EANADAI BIAG¥AB
.5«g gn.;
a Vaksg ;
tot jeleBt;,f boldog M'-: számmin f . • KonuE^ ndiának ú t . isztjai tjíj?-liogy ecá, rdzsüdsztíci ánkmegtc if tegyenek >b jövőt iilják Bzt,h e."
^. VILLAHií
lott mattig zociaUstsc;
uralkodó) 1] : állam yesültekit dolgozsti (
iselikakob tló ered iára lépti . ollektív gia tinkásanoi > kilő bnii^ Lcsöt estül colaista gtí a szódig iktiv gaxdi; klubhelyiap l-házat ipt latlansigtl t
;da ma sü töniiyakiiU a magánini itett mimb)
jeNEL
árazabb éSE p Ázsiáim;!
elég ritki E szomorú ut ek nöndeg]! iságTÓlbesiE nás énéte nem a M al és a dii i a gyapiíli! [ szovjet ű z a gyapott ^ ájukért c£-uj élet jí' lincs több"! fátyoM.5 .
néznek »i
egy BJ 8 t hoz nuft gyapotmct jan. Es trt s teremttít gyapot afí I amelyek* ^ nek, mint »i ágról, meg! it még ö dék, amií 1 tag volt
BUDAPEST- - Nd« vplna eK iónxerú. hogy W ^^eodUc BSg^obb ívomorban. hogy ki nélkülöz tob-bet — a városokban do nuinka^el-küli ipari lakosáBg, vagy a falv^-^03, uradalmakon éhbérért dolgozó
^Sak^^iányképet adunk a föld munkások szinte hihetetlen nyomor
^1933-ban a békési községekben a
ezógazdasági munkások 75 száza léka a 150 pengős évi kereseten a-lol volt. Heniádnémetin 4-^ ember két-három napi munkával összesen gO fillért keres. Gádoroson a munkások éhenhalás előtt álnak. Az elaggottak, egész gyermekseregek jjázról-házra járnak koldulni : kevés kukoricán, répán tengődnek. Szentesen lopott akácfákból tüzelnek télen át; a legtöbb munkás bútorát kénytelen eltüzelni: A gyerme kek meztelenül, rongyokban van-^k és télen ágyban kell maradni-ok, hogy ruha hiányában meg ne fag>-janak.
Békésszentandrason se munka, se segély. Balmazújvároson tiltott gyü lési büntetéseket közmunkával kell ledolgozni. így ingyen elvégzik a kevés közmunkát. Sándorfalván néhányan csak protekcióval jutottak favágáshoz. A vadőr maga veri el a szegény rőzseszedöket.
Egj- gömbaszedő asszonyt addig vertek, amig eszméletlenül összeesett, az asszony megőrült és kórházba vitték. A PaUavicini uradalomban megfenyegették az embereket, hogy ha nem válalják az uj munkafeltételeket, máshonnan hozatnak munkásokat.
Sándorfalván csak azok kapnak munkát, akik tagjai a kormánypárt nak Más helyeken csak az egységes pártba kényszeritett emberek jutnak munkához. Hasonló a helyzet Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Nagykőrösön és a többi községekben.
Saját kézzel hajtsák el magzataikat.
A falusi hadirokkant teljesen belepusztult a szörnyű kenyérharcba, szenvedései iránt a közigazgatás semmi érzést sem tanusit. A falusi munkásság számára nincs egészségvédelem Elképesztő jelentések szólnak arról, hogy a sok szegény asszony milyen eszközökkel kényszerül védekezni a gyermekáldás el len. Az egyetlen, amit az ilyen önkezű, vagy jósasszonyok által elvég zet magzatelhajtás ellen kitaláltak, a csendőr. Szigorúan megbüntetik a "tetteseket". Ahelyett, hogy felvilágosítanák a falu lakoságát, vagy ha már megtörtént a baj, felelős orvosi segítséget nyújtanának.
