mm.
m
munkások szitáS&a Ur^ követelést álIitoSk^ nemben. a:S\"S er szemtelenkedik, atif; set küldött a
van bátorsága ^^1^
is irányító bÍ2<ftt6ág vái,.. nkáltatóésmuSS
tánmásigazáanem^ t a Roosevelt féle kék tJ 3zik annak a mintájáia fc. nindent a mi "okos" b^. erünk.
ízkiaMr. Houdeáltalb. ^ t hat pontban összefog -
tS^rs, albertói bányászig)
kertelt szerkesztőség! Szívesked .'^Inle^demet a lapunktón ' J*"!; * «,Prt tudtára akaíom adm
* «í az Alexo, Sanndere és gi,^ta.-i bányászok Jelenleg g^íkbsa vagymik.
. "iaiidersben a sztrájk 100^-,jaos. Alexon 12 bánya^ sztraj-'^^2n szkebehiek, körtük van *Í miryar munkás is név szennt g^stvánJ^ iUető^ja-volt *^p«egélyz6nknek. Kérem a ka-'ÍÍSÍ-i munkásokat; hogy ő-tőle, mert bizonyiték-í^ak róla. hogy a fent emh-Zt szkeb levelet küldött az ismerő ^k. hogy most jöjaiek ide, mert S foS^k munkát kapni. Mind. ^„.uSástársaknak. akiknek az litett szkeb levelet irt, a figyel-Taíbe ajánlom, hogy most ne j6-Ldc amíg a sztrájk véget nem er;
El a Co. még 1932-ben levágott , síáialékot a bányászok fizetésé-La az elmúlt június 20.-án megint ÍTsiázalékot. Az urasági munkáljak (napszámosok) négy'és fél g^ékot. A contract (vállalt mun ta) munkát nem engedte tovább a jjoeercknek. By€nképpen;ha.; di-«r az uraságiban dolgozott, kapott $5.44, most meg kap $5.04-et.
B még semmi. Amig két bá-jyía dolgozott egy rounl^elyen cöDtractba lent a bányában; 15—18 láb széles helyen és kitermelt 15 tonna szenet és szintén annyi követ vagy félre hányni vagy, csillék-ie kellett rakni, hogy dolgozni bir-janak. Ugyanakkor két ^olatpt Stt betenni minden "cnt" után
«rv. Ezzel véli Iban a munkanélküJS&S ivedő százezrek nyonjorit rmra az' iskolákból ^ lomát szerzett ifjakfal, R tt kényszerkempieire,eíéit
még egyetemet is jánú. kapitalizmusban. Fel anti. lót, de kinek az adóját»
nem a Canadian S>adóját, hanem á tiéai !s. Még belőled lehet pH-§g birod valanjaddig, aitáj birpd dögölj meg te is. Jgí 1 komentár adagokat soila
pontokhoz, de min^ Ij. afa átlátszó, hogy csak a ja mögöte a gazembersé.
nem tud gondolkozni, Jfi *k azt mondjuk, hogy , ntok nem hozhatnak meg-imig ez a rendszer létezik'
elpusztítani, mert ebba líapvető hiba. Qsak enusk n lehet egy jobbat és azé-niteni, ahol majd inindjj Bt azok érdekeit szolgálj ident előállítanak. A se^ »mqrgásnak csak akkor t i igazán véget vetni Emg rvézkedjünk valamampeí k a forradalmi muniáísáí t,; mert csak ennek yeatí^
érhető el az, ahol íizsák' s és osztály ellentétet m' Ezr pedig .csak Szovjet-Ka-igteremtésével lehets^;
^s>ztoi üzenetell
CRÓWLAND: Levelét nen jiik,mert csupán kettója !3 ügyével foglalkozik WAT^íE, Alía.: Két lm z egyiket közöljük csali 7 3.' téma mind a kettőben is irj.
MILTON: Próbáljon leve-a munkahelyéről, ami^^: foglalkozik. Ez a lerele ölhető, .mert nagyon min-í } dolgokat ir benne. < MONTREAL: Leiét p, logjuk. l' c a munkáslevelezőiiii'i 1 munkaheljmkrSltővid'je it,v:ne; csináljanak, dkket a' svélbŐlí
tiszta hasznot csinál a kompánia.
Ezek után talán még volnának
emberei^ akik. azt mondják, hogy $5M még j6 fizetés egy napra. I-gen ám! csakhogy két napot dolgozunk egy héten: Ebből az $5.04-ből vonják le: az orvosnak és kórházra $3.00rt havonta. Minden embernek kell, hogy fizesse az iskola adót, $10.0()-t havonta. Minden iskolába járó gyermek után kell fizetni $1. 50-et havonta. De a bányászoknak nincs: joguk az iskola ügybe- bele szólnif mint más helyeken^ : ahol csak $4.00-t: fizetnek ; évente egy gyermek: ntán^ Más helyeken a bányászok maguk választanak iskola vezetőségretj itt azonban erről szó sem lehet. Van ittegy bányász halcinek 5 :gyerméke jár az iskoIáb» és iskola adót $8.50-et kell, hogy zessen havonta.
