I
I
2. OLDAL
•bi éveitíjs megoszni- így a iapitalito bíztoató intézete- ni jogaiiért.^
Nagyan régi problémája a snm- legitőbb ilyen Ezervezetben az ahan ság ká50Eztál>'nak, hogy a. sorainkban^gidat, hogy mi gazdasági sierve- leszünk rí balesetek, megbetegedések zet vagyunk
és halál esetén a segélyre szoruló hogy ilyen je!--------------------- — —^---,__,----------.----__""-vncjr w w -1
társaiknak valamilyen fonnában sék a munkásokat és szerobeállit- Egy nemzetközi betegsegélyző- nem fog tujtoi megdősteni samni ket UOdeaek tójok és ai^^^j
sák őket a sajátosztály érdekeik- ben a munkások felismerik az ősz- njegtázk6dtatá& őket, börtön és bitóíá a^'^^
keL A 3Iagyar Betegsegélyző Szögjetartás szükségességét, az egy- Végitt az angol és benszastt "fészüfc^^^^^^ A^^
vétség volt Kanadában magyar niásia utaltságukat. Ledől a kapi- „
vonatkozásban az. melv a munkás *^aU'rmna ólfal a mnnkáwilcha belé - .«^iv»,4a a^t. D&izeU éiiSfsldiÍrMs^«.^^N!rT!^l
. „ _ _ épesek a kapitalista i>jz- jjgnkcreszfil/de a munkás szerve. «^
-agyunk és nem politizáink, tositó intézetektől a munkás tago- geteket. önön magunknak építfipk oyéiért. Tagy 1 ilyen jelszavakkal félre vezes kat elvooni és sorainkba bevonnL |,eiőJe hatalmas alaptőkét melyet táséitfiztt^^
AfiOlXEKT
segélyt nyújtsanak. 'Ezáltal megtudják menteni a nyomortól szenvedéstől és a beteg még egészségét is vissza azerezbesse, vagy az ^_^___________ _^
elhalt árvái, özvegye nelegyen. ki- osztály érdekeit szemelőtt tartva, nevelt nemzetiségi válasz fal. El- tály áítal a mesteréégesen felál-«k levágják a munkási"!^*^^
fog tűnni a faji és vallási gyülö- ntott bevándorolt munkások eUeni Í9lww>"aí>b nyomóibaiöiP^
Amikor a különböző nemzetisé- zet felállítását tartotta lontosnak, let, amit azért neveltek belénk, .^^1332 fa lefog dőlni, mert a so- mit sem tesznek ellnük,^^!
vonatkozásban az, mely a munkás talizmus által a munkásokba belé igy a kanadai uralkodó ösz- PÖizeU ertszkakszerverétej^^
nüztálv érdekeit üzpmelőtt tartva. -nc^ri^U nomvstísánríválnc^ F!I- _ ők levá^íálc n. Tnrmiw:-.,^!*^
téve a nélkülözésnek.
nemcsak a betegsegélyző szerve'
zet felállítását tartotta fontosnak, let, amit azért neveltek ____________
gü munkások Kanadába kivándo- ezek mellett célul tűzte ki ma- hogy ezáltal a munkásokat szembe j^in^^aigp^ benszűlöt munkások^>asn^
roltak itt is azt tapasztalták, hogy gának a munkások osztálytudatra állítsák egymással, amikor az u- felfogják ismerni, hogy nem a be- Ezek világosan igazolját h
a munkásokat ép ugy nem védik ^aló nevelését is. Munkáskultúra rak érdekei ezt megkívánják. vándorolt munkásokban kell keres mi munkások, a kapitális^
és nem támogatják ha megbeteg- terjesztését, hogy poütikailag is Hatalmas erőt jelent a fasizmus ni az eHenséget, de a saját uraik- vétől semmit sem váiiaunV*'^
szik, mint az óhazában. Épp ugy felismerjék a munkás betegsegely gUeni harcban a különböző neinze-bat^:akik egyformán zsákmányol- nyomort és szenvedést Hian,5^,
kíhaszhálják és csak addig van a ző célját, fontosságát es mukode- csoportok inagyobb tímoga-jákld ugy a bevándoro
munkásra szükség, míg az ereje—^ét-bírja, ínig profit termelésre alkalmas. Azután pedig mint kicsavart citromot félre dobják-
Minden előre látó munkás homlokán ott vannak a gond ráncai, aki családjára gondol, hogy mi lesz velük, ha megbetegszik, ha el pusztul, vagy ha rokkanttá válik t A kapitalista osztály nem támogatja. Nincs egy szervezet, vagy baráti kéz a háto mögött, mely se giteni tudná. Nagyon sok munkás csupán azért pusztul el fiatalon be tegségébe, mert nincs módja beteg ségének még kezdetében elejét ven ni.
