íMÁ
Nem oly régen Bennett kormány 150,000,000 dolárt adott ki az állam kasszájából, hogy a buza árát megtudjuk védeni a hatalmas zuhanástól a piacokon. Dí? mindez nem segített, mert a sok pénzt ráköltöttek és az eredmény egyenlő a semmivel. A szövetségi kormány segítségével most egy ujabb formáját akarják a farmerek elnyomásának életbe léptetni, melynek segítségével szabályozni fogják, hogy melyik farmer mennyi búzát adhat el évente. Szerződé.seket kötöttek a többi nagy búzatermelő országokkal mely szerződés alapján megszabják, hogy mennyi búzát szabad Kanadának exportálni évente, ami szintén a farmerek kirablására lesz felhasználva. Mindezek a felsorolt dolgok csak a burzsoáziának és a kormánynak fognak hasznot hozni és a szegény farmereknek még nagyobb nyomorúságot. FJnnek a konferenciának lesz a kötelessége ezt a kérdést is megoldani és az összkanadai farmereket felszólítani egy széles körű tiltakozásra ezen szerzödé.sek megsemmisitéséért.
állami biztosítást
ADÓ
Ezrekre rug azoknak a farmereknek a száma, akik a gabonájukat nem tudták mind ez ideig eladni és ugyanakkor a legnagyobb nyomorban tengetik életüket. Mindegyiknek szük.sége volna a gépjeiknek a kijavítására. Nagyon .sok van olyan közöttük, akiknek nincsenek lovaik, nincs traktora és képtelen munkához fogni ha csak nem a teheneit fogja a járomba és azokkal megművelni a földjét — gépek korszakában élünk — ha nem akarja azt, hogy üresen álljon. Ugyanakkor az országnak a másik részében lovak százai pusztulnak el a takarmány hiányában. És mindezt az állam nem akarja meglátni, nem akarja tudomásul venni. Ugyanekkor az állam milliókat költ a háborús készülődésre és szüntelen több rendőrt állítanak szolgálat-
Hány farmerrel beszélsz, akik a kerületben azt mondják,* hogy ', valamit tenni kell Legnagyobb részben mind ebben a formában latkoznak. És nagyrészben mindannyian készek ís erre csak nem ják még az útját és módját, hogy hogyan és milyen formában részt akarsz venni ezen a konferencián személyesen vagy mint dele--, gátus, ugy hívj egybe egy gyűlést még mielőtt a konferenciára jÖn- , nél és az itt adott dolgoknak az alapján tárgyaljátok megr a legfón*|tó|^p tosabb dolgokat. Hívj egybe gyűlést azokkal a farmerekkel, akik \ ténylegesen a két kezük munkájából élnek: ne engedjétek meg/;hógi""" bankárok és nagykereskedők vagy nagyfarmerek közétek tolakodjál,,. nak csak azért, hogy továbbra is félrevezessenek benneteket és ki- ' 'ri^li zsákmányoljanak. Gyertek össze gyűlésekre minden részében az or- - '-tKÁ szagnak és válasszátok meg delegáltjaitokat ugy a -farmerek mint ,,, V;'/-: a farmmunkásnők és ifjúmunkások táborából — ne engedjétek ;ynég|:|?^|á
azt, hogy a közétek furakodott burzsoá küldöncöket válasszák ;ihég;|||||^ delegáltnak, küldjétek az igazi farmereket.
Mikor megválasztottátok a delegátusokat, akkor ne álljatok a munkában, hanem legyetek annak .segítségére a gyűjtésekben minden formában, hogy a konvencióra le tudjon menni idejében. Tart- ^ "yj^, i3| satok összejöveteleket erre a célra és keressétek fel a városban 'yé^'iíg^^i^^^j^ telepen levő üzletembereket, hogy segítsenek benneteket, gombokat a Farmers' Unity Lcague Központjából és azzal tek a konferenciának a konferenciáról történelmi
ortcneimi jelentőséggel log bimi a Kanauai larmercK eieieoen. .; 5
A delegáltak száma mindenhol az.adott körülményektől fűggjaníílll^
tiMrlA»« vtAm^o #knM*r« 14>4-r. 1 ír AmriuaIf audaa morvuf cimann.''Vtadlf' .iV'.V-^'V^^^
minden város annyi delegálttal képviseltessee magát, amennyit csak
küldeni tucí. Mi Reginát láttuk a legalkalmasabbnak a konferenciai;.,: vv^,gg|;„„ megtartására, mivel a farmerek sokkal nagyobb tömegekben élnek.:V'';|>;ls:
I
: és ugy a keleti, mint a brítish columbiai ' '^^Pjí kell oly óriási utat megtenniök. Az eddigi . ^. .
