K&SSADM 2|a6¥^ 3ICNKáS
Irta: &
Abban az esztendőben élünk, mélyben az uralkodó osztály Kanada minden tartományában csak ugy, mint az egész "váágon soha nem tapasztalt módon támad a munkáságra, a népnek arra a réte gére, mely csak terinelt, amig tudott és volt hol és amely semmiképen sem vonható felelőségre a
KdVETEUONK EGYSZERRE 5IINOENÜTr MAGA-SABB SEGÉLYi; MERT aiEGÉRDEMUÜE. MUNKÁNKKAL JÓLÉTET TEREMTETTÜNK, MI6 AZ EGÉSZ VI-iLaG NYOMORÁT A KAPITALISTÁKNAK KÖSZ ONHETJÜK.
A mnnkásnék a jelenlegi kSrülmé len. Ottawában tervbe vették a se- válság miatt, Amióta csak van u-nyeket már ötödik esztendeje szén gély levágását! Ha a munkásság ralkodó és elnyomott osztály, mm-vedL 1928 volt a "prosperitás és gyáván visszavonul a harcoktól, dig gyűlölettel nézett ez a két osz jólét" utolsó éve és azóta nyomor akkor a segély kevesebb lesz rövid tály egymásra. Az előbbi jogtala-nőttSn-nő dacára annak, hogy a ka időn belül. A -munkásoknak nem nul, mig az utóbbi joggal gyülol-pitalisták folyton arról fecsegnek, keU tűrni a szenvedést. Miért tűr- ködött, mert osztályrésze csak a hogy a válság szOnőfélbén vaa nék, amikor mmdenből annyit ter- nyomor volt a sok mmikáért, míg Már harmadik éve bizonyítgatják, mdtek? amazoknak a semmitevéséért jolet
hogy tulajdonképpen már tulva- A munkanélküUeknek joguk van és jog. / ^ ,
gyünk a válságon. A munkások é- az életért hareohű, de hogy nyer- A munkások már a történelem letszinvonala mégis sűlyed. jűnk az szükséges, hogy a mun- legkorábba napjaiban is tiltakoz-
Az inari munkások egy harmad kasok minden rétege megmozdul-^ tak valamilyen formában az igaz-résS teljesen munkanélMl van. A Jon becsületesen. Aljas az^ a mun- ságtalan ehiyomas miatt és pro-^Z^^i r^Znad ré- kás, aki azt várja, hogy má^k balták magúiét védem és sotoor szT^ éveken kerSöl neiii lát- menjenek előre és ő maga meg a védelemből támadásba mentek at Ta^áf SeÍTIS^^ Mtra húzódik, de amikor nyertünk bátor és tehetség^ebb tá^ munk^aaládből egy a segélyén él akkor előre tolakszik. Ha együtt tésével. Az uralkodó osztály min-StSTf^^etSl i^z^ Wtran szembeszáUunk a kormány- dig félt az ahiyomottak bosszúja-S^f^^SS^tXlíSÍ nyal, akkor nem lesz segélylevá- tói és mindig dühödt káromlással Sflyton attól kell a családok gond- K&s, sőt segély emelés lesz. lUette a munkasotatt^^ha azok va-
viselőinek rettegiii, hogy elvesztik Keníény harccal már nem egy lamit koyetehn mertek., a segélyt helyen győztek a munkások és e- A két ostzály közötti,küzdelem
A munkanélküliek eme nagy se- telték életszmvonalukat. Miért folyik még ma is és napja^b^
rege mindenütt többő-kevésbbé nyo moruLBágps seg^yben részésül, a-
nem lehetne a harcias mmikások folyni is fog, hanem a mímkásók^
tói függ* hogy a harcokbari kik lehetnek a győztesek." Erre példa a
_ _____ példáját mindenütt követni? A
mí'körSfem^iőítőlTdollár és munkásokat egységbe vonni lesz a 38 centii váltakozik hetenként egy célja a nagy otanoi éhségmars- Szovjetomo, ahol bar meg frf^^ őt-táiní családnáL Azért ván M- nak. Ez az éhségmars a munkanél a küzdelem a ket osztály kozott, a lönbs&r a seeélvben mert az ejryik küliek érdekeit fogja szolgáim és győzők a munkások. Ahol a mun-helyen a muii^sok nem szervez- emiek a menetnek yezetósége nem kasok életképes erős szervezeteket kedtek ugymeg. mint a másik he- fog alkudozni a tókésekkel. Támo- teremtenek, ott a munkasok nap-, lyen. Ott van magasabb segély, a- gassuk az éhségmarsot!
