mm
B&SSüSíM MAGYAB
A
Irta: TIM BUCK mwakazdok egyíonna daoolsrácáát
, . élvezőéit, vagy élvechetaek. A KomjnoTÜKték Kanadai Partja, Egyes fé]:erek átcsapnak «gy Politikai Bürójának tagjait a 98-ik másik szocialista tan hirdetésébe, törvényszakasz értelmében bíróság ágúkor azt mondják, liogy a batal-efó állították. Ettől íogva a man- ^g^t a munkásság megszerezheti kássármégjobban belátta, hogy alkotmányos utón. A hatalom sze-sorsán csak agy segíthet, ha s ha^ ^jq^ a nmnkásság kezébe kerül' talmat megszerzi a maga számára, jj^j^ törvényes, parlamentáris nton. i^tta ettől í(^a a monkásság sok ákarják^^^^é^ kai tisztábban, hogy főfeladata a gal, hogy megváltások a kapitális küzdelemben a hatalom megszerző ^ parlamenten keresztül jöhet se. A íorradahnl mantizmos és le- csak eL Eéformot akarnak ngy, ninizmos sarkalatos kérdéseit hoz- j^^g^ a parlamentben többséget sze ta előtérbe a Komnranist Politikai ,^ek előbb. (Amit őszintén nem Büró tagjainak tárgyalása. Ami- akarnak; mert á tőkét akarják szol kor a 98-ik törvényszakaszt tár- gáinL Szerk.) gyalátk tnlajdonképpCT a prpletár^^^.^^^^
forradalmat tárgyalták. , te szerint majd csak akkor gon-
A világháború otánproletárför-. dolhat a munkásság valamely orradalom söpört végig Európán, jBzágban a s»Káalizmus építésére, mely végre győzedehneskedett a ha előbh a parlamentben többsé-Szovjetuniőban, ahol most a szo- get kaparint meg a maga számára, cializmns győzedelmesen emelke-r^^
dik felfelé. A kapitalista stabaizá-jnnnkásság árra, hogy ász« ci9, mely még egy rövid időre éle- jnns építéséhez fogjon, de akkor is tet kapott a múlt évtized végén, cggk ugy, ha mindenki — és a egy hatalmas forradahni hullám 'mindenkiben á burzsoázia is ben-által van nyomon követve. A kapi- ne van — beleegyezését adja a szo talísta uralkodók Németországban, eializmus építésének megkezdésé-Spanyolországban^ és Lengyelor- hez.
szagban remegnek a felkelő fórra- a kapitalisták számtalan ország dalmi proletariátus erejétőLAzsi- i,an elfogadták a háború után az ában félnek agyarmati forradalom- álszodalisták demokráciáját és a-tól, ahol szintén vezet a Kommu- szerint uralkodnak most. Ezzel á nista Párt. Kínában terjeszkedik a demokráciával nyomják el a mün szovjethatalom. Valóban, a prole- kásságot és ez a demokrácia fog tárforradalmak idejében élőnk. ujabb forradalmak által elpusztul-A hatalomnak a munkásosztály ni. Az álszocialisták segítették az részéről yaló megragadása ^ a^ uraklodó osztályt "demokratikus" kérdés, 'm^ az álszocialisták kormányaik megalapozásában.'A
szabad rabláshoz a munkások áru lói segítették a tőkéséket. "Sza-
a reformisták nem egyeztek meg velünk kommunistákkal, már a há
