Y
i
S. OLDAL
MEGJELENIK MINDEN
€St3TöETtfK»N. , ELdFIZETÉSI ARA: EGV ÉMlE $2.50. FÉLÉVBE $1.25 MINDEN LEVELET, CHEQUE ÉS MONEY ORDERT AZ ALÁBBI
CIBIRE KÜLDJÜNK: BOX, 154. P. O. TORONTO, ONT.
á kanadai magyar munkásság nem maradhat hátul a harcban
... lernél. Ha a munkásság' olyan-komoly harcmini amilyeía komoly harc ulk^sáir a nagy. szomszéd A-i^^KImffirikábímtliS ellene akkor itt is har: |^ÍiMiííelIénMás£a találunk. ^Hogy-itt még
'mm
Világpolitikai események gyors pergé ipg^BÖíieK élünk. Nem múlik el egy
I^Inpí^aD^ a munkásságra nézve va
laiáu^ meg ^^^|^a|aÉllá^(||Í^ hir a földteke vala-
^^''"'SftSiiiiiii^fei^^ és az Egye-
'^^^^^^ÉMm^iM^ a Jegbátrabban mozdult "^^^^^^^^^s^i^^^^^ikg az utolsó napokban. A ve _ ^^|||?aetésis^^ a forradalmi mun- ■
^^^IMsáplésíeísek' kőzött a magyar munkás-
^^|^pg|ͧ3pntímár[ö^ az-.^^^iÜ^ÍHiáfí^^ utolsó stációja a'
*^*^f|^pi^|A|Ea5izmus^pedig háborút készít ^fó||ijÉ'^ burzsoáziának a~ válságból való „ ^ > egyetlen kivezető utját.Ennélfogva annak a "^^i^^^í^^^is^m^ 'Icüzd a burzsoázia el-.:-sag^sí^f ííí.ii®ii«í^^ a ^sizmusés a hábo-
a$haxe^k0rán^sem5^Jrah : jelentős, mint amilyent a burzsoázia fasi-
kiváltson a munkások hogy a fasisztákat ialán néhol imegíis ^IgmiMtéttiik, a harc eUenük lomliágp^
ellene|vannak?az oc&-^ ^^^Íipii?ifasísz®ír^^ nem iiozzuk so-í ^^^^^^ÍÍ0i$^«Maimim nagy'azoknak a mun-' ^^^oföpp^slá^ akik utálják a háborút '^M^^^^0g^^^^XÁ fasizmust: Nagyon sok
aí-fár:;':
, , küzdelmet, de '-^^^^'^^^^^la^^x küz^ ellene,alctivan. Ezeket^ megkellene kihselitentínk és en magunk oldalára megnyerés fasizmus-ellenes harcot sürgősen élénkebbé kell tennünk! A háború Nem csak Európában gyilkol-3lakpiJ|Knyeret és Jogot követelő munkástul kontinensen is. A gryorsan fásipfódp Roosevelt bandák hidegyerrel
munkásokig' katonaság kirendeltejtót^^^^ mozgósittatott, hogyha kell halomra gyilkol munkássereget, mely már ráunt az inig^n^munkára.