hol a munkásoknak életképes és
harcra nündenkor kész szervezete (folytatás a 4. oldalról) van. Csak ott alacsony a segély, aűiol a munkások nem harcolnak érte.
ról-napra csapásokat mérnek az el nyomó osztályra. A leghatalmasabb kapitalista államban is képe-• sek a mimkások niagukat védeni az igazságtalan táinadások ellen A szakszervezetek kétségtelenül ha szervezkednek. Ezt tapasztalta betöltik hivatásukat, mint kultur- a munkássg ^s ezért létesített
Senki sem tagadhatja, hogy a intézmények, politikai iskolák és vagy próbál léteMteni védő szer-legmagasabb segélyen is csak nyo szocialista erődítmények. A szak- vezetéket a kapitalista világ mn-moruságosan képes egy család ten j^g^g^etek küzdenek az irás-olva- den áHamában. getni életót. A mrakanélkühek szá nem ismeretének megszünteté- Kanadában az egyetlen íttun-mára már nem letezOc^a uund^-. 3^^. a szakszervezetek képeik ki kásvéaélmi szervtóet a CLDL napi ^kis kenyér »e"ett j6 r^, a sok mérnököt, technikust az ipar Kanada tókés korm&iya nagyon szórakozás fes utazás barho^ ha- számára stb. A szakszervezetek o- jói tudja, hogy csák a Kanadái wak gyalog nem mdul el világ^ iya„ munkát végeztek, melyet sem Münkásvédámi Liga az a szervé-Sok munkás m^^egy napilapot ^ g^^vjet szervezet nem tu- ^et. mely védi a munkást á tóké f,- dott volna elvégeznL „ünden támadása ellen. Ezért fe-
nellnü ,élm ma Ontonoban «^ ^ ^ szakszervezetek meg- ni a tőkés koiigány a fogát erre a jelent, mmt élm azt az életet me- x... . -j. • , ^ .„ * - i -
Iv^aiA^ eSiberek ezv század- untatják, hogy mit jelent a mun- szervezetre. Az elnyomok, mint J?SÍ.^ rSí^il^^^ lenni; megmu- mindenkor, ugy még ma is gyülö-
tatja, hogy milyen a munkás hély- lik a munkást és tajtékoznák, ha zete,' amikor saját maguk* felett a munkás jogot követél, vagy plá-magttk rendelkeznek- A szakszerve ne hatalmat. A CLDL pedig az a , zetek a munkások miridenapiérde'szervezet, iriely nem eíégszak meg
Egyik orvos a másik utan jelen- kei felett az őrök. Megmutatják a azzal, hogy a munkás egy bizony-te^ már ki, hogy a,segélyen, é- szakszervezetek azt, hogy uj em- talán időre meglegyen védve a tő-letképt^len gyermekeket , lehet bg^, eby uj termelő erőt teremte- ke eUen, hanem küzd azért, hogy csak világra ^oz^ es a s^gélyeu.a j^^^ a felszabadult munkást, a ro- a inunkások a harcbán hatalmat jelen generáció is c^^ degenerá- ^am iniinkást, a; szocializmus épí- nyerjenek és iiindeiikorra megszün
dal ezelőtt. A munkanélküliek visz-Bzsdélé haladnak. Nem in^lligen-sebbekké, hanem bar^íotícá válnak.
