6. OLDAL
KANADAI HAGYAB JIUNKAS
írja: R* A* S.
"xllj BE pajtás katonának". csaljak a tisztek az ifjúságot a hadseregbe.
a napilapokban azok a tisztek, akik azzal bízattak meg, hogy az ifjakat toborozzák katonai kiképzésre, bosszankodva irtak és írnak szinte naponta, hogjr bár szép ruhát, sportfelszereléseket, Bzórakozást, zeneoktatást stb,, adnak ingyen az ifjúságnak, a toborozás nem megy ugy, ahogy annak mennie keÚoie, tekintettel arra, hogy ott állunk már, hogy a "közérdek" veszélyben van. Kétszeresen veszíélyben, mert a külső ellenség; mellett itt. vannak a bolsík is, akiknek nem kell a mi "demokratikus" rendszerűnk. —
Az ifjúság nem lesz mindig az urak "muci paripája", akiket "csalogatnak csemegével", hogy azután a hátukra üljenek az urak egész életükre. A burzsujok rezes bandája és fényes egyenruhája nem veszi «1 a munkás ifjúság szemevilágát. Nagyon jól látják a TiataJ emberek, hogy a mnlt háború veteránjai mit kapnak a leves konyhákon a tömeglakásokon, az ucca sarkon, amikor almát árulnak, vagy a vakok, akik az uccán muzsikálnak. Ezek a képek nem valami c8á>J-tók. Sok ifjú apját, vagy testvérét vesztette él a mult háborúban s nem lelltesedik ugyanolyan sorsért, bármennyire hízelegnek is nekik a rékrutáló tisztek.
Az ifjúság nagy része a forradalmi munkássággal van a küzdelemben és fog küzdeni velünk akkor, amikor a fegyveres harc is a mienk lesz és nem a burzsoáziáé. Nem fogja az ifjúság, a munkás é.s kizsákmányolt ifjúság az életét azért áldozni, hogy a nickel gyárosok, cipd és ruhagyárosok, valamint egyéb hadiszállítók milliókat harácsoljanak ismét össze, hogy azzal a vagyonnal á kezűkben a háború után ismét ugy bánjanak a dolgozó néppel, mint ahogy bánnak napjainkban.
Az ifjúság egész csoportjai jönnek át hozzánk, hogy jelen harcainkban a háború és fasizmus ellen, sőt már elől járnak az oHztályküz-delemben. Ha ez nem igy volna, akkor nem lenne az ifjúság vezetésével Toronto városában, Háború- és Fasizmus-ellenes Kongresszus, augusztus 4-ikén. Ennek a kongresszusnak hire megy a nyomortanyákra, barrakokkba, a gyárakba, a rabtáborokba, az iskolákba és mindenüvé, ahol ifjak vannak. A kongresszust mind eme helyekről lelkes
támogatásban fogják részesíteni az ifjak.
« • • • *
a konzervatív és liberális partok MOST MI.NDEN'T IfiER
nek, amit a mult választások idejfin elfelejtettek ígérni.
Ontarióban a konzervatív párt 1929-ben a tartományi parlamentben magas polcra jutott, mert a 112 képviselőből 92 lett az övöké. Erről a magas polcról kellemetlen érzésekkel néznek le a választási küzdőtérre, annál is inkább, mert a veszteség érzete túlságos méllyé varázsolja előttük a teret. Ren\élik azonban, hog>' ha felsorakoztatják most mindazokat a hazugságokat, melyeket nem tartottak szükségesnek mondani a mult választásokon és felsorakoztatják hamis ígéreteiket, akkor a nép ezekbe belekapaszkodik, mentőponyvát huz ki belőle és a konzervatívoknak bátrabban lehet leugrani a polcról, ebbe a hamis ígéretekből összetákolt mentöponyvába.