Az egészségügyi gondozás teUesen hiányos . A falusi tüdővészen, angolkóron, bélbetegségen kivül szömjrű tracho
-ma pusztít az agxár lakosság sora-ibani A bdügymJnifizteri költségvetésből ennek elenére is törölték a trachoma elleni védekezés költse geit/ A hivatalos statisztika szerint 3,868,000falusi lakos egészség ügyi gondoz^^ tájesen hiányos. 3^362 közséjg'köznl'i^k 122 van é-gészségügyüeg ellátva. Az ország ősraes községéi-közül csak 27-b^n van tüdőyészellenes gondozkodás. Kaltarális kisemmízés a parasztság részére Az uralkodó osztály gazdasági el nyomottságban, kulturális kisemmi jjüettségben kivánja tartani a parasztságot.
A nyolcosztályu elemi népiskolára vonatkozó képviselőházi határozatot még mindig nem hajtották végre, holott mindenre akad pénz, felekezeti célokra, tulkiadásokra. A falusi nép ^em tud könjrvet, újságot vásárolni, a rádiónak nincs népnevelő hatása. A falu népe éhesen, rongyosan, elmaradottságban, sötétségben él. Égbekiáltó a falusi lakosság sorsa.
Ha három ember összejön, tiltott gyűlésnek minösitik és a büntetéspénzeket robotmimkával rovatják le. A közigazgatási birói fimkció-kat gyakorol, birói lelkiismeret nélkül. Püspökladányban asszonyokat megnyírtak és megvertek a esendő rök, a vizsgálat megalapította, hogy "a csendőrök szabályszerűen jártak el".
A magyar nép faluról-falura jár, ^ogy^ lenyom ja a helyi munkabéreket. A helybeli munkásokat azzal fenyegetik, hogyha nem vállalnak alacsony bérért napszámot, idegen mimkásokat alkalmaznak.
Csendörszuronyokkal próbálnak a lázadó parasztság között csendet teremteni. S ez ideig-óráig sikerült is. De ez a nyugalom vihar előtti csend. A magyar paraszt sem fogja örökké járomba fogva húzni az igát. Marx, Lenin szelleme közéjük is behatol s várják azt a napot, a-mikor az a föld, amelyen ma állati sorban tengődnek, az övék lesz — készülnek az emberi életre.
ISMÉT SZTRÁJKBA LÉPETT BUDAPESTEN a Kisdiófa-ucca 16 sz. alatt levő Végh-féle tömegtermelő cipőüzem 21 munkása, mert a munkáltató a legutóbbi megegye zésben foglalt béreket nem akarja megfizetni.
• • • • •
KOMMUNISTA TÜNTETÉSEK verik fel az utóbbi időben mind-gyakrabban a pesti ucca csöndjét.
Hogp szönteP meg ehségiintel
Ezt is megtanítják a magyarországi középiskolákban.
A vallás- és közoktatásügyi miniszterengedélyezte a Dr. Vöö Mihály: "Közgazdaságtan felsőkereskedelmi iskolák számára" című tan könyvét ^amelyben a következőképpen magyarázza meg a tanulóknak hogy: ,
"Éhségünk megszüntetésére elegendő egy darab kenyér, azt annyi egyenlő falatra osszuk, ahány különböző erősségű szűkségletrészt tudunk vele szemben álitani".
VÉLETLEN SZERENCSÉTLEN-LENSÉG ÁLDOZATA
Megrendítő szerencsétlenség történt Mosonszentandráson,ahol Reín hardt Pál gazda este az istállóban való foglalatoskodása közben vasvillával beledöfött egy szalmacsomóba. Ebben a pillanatban borzalmas sikoltozás hallattszott. A vasvillával a szerencsétlen apa kiszúrta nyolcéves kislányának szemét. A gyermek délután az istállóban játszott, majd a szalmában elaludt. Az orvosok megalapították, hogy a gyermek egyik szemére megvakult.
GYERMEKE SZEMELámRA GYILKOLT AZ ISZÁKOS FÉRJ
BUDAPEST. — A Petneházy uc-cában kegyetlen hitvesgyilkosság történt. Kolonics Pál 37 éves tönkrement husiparos tíz késszurással megölte a tőle különváltari élő 38 éves feleségét.
Az iszákos és mulatozó ■ kedvű embernek Jászberényben volt háza és üzlete, amelyet azonban elherdált. Feleségét állandóan ütötte-verte, úgyhogy az asszony és első házasságából származó fia, valamint a hentes elsö házasságából származó két leánya otthagyták az apát és a fővárosba költöztek. Az asszony a Petneházy uccában levő papirhulladékgyárban mint munkás nő dolgozott.