hasonlóba helyzet. Itt is , háborúban állunk a saját burzsoáziánkkal. Í^ll?i||éigyi^ megkettőisték a sztrájké-;
ellen JFlín Flon-on, Noran-iuska6ing-^nfés|mú^ lapunkban napvilágot látnak' ki tudja burzsoázia^egyfonnán? gonosz: - mindenütt. Bennették semmivel, sem kü-^ggöig|§R|§^tj^ sem nem különbek Hi1>
í^pSSfiíém?^^ terrot^^az^csak azért van;^-
m nem ment olyan harcba;,
mely a burzsoázia létét alapjában támadná -meg. Hogy pedig aliarcok.nem elég komo-
^^^íöiöijín^ a..burzsoázia ellen, án l
^^^fiiilMarljC^^ munkások .vagyunk az:
mm^^^i^mi....:^^^,^^.^^^^^^^^^ és ezek kö-j
dolgozóknak is íntÉizh/^ i harcokba kell menní.^A lomadai munkásság-
szabadpmegengedni, fasiszta ;uraIom ül-:<\^^ ' jön a nyakunkra, mint amilye ül ma az ^ európai országokban. Nekünk a fasizmust ^í^^^ íte V k « „csirájában s^mtídtenÖ !^
Is bátrak vagyuiüc. Szé-egy fasiszta, diktatúra Ka-
If juságtuűc mtgy lendülete^ adott a há
,___j- és fasi^ta ellenes mozgalomnak. De
íps^í JinÉ^ a vezetésében nem
tálálunk magyar munkást* holott a beván-munkásság' nagyoroszé fia->ni esetén katonai szol-|p[a(3^J^ A:ittagyar mun-
p^p|||í^SÉá^je^ eddig ij^''^^^^*
^ísIlÉliiiii^Éío^ jelfentősége azt
mm
KANADAI MAGFAR MUNKÁS
jüBiuiL A ímm mm^
A ''Kanadai Magyar Munkás" öt éves évordulóját ünnepeljük. Ot éve annak, hogy ez á lap elindult azon az uton, melyet a for-radahniáajtónak megjelölt Marx és lem'n. Mind az öt esztendő, vaetyeti^kíp átziarán' dokolt, harcos esztendő volt és minden év után erősebben edzetebben folytatta útját lapunk. így lett lapunk a kanadai magyarság történelmiben páratlan terjedelemben megjelenő magyar lap a-^*Kanadai Magyar Munkás".
"Teher alatt nő a pálma", mondja egy régi keleti közmondás. így nőtt a "Munkás" is. Anyagi nehézségek alatt fejlődött, nőt naggyá. Amint nőtt és hatalmasodott, jobbra és balra csapásokat mért az után-nunk plántált magyar reakció minden megmozdulására és sajtójára. Az ellenséges esz mékei' kiütötte a vezérszerepből. Elpusztult egymásután a reakció minden sajtója egy kivételével, mely már szintén a halállal vivó dik. Ma a magyarságnak, a becscületesen gondolkodó munkásságnak csak egy lapja van és ez a "Kanadai Magyar Munkás". De ez a lap nem csak újságja a magyar dolgozóknak, hanem szervezője tanítója és vezére is. Fegsrver a munkás kezében a forradalmi sajtó, mely nélkül nem lehet osztályharcot vívni. E nélkül a lap nélkül nem vívhat a munkás politikai harcot.
A "MUNKÁS" harcol keményen és kíméletlenül a munkásokat megillető jogokért és a hatalomért. Követeli e lap a munkásság élcsapatának a Kommunista Pártnak elismerését és törvényesitését minden országban ; harcol minden munkás-ellenes törvény ellen, melynek használatával a munkásság legjobbjait hurcolják a börtönökbe; harcol lapunk a kizsákmánjrolás minden fbrmáj a ellen. E harcokban lapunk sikereket ért el, mert lapunkat nem egyének, hanem egy hatalmas Pártirányitja és a párt a Kommunisták Világ Pártja!
Amikor a "Munkás" a dolgozók közé jön nem szórakoztatni jön, hanem tanítani és osztálytudatra nevelni: Ezt a szerepet tölti be a dolgozók között immár öt éve. így lett a "MUNKÁS" a dolgozók szervezeteinek hivatalosan: elismert lapja; Ezt a lapot ma níár a kanadai munkások 20 ezre vallja magáénak, mert minden betűje, a dol
■gozók érdekeit szolgálja.