Itt az élelem a nagyobb városok hoz mérten 10—^50 százalékkal drágább; Miért van ez igy ? Azért, mert az alexoi bányászok szervezet lenül éltek 1932 óta. Ezért csinálhatott' a kompánia azt velük, amit akarta A bányászok féltek szólni
A "Munkás" egyedüli magyar lap Kanadában, am^y egységfrcmt ra hivjtt a munkásságot a kizsákmányolók ellen. Ott van kőztük,
Saját maguknak ugyancsak a vasutat lerakni. Ezen munkát 2 bányázs nak kelletf elvégezni 8 óra alatt. Afflig contractba dolgozták; keresett két ember $20.49^t. Most u-gyanezért a munkáért kapnak $10. ö8-at. Tehát itt tisztán lehet látni-8 dolgot, ha csak a legutóbbi bér-levágást vesszük alapul és a cont-hrt munka eltörlését, eszerint is
ellene mert leadja őket a munkából; Móst> hogy .a két szomszéd bányában a bányászok meg vannak szervezve a Mine Workers' Union of Cánada vezetése alatt, ott száz százalékos a ktilönbség mindenképpen a bányászok javára.
A mostani al^oi strájk a MWU of C vezetése alatt van. Tehát a győzelem biztos, ha kitartunk. Még egyszer megikérem a magyar munkástársakat, hogy ne hallgassanak az émlitett kompánia spiclijére és szkebekre, hanem tartsák magukat távol a fent emiitett bányáktól a-mig á sztrájk véget nem éh Ha a sztrájknak vége lesz és itt munkára lesz kilátáá,'ugy e lapnak a hasábjain erről értesítést fogrunk leadni.
Maradtam üdvözlettel egy M. W. U. of C. vezetése mellett sztráj koló bányász.
Cipő és Bürinynkások helpte
hogy harcaikat sikerre vezesse az: 'ellenünk irányuló támadások vissza vcrésénéL
A new aterfordi munkásszervezé tek tisztában vannak azzal, hogy támogatását, de nemcsak a "Mun-ezen harcok sikerre vitele megki-den szervét. Ezért élhatáxoztul^ kást" de a munkásmozg^om min-í: vánja a "Munkás'r anyagiig való hog^ házaagitádón: keresztül fel-szólitjúk az : itteni munkásokat. á mozgalmunk támogatására, aminek meg is lett az eredménye; A házi agitáción keresztül: sok munkástár-; sunk tettí. Ígéretet, hogy- amUielyt tehetségük lesz.noindent megtesznek a mozgalmunk érdekéért.:
A legutóbbid alkalomkor Bartók Viktor munkástrásunk;- ajándékozott egy borjút avmozgalom javára. Az akcióbizottságv kiválasztottá a legkedvezőbhralkalmat a boröu ki sorsolására:. A sorsolás • szépen si-: került $12.25 jött be érte, amit a következőképpel osztottunk el:
$5.00 av"Mankás.''-nalQ $5.00 a Magyarországi - Vörös ■ Segélynek; $2.25 a Nemzetközi Munkás Se-^ gélynek (WIB.);
A borjut'Marekv Ferenc munkás-' társunk nyerte meg,.>r- ő kimérte és ami érter:bejött.$6.65 szmtén a mozgalmunknak adta a Kingston-ban szenvedő munkásvezérek kiszabadítására; A pénzt itt mellékelten küldjük, kérjük a szerkesztőséget-(juttassa; a: rendeltetési helyére; (összesenv$18.90;)
Barta és Marék munkástársunk' nak ezúton mondunk köszönetet, hogy a mozgalmimknak ezen' szé]> támogatást adták; Belátják-ezen mimkástáxsal^ hogy a mozgalmat: csakis anyagi éS: erkölcsi támogatással tudjuk naggyá építeni, hogy a börtönökben .szenvedő munkás-t^tvéreinket kiszábaditeük és magunkat is felszabadíthassuk a kapitalista járom alól . ' »
Az akcióbizottság megbízásából ■ Dave Nádasdy.
HLYEN MUNKÁT VÉGZEH AZ EAST WINDSORI NülGSOPORTAMKAS'mKAMPÁNYÜBAN
Ha őszintén akarunk felelni a fenti kérdésre, sajnos, de azt kell
mondanunk, hogy nagyon keveset.; Nem azért, mintha nem tehettünk volna többet. Azérti mert nem volt meg a kellő egyetértés. : Nem a mozgalmi nnmkák fölött való vitákból kifolyólag voltak nézeteltérések, hanem a személyes ellentétek, pletykák miatt került a válaszfal közénk^ Ennek; a soraink közt nem volna szabad, hogy helyet adjunk. Nem szabad; azért; mert an nak; csak a mozgalmunk:érzi: meg a kárát, tehátmagunk: ellen cselekszünk,, amikor személyes: nézeteltéréseinket a mozgalmunkon :bosz szüljük meg.
Most térjünk a dologra: az ^east windsori: női csoport nem: fogadott el egy:versenyre hívást :sem;: a fent'
'5. g Só '^^^ sítIí:
2á g ^ g S S'S.M^^
Síi m SIjII"
^ o'-2 S-Sg
3.Ű cöx
(Hontreli munkáslevél)
Soha nem volt ilyen'aUcalom a bó Báiuak, a profit összeharácsolás-ííB mint jelenleg. Azért mert munkásság semmiféle szervezetbe sem szervezkedik.
A cipőkészítő munkások abban gyáAan ahol én dolgozom, vagy vallási szervezetbe tartozik, vagry iki már ráébredt, hogy ezek csak illeti szempontból vaimak fentart va; az most nem tartozik sehova; k íapök által vezetett'szervezet, mint todjuk, nem foglalkozik mantásság helyzetével, jobban ar-18 összpontosítja az erejét, hog^y nemzeti frázisokat neveljen a mun iásokba -és azon á napokon melyelen nekik szükséges,, mint hárímyo bt végig vonultasson a városon,és bemutassa kenyéradó gazdáinak, hogy méltó a fizetésre, apiit ezen mnnkájáért kap. A másik cél az, hogy ilyen alkalmakkor ezeket farevezetett munkásokat szembeái fitsa a már forradalmasodé tömeg |gdés rámondhassa^ hogy nézzétek mind megvannak elégedve, csak ti kommunisták elégedetlenkedtek.