ígérnek a farmereknek kölcsönöket, holott a farmerek a jelen adóságait kellene már eltörölni. Azt ígérik, hogy nem lesz annyi bank a tartományban. A munkásoknak eddig sem volt egy bankjuk sem. Azt Ígérik, hogy nagyobb utmunkákat indítanak meg. Az ifjúmunkások mór mind kínt vannak az utakon. A fizetéseket kellene nagyobbá tenni. Azt ígérik, hogy minimum bérskálát fognak készíteni. A munkásoknak maximum bérskálát kellene már csinálni. Szabad sör-
' mérést ígérnek és ugyanakkor sok helyen a vizet veszik el a munkások lakásaiból. ígérnek egészségügyi újításokat és ugyanakkor e héten kijelentették, hogy az orvosok ezután nem kapnak közpéntárakból a munkanélkülieknek irt orvosságra pénzt. Erre a programra mondta rá a liberális párt, hogy a konzervatívok azt tőlük lopták el. Igazuk
^ van. Konzervatívoknak és liberálisoknak egy programjuk van: a munkások becsapása és a tőkések megrvcdése.
A'CCF még ügyesebben akarja becsapni a munkásokat, még hangzatosabb demagógiával lép a munkások elé. Megakarja reformálni a kapitalista rendszert. Elakarja tőrölni Ontarióban a kormányzói állást stb. ígér minden mást is, amit mindkét kapitalista párt már mindenkor ígért. A CCF is beleordít a hangzavarba s ugyanazt teszi, amit a két fent említett párt. Ott van Albertában a CCF kormány, .melynek parancscára két évvel ezelőtt a csendőrök szétverték az éh-ségmar^olókat. -
Munkások ne halgassatok a hazudozókra és a demagógakra. Szavazatok azokra, akik nem javitní akarnak ezen a rendszeren, hanem megakarják azt ölni.
mondjuk MEG AZ igazat és NE FÉUÜNK. hogy A FEJÜNket betörik. A demokrácia LEPLE ALATT uj MILLIOMOsok É» uj csonttá szegényedett TÖMEGEK.
MONTREAL, Que. — Csaknem hol a munkások. Félre áz utbóí az minden munkás ember előtt isme-1 áruló Schubertekkel- ö egy semmi-retes az, hogy a demagóg .Schubert; re való kapitalista ügynök, aki ott
milyen aljas trükkök igénybevételével jutott be ismét a városi tanácsba a legutóbbi vála.<;ztások i-deje alatt a St Louis kerületben. Hog^ ezt tovább folyta.^.sa, egy má sík ilyen esethez folyamodott. Bár tudjuk, hogy még ez sem az utol-.só lesz, mert amíg kapitali.sta rend szer van, addig a Schubertekre min
dig .szükség van a félrevezetések és csalások mindenformájában.
Legújabban eszébe jutott Schubertnek, hogy "tüntetéseket" is kellene rendezni, hogy ezzel is bebúj hasson a munkások bizalmába, már amennyire lehetséges. Néhány .szegény legényt összeverbuvált és a-zokat felvezette a városi tanács elé és valóságos cirkuszi módra előadta, hogy a montreali "munkások" is jogo.san tüntethetnek és gyülé-.sezhetnek a publik parkokban, mint ahogy azt te.szik a munkások minden más nagy váro.sban. Mielőtt a tüntetésekre gondol Schubert, jó lenne, ha a kilakoltatáso-kat és a sok segélypana.szokat venné figyelembe, de ezekről a mindennapi életbe vágó eleven kérdésről hallani sem akar, mert itt, ha megjelenne, biztosan a hosszú orrába ragadnának az öntudatos mun kasok és számon kémének tőle sok mindent.
Azon piszkos képmutatás, amely nek leple alatt Schubert szemtelen kedik a szabadszólás, gyülekezés és tünteté.sek kérdéséről, csak akkor lesznek igazán a munkás.ság rendel kezesére bocsájtva, ha azokat a for radalmi munkások a kommunisták vezeté.se alatt kiharcolja a munkás .ság magának, mint tették azt más
adja el a munksokat, ahol teheti. Ezt már bebizonyította nagyon sok esetben 10 éven keresztül. Nem sza bad, hogy a munkások egy pillanat ra is hígyjenek azon frázisokban, amit ez a mindenre kapható mun-kásgyülölő alak akar velük elhitetni I>eplezzük le minden lépésében. Ragadjuk ki keze közül azokat a munkásokat is, akiket már eddig is félrevezetett vagy megtévesztett. Ismertessük meg velük igazi osztályhelyzetűket. A kivezető ut nem a Schubertek hazugságában van, hanem egyedül a foradalmi munkásság vezetésében, ahol mind anyiunk érdekében egyformán megy a küzdelem.