born előtt sein, annak dacára, hogy badon rabolták és testvériessen osz xnagukat marxistáknak nevezik. A tották a zsákmányt szét maguk hainis szocialistáknak köszönheti* között. Kényük kedvük szerint f osz a munkásság a fasizmust, mely tot^k meg a munkásokat a kénye dul a munkásság szerencsétlensé- rüktől, olyan bérekét fizettek a dol gére. A reformista "monkásvezé- gozónák, amilyent akartak. A káték" a kapitalisták ajkáról veszik pitalista szabadság a bérrabszolga és hirdetik, hogy a demokrácia az ságr van felépítve. A kapitalisták osztályok felett álL Soha sem fá- állandóan arra használják fel poradnak a hamis tanokat terjeszte- Utikaí hatalmukat, hogry a maguk ni ezek az olcsón megvásárolható erejét a munkások rovására növel aljas fékerek, hogy a munkássá- jék és azokat bölcsőjében Európa-, got megtéveszthessék és a bnrzso- bán a tőkés demokrácia uralmának a célokra megtarthassák. Azt akar folyománya a forradalmi me^Tnoz-ják elhitetni, hogy a munkások és duIás a munkásság részéről. A ka-
pitalistáknak misem adhatna na^ gyoljjb szabadságot a rabláshoz a. munkások kíTTfl''y^áT?"^^"y/ mínt a munkások félrevezetőinek segítségével megkapott "demokráda". Ennek a demokráciának leple alatt virágzik a burzsoázia, mindig nagyobb vagyonok ura lesz, mindig nagyobb kényelmet biztosíthat ma gának a dolgozók nyomorán. A de mokzáda a burzsojokat fehruház-za a kizsákmányolás jogának fegy veres megvédésére is, azon a címen^ hogy megvédik a demokrá-
-dát. ~ - Minden kormány akár monarc hikus, vagy demokratikus — két tényezővel uralkodik. A monarchia a papsággal és az ákasztófávaL A demokratilnis kormány a munkások félrevezetői segítségével, a ren dőrséggel és 3 kapitalisták bíróságával uralkodik és tartja ehiyom-va az elégületlen munkásságot.
A "demokratikus^ kormányok ü-gyesen tudják a munkásokat becsapni és megtéveszteni. Ezek felépítettek olyan rendőrerőt ; és katonai erőt maguknak a munkások ellen^ mely felülmúlja a monrchis-ták erejét. A parlamentáris kormányformával nagyon félre lehet vezetni a munkáságot. Amikor Ben nett volt az ellenzékben, akkor ő volt az, aki a leggyalázatosabban hazudta azt, hogy ő képes lenne a munkanélküliséget megszüntetni. Amikor hatalomra került azt mond ta, hogy csak az isten tud a helyzeten segíteni. Amikor Bennett hatalmon van akkor .a liberálisok ve zére King beszéli azt, ámít Bennett beszélt azelőtt. A kapitalisták birtokolják a sajtót, rádiót mozikat á különböző intézményeket, melyeket a munkásoktól elrabolt pénzeken tartanak fél a maguk u-ralmának v biztósitáJsára. Azzal, hogy mi. embereket választunk a kapitalisták pofáizó házába a par-lamratbe csak azt érjük el, hogy az történik, amit ők akarnák. Kar nada uralkodói egyformák maradnak, bármelyik kapitalista pártnak legyen is tagja. Mindkét és taost már hanndik:;^ kapilbalista párt is az iparbárók érdekeit szolgálja á munkásság érdekeinek rovására.