.A gyárban igen jó taktikával é-fítik be magukat ugy,,högy nincs «it félni attól, hog^ a megmozdulások idejenkorán nena lesznek le-.
ve. Minden csoportban van a 'SBoak egy megbízottjai Ezek a . k mmd előmunkások, vagy; 'iAb" munkások; vagy ha nem is munkások, de-kiválasztottak. »ra bósznak valami baja van kéli beszélni az egésszel, hacsak egyel, egyet i sokkaJ
S P ? ff «h g-^
1^
1
yebb meggyőzni mint; az egé:' Az majd meggyőzi a többit Mm esetekben, mint túlórázás, vagy más ilyen munká-érintő kérdés. Ha neiki kelle-• beszélni minden munkással kü\ n-különj bizonyára akadna olyan 3, akik szembe - száll-vele, de így jobbnak látja;^ rveszekedjen a munkás a müh addig az ő személye ;ment-v^w. Ha m'unkás felvételtől van i nem a manager intézi; sem á rnanem az előmUnkásdk. Ezért koma, sógor és jó barát az gyár.
,Mnid ezek után mi a, tenni va-Próbáljuk megnyerni ezeket némelyeket a szervezetünknek, "-'keresztül aztán hozzáféAe-fuazönk a többihez is." Több> Vez nem sikerül, egyet azon--^5°^ csoportból meg kell ez igen fáradalnms munka « eredmény nem fog elmarad-
Azon munkásokat, akik nem tartoznak sehova, könnyebben be lehet hozni az Industriai Shóe Workers'-Union-ba,- ezek elfogradják a balszárny irányítását.
A gryáruAk ami a tísztátalanság-tél bűzlik, alacsony, a munkások össze- vannak zsúfolva, csak annyi hely van, ahol megáll a munkás. A-. zon-a kisheiyen kell, hogy foróg--jon 10—12 órát naponta. Még az ebédjét, is ezen ^ helyen kell, hogy elfogyasztsa.. Átöltözködni nincs hely, ruha ját a munkásnak nincs hóvá akasztani,, egymásm- kdl> rakja 3-Ml ember a ruháját. Mindenki magának kell, hogry kíseper-jen; mindenki kikaparja áz álló helyét, más helyen pedig centiméteres a pör. Mivel sok á túlóra, a takarítás is kapkodva megy, i-gryekszík mindenki szabadulni 'ki a jó levegőre. Ha valamelyik munkás még^is megrpróbálja, hogy takarítson, rákiáltanak, figyelmeztetik: "ne bántsd, mert 'veszélyes
A városi tisztasági inspektort már régen fel kelett volna akaszta ní, mert amikor kijön felülvizsgálni ni, csak körül sétól a gyárban^ firkál valamit és azzal megy^ a mana ger vagy a bószok valamelyikének a:különszobájába és a munkások egészségét: egy pár cipőért eladja;
Ezeket munkástársak csak szerr vezetten- tudjuk ^meg^akadályozni. Szervezetten .ki tudjuk .követelni; hogry ezek az; urak ne a manager-;: rel sétálják körül a gyárat, hanem a munkások által megválasztott ü-zemi bizottság, valamelyik tagjával.
Vannak itt olyan -munkások, a-kik az - ilyenekért; nem:; mennének sztrájki>a; mondják; hogy - nem-bér kérdés; Pedig odahaza a szalaszerve zeték által kontrolit munkások e-zért sok sztrájkot vezettek le, bár a bürokrata- vezetőknek ott: sem i-; grén tetszett. 1924-ben csak azért, iiógy a padlót; minden hónapban felolajozzák,- mosdószert a munkaadó adjon, öt perccel 6 óra előtt mindenkinek leállani: és tisztálkodni; ezt a követelést hogry nem adták me?; 6 : hetes sztrá^ba lépett az összes cip^munkás; Követeiésün ket megnyertük. Ezt válaszolom a-zoknak akik mindenre azt a választ adják hogy nem érdemes. Amint olvasom a cipőmunkások
emiitett; okok miatt, azonban ugy határoztunk; hogy a gyűjtésben és bélyeg ^adásban ki vesszük a ré-^ szünket a kampányból. Szép ei«d-ményt is értünk el. Pikniket rendeztünk a vrindsori női csoporttal közösen a "MUNKÁS" javára. U-gyan csak a lap javára rendezett országos piknik bazárjára gyűjtőt tünk szép eredménnyel.
Ezekből íáthatják azok, akik soha "nem érnek; rá" dolgozni; hogy a munka nem áll meg, a mozgalmunk halad a kitűzött cél felé, még akkor is, ha: vannak kishitűek, okik személyüket előbbre teszik a mozgalom szent ügyénél.
MunkástársnőimJ Gyakoroljunk önkritikát és próbáljuk jóvá tenni a mult hibáit.
A női csoportnak egry tagja.
teaeslély bm
Harcos lapunk a "Munkás" 5 é-ves jubileuma alkalmából kötelessé^ günknek tarttottuk, hogy egy tea estét rendezzünk, ami az itteni ma gyarság arányához mérten elég szé pen sikerüli.
' Ez uton mondunk köszönetet a-zon munkástársnőknek és munkástársaknak, akik ugy anyamag, mint:;- erkölcsileg^ hozzá -járulták a zestély sikerhez.
Mrs. B. Tóth'egy tortát ajándékozott kisorsolásra, amiért $3.85 jött be. Ennek 50 százaléka a M. V. Segély támogatására, a másik 50 százalékát a Nemzetközi Munkás segélynek (WIR.) küldünk.