Á "Munkás" nem egyének lapja és nem is egy kizsákmányoló csoporté, mint a "Kanadai Magyar Újság". Ezt a lapot nem rakják tele elnyomóink ügsmökei félrevezető hazug hírekkel és cikkekkel. Ennek a lUp nak minden szava igaz. Minden szava tanít, bátorít és vezet. Ez a lap nem csak megállapítja a hibákat, a nyomort és az igazság talanságot; hanem küzd ellene. A káoszból kivezető utat mutat. - ^
A mi lapunknak minden egyes sorát munkások írják, a dolgozók fiai, a nép gyer
: mekei; az eltíprottak osztálysorsosaí. Ezek az írók élik azt amiről imak> ezek az írók
maguk s szenvedik a nyomort és ezért e-gyütt is tudnak érezni azojdcal, akikért ir-
: nak harcolva^ A Munkás ilyen, is fog maradni: nem fogmegalkudni a rablókkal és nem fogja dicsérni azok gyalázatos poHtiká-ját.
"A proletariátusnak a hatalomért való harcában nincs más fegyvere, minta szer vezettsége. A munkásosztály minden hatal ma a szervezettségében rejlik. Szervezetlenül olyan'a proletariátus, mintha semmi vol na. Szervezetten a proletariátus minden"*
"Az élcsapatok osztályöntudata többek között' megnyilvánul önszervezés! képességében azáltal, hogy szervezkedik, egységes akaraterőt kap és ezrek, százezrek, milliók egységes akarata az osztály akaratává válik."
megérdemli és megköveteli.
A háború- és fasizmu&«llenes mozgalom jelentőségét egyes elvtársak és munkástársaink már észrevették és országos konvenciónkon határozottan konkrét?indítói ványokban meg is mutatják majd,- hogy e mozgalomban a magyar munkáságnak nőiként kell a részét kivenni.
Kanada burzsoáziája gyorsan fasizáló dik. a belső bajoktól hajtva. A demokrácia ez a sokat dédelgetett burzsa'lcedvece kezd eltűnni ebből az országból is. A veszedelmet torkán kell ragadnunk azonnal. A magyar munkásság kötelessége elől jár-^ ni ebben a harcban is. Nem sokára itt az idő a háború- és fasizmus ellenes demonstrációra, augusztus 4.-ikén. Azon legyünk, hogy minden magyar munkás demonstráljon! ^
miMANNAKf NEM SZABAD
^.......................HSi^MiiiHiil
S^T^ MINDEN GYŰLÉSRŐL
^ TILTAKOZdI í^VIBATOT KELL KÜLDENI NÉMETOR-J^GRA ÉS A KANADAI KONZUOKHOZ.
Ont Jfúiu& --^ A vé^^^^ ha a munkásság
igazánvvi megmoaáiiá ít;ért^ inoDiua az s«gész vil^ Igának Brüks^Ke van, megkell 5t
tnann hetet fog rendezni, Jolios 29
nék; Thaelmann képek onnan:kOld-jOnk be Tendelé3t azokért erre dmxe: Na'tional Office, CLDI^'Ro-^ om 318, 331 Bay St. Toronto, Ont
j,, Tea ,németországi események a < Imonkásoaztályt intik az ébredésre éa a harcokra valő felkészülésre.
mg0!§^iW^M^^ vesztével
Monkásyiédelmi i Ojpi '„rr" KSfinik jpeg felsz«h'tani a
szervezetéit;
fci^^Ml^álfcp^^ sza-
ikétől, öngasztoB 4-il^éig. A kibo-csájtott thaelmann képeket 'des-sfink dadni és a pénzt k&IdJQk gyorsan a Mmkásvédelim ,Iiga központjába,: hogyv in a pénzt ThaBlmnnn élvttfiá Ugyben eilhasználhassa. Ahol még nincsen
MUSSOLININEK NEM KEL . LENEK AZ INTELLEK-TUELEK
ROMA, Jolios. — Kiment Mussolini az aratők közé és dicsérte a parasztokat Ilyen emberek kellenek nekOnk mondotta, akik szorgalmasan dolgoznak és nincsen-vek igényeik." A nagy római birodalmat is az analÜBbét^Udkal épitet
."A fanársáflamj mint a de^ mokrádá, pedig a proletár demokráda l«gmagisaibt> foka, éles icHeiktéfbeii SO, a polgári demokráciáival, mély a polgári dll|tatua:;bmrbo1t formáját jdentí."