Kolonics három alkalommal is fölkereste feleségét. Az asszony el utasító válaszára a legutolsó alkalommal az ittas áiapotban levő férj székkel támadt feleségére, akit csak a 21 éves fiu mentett meg attól, hogy Kolonics leüsse
— Kiirtom az egész családot! — kiáltozta Kolonics.
Kedden , reggel a leselkedő férj megszólította az asszonyt, aki 15 éves leányával együtt munkahelyé
re akart menni.
— Figyelmeztetlek, hogy-gj'ere vissza hozzám, mert különben rossz vége lesz ennek az ügynek.
Az asszony menekűlésszerüen sietett a villanyoshoz és a férj vele együtt utazott a Bécsi uccáig. Már a vilanyoson is olyan fenyegető ma gatartást tanúsított, hogy az utasok rendőrt akartak hivni. Amikor az asszony befordult a Petneházy uccába, Kolonics melléje ugrott, e-lőrántotta ruhájából a 30 centiméteres henteskését és leánya szemeláttára többször mellbeszurta feleségét, aki összeesett. A dühöngő ember rávetette magát a földön vérében fetrengő asszonyra és többször újra beledöfte a kést markola tig a szerencsétlen teremtés testébe. Kolonicsné a helyszínen meghalt.
A gyilkos a rendörségen így védekezett : — Megöltem, mert sze-: rettem. Sajnálom, de ennek igy kel lett lenni. A családomat az asszonyok tették tönkre. Az apám is baltával verte agyon második feleséget-
A gyilkost letartóztatták.
Nem oyan könnyű elfopl manapság a kom.-tákat
BUDAPEST. — Kommunista ifjúmunkásokat fogott le a rendőrség. A valamikor szokásos hencegő nyilatkozatokkal szeihben, hogy hónapokon át tartották megfigyelés alatt a mozgalom résztvevőit, stb. — most még a rendőri jelentés is ennek ellenkezőjét kénytelen beismerni. Hain Péter megállapítja, hogy "csak nagy üggyel-bajjal sikerült megtalálni az illegális laka sokat", mert "a bolsevik összeesküvők szervezett technikája és mód szere alapos fejlődésen ment át" "az összeesküvők egyetlen tagja sem ismert több embert, legfeljebb csak kettőt, hármat, ezeket is csak hamis neveken, a lakáscímeket pedig senki sem tudta". A letartóztatott ifjúmunkások a gyárakban, a szakszervezetekben, a leventében, a közép- és főiskolás diákok között valamint a diákmenzán fejtettek ki forradalmi propagandát. Az illegális lakásokban 400 kiló friss röplapot is találtak. — (Magyarság, Március 13.)
Forradalmi jelszavak hangzanak el
és komunista röplapok lepik el az ; mimkásokat, szervezeteiteket, hogy
PARIS, Május. — A "Humanité" a Kommunisták Franciaországbeli Pártjának nagy központi napilapja, naponként cikkekben foglalkozik azzal, hogy mi történt Rákosi Mátyással, első Tanácsmagyarország volt népbiztosával és a magyar proletariátus egyik legjobb e-lőharcosával. A lap, mely naponként 200,000 példányszámban jelenik meg, fölhívja a francia munkásosztály figyelmét arra az uj gaztettre ,amelyet a magyarországi fasizmus Rákosi Mátyás ellen előkészít és fölszólítja a francia
uccát. Nagry kírakatokablakok mint pl. az Est vállalatoké, csörömpölve törnek össze s már vége is van a röpülő tüntetésnek. Amire a ren dőrség riadóautója odaér, akkorra már senkit sem találnak.
mindent tegyenek meg haladéktalanul, tiltakozásukkal, tüntetéseikkel, a magyar és nemzetközi fasizmus elleni tömegakcióikkal Rákosi Mátyás megmentésére.