lédík. A munkáscsaládok gyerme- __
mekeinek ezrei szenvednek a rossz kSözhetetlenek.' táplálkozás miatt. A beteg gyermekek száma állandóan szajwro-dik és a felnőttek ellentálló képes-ségie is.csökken^
tójét. A szakszervezetek tehát nél- tessék a tőke támadásait,
A Bennett kormány felismerte a CLDL célját és éppen ezért keserű támadásokban, részesítette már nem egyszer. Csak nemrégen pró-
(folytatás a 4. oldaln&l) "Magam is láttam, hogy mennyi- balta hamis vádak alapj'án a CL-A részidót dolgozó ^ munkások re bátor— mondja tovább Göbert DL országos vezérét börtönbe teri-csak nagyon kevéssel élnek különb — még 1926 februárjában történt, ni. Nem egyszer fenyegette mái-körülmények iMZött Az uralkodó A murikások ezrei masíroztak a meg a védelmi szervezetet azzaí, osztály mindent mégtesz, hogy a Charlottenburgi kerületben a szé- hogy törvériytéleriití. Bennett ve-válság terheit a munkásokra rak- les Bismark Stássen. Apám maga- zet a tamadásbkbaai és a a'rtomá-ja, .annak a i^ságriak terhét, val vitt, amikor Berlinbe riient, nyok kormányai követik őt. Oritari melyéyt a riiunkásság égy cseppet hogy ő is részt vegyen égy fiatal óban a kibukott riiiniszterelnök sem? felelős. A munkanélküliek munkásnak a meggyilkolása elleni Henry és koronaü^séze Price á nagy seregét a munkaadók arra tiltakozásban. Ennek a hatalmas sajtón keresztül, valamint röplapo-has2málják fel, hogy a dolgozó mun felvonulásnak az élén merit ThaeU kori és fűzekben kemény tániadást kásök béreit csontig vágják. iSok mann. A lovas rendőrség riiégpró^ intézték á Munkásvédelriii Liga el munkaadó olyan alacsony bért fi- balta feloszlatni a tünfetést. Elza-' len. Miért a támadás? Fentebb zet, hogy a munkás kénytelen mun várták őket, "Tedy" riíégsebe- már kimutattuk, kaja meUett még segélyért is fo- sült a fején. De ezzel nem tudták A Cariadairi LaborDefense Lea-lyamodni. Aki még ma dolgozik az őt félretenni. Csak addig állt nieg, gue 10 éves működése alatt a mún holnap már munkanélkűl lehet és amig bekötötték a sebét, aztán kasok vértjévé és paizsává léptetkénytelen lehet teljesen csak a se- harcolt tovább a többiekkel. te magát élő. Bár kezdetben hibá-gélyre támaszkodni családja eltar- tisztelem őt nemcsak azért, kat csinált olyképen, hogy a mun-tasaban. mert égy nézeteri van vélem, ha- kasok védelmét csak abban ^^^^^M . Természetesen;nem csak az ipa- nem azért is, mert egy nagy vezér, hogy azok bajTba kerülésekor jól ri munkások szenvednek a válság Nem azok közül a hipokraták kö- képzett ügyvédet álUtott munkába, terhe alatt. - A vidéki lakoság épp zül'való, akik ha egy kis hatalom- Hibázott azzal is, hogy sorainkban oly keservesen szenved, mint a vá- hoz jutnak elfelejtik azt, hogy va--rosi lakosság.. Terményeiket nem lamikor ők is a két kezűk munká-tudják eltartani, mert a városi jávai keresték a kenyérükét. Bo-munkásságnak nincs vásárló ereje, csásanak meg, hogy nem beszélek Otthonában egy faimer sem lehet róla többet, de amikor eszembe jut Mztónságban, mert adóját és tartonogyan beszélt a munkás tömegek zásait a gyárosoknak nem képes hez, hogyan üdvözölt bennünket az fizetni- uccán, hogyan dolgozott mindnyá-^ A munkások '^fábeszéUietetlenJunk jólétéért és most a börtön-nyomorgatásával még nincsennek ben van és kínozzák. Nerii. Nem az urak.megelégedve. Ujabb tárna- tndoktöbbet beszélni róla. össze dásokat -terveznek a munkások el- facsarodik a szivem."