zakldnlődnaka.vSs 4,.-] által adományozott^-^^1
Irta: TCBK MJBáLY |
A világ hábora és a forradalmak Awuiiuioyozott péátAÖir*
után a dolgozók nyomora oly fokot zeakdő sajtója is soia^^^ ^ ért el az ör^ Enrópábao, hogy a el az élők sorából és aJS^,
birta túlélte a inisztnlást az
iúík ínjekdóinak köszönlSiS^i
Irta: A. B. PARKER
1930-ban a választások előtt Ka nada minden részében emlékszenek rá, ■ hogy szinte ugy zugot a rádió a sok ígérettől^ amit ngy ma ga Beiinett, mint kortesei terjeie-tettek a nép között^ hoigy betudjon keiülni az elnöki székbe. Ezeknek az ígéreteknek mégis volt a hatása, mert Bennett ténylieg be is ke^ rült, de a^ ígéreteket mind elfelej tette, amit tettazoknal^. ákilmék a válsztásának segítségével betudott jutni. ígérték akkor, hogy minden munkásnak lész munkája csak őt be kell; .tenni á parien^entbe. ígérték, hogy á mimkanélkiílíségnek 15 napon belül vég^t fogioak vetni. De most mit látunk négy év után? Vájjon Benhet véget vetett-e a munkanélküliségnek? Vájjon méglett-e öldyá a muiikanélküUek kér désc?,£zek a kérdések ma csak kevés munkásnak ...jutnak eszébe. Nagyon sokan még ma is arra vár naki hogy: majd fog a helyzet változni és akkor, minden jóra fordul. Ma már látjuk, hogy a helyzet vál tozik, de nem ugy, mint azt egyesek várták. Nem munkák kezdésével hanem a munkások balratolódásával és azok harcainak kiélése désevel., '
Bennett négy éves uralkodása alatt a munkások heljwte még sok kai rosszabb lett, mint elődje ural ma'alatt. A: munkanélküliek szá-. ma felülmúlja az egy. milliót. A még dolgozó ; munkások fizetését 50—60 íszázalékkal leszálÜtották-A sztrájkoló'munkásokat tömegesen vetették börtönbe, mert nagyobb darab kenyérért mert^ har colni a munkaadóikkal szemben; A bevándorolt munkásokat depor-tlták,' mert harcolni mertek; tisz-
tességes megélehetésért. Munkás vezéreket börtönbe vétették, mert a munkások él&e álltak és azokat vezették harcaikban. Az rfjumunká sokát tömegesen vitték ki a k^y-; szerlümiwkre, ahol- katonai fegyelem alatt dolgoztatják őket napi 20 cent-bér mellett. Ez volt az, amit a Bennett .kormány ádot négyéves uralma alatt a kanadai dolgozóknak, ügy á bevándoroltaknak, mint a benntszülötteknek.
EMkazok a tények; amelyek bl zonyitják mind azt, hogy mind addig, míg a munkások ^em fogják teljesen, megérteni, hogy .nekünk nem szabad még csak egy pillanatra sem megbízni a kizsákmányo-lóinkbá addig a helyzetünk nem változik és nem is váltózhat, miért azok akik ina a hatalmat a kezeikben tartják, azok mindig azoknak á javát keresik, akik őket £[-?etík,akikkél közösen nyomják el s zsálónányolják ki a dolgozó milliókat.
Bennett adott még uralma alatt mást is. Segélyt azoknak a munka soknak akik arra rá voltak utalva, de hogyan? Ha egy munkásnak van három tagu családja, akkor annak három napot kell olyan munkán dolgozni, mely munkáért rendes körülmények között legkevesebb, min 15 dollárt kereshetne. .T^szont azok a segélynek nevezett dolgok, amiket a várostól, vagy a segély irodán kap,; nem ér többet, mint legjobb esetben 3 dollárt; De a > Bennett kormány tagjai azt mondják, hogy ők nem adnak mun kanélküli segélyt, mert arra nincs pénze az államnak. Most ha alapja ban megvizsgáljuk a dolgot, akkor nem is sokát kell rajta gondolkozni és már is'tisztán áll előttünk, hogy nem is ők adtak, hanem a
munkásoktól rabolták el azt is.
Egy másik formában is készültek a jnunkanélküli munkásokon segitenir de hogyan? v Azoktól a munkásoktól akartak elrabolni bizonyos összegét minden héten j. a-kik még dolgoznak és azok fizetéséből akartak segéljrt adni a mun kanélkülieknek. Ilyen formán' készült a Bennett kormány megoldani a'^munkanéküliek helyzetét.