nincs fedezet a segély-csekkekre
Angol, francia és USA-i Majók jönnek iáto-^
HULL, Que. — Az, itteni fűszer - és csemege üzletesek határozóttan kijelentették, hogy nem hajlandók a mtmkanélküli munkások részére a város által kiirott cseldceket beváltani, mert a városnak nincs fedezete a bankban- Az üzlet tulajdonosok minden felelőséget a városi tanácsra és a tartományi kormányra hárítanak- Addig nem is fogják a csekkeket elfogadni, míg arra megfelelő garanciát a kormány részéről nem biztosítanak részükre. Mint midenütt, ugy ebben a városban Is a bankok kezében van minden, ami nélkül a kapitalista kormányok egy lépést sem tudnak tenni, Elpusztítani a magántulajdon kapitalista rendszert és akkor meg lesz szüntetve a ban
MONTREAL, Que. — Folynak a háborús előkészületek valamennyi kapítali.sta országba és ebből Kana da sem lehet kivétel, mint az imperialista országok között jelentős szerepet játszó oszlop. Párhét kérdése és Montrealba is befutnak "Iá togatóba" az angol, francia és amerikai imperialista rablók, ember-gyílkolásra jól felszerelt csatahajói. Ezek fogadására már nagyban készülnek a kanadai tengerészek is, hogy bebizonyítsák a habomra felkészültségüket rablótrásaiknak. A hírek szerint innen az indulás Nyugat India felé lesz, ahol majd szintén nagy gyakorlatozást fognak végezni. A gyakorlatozás háta mögött határozottan az imperialisták nemzetközi ölelkezése húzódik meg, hogy ezen a téren is már e-lőre alaposan fölkészüljenek. Mi munkások megnyugtatjuk a rabló urakat, hogy mi Is készülünk és készölnek a tengerészek között is a már osztálytudatos munkás kato-
mmmm jelentés
MUNKÁS PIKNIK A CSENDES OCEAN PARTJXif,
: nák, hogy majd annak idején tud-karok es ehhez hasonlók önkény- „.e^re kell íránjitani a csataha-
uralma.
jók csöveit.
a
A montreali munkásmozgalom történetében már túléltünk egy pár kampányt, amelyet egyetlen esetben sem tudtunk sikerre vítmi o-lyan mértékben, mintahogy egy í-lyen városban kellett volna, ahol a magyarság ily nag^ tömege él. Bár voltak szép eredmények és nem lehet azt mondani, hogy nem vettük ki réiszünket a munkából. Csupán egyedüli az, hogy a magyarság lét számához képest túlságosan kevesen voltunk ahhoz, hogy teljes e-gészében feldolgozzuk a várost a mozgalom érdekében.
Most azonban fordulat állott be. A kampány nagy nekilendülettel ín dult meg. A kampány kezdetén éppen május 16.-án tartotta gyűlését
vizsgálati cirkusz a bér leple alatt
-Hogyan győződhetünk meg valamiről, hogy az igaz? Akkor,ha azt
adatokkal bizonyítani tudjuá! Mi azt nevezzUk igaz dolognak az élet-ben,aminék gyakorlati hasznát vehetjük.Hazug8ágaz, ha valamiről, ami árt azt mondjuk az embereknek, hogy az használ. Mikor a demokrácia csak egy fogalom ebben a rendszerben és nem valóság, akkor hazudnak azok, akik azt mondják, hogy a kormány demokratikus. Ha valaki azt mondja, hogy van természetfeletti igazság, mely mindenkire— munkásra és munkáltatóra — egyformán igaz és ezt nem tudja bebizonyítani, akkor mi azt mondjuk, hogy nem mond igazat. Az a fogalom, hogy demokrácia, azt jelenti, hogy ahol arról beszélünk ott mindenkinek egyformán boldognak, békésnek ése szabadnak kell lennie.