Akik magukat a kapitalista biz tositó intézeteknél biztositoták, a-zok tapasztalták, hogy sorozatosan kijátszik, az üg^-nökök félre vezet ték, értéktelen kötvényeket adtak el nekik. A kompánia biztosító szer vezetek sem voltak különbek, ott is a tudatlan tapasztalatlan munkást félre vezették, kijátszoták.
Ezekkel a gondokkal a munkások nem csak odahaza küzdöttek,
tást bírnak adni egyinásnak a so- benszűlött munkásokat. csolnak, vagyont gyűjténét
Ez volt az aztán, ami érdekelté raikba furakodott fasiszta előfütá v/Tény a^^^ hogy társadalmi bizto- ^ orvosságok, orvosi gép tte A Kanadába szakadt munka- ^^^L- láionioTőcóm Incónrőoáret S<i <>. -i^^-^ _-i__i-^w:... 'Sek költsé^pí nom^ : >'>
tette a Kanadába szakadt munka- rók leleplezésére, kiséprésére és e- átást magának ákapitaUsta társa sek költségéi nem-e azt ^ sok előtt a Független Betegsegély g&zgéges tiszta munMs mozgalom jalbm^ kötelessége adni, aki verejtékével hozzá já^ g^^^í
megteremtésére, /'Imert a inunké
Tagveszteségeinket uj területe-'kaja következtében hatalmas pro- le, Nii^ ken bírjuk pótolni. Még ma több fítot harácsolnak össze, roelybőlV»rt a naunkásoknak nemzetiség van Kanadában, akik-: bőven tellene a munkások réá2«reVÍ<?8:y^ 9^^^^ nek semmiféle munkás betegsegély társadalmi biztosítást adni. Beteg zanak- Vegyék kezükbe a sagt^ ző nem áll fenn és közülük többen és rokkant munkásokról gondos-
dolgoznak. Többen tagjai a kapi-, kodni, az árváknak és özvegyéknek ' .(folytatás a 15-ik oldalon)
zőt és támogatták annak minden megnyilvánulását. Vezető szerepre tett szert a Kanadába szakadt magyar. munkások között és lerakta az' alapját egy egészséges hatalmas magyar munkásmozgalomnak végig Kanadában. ,
Egy munkás betegsegélyző gzer vezet csak akkor é^^ hivatásának magaslatára, ha minden elzárkó-zottságot félre tolva, szűk látókörét lerázva igyekszik a munkások mindennapi problémáival foglalkozni. Ha minden a munkások érdekében történő'akciót ugy erkölcsileg, mint anyagiig tehetsége szerint támogat.
