IÍÍÍIIí;:!::fs
m
9. OLDAL
>)>ol a sajt£i2
i magyar ta a
•gymiérti ide. már
Bérelték a 5tt -valő _ iskitatárd rétegíBrer
letett eddig lesz, mert
• ■;■ ■..-.■-■.■^■jT-'i^
totnemlebtí örntyen-i lem lehet magyar-a mi orthy
imikásokiÜDi;
megindnlt « áldozata fejlődése vümipegi
mtán dobták'
ar Monká^ rmában kopog, a minden gyar romor tanyáia itoritsa'filűt' es harcoiÍB' legszerette^á ísság A kere
ntjeikbólá e sajtó kapnak
sajtó azon akásság,^ nek legye? :ólitotta<niíi nkást: joÜr
Íjatok harcol ujatok: irért e k faábomiaJ :észaijetektii
A wnapsoRi sssSLYmoM kepe...
nBÍj;íaJu"itó ak^^ ana egy «^ ineg-
_____ kanadai inagyarBág dé legyen tár- mondta az igazat, ainit látott, nem
^tí fBxenrező CaAan Caxboiibaji miiMlea árucikk drá- tűket Sajnos a caríwni bányászok ^ Farkas Balmt tnnnkástársimk volt kiméletees velük szembe, hiá
A ^^^«s ^imrti^ 8ál»b mint a városban- Amit a vá azzal a hittel, hogy a bányatnlaj- . . bá próbálták a tánsyalás előtt a
aiiSK «vvA»jw losban meglehet venni 8-10 centért donosok ugy is megadják azt a Ugyanis a munkástársunk segé váró terembe megnyerni a maguk
Caxbffa, Altéban és környékén azt itt 15-18 centért Idiet megkap- bért ha nem lesznek szervezetbe és igénye oldalára.
Tvr^cáe talnyomó része bánya ni,időként vonatkozik ez azokra az hozzá nem kell havi taediüat fi- ruhára. Többszöri kérés után . .,_ * i - -i
•^i?7^ kis elenyésző ré árucikkekre, amiket a munkások- zetai; két iTmZZSíéfd « mentdc fdülvizsgáhü, hogy cáífSS^.fSSíkS'ol?
fSi tulajdonos. 1932-ben ezen nak keU vásárolni. Ugyanakkor a meghagyták szmmi a harcos uniót. «ukséges-e a ruha. A vizs ^^ÍSLTT^Í
^fSSn a bányászok megvoltak munkabér jjapi nyolc óráért 50-60 Mióta a BIWU of Canada lokálja ^^^^ » jogosnak ta « «^^v *^5^?
a forradalmi bányász cent. Egyik mmikás elmtadja. megszűnt, állandóan^Ji a béri ^ ^^7 berendelték másnap !S ° TtTJ^rSí
S^Stbe (MWÜ of Canada).-A hogy a bányamunka a legjobb kö- keTLélkiu, ho^ aztT^oí «iéU 12 órára, i^or a munkástár ^l^S^^^S fiSezSte ^ i
iSzok nemtörődömségénél fog rOlmények között is csak évente részben is megtudnák akadályozni, sunk bement azt mondja az alkal- aSs a Wrféséííz^
l^L^ szervezet egy-aány hó- Jat Wpig tart,^mely i^^^^^^ ^ A carboni bányászok most rájö- ^^^^t^'^JlZ.''^: Srho^vSt^tfSi'S
működése után feloszlott.