Andy Halász munkástársunk; ba rátái körében $1.65 a M.VjS. és a N. M. S. javára gyűjtött, amit itt mellékelten küldünk.
Az estélyen a lapunk javára:>befolyt $9.25. Tehát összesen $14.25 centet küldünk. Kérjük a szerkesztéséget, a rendeltetési helyére: jut tatni a pénzeket.
Elvtársi üdvözlettel Borbély Károly
mmm
SZABÓ ALBERT EAST WINOSOBI ISK0£A8Z£K( TAG
JELENTeSB.
(lUplingi munkáslevél)
Egy; pár; sorban leszeretném irr. ni mindazt, ami engem a sok éves küzdelem utén ki kényszeritett Ka nadába. Végiig küzdöttem a világhá borút, voltam hadifogoly; hadifog:^ ság: után haza kerülve mint élvez-
getért a háború. Elhangzott a for- sen 1600 péhgÖÍ én mmt radalmi szózat: '?Pordítsátok meg ——. . . P
tem azokat a jogokat; amiket a háborúba menetelemkor ígértek. De beszéljenek az alábbi sorok.
Megkezdem 1914-el. Ahogfy a há ború kitört, elvittek. katoijiának. Mi;^ ért:? Azért, mert Magyarországon mertem születni. Azt mondták az urak, hogy a "hazát" meg kell védeni. Kinek a hazáját kell yédfflii^ azt ,nem mindták, re én tudtam; hogy az ő hazájukról van szó, mert nem volt földem annyi sem, ahová a lábam letegyem. Sok borzalnuis szenvedés után vé
VANGOUVERI KLUB OSZTÁLYUNK FELHÍVÁSA A A K. MAGYAR M. KLUB ÖSSZOSZTÁLYAIHOZ
Tagtérsak, niár két hónapja annak, hogy a "MUNKÁS" minden számában ír Rákosi MátyásróL Emst Thaelmannról és a kíngstoni börtönben szenvedő elvtársainkról. Ez ideig jóformán nem talált vissz hangrra ez a felhívás. Vagy talán
spórolunk? hogry azzal is.segítsük a kötelet szorosabbra húzni azoknak az elvátrsaínknak a nyakán, akik kitartóan minden verés dacára, kitartottak elvük mellett és még a börtönükben is harcra szólították a prólétóriátust, ugyanakkor maguk is harcoltak.
Tagtársak! MurfcástársakI Tekintsünk egry kissé mélyebben abba a heljrzetbe, amelyben ők vannak. Képzeljük magunkat az ő helyzetükbe: mit szólnánk mi, ha azok a munkás milliók, akiknek az érdekéért harcba álltunk, nem tennének meg minden tólűk telhetőt. Nekünk
mindent meg kell tennünk,^ hogy ;a vezéreinket kiszabadíthassuk, nem szabad alábecsülni a védelmi akciókat, mert csak ezen keresztül tud juk a proletárok becsületesen gondolkozó tömegét magiunk köré 80-rakoztátni. Ha a védelmi akciókat fokozzuk, a munkásság kedvet kap a mozgalomhoz, mert nem fog attól félni, hogy ha; bajba kerül cserben hagyjuk. A bajba került vezéreink pedig ha kiszabadulnak, még nagryobb energiával fognak a harchoz, ami csak a mi győzelmünkkel végződhet.
A mi osztályunk már elküldte a tiltekozását vezéreink fogrvatertá-sa ellen Gömbösnek, Hindenburg-nak és Bennettnek. Követeljük az összes politikai foglyok feltétetel-nélküli szabadonbocsájtását. Hisz-szűk, hogy a többi osztályok is követni fogják példánkat. S, G.
a fegyvereket"; hogy a forradalmi tömegtől megszabadulhassanak, a tisztjeink eladták a haditervet, ami után mindannyiunkat elfogtok az olaszok Igry kerültünk az olasz fogságba, ahonnan egy évi'•szenvedés után megrszabadultunk, éhesen, rongyosan, tele tetüvel érkeztünk meg a csótí fogolytáborba. : Megérkráésünkkor egy -pár Bocskai sapkás tiszt parancsára, el kellett énekelnünk a "himnuszt"; Ennék a ránk erőszakolt lelkesedésnek amikor vége lett; hateLmas beszédekben ismertettéki hogry Magryar-országot tönkre tették á vörösök és hogy minden bajnak, nyomornak ami akkor volt az országban, a kommunisták az okai. Felszólitot-tek.'hogy álljunk'be a nemzetórség be, mivel Pesten még bent voltak a románok.
Ezek után megérkeztem mint félig halott Budapestre, de nem. vettek fel a kórházba, arra hivatkoztak, hogy csehországi vagyok, vagyis a községem tartozik oda. E-zért kénytelen voltem minden; kór házi kezelés nélkül hazamenni á fa lumba és betegen kínlódni egész tá-vaszig..
Ekkorra Horthy visszaállította a "rendet" annyira, hogy a csendőrség elindult kincstári dolgok u-
napszámos ember; még a kamatját sem fogonx bírni fízetni; néitihógy a tőkét törlesszem.
