EáNáXÍM MAG^m mmEMs
fmMímhállk
(Hami
' ?l^tál
atásátaii ™ely.össjj;J óta a BjBs.] '^ra fórt]
^ azon Í5.J
''vatásáaai^l : előtte ánj
3ond osái. j
nunkástiij.} ielenésültiál mint e-^ jövőre aj í van aní, l
mkástáiBskí ogatní fogj és mi min.] logy aiMj] lemesensü j
Oszt., titka F- GáspáJ
logatásáa az osztí-] kai foglyok zzel májuj
■t.
ira a kié :ett.
mindaza
elősegítet, yagi támo-Sgyuttal a-bizottsá-
példánkít ózzanak, i linkért, li tanem hm ilmat am, testvéreink itikaí fog-nert az ó
Ez az ú-merő állai
munkánk- j ik cselekedj lagyarköi-eg\'alósitá-
ttság me|-:
toni tadősitó.) . fc,^.il:li Ö5SZ munkás szer-
h^Su^ i^.-^n hétfőn este a be-r^-Slv'ó helyiségében, hogy a Kliis. kampányaink sikerét h^-^nk Mag^■ar József kerüle-
"Seí Beregsegélyző Szövetség cel ^ tenét a tagszerzésl kam-' ^- karK'solatban. amit a meg-,S tagtársak és munkástársak .!r Ezt ieazolták az
..araikor feUettek szóütva.
tagízerzési kampány sike-
[iagnkévá tettek. Ezti,
m^énhézi agitációra kell llSii vasárnap, 57 jelenlevő tag IvSfll 46 ag jelentkezett azonnal. * -lóbbiek pedig eltávozás miatt ,n birtak részt venni a kampány-
4 rv-üléf elhatározta, hogy má-L; 'O^án íogjuk megtartani a tag Lizési kampányt. A gyűlés egy-Ingahi elfogadta a reánk kive-
Itett kvótát,
azaz a 8 uj tag meg-
terzését de olvan feltéteUel, Tiogy ucsak tehetjük, meg ís duplázzuk. iKem fogunk leülni, ha a kivetett i^ótát már elértük _
K gyűlés egyhangúlag kihívta versenyre a torontói és wellan di osztályokat, remélve, hogy é tagtársak elfogadják.a kihivást és megpróbálják, hogy caunk érdekében a kitűzött kvótát ne csak plériűk, de tul is haladjuk, KÉR-jüK 4 FELELETET. HOGY EL fOG.4DJÁK.E A KIHiyASTI!!
Fel a munkára tagtársak; ne csak a 200 uj tagért, de azon legyünk, hogy minél nagyobb számi ban vonjuk be a munkátokat sorainkba. Duplázzuk meg a kivetett kvótát. Ezt meg tehetjük, ha bizalommal fogunk hozzá a kampányunkhoz.
A közös konferenciára meg vol tak híva az idegen nyelvű munkás szervezetek is, németek,' szlbvá-ok, jugoszlávok szervezetei vol-
szo a keserves életi
12 <0
k4
u o 91
m w
0 .
(Langtoni Munkáslevél) Itt a tavasz, tanácstalanul állunk senki sem tudja, hogy mit kell enni, mi volna a legjobb. A kör-■ékbeli farmerek legnagyobb rész in elhagyatott házakban töltötték telet, mert részben* az adójukat m tudták fizetni, részben kényeiének voltak otthagjTii a farmot, lert a terményeikért semmi árat lem kaptak. A muIt télen sokan fát jártak ,Í\ágni, ahol egy kordért fizettek.ne ik Jl.-t és soknak meg csak-^.75 entet. így el lehet képzelni, hogy lílyen ezeknek a farmereknek a lelyzete és hogyan élnek családtag Az élelem itt sokkal drágább, t a nagyobb városokban. Ruhá-még beszélni sem lehet, mert a lunkások rongyokban járnak. Bérházat alig lehet kapni, mért tud lka háztulajdonosok, hogy a farierek legnagyobb része pénznélkül és'igy fizetni nem tud. Sokan m áron eladták bútoraikat és a árosokba vagy más vidékre költöz :ödtek azzal a reménnyel, hogy ta-jlán ott jobb lesz. A' kompániák propagandát fejtenek ki a 'armerek között, hogy 25 %.-kal •evesebbet termeljenek mint tavaly logj' majd igy felemelik az á-t (értsd az árucikkek árait és >' nekik még nagyobb lesz a pro-r it. Szerk.) de nem a farmereknek i terményéért.
Tavaly ilyenkor a városokból h sokan jöttek a munkások erre aunkát keresni, de éz is megvál-i ózott az idén. Ma már alig lehet I itni csak véletlenül egy idegent és ■ zok sem tudnak elhelyezkedni. Az angol farmerek-között .igen ^ az elégedetlenség. Az adó i-™ magas és a bevétel egyenlő a fmmivel. A farmerek legnagyobb pz« az adósságban úszik. Egye-» még tudnak kölcsönt kapni; de ' már tudják,.hógyfi^észükre ez jelent mást, minthogy a fóld-iktól egy pár év múlva teljesen «?kell válniok. A szegénység e--•vközött is szintén ugydul, mint ■•e^ándorolt munkások között. I*lki vigaszból még kapnak bőimért c?ak alig néhány kivételei mind a templomba; járnak. De nem szabad csódáííkoznu]^ még ez ideig semmi féle la^ ^ mint egyedül .a l5imco-i''R^ ™^tor"-t, ami egyébbél nem fog Jook, mint hol volt születés,' hol "halott és kit látogatott meg az ibi időben aTeverend-' Ezek
tok képviselve, ialdk«Ifossdtáfc a nemzétboa betegsegélycő ld^Ué> sét Alaknló gySléseiket májas 23 ára hívták ^egybe, ahol hivatalosan is megfogják szervezni az ide gen ajkn nyelvi csoportokat; Tartsa minden betegsegélyző osztály kötelességének előljámi a szenrező; mnhkábaa. Az abeióínk-ba az idegén "Sjinimankásolait is be kell vonni, hog^ az aj osztályo kat az idegen; ajlnim^nnkáso^ ko: zott is hiépithessiik. Ádjnk meg minden, támógatáát az ideg^ nem zetiségfi mnnkásöknak, hógy célt érhessenek.:.