A most tülekedő kapitalista jelöltek természetfeletti, isteni igazságról beszélnek és azt mondják, hog>- rájuk szavazzunk, ha a demokráciát megakarjuk őrizni. Nézzük meg, hogy ami nekik igazság, igazság-e az a munkásnak és nézzük ,meg, hogy az ő demokráciájuk lehet-e a munkás demokráciája?
Henry a konzervatív kormány tartományi feje dicsekszik jó rekordjával, hogy szavazatokat kapjon. íme a jó rekord: A liberálisok kikerültek a parlamentből 1923-ban és hagytak a tartománynak 279 millió dollár adásságot, mig a jelenlegi konzervatív kormány 1933 év végén 592 millió dollár adósággal zár le. Ezzel persze nem dícsekesz-nek. 301 millió dollár adósságot csináltak a tartománynak 10 év alatt és ugyanakkor a munkások is vesztettek csak az utolsó 4 év alatt 1,500,000 dollárt munkabérekben. Mindez a pénz valahol megvan. Ho va lett ? A Holtoknál és Morganoknál van. Ezek az emberek jönnek a munkások szavazataiért! Az ö igrazságuk és demokráciájuk a munkások gaz elnyomatása.
Nézzétek meg a gazdag konzervatívok lapjait, miként dicsérik a jelenlegi kormányt, mely azzaL dicsekszik, hogry Ontario aranybányáiban 736 milliv, ioUái: értékű aranyat termelt! "Nem baj akőrki vagy ez a kormány érdekeid képviseli." (Gailery Clock) Rabtelepeken napi 20 centért dolgoztatja ez a kormány a fíatal embereket Ezek nem is dicsérik. "Éz a kormány tudja mit cscinál. Nézzétek a részvényeseknek 260 millió dollár ment a zsebébe csak az arany bánya vidéken." (Mail and Empire) A mtmkások; sztrájkoltak, mert éhesen és rongyosan termeltették velük az ezernyi kincset, niely az urak kereskedelmét és a kapitalista stabilizációt volna hivatva megtartani. "Nézzétek ez a kormány a nagy jövedelemből senkit sem lökött ki." (Financial Review) Ezért van Torontóban anrtyikilakoltatás és annyi leves konyha; ezért tagadták meg az orvosságot a niunkanélküliektől.
A bankárok, a spekulánsok, a gyárosok és _nagry kereskedők dicsérik ezt.a kormányt, mely a munkástól elvette már utolsó vörös pe-nyjét is és a farmereknek pedig közel 5 millió dollár adósságot csci-nált és a tartomány roppant vagyonát néhány ur kezébe adta. Ezek pedig, hogy vagyonukat megvédjék milliókat költenek fégyverkezés--~xe^ milliókat a munkások zsebéből, akiknek egy cent jövedelmiik nincs a nagy nickel'^o^ány- és búzatermelésből. Erre a rabló gazdálkodásra mondták a liberálisok, hogy tőlük lopták el, mikor azt jelentették Torontóban a "Daily Star"-ban, hogj' a konzen-ativek ellopták a liberális manifesztót
A CCF ezen a rothadt kapitalista renden akar reformálni, foltoz-gatmV ha sikerülne és ha ném, akkor tévedett A CCF reformál és foltozgat,; de csak a választások alatt és azután ugyanazt teszi, amit a másik két kapitalista párt Bebizónyitotta ezt Albertában a CCF" Browlee kormány és néhány városban a CCF polgármesterek. Ezek is a kényeiét lopják Ida munkás száj^^
Csak a kommunisták jelöltjei bizonyitották be a tartományban, hogy a munkásokért küzdenek. Minden jelöltünk jöl ismert harcos, akiknek vezetésével segélyemelést, sztrájkokat nyertünk, akik vezetnek bennünket az imperialista háború és ennek a vérszopó rendnek a megdöntéséért. Kommtinistamunkások vezetésével nyert a munkásság már eddig is és csak kommunista jelöltekkel van a további ^gySzdein is biztositya. Le azokkal, akiket a kapitalisták és. papok dicsőítenek, le a fékér munkásárulók képviselőivel és be a pariaméntbe a kommunisták' jelöltjeivel, akik nem alkusznak_^ meg rablókkal és elszántan küzdéne3c^ nem ennek a ^^rendszérnek ki javításáért, hanem megdöntéséért, és egy üj éro^ megteremt4§séért