Ksüaadsiból két évvel ezelőtt járt kínt a Szovjet Unióban munkásdelegáció. A delegációt akkor Mr. White vezette a Canadian Forum című CCF folyóirat főszerkesztője.Cikk sorozatában beszámolt a kana
vetkezetten és irigykedő híreszteléseit: a Szovjet Unióról a maga meztelenségében tárhatná a munkások elé; A magyar munkásoktól: nem egyszer hallottuk, hogyha valaki
közülök mehetne a Szovjetunióba és maga láthatná meg, hogy ott igazán a munkások kezébe/ került a hatalom, :ak-
daí munliásságnak a látottak-róL Irt és előadásozott a győr zedelmeskedő orosz munkásságról és lelkesedetten emlé- *kor hajlandó lenne ipt Kanada kezett meg a munkások impo-lban küzdeni egy hasonló rend 2áns hadseregéről. Amióta az 'szer megteremtéséért^ Most utolsó delegáció kínt járt a itt az alkalom kiküldeni egyet munkások: hazájában, ott sok^ainagunk soraíbóL Egy tiicsü minden tőrténti Befejeződött; létesmunkásl; egy w az első öt éves terv és a máso-,ismeri a bevándorolt niagyar-dik öt éves terv is már hatal- ság érzését és törekvéseit. Itt maseredményelcet mutathat |az alkalom kiküldeni magu^ be a látogató delegációnak, [közül azt a munkást, akiről Adelegáció megszervezésé meggyőződtünk már, hogy iga re a megbízást a Fríends ofza* beszel, akiről erezzük, Soviet Union titkársága kap- j^^^ » mi érdekeinket szolgál
ta. W. Sydney már uton ísl^^
Az angolul beszélő munkás-
kásrétegekből a munkások se- SS^\ÍS«^1?5JÍ!Í- ^' ^:í~„a^a^^\ a^^rr^Aní^.,^ „ kalma haliam beszelni a turis-
mi
van, hogy a különböző mun-kásrétefirek
gítségével összeáUitsa a dele- JI^^^^S "akiklátti" gációt. A magyar szervezetek azojcac,. aKiK lattaK
Skaptak feSntást, hogy a toVtenik a munkasok kormány
tolábból jönnek, akikét innen küldtek oda, hogy a kanadaiakat a tényekről tájékoztassák. A kanadai; magyar munkásmozgalom - sajtója nincs
nulmányútra alkalmas munka sokat, akiknek feladatuk lesz megfigyeléseket tenni a Szovjet Unióban és a tapasztaltak ról a Icanadai dolgozóknak ber számolni.
Areakcíős sajtó még mínr dig nem szűnt meg rémhíreket terjeszteni a bolseviki ura lomról; még mindig nincs kir békülve az uralkodó munkásosztállyal; még mindig igyekszik agyafúrt hazugságokkal rontani a Szovjet Unió dicsősé gesen előre marsolő munkáin. A már-már semmivé törpült reakciós ma^ar sajtóí^sem szűnik meg tücsköt-békát kíál tani az orosz forradalmi munkásság hatalmára. Egy magyar delegált visszatérve a Szovjet Unióból megsemmisir tő csapást mérhetne a kanadai magyar reakció foszlányaira. A Horthy sajtó esztelen, kö-
A levegőben robbáDt fe! két nagy iiáci repüliígép
BÉCS, Ausztria. Július 11. -t-íI-deérkező Jelentések szerint, Píied, richsafénben két hatalmas názi gép azonnal a: felszállás után felrobbant Agépek darabokra törve zuhantak-4e megölvén 7 német repülőt
Valami szabotálok aknamunkáját'látják a :názik a dologban. A pokolgépek ng^y voltak: beállítva, hogy aufelszállás után robbanjanak. A harmedik gép, -mely szinr tén készült felszállni^;- szintén elvolt látva pokolgépekkel.,
A názik letartóztattak 45 embert ott ahol awgépek felszálltak. Az e gyik gép Rentenen- felett robbant fel, mig a másik a Lövethal tepür lőtérről; felszállva :Langbargenhez közel esett le. Ausztriában és Németországban a rend. addig nem lesz.helsnreállitva, amíg a munkásság nem lesz a helyzet ura.