A megértés reményében
Frank FuIöp..
.mint
egy or az
(Torontói munkáslevél) •Tudom, hogy nem szívesen foglalkozik a szerkesztőség az ilyen dolgokkal mint'amit ez a levél is tartalmaz, de értesíteni szeretném a magyar munkásokat, hogy milyen formában' gondolja Rev. Steimetz a magyar mimkásokat megfélemlíteni és távol tartani a munkás 'klu bok által rendezett előadástól. Mivel, hogy már a torontói munkás-műkedvelő gárda többször volt lent Oshawán, mint,vendég szereplésben Rev. Steimetz most ugy gondolta, hogy majd 6 is ki megy és az ajtóban állva eltávolítja a tömeget az előadástól. De nem sikerült a terve, 'mert a munkások még csak figyelembe sem vették,,hanem tömegesen jöttek az előadásra, ami Rev Steimetzét égtelenül dühbe gurította és kénytelen volt eredmény nélkül távozni. Ne lássa Rev. Steimetz, maga mindig ráfizet. Bár már nagyon sokszor megjárta de még mindig próbálkozik, hogy hátha mégis sikerülne valamivel útját állni a munkások radíkalizá-lódásának.
Ej, ej, Mr. Magának már kellene' annyit tudni, hogy mit szabad és mit nem. És magának azt is- tud ni kellene, hogy ilyen dolgokat nem becsületes omberek szoktak elkövetni, csak olyan aljasak mint maga, aki már nem tud mihez fogni. No, de csak csínálja, az idő már ugy is nagyon rövid és nem sokáig lehet már csinálni, mert a prolik mindent nagyon jól megjegyeznek és a leszámolás idején mindent számon fogunk kérni.
Arra meg, hogy maga is ott lesz ha.kell a munkások élén csak^ny-nyít, hogy ennek igazán örülni fogunk, mert legalább megszabadít attól, hogy keresni keljen, amit ma ga ugy sem érdemel meg. De ha már ott lesz, hát majd elintézzük szép csendesen. Ne felejtse el, hógy itt nincs olyan nagy becsülete a magához hasonlóknak mint Miki országában és azt se felejtse el, hogy itt sokkal több a lámpavas és magának is jut egy, csak iparkodjék kiszemelni míg nem késő.
Ugyan ez a lélekkufár Víctoría Day napján össze toborozott magának valami — 6 — hívet és 12 kért kölcsön a különböző egyházaktól és azokkal eg^yetembe vonult fel, mint vadkan szokott a csordának az élén. De nem akarta magát annyira leal-jasítani, hogry ő ís nemzeti ruhába öltözzön csak egy néhány hive bujt abba és ő maga kemény kalappal az élén, mint a burzsoá haladt a nyája előtt. —
Szép, szép, Rev. Steinmetz, de magának már még is csak kellett volna egy bugryít is vinni magrával; hogy miért, azt már ön nagyon ís jól tudja.
Revíziós üdvözlettel egy híve, aki nem tartotta érdemesnek felvonul-nii - : '
gyeiiekeliet
v.^ (Biantfordi Monkáslevél) ^"Az^egyik xómai katholikus iskolában, abová^a legtöbb magyar szű lő gyermeke jár, egy idő óta politikai oktatásban van részük a-na-
gyobb balgátoknak. Az "édes nővé^ rék" jő magjraráz^t után a leánykáknak megtiltották, hogy piros
szal^igal kössék át a hajukat, mert az szerintiik a kommunistáknak a szine. Ugyanekkor felszólította a táznilókat az *!édes nővérek", hogy minden tanuló azonnal jelentse be
mert azt eltitkolni nagy bün, míg szerintük azt meggyónni a legnagyobb erény.
A komunistákat legjobban meglehet ismerni arról, hogy folyton Iá zongrnak és mindig szidják a gazdagokat és nem akarnak a segélyért dolgozni. S örökké valami szervezkedésről beszélnek.
Ez a munkájuk a "kedves nővéreknek". A gyermekeken keresztül végzik a provokátóir munkát. A má sík városban a fekete listára akarják tenni az összes munkásszervezetek vezetőit, de mind hiába, az
"Akik csak ritizálnak" címen a 'Mnnkás'-ban megjelent cikk oly e-leven igazságokat tartalmaz, any-nyira megkapó, hogy szükségesnek látom, hogy így ís foglalkozzunk vele.