A "Humanité" részletes jelentést kezdték kínozni. Ami még ennél is
ad arról, hogy ■miképpen "élt" Rákosi Mátyás a magyar fegyházakban. Erről többek között az alábbiakat írja:
"Amikor Rákosi ellen a' nagy pert megkezdték, megjelentek a tár gyaláson a szomszédos országokból valamint Németországból is, a Kommunista Pártok képviselői. A magyar kormányt ez végrtelenül i-degesitette, de nem merte megtenni, hogy kiutasítsa őket. A perben Rákosit és elvtársait kommunista tevékenységük miatt elitélték Hórt-hyék és a váci fegyházba szállították, ahol közönséges bűntettesek, rablók és gyilkosok ülik le bűn tetésüket.
Rákosit és cársait a legemberte-lenebb fegryházi rendszabályokkal
it imperiíü . Idése el^« ok ana,^ ;unió elleni foglalji^ ^ iáik siíff 1 nem Buff y a kéttf egye29. azt n»» »m késiig tárgyávílí
adta, hofl egy bajok« [ forfolW' lokhoi. EC anyáo tik a iaet ján ellei
ertugyW lónyös tfít leg J»
f3: g a|»
g s-g §:„
II" 1^ g 3 3 n- o
lill
19
6 S>
O: P* £3 2 Zí 03
c tW
3 SS.S £.■5. 2 2. " m
o to ^ — - —
»^» 5 7 r r
í III!i ím lm uSmm
^ g 5 i S P 3
13
& 3
ítUW
80
T c*- I I
S « » g ™
Pllfll
a S S S-oq
■ SO I I I O: I
0»
I
rosszabb: a legkisebb, minden fegyencnek kijáró kedvezményeket is megvonta tőle a korrupt fegyházi vezetőség. A jogot arra, hogy levelet írhassanak vagy kaphassanak látogatókat fogadhassanak, apró dolgokat bevásárolhassanak a mun kasok által számukra juttatott támogatásokból. Emellett még az élei met is elvonták tőlük a korrupt fegyházi hivatalnokok s a foglyok éhezésén gazdagodtak meg.
Amikor Rákosi mindez ellen tiltakozott, barbári kegyetlenséggel megbüntették. Láncra verték, füt-hetetíen cellába tették és semmi é-lelmet nem adtak neki. Erre a többi kommunista fogoly ez ellen a barbári kegyetlenség ellen tiltakozásul éhségsztrájkba lépett, ami az egyik ifjúmunkás forradalmárnak az életébe került. Löwy Sándor, ifjúmunkás meghalt A" Kommunisták Magyarországi Pártja beszűntette a kommunista foglyok éh.ség.sztrájk ját.
Valamivel később Rákosit Vácról a szegedi fegyházba szállitották.Ez egy másik fegyház volt, más névvel, de teljesen ugyanazzal a ré;n-uralommal és kínzási módszerekkel fegyelmi büntetésekkel, mint amelyeket Vácon alkalmaztak. Rákosi ellen ugyanazokat a kínzásokat al
PATKÁNY VAGY ÖROE?
Egy holland lap azt irta a -ferencvárosi kiserdőről, hogy ott pat kánylevest esznek az emberek. Egy magyar újságíró elszégyelvén a dol got, kimegy a helyszínre (pontosan lemegy a helyszínre a föld alá, a-hol a ferencvárosi kiserdő kalyibáí vannak) és megállapítja, hogy a patkányhusból semmi sem igaz. Megvan mentve a kiserdő és Budapest becsülete, mert ott ürgehust esznek. Pedig nem mindegy, hogy az egyik, vagy a másik ehetetlen földturót fogyasztják-e éhségükben e proletártelep lakói. Patkány vagy ürge — egyaránt nem embernek való eledel.
A munkásosztály nagy nemzetko zi harcos napja nagy nyugtalanság gal töltötte el a magyar burzsoáziát.- ^
A "Függetlenség" cimü fasiszta lap maga is beismeri, "hogy Május 1. különösen a világháború óta az európai polgári társadalomnak mm dig valóságos réme volt". A magyar proletariátus, május l.-ét a szociáldemokrácia minden évben a tavasz és a jövő gondolatok ... nagy ünni^pének jegyében szabotálja és fékez|^
A világháború befejezése ota a magyar proletariátusnak egy igazi Május l,^ volt csak, a Tanácsköztársaság idején, amikor vörös volt Budapest, az ország és a gyárak a bányák, a földek robotosat a hatalmon, a győzelem május l.-et ünnepelték.