még abban a helyzetben, hogy kiküldhessen riportert magának az ide vándorolt munká-
sok soraiból; Éppen ezért fontos, hogy legalább alkalomadtán menjen egy^gynaagyar munltás megszemlélni a gigán tikus szocialista haladást, hogy aztután munkástársaink nak beszámolhasson arról és megerősíthesse bennük azt a meggyőződést, hogy jobb jövőt csak a masrunk kormányzatával teremthetünk magunknak.
Nagyon jó lenne, ha több delegáltat is küldhetnénk, de erről egyelőre nem lehet beszélni, mert-a delegáció száma a 10-et nem haladhatja
meg- A delegációt ugy kell összeállitani, hogy legyen a de legációban a reakciós szervezetekből éppen ugy képviselet; mint a sárga szakszervezetek bői, hogy masruk: lássák meg, vajjon igazak-e ^ azok a hirek, melyeket rossz akarattal terjesztenek a reakciós vezérek a munkások félrevezetőig az ál szocialisták.
Az-egész kapitalista -világ készül megtámadni a munkások által kormán3^ott ^ és ^ors iramban / hatalmasodó országot. Szeretnék; a szocialista építkezést megalcadályoz: ni, nehogy a munkásság hason ló.konstruktív kormányzatot követeljen a munkásokkal az
Szeretnék
élcsapatiban;
semmisíteni a Szavi^h^ Küldjünk delegáciőt'fe^ sak azok meg a mi száSSL hogy miert ^ülöiködik ^ kapit^ista vaág a mnnkEf hazajam: hadd lássákSÍ legaltjamk, hogy mit ' védeni, ha a paraziták ják támadni a szovjetebsT A delegáció októbetbm
dul, hogy-részt vehessertn,^ vember 7-ikén a munkásdiw turakikiáltásának IT-SésT dulóján Moszkvában, a íí. jás ünnepségeken. OrsSm konvenciónkon választsK delegáltjainkat és aj^i5
Uhion ütkarsagáaak.
HÁROM FEGYVERBŐL LüTTEÍt T. BUGKRA
Guthrie uj hazugságokat gyárt, ho£n^ gyilkos szándékát eltakarja. :A csodával határos hogy Tím Buck éL
OTTAWA, Ont JnUns. — Egy vadászfegyver, egy katonai fegyver és egy revolver!volt használva,' hogy Tim Buck elvtárs cellájába lövöldözzenek :gyilkos: szándékkal, az 1932 októberében történt börtön lázadáskor.:. Guthrie >az (igazságrögy állami szolgája magdal mondotta e-zeket a parlamentben' egy -vita a^ latt.
Azt akarja még mindig elhitetni az igazságügy szolgája^^hogy Buck ot csak ijeszteni akartakba lövések' kel, mert lázitott Ezíegy: lapos ha zugság!: Mindenki tudja a -^börtön-; ben, hogy Buck akkor éppen lefeküdni: készült és nem ::Volt része, a lazításban.
Volt foglyok állítják, hogy Buck maga volt az, aki azt mondta a ra-: boknak,xho£ry tartózkodjanak minden ; rendetlenségtő],:v amL'csak. a to vábbiibajoknak lehet okozója ésj'a fogfyok viszonyain nem: fog. változ tatni.
.: A. munkásság egész Eőmadában követeli azoknak megbüntetését, a-kik a: mi elvtársunk cellájába íőt-. tek!
MEGVAGY VÉDVE MUNKASTÁRS?
Életproblémáinkr az alacsony bé rek.; miatt ^alig megoldhatók. :t^ok-szor a betegség és munkaképtelenség megakadályoz; benünket abban, hogy kenyerünket élőteremtsük. ;
, Mi küzdünkazérti hogy az állam és a kizsákmányolók terhére *izto sitva , legyünk a nyomor:, ellen. A^ mig ez meglesz^ addig.nekfin^ kell öszefogni, hogy egymást és magon kat biztosítsuk.