lig tudnak 100-200 dollárt keres- hetoek arra, hogy mit jelent a mun "enjen íarmara, vagy ahova akar. 2t?SőSÍSé^^S?IS
^ a ca.«v^ ni dacára ammk. hogy az ilyen sze- kásoknakJorradalmi bányász szer ^ ^ muxü^társunfc aki-r«ony ^J^^t^^^^^J ho^ n"m
Jletétületí nagyon gyönge, zon munkaidő alatt (szeptembertől vezetbe való tömörülése. Meglát- "fpjedm az ilyen amSkor meívaSdltók akom
S a magyar munkások Ids tőre- februárig) riipi 14 órát'dolgoznak hatják azt. hogy ammk idején mi- """togrAszoktól", megmondta ne- Z^TazS^STÚ^^ ^ tartozik munkás szervezetek- egyesek. Most tessék éljen meg eb kor szervezetbe voltak élvezték * "^m mehet farmra. « «- ^ ugyveu « lar^yuias
iTagyimnt: B.S. CLDL.. Ezek a bői a keresetből ötöd, hatod, vagy munkájuknak (hiscak részben is) "f* °°°f° nincs munka,
fezetek is elég. gyeng&i mű-.többed magával egy családos apa.-a gyümölcsét, mig ma éheznek és -Máskülönben tóit terrorizálod itt
S^ek, de kilátás van arra, hogy Ha elmennek segélyt követelni azt nyomorognak családjaikkal együtt ^ embereket. Te azér vagy ide té- ^
szervezetek erősödni fognak kérdezik, hova tette a keresetét, dacára annak; hogy van munka ^f* * kötelezettségedet telje-^ a munkások mind jobban is- hisz maga dolgozott? , még vasárnap is dolgoznak, de u- * o^J^ dühbe
^ el magukénak. Tény az. A Carbon és környéki bányászok gyanakkor a bányatulajdonosok Jött, hogy kezdte kifelé taszítani, Iggy az üzlet emberek és bánya annak idejöi a MWÜ of Canada ve mindnagyob bprofitot zseebhiek eí. °^y"» könnyen, mint
tnbjdonosok mindent elkövetnek, zetése alatt 100 százalékos bére- Megláthatják azt is, hogy szűksé- ano^^ azt « gondolta. A munkás ^^-^ vádia a leirszemtelenehl. Siogy a bányászok ^rvezkedé meléscket értek él ugy amiyira, gükvan a bányászoknak forradal- kijelentette, hogy ő addig, ki h^s^g Xu aíútT SÍvS^S
gneg akadályozzák. A'segély hogy egy bányász 8 órás munka mi szervezetre. Ha a carboni és "^'^ ^misr ruhát t,Pm k«n. nazugsag volt. amit az ugyved a-
ggt5 helyet hasznláják fel a bá- nap mellett havi 140—150 dollárt környéki bányászok összefognak
során többször a : szemébe vágta, hogy hazudik, melyre a terembe összejött tömeg gúnyos kacagásba tört ki.vUgy; ihogy > a szégyentől pi mló (ha ugyan van szégyenük e-zeknek) rendőr csendet követelt a közönségtől. Mr . . mint "fővádló", lépett
nem megy, amig ruhát nem kap. , , , ,
így segítségért kellett fordutoi, a- ionnal leleplezett Szemebe yágt^
hogy hazudik és kinevette. A biró
^ok megfélemlítésére, oly for keresett (Váfeámap nem dolgoz--még jóvá tehetik miilasztásaikat, • °" megjött wonnal egy jehwdoog J^^ mosolygott és szemlélte
^hogy fülérőlfarkdról kérdez- tak.) Amikor Carbon és környékén még jóvá tehetik saját magukért.f másik pedig egy aUástól megfősz r^^^SoTSJiAmm^^
S a munkásokat, hogy müyen valamint az-egész nyugat kanadai és családjukért azt a hibát, melyet ^tt rendőr volt (Ez ugyams puly jeiS?LSoSf ETekfoS