Hogy kik azok, akik csak kritizál nak, azt már nagyjában tudjuk, így
alkalmunk lesz alkalom adtán védekezni ellenük, ismerve őket köny-nyebb lesz kioperálni ezt^á fekélyt a mozgalom testéből, de, hogy miért kritizálnak csakis miért.nem dolgoznak, ahhoz szólni talán nem érdemtelen
nékik, ha valamelyiknek a szülei,
vagy azok barátai kommunisták^ Meg kell, hogy állapítsuk, hogy
ezek az egyesek nem tudatos éllen-ségei a mozgalomnak (legalább is légtöbb esetben nem), hanem legtöbb esetben szimpatizálnak a mun kás mozgalommal és csak tudatlanságuk az oka annak, hogy "te-^-vékenységrük" ilyen útra terdődik. Mik tehát az okok, amik tudatuk ellenére — a mozgalom ellenségeivé teszi őket? Vannak tipikusok, akik "nagryon okosaknak" "magasabb tudásúnak" képzelik magukat, mint a többiek, állandóan Marxtól és Lenintől idéznek, nagyon sokszor nem létező mondato-
eredmény mindig elmarad. Ugy lát kat s annyira a többiek fölött állók
szik, hogy most nem egy Krisztusra volna szükség, aki Idkorbácsol-ná a templomokból a lélek kufár-sággal foglalkozó eg^^éneket, hanem ezrekre. Ök már évszázadok ó-ta hirdetik, hogy az isten akarata nélkül nem történik semmi és dacára ennek, mindig ők azok, akik bele avatkoznak abba, amit szintén az isten rendelt, ha már az igaz, hogry annak az akarata nélkül nem történik semmi, ^iért nem nyugosz nak bele, hogy mindenki feleljen a maga bűnéért? De azzal ís ugy vannak, mint a a túlvilági boldogsággal, hogry "csak tűrjetek, a menyország a teljes egészében a tiétek lesz."
Magryar munkás szülők, ne engedjétek meg, hogy gyermekeitekből provokátorokat Beveljenek azok az arcátlan némberek. írassátok g^yermekeitékét az állami iskolába, ott sokkal többet tanulnak és nem mételyezik őket ezekkel a dog^nák-kal. Ott nem tanítják őket arra, hogry embertársaikat hogyan árulják el. ,
A papoknak pedig csak annyit üzenek és a kedves nővéreknek, hogy:
"MEMENTÓ MORI".
hak tartják magukat, hogy azokkal nem érdemes együtt dolgozni. Egy másik csoport, akik mindig azt emlegetik, hogy ők az "igazságot" akarják. Ezzel az "igazság"-gal (amely rendszeresen egy pletykából indul ki, s nagyon kevés, vagy semmi alapja nincsen) támad ják aztán a munkás mozgalmat. "Ha ilyeneket csínálnak nem érdemes a mozgalomban dolgozni" mondják és terjesztik mindenfelé a munkásmozgalomnak ezek a "barátai". (Mintha a munkásmozgalom e^ idegen valami volna, idegen érdekekért s nem saját magának, saját osztályának a felszabadításáért folyna.) Rendszerint gyávaságot és lustaságot akar ez a "kritika". Vannak akik gyávák ahhoz, hogy a munkásmozgalomban dolgozzanak, vannak akik lusták arra, hogy bármit is tegyenek; s hogy saját hiányosságukat takargassák Hozzá fognak.ész nélkül "kritizálni"; a-mint a cikk megrmondja nincs sem mi, amit ezek a fogadatlan provokátorok meg nem "kritizálnak", nincs se;nmi, amit elfogadhatónak, jónak ítéljenek. Ezt a múltban írott cikket minden klub osztálynak be kellene keretezni és kifüggesz-
teni, hogy alkalom adtán mindig xáldiessen mutatni arra és azokra az urakra, akik ilyen módon rombol ják a mozgalmunkat. Vannak "öntudatos" férjek, akik a munkás mozgalomban sokkal többet dolgozó feleségeik előtt_ ugy akarják a saját lustaságukat?^ gyávaságukat leplezni, hogy "lekritizálnak" mindent és mindenkit. 4
Fősúlyt azonban azokra kell fektetni, akik valamikor aktív tagjai voltak a mozgalomnak s összeférhetetlenségük, vágy egyébb hibájuk miatt kidobták őket, vagy pépig "kimaradtak". Ezeket legtöbb esetbén a sértett hiúság tartja visz sza attól, hogy dolgozzanak. Vezető szerepre hibáik níiatt már nem alkalmasak, a mozgalom túl nőtte ő-ket, jobbak akadtak a fíatalabbak között, vagy eljátszották a munkás ság bizalmát; ezek aztán nem hajlandók "mellék szerepet" vállalni a mozgalomban. Nem dolgoznak s hogy saját semmitevésüket takarják "kritizálnak".
Végül nemszabad elfelejteni a hivatásos provokátorokat sem, akik nagyon sok esetben az "igazság ke resés" és "kritizálás" ürügye alatt romb<}lják össze a munkásság egységét.
Élesen figyeljen minden munkás hog^ a munkásmozgalomnak ezeket a tudatos és tudatlan rákfenéit fel fedezzük, igyekezzünk azokat lesze relni, kioperálni a munkásmozgalom testéről. Nagyon könnyű megkülönböztetni őket a becsületes szándékkal kritizáló,dolgozó munka soktóI,mert ez utóbbiak jóakaratú, építő kritikát gyakorolnak, nem pedig rombolót.
Hamiltoni munkásnő.
JUGOSZLÁV DUKOK
KEZÉBEN AZ EGYETEM
BELGRÁD, Jugoszlávia. Május 22. — A kormány Ilíja Sumenko-vícsot a diákok akaratának ellenére tette közoktatásügyi miniszterré. A diákság fellázadt a kormány önkénye ellen és az egyetemi épületeket a hatalmába keritette. A rendőrség azonnal körülvette az e-gryetemí épületeket, mire a diákság azzal válaszolt, hogy ha a rendőrök nem takarodnak el az egyetem kör nyékéről a fogva tartott 6 tanárt ledobják a legrfelső emeletről.
hogy segítenek rajtam
(Brantfordi munkáslevél) Mint ahogy ismeretes előttünk Kanadában a relief korszak, ugy én is elmentem a relief office-ra cipőt kériú.