A FÜGGETLEN BETEGSE-GÉLYZ6 SZÖVESÉG a munkások szervezete és intézménye. Légy tagja ennek a szervezetnek! Oi'ájé-^ koztatásért irjnnk erre a cimre: Box 703, Toronto, Ont . ;
A;:munkásság >lritorő lelkesedéssel? fogta:v^^
elvtársat/hanem még'azokat: a: teherautókat is, melyeken azoIfflt:a zsoázia. tudomására adja, hogy.: elszántan rés szakadatlanol^i^
A PAPA SZERINT A NAZIK ROSSZABBAK A POGÁNYOKNÁL
VATIKÁN Város, Olaazomág. Jalins.:r-r A pápalapjaiaz^Osser-vatore Somano" elitéli a názikat pogányos viselkedésükért Avilág-hábom alatt és most is ugyanez az őszentsége áldja a gyilkos fegyvereket Gyalázatos alakoskodók.
A magyar fasiszta sajtó szovjetellenes politikája
A magyar fasiszta sajtó ujabb szovjetellenes kampányt >; folytat Különösen azóta: folyik :ez a kampány fokozottab lendülettel,amió-. ts:',a Szovjet Unió :követénekjelenr léte uyugtalanságal tölti el a -ma-S^azTurakatlerygondolják a szovjet követség puszta létezésénekiha-talmas: agitációs jelentőségét :ellen-soIyoznL A "Magyarság" "Orosz" hirekf^cimmel külön rovatot vezeti melynek tartalma a belügyminiszT teriésszerkesztőség^i irodában SZÜ-: letik meg.
"Stavisky a Szovjet szolgálatában", "l^tasztrőfális éhinség O-roszországbaií'f, "Kilakoltatás az USSE-ban" slb.
< :Jdenlé^^ ^ ^ _
la gabonaüzérkedé^k Magyarorszá Í^bb vas^jánZ" és" más'közle-gon, a kenyér árát 35 fillérre e-melték s ezt azzal igyekeznek i-
Barthou meglátogatja Roiáániát
::i^!:S:!.'"3?:.:g-:r":^':'-S ...■!■:^S?:?5^':j'fe;>*^''fi^'yg
BELSŐ KÜZDELMEK A FASISZTA CSAPATOK KdZOTT. :A KESERÍÍ ER^Í|fi DACARA A FORRADALMI ERöK NŐNEK ÉS A MUNK ^OK ELLENTáLLáS^^
GYOBB LESZ. -A PARASZTSÁG LÁZAD . -
Mostanában a világsajtó sokat
foglalkozott'BarthaunákEomániá-ban tett látogatásáróL A famcia fínánctőke embere vakációzni ment — mint mondják — Romániába. Romániába a kormány,: Tataréscu^; ék örömmámorában fogadták a nagy vendéget. :Barthau;még/vég-i hetetleniU örült a szeretetteljes és impozáns^fogt&tatáson, melyben .őt részesítették. Kérem szépen tiszte--letbeli polgára lett Romániának. Miért számára ez a jubiláris ;ünnep ség? Romániával továbbra is barátságotakar francia érdekekben ez a rendkívüli követ Tudjuf jól, hagy-a franda' tőkések Románia
gazolni V a tömegek előtt, hogy' ocsmány tévlűreket terjesztenék az :ál-
litőlag fenyegető éhinségfSl a Szov jet Unióban, aminek oka, szerintük,' a szárazság következtében csökkent gabonatermés. ■ És itt "elég aláhúznunk ugyanennek a "Ma-gyarságnaI^^ az vegyik cike. végén irt néhány szót: "A szovjetek a '^Quotidien^ cimn francia lap hirét a Stavisky ügyről ( e hir szerint szerint Stavisky a: Szovjet Unió ügynöke ívolna. Bzerk.) szenzációs kacsának nevezik és kérdik; vájjon
már.ott'tartanak-ea nyugati államok, hogy olvasóidé minden :ba-' darságot elhitetnek.