1919 óta nehéz, szenvedésteljes idők következtek a munkásságra. A dühöngő fehér terror után a válság fokozatos mélyülése, amelyet a magyar tőkések mindig a munkásosztály terhére igyekeztek megoldani a szociáldemokrácia hathatós támogatásával, izzó gyűlöletté vált a proletariátus vérében. Az u-tóbbi hónapok hatalmas sztrájkmegmozdulásai élesen rávilágítanak a dolgozók körében végigvonuló elégedetlenségre és hogy nem hajlandók minden ellentálas nélkül tűrni a kizsákmányolást. Ezekben a harcokban a szervező és vezető munkát az ilegalitás nehézségei dacára a Kommunisták Magyar országi Pártja és a Szakszervezeti Ellenzék végzi. Ezeknek gyorsan növekvő befolyás^ a dolgozó rétegekre késztette a burzsoáziát arra, hogy soha olyan mértékben, mint most — mozgósítsa erőszakszervezeteit a Május 1 ellen.
Az előzetes letartóztatások száma többszázra rúgott. — A rendőrségek az egész országban alarm ban voltak. Budapestre tobb vidéki rendőri és katonai osztagot koncentráltak. Május 1 előestéjén és
kalmazták s emellett mindennap 10 órán keresztül a fegyház szövődéjében dolgoztatták. Ez a szövődé különösen egészségtelen és Rákosi ennek és a kínzásoknak, éhezteté-seknek következtében tüdőbajt kapott. Ebből még mai napig sem gyógyult ki."
Ezeket közli a "Humanité", miközben naponta Rákosi megmentésére szólítja fel a francia munkásokat és a francia munkások szervezik is az akciót akció után Rákosi megmentésére, a magyarorszá gi és nemzetkőzi fasizmus ellen.
Amikor a francia és más országok proletársága ezt teszi, ilyen nagyszerű és harcos tanújelét adja a nemzetközi munkásszolídari-tásnak a magyarországi munkásosz tállyal és annak előharcosával szem ben, annál fokozottabb és elsőrangú feladata az Amerikában élő félmillió magyar dolgozónak mindent megtenni Rákosi megmentésére.
( r
Május Elsején sűrűn elhelyezett dupla járőrök cirkáltak. De nemcsak a rendőrség, hanem a szociál-^ demokrácia is készenlétben volt az"v orokös "rend és nyugalomta" inté- \ sével. így készültek Horthyék MS- . \ jus l.-ére.
A Szociáldemokrata Párt vezetői Május elsején küldöttségbe inen tek Gömbös miniszterehiQkhöz. A küldöttséget Mónus Illés, Peyér Ká-^ roly, Weltner Jakab és Györki Im-I re képezték. A tanácskozásöS céljai a forradalmi hangulatok ^ letörésééi amelyet Peyerék eddig hűségesen? igyekeztek betölteni, hivatásukhois; méltóan.
S miközben a "vezéreké a vmir* niszterelnök kényelmes bőrfoteljérl ben, miniszteri szivarok mellett tár gyaltak a munkásság "jövőjéről",? addig a főváros több pontján ff Mun < kát! Kenyeret!" kiáltással vonultak i végig a tüntető munkások kisebb-nagyobb csoportjai.
A szociáldemokrata ünnepi előadásokat az ott megjelent munká-i sok hangos "Le a fasizmussal'' éa^^ "Le a háborúval" kiáltásai több-i szőr megváltoztatták.
Így válaszolt a proletariátus a; "vezérek" könyöradományokért e-í sedező politikájára.
Hiába Igyekezett az egész had-
Hiába igyekezett az egész reak-; ciós sajtóhad arról szavalni, hogy; Május 1. a híres vörös Május 1. • visszaépult azzá, aminek rendelte-^4 tett : a tavasz ünnepévé. De nem-; csak Magyarországon, írják tovább í hanem a világ minden jelentős ré-í széből olyan hitek érkeznek; bogyl a Május Elseje vagy a munkássága; egy nemzeti ünnepévé vált, vagy a legteljesebb rend és nsrugalom Je-■ gyében a többi hétköznapokhoz ha-, sonlóan folyt le.