ezen a részén az oTSzágnak farmereknek egyiknek sem kell
jelentések szerint a legtöbb dplgátus truckkal fog érkzni, akik az élelr|;||;|||S műket odahaza és az útban fogják összekollektálni. Időt, vegyetek eleget magatoknak, hogy idejében Reginába érjetek. Készítsetek pia- ^',,1^1 kátokat a truckokra melyen jönni fogtok, hogy tudják meg minden- l|
áaj, I
A legtöbb farmer család még csak gondolni sem mér arra, hogy az egészségi iigyeire egy pár centet fordítson és ugyanakkor az adót i^etni kell neki. Ezenldvfil a kiadásait mind az adósságba és ha véletlenül valamilyen kiadása még ezenkívül van, az már teljesen elke-i$lhetetlen:- Afarmereknek nincs pénzük az orvosra, nincs pénzük mel^ ruhára gyermekeik részére, ezeknek a farmereknek a részére követelnünk kell az adónak az ^töriését. Kanadában az adóból beszedeti; összeg meghaladja a százmillió dollárt, mert többet fizetnek
számolni rozataíval.
ba és teli torokkal kiabálják, hogy "a béke a haza és a nép érdéké-^mereket ben cselekszünk mindent", de a nép alatt értsük a nagy részvényeseket, mert azoknak a részére biztosítják a milliós bevételeket évente. És mindezt ugy fizetik ki, hogy még csak megspm rezzennek, de mikor a farmereken kellene segíteni, akkor az az első kérdés, hogy "Honnan fogjuk a pénzt venni?" Erre az igazi feleletünk csak is az lehet, hogy ahová a farmerektől elrabolt miliők vándoroltak, ott még lehet találni. Ennek a kérdésnek a megoldását is csak szervezetten tudjuk keresztül vinni mert azok> akik hosszú évtizedeken át zsaroltak bennünket, azok nem hajlandók harc nélkíil még egy centet sem adni azoknak, akiktől azt elrabolták. Követelnünk kell a kormánytól, hogy gondolkozzon arról, hogy a nyomorban szenvedő far-
felé, hogy hova mentek. A városokban ahol az éjjeleket fogjátok töl->?ÍOíi^i teni, rendezzetek egy népgyűlést és a legjobb előadó ismertesse az . ,Íí^|pí|}j|íj; összegyűlt tömeggel a konferencia fontosságát. Készítsétek elő ^^■i^M'^^r'^-Sl^, '
yült tömeggel a konferencia fontosságát. Készítsétek elő a far- jig et arra az időre, mikor mentek haza és akkor újból befogtok g* Iní a konferencián tapasztalt dolgokkal és a konferencia ható-ípí||y|Éj J{ Jvai : ■ ■ :::^y^'-\mrm^ íflír
Mielőtt elindultok a konferenciára, szerezzetek pontos \xd<mR'^i'í£ijj^-7^^ ókat abból a keriiletből, melyben laktok. Azzal nem szabad .megelé|;g|||^Í
gedni, hogy a konferencián majd bejelentitek, hogy a helyzet nagyon ~y^k^,
rossz. Ki kell keresnetek, '--
lyen abban a kerületben
hogy hány van olyan mely bcbki/k; »« ----—- •----- — j.^-tsíiaK
ják meg neki. Van-e olyan farmer, amelyik valamilyen jánilékot.^.Syi^^^ «^ kap valamilyen formában és azt a kormány visszafogja a segélynÁjí^S fejében?: Azokat is mind fel kell jegyezni, akik a kórházakban nem |||.. lettek orvosi segélyben részesítve mert nem tudtak fizetni. Hpzzátökijll^^ a neveket és címeket és pontos kimutatásokat. Nekünk fontos azt ' <r
satok' össze ponto.s kimutatást, hogy hany farmert ío.sztottak ' :2;j írtokától,^ hánynál árvereztek, hánytól hajtották^be érflsza^ |* lót, hányat lakoltattak ki, hány iskolát zártak lé, milyen
meg a birtokától kai az adót, zetésük van a is szerezzetek JéséK meggátolá.sában gOK. Fegyverezzétek
EZEKET KÉSZEN TABTIA A BURZSOÁZIA A /ÖVö HÁBORÚRA.
mindennapi
Kutassátok kii hogy milyen azoknak a munkásoknak a helyzete, ket a kormány telepi tett le' különböző részeiben az .országnak és ezeket hozzátok magatokkal és még ezenfelűIJs gyűjtsetek, össze'min- >>7-|j denféle adatot, amit helytelennek láttok. ,•' '-'
Minden farmerhez! Buzatennelő, gyümölcstermelő, t^teim^ kevert farmerek mind^nyitokhoz szólunk, nem kivétel náluní^íif^ vagy öreg, asszony vagy férfi, mí mindannyitokat felszólítunk,/hogy'í^^^ készüljetek erre a konferenciára mert jogotok van mindannyitolmak „.."•;^ az élethez és amit követeltek, azt jogosan/követelitek, mert tí termel- >\ tétek és azok, akik elrabolták soha nem dolgoztak meg vakért, melyet fel raktároztak előletek. Dolgozzatok harcoljatok a munkanélküliekkel és a részidőt dolgozókkal'egyejtein; ben, imert a harcainknak csak igy tudjuk a. gyümölcsét, élvezni. Te- ,'/.:,>> gyük naggyá ezt a konferenciát, ahol az a jelszó minden.farmer szá-^ :pí mára, hogy: "TARTSUK MEG AZ OTTHONAINKAT; ÉS ;BIZtCtóltÍi||f SUK A MEGÉLHETÉSÜNKET", " ' i
mm