egy ideig m^türte d^mnnkssok^ «s aymor aegsz^SS^I?*^' lenségeit, akik a mnnkát..^apd6- A CLDL mgy tíbaa^ \ an szabotálták. Dy elemek voltak a twrval van ^fflh^ ^ hírhedt Jimmie Simpson Toronto- A Kanadai MuakásvédSí* ' ban és Sam lawrence, Hamilton- gát nem egyedül^^^ ban. Ezek az emberek t^jai vol- dója támadja, hanem tá2;^ tak a CLDL szervezetnek sőt tag- úgynevezett "munkásSS-* ja volt ennek a szen^ezetnek Wo- mint amilyen a dkküBkbeT ^• odsworth a CCF vezére is. Ma va- emUtett WoodBWort, SimfttoL lamennyien ellenségei a munkások rence stb., akik soha semT* nak. Ezek az emberek még soha még szót a parlamenftea. sém védtek meg egy munkást sem a városi tanácsban aniSSt! atóke támadása ellen. a munkásoknak igenis io^Jl
Eleivel csak kevés dolga akadt adnL Ezek a fékerek támoSi a védelmi szervezetnek, tóbbnyire kormányt a CLDL elleni
sztrájkokból kifolyólag. Tagja sem sokban és elősegítik áfa^ volt sok az első években. Mindösz- rekvéseket. *-««H'
sze pár száz. Ahogy azonban a A fent nevezett hipokiatáifc válság nőtt és a munkásság mind egyszer szavaztak már ainei jobban volt kénytelen harcolni a hogy a munkások delegáciW létért, a CLDL gyorsan nőni kez- kell fogadni. Ezek az urak |> dett. A szervezet növekedésével szőnek a védelmi szervezet munkája is megszaporodott^ niert mert az megmutatja, hogy íw a tókések mindjobban vágni k^-: kell a murikásérdekeket vé^ ték a munkások bérét:és a sztráj- leleplezni a fékereket Elfens&i' kokból kifolyólag mindig tóbb mun Munkásvédelmi Ligának 1/ kás szorult védelemre aktivitása kormány Albertéban, miatt, mely a tókedlen irányúit, zek az aljasok a munkások A védelmi szervezetnek 930-ban zatam eveznek jól fizetett' nem kevesebb, mint 15,000 tagja; ba r és azután a munkások vot. léseiről hallani sem akarnak
1930-ban Bennették törvénytele- lüiottedmontonipolgánnésttt^ nitették a Kommunisa Párot és a ki a Labor-Party tagja, ázá vezéreket börtönbe dobták,. Ettólmarsoló: munkások szétverése lí^dve még jobban nőt a védelmi tón bebizonyította, hogy ' szervezeti bár . a terror heves és a r GLDL-nek l és 0 minden' véres volt a munkások . ellen. A .munkásszervezetnek.'' sztrájkok alatt gyilkolták a mun- Aíreaktíó eUenére mind _^ kasokat és a CLDL védte csak a masabbá lesz a CLDL-küzdő munkásokat egyedül. Az es- A: védelmirszervezetnek'-má: tevani kapitalista gyilkosságok .Ur zel 400 csoportja van marj j tán a CLDL ismert lett a mimkáraz: egész; országban. Vari a a sok védelmében, A tagok, száma zetaiek'egy rendes havi fotó egyszerre 26,000 lett. A CLDL et-, a LABö^R DEPENDER. Á vé, tol kezdve a kanadai . munkásosz- iroda náinden^forradalmilápötv tály egy befolysos szervezete lett. fenkét ellát munkásokat* e^ Ma ennek a szervezetnek 49,000 hírekkel, melyekben bészáodj tagja van! ' , munkások védelmében végzettni
Á CLDL EGYSÉGFRONTBA kajáról, öt és tiz centesekbfl HOZZA A MUNKASOKAT doUárok ezreit gyűjti a bebörti A Kanadai Munkásvédlmi: Liga zöttek; családjainak táriiö^tái a' Nemzetközi. Vörös Segély egy-és a munkásolc védehnéri; osztálya, melynek az egész világon A CLDL gyűlésekkel, 16 millió tagja van. Ézt a szerve- és a munkás-ellenes törvényeii zetet a Szovjetimióban alakították leni szavazat gyűjtéssel még azok am unkások,akik.a cári.'^politikai .foglyok szabadsáí Oroszország böröneiben. szenved- A :'innnkások százezreinek ig tek. A Nemzetközi Vörös Segi3y;lásával már sok győzelmet kl 1932-ben alakult meg.*^ lójába. Nem ~ egy esetben
Ez a szervezet az egyedüli azer- már meg ai/GLDL egy-egy 1 vezet, mely egyesíti a muidcáso- san vádolt munkásnak életét kat, osztálytestvéreik védehnére. ..jainld>an 'a::^ Ennek a sezrvezenek vannakvtag- ; rulnak a Munkásvédelnü ligá^ jai a négerek között Dél .Afrika- számtalant; sztrájkharcbél ban. Nyugat és Közép A&ikában'lag.r^^^ CLDL haitolt az egész Britt birodalombíúií Ja- vanbáriugy harcol most Noi pánban és Kinában; ■ az Egyesült Elin Flonon, Rouynon és Államokban, Latin Amerikában, .nött^í ahol a munkások hi Ausztriában és Arábiában; vannak az'elí^yomó osztály ellen; í:->agjai Európa minden-országában: ]^ mindenütt, ahol csak van dlensége kormány törvényteleniteni a munkásoknak. A védelmi szerve- Ezt; a szándékát már nem zet tagjai sok nyelvet beszélnek és nyilvánosságn^ hozta, amikai mégis megértik egymást, olyan jelentettei? hogy a CLDL a: testvéri egységbe tömörül a fehér.'dik Kommunista Párt, A koi a feketével, a sárga a rézbőrűvel, minden munkásszervezetet amilyen egységbe csak a proletár telenitéssel-fenyeget meg, áidj rok nemzetközi eszméje képes em- munkások nem hajlandók berekét tömöríteni, , bocsájtkozni a tőke békélteti
