2. OLDAL
Sí
Hl
flíSS
IBTA: A. J.
; öt nap választ dl bennOnlcét' tóJLaz^dötől. antíbor a "MUNKÁS" hat^ÓldaJonJiat:hasábon kétszer fog hetenlcmtmegjelenni. A jelenlegi i-^<iőt«n ez az titolsó^^^to^ a nyolc jc>Idalon;: nyolc- hasábos laji? b^U <Nem szándéknnk ebben a nagyságbani^egmaradní íí^^^jpa Ion 6 hasáboó Icezdjűk, hogy aztán íbolsevíki>taktik6vali .biztóiJ^^ :kdha]adhassai& terjeded és fejlődésben élőre.)
Itt használjak aV^gyakoxlatban azt;rá-ii«lgári.;<zsidó)s^kö2^^ jobb a sfira krajcár, niint a ritka forint^'.,— Azt-alcarjtiki liogy a "MUNKÁS" gyorsabb iramltöi^l^ :tŐz5t{; 'energiával folytassa azt a 'szervező és agrtációs lamáU^íaí^ lyet. őt" évvel ezelőtt - ni^Icei»l|tt^j .Többet és jobbat'akarunk adni a-'mtuikáscÁm{^|l^ mnnkástársaink is többet: adnák a lapjuk: támbgátásá-Jobbat'fazért;:níert a magyar >Igözék;8zázai/A ezrei "sorakoznak jobban^mint bármikor, anyagi i'WifW?'"- támogatására. A mun-
^g^^iSkáííSt 10 ezrei adják megkoplalt ^'^'^'^^itttjeiket Össze azért hogy a Mun ' ^'Icás/ott^ te^ köpi ' zöttük s vezesise őket félszabadidá '' sí küzdelmükben. A munkásoik 10 ezreinek a sürü centjei azok; me-lyekxtöbbet jelentenék a forradalmi < munkásmozgalom; anyagi és erköl-^"*íí^5l|isi;;támog3tásáná!;:mint-éve1dtere^ előtt a £zázak dollárjai. Az adako-i'zők nagy*százaléka ma: már köte-lezettségböl ad a "MUNKAS'';nak, In de-még annál nagyobb köic^és8é|^ ' : érzésselvveszik-a munkástársafnk a gyüjtőivekets járják be a magyar lakta telepeket^ hogy lapjuk és moz: galmitk támogatására anyagiakat
^Jiozzanak össze.
Az adakozások és áldozatkész^ Bégek azt jelentik, hogy a "Mun-kátff nem egyének vagy-érdekcsoportok lapja, hanem :a magyar, de ugyanakkor a nemzetkőzi dolgod zők közös tulajdona. Ebben a tudat ban a lapszerkesztősége egyet ért ve: szervezeteinic központjával arra törekszik, hogy vissza adja a kanadai magyar dolgozók centjeinek az ellenértékét, forradalmi-elméleti tanításban és a praktikus fbrradalf mi építő munka magyarázásában; A mi lapunk azrét kér az olvasór táborától centeket, dollárokat, hogry íÚEOkat forradalmi elméletet, praktikus forradalmi mmíkát hirdető bé tfisorokká változtassa, mellyel a nyomorban vergődő munkásságot forradalmi harcokra sorakoztatja fel "a Tjyomort szülő rendszer megdöntésére és a proletariátus diktatúrájának a megalakítására.
Kétszer jelenünk meg A «MUNKAS"-ra a dolgozók fel szabadulási harcát szivükön viselő munkások fáradtságot nem ismerő munkával elvégezték az előmunkálatot',' öszehoztak közel ezerötszáz dollárt, lapunk kétszeri megjelente tési költségének a fedezésére. A ka nadai magyar munkások összeadták ezt az öszeget. A "Munkás" kia dóhivatala, a munkásosztály, közös tulajdonát képező centeket osztály tudatos munkásokhoz illően kezelte, a megtakarított ősszegnek az a-lapján a tervet kidolgt>zt3. melyet a szervezeteink országos konvenciója elfogadott ,de ez még nem min den: ez még csak a kezdet kezdete. AmJ ezekután következik az a kollektív munka sokkal nagyobb mérvű kiépitcse, a kétszer hetenkinti f?Muhkás"-ért. "Munkások, olvasók, szervezeteink
tagsága és mindannyian, akikhez á jut a "MUNKÁS", hozzátok szólunk, titeket kérünk s egyben' figyelmeztetünk! Kendezzétek soraitokat, készüljetek fel a "Munkás" kétszer betenkintí fogadására, az azzal járó munkálatok kőtelesség-
szeiü elvégzésére! Elvtársak, a for radalmi élcsapatba tartózta, mi a-kik zászlóvivői vagyunk a fozadal-mi eszmének, akik mindenkor elől jártunk a munkás - naggyá építésében, meg kell mutatnunk, hogy ez az' ugrásszerű változás ruganyosaa minden nagyobb rászkódtatások nél kül fog megtörténni! Munkáslevele zők, riporterek, kíkezideíg irtatok lapunknak, ti rátok is kettőzött munka: vár.Ha idáig egyszer vet^ tétek kezetekbe a ceruzát, vagy tollat, hogy a munkásmozgalomnak legjobban: megfelelő hírekkel, leve lekkel lássátok el a "Münkás"-t, a jövőben ezt'kétszer kell tenni. A kétszer hetenkinti Munkásnak magán ikell hordani a kérgeskezü magyar munkások betüvonásait, ki kell belőle érezni a kispolgári családok, félintellektuelek elégedetlenségét Írásokon keresztül: a kétszer hetenkinti "Munkás''-nak vissza kell tükrözaii a kanadai magyar munkásság, valamint a nemzetkőzi elnyomott népek életét, küzdelmeit és forradalmi akaratát. Ha a
"Munkás" ezeknek eleget tesz, híva tását teljesíteni fogja. Ha a lapterjesztők, munkáslevelezők, riporterek, az olvasó tábor öBSzefog a központi lapbizottsággal, eleget fog tenni a "Mukás" azoknak a feladatoknak, melyek ma még megoldás ra várnak —, el fogja vezetni a ma gyar dolgozókat a forradalom göröngyös utján oda, ahová a világ egyhatodán az orosz munkások elju tottak .