Cs^ds akkor fejlődő képes, ha bele kapcsolódik a munkások min-deimapi küzdelmeibe. így a munkások elismerik, hogy az ő szervezetük és támogatják annak minden akcióját. A munkások küzdelme csak akkor célra vezető, ha .nem-
Irta: PÁSZTOR MIKLÓS
1929 tavaszán, miután az "Uj Elöré"-t több név csere után végleg kitiltották Kanadából, egy Ms számú, de lelkes forradalmi élcsa-
_____________________ pat elhatározta Hamiltonbán egy
de itt Kanadában még megfokouó zetközileg összefogva fognak hoz- Kanadában megjelenő magyatnyel dott ez a nyomasztó gondolat. Ide zá szervezeteik Mépítéséhez, Min- vü forradalmi lap kiadását. Olyant,
den faji, nemzeti és vallás gyülö- amely méltó utódja legyen az Uj
Győz a bolseviki erény és kitartás
zu, melynek; értelmében ází _ pat italai .iájtomák heté^ijtí, dollárt beadni a fizetésűU)fi a Ü Végre egypár hónapos szakadat- fenntartására. Csakis az lan gyűjtési és szervezési munka ilyen fajta áldozat hozatala után a Hamiltonbán közben meg- lehetővé a lapnak, ha nem is ^
génben minden támogatás nélkül, nyelv ismeret hiányával sokkal na gyobb nehézségek szakadtak a be teg munkásra és családjára. Ezért itt Kanadában jobban megérezték az összetartás szükségességét. Rá jöttek, hogy ha magukon segíteni akarnak, azt csak kölcsönös támo-
letet félre téve igyekeznek szervezeteiket Mépiteni.
Ma, inár látni lehet,- hogy a kis cscoport nemzetiségei alapon működő betegsegélyzők hogyan zsugorodnak össze. Tagveszteségeik a gazdasági válság következtében
Előrének. Tanítson, felvilágosítson, osztályharcra nevelje a Kanadába üldözött, mindenéből kifosztott ipari és földmíves dolgozókat egyaránt. Ugyanakkor ugy erkölcsi, mint anyagi támogatásra serkentse
szerveződött élcsapat országos -bü-rója kerületi értekezletre hívta meg .az elvtársakat, ahol a jelentés szerint már volt kéznél négy-ötszáz dollár. Viszont a /költségvetés azt mutatta, hogy az az összeg csak 4-5 hétre elég a lap kiadására. Mi lesz azután ? Ez volt a nagy kérdés. Halasztásnak, kételyeknek azonban bolsevikiek közt nincs helye. Megbeszélte az értekezlet mi a tenni va
des heti, de folytonos megjelenéstt Az 1929 őszén bekövetkezettől yorki tőzsde összeomlás és áztBl vető immár 5 éves gazdasági m ság kellett ahhoz, hogy a "Mnntífl fenntartási terhe egy kicsi aáa elvtárs, válláról áthelyezódjönfl szélesebb tömegek vállaira, és j ténylegesen megtörtént, tömeg II lapra helyeződött a "Mtmkás^if landó nagyobbodása, fejlődés^ 1^
üivariiaiv, am, naan. iLuicauiiua w»luu- K-MUixaaKl vaisag &uvt$kK.t:£tt:ueu itteni dolgozókat a KíM. Pártja ^_„í„i„«í„_ ■uijU, ..-i. ^ - - ; - - -——j.__wyw, «|
gatás által érhetik el, ha egy be- mind nagyobbak, viszont tagfelvé- és a Magyarországi Vörös Segély ^^J^l^^l^J^'}^''^^ terjedenlemben, mint ideológiái
tegsegélyzőbe szervezkedve oly a- telük mindig jobban szűkül. A meg eszére. S általába bele kapcsobxi a fennterthass^i^utan ,e^^ beszédesen igazolja.
lapot teremtenek, amelyből lehet betegedési arányszám mindig na- magyar dolgozókat ugy a kanadai r'J^^^J^'jf^^fXTi't^^^ Egyben igazol ja azon mátÜ,
lesz a reászoruó beteg tagokat tá- gyobb. Az öreg tagok megmarad- m'"* az óhazái és az egész világon h^gmag tataroztak a lap Riadása teriaUsta felfogás helyességet:
mogatm''.