Sezetbe tartoznak. Tévednek a bányatelepeken megindult a MWU akkor,követtek el. amikor nemtő- í^*,,,^"^"?^ 1^ , "^^t^^f"*^ fwró S^látte a táwyalásfS
Sbárók ha azt hiszik, hogy a of. Canada,térhódítása, .mind na- rődömségből meghagyták szümü a ^e^lt azért lett elmozdítva)„akit Í7alTgo„^^^^^
~St a munksokat, akiket ők kény gyobb és nagyobb tömeget ölelt MWÜ of Canada lokálját Carbo- ««ak azért tartanak -ott, hogy a Jvetkező tárgylásornem LzS
geritettek segélyre azáltal,/hogy magába, mely mindennap több non. A jóvátétel csak ugy történhe h^cimgot mar ismen és k^^^^ annyian és kSerbeneSirSltól
^fizetik meg a munl^jukat mi szervezőt követelt^ bányász szer tik meg, ha mindin bányász ma- ^H^*^ fordulhat, igy tették meg ^T^tlíí^ldozatot
bedolgoznak, me^ogjákakadá- vezet központja nem rendelkezett gá« és nyomorgó gyermekére, fe- ^^^^rSS sSl^kf eTJ'az ' Elérkezett július.5-ike. a követke
Ivoaii a szervezkedésben. A mun- elegendő szerveovel esigy a szer- leségére gondol s azoknak, vala- " *iiiiwíraj«iii szprmi ncKi esicK az . nanin A hirn natrv
már tudják, hogy liút vesz- vezet . carbotí lokálját magára mint önön maga érdekében, össze- ^JJ^k « ^1^^ « "^sik a k^ját „^Itőságosan b^onult/ de
tettek ezáltal, hogy meghagyták hagyta azzal az . elhatározással, fogva, közös erővel igyekezni fog- «"^o"e^ utotteK, szemeoe, ^ tömeeet meirláta' bi-
Bfinni a forradalmi bányász szer- hogy a carboni bányászok életük á nak megszervezni ismét a M « .
-«atet. ' rán is megtartják harcos- szerveze of Canada carboni lokálját , , ?^ látszott a fekete daganat raj-
MUNKÁSOK K£SZEN VAGYTO K MAGATOKÉRT HARCOLNI? SZÓVAL £S TETTEL MÁR ITT IS VAN ÁZ IDŐ A HARCRA. NE H/ÍGYJÁTOK MAGATOKAT F£ LREVEZETNI!
1 ta. így nagy nehezen össze ^vasalták a munkástársat A nag^y dúla-^kodásbanai munkástárs védekezésből, megharapta a yellow dog; kar-. ját,amiből aztán vádat kovácsoltak ellene. Hogy nagyobb vádat: csinál hassanak a polic egy. nap az í'ágy-
zony elfeleptette a szokásos pohár vizét meginni, hanem azon'gondolkozott, hogy mit csináljon most. Rövid 10 perces gondolkozás után elnapolta július 10-ére a tárgyalást
Mi reméljiik; hogy a következő tárgyalásra nem 200-an, ..hanem sokkal többen leszünk, csak az
A veszedelmes jelek," melyek világon,
í Bilidig valami félfordulást előznek "Az Országos Bizottságok és a
[meg, most nagy gyorsasággal kö- melléjüKrendelt szervek most azon
vetik egymást Mindai jel Mbóhi- nal cselekedetek^^^ fognak — ir-
a mutat A fegyverkezés versenye JaC, Ulrich a "Weltfront" utolsó
' borzalmas. Németország és Japán számában — hogy a munkásokés
ban feküdt mint nagy beteg?.. Er . . t.,,^,-, .. -
a szovjetunióban. Ott a 170 milü- ""^^^Z^ZSt^X^^^Zt^
ó népből felszabadult 150 millió és ^ ^^^^fl^^;-^^^ addig, mig a munkástársunkat^föl
ez a 150 müho nép igyekszik mm^ v o Vr n^^^ n^ mentik.'