'mm
Feleletek az aogosztiui 9-ikl3p8zá-fl>Mankanélkűli mozgalmat kell épi-
( Driftwoodi jelentés)
Az Észak-Ontario: és Nyugat--Québec; erdőmunkásainak uniója á a ■ \ Liunber; WorkersMndustrial íUnion kerületi konferenciát tartott július 3l; és augusztus: 1.-én Anconyiíl^üí
Ont-ban.
, -A konferencián jelen volt 5 köz-
i^íí'tl;' " pontja volt:,beszámolni a tagszer;; ^SiilSliés'íeiredményéről. A mult évihez i^lMvÍMónyitva óriási emelkedést mu-
a: jelentés. A: mult évben volt ^^^iMmW-M0rW-hak 13 lokálja, 450 tag-^'X? gal, most van 29 lokál 4.000 tag-
ija ' gal. Ez azt mutatja, hogy az erdő
;^j-'f * ~ ■ ,niint harcos szervezetet, amely ' ' megalkuvást nem ismerve-harcolja
r ' munkások elismerték a fenti uniót,
''l r' munkásság követelései melett és
lcözdmultban;14^sztí^jlari|^^ zetett le, amelyből 9 a munkások győzelmével végződött; Ő'.elbukott. ^,^_,_^^..^.^..,,,'M0^^<»M delegátusok kihaiig-^ súlyozták, hogy az utóbbi időben
"^"-^' hanyatlás mutatkozik egyes loká-í ^ . - lóknál, amit ők saját hibájuknak' i^ájdonitanak, mivel nem tartot4-
tak^eléggé szoros kapcsolatot azok kai. Ugyanakkor Idhangsulyozzáíc;
ezen hibák csak azért történr nek meg. mert a K. P. nem;, ren^ a szervezet tagságához '^-y ^' ' mérten elegendő szervező erővel. A ' konvenció lesz hivatva, hogy ezéke^ a hibákon orvosoljon. Szervező;: a--
lapot teremfenLamiből á~8Z6rvez6-^ szesülnok, okot ad a szervezkedés-. - ket támogatni lehessen a munka- re. —• ők hiszik, hogy jő munkát
'^íjukban. :,JÍ;A K. P. delgátusai a konferencia elé terjesztik, hogy a mult évi sztrájkokból kifolyólag a LWIU-nak $1.000 tartozása van különbö-zŐ^v üzletekbe, amit haladéktalanul meg kel fizetni, mivel az erdőmunkások alacsony bére miatt egy u-jabb sztrájknak nézünk elébe.
A-delegátak tudomásul vettéjc, a K.^ P .ezen bejelentését és abban álladoptak meg. hogy ezen összeg rendezésére országos gyűjtést fogunk indítani.
Sí A • gyülésveze az elhangzottak után felteszi a kérdést az uj K. P. bizottság választására. Többszöri hozzászólás után a konferencia abban: álapodott meg, hogy miután a; központi elvtársak régebben gya korolják a K. P. munkákat, ugy csak;'kibővítésről lehet szó. amit a kerületi szervező munka tesz szükségessé. Erre amunkára meg lett választva két francia munkás, a-kiknek kötelessége a környékbeli tmiókat meglátogatni és építő munkát végezni.