így fejlődött ki Kanada szerte a különböző nemzetiségű egymástól függetlenül működő betegsegélyzők. Amint látjuk, a munkások ré széről igy, a tovább feimmaradá-sa, megerősödése, vagy megszűnése is a gazdasági és politikai okok befolyásától függ. Amennyiben a kapitalista osztály ugy gazdaságilag, mint polítikaiag enyomja a munkásságot, kihasználja őket és nyomorba dobja, támogatást a részükre nem ad csupán azért, mert a nélkülözd munkást jobban kilehet használni, nem oly lázadó, kö-vetelődző,mint amelyiknek megvan a tartaléka melyből kibír tartani.
nak, míg a fiatalok kiesnek. Ez mind azt igazolja, hogy az ilyen elzárkózott szükkörben működő szervezetnek előbb utóbb elkeli pusztulni. Nem élet képes.
Ezek az okok eléggé igazolják a kanadai külön működő munkás betegsegélyzők egyesítésének- szűk ségességét. Ezt minden mimkás be tegsegélyző taginak látni kell akinek érdeke, hogy a betegsegélyző szervezete létezzen, erősödjön és biztos alapon álljon. Csakis azok lehetnek a munkás betegsegélyzők egyesítése ellen, akik egyenesen ellenségei a munkásosztálynak.' A kik az egyesülésben a munkásosztály egyesülését, erejének fokozá-
folyó forradalmi harcoknak a támo gátasába és szervezésébe.
Ezek voltak a célkitűzések. Ámde a lap megteremtése, kiadása több fajta de elsősorban is anyagi nehézségekbe ütközött. Cent nélkül voltunk. Azonban a forradalmi élcsapat nem alkudott meg a nehézségekkel, hanem forradalmi lelkesedéssel kiadták a jelszót. Forradalmi lapot teremtünk a kanadai magyar dolgozóknak.
Kezdetét veszi a szervezési munka
A határozatot tett követte. A hamiltoni élcsapat, tudta határoza-
mellett. A határozatot tett követte. 1929 július 16-ikán megjelent a "Munkás" első száma. Lehetetlen azt az izgalmat, .örömet és némi büszkeséget leírni, ami eltöltötte ne mcsak a hamiltoni, de az egész orszjág forradalmi. munkásságát a "Munkás" első számának láttára. Ugyan olyan nem: félelemmel és gjrűlölettel a reakciót Én ezt nem is próbálom leírni, hanem ahelyett csak azt idézem, hogy a, bolseviki^ el a lap megjelenésével is bebizonyították, hogfy nincs olyan erőd, amit a bolsevikiek be ne tudnának venni.
Mindezeket figyelembe > véve, sát, előretörését látják, mely az
mégis azt látjuk, hogy a kis helyi függetlenül működő betegsegélyzők, melyeknek tagjai munkások, érdekűk küzdeni a kizsákmányolás ellen. Mégis minden fajta politikai megmozdulástól elzárkóztak teljesen nemzeti alapon működve, nem akartak tudni semmit a nemzetközi munkásság óriási küzdelméről. Ezen kis betegsegélyző
munkások legjobb tanitóM gyomruk". Természetesen az SA gyomorhoz kellett más tén^ szellemi -tényező is. És ez a té^ ző a forradami élcsapat és a foraj dalníi sajtó volt, E két egybe vetve érte el azt áíagyel redményt a magyar dolgozók 1 zött, amire valamennyi forradali^ munkás büszke lehet.
Me£^elet-é a célnak ezideig1í| 'TMlnnkás"?
A cikk elején felsoroltam(n^|a| célok .jegyében indult- xúMjl "Munkás". És ha alaposan v^t namuüoni eicsapac cuata nataroza- Tüph^^wirplr n <<Miinlráe» hintünk az elmúlt öt éven, isi
tá% és a vidéken levő néhány élcsa- ■"e'»<«segeK a, Munkas meg gulátlanul ítélkezünk túlzás pattal, amire azok is belekapcso- jelenése Után. azt álüthitjuk idáig héyesen és
lódtak e nemes forradalmi munka- Amily lelkesedéssel fogadta a redményesen dolgozott céljainkl ba. Ugyanakkor felszólította az ak- munkásság a lap megjelenését, ép- érésében, kor még egyetlen magyar forradal. pen olyan gjrűlölettel a reakció. A Bizonyítja az a tény, hpgj mi osztályharcos szellemű szerve- reakdó gyiilolködéseérthető, s nem l^zdetben azon munkások ,a]ők zetet a KMBSz-get és annak Köz- is volt veszélyes. Ellenben nagyobb lárokat kerestek nagyon ponti lB.Tgát e muW felkarolása^ veszély volt az, hogy a forradalmi va^ sehogy sem adták a ra, amit az elis fogadott. Pelszó- munkásság kicsi számban volt'és á Most amikor a nagy tömeg
gyéni érdekeket egyleti basák é-lőzsdí ügynökök kiváltságos uralmát félre tolja, az egész munkásosztály érdekeinek megvédésére.