Tudhatjuk nagyon jól mindannyi an akik reliefre szorulnak bármilyen ügyben előzőleg a városi relief inspektort küldik ki megrvízsgální, hogy jól nézzen át mindent a mun kanélküli segélyre szoruló odújában. Én hozzám is kijött a relief inspektor eg^ alkalommal és meg vizsgálták a' vagyonomat mivel cipőt kértem. Nem akaratommal tőrtént az, hogy a lábamon egy hasz-nálhatalan cipőt húztam éppen akkor nem számítva azzal, hogy most a városi inspektor ur ki fog jönni vizsgára. Amint megrpíUantotta a cipőt azzal a vizsla kutya szemével, rögtön megkérdezett hogy ez a vasárnapi cipőm? Ezzel hozzá fogott és megírta a riportot és mint jó lelkű engem azzal bíztatott, hogy fogok kapni munkát a városnál a-miből majd vehetek magamnak cipőt vasárnapra. De az ur nem váltotta be a szavát, mert a munkát a
ií
P,
[lm
azok az egyénék,; akik még: nagyon keveset" vagy-iá^
<l&ojérerigen^ afa még a nevét Mm tudja je-
nemzeti ellenségesk^ áz ^^ban dul az itteni angol líözött a bévándoridUcál Én mieií(tt ide keVaitémi ^csodálkoztam azon;hogy-az ' ."^""ány miért ir mindig at-vagy abban az or-« milyen nagy száinban van-^analfábéták és Kanadáról .^^semirt.<le^ostniár ^ latom, hogy €2idc is úgy ^ mint Tisza István volt, aW JSS^hogy -^^I^ g^radjon az ekénfl".
^k eredményt^túddk TetA^*^? Így is mindent el^ iin4^^vxlágo8Ít8am;aet
«»8r van któBt
az
a CCF vezérek
(Wellandi munkáslevél) Május 9-én megtartott munkánál küli gyűlésen megjelentek a CCF kikűidöttjei: is és bejelentették, hogy ők is szeretnének a tömeghez szólni egypár szót. A gryűlés vezető feltette a kérdést' a'jelenlevőkhöz, hogy mégengedjükre, hogy előadja,-mit akar. Megengedtük.
Najgy méltóságb^j feláll a tisztelt idkűldőtt és felkéri a mun-kanélkűU tanácsot, hogy^^^^ közeledő/választásban; legyiink segítségére a CCP-nek^ mért": ők, úszocializ^ must akar^ Kanadában, Erre han g:os kacaj répiUt végig a t«n^ mint a látszat mutatta nagyon ke-lémetlénül érmtette a dblog^^ szól níég égy ipar szót, hógy Í8-áú a wellandi :koih&Eban lesz a gyűlés és^küldjünk két del^átust áz választás/előkészitéf^re és áz^ lé űl a helyére. Ekkor szintén fel áU egy másika aíd a CCF-tőI lett.kfild yé, hogy majd Ő is mond:valamit;á választással kapcsolatban. A gyOlés TCzeM^^'ennék is m beszéljen. Amüit ielkezd : beszélni még eaigem is meg;lepett, olyan ra^ dikáliflvölt, de csakhamar á torkán akaxlt á ieó és azzal fejezte be vsigy: másfél pere molva: hogy n-rak és hölgyek a miszervezetnnket támograssák, mert ais a szocializmusért harcol. Lesirt' róla, hogy egypár'szóia betanított fékér volt.
A kővetkező a MonkanélkOli Tanács szónoka volt, Brajzon munkás
társ, aki darabokra tépte a OCF-^et^ azok ámládait mind . a -'napfényre hozta és mi^idSnlhetetlen ^ékkd hogy itt KánJBdá-
támasztotta
ban milyen munkát végez az a szer vezet} ahonnan ezek a sehonnaniak valók. Aztán felhívta az ott jelenlevők figydmét, hogy annak a szer vezetnek csak addig van szükségé a ntúnkásokra, amíg leccsapolnak egy vagy két akciót és egyben rámutatott arra is, hógy legfontosabb ma a mtmkásokat megszervezni a gyáraldran, mert a kanadai burzsoázia nagyban készül áz uj világ há borura. Bennett a fövezető az előkészítésben és uszításban. Leszögezi azt, hogy a munkásoknak egfy pártja van, a kommunista párt, a-mit a kanadai kormány törvényte-lenitett és ha .megakarunk szabadulni a , nyomortól, szenvedéstől, csakis annak a zászlója alá kell minden becsületes, munkásnak csatlakozni. A beszéd befejezésével or-kánszerü taps vihar volt áteremr ben, amire persze a kiküldött szóno kok nagy. felháborpdáásal hallgattak végig. S Idegesen félugrott áz együc^ hogy. majd. ő válaszol mun-kástáraúnknalc.
Elkezdett ordítani, hogy má^. 1-én vagy 600 voltunk csak a felvonulásban; annak i>edig nincs semmi
értelmé, mert ^tudja hogy igy nem lehet semmit sem elérni, hanem ugy, ahogy ők gondolják. Válasz-^ táson keresztül a parlamentben á pozíciót megszerezni s majd aztán. (Persze ők csak addig hajlandók va lamit ÍB tenni á munkásokért, ámig benem jutnak a parlúnentben, de addig is csak szővál, aztán a proli 3ien is dögölhet, ők mit^aem tSrőd :nek áirzrf.)>:;^'.^'
mai napig is várom, de az csak a round the comeren van és nekem igy nem lett mind eddig uj cipőm.