Az ^újonnan megválasztott szervezetők kérik a központi bizottságát, hogy csináljanak fénykép felvételeket a megszervezett kempekróljhogy a szervezetlen québeci francia munkásoknak mint követendő péládt fel tudjanak mutatni; A két szervező jelentése szerint a québeci erdőmunkások nagyon sokan a lovaikkal laknak egy fedél alatt; a bánásmód amiben ré-
PIONEER SAROK
- TORONTO PIONEERS PBE-SENT BANNER TO YOÜTK CONGRESS AGAINST WAR AND FASCISM
: j Duríng the Opening Sessions of
'S^'''- ■ théYouth Congress on Saturday
gr-w^^^fimtiags''^ the Congress and in-the _ name of the Young Pioneers-^ of ^ Canada pledged themselves to help ^ the congress carry on a real fight
i5J«^5¥sí'|íagÍB^üs^^ and fascism. The délfr;. igiilitgaAio^ Pioneers was énöiusiasti-
TORONTO. —^Some real anti-work was canáed out by a of older Pioneers; >who dia-; ISiSliiliítiíifct^ a leaflet calling upon the
are,at present in thís; the^Canadian' Corps ehdorséíthe Yoű|b^<^^ í-||gress againBt,,War" and Fa&6ifflit^ and.'helpv'tiiem carry on a' fight V '^í^4nst,these two dangers. Several lHiÉf/ihc Pioneers had their leaílets Jl^láken-away .from them %:;.™e ' ''police and on? of the children vrns " íuid; pushed: abont by the
ont. Ih' tfais very concrete way. the
vyíwiüi; and>ádults ín a real deter-?' > - itónéd^strngklc against ^r and
FÓRWARD TO RAISING 5,-
10,000 pennies. We fínd that the quöta has been set for. 5.000 pennies; >However,thisdoes.notmean that. we cannot go past quota;: But first, lets to work and rise the 5,000 pennies. Labels are ready' to put on your boxes so if you'want one, please write in to Box 714, National Children's Coun-cil:and get a label and start at once to cbllect those pennies.
ALWAYS READY
}. '.'.^ -'o'^■■y.-''.-. :■■
AííOurnew business manager.comr rade >Watts has asked that: we put in:thisínotícevaboutour magaziné. There:has been:lotsofcomplaints from' many of our subscribers and they: were justifed complaints v tooj that they haven't received copies of ALWAYS READY, , or they received it very late. : Our new business manager has' promised to. end all this Confusíon.: but of c'ourse every one of US must help her. If you do not get your magaziné, or if you knów a subscriber i who doesn't re-cáve his or her copy. just grab a péncil'^ and ^ immediately to
ALWAYS READY. Box 714. Toronto andlet'ushave all the details It is only ín"thi3 way will we be able to straighten; out all: complaints and : make : our magaziné: run smoothly.
NOW ALTOGETHER PIONEERS LÉTS LE ARN THIS
fognak közöttük végezni.
A kempek delegátusai jelentik., hogy a téli fizetések a favágásért $1.75 — $2.00 cordonként, ami nagyon alacsony a mai élelmiszer á-rakkal szemben.
Ezen jelentések folytán a konvenció jónak látja egy fizetést meg határozó konferenciát összehívnia A központi bizottság szept. 2.-ára lett utasítva, hogy össze hívja a konferenciát.
A konvenció hosszas vita után a K. P. adminisztrációval kapcsolatban. Mivel a tagság szaporodik a központi adminisztráció is megkétszereződött, az alacsony tagsági díj jak nem fedezik a költségeket. Kéri a konferenciát .hogy intézkedjenek ebben az ügyben.
A konvenció hosszas viat után a következőket határozta erre vonatkozólag: A tagsági díj megmarad a régi alapon. A beállási dijjat fel emeljük 26 centről 50-re. Minden évben kétszer az adminisztráció fedezésére 50 centes rendkívüli bélye get adjon ki a központ, amit kötelező, hogy minden tag megvegyen, így biztosítva lesz a kiadások fedezése. Ezen határozatot az országos konvenció lesz hivatva el dönteni, amely meg lesz tartva aug. 25.-én Port Arthurban, ahova a konvenció 10 delegátust választott. A uniók is kötelesek' küldeni 15 de^ legátust ebből a kerületből.
A háború- és fascista-ellenes kongresszusra két-delegátus volt választva, akik képvisel%ezt a kerületet.
A központ'ajánlatot tesz. hogy a LWIU küldjön két delegátust a Szovjet Unióba ,akik ha ■vissza jön nek, kötelesek lesznek beszámolni az ott látott és tapasztalt dolgokról minden lokálnak. Ezen delegátusok megválasztására az országos konvenció lesz hivatva.
Mielőtt a konvenció befejezést nyert volna, az üdvözletek és tiltakozások egész sora lett elfogadva, ugy a belr. mint külföldi vezéreink kiszabadításáért
Végül a konvenció üdvözletét kül di a világ összmunkásságának. .
Egy driftwoódi ddegátus.
mánkban: megjelent ellenőrző kérdésekre,
1) A k?nf"fffi kommunista párt főbb stratégiai pontjai: megnyerni a dolgozók széles rétegeit a k.: p^ támogatására. Azon lenni, hogy a tömegek vezetői ismerjék el a k. p.-ot; Üzemek, bányák, valamint az összes^szállitó munkások megszervezése. A Szovjet Unió védelme, stb. stb.