Az egyesítési akciót a Kanadai Magyar Munkás Betegsegélyző
Szövetség már ezelőtt évekkel meg litotte az osztályokat legodaadóbb nagy álmos tönieg pedig elkábítva, centeket keresi vagy segélyen kezdte. Hogy ezt az akciót keresz- támogatásra. Gyűjtőivek lettek ki- elvakítva á dollárokból, fágyás kö- doUárokkal'támogatják a
csopor-
tul vigye nagy összegeket áldozott küldve Kanada szerte minden felé, zömbösséggel fogadta a "Muntós"r ^^'^^^^^^^
szervezői költségre s az egyesítés ahol csak kapcsolataink voltak. De t. Nemtudta, nemlátta és még féfö
előre yitelére. Ennek érdekében nefelejtsűk el, akkor még 1929 ta- világosító munkánk után sem akar- Jönnek a dollárol^
tok feletti kontrolt, reformista, változtatott alapszabályain, ennek vaszán, nyár elején voltunk, ami- ta elhinni, hogy az az "arany koi^ Term^ n
vallásos, vagy nyílt fasiszta elle- érdekében váltofctatta meg nevét, kor még Kanada, Amerika, "az ugy szak" a kapitalizmusnak csak idegtűnk az eddigi babérj^^
mek tartják a kezükben, akiknek mely a régi nemzei jellegű beteg- nevezett "arany korszakát" élte s íglenesen, átmeneti "stabilízátíója" m«g igen nagy munka vára"
nem az az érdekük, hogy a szerve segélyző név helyett felvette a a többi kapitalista államok is "kon- és ezt a rövid "sabilizációt" egy na- káss'-ra, még igen nagy az ^
zet tagjainak érdekében vigyék e- Független Betegsegélyző Szövet- szolidálva" voltak. A munkásság gyon gyors zuhanás és hosszán tar- dolgozók száma, akiket a Mu
lőre a szervezeti életet, vagy épít- ség nevet, hogy ezen név alatt nagyobb része dolgozott s aránylag tó válság fogja követni, mint azt nak keU felvüágositani, meí
sék ki. a betegsegélyzőt, de az ő minden munkást és munkás beteg- tűrhetően kerestek. Hogy ugy mond nagyon helyesen áKomíntein Kong Magától a for
egyéni érdekeit, vagy a kapitális- segélyző szervezetet faji és vállá- jam dollárokkal "játszottak, do- resszusa már 1929-ben megállapi- munkássággal karöltve. Legfd^
ták érdekeit szemelőtt tartva ígye- sí különbség nélkür egy zászló jalábálództak". totta-Fütyöltek a Komintern ilyen lelkesedést és önbizalmat me^
kéznek a becsületes jóhiszemű mun tömörítve kiépíthesse Kanadában. Detalán éppen azért mert dolgoz megáUapitására és á mi mbndá-^^^^^^t^^
kasokat félrevezetni. Egy hatalmas : Nemzetközi tak a kibocsájtott gyűjtővekre igen sainkra. örök életűnek tartották
Ezt látva azzal -tisztában kell Munkásbetegsegélyző igen vékonyan jöttek a CENTEK, kapitaHzmus"prospéritásá4;'^ Erről kMönösrá most a hetenként^
lennünk, hogy az ilyen szervezetek Szervezetet! annyira vékonyan, hogy csak a ból- a polgári lapok g^^ ri "Munkás" megjelenése elfittj
nem képviselhetik a munkások ér- Csakis egy közös bétegsegéyző sevíki hit és bizalom volt képes hogy a tömeg abban a hitbéh éljen, szavunk legyenr,
dekeit, sót mindent megmozgatnak szervezet kiépítésével leszünk ké- niég mindig kitartani amellett. Ilyen körülmények között sajnos munkás tömegeket áUitsnnk*!