Én nem gryőztem tovább várni, felmentem a Mr. Inspektorhoz, hogy cipót akarok. Mire elmondtam a mondani valómat, egyenesen e-lém teszik a riportot, mely azt mondja, hogy nekem jó cipőm van odahaza. Ekkor tudtam meg, hogy azt a cipőt, amit én a szemétbe készültem dobni ők ünnepiesnek találták. De mivel egyáltalán visel-hetetlen volt a cipő" még egyszer harmadszor ís felmentem egy bará tómmal, mivel én nem tudok jól be szelni angolul, hogy majd ő jobban megérteti a dolgot. Ekkor még ígérték, hogy még egryszer kijönnek a lakásomra vizsgálni, mert nékem egy pár cipőm van. Ugyan mit szólnának akkor, hogy ha ne-kík_kellene olyan cipőben járni? Már pedig ők nem érdemlik meg a jó cipót fene a jó dolgukat, ám ea máma fordítva történik. Azok a kik dolgoznak, akik mindent meg teremtenek, éhesen és rongyosan tengetik életüket: Akik pedig sem mit tevésben élik le here életüket, azok minden földi javakban, amit a munkások termeltek, vadorzók mód jára elrabolták a munkásoktól és mindenből dúsan élveznek. Negyed szer ismét össze szedtem magam és felmentem az inspektorhoz, azt mondtam tovább nem várok, cipőt akarok,és szépen helyet foglaltam, leültem magamnak, mint ha- csak valaki parancsolta volna. Dühös voltam, amit leláttak áz arcomról. Azt feleltem, amit már rég.en tudtok, amiért nem egryszer voltam már itt, cipőt követelek! Dé ma is elmentem anélkül, hogy kaptam volna cipőt. Igry néz ki a relief kiosztó iroda Brantfordon. Nekem továbbra is rossz cipőben kell jár-nom. ,
Brantfordi munkástársak és mun kástársnők! Égy a sorsunk, máma én nem kapqk cipőt, holnap te nem fogsz kapni. Hogy ezt mind elkerül jűk váljunk tagjává a munkásszervezeteknek, amíg nem késő szervez kedjünk, mert a szervezetben van az erő.Ne húzódjunk el a munkás-, szervezetektől, mert csak szervezet ten tudjuk kiharcolni magunknak azt, ami az. álet fentartáshoz szükséges. Egyéni fellépés soha^ sem bi zonsrult jónak, amit a muIt tapasztalataink I igazolnak. ■'\ Brantfordon is ngy mint Kanada többi magjrar .lakta városaíbap van a magyar; munkásoknak egy szervezetük, a K.M.M. Klub, amelyben azt az eszmét hirdetik,, hogryan lehet áz elnyomás ellen sikeresen küz deni és ez alól felszabadulni! ? Ez
zánkban. Hogy mindezeket elkerüljük mi itten, aminek a jelei mutatkoznak, hogy nem mesze van, amikor itt is hasonlóan fognak bánni a munkásokkal, egyetlen becsületes munkásnak sem szabad tétlenül behunyt szemekkel nézni a dolgot, mert a tétlenség egyenlő az öngyil kossággal.
Munkástársak! Be a munkásszer vezetékbe, harcoljunk egyformán jo gainkért, ami egyformán érint ben nünket. Legyen jelszavunk egy mindnyájunkért, mindnyájan eg:y-ért. 1. számú levelező.
SztájCiok
Uszl itéieínk enielésén!
(Komlómunkás levele)
A komló termelő munkások hely zetéről akarok itt egy párszóval megemlékezni, ami már annyira leromlott, hogy a munkások kénytelenek voltak sztrájkba lépni, ha azt akarják, hogry az életűket valami
keservesen fenn tudják tartania A munkaadók ezideig egry aker komló megmunkálásáért nem fizettek többet, mint $18.5'o-et. Egj* aker megmunkálása igénybe vesz 115 ó-rát és így is jó, ha az ember megtud művelni áz egész szezon alatt 6 akert, ami leköti hét hónapra. A fízetés nem elég egyik fizetéstől a másikig. Legtöbben hitelbe eszünk és mikor a csekket megkapjuk, az nem a mienk, hanem a stórosé. Ez igy megy az utolsó fizetésig és mikor az bekövetkezik, akkor % hitel is megszűnik. Igy mikor a mun kánkat befejezzük, cent nélkül va-gjrunk annsűc dacára, hogy egész nyár folj^mán dolgoztunk. Ez után jön a vándorlás a segélyirodára és jó, ha valaki megkapja a segélyt mert ez is nagyon kevés, de mégis valamit segít. Ez a helyzet röviden, ami sztrájkba kényszeritett bennün ket. Követélésünk a következő: $35.00 akeronként vagy 35 cent ó-rabér. A követelésünk benyújtásakor nem állt velünk szóba a bősz, de este már kiírta az iroda elé, hogy $21.00-t hajlandó fizetni akeronként. Este m^r szóba állt a bizottsággal, de a követelésünket nem akarta elismerni. Egy nap mul va ígért 25 cent órabért, de követelte a szerződés megsemmisítését és a magyar munkások eltávolítását a munkatelepről. Később már ezt is megváltoztatta és minden munkást felszólítottak, hogy aki megelégszik a 25 centes órabérrel, az mehet dolgozni, de nem jelentkezett senki.
Később tettünk egy másik ajánlatot a következő formában: $27-t akeronként és 5 akeron felül bonusz jár minden munkásnak és igy az egyezség megtörtént, de mi bele tettük a szerződésbe, hogy a sztrájkból kifolyólag senkit elbo-csájtani nem szabad, amit a bősz visszautasított és igy mi tovább sztrájkban maradtunk.
Az eredményről majd későbben irok. Üdvözlettel (név) _
A szovjet fémipar nagy léptekkel halad élűre,
A n^y fémkiválasztó telepek a Második Ötéves Terv alatt a tavalyihoz viszonyítva 5.8 százalékkal termelnek többet.