denkinek aki dolgozni al^ióléjet az3 eS£^ Ezektől t^ulhatunk munkástár
n?n STkétViTBán Í^S^Sr^e^l^^nt I^^S a véS .«ak. a Munkás Védelmi Ligán ke-nép eUen készül Japán es Angha _ ----....... ^g^űtl tudunk sikeresen harcolni
lem a CLDL részéről. A munkástár
céljai
lést a emmel lásík után minta jent el; uiinak letöi -zetőit bő: ivekre k ellen KBdói gépfegyres íűlőgépeketr má'rnemaA ■ nüktől negíofíc nnak szánn t burzsi eivel.és íetben yárakban ö
ett konnányi gozóknak 1 1 ezt váiiati másiktól,! mert ók;, mást és i
iolgOZÓ:
k ki
a szembe
űnk mu i és nincs i nagunkdalc) ít sorsukon. így tudjuk d ibaduljunkí
és eg m a főidőn,' oég ma, dei
nekünk i lert a töbl»t|
előlünk.
luakétország, mely gazdasági- a józanul gondolkozók érzelmét L™S a^S,Si?í^?Í w ^^^s^^ « UJüüL az, amely ha bajba van
lag és poUtikailag a legjobban meg «^ '"-^If"- í^^^bb rf3^k níí.^nv^^^^^ bocsájtották a tárgyalásig. Az el- eft^ munkás minden támogatást és
ingott és ezek vezetnék a vad tánc kedőkis a Mbora borzalmai elle^ S^aJJrt vSÍ ™ert fSTor ső tárgyaás június 19-én lett volna védelmetmeg ad. Legyünk tagjai
v.« Ha«»«, « tóhW állttmhV «ATn hogy ok is^tiltakozzannak a közel- nép. Ez azért van, mert a saját or * ^____, ..,_„..___, » municARoW vMn B»Arv«.rpH,»vi
ban. Hanem a többi- államok sem maradnak azért hátul;v Anglia erősíti légi erejét Olaszország 'épiti u uj hadihajókat Amerika fegyverkezik szárazon és vizén. Franciaország további 3fbillióval;emeli liadi kiadásait A háborús ipar az tgész világon vezet A muníció {yárosok és hadi szállítók gazdag-oanak a dolgozók és adó páriák
"pénzén.
lázasan szaladgálnak a tábornokok egymáshoz éppen ugy, mint a
hogy
gő:'embermé8zárlás;ellen'^ A bizottságok .előkészítik- anők világkongresszusát :a háború ellen.mely rtartani fog Parisban; ez év augusztusának 4-ikétől epikáig. Szervezni fognak nagygyűléseket és'egységfrontba szólít ják ' az összes mun kasokat '^a.ívMboru'^e szállító munkás fel lesz szólítva a háborús anyagok nem szállítására.
szagaikban a nép'már szimpatizál fl^tartva d^ taniA hiánj^ában el-
a szocializmussal és szeretne a nép felsabadulni tőke átka alól A német burzsoáziának hansonló célja van .népével és ezért sorakozik fel Japán mellett Angliával a szovjetek ellen; A maguk munkásainak feláldozásával szeretnének véget vetni az orosz munkásság uralkodásának a saját földjén. :
Ma a háborús veszély sokkal na
a mUnkáiBokat védő szervezetnek! lett halasztva egy héttel június 27- Egy munkás/ aki a tárgyaláson ére. jelenvolt
Propagandát ^f^ a
^____Szovjetunió megvédésére, mint az
diplomatták. Minden dyán képet egydüH békét akaró ország meg- ^ imperialista hatalmak nemcsak 4mint az 1914'előtti idő. Az an- védésére. Felhívják,a munkásság egymással néznek farkas szemet^ gslimperialista •burasoázia. mely • i^gy kiMi-sz<ívjetekyédel-, hanem:a'szovjetunióval is;^^^^