Ezekre az ocsmány hazugságok?:! ra megadták a választ a dolgozók j miliós tömegeinek harcos tOnteté-^ sei és sztrájkjai, az egész világon,: mert 1934 Május Elseje harcosabb r és vörösebb volt minden eddigi Má^^ jus Elsejénél!
4
HÉT ÍZBEN AKART ÖNGYILKOS LENNI
DE MÉG EZ IDEIG NEM SIKEROLT
BUDAPEST. — Kedden délután a Károlyi palota egyik elsö emeleti lakásából, amelyben Cser Sándor 69 éves nyugalmazott ezredes lakik, az ablakon át kivetettte magát egy fiatal nő és véresen terült el a kertben. A nőn egy rovid nadrágon kivül semmi nem volt. Jobblábán bokatörést és bel^ő vérzést szenvedett. A mentők a Rókus kórházba szállították, ahol elmondta, hogy Balog Erzsébetnek hívják, 21 éves, egy barátnője révén megismerkedett az ezredessel, többször járt annak lakásán és apró figyel mességeit is elfogadta. Kedden dél után azonban az ezredes letépte ró la a ruháját, erőszakoskodni akart vele ,amire neki nem volt más menekülése, mint hogy kiugorjon az ablakon. A főkapitányság életvédel mi osztályán megállapították, hogy Balogh Erzsébet eddig már hétiz-ben követett el öngyilkossági kisér leteL Táncosnő szeretett volna len ni, terve azonban nem sikerült. Két alkalommal a Dunába ugrott,a töb bi esetben megmérgezte magát.Annak megállapítására, hogy mí az
FOGALMUK SEM VOLT A TISZTEKNEK A HAJÓ KORMÁNYZÁSÁRÓL. A VÖRÖSFAI^
KAPITÁNY LÁNCRA VERETTE A PANASZKODÓ LEGÉNYSÉGET. ÉHBÉRÉRT
DOLGOZTATTA A MATRÓZOKAT, MIKÖZBEN MEG LOPTA A TÁRSASÁGOT.
ítésttett
hogy
sági lada
-uia tf^ Dsdd jr
llett
3c
eDöB ialist*
ket
j
g-s
,3:282. ^ 53-? s&s.*-!
SS
i>
■.sí
SS:-
B
i^S 3 s 2.ÍS
H ^ iS 3 1.
O
Sl^s fai Iliéiig 8-lg|'ííf|
» 5-
2 6:
€^
rt-O
£5*2. g ff
Is
» 5. S. 5-ff: 3.3 se ==-»!= ■« éii:^ «s E" 2: S. 2.2* ss« Sri- s
2 a-.
2
I
n
H
s
c
a-I
Egy magyar hajómunkás levele.
Csak mostanában került kezembe az "Amerikai Magyar Népszava" azon száma, melyben egy hatalmas cikk égig dicsőíti a zátonyrakerült ''Pu§zta" nevű magyar hajó parancsnokát, Salamon Jánost. A kezem ökölbe szorult ,aíníkor a Népszavának ezt a gyalázatosan hazug, nyilván propagandának szánt ^cikkét elolvastam. Bizonyos vagyok abban, hogy a "Puszta" legénységének á többi tagjai, akik ezt a cikkét elolvasták, vagy elolvassák, egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a Népszava az első szótól az utolsóig hazudik. Mert ha valaha mégelevenedett a mesebeli émberbőrbe bujtatott ördög, az minden bizonnyal ennek a Salamon János kapitánynak a képét öltötte magára. * Kijelentem, hogy a "Puszta" zá-tonyrakerűlésénék egyedüli óká Salamon parancsnok és az általa gref telessel behálózott tisztek tökéletes hozzá nem értése volt. Fogalmuk nem volt arról, hogyan kell egy hajót-kormányozni. A rájuk bízott emberéleteket a legkönnyelmUbben veszélyeztették. Salamon Jánosnak akit a Népszava "talpig becsületes, jó magyar tengerésznek" jellemez, egyetlen egy képessége volt, de ezt alaposan kihasználta. Mindenből és mindenkiből pénzt csinálni. A legénységének a leggazdagabb módon való kizsákmányolásával, saját tiszttársainak a becsapásával, a hajóstársaság meglopásával érte el ezt a célját.