MOSZKVA. Május. — A szocialista verseny nagy eredményekre lelkesíti a nagy telepeket éppen ugy, mint a kisebb üzemeket. A Szovjetunió fémgyárai ebben az év ben 3,103,000 tonna vasat dolgoztak fel, mig a mult évben "csak" 1,960,000 tonnát, ami azt jelenti, hogy ebben az évben 58%-al többet. produkáltak, mint a mult esztendőben.
Megjegryzésre méltó, hogy azok az olvasztók, melyeket a mult évben állítottak üzembe, már 579,600 tonnát olvasztottak ki. Ez azért van, mert a kazánok sokkai modernebbek az öregebb olvasztóknál.
Nem vehetett részt a lérielainet^
Dénze
a klub minden 4>ec8{iletes gondolko zásu munkás előtt nyitva van. Ne tűrjük el tovább, hogy kihasználjanak bennünket kényük kedvük sze rint, ez aJjítorió társaság. Gondoljunk arra, hogy' odahaza maradt testvérink még. sokkal' nagyobb megaláztatásban élnek szeretett ha
Mint sok ezér szegény munkás, ugy Szőke István munkástársunk is azzal a reménnyel vándorolt ki Kanadába, Csehszlovákia Nyitra megyéből, hogy ebben a gazdag országban, nagyobb darab kenyeret tud családja részére biztositaní, mint a Benes országában. De Szőke munkástársunkat is a csalódás érte, mint sok más ezret. Mert Sző ke munkástársunk is mikor Kanada ba indult, elvesztegette minden sze génységét, mert nem volt neki sem kész pénze, hogy kifizesse a hajó jegyet, így mindenét el kellett adni neki ís, mint sok ezreknek. És Szőke munkástársunk is a válság kezdetén ért Kanadába, így ö is mun kaiiélküli lett. Aki pedig munkanél kűlívé válik, ott kezd a nyomor, nél külözés mutatkozni. Ez igy kezdődött Szőke munkástársunknál ís. Felesége és két gyermeke részére nem tudta még a mindennapi kenyeret sem meg keresni. És not a nyomor, vele a gond is. Ahogy mélyült a válság, éppen ugy nőtt Sző ke munkástársunknak a gondja is, ami annyira zavarta őt, hogy az el méje kezdett meggyengülni. Igy Szőke munkástársunknak a felesége elment a város vezetőihez Jiogy részesítsék orvosi segélyben, mert ő neki nincs pénze hogy saját magát gyógryítassá. Ennek az lett az eredménye, hogy márciusban Sző-Tte munkástáréunkat az RCMP kocsiba fiitették és elvitték. A feleségének azt mondták, hogy viszik Lethbridgere a kórházba, azonban később kiderült, hogy Panokára (té bolydába) vitték; . .,' ■■r>l'-/
Később a felieségét értesítették, hogy készüljön a deportálásra, mertmájus elején haza deportálják Csehszlovákiába. Mi kértük a CL-DL védelmét, amely azonnal hozzá is fogott az védelemhez, ugy az imigration -offíce-onT mint a Pano-kán és' a CLDL értesítette, a szervezetet májufi 3-án, hogy Szőke munkástársunknak sem a deportálása, sem a betegsége nem veszélyes. • -
Panokáról Szőke munkástársunk feleségét csak egyszer értesítették
április 20-án, hogy a férje Panu kán van, ennyi volt az egész. Má jus 16.-án értesítették Szőke mun kástársunk feleségét, hogy férj( súlyos beteg. És két órával későbl jött a sürgöny, hogy már meg h halt. A políc kérdezte, hogy elmegy e a temetésre? Persze a munkástársnőnek nem volt pénze, mert bele került volna a vasúti jegy 26 dollárba. Igy kérte a városi hatosa got, hogy adjanak neki ingyen tiketet, amit a városi atyák meg tagad tak.
Igy a munkástársnőnk nem tudott részt venni a férjének a temetésén sem. Tehát munkástársak lát hatjuk, amikor a CLDL csak köny-nyü betegségről értesít, akkor rövid időn beiül a Pánoká elhalálozásról értesiti a munkástársnőt. De vájjon mj ennek a háttere ? Amikor csak egy olyan munkÚBrót van szó, aki négy évet harcolt a világ háborúban, hogy a burzsoázia profitját megrvédje; és mikor beteggé esik ,akkor szerintük gyógyithatat lan és meg kell neki hallhi, mert tovább képtélen a burzBöázíának .profitöt hajtani. Nekik pedig csak addig van reánk munkásokra szükségük, amíg proűtot tudnak belőlünk kipréselni Tehát múnkástárf sak a winnipegi kuvasz által sokszor feldicsőitett demokratikus kor mányzatról üvölt, hogy milyen értéke van egry munkásnak ebben a burzsoá demokráciában! . Mankás-
, < Bányászlevcl)
Kissé tanulságos eset játszódott le a Glace Bay ^-es'számú bányánál és azért érdemesnek tartom a többi munkástársaim tanulságáért papírra vetni. Azok a munkások, akik munkájukat az utóbbi niagy sztrájkok alkalmával elvesztették illetve kidobták őket a sztrájk után nagy utánjárással tudtak csak mun kát kapni néhányan közűlök. Itt is két mtuikástársunkról van szó, a-kik 5 hónapi - munkakeresés után végre elakadtak, de nem sokáig tartott az öröm, hogy újra van mun ka. Ugyanis megismerkedtek a bányában egy idegen bányásszal, annak mint jó érzelmű társuknak elsorolták a múltban szerzett tapasz talataíkat a sztrájkokban. Ez a "jó
Kis Titusz felcsapott
Szélhámosok mindig voltak és a-zoknak kell is lenni ebben a rendszerben mert azok is segítik kiábrándítani a tömegeket ebből a túlságosan jónak hirdetett rendszerből. Egy ilyen akit már rég ismernek a winnipegi munkások, ott most felütötte újra a fejét és teljes erővel neki fogott az agitáció-nak és célul tűzte ki a winnipegi tüípari munkások megszervezését, vagyis "Tüípari Uniót" akar létesíteni. Már régen halljuk, hogy Titusz különböző dolgokat készül alakítani, de még ez ideig nem sikerült neki egy sem és ma még sokkal kevesebb az esély részére, mint bármikor volt ezelőtt.