A nőtlen muiikanélkülieket töme gesen kitelepítették a. kényszerr kempekre és ott mikor á kempre felírták a listára, .azonnal tagjává vált valamilyen, katonai szervezetnek és éttől a^ időtől kezdve.mint katonát kezelték a kempen. Természetes nem gyakorlatoztatták, hanem a gyakorlat; helyett napi nyolc tiz órát dolgoztattak velük. Ha ezeken a kempeken vaíámelyik muiűtás tó .tovább nem akart dolgozni, akkor arról még azt a da rab rongyot is lehúzták, amit csak azért adtak reá, hogy munkába tud jon állnil Ha ez ellen ídfogást mert valamelyik emelni, azt egy-^ szerűen börtönbe vetették, mert az törvénybe ütköző dolgot követett eL
így próbálják megakadályozni a zokat a munkásokat a szervezkedés tői, akiket megfosztottak minden féle életlehetőségtől és mondhatjuk bátran, hogy; az életüket csaff mesterségesen tartják bennük, hogy így legyen nekik egy, seregük arra az időre, amikor egry Ut. jabb véres munkás mészárlásba fognak kezdeni. '
Minden további nélkül^ minden dolgozónak legyen az munkanélküli, kényszerkemp lakó,, vagy még dolgozó munkás, azonnal, munkába kell állni és harcolni a kényszer-kempek ellen, mert e^ek a kempek
nxonkásság nagy része'nem
azt tűrni és (elszenvedni. Ezért in- ^ dnlt meg a nagyarányn Jtívándor- A fflonkásság sajtója bS!&^1 lás. .A magyar kívándoriók közül talmasodott Ez a sajtó aafSJ** sokan telepedtek meg Kanadában, ta a munkásoknak nüért l^S** A kanadai tőkések kapzsisága ide kik ide bnjdosnL Ebből aS^ csábította az óhazában kizsákmá- megtanulta a munkásság ^ i -nyolt magyart, aki hogy utrakel- lók szerepét; megtudta kik sía ' hessen eladta, elkótyavetélte, min Böhmők és . Garamiak, akS denét, vagy ha nem volt mit elpo- itteni szodálfasiszta ma^^'. csékolni, magas kamatra kölcsönt tő szolgáL Megtudta a úa^' vett fel, hogy eljuthasson az igé-» szenvedő mműcás^ hógy miér^i ret föl<yére. a Horthy vigécek ide. s
Most a kapitalista stabilizádó vé volna ezt a lapot már j„ gével, amikor a munkásokat az i- mint ahogyan mekisétclték | decsábított páriákat egymásután nadai hatóságok előtt valö h, dobják ki a munkából, vagy ingyen eséssel az Uj Előrét is látílíatí és részidőt dolgoztatják, bátran nabáb^l. Az üj Előrét eg^ mondhatjuk, hogy egy munkás sem került ískitiltani innen, a, érte el azt, amire számított. A "Munkás"-t nem lehetett eddk munkások százával ábrándultak ki 'áldozatuk és nem is lesz, mot az óhazából hozott illúziójukból, engedi a munkásság. Az a munkás is, aki haza tériietett A holseviki akaratot nem \áh valamivél most otthon tejel le az talpnyalóknak oly könnyen n adók terhe alatt az uraknak. A ha- ni, sőt egyáltalán nem lehet zadeportáltak nyomorult sorsából tömi. A forradalmi magyar nem is beszélünk. , vü sajtó megnyerte a mnnká&í