MONTREAL, Que. — Mint szenzációt hozzák a kapitalista lapok a munkások minimum fizeté.sének "ki vizsgálási" hirét, amit az ugy nevezett Workmen's Minimum Wage Board kezdeményezett a közelmúlt ban. Ez a vizsgálat, a jelentés szerint, leginkább a nőmunkások érdekében indult volna meg. A vizsgálatot indítók voltak annyira "szívesek", hogy el is mentek egy néhány gyárba és üzletbe, hogy igy "eredményesebb" munkát végez hessenek az éhbérekért dolgozó nő-munkások érdekébe. Nagyon szépen felöltözve és kifestve, kipude-rozva bemutatkoztak a gyárakban azok előtt, akik napról-napra szívja magukba a gyárak dohos-pi.sz-kos levegőjét és az abban rejtőzött bacilusokat. Ennek megtörténte u-tán "lelkesen" jelentették ki, hogy most már 20.000 gyárban és üzletben dolgozó nómunkásnak tettek hatalmas "jelentőségű" lépést az ér dekébe.
Azonban nézzük meg mi a helyzet a valóságban. Az, hogy a munkások sokkal .nagyobb hajszának vannak alárendelve, mint eddig voi tak. A fizetések leszorítása indirekté nagyobb őrültséggel megy; mint eddig. Szóval egyenesen azt mondhatjuk, hogy minden maradt a régiben, azzal a különbséggel, hogy a nőmunkásoknak sokkal töb bet kell most dolgozniok ugyanany-nyí fizetésért, mint ezek előtt Ez nem más a fent nevezett szervezet
részéről, mint egy ujabb félre vezetési módszer, amellyel ismét türe lemre és hallgatásra kényszeritik a már lázadó nőmunkások ezreit De ez sem fog soká tartani, mert ezen a fogáson is át fognak látni ugy a nőmunkások, mint a férfi munkások. Az ettől és ehhez hasonló vizsgálatoktól a munkások nem várhatnak semmit, mert ezek mind a gyárosok által lepénzelt megmozdulások. Itt csak veszíthetnek a munkások, de nem nyerhetnek. Az egyedüli, amely kivezető ut lehet az, hogy beállni a forradalmi szakszervezetekbe, ahol igazában az éhező és nyomorgó munkások érdekébe tesznek mindent. Le a kapitalista kivizsgálási cirkuszokkal. Sztrájkot a helyébe, mert csak ezen keresztül tudják a munkások jogaikat kiharcolni a Wor-kers Unity League vezetése alatt.
a CLDL csoportunk, ahol azonnal 14 tag jelentkezett rohamístának. A későbbi klubgyülésen ismét 14 és igy vagyunk 28 ezideig, akik e-rőfeszitéssel viszik előre a jubileumi kampányt. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy sikerre visszük a kampányt. Természetesen csak abban az esetben, hogy ha az eddigi lendülettel fogunk tovább haladni. Még ezideig ugyan a közeli munkásokat kerestük fel, akik amúgy is közel álanak a mozgalomhoz. De volt már eset, amikor teljesen a mozgalomtól távolállókkal beszélgettünk a kampányról és minden jel szerint nagy lehetősége van az eredménjmek, mert olyanok is megveszik az üdvözlő bélyegeket, akik soha máskor nem vettek.
Montrealban még nagyon sok magyar mimkás él, akik egyáltalán nem ismerik lapunkat és azokat a munkásokat is megkell közelítenünk, hogy megismerjék, mert a "Mimkás" nemcsak azokért harcol akik olvassák és támogatják, a "Munkás" minden elnyomottért vezeti a felszabadító harcot. Harcol az egyházakhoz tartozó munkások jogaiért és valamenyiünkért. Az egyházak tagjai (és a még tőlünk távolállók éppen i«gy érzik az élet súlyát mint mi, akik a lapnak ol-
vasói és támogatói vagyunk. Éppen azért fogja mindenki támogatni, akiben csak egy parányi érzés van az élet feltétele iránt.