Már az, első óévén nem térniélt semmi, mert későn kaptuk kézhez, de azért a 4 arany korona .jövedelem iádót rávetették, ugyancsak a papi ^ adót egry véka búzát \ is íinríeg kellett fizetoi. Azohá nyáron részi be arattam es^a^ ott keiestem^^ abból bírtam meétízetni ezeket áz adókat; mert ha néni teszem, lelv^ tók volria^ aimiaJátbÁat; ató re neveltem. ' ■.;*■'';::::
Gömbös miniszterségével a; töri vényt megváitoztátták. Az 52 éy helyett 10 éves lejáratot állapítottak meg, ezen idő alatt kí keir fizetni kamatostól az egész összeget. Azt gondolta a Gömbös.kormány, hpgy mi meggazdagodtunk a megérdemelt földből. Azt hitték az urak, hogy nekünk is olyan módunk van a pénzszerzésre, mint nekik. Rosszul gondolták: nem hogy gazdagodtunk vdna, de tönkre mentünk, éhesen, mezítláb jártunk. Köszönjük az ilyen urí felkarolást dé nem kérünk belőle. Az ílyenfaj-to gondos[kodással odá jutottunk; hogy családostól dolgozhattunk éj-jel-napal és mégrís mire letelik a törlesztés ideje,.se földünk nem lesz, sé semmi élvezet, abból a'] föld bői, amit azért adtak, hogy legyen
Az east windsori munkások nagy többséggel beválasztotok az iskolaszéki tanácsba 1932 december 5.-én. Az elmúlt egy és fél év alatt most tőrtént meg egy olyan gyalázatos dolog, amit nagyon footos-iuik.tartok:a kanadai magyar mun kástestvéreimndc tudtára adni.
A tanács, amdyndc tagjává választottak, hat tagból áll. Egy titkár és egy igazgató akik nem tagjai a tanácsnak,: (vagryis nem választottak). A hat tag négy frakcióhoz: >tartozik:.névleg; kettő Ford tásztviseldi, 1 CCF, 1 Labor Pártí tag és én a munkások által választott kommunista.
;: Csak erre az esetre akarok most a sok közül ráviláfiitani. Az elnök egy Ford gyári foreman, aki-jól keres. Van neki egy 18 éives lánya, aki most jött haza- a gimnázium-; ból mint okleveles tanítónő. Az apja rájött arra, hogy a lánya is kaphatna abból a rettenetesen alacsony fizetésekből, amit itt a többi tanítónők kapnak havonta 65, 70, 80 dollár. ,: ' ^
Ezért hát összebeszélt a koUégá-ival, köztük a.OT agentja a Woodsivorth-déle szocializmusnak, hogy,az ő lányának munka kellene. Azért majd egy régi jó tanítónőt el kell bocsájtani. Ki is szemeltek egy ' tatiitja Az
vádátrkeil; koholni ellen, á minek alapján ki tudják nigni. Meg is történt a vádemelés. Ugyanis a tanítónő megvert egy. gyereket a szíjjal amit^az igazgató adott neki, amiért aztán az igazgató neki rohant, az ökleit az orra előtt rázva a lánynak szidni kezdte. A lány is mérges.lett erre; erélyesen tiltakozott az igazgató gorombás-kodása ellen, megmondta, hogy: "az orrom előtt ne.rázza az öklét, mert én egy becsületes ; nő vagyok"; Ezek után-kész lett a vád; elhatározták, hogy ki kell dobni, így akarták megköszönni 13 éves munkáját. v ■ . . í
Amikor ez a kérdés napirendre került a tanács ülésén,'4n,mint a ' , szeUemi és Catikaí -munkások kiSÍÉ|p|| viselője azt mondtam,'' hogy'' ttipiiMI szavazok 'addig 'a'kérdésben,, aB^§^M a képet ném' Iátom< tisztán tainS&^M
oldalról. ^ ■ "Mmi
Tehát ezek. után elmentem ,si&^ ;í 'r nitónő lakására megffudníW tiszterí
képet, aki, meglepődve .magyaráz^ í J ta, hogy az egéis; 'éey''lTam/&-ttpmé$í
ellene. Megígérte^, hogy amint :í|á|i'^isg mondom ugy-fog^cselekédnL'Ho|^^j zá fogtunk a harchoz, anií sikerrelí.-ííg? végződött: megnyertük.
Az elnök, vagyis :azuj.tanit6n8pp apja ezzel nem^eléítedett meg.?Éílltk|!! következő gyűlésen índitványoztii^ hogy Miss Fox-ot (ez egy másíki^^L , tanítónő) el kell. bocsájtani, Thiíp, ' ■ -egy helybeli tanítónőnek adhassunli|iig>l munkát,'vagyis a lányfctók.^-'^I^P^ ■A tapasztalat ezékbör/aimyí^^*^ hogy ezek,a hiénák, akik a válaíif tások alkalmával-krokodil'konny§^|f~^'l ket hullatnak a munkások nyomő|íp4^|^4,V felett és Ígérik) hogy a'muiíká^í^^K"'' érdekeiért fogiiak harcolniiíctf;lrá#í??||
' ^-Ezíisíiegyikvjri ---»gyí;aíCCP|émbere» saivazatalt főlhaóználva Mitós álr '
tón kutotni. Nálam is tg.láltek egy mit felmutetni annak idején, arai lyukas sapkát, azt el -is vitték; a kor szüksége lesz a "hazáműc" u-
PROLETÁR TBflETÉS GUELPH-EN
Tiszte igazság az, hogy a burzsoáziának egy proletár élet nem számit és ha számításba megy, az is csak addig, amíg profitot lehet belőle Idfacsami, mint a citromból a, nedvet. ■ Ha pedig csökken, vagy megszűnt profitot izzadnf, akkor el dobják mint az üres citromhéjjat. Igryekeznek tőle megszabadulni, mert szerintük terhére válik a tár sadalomnak.'
Ilyen kicsavart citromhéj lett Janó Kálmán munkástársunk is. Csavarták belőle a nedvet Magyar országon, mint még egészen;gryen-ge gyermek, .kinek, testileg-lelkileg fejlődni keUett volna, oda lett állítva az ülőhöz, hogy reggeltől estig izzadjon a profit szent érdekében mint tanonc és segéd.