Kitűnően értett ahhoz, hogy a jó magyar vendégszeretet alkalmazásával megnyerjen embereket. Valószínűleg az Amerikai Magyar Nép szava cikkét író riportert is hason lóan vendégelte meg a kitűnő riport fejében. Ámbár azt is tudom, hogy a Népszavát nem kell lekenyerezni amikor a munkások kírablóínak vé-
delméről van szó. Salamon nem ve nyégetve, hogy visszaküldi Magyar
tette meg a népszerűséget és mindig megtalálta a módját hogy neve a lapokba kerüljön. Ezt aztán természetesen felhasználta arra a célra, amelyért tulajdonképen az állásában volt. Horthy-Magyarország-nak propagandát csinálni. Fasiszta — irredenta propagandát. A házafisága azonban nem akadályozta meg abban, hogy saját tiszt és gépész társait kidobja az állásukból és á rokonait, valamint a közelálló barátait tegye a helyűkre. A "Pusz ta" hajóból valóságos kis királyságot terémtett^'Qielynek ő volt a koronázatlan fejedelme.
De a legénység végletekig váló kizsákmányolásához értett a legjobban. Rendszeresített intézmény volt az ő parancsnoksága alatt, hogy a kikötőkben megszorult magyar tengerészmünkásokat 1—2 an gol font (egy font kb. 5 dollár) fizetésért vette fel. Az elszámolásnál azonban a fizetési listán 4—5 foni szerepelt, mint ezeknek a munkásóknak a bére. • ,
A hajón élt az egész családja, akiknek minden kedvtelését szolga módon kellett a legénységnek telje sitenie. A leányát mint matrózt hajózta be havi 4 font fizetés mellett. fíemhogy munkát végzett volna, df. ugy kellett kiszolgálni, mint egy hercegnőt. Egész nap díványán hevert. Ha egy pohár vízre volt szüksége, becsöngetett egy pincértJlwgJ' kiszolgálja. A: 12 éves fia is mint fizetési listán levő matróz volt a hajón.
A legénységet aztán nyúzta a leg embertelenebb módon. Voltak közöt tük olyanok is, kik csak a kosztjukért dolgoztak.
Ha a matrózok közül valaki egy szót is mert szólni vagy panaszkod ni, azt Salamon parancsnok nem á-tallotta megpofozni. Ha az illető munkás vissza mert szólni, nem egy esetben láncra verette, megfe-
országra mint kommuní.stát. A magyar hajókon általánosan bevezetett szokás, hogy aki szót emel az állapotok el|eh, arra rásütik a "bol-seviki" bélyeget és Horthyországba való küldéssel terrorizálják őket. Tudják azt, hogy mi vár otthon arra, akire rámondják, hogy "veszedelmes kommiunista".
Egy Juhász nevü hajópincért halálra dolgoztatott Salamon, Havi 4 font fizetést kapott és a rendes munkája mellett a parancsnok pe-reputtyát kellett koszolgálhía. Az agyonhajszolás következtében Juhász Romániában kórházba került az orvos rendeletére. Mikor felgyó gyúlt, nem vették vissza azon a címen, hogy '^ném megfelelő".
A Népszava cikke leírja, "menynyire szerették, hogyan rajongtak ezért a parancsnokért az emberei". Ugy szerették, hogy ha alkalmuk lett volna, már régen a tengerbe dobták volna. Lelkük fenekéig-gyür lölték. Nem láttak benne mást.
öngyilkossági kísérlet hátttere, a rendőrség folytatja a nyomozást;
RőVIDjlJREK
A HALÁLOSVÉGÜ ÖNGVIL- i
KOSSÁGOK SZÁMA tavaly janu- ^
árral szemben C6 százalékkal emel- ;;
kedett Budapesten. Megnőtt az ön- ^\
gyilkossági kísérletek számai s. I
ÉHEZETT: LOPOTT. Csöndör § Pal munkanélküli pincér, előbb a • Dunába akarta vetni magát,' mert':: nagy nyomorban él családjával e- •; gyütt, de elhatározta, hogy lol)ní í fog. Egyik budai vilamoson éppen ] egy táblabíró pénztárcáját akarta^ 'elemelni, de rajtakapták. A biróság?:^ Csöndört hat hónapi börtönre Ítélte.