Bár nem tűztünk ki semmilyen kvótát és nem hivtimk ki egyetlen osztályt sem versenyre, de reméljük, hogy nem fog^k alul maradni a többi osztályok alatt. Habár még most is vannak kampányimk-nak hiányosságai, amit át kell hidalni. Ez az, hogry még egyetlen üdvözlő hirdetést sem szereztünk, pedig Montrealban nagyon sok magyar üzletember van, akik fognak is hirdetést adni, csak fel kell keresni őket Aoznkivül más nemzetiségű üzletemberek is adnak minden egyes ilyen esetben, csak meg kell velük ismertetni a jubiletuní szám jelentőségét.
Hiány még az is, hogy az ifjúsági csoport és gyermek csoport szín tén nincsen belekapcsolódva a kam pányba. A női csoport is vajmi keveset tett ez idő szerint. Ezeket a hiányokat kell helyre pótolni azáltal, hogy az említett csoportok szín tén kapcsolódjanak bele a kampány ba és akkor elkerülhetetlen lesz a siker.
Hiány még az is, hogy ezideig nem volt bevezetve a vörös vasárnap ,melyen határozott eredménye ket lehet felmutatni.
A K. M. M. K. 32. osztálya május hó 6.-án pikniket rendezett, (a-mit Kanadának egyes magyar lakta részein korainak tartanak) á-mit a fiatal szervezetünk szorgalmas tagjai, ugy a tagtársak, mint a tagtársnők, tehetségükhöz mérten iparkodtak a megjelentek részére kellemessé és népszerűvé tenni a vancouveri osztály "által rendezet ezen elsőnek mondható tengerparti munkás kirándulást
A piknik ugy erkölcsi, mint anya gi sikerét biztosították a szép szám mai megjelenő mimkástársak, akik a nagy távolságok dacára gyermekeikkel együtt összejöttek ezen al kálómkor. A pikniken befolyt tiszta jövedelem $22.36, melyet a jelen ben éppen ugy, mint a múltban rövid működésünk alatt a munkásmozgalom támogatására és az osztályunk fejlesztésére a következőképpen osztottunk el: Eddig a könytárunk kiépítésére fordítottunk $17.95-t. A "Munkás" támogatására |2.00-t A MVS támogatására $1.50-t. Az ausztriai forradalmi mártírok és bebörtönözöttek család
fi «
tagjaínak támogatására |i a munkás iskola támogatásáta » l OO-t összesen ?24.95, amely.öjT get rövid működésünk óta a ^1 kásmozgalom támogatására fS| to ttunk. vfrvj
Ezen munkánk eredményénél na] fogunk megállni, hanem azonTI gunk iparkodni, hogy szervezetSs.! ket minél nagyobbá építsük, hnj,] a 32, osztály azon hivatásáoSI mely nagyrészben még előtte^ 1 eleget tegyen. -
Egyben köszönetet mond osáj. lyunk a piknikünkön megjeW munkástársaknak és munkástiR. nőknek, hogy megjelenésüjűaj bennünket ugy anyagilag mínte. kölcsileg támogattak. A jövőre ii minden reményünk meg van anj,
l^^^Hyzó helyise,
Soíiisuk. Magj-ar K,en-ezó tagtárs is Sen Betegsegelyzi Iréiten-ét a taj güsral kapcsolatba: jelent tagtársak es
lalíogy amikor fel Lgx 3 tagízerzesi 1 L éniekében hazi : Limemii vasárnap, 5'
többiek pedig el ijm bírtak részt ven IbaD-
A gJ-ü'éf elhataro;
s 20-án íogjuk mei
Igerzési kampányt. . [hangulag elfogadta tett kvótát, azaz a 1 genését. de olyan f. liacsak tehetjük, mei u ' , -^iHÉKí'n fogunk leűbii,
hogj' Vancouver es a környékén í.'Hj^5tát már elértük, lő magyarul beszélő munkástáialfi ^ gyü'és eg^yhi a megjelenésükkel támogatni fog. ják összejöveteleinket és mi bíb. dent elfogunk követni, hogy a nuj jelent munkástársak kellemesen aj rakozzanak.