A szociáldemokrata frázisokat hiába kürtöli a tűiparí munkások között, azok már meg sem hallgatják, figyelembe sem veszik mert tudják, hogy mind üres amit beszél és az csak a szenysajtó hasábjait megtölteni való, mert így Mr Bács kainak több ideje van a kártya par tiban eltölteni. A munkások már tudják, hogy Titusz mindenre képes, amit maga is bebizonyított az zal, hogy a szennysajtóban közölte le a védelmére kidolgozott terveit és a közönség elé nem mert állni. No, de már tudjuk, hogy az ilyen vezérek előbb-utóbb a fasizmus martalékává válnak mert ezek mindig arra mennek, ahonan valaminek a leesését lehet várni. Éppen ezért figyelmeztetjük mindazon munkást, aki még nincs tisztában az ilyen Titusz-féle politikával, hogy rúgják ki a társaságukból, mert ez nem a munkások érde két akarja megvédeni, hanem azt elárulni.
Tituszhoz még csak annyit, hogy mielőtt a szennysajtónak egy u-jabb hasábját használna fel a válaszra, sokkal okosabban teszi, ha ki fog velünk jönni egy nyilvános népgyűlésre és ott tisztázzuk a dol got. Ott befogjuk bizonyítani, hogy Titusz mennyire a fasizmus fele orientálódik.
A tüípari munkásokhoz csak any nyit, hogy ők is követeljék Titusztól egy nyilvános népgyűlés egybe-hivását Winnipegen és mi mindenkor készek vagyunk Titusszal kiáll nía porondra és megvitatni, hogy mennyire igazunk van mikor azt mondjuk, hogy Titusz a fasizmusnak a szekerét tolja.
Mi felszólítunk minden tüípari munkást, hogy váljon tagjává a mi lorradalmi szervezetünknek, ahol lein csak egy szakmabeli munkálok érdokéért, hanem ugy a dolgosok, mint a munkanélküliek érdeke írt harcolunk. Mi mind annyian dol ^ozni akaró munkások vagyunk és 5ppen, ezért kell öss^e foghunk és jt fasiszta diktatúra helyett a proletárdiktatúrát kell megteremte^ nünk. HEMÉUÜK, FOG FELKL-NI.
az a hivatása az újonnan felvett ' munkások között, hogy kipuhatol- Yj ja, ■ milyen érzelmű ' egyént - veÉtek-'-í'-^^^'-'^^-S^f?
Én kérdezem a munkástársaimtól ftpriís hogy vájjon az ilető betudja^.,töl-.^V^Vrvi5|| -teni a két lefizetett munkásnak a "'^^^
szén ír'^
helyet, hogy ilyen piszkos lefizettette őket? Vágy azt gondol- ^ -. ja, hogy 6 reá nem az a sors vár, , mint erre a két társunkra? Lehet, ' hogy pár nappal több ideig lesz vi-^^J ' i J kalmazva, de mikor már'nem tóz';"^' " szükség rá, hogy profitot jen, mert nem lesz piac" a számára, ugy kidobják a többit. Munkástársaim egyénekkel a legkíméletlenebbül^ bánjatok el és verjétek ki, őket ;a-, .soraitokból és magyarázzátok meg . azoknak a munkásoknak is, akil^S^ -■ még nincsenek tisztában az osztályffiíív;||^ « helyzetükkel, hogy mi bánváMÓkíS^iMiíilil csak is a harcos AMW ló .szervezkedéssel tudjuk hogy az ilyen egyéneket teljesen kitisztítsuk a sorainkból és ne -l^rí^aíSil^ gyen meg nekik az alkalom, ahol ' panaszkodni tudnak és elárulni ben . ' " nünket. ■ ■ v:''''S;iÍ||Í^
Az az egyedüli szervezet, mely /^'i'^f-í^ igazán harcol minden becsületes bá -r'.t'i'S nyásznak a megélhetéséért'és neni--í;;|i|^|^ alkuszik meg a buszokkal és nem ■r',iv':^?Í rakja teli a bányákat spiclikkel,, /'f mint azt a UMW teszi. ^0ir/:4§$
Figyelő.
-—-■—.----
MINT
TtRiüüY, í
(Waynei munká«levél) i
Véletlenül került a kezembe az "Amerikai Magyar Nép3Zává"-nak -.y'.T^l'Jt az 1934 április 30-iki száma, ámint^^|í?||||| • nézem mindjárt megakadtak a sze- J;/.' ■ meim egy különös cikkében, mely- ^-.l,'-ben a következőket írja: "A heyén-::J.Í0^, ] dorlók maradjanak csak ügy,"^ az vendégekhez illik és ne követelőzzenek", szóval a Népszaváék rint nekünk munkásoknak csakis • "^-Jí ; türelemhez van jogunk, de nem kő- \ -
vetéléshez, mert mi idegenek va- ' *v' gyünk. Én azt hiszem, hogy 6 igy gondolja.