Majd "szeretett" királyunk "Mindent meggrondoltam", "NÉPEIMHEZ" szóló kiáltványában ki-
helyzetét a "MUNKAS"-*ól azt Iá tom, hogy egyenlő a helyzetünk mindenütt Feleletül minden munkás legyen tágja az Industriai Öiioe Workers' Unon-nak, hogy mindezen bajainkon egryesűlt erővel segíteni tudjunk.
3. sz. levelező.
_________ PIKNIKJÉT TARTJA
WEriEN BETEGSEGÉLYZ9 SZÖVETSÉG
A
l S§ Bf |3 "^í\
tartani.
e5
hó 19-&1 Vasárnap a Független Bet^-Szövetség Orazágw POc-'Torontóban. > to^ Piknacűnk már nemzetkS-fej^*®^ leaz megtartva^ kOISn-* Byelvi csopoxjaink bevonásá<-.•^Fmint: bulgár, jugoszláv;
német skandináv^'<h cukrán.
^-as.Alsft. l^iésflnki^ hogy „. newB alatt. kSzdchb hoaari egymádioz a Icű-^iiiydvet beazaff nmnkássfi^ propsgan ki e8y,,HATAIiBfáS MUNlLIS ÍBET^^ Kötése étáátebaí
Kanadában;
Felkéljük Szövetségünk osztályfút és a velünk rokonszenvező mmdtásszervezeteket és aszer vezetőnkén kivűl álló munkásokat hogy már most; készüljenek ezen pikmkrtft; Szervezzék^ meg- az előké-születdcet, hogy szervezetten vehes senek részt ezen a kanadai betegse-gélyzőktörténelmáben páratlanul álló ő^zeijővetélem
Minden osztály teremtsenk^iteso
]atót:a']cfilSnb5ző:nydv! csoportokkal és'sorakoztassák fél a siker ér-ddcében. ,
A jprógranraidc £s<a piknikhdy később lesz hejdentve^ ad^ ís készüljünk. t<9yfik liSSfeieBaL
vánte az életét, vérét, testi épségét végig harcoltá a világháborút.
A háború után neki is a sok e-zerrel együtt menekülni kellett ab ból a pokolból, amit Magyarország ból csínált a munkásnép számára a magyar Jburzsoáiza. Menekült ide Kanadába a másik pokolba: mert a kettó között csak annsri a kűlöni>-ség, hogy ott magryarosan, itt pe-" dig angolosan zsákmányolják ki. á mtmkást.
A sok hányódtatás után Guelph-re került, ahol a Commercial Motór Bodynál kapott alkalmazást, itt az tán végleg kifacsarták az utolsó csepp vérét is. Dolgozott amíg bírt hogy családjának;; négy gryermeké?: nek kenyeret biztosithasson. Dolgozott még akkor is, midőn-a^^tü-dőbaj félreismerhetetlenfil rányom ta-a bélyegét; Milcoe már- á Jcala-^ pács kiesett á késiéből,,akkor mértté illetve vitt& oTVcOiöz, aki dkOld-ie Fairpiortra a tOdObájosok szár: na^rnniábazde^ nem'meggyógyulj nL öh nem! Az 6 orvoalásái sok-í ka]korábban;kdlett; volna kezdeni Oda már csak kísérieti "nyúlnák" viték.' Betegsége gyógyíthatatlanná vált még aldcbr, amikor kezében nagykalapáécsal'reggeltől-esiág ízt zadott a profitért, hogy a Motor Bodymfliókat halmozzon; neld pedig oda vetet(«^ nyomorult 30 cen tes órabért.
Hosszú szenvedés után Július 19>én:m^^t.
seph temetöben adták át a pornak, ahonnan vétetett.
Janó Kálmán munkástársunk nem volt tágja semmiféle szervezetnek, azonban a temetésén az öntudatos munkások nagyszáma megjelent Pásztor Miklós munkástársunk tártott megható beszédet a simái; rámutatva e rendszer rabló voltára, aminek Janó munkástár sunk is áldozata lett.
Azzal, hogy Janó munkástáréun-kat eltemettük, nincsenek títemet-ve azok a bűnök, amelyek miatt a proletárok milliói elpusztulnak. Nekünk, . öntudatos munkásoknak kötelességünk, hogy a kizsákmányolt munkásságot szervezetbe tömörítsük, ha azt akarjuk, hogy a Janó Kálmánok életéért számon kérhessük a burzsoáziát és megakadályozhassuk: az ilyen formán való elpusztítását a munkástestvéreinknek.
EGY PROLET>SB.
ruha, ami rajtam volt csak azért nem kellett nekik, mert olasz katona ruha volt. Ha magyar ruha lett volna, éppen ugy jártam volna, mint a többi, élvették volna, nem vé ve figyelembe, hogy azokért a ron gyökért már megszenvedtek a négy éves. háborúban.
1920-ban már kezdték összeírni a földigénylőket, a Bethlen, Nagyatádi, Horthy ügynökök. Mindenkit kivizsgáltak, hogy jogos-e az ir. génye. A falumban nem volt senki, aki azt merte volna mondani ró lam, hogy nem érdemlem meg azt a négy hold földet, amit kaptam. Mindenki javasolta, hisz mint hős tüzér harcoltam végig a háborút.