főve és remegve néz a Szovjetunió mezesére is és követebn fogják a guk között kitudnák, egyezni, ak4 laladására, mert a saját rabszol- munkások számára a szabad szó- kor a ^zovjetek éílen mennek. Ha gái felkelése fenyegeti, követelve lás és gyülekezés jogát minden or a szovjetek ellen a nép haragja mi egy hasonló uralmat, készteti Né- szégban, gyarmaton és félgyarma att nem mernek, menni, akkor egy metországot és mindenek előtt'Ja *«n. Felrázzák a tömegeket Thael- más élíen.forduhiák.-Valamit tenf pánt, hogy támadja meg a Szovjet- mann szabadlábra helyezéséért és níök kell, mért a nép éhezik és imiót. Sőt a jelfek szerint Anglia minden politikai fogoly kiszabadí- nyugtalankodik, a.gazdasági élet-nnnden államot, mely a szovjetek- tásáért ben pedig a,burzsoázia csak egy
kdhatáros segít á háborús készü Tegyünk meg: mi is niindent a-háborúval tud .segitem^^^e lódésekben. Nem)régen:Törökorszá mindennapi életünkben a munka- nyos. időre egyrmásik ország legyő írtis megközeUtette. Anglia; hogy sok: között,--hogy^:a^^ zetésévelí és létíprásával^ Háború
jBi^yerje a Szovjetumóelleit: A gyalázatos imperialista .Mboru'e
japáni imperializmus utolsó készű-,len fordítsuk, mel^ unió tud, jobblétet ;adm:í-^n^
pMésekre mutat a Szovjetunió d-gozóktőlvaó. megszabadulás
A provokátorok nagyon izga- fasizmus uralmának megteremte- célja, hogy leigázzon más népeket, dolgoznak, hogy a Szovjet- se. hogy a maga országában egy kis
[Duót vegyék rá a támadásra. Nem Hogy a háború ellenes hadjára- csoport kiváltságosnak kényelmes [.malhatik már el egy nap sem. tof összekötjük a fasiszta-elleiies ^etet és nyugodtságot biztosit-valami incidens netörténjen a munkával az nem véletlenül törté- **n. Nem lehetetlen, hogy az im-iSiovét határon. Az angol burzsoá- ník igy. A fasizmus a habom de- perialis'ták'maguk között indita-riTezető közgazdasági folyóirata magógiájának mentsvára. Afasiz nak háborút mert az ellentétek na' 1"^ Economist"« egy 'vezérdkkér mus eszménnyé a háborút a maga «a a "Haldokló Béke" gondola- leggyalázatosabb ' munkásgyilkos 'Híal foglalkozott. formájában. Á dolgozókat rabszol-
,iyen körülmények között a hábo gákká tenni a célja és' a gazdáiig és fasizmus-ellenes világ bi- gokat ' még gazdagabbá tenm. ptság kijelentése, mely szerint Hogy a. munkások mégszábádulja-P a háború ellen sorakoztatjuk nak egy ilyen uralom rémétől csak a munkásságot valami kellemet egy nt van számukra és ez a prör * jelent a burzsoáziának, vi- letár forradalom, mÍBly kiirtja az munkások "a Idjelentést urakat a tetveket a dolgos nép tes jtfiv^o.. - ítéről, ugy nunt a^
háború azzal. a céillal indul ^meg, hajlandók gazdas^tani a liadséiiég hogy a muknásnépet rabszolgává száiíit^^
tegye a civilizációtól megrabolja vagyunk hajlandók testvéreinket és minden kiváltságot csak egy, kis az ö érdekeért feláldozni.Munkások csoport Icezébe adjon. ? í ; h Szovjetuniót, sa-
A. lelkiismeretes munkásoknak. ját magatokat véditek meg és ha kötelességük : a; mi ^ háboru-ellenes ^^n^gedítekj a- SzSpvjeítólret el-
uu . , . .....mozgralmunkhoz csatlakozni. JÍIeg.puszta fogtok el-
gyobb min% volt 1914-ben, mert ma kell mutatnunk, hogy nem vagyunk pusztulni.
lelkesedésser fogadták ""az
:, gyok közöttük. Nem néz Amerika jó szemmel Japánra és viszont'Baj van: Franciaország és Németország között, Franciaország és Olaszország között stb. Míndeazonáltal a tények, azt mutatják, hogy mindenek előtt Japán a többi országok segítségével ^áSzcHrjetuniőt: fogjál megtámadni. ' í
: A .következő háború, mely a bor zalmaiban túltesz minden eddigi
A KAPITALISTÁK KULTÚRÁJA