hogy a dolgozók sorában az egyet pesek a mai rendszerben biztosita- ho&y a forradalmi sajtóra feltétlen a "Munkás" fenntartása egy kis melléj akikkel a terheket me"'
löiséget kiépítsék, azok egyesűlé- ni tagjainknak az őket megilettő ^^"kség van és azért kilehet, sőt számú forradalmi munkás vállaira hatjnk, akkor a lap jövője T
sét megakadályozzák. Ezen szerve jogokat. Csakisegy nagy taglét- kikeli adni a lapot mégha száz és nehezedett. Annyira kévés volt a ''an-
zet vagyonát aztán munkás elleneá! számmal rendelkező munkás beteg ezer nehézséget kell is útközben "Mimkás" bevételé; hogy az élcsá- <?dvözlet a Munkásnak ;téT»lj
célokira használják fel. Ezért van ségélyzővel leszünk képesek a vál- legyőznünk. pat kénytelen volt határozatot hoz- bHei™^ alka^^^
paris Kommn gfovjetunió, jon jíjs Kommon ir i£sai megakarji saját lapm
jsj3 Gazetta"rn ggjji mi a SzoT
Keserves volt Lo előtti idők! í^körülbeliü í ^ 300 hold :föl< ;j(jké vot a föld Bek hagyták a 1 gyagosat és hoi jvidék legszeí ^t ismerve. A jaöl 144 dolgp; Jártokosoknak- í Iskolánk nem j^^ien csak eg jgljlly ment is tíóméterre fék nem ypl jjznal volt fehé A faluban csí „ít rendes aet jak és apapnal '•gen 1917-ig,|:i léptek a korma tartatták egész-l93Ó-ban szer leiüv mezőgazd jul é család ,1< Ja. A falunk ázó nevet adtuk. Ett életűnk boldog ['tanulnak. Építi Gyermekeink kö Sba jár. A feli Igüntéttük az :.: lanságát. Nincs ialíábéta. Még J mflves Polojenki inii és olvasni; tgyszet cikkekel Tanit benűiiket sántani és veth A kollektívák Igyon jól vaneg: akaratmikkal c Nincs közöttünk mit tevőnek. Bői zoknak, akik 1 Eonnányunknak tennény egy rés A kollektíván lovak a kollektí\ ziL Van egy cs kollektíván. Van pán a kollektíva mmikásoknak ki lenűk a háznál. mi, de van em csánk, libánk stt
Lenin
Máboru előtt Irnnk erre felé < [siiiik.A cárok s jtottmíL Ma azc í ni lámpása" vi [\Mektivákon és Falunknak á Igyon rossz him( I tndta, hogy a hi Itak. Az emberei 1 dél alatt a márl jkOlönösen télen^ I fát hordani, ami I Tolt nekünk hi j Természetesen .a hfizlött.' A földm I hibeteg volt. :-1 Mindezek a d jnár csak a mul |«gy szép versei {legtisztább házé; iTanmár tökéléie |i%es lakása. Mi jfc hozzánk egy-jegészségagyi; vii tünk egy f űráai j Ba már azok 's I issrtok is h^zí jvdtak a "felfed f fogkeféről? hanis tudtak.^ [yeanire goridph j lla már minderii I ?2 életszükséglel jeleink nagyc [nwis, hanem ég ^Kett ital. Vm; |nnlt évben 20]
m
J1| 1* r))
Vj,, i V ^'1 ''l/j/v'^'l ,'^"'"'1 ^1 ," ' .i \ " I