A CLDL küzd a kaptalizmUS nőkéivel; Hogy a kormánynál^ és a nyomor. megszűnte- kerül-e majd törvénytdaiit" téséért munkások eme nagyszerű
. A gyarmatokról és felgyarmar téti az a munkásoktól ffigg^j tokról, a fasiszta országokból és a cos munkásság eddig meg; "demokartikus" országokból jön- sen verte vissza a támad nek a munkások rémes történeteké hanein: az urak most már? kel, melyekben elbeszélik a nyo- lázasabban készülnek a mor és elnyomatós egy kicsi kis ré és egy il^en szervezetet, mdy.í szét. Az 'imperialisták kínozzák, az imperialista háború ello^^ elfogják és megölik'a munkásokat, lehet nekik megtűrni. Ha A tőkések áldozata minden kapita- kasok egységfrontba jöniet lista országben riiérhetetlen, ; rakciő ellen; akkor az hátrálni Azoknak az áldozatoknak száma. Munkások 'építsétek naggji.; melyekről tudomásunk van, meg-; védő szervezeteteket, ugy: haladja* a 3,460,000ret; Egyedül -sősorban. ti magatok megi i931-ben l;lbo,000 -munkás (és in- tek annak - munkájával és^ tellektuel esett a kapitalista terror .munkástáfsaitokat is feli áldozatául; A gjdlkoskapitelizmus. játok e szervezet felől. Ss ; akarja -megszűntetni , á CLDL-t. • tek; uj.csoportokat és e csopíí A világ munkásságának szegény összejövetelein tanítsátokaíf ' sége kifejezhetetlen; mely ellen sokat: a védelmi munka küzd a CLDL, Kinában legalább gáról és"" megismertetitek a 'legalább 100 millió munkás él min sokkal a védelmi mozgaloiii: den; jövedelem nélkül; Körülbelöl szerű történetét, A védehni' 30 millió Mnai halt meg a riyomör zetnek neiri csak létezníj hananl miatt, A kaptalisték' ug^ akarnak ní. kell; Hozzuk be a tőm^aC, mindenütt a munkásokon segíteni, 'szervezetbe, mert e szeryezeí^ hogy életüket 7 veszik A ; kanadai héz feladatok várnak: ,1^ munkások nyomora is nagyobb és tagjai valamennyien a GUi} leviselhetetlen napról-napra; A C- mert az- veletek lesz a LDL^ küzd -a: kanadai kapitalizmus mus elleni •■ végső küzA
irt) Dr. frieá
ísÍBicok 1 JsTa. Vastag irlishler 25c.
szentesi 25
25c. Ssi%g Kovács 15c Boker József ^ 25c. Baí íjhnGsernpcy 1 15c. Menyh e Lekovics „25c. A. Zsil , Bsvenyi -250 jtkáné 15c. Ge József, jiirff 15c. R * Heiml ;i5c. Asztal József 15c Szakái Jánt G. Fábián 15c. Négy iy Ferenc ve* 15c. Gábrie ípoJJá Dlés 25< 15c. Annié Koz Qagely 15c. D. NlDC.N.N.2f I5tldsb. Várad /. Váradi Andi íji. Krányal 15c.Mrs. Ko ásl5e. M Dene Bakc .áth 25c. Mrs, Urbán ;Í5c, N. N. ] }Sxs. Bárdos Jd25c.A. K Fedora 15c. L; Konc 15c X John Gelenc iaska25c. N. N. 5Ök 15c. Steve f, 15c. Steve K lé 25c. Gábo Saller 50c^ M, Barany 50c, Gyvii )uis j£Űcab 50c ívics 25c, Joe . Gíduska 25c ,W. Magáth dus 15c, Anna . Parkovich ! 25c. Mrs. B( dó 25c.Mrs.
Ferenc OS 25c. G. V( n 50c. Joe .önski IQc. ;Margit Sali t» 15c. Joe Str 525c. M. Pli 50c, He Csukás !25c, Helen np 50c. Fra] .Eose Kristóf jSÖc. Krápá onis Zsadánjri iri25c. Bertala M. Polgár 25c. . Mik^ SzabÖ 1 on 50c, B hnt József 50« 120c. Pergé 5 25c. Vince ir25c. Joe .Béres 25c-; :S. 50c. oMli or 15c. S. Ti kol5c. Staj . 15c.Péte tJoe Fábián 15 t. John Kovách F- PiJáp Tetar |m.25c. Roth Á 25c, Máréj 25c, Orfc Fülöp 15c:^ ■> Nagy 25c ""rJ. Sovány 2 'Nahembach bauer 25c.^ A Steve Keszi 25c. A. ' Kazsimér;2 • Frank Laczc