A földről szó sem lehetett, amig a 400 koronát előre le nem fizettük Amidkor lefizettük, akkor mond te meg a földrendező bizottság, hogry csak legyünk nyugodtan, mert mniden katona fog kapni földet, ez a törvény. De senkitöl erővel nem lehet elvenni, mint azt; a kommunisták tették, mondták az u-rak. Majd az állam gondoskodik, mert megérdemlitek. Nálunk a grófnak 3,000 hold földje van, ebből kiosztottak 120 szántó és 180 hold legelőt
Ezekre a kisajátított birtokokra az állam: kölcsönöket vett felj amiből kifizették az urakat, nekünk pedig 400 pengőt számoltak holdanként 52 éves részletre. Akkor kezdtem gondolkozni, hogry Horthy kormánya még az unokáimról is gondoskodik, hogy adósainak tegye. Mert a négy hold föld össze-
jabb katonákra a profit megvédésére, .
Ezeket látva jobbnak láttam kivándorolni ídje Kanadába, abban á reményben; hogy' legalább megsza: badulpk a Horthy ügynökök állandó zaklatásától és végrehatóitól.' Fogok tudni teremteni magamnak egy békésebb életet, de most látom hogry menyire tévedtem.
A Horthy ügynökök itt is itt van nak, itt is próbálják az elnyomott magyar munkásokat a Horthy revízió mellé fölsorakoítátni. De a-zok a sok szenvedés elől menekült magam fajta proletárok már nem dőlnek be a Bácskai lapja áltál vezetett revíziónak. Mi tudjuk, hogy kinek és miért kell a revízió, any-nyit bátran leszögezünk, hogy nem a munkásoknak; nem akarják azok az urak revízióját, nekünk kell revízió, de az á revízió, amit a KMP-ja hirdet, amit csak a második Tanács Magyarország megteremtésével érhetünk el.
kákát végző munkásokat; figyelmez téti, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a jnunkaadójukkal szemben. De amint saját magam ta pasztaltam, sok helyen a munka sók' ném veszik figyelembe á Jó szót és ezért történik annyi becsapás, amiről sokat lehetne imL;
Érdemesnek látom megemlíteni azt a dolgot, ami itt történt meg Winnipeghez vagy 80 mile-ra fek-vő'kispIézehBadgernevU kis favágó kempen. Ezt a kempet két elsőrendű munkásnyuzó tartja a kezében: R. Zachuk és G. Zuppán. Amint ide kerültem Winnepegrre, a • zonnal hallottam; hogy itt Jól fizetnek a favágásért és mivel én is pénzt akartam keresni, hát kljSt-^ tem ide. Már kifelé jövet sejtett-tem a hely minőségét, mert két munkástórssal találkoztunk az uton, akik jöttek kifelé az erdőből betegen; a vonat megállóhoz. A beszélgetésünk során megtudtuk,hogy ők onnan jönnek ahová mi akarunk menni. Elmondták, hogy egy tüdő-vészbscílussal teltkunyhóbiah lakf nak a munkások a világtól elzár-va, az arcuk elárulta a kemp milyenségét mert mindegyikük mint esry-egy élő halott nézett ránk. Mondták, hogy ne menjünk, de én minden áron magrákartam győződ-
tésbenívolt réözem^:;Ügj^é^ nipegen egy kÍ8kehyér4íce^ ' If^^
Volt olyan nsp,.amikor nem ettünk í ^, -egyébét íisak^itiB^^ Kí^íí
ezen ":ídö,:-'alatt:;:h黫
^ . KerefltAÍ,H« ««zí:..... .
hogyVfiem máradriakitbyább;-Az élrV ■ ^ ./r számolás után a zsarnok Jelenlétó-ben; j« édényeintet,ramifc{áz tünfcSttldplgozS -, ^ I
tak ott de ő összeszedte és nékünk
Egy volt bereg megyei magyar, nia helyzetiről és igy be! is men-
TÁMOGSSUK A
Ml A KÖTEtfSSÉGüNK AZ IFJÚSÁGI MUNKÁS SPORT GSOPORHAL SZEMBEN
Ez a csapat volna hivatva arra, hogy a sport mutatványaival szóra koztassa a munkásságot;A munkások százainak szereznek örömöt, a-^ mikor szép pasziv játékkal végig harcolnak egy mecset Már sok eset ben bebizonyosodott, 1iogry;Csak fegyelmezett nyugodt ' játékosokból álló csoportnál lehet biztos a győzelem.
Most nézzük meg, mik a főbajok Montrealban?. Először a sport ve-^ :,zet0s^ nem':;egységes,nincs^ meg a Jkooperádója a tagsággal. A tag-vt^iogst ja a vezetőség' ál^ tál;, lefektetett programot és irány-; vonalat Ezr a tagok, iűziü többet elkedvetléhitett és nem'tartották ér demesnek a gyűléseken részt venni.
Nagy hiba az is; amikor egyesek azt hiszik, hogy durva' és gromoba kritikával segit a bajokat kiküszöbölni; Nem rettennek ^vissza górom haságaikkal még a nézőtéren vagy a klub helyiségében sem. Ezen botrányosan durva kifejezések nem használnak a mozgalomnak, sőt ártanak. Ezen rokonszenvezők ugy
„ .______magukra, haragítják a játékosokat
Temetése 2Xrétt\és a mtaikásókat is, hogy több e-ment V^tbe: Idhülfc testét a St lo-setben nem ítajHandók nézni játéko-
^sainkat Ilyen esetben természetes, hagyja, játékosok nem nagy kedvel játszanak, mert hisz a közönség hangrulatá befolyásolja a játékosokat : és hatással van az ambícióra.