2) A Kommunista Párt a taktika ját ugy határozza meg, hogy a hely zetet i odaadóan tanulmányozza, mérlegeli és át vizsgálja óvatosan az osztályerőiászonyokat s azoknak alapján mindent a munkásosztály felszabadulásának az érdekében cse ekszík.—
3.) A kommunista párt : azért nem engedi meg a részletkövetelésekért folyó harc elvetését, mert e-zeken a részletkövetelésekért folyó harcokon keresztül meg lehet nyer ni a munkások tömegeit a forradal mi munkásmozgalomnak, mely nagyban ^engiti a burzsoáziát: valamint a p, tisztában van azzal is, hogy. a gazdasági harcok po-: litikai harcokat hordanak magjukba.
4) Az egrységfront akció fontossága az, hogy azokon keresztül el jutunk a tőlünk távol álló munkás, főldmives és kispolgári tömegekhez, akiket ha behozunk egységfrontba segítenek a forradalmi munkásoknak harcaikban, mellyé szintén csak gyeng^itik a burzsoáziát és ^mágát az államhatalmat is.
Magyarázatok a. következő kérdésekhez.
Annak idején a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsági ülésén meg lett állapítva, a részleges kapitalista stabilizáció befejeződött. MI VOLT A KAPITALISTA STABILIZÁCIÓ? Azt hisszük, hogy ez a kérdés minden" tudnivá-gyó munkást érdekel. Erre a kérdésre csak dióhéjjben fo gunk válaszolni, .mert a lapunk hasábjain már többször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. ,Kapitalista stbizlizácíónak nevezzük azt az i-dőszakot. amikor a kapitalista országok .külső és belső politikai és gazdasági egyensúlya . (valamennyi időre) helyre áll, egyes esetekben egryik-másik iparágban még fejlődés és emelkedés - is mutatkozik. 1913-14rben": szintén nem volt meg az egyensúly a kapitalista országok kőzöttVálság, zür-zavar,majd ezeket követte; a 'világháború. >A vi lágháborut még; nagyobb zür-zavar tetőzte be.í A-világ egyhatodán pro letárdiktatura - lett, melyet ^egész E, urópát- végig szágfuldó forradalmi hullámvkövetett; mely-még jobban felboritotta a kapitalizmus egyensúlyát. Ennek a;itetejébe- még oda került a rabló, győztes kapitalista országok osztozkodása' a zsákmány felett. Ezek az ellentétek és forradalmi hullámok 'részben megszűntek az. 1922-23-as években az által, hogy a rablók megegyeztek a piacok felosztásán, a forradalmi munkásságot részben kezdték -visz-sza szorítani, hova-tovább létrejött a részleges kapitalista stbilizácíó. Ez tartott; 1929-igi Vonatkozik ez Kanadára is;
Öné (rw<> left^
IVe are the young fighters, ' IVhose battle flag is red, ;We are the youg fighters, We're marching ri'ght a head, hey! One two left foot. one two left foot, We^re in the dass stmggle. We have no dread or doubt, We*re ta thé claáT ietragglei
ROSECAFE :;
a: magryarok; találkozó helye* l NYITVA ÉJJEL, S NAPPAL,
263 COLLEGE 8T. TOBONTO!
DR. N. LANDIS
A. Független Betegsegélyző Szövetség 12.-ik osztályának hi-^ vatalos: orvosa. Kéri a -magyar munkásság támogatását. Telefon: WAwriey 6566. Lakás cim: 387 Dundas St. W. ^ TORONXa ONT. ,
öt éve tart a gazdasági krízis a kapitalista országokban, azóta nincs meg az i egyensúly: A: kapitalisták a .krízist: ugy íK^ mint a
többi országokban igyekeznek áthidalni. Hogyan ? Ugy, hogy minden: terhet a munkások vállaira i-gyekszík rakni: vágja a még munkában levő munkások bérét. Ha a munkások a krízis okozta nyomort terhet neni akarják 'viselni és szer vezetten le; akarják magukról dob-, ni, a legkegyetlenebb terrort alkalmazzák a munkások ellen. Hle-; galitásba szőritják azt a pártot, a-mely; meri a munkásokat a nyomor eUen szervezni.! Hogy a krízist meg, ússzák, háborúra készülnek, melyre szisztematikusan próbálják a munkásokat Ismét felkészíteni.