Proletár üdvözlettel. Oszt titkíi F- Gáspár'
A Waynei oszt. Sallai és Főrst Bízottság jelenlisti
Május 13.-án megtartott színelő- és családtagjainak a támogatásán.' adáson klub osztályimkban működő Ez egyszei-smind kvóta az ositá-^
S. F. Bizottság sorsolást rendezett mely kedvezően sikerült.
3 tárgyat sorsoltunk kí, melyből befolyt $4.78. Ebből $2.50-et a CL DL helyi lokálnak adtunk át a kanadai politikai bebörtönözötteknek
A "Mtmkás" kampánya soha nem volt olyan fontos, mint ma. Ma a-mikor minden betűjére elkerülhetet len szükség van, amikor készítik az uj imperialista háborút a munkásosztály legyilkolására és a munkások hazája a Szovjet Unió megtámadására. Amikor a dolgozóosztály legmunkabiróbb rétegének szá mottevő része kényszerkonyhán étkezik. Amikor a szegény munkanélküli családokat gyermekeikkel e-gjrütt napirenden dobják az uccá-ra. Amikor segélymegvonások vannak ok nélkül. A munkabérek a legalacsonyabbak és a mimka tul-hajszolása, következtében gyakori betegségek és elhalálozások özöne van.
Fel tehát munkára és vigyük sikerre a kampánjrt.
Rohamista.
Ijrunkra a kanadai politikai foglyot támogatására melyet ezzel mája hóra rendeztünk.
Az összeg másik felét, ?2i5-|; beküldtük a MVS javára a kloli: központba továbitás végett. *:
Köszönetet mondunk mindazos munkástársaknak, akik elősegítet-; ték ezen akciónkat és anyagi támo-: gátassal hozzájárultak. Egyúttal a-' janijuk az osztályok S. F. bizottságainak, hogy kövessék példánkai és ne csak akkor dolgozzanak, a mi kitartó bátor harcosainkért, h utasítást kapnak arra, hanem hasz náljanak ki minden alkalmat am, hogy a magryarországi testvérein! valamint a kanadai politikai foglyok harcát segítsük, mert az 5 harcuk a mi harcunk is. Ez az ú.-ció legyen határt nem ismerő állaa dó akció. Bizonyítsuk be rnunkáni-kal, hogry készek vagjrunk cseleked ni a Második Tanács Magyarköi-társaság minél előbbi meg\'alósitá-sáért.
ta versenyre a tor« dí osztályokat, rei
tagtársak elfogad és megpróbálják, h dekében a kitűzött elérjük, de tul is h jüK .4 FELELETI F0G.4DJ.4K-E A l
Fel a munkára csak 8 200 uj tagé gyonk, hog)- minél ban vonjuk he a in rainkba. Duplázzul tett kvótát. Ezt me bizalommal fogunk pányunkhoz.
A közös konferer tak hiva az idegen i szervezetek is, nén kok, jugoszlávok sz
\ SZÓ a fai keserves
(Langtoni Munl Itt a tavasz, tanács §s senki sem tudja, enni, mi volna a le íjékbeli farmerek le; in elhagyatott háza 1 telet, mert részbe; lem tudták fizetni, telének voltak otthaf mert a terményeikéi nem kaptak. A mult télen sok
Június 7.-én csütörtökön esté 9órai kezdettel nagy SAJTÓ GYŰLÉST tartunk a munkás klub helyiségében 57 Prince Art-hur St alatt Felkérünk minden lapolvasót minél számosabban jelenjenek meg és hozzák ma-gukal ismerőseiket .barátaikat Kampány Bizottság.