A lelkesedésben sem szabad elragadtatni magunkat: mint pl. üsd agyon ,mert enm jól lőtt,az anyjának a ....és ehhez hasonlók, durvábbnál durvább kifejezések. Ehhez jön még a mult kritikája, hogy mit láttunk 6-10 évvel ezelőtt. Jobb lesz, ha. azzal jövünk, hogy a jelenben náveVJküszSböibetiak ki a hibákat ^ iivÁ '.tenni a sinltot M<wt már látjuk, hogy íáÉig^roasd volt"éa'ez legyen úcnxúaág aJtívS^ ben, hogy azokba a hibákba ne es-sOnkhele.-"' ' .
Aldknek i^incs kedűvük a játék-hozV'azoJc ne játezanak, adjanak alkalmat azoknak,-akik rajongnak a sportélet és magukévá teszik a ínun kás.kultnra fejlesztését Elfogadják szervezeteink alapszabályait és Mis tartják azt Akik ezt nem tartják be azok azervezeteinknek hátrányára vannak. A mi csapatunk egy fiatal, haladó csapat, az idősebbeknek nem szabad olyan kije-entéseket tenni, hogy "nnica nagy kedvünk doIgoSnl, mert ifjakkal ál-
Ez év augrusztus 5.-én fogja meg ünnepelni a macedón munkásság az 1903-as Elidens felkelésnek 31-ík évfordulóját.
A macedón; nép az 1903-as felkelésből gazdag tapasztálatokat szerzett. Ezt a népet nem tántori-totta meg a sok vereség, ami a papok és a földbirtokosok és a törők elnyomatás ellen folytatott harcaiban érte: hanem inkább erősödtek. A szabadságért horcoló mozgalmukat megerősítették. '
ötszáz éven keresztül voltak elnyomottjai a török uralkodó osztálynak. 1903-ban megkísérelte — magát felszabadítani az elnyomás alól.—- Azóta kisebb-nagyobb felkelések voltak, de mindeniket elfojtotta a macedón burzsoázia; Többizben a királyíház próbált u-
ralkodókat ültetni a nép nyakára, de ezt is mindig visszaverte a macedón munkásság. , A macedón munkások mindeh erőfeszítésének ellenére 1912-ben bele kényszeritették a Balkáni hábo-ruba, melynek az lett az éredinénye hogy Macedóniát feldarabolták: felosztották Bulgária, Szerbia és Gefrögórszág kőzött.Azóta a.macedóniai dolgozókat sókkal jobban el nyomják ezeknek a; nemssetdaiek á kizsákmányoló!, mint valaha Törökország;
A bulgár burzsoáziának niíndig az volt a célja, (mint a többi szagok bunsoáziájának.) hogy
niaíceión;; mümíáíák
>en a forradalmi
forradalmát Ezekl»n:a'fórrad!alrttí
.ha'rcókbah'á:vBelső';'B^
sfítórijot^
kasoknak és vezette a harcokat,a / ^.y^l^i
lunk szemben".. Több esetben vannak, akik'arra pályáznak, amikoi: az ellenfél fölényben van, hogy lerugdossa a játékosokat,^mi sokszor veszélyezteti a helyzetet A biróííijwnliw^^ anúthiztóagóínákiéiei
Egy mécB vol, fa multlton míkojr i ''Ba<k^ a félfdőtól badmgőst íktézett á kapiua/ mély. ha be nem is ment, de'előre 3 biztos gólt jelólt, kdszönfaetó a kapus ÜgyesBégén^^
az is, hogy nekünk az. egész szézón alatt nem volt kapusunk s igy a csapat több esetben elvesztette a kedvét az ellenfél pedig mfaaden al--kaimat felhasznált, hogy megszerezze a gól többséget
A klnli) tagsága mindezeken csak ugy fog tudni segíteni, ha ezeket a sport meeséket százszázalékíg támogatja .Ugyanakkor a montreali magyar munkásság széles tömeg^t^ nl
meg' kell'^mozgósítani^ ezen nemes munka támogatására. Ha nünden 'sport: kedvelőt, megnyerünk egész biztos ,hogy a támogatás nem ma-vadu el. % j'Eiáíez ifiéigfei j^^egy74í?iní*Mő:-í^
darabolja a nemzeteket és ezzel e- Bulgáriában és tölJW telkáiáálto?^ gyűtt szétforgácsolja annak harc? mokbán. A' macedón erejét 1923-bán a; bnígár burzsoázia megmutatta igazi arculatát:
cühka kőtelesséirtink^a
N<»künk a kötelességünk a . iatíata rendszer által nccára dobott
fjnmunkásokát:
logyiaz ______............^ _.............^ ^
ceresztül; IdneveljOk'áháboro^^^ : iasiámii^íélle^
1 atni. magunk mellé a jövő tói^^ dalom megteremtéséért, amelynek az itjús&g leaz az , irányitója és fénypontja.
" Fogjuiik-'a inunkáboz 'amig'nem késő. Késziteük elő áz ő^i 8zéz<^-ra'':C8oportunka^ráitó
ménv. bosry gvőztésen:foir Itíkírül- 'gkiiŰd'-: Sport pártoló. zStt,
mokbán. szervezet a fehér
;■.:■,;: Ma ■ minden wxaMai^wuM wuv*..«»««»-.^ jceitottíinun^^ fíOs*^ a macedón forradalmi szervezetek-' '"^ Itt Kanadában is meg van "Míwe-doniah Peoplé/Leag^ i cbt J vezet; ugy ra-biiJg^ mint a- kanadai burzsoázia, .^len. ; .IfHarcot'ioi
z^rJdazahadításáért és má:is har-
1
tani a "Macedónián Pepple- tea-gue". Kérjük a magyar munkásság; támogatását. A kirándulás főszó^' nokja lesz J.Boychák akifigstoni
bőrtönbőtv
'ffi'
99974