A kapitalisták által ránk zudi- amikor a reaktíós Horthy sajtó tott nyomort azért' lett valami hasz laot fakasztott -a mnnkásokKm* na a munkásságnak. Elkezdte az munkások lapjáért megindít eszét használni; gondolkozni kez- mimkások részéről az áldoiat a det. Legtöbb munkás sajnos csak zíagítádó és a lap fejlődése Ii^ akkor kezd gondolkozni, amikor \a sítva ?volt, míg a winnipegi liiJ burzsoázia kifacsart rongyként fél a munkások ^ ^yinásután dobtiktí redobja. Ezért van az; hogy na- házaikból. - sí-;" gyon sok munkás, akinek még ad- A Kanadai Magyar Munkás mJ nak morzsákat nem csatlakozik a- már terjedelmes formában íam zokhoz a mimkásokhoz, akik fárad tat be minden hétén niindm' Ságot nem ismerve dolgoznak har- akadás nélkffl á magyar inmi^ cos szervezetek felépítésén minf, a otthonaibai vagy nyomor
hogy biztassa*és bátoritsáífl^ eljövendő., győzelmes haírcoW forradalmi, sajtot, megszerették zsákínányolt munkásság A in^iitott akcióink sikere bi ezt. A munkások centjeikből a lárpk. ,sz&sait adják e sajtó ji mert ettől a laptól kapnak is mit, mig a -winnipegi sajtó rekszik^ hogy a munkásság 9 ket A forradalmi sajtó leleplezte kaadók kényekedvének legm ajas munkásáruásaikat és meg- téve. váev mikor szólította liifci mutatta a munkásoknak hogy hol és miképpen csapják ezek a Horthy ügynökök be a védtelen munkást. A munkásság kezdett felvilá gosodni és hátat fordítani az után nunk küldött ügynököknek. így bu kott meg :,a Kutya Szövetség, win nipegi .főhadiszállásával együtt, így bukott el minden szervezetük.
milyen a CLDL, WÜIi, a Kanadai Magyar Munkás.Klubok stb,.melyek egyformán harcolnak minden munkás. felszabadításán;
A szervezkedik akaró munkásságot itt Kanadában, először az a-merikai munkások látták el segítséggel és túiáccsal az_ Uj- Előrén keresztül. Ez bizony nagyon bántót ta a daru tollas ; Horthy legénye-
jj^jboB, Altáb IJakosság taln;
aaakás, csak ödet tulajdo
, telepen a bái -jjvezve a f J^ezetbe (M\ /Üjyászok nemti 1 ez 8 szervea f'öpi működése : s a carboni «ti életét ületí
[tsak a magyar i áíke tartozik mi
I je^ ugyniint: B. servezetek is e ■ Bdnek, de kilát a szervezet* jjgrt a munkáso merik el mag Ijgy az üzlet f
(üíjsjdonosok.vm
ííét ineg akadály jsitó helyet has
ilyászok megféle
laán, hogy fülért getik a munkást -jiervezetbe tartt jínyabárók ha i ig\át a munksok
l:;aentettek ségél nen fizetik meg
' ior dolgoznak, ') lyoim a szervez: már tudja tettek ezáltal, ;h jiűiuii a forrada
íjeatet.
i azon ti
téve,' vagfy mikor szólitottaíiöi a lap harcra a munkást joŰl ért? ,
Munkások harcoljatok eziitl lapért, mert is: harcol; Ha eljön az; idő fogjatok azért a félért, melyért e lap col. Az imperialisták bábomra 1 szülnek ellenetek, készüljetek ti i ellenük!