A fentieket.; melyeket egy pár vázlatban adunk az olvasók elé, é-lesen át kell gondolni és kapunk eg^ nagy és tiszta képet. Ha ezek ellen küzdünk;; bele kell kapcsolódnunk a munkásokat legjobban érintő szükségleteikért.folyó harcokba; Ez ma, a; munkanélküli ; kérdés.
tenünk azokon a súlyos sérelmeken keresztül, melyek a munkásokat napról-napra érik: segély, lakás, gáz, -víz .társadalmi biztosítás stb. Be kell menni a neakdó által kontrolált szervezetekbe is megmagyarázni ott azokat a tévedéseket^ melyben ők éln^a meg;nyemi őket a mi eszménknek, hogy, ezeken keresztül a kommunisták bele legyenek gyökerezve a tömegekbe. Ezek be a harcokba: be kell vonunk a falusi dolgozókat és a föLdmüveseket is, mert őket éppen ugy érinti a kapitalista rendszer okozta nyomor mint az ipari. proletáríátost. Hogy mennyire sújtja a krizis a szegény farmereket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy; a farmerek tömegesen hagyják ott a, farmjukat, vagy ha nem, ugy akkor a végrehajtók csendőrök segítségével tá-volitják el őket farmjaikról. A farmereket meg lehet szervezni erre a harcra, csak'helyes módszerrel kell megközelíteni, őket. . Fel kell tárni azok sérelmeinek okait, vezetni őket követeléseik kiharcolása nál a helyes uton;
OLVASNIVALÓ A MAGYARÁZAT ÉS A "MUNKAS"-BAN MEG JELENT CIKKEK, melyek a kapi alísta stabilizáció végével foglalkozik.
Felhívjunk olvasóink, valamint mindazok figyelmét, akik az iskolát figyelemmel kisérik, hogy ennek a tantárgynak az alant feltett néhány kérdéssel vége, éppen ezért itt egyidejűleg megadjuk a kérdésekre a feleleteket is. A következő lap számunkban uj tantárgyat kezdünk a szakszervezetek kérdését s majd az azt követő számban pedig Marx Gazadság Tanából közlünk iskola formában. (Kétszer jelenik meg he tenkint a "MUNKÁS", egyik számában az első, a második számában pedig a másik tantárgy lesz közölve.)
őrült szegénység jár minden felé, ínség mindenütt. Fekete szűkség azok részéie.akfk a világ raktárait megtöltötték. Gyermekek zsákokba öltözve. Férfiak és nők nmgyokban
Az iskolák bezárva. Kiközösítései^ elűzések, árverések, hitelezőtörvény hozások, rendőr erőszak. Politikai ravaszságok. Végtden aggodalom és igénybe nem vett munka. Amint az idő halad, ezen "dolgok őrölik fel jobban és jobban a nu létünket. És harcolni ezen állapottal, mi kir küldöttek, kik megrjelentűnk reginai dolgozó farmerek ezen eryülésen július 4,: 5 és 6-án, megegyezünk az egyesült: tevékenység szükséges ségén a mi otthonunk megvédése és létfenntartásunk megkönnyitése ér dekében.
Mindkét kanadai kormány, fede-rális és pro'vincíális.i>árt, tekintet nélkül a'fiagyűzletek érdékeit védelmezik a földet megmunkáló mun kás rovására; A ;segrély a végfte lenségig levágva. Törvényhozások kényszeritve vannak a financiális cápák -védelmezésére, akik a farmerekmunkáján élnek. A &rmerek teljes bevétele 'terményei eladásából a. két-harmadával zuhant
^neaze^i, LitvaUási vag>' éíztíiaeink SiEO. A MüNKAk i>n^7-<^
; A monoptJizálók és tn^^
^:;íajmi innnkások egyS^ mei^atat^^városi^^^ gyesidye haicdnnk és^S?^ a terményeink magas aJacspnyább arákért a munkások részére. Alaci
árat; teremtünk áz által >ási^>a; közbenjáró fi^f
növelni; fogja áSfa^ piacát-Nekünk farm ^.^S^l
ezzel, vagy; azzal a szervezettel v^ó különbözőségének dacáza is; Egyesülnünk kell azon az a-lapon Jiogy mink függünk a saját munkánkon függetlenül azokt^, a-: jdk mások munkája által élnek, : Ez az Országos Konferencia öt tartományba -való dolgozó farmerek képvisdetében ez okáért felhív minden ilyennemű £armert minden tartományból, hogy tömörüljenek egy cs^ekvő bizottságba otthonaik megvédése érdekében, elegendő relief követelésért a szük^ödők ré szere, követelni: a kamatok és tőkék erőszakos behajtásának végetvetését azokon, akik képtelenek adós-fágaikat rende23iiXegfóbb ídeje.eze ket:megtenni. A kapitalista:-kormányzás által; nem szabad magrun-
ELLENÖRZö KÉRDÉSEK és FELELETEK:
Milyen módszert használnak, az imperialistáki-; hogy keresztül úszhassak a'krizist?í;
Vágják a még .munkában levő munkások béreit és minden terhet a munkások vállaira akarnak rakni, fascista diktatúrát léptetnek, é^ letbé, a tkommunista pártot a föld alá szőritják'és háborúra készülnek, különösen a- Szovjet Unió ellen.,.. ; V. , • :, -'. .,v 2. Hogyan , kell munkanélküli mozgalmat épiteni ?
Minden, a munkanélkülieket é-ríntő sérelmeken keresztül. (Segély lakáSfvVilany, gáz, víz. társadalmi biztosítás stb., stb.);'
3; Mi a kommunisták feladata a falusi dolgozókkal szemben.?