TUDVALÉVŐ, hogy az óhazában a hivatalos árfolyama a dollárnak sokai alacsonyabb, mint a magánfor-galomban azt valöban fizetik. Sok esetben, előfordult, hogy honfitársaink dolárfoan kiváoják, hogy pénztik ott-honn kifizettessék. Azonban sok esetben előfordult, hogy ad ollárokat iüvatalos árban a kormány beváltja és így a küldők óriási kárt szenvednek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy pld. a KELEN c4r most is 33%-;aI tobb pengőt fizet ki a ddüáz^ mint az otthoni hivatalos ár. Ugyan ez áll fenn 'a LEI, DINÁR, vagy KORONA, átutalásoknál, hol bár az előny jelenig nem 33%, de mindenképpen jelentékeny. ' Kanada, vezető pénzkűidő irodája a KELEN c^, ^ melynek pontossága éBsmert írjon fdvüágositásért és legújabb árfolyamainkérjt"' még ma. '
AÍEX i,:í(EttH üMnö
1456 CITY HALL AVENUB, ~' MONTREAL^ QUE. Pénzét az őhazáből gyorsan és aikadálytalaiiul kihozz hatja általunk, éa itten annak értékét Önnek , . , * dollárokban fizetjük
kedési vagyonok;^birtokosai. A^To-V mán ipar is csaknem teljesen a francia bankárok kezében _ van. Dnca miniszterelnök ilelövetésével és a -király'ellen elkövetett merény letekkel .viágosságra.jöttr a -.belső, hatalmi civódás.
A Jdrály ellenes összesküvés a kabinetben változásokat hozott. -Tatarescn a ministzerelnök átvette a hadügyminiszteri tárcát Ezt.arl zért. tette,: amint < ő; maga-mondta^ mert az: ország megköveteli a mai körülmények között, hogy az állami .ügyek: osztályán sdgont-r^d legyen fenntartva. Ezért határozott ilgyákirályV hogy a miniszter elnök vegye át;a hadagyminiszteé-rium'vezetését,: hogyibármdy: pillanatban^ ha szukség:fVan: a hadse-; regre^^ az állam érdekeinek? megvét: désére'.'azt: igénybe;:vehesse.
Franciaország segítségével Ta-; taresea hatalmasan növeli a hadse icff'erejét Háborús; késziilődéseket folytat:óriási-mértékben akkor, xoi kor Románia állam háztartása iDégy'lnllió deficitet jelent be 1933-! ra és az ez évi kiadások sin-r; jcseimék-fedezve::-Hábornra-k ne^amokr azországban'nélkülözés; és léhség püsztítj 71, földművelő íte-rSIetből 41 kerület iSldnüvesa^ éhezik. A .mostani szárazság esak; fokozza a nyomort ^'
" Lázad á parasztság
^ sA hadsereg-megerősítése folyik, amikor a főldmunkásság.már lázad a kilnrbatatlan sois.xaiatt, a-mikornemképes áz'adókatmegfizetni.: Erfia:tík;'a:hadsere£^t^ 'aaa4 kor; ax ipari .mimkássfig a '^tettraj-i/ík aatoaM&t h£sátí dő; aríikor
a: bányákban'különösen az> ingyen mimka miatt: harcra :készülnek::^^^^a dolgozók.. Avgazdasági: harcoknak határozottan politikai jelentőségük van- A munkások elfoglalják a gyárakat; itömegtiintetéseket'i*^ deznek és :ellentállnak a rendőrök erőszakoskodásának;: -Sztrájkokat szerveznekj-demonstrálnak :a?mun-; kasok, akkor: ,amikorvaz ostromai-^ lapot van kihirdetve az- országbani A'jmunkások:: felkelnek: az elnyo-: más ellen annak dacára, hogy a munkásgyilkosságok 'gyakoriakvés a: letartóztatások sok szenvedést je lentenek 'A- harcokat'az: illegális Kommunista Párt vezeti.