No de egynéhány példát, ha már a Népszava szerkesztője nem ja, mutassuk meg neki. Ki ná azt, hogy Hitler nem Német- -országban született és mégis az or- j " , szagban mint telj hatalmú diktór Vi?;!!^ tor uralkodik- Ha ez igaz, akkor . '' miért nem viselkedik Hitler is ugy^iíilíK "Németországban, mint vendéjg? A-- > f>f.;í Népszavának még csak anhyit, hogy nem mindenki poros szeművé-gen olvassa a szennylapját, míní ^síjilSí ők gondolják.
Miért nem inti emberségre a Nép ■ ;: ;Aj>. szava azokat, akik milliókat rabol- ; ■ -'í í tak el a dolgozóktól és ma tömegesen hagyják az uccákon kóborolni rongyosan és éhesen és egy ceiit ; nélkül."Vagy ezeknek nem szabad szólni, mert tiltja a szentnek hitt profit? . 'Z}^'
Én szerintem kimondhatatlan kin -eset érne, ha már a tőkések nak olől példával és megmutatnák, hogy hogyan kell tümí és szénvéd' ni, mert a munkások már túlsókat \v'f;t' tűrtek és szenvedtek és mind' " " ban nő az a tábor, mely már légelte a Népszava és á többi szeny , ^rS}'^ sajtók butítását é» forradalmi la- ^ ' '* pokat olvasnak, melyek megtanít- : .::^íjfi^ll ják őket harcolni ugy a Népszava- '. ./'^
ék, mint azok gazdái ellen.. - . ''^^0.
Egy-Srazem. , ..■t.;M*/&;
(Chathami farmerlevél)
Én egy chathami munkátí vagyok, aki szintén kikerültem ide e-zek közé a szegény megnyúzott farmerek közé, mert ugy gondoltam, hogy talán majd valamilyen formában eltudok helyezkedni, hogy egy pár centet tudok keresni, de csak most látom, hogy ezek is ugy meg vannak nyúzva, hogy legnagyobb része még akkor sem fizethet, ha azt a legszívesebben a-kamá megtenni. Miért ? Azt is elfogom mondani párszóval.
A farmerek ez idén $15—20-t ígérnek a munká8oknak,de -nagyon sok esetben még azt sem tudják megfizétifii, mért még a tavalyi dohányuk is a raktárban van. A cukorrépa termelőknél szintén ez helyzet azzal a különbséggel, hogy azoknak nincs meg a tavalyi ter-
ményük, de az nem segit, hogy a
^ ___ _ múlt évben azt már eladták, mert
tái^k,~ m^díg' tür/ük még'ezt á] ezért olyan alacsony árat^ ^P^^'
rabló rendszeri, amelyben minden Jót mi termelünk; és amikor megbetegszünk , nemhogy ' gyógykezé-lésben részesülnénk, hanem amikor meghalunk a feleségeink és gyer-mekenk. még a temetésen sem vehetnek részt.'Munkástársak! fogjunk össze, szervezkedjünk és szervezetten döntsük meg ezt a rod-hadt rendszert^ Teremtsük meg a munkások igazi demokráciáját, ahol mikor betegek leszünk rendes gyógykezelésben részesülünk és a-mikor elhalunk, szertetteínknék módjukba lesz, hogy a koporsónkra boruljanak.
4. sz. levelező.
hogy az még a saját költségeikét sem fedezte rendesen.
A dohányt a farmerektőr 1-2-3; centjével vásárolták.Össze, de még nagyon; sokat ennyiért sem akarnak még most sem megvenni. Hogy ezek a farmerek mit fogrnak csinálni a terményükkel, az már igazán a jövő titka ,mert takarriiány helyett nem etethetik meg a jószággal sem. De mind ennek dacára még mindig túlságosan sok azon farmerek száma, akik nem akarják meglátni, hogy hol kell a hibát keresni. Még mindig vannak közöttük akik remélnek, hogy minden jóra fog fordulni.
Munkástársaim, mí akik már tud ; r^Hg
juk, hogy csak is szervezetten tu- ! dunk valamilyen eredményt elérni, nekünk kötelességünk azokat felví- --'tí^^i^ lágositani, akik meg ez ideig nem /;]{íli értették meg, hogy milyen nagy ''■^■j^SSi^k fontossága van annak, ha szervezet be tartozunk és mint egy ember lé- ""'--tü pünk fel a követeléseinkért a FlJL;:.r-:,':;:':^;§^^^ segitségévcl akkor eredményt is tu ■ -';,'/
dunk elérni. ,
Rendeljük meg harcos lapunkat f ^
a "Munkás"-t, mely vezet és tanít . bennünket és megtanulhaitjuk belőr; le azt, hogy hogyan harcolhatunk legsikeresebben . a kizsákmányoló- ' ví^í/^ ink ellen. Én itt melékelten küldök -$1.25 centet, mint féléves előfizető éa melékelve- 25 • centet harcos la- . V ';/^vc;| punk támogatására,' hogy annak v'-"^ megjelenése biztosítva legj'en. Ne :tf>^ engedjük elvakítani magunkat a . Horthy-féle szennysajtó által, ami - * ^-nem a mi érdekünket hanem áz el-.:;aí;í|| nyomóinkét szolgálja. Dob lakásaitokból ahová még
mely kivezet bennünket ta nyomorból és elnyomatásból:
■ A "Munkás" és - a Független .Bei;V 3 ;pí tegsegélyző kampánya eeyémUtí$0^:0^^ akar téged a.harcos munkásokai ■ ■ ■'■•■•■^'f'^^ most, midőn az imperialisták tályod ellen készülnék hábororá 16 koncentrálással: Gyere dalunkra, lesz!.
40