Feladata a falusi dolgozó, földműves szegények sérelmeinek okát' feltárni és vezetni azokat minden napos harcaikban, a harcokon ke^ resztül megnyerni ajíkommunista párt támogatására és az osztály-harcra. ■■ ■■~y 4. Miért kell a kommunistáknak: a rekcíós szervezetekben dolgozni ?
Azért, hogy megrvilágítsuk az ott lévő mtmkásoknak azt a téves u-^ tat;: ^amelyen haladnak: és; leleplez-: zük a reakciós v^etők gazságait.: valamint azért, hogy : megnyerjük őket: a mi eszménkn^ és. forradalmi útra vezetssűk a szervezetet. ; A KÖZÖLT TANTÁRGYNAK VÉGE.
le, mégis a hitelezők és, azok kor-^ mánya kényszeritik a farmert adós ságaik kifizetésére. Férfiak és nők.' akik szorgalmas és fáradságos mun kájukkái a földet termékennyé és hasznavehetővé tették, ki vannak közösitve a semmit tevők által, és bérlőkké fokozták őket vagy pedig a városban élő munkanélküliek mii lióít szaporitották velük. Mig az élelem annyira bőségben van, hogy a magas árak fenntartása érdekében meg kell semmisitníűk azt. addig a városban élő legtöbb munkás az Ínség szélén áll.
A dolgozó farmerek türelmesek. Mi bizalmunkat helyeztük a farmszervezetben, amely kímodottan cső döt mondott szembe nézni a helyzettel, vezetői ellenünk törekvők lettek, képviselvén egy néhány jómódú farmert inkább, mint a szenvedő tömeget, ök elmidasztot-ták a szárazságban sinylődő.-farme rek segítségét, ök' elmulasztották megállítani a truck és g^yűmölcs far merek bűnös érdekű nyomoztatá-sát a kannázó társaságok által, ök elmulasztották meg^akadályozni a termelők kizsákmányolását a nagy tej trustok által.
Az állapota, a mi feleségeinknek és gyermekeinknek, ami fejlődő fiainknak és leányainknak, akik viselik a kapítaUsta rendszer által o-kozott nehézségek lökéseit, mind-anyíiinkat kétségbe ejt. A rendes orvosi kezelés és ruházkodás és ísko láztatás hiánya okoz borzasztó szenvedést a farmokon levő nőknek, ifjaknak és gyermekeknek. Ezeket pedig mindet tetézi Kanada ímpe ríalistáinak háborús; készülődései és készülnek felszerszámozní a dolgozó osztály fiait ágyúikhoz.
Pillanatnyi xefórmálás. felfújás .és más kenö-fenő orvosságai a kapitalista politikusokat rajtmik nem segítenek. A; mi iáyomorusá-gunktövében ott fekszik a saját tu
lajdon: jog és a kevesek. kormányzatai akiket gemmi^ sem áUithat meg kamatjaikat behúzni és kölcsöneiket behajtani, tekíntetnakül hogy mily szenvedéseket okoznak behajtási politikájukkal. :. A:dolgozó;farmerek kezdik már megérteni, hogy az előbb említett pártok,;akármínek;ís nevezzék magukat,- nem állanak a mi gazdasági ügyeink érddcében.: Most már kezd jük: megérteni a régi ig^azságot, hogy csupán mi,a dolgozó farmerek fogunk és kell tennünk saját érdekünkben és hogy nekünk egyesülni k^ minden i politikai nézeteink,
JUBILEUMI ÜDVÖZLETEK
FINOM LEVELES CIGARETTA ÉS PIPADOHÁNY. 1. oszt. 30c^ 2. oszt
25fi; gyenge pipadohány 15c fontj^
A szálitási kSIts^t á
ANTON SZELEI
Box 430. HARROW, ORT.
• li' M»" Cj' C, . Orvvs és fwb«8B . QfiEiee Ph. 4356. Bea. 2935,. No 2^ HopUna Bloek.
Cor. 20Qi St. W & Ave. A.
FELELÉT A WAYNE-I OSZTÁLY KÉRDÉSÉRE
A kibukott Brownlee és korma nya nem a * CCF progrram jávai került a polcra, hanem az UFof. A (United Farmers ofAlbertai--E-' gyesült Albertai Farmerek) prog-ramjávaL r: Az albertai kormány a CCF po^ litika befolyása alatt áll és viszontJ Az albertai farmer párt (UP of A) lecsatlakozott szervezete ; a .; CCF mozgalomnak.; Az albertai farmer párt és a <X!P között csak az a k^^ lönbség ,hogy nem teljesen egryfor-ma: módszerekkel csapja be a. sze-gényfannereket és a.mimkásokat Mindkét pártnak a burzsoá érdekék a célja.
RÓMA. Augusztus. — Katonai összeesküvésre jött^ rá a fasds-; ták. eből kifolyólag azntán 29 ember került a sötét börtönökbe. Ez
...........kezdete a; nagybW dő^^
goknak. A nép ellenségei vesztik
NACMINE ALTA.