; ; Hogy elnyom ják a forradalmi fel kelést, melyet afranciatőkésekílá-: látogatása alatt:akapitalista lapok elhallgattak,egy.r mozgalom: van; fo
lyamatban, melynek élén :Averescu tábornok áll,aki.:ismét egy: másik katonai-fasiszia diktatúrát fog é-letbejéptétni, Hitler-Mussolini min tára. Averescu:már::j61:ismet'alak fasiszta ténykedései révén. Az ő neve _ öszekapcsolődik az 1907-es Iá zadással,: amikorv; l^gyilkbltak 10,-000 parasztot Részt vett éz a tá--boinok.^:a; fasiszta: csoportok rmeg-'szervezésében.: Segritett; megszervez ni a Vaá Gárdát, a Sárga Iliiteket és a többi vallásos faászta ban dákat. Vele van még egy másik generális Argetiniau, aki most készít elő egy puchöt, hogy átvegyék a hatalmat Averescnval és akkor őlenne a:kabinet pézügyminisztere.-Ez a'tábornok nagyon aktiv'hitlerista, ö támogatja a német tőkések befektetéseit Ttománíában. ö a feje egy "nagy, pénzintézetnék,' mely a Dentdbe Bank egyenes felügyelete alatt működik Ezeknek a céljuk a jnunkásszervezetek
megszMtetése,:^stroniállapot;kib^ detése,'katonai cenznra'és^a mim-kások^megtámadásaT ' '
Hiába készitilc, elő a terrort a /mmd(ások eDenfállása nent
^Énnek a.mozgálomnak a'síkére azt Jelentené, liogy Botaánia '^Isza Jadaa. a-'hagy<nnányi)s'£rancia be-
távol tartsa Romániát az oIs« met .keblektől. - -.^
:Ebbenii&fttácüldeté
követ ^sikereketí^rt^ m gyenlőre, ugy íxogy pénzbeli s ségét .Ígért -TatarescunakA^ mán íkormányhoz intézett ben a követ a következőket dotta:^ ^ í ,
"Mi franciák és románok a háborúban együtt voltunk :!(< nagyoní:kijutott :,a i szen és:mégsem'Vesztetettek íBártó merészelje/megtámadni* határaitokat, az nem ésak a fi lenállástokkal: í fog szemi hanem Franciaországéval is, 'Franciaország veletek van ésllélekker.
^ így hát láthatjuk, hogy rában: a £rancia' tőkések ■ é megvédésére készek a frandí gozókat lemészárolni. Barthaa igériiihogy s^ggitíBomániátj ciaország a munkások vére'
Ne felejtsük el 'Ne felejtsük el, hogy a korinány-ímost - ujabb három frankot fordít 'katonai " sekre. Ne"felejtsük el, hogy? cia kormány készül a Ifgif^ ; % r'al-'való mégerősitésére."' ■
Tatarescnt ..választja: mert- benne IJoílfusstl^^^ -jobbT-szolgaiÉatókaVtó^ *"* rescu, aki, HiÜer sz Roniániábanii illetve Turalonu» •■^kérű^ azonban, Hogy ne csa^- . A zomán ünneplések csak egy napig tarÉoftok^ & Wdaságííbajblrat ör^^^ azokat a ͧú0^;m^^^^^
politikai és-rl gyon válságűSi'Romám kásság m^í^pánír ' nyittta, bgyj^acára: a^ minden^'.kegyetlen. " ra^'-'lÉészea'álL, A barrikád 'í^mpöldat mnveisék i^s^áeíjj
mnnkát ni^|jnégi?íí
folyás alórés Olaszország felé fbr duIna'és'NémetpísZággal is. barát-, Ságban leimet-AsCérfc kfildt^ Bari; •hant 'Romániába,'.hógy-nró^ jt^^ lanctan^íval" azon'>dotgo23Mii'']^
vél való.^im^^^l^i -k&IsS sara..'
,aánflga''^
Ét r' m^^.
É
ti