***** „ EGY HORVÁT NACIONALISTA, '
Premec Ede, könyvcsomagba cso- ] magolt bombát küldött Magyaror-» szagról a belgrádi államrendőrség ' elnökének. A kaposvári torvényszék ■., 15 évi fegyházra ítélte. A magyar \ lapok az esetet az elnyomott hor- \ vát nép meletti barátságos nyilatkozatokra használják ki, bölcsen hallgatva arról, hogy milyen elnyo 1 másban volt része a horvátoknak a régi Magyarországon és milyen ; nemzeti jogtalanságban él ma is < a pár ezer Magyarországon rekedt ' horvát és a Kís-Magyarország töb- ■ bi, néhányszázezer nemzeti kisseb j sége
j 1
I
m
lentette csupán, hogy a "Puszta"í munkásai nem estek az angol szaki szerveeztek bérskálájának szabá-r; lyaí alá. Ugy lehetett a magyar; matrózokat kizsákmányolni, ahogy: csak akarták. Az angol hajókon-egy matróz 8 font, fűtő 8 és fél; font fizetést kap. Magyar hajókon ; 1—2 fontot, csak ritka esetben a—:: 4 fontot. Szakácsok fizetése angol; hajókon 12 font, a "Pusztán" 6J font volt. 'De a kompánia mit sem tudott erről'. A hivatalos fizetési; listán mindig nagyobb fizetések i szerepeltek. A különbséget Sala-?; mon kapitány vágta zsebre.
Minthogy ezekben a gazságok- v ban cinkostársakra is szükség volt/, ezért a "Puszta" tisztjeit nem képesség szerint válogatták össze. A "Puszta" tisztikara, nagyon kevés kivétellel Sálamonhoz hasonlókbóli^' állott. A hajózás mesterségéhez nem értettek. Csoda-e hát, ha az zátonyra került? De ez már a negyedik magyar hajó volt. Emlékez zünk a "Tátra" elsülyedésére, me-
mint lelketlen, kegyetlen, brutális, jy^^^ ^^^^^ matróz pusztult
elnyomót. Magam voltam tan uja, ar mikor egyszer egy matrózt megütött, A fiu egyetlen ökölcsapással leterítette volna, ha mi meg nem kapjuk. Tudtuk, hogy bilincs és bör tön járt volna érte> de a helyzetet nem változtatta volna meg,, mert nem voltunk megszervezve,
A "PuBzta" egy angol—magyar társaság hajója volt,A társaságban
ott találjuk a tengerét vesztett ma gyar hajóhad kiszolgált parancsnokait, néhány zsidó bankárt és parazitát, akik összevásároltak néhány ócskavasnak való kimustrált hajót. A "Pusita" egyike volt a
el.A többinél csaka véletlen mentet^ te meg a személyzetet. A .társaság;^ természetesen jó üzleteket csinál e^^ zeknek a hajóknak az elpusztulása val, mert: kitűnően be vannak '1mz~ tositva.
Heyermans "Remény" című drá^ mája jut eszembe. Emberéletek fel áldozása a profitért. Minden ország* ,^1 minden nemzetiség ^pítalistálesf- ''^'^ nálják'ezt. De. a magyar kiszípo- , }j lyozók mindenkinél rosszabbak.
Az itt leírtak nincsenek kiszínez-ve. Nem hasból íródott, mint, a ^ a.
8!
4
Népszáva •hazug.íriiíortja;;5íA^ legrozogább tákolmányoknak, a- ta" legénysége bármikor hajlandó melyre embereket tenni egyenlő a fentieket bebizonyitanL Ami is-, volt az életük kockára való tevésé 1 csak, azt erősiti meg, hogy az vei. Magyar zászló lengett a "Pusz- urak sajtója soha nem fogja a mun , tán" Horthy-Magyarország, Tria- kásság igazát megírni. ^ , , non és a revízió nagyobb dicsőségére. De ez a magyar zászló azt je-
1934 május. A "Pusztai hajó egnrlkilAunkásB.