S. Orbán 25c A Bodor 15c. S. Gíömöri 15c. A Dom 15c. M. Náhr 15c. Mátyás Nahr 15c. Si Juhász 15c. Jóe Bodor 15c. P: Munkácsi 15c. L. Deák 15c. S; Szainel 15c. B. Docza 15c. K. Simon 16c.
WINDSOR
Vas János 25c. Steve Gáli 15c. A. Béres 15c. John Szabó 25c. John Antal 10c Július Nagy 10c. Andy Vencel 5c.' Frank Gyurcsik 5c. Simon Vaskó 10c Lajos Gyurcsik 10c P. Dudás 10c. Geo. Zemnicki 10c. Fecske Július 25c Joe Gazdik 10c. Louis Koska 10c Bársony 5c. Steve Téglás 25c. John Fejes 25c
TORONTO
P. Stertz 25c H.~S. 25c. W. Tighnann 25c S. Sipos 15c. Martin Császár 25c Hajesz 15c Mr. Newmann 25c''H. Burpee 25c. " 25c Mrs: Blas-$1.00 Jos Blaskó $1.00. (Os-hawa) 15c
MONTREAL
F. Lepp 5c John Hegedűs 15c. Jakab Istv^ 15c. Nagy János 15c. Lak Loire lOc Alajos Ko-
lany 25c. Louis Weisz 25c Sza bó Dezső 25c. János Katona 50c. G. K. 25c Lőrincz V. Ko-vács-25c. Alex Balogh 25c Jóe Vas 15c. N. N. 15c SréterlOc Viktor 10c Sándor Kertész
10c John Metli 25c Kun La jos 15c Kovács József 15c. Bemhard- Kunz 15c Olvashatatlan 25c Sidló József 15c
WINNIPEG
J. Koronyi 25c. M. Gusen 25c. Krausz 25c S. Walch 25c D; Bognár I5c. Z. Dukai 15c W. Horváth 15c S. Molnár 15c T. Clem 15c Andy Papko 15c. Joe Belan 25c. Bili Demeter 25c. Steve Gurlach 15c. János Lina 15c. Mik Bradács 15c
kat a mocsárba hajtatni.
A farmer organizáció minden fé-i le tagjai ésazokis, akik semmifélé szervezethez nem tartoznak, azon-, nál gyűljenek össze és alakítsanak^ cselekvő bizottságokat, hogy határozzanak azon.hogy a megélhetősé-í gi viszonyaink ellen irányuló támadásokat meggátolhassák és jobb dolgokat biztosítsanak. részükre; A múltban már bebizonyult, hogy. mennyit : lehet tenni az egyesülyt tettekkel. Alberta. Myriamban a szállítás meg^tagadása sztrájkjávíd egy bűnös fokú rendszer lett megállítva. Manitoba, Arborgban egy ellen íűcciós helyhatósági bíró lemondásra volt kényszerítve a híva-; tal ajtóján^ össze gyülekezett farmerek által. Felszabadulás az ;adó-: végrehajtás alól 100%-al csökkent az elkeseredett farmerek és azok fe; leségeík és fiaik tiltakozása által. A tömeg ellenszegülése és bojkott ja megakadályozta adó és végrréha, tási árveréseket és birtokból- való kíközösitéseket. míg minden- más módszer elégtelennek bizonyult addig a harcoló felvonulások és Mkűl döttségek magasabb segélyt biztosítottak. Egyéni munkálkodások hasztalanok az uralkodó osztály-lyal. Csupán a dolgozó farmerek e-gyesülésében rejlik a valódi erő.
Tekintettel a földmivelés sok á-gazatára és a.sok változatú;problémáira, melyek ezekből Memelked nek, a helyi működés ezen mozgalr mak kezdő pontja.. De még többre is van szükség— minden tartományban élő dolgozó ' farmerek szükségének kielégítésére tekintet nélkül arra, hogy mit termelnek.
össze keU tartanunk ugTTzI mint nömk érdekében egy j-^^^
Lajos Dancs 15c. G. Deák 15c. Magyar József 15c S. Panlen-ka 25c Mrs. Pazijik 15c Ned Schwartz 15c. Bohm Tanús 15c Stemich 15c
KELOWNA B. C. '
S. KabeUa 15c J. Bower 15c
J. Márk 25c C. L D. L. 25c 3^ ^ eviCTION íS A TOR-A. Duzsilz 15c J. Heneni 25c. CELOSURE ^LLEN. Harcolni fo.
A helyL mozgalmak pedig hassanak oda, hog^y legyenek összekötve egy országosan / működő' szervezettel. : Végül pedig, hogy egy ellenszegülést lehessen hozni: a szövetségi kor mány ellen. Az emiitett konferencia felhív minden' leszegényedett farmert, hogy. tömörüljenek a köveid kező fontos követelmények köré:
A KÖVETELESEK; A KÖVETKEZŐK:
1) kíJSZPÉNZBENI SEGÉLY. Követelünk azonnali ikészpénzbeni segélyt: minden tönkrement farmer részére, hogy élhessen és termelést folytathasson.