minden félekép csakis a jövő háborújának,az előkészítésére szolgál; nak. Ezek a kempek nem egyedül a jövő háborújának az előkészítésé re jók a. burzsoáziának, de ezeken a kempeken keresztül készítik élő a fasizmust is, ezeken a kempeken nevelik bele a még teljesen tudatlan munkásokba a- szolgalelküségA és igy arra vezetik, amerre tetszik nekik. Ezek a kempek Német országban is be vannak-vezetve és ezeken ma már még egy cent fizetést sem kapnak a munkások és azért kell nekik-dolgozni, amit meg esznek, ha ugyan még enni is kapnak., És ugyan ezt a szisztémát készül Bennet is bevezetnia kanadai dolgozók részére, : hogy : igy még nagyobb :profitot tudjon 'biztosítani a burzsoá . társainak és még jobbaSi eltudjak nyomni a munkásokat^; Ma már Hitlerek nem tagadják,; hogy ezek a kempek a-zért jók, mert itt a mtmkásokatki tudják képezni a jövő háborúra. ;;
A kanadai burzsoáziának ugyan ugy, mint a világ minden országár ban létező: burzsoáziának; egyedüli útja és reménye, hogy, egy hábo ruban keressék a kivezető utat a jelenlegi válságból. Ezzel a háború val megtudnak szabadulni a munkanélküliektől és 'Ugyanakkor óriási hasznokat is tudnak zsebre vág ni. De ; a;: mui^sok ezt ma már nem nézik csendben, mert ők is készülnék ellent állni;minden városban és kempen. Készülnek ellent .állni szervezett .formában, mert csakis ez az egyedüli uty.ame-lyen keresztül megtudjuk állítani
a: burzsoáziát aljas céljai elétisíj benT
' Ezt a szervezkedést a zia nem nézi jó. szemmel és egyik támadást a másik után í zi ugy a dolgozók, mint a riélküUek ellen Mindent elkff a munkások 'bérharcainak re. A sztrájkok vezetőit; vetik és nehéz évekre itélik, sztrájkoló munkások ellen rendá séget, .katonaságot, gépfegTVen ket, tankokat és repülőgépekét r denlnek :ki. De ez má'r nem;»^ segít; mert a mindenüktől megfai tott munkások elvannak szánvi,^ szembe ;'szállnak; a burzsóási^ az erőszakszervezeteivel, ésim kat ie:y nem-egy. esetben siko^ vi-vtákineg egyes gryárakban élj nyatelepeken.
Ez az amit Bennett konnány, i dott a kanadai dolgozóknakma! ma alatt és ugyan ezt váiíatjá ugy; tőle, mint egy másiktól, helyébe beteszneky mert Ők; min is megértették egymást és az < jűket; mi ellenünk dolgozó ;niii!iSi sok ellen használták ki minderfí gyes alkalomkor ha szembe * tünk velük szállni. , Éppen lézert nekünk muntí^j nak nincs mit várni és nincs is revámi. Nekünk magunkaak összefogni és saját sorsukon^? giteni, mert csakis igy tudjak ' ni azt, hogy megszabaduljunk s zsákmányolóinktól és egyaJ' get teremtsünk azon a íőldón, hol mi dolgozunk még ma, de bői .auiit termelünk nekünk cal morzsák;jutnak, mert a töhb^ bunssoázia -elzárja előlünk.
[munkások i
is va
A veszedelme: tűndig valami: fé íneg^-most nagy^ :vítík egymást; * a matat A fegji bonalmas. Ném<E az a két ország, la^ és politikailái ingott és ezek ve ban. Hanem a t< maradnak azért ] siti légi erejét, az nj hadlhajóka Terkezlk szárazoi daország további liadl kiadásait. A tgész világon V( {Tarosok és hadi szanak a dolgozi -pénzén.
l&zasan szalad [koVegTmáshoz é I díptetták. Mi [ad^mínt az 1914' imperialista ; f&vtés remegve :}ialadá8ára, mert Igái; felkelése fen [tgy hasonló urah metországot és n pánt, hogy támad lálót. Sőt a jelé lónden államot,-! W határos segít lődésekben. Nemr írt is megközelíti ^yerje a Szo-Ppáni imperializn Ipíésekre mutat : ^■A provokátoi !?ttan dolgoznak, uniót vegyék rá a .imBiatik már el l^íy valami íncid( Wt határon. A 5» vezető közgáz "Ha Economist" !|ö a "Haldokló íáial foglalkozott ,kea körülmény ll?^ és fasizmus-i»«ság kijelenté i?í a háború éllé a munkásságot p jelent a bu] l*»>t a munkáso' lelkesedéssel