Dr. Román Phiewsky
Sok évi gyakorlattal nagy európai kórházakban és klinikákon Specialista belső, vér — és női betegségeknél
3597 ST. URBAIN ST. APT. 8 — MONTRÍBAL QUE. Corner: Prince Arthor St. Rendelő órák: d. n. »—8. Telefon: Ha. 7623.
1
>
2
< 2
i2 o
! "S oi -i-> »«ö 5 bC'S w IS
i.
:3
-ti^ * 2 B "1á 2 S^^<3 p-^*r-S g^-S-o 2l!*^ .-P g43^«
_0>hlia.SRK ta
-MM « fi
B
P-M
íl|líi|f-|||ig!
Sfi
1
ö fi ^o-i «^ . I ^ g-^^ ^
.. ^ a ^ ö §•§ cjfSLg iS'S Bn^
1Hí i5i iil t| y §1-2
9)
KANADAI DOLLÁRJÁÉRT a legtöbb. Leit. Dinárt, Cseh koronát. Zlotyt az alanti irodánál kapja. PÉNZÉT pontosan, gyorsan és biztosan utaljuk át a világ bármelyik országába. Minden pénzküldónk egy a cimzett áltál sajátkeziileg aláirott gyugtát kap; Ha családját, vagy mennyasszonyát óhajtjai kihozatni, mi készséggel állunk rendelkezésére a szükséges bevándorlási engedély beszerzésében, sőt a hajójegyét kedvező részletfizetésre
: is adjuk.
és
fllíndenneinö felvilágosítások
ALEX A. KELEN, Ltd. 1456% Hal Ave. Montreal, Qne.
.2
Jí vágni, ahol egy kord A Sállal és PÜrst Bizottság mej- Sl.-t és soknak :
bízásából K. S. Í| "^^y el lehet 1
fSjíJníIyen ezeknek a í lelyzete és hogyan é jaik. Az élelem itt sc int a nagj'obb váró ól még beszélni sem lunkások rongyokba házat alig lehet fc iáka háztulajdonosoli lerek legnagyobb réi és'igy fizetni ne ltom áron eladták b 'árosokba vagy más :ödtek azzal a remén [Ián ott jobb lesz. iW propagandát 'annerek között, h< :evesebbet termeljem hog}- majd igy fe it (értsd az árüci p nekik még nagyo ^t. Szerk) de nem a * terményéért. Tavaly ilyenkor ; ég sokan jöttek a n launkát keresni, de i n J "^"^ 2z i'-lén. Ma n fm '^^^^ véletlenül e zok sem tudnak elt
Az angol farmerek ^ az elégedetlensé ™ magas és a bevéi smmivel. A farmerei ^ze az adósságban ; ' még tudnak kölcsi rtmár tud ják,. hogy -.m jelent mást mint iktól egy pár év mi kell válniok. A s; 'fiözött :s szintén u i^íándorolt munkáa ^•lá vigaszból még ~ mertcíak alig né « mind a templpmb nem szabad cs< még ez ideig séi gjt'mint egyedül-a"! m^^r".t„ ami egyél f'fK mint hol volt 't halott és kit látogj
'01 idöbí^n o
^fii'f'^lill^^'it^^l
Sí S3
P
P.3
időben a revére: álcázok az egyéné ^gyon keveset" iff^^^ semtudnal t^zojérórigen:^^
4M
ntes ■ fi
IIIII5 . a S 9 c 2 5
C9 CB -í 3 5 -
:. . P C t3 g O
raki
meg a nevét s
1^
él SS
•2 a? *
>o 00
s.
J
«iSII|Íl|i|||
S:a fi§;Sj<,S'
Ml
: o a
OS a. ^ O MUS :: t- eo ií C ^ {
nemzeti ellenig "^ban dul az líözött a bw °'*»-Én mieláítt i< «odáíkoztam az jfol kormány miért 1 ' '>°?y ebben vagy s milyen nagy s. aiialfabéták é ^^^t sem irt, < látom, hogy -nüht Tisza Isfr jaöndta, hogy
fttaradjon az eké Ijr^'^^^az a,^
syarázzam ttt a rettei nem. vég
okozza^
4.>!>, i<