Követelünk a kormánytól magot, élelmet. - reperációt stb. minden érdek és ellenszolgáltatás nélkül. Követőjük a gyűjtőkbe, raktárakba és farmokon' levői-táplálék fölösleget a nyomorban levő farmerek és mun kanélkűlíek között a munkások által megválasztott bizottságon keresztül ki osztani. Követeljük; a kormánytól. hogy biztosítson egy kilenc hónapos tanídőt minden ellemi ískoljában, .az iskolák nem további bezárását, ingyen tankönyveiket, díjmentes szállítását a tanulóknak az iskolába, nem túlzsúfolt iskolákal^ uj iskolák építését ott ahol a szűkség megkivánja,-ingyenes meleg ebédet, 'díjtalan; ta-. nitást az éllemi és magas iskolákon és akármely kívánt egyetemen keresztül. Amennyiben a helyi alap ezt nem- kéi>es dbrrni ugy az men jen az áUam költségére.
2) MINDENFÉLE ADŐSA(M)K ERŐSZAKOS BEHAJTÁSA EL-LEN^;,Mirgnrakoroljnk'a tömeg;ellenállást az adósságok, zálogkölcsönök, adó és házbér hátralékok, vetőmag éselelem kölcsönök a leszegényiedett farmerektől való erőszakos behajtása ellen.
Nem akarjtík tovább, hogy gyermekeink szájából kivegyék a kenyeret és odaadják; a - gazdag hí telezőknek: Az adósságok ;-meghosz szaütása ,biztositva lesz' a farmerek együttes m^tag^adásán ceresztül .és ellenszegülünk, hogy valakit a birtokából ^ki-. közösítsenek. Moratóriumok nekünk nem adnak elég;biztosátékot; viszafizetési tervezetek.. olyan mint a •^farmers' Creditor Arran-gements Act^. nem segítenek a far merdE tömegein; hajlii^atások bi-zonyuhiak a legjobb tőrnek méllyel a haszon szedők több hasznot csa varnak ki bdőlűidc
melyből meg lehet élnL
5. > ADÓ SEGÉLYT: KSvetdíl hogy a tönkrement fanneB*?? tesek Jegyének az hogy minden más farmer; adója nagyon litva.
Zálog-kölcsön, vasút, és bizbJ társaságok, gazdag ú^^é bankok képesek és tudnak sabb adót fizetni azért, hogfZi oldják a segély módját és valSi könnyítsék a szegények adó3j A tartományi és szövetségi W nyok részvényesei fizetései mínS) díg.meg legyen szüntetve, n>i1 szegények követelményei ninS rendezve. A leszegényedett fij rek tulajdona elárverezésén^ get kell vetni.
6. ) A HASZONBÉREK lESZif LITASAT: Követeljük aoT^
készpénz és terménybcli baata^ rek maradandóan legyenek stüa. va. ^
, A bérbeadás növekszik. A merek nagy százaléka vesziöri földjét. A bérlő farmerek a la-mer lakosság kőzött a I^' használtabb elemek. Csupán a ségben élő tulajdonosok és farmerek helyi bizottsága egyesüt egyezménye által lehet a fannii bérletét meghatározni.
HOGYAN NYERHETJÜK KÖVETELMÉNYEINKET^
Németh 15c Szabó János 15c Duamozky Illés 15c Vái^ Jó-zsef 15c L^ Ste ye
banka 15c Bieo Sz. 25c Bődi Balázs 25c Penczu Tó-
Faragó Béla 25c John PappI 15c Kelöwnai figyelő 25c
HAMILTON—Kiss István 50c
KITCHENER
Klein János 25c Éckeítt János 25c StribelBéla 25*. Lieb Tamás 25c Scherrer Antal 25c
. ONTARIO! KÉVÉIÉ ■ ÜDVÖZLETEK
gunk' a megfosztott farmerek és farmi ^esaláddk kikoz&itése és kizárása dien.'
Kidobott és kiközösített farmerek vissza kell legyenek állítva ott-
;hon^^
hoz igazolva iran .az -évefk fáradságos munkájával, és mí ÍFenn tartjuk ezen jogaiiűcat akármely kizsákmá-
*~"'''''*e|.''
Követelményeinket csupán tg uton nyerhetjük el és ez pe%| ránk and file dolgozó farmerek ^ zös akciója 'által. Tekintet ii| kül a politikai és vallási Maié gekre.: mi egyesülhetünk egy oiíí teljes mozgalomban a fenti iöiít^^ menyeink kivívásáért. FelhiVEÍ minden kizsákmányolt fannertmí den-heljrröl az egész Bi egy közös küzdelemre a kében. Menjenek a farméi gjiiléseíre níegvitatni jöjjetek-össze amennjden csak tm^ tok és emeljétek ki követdéstítdít olyan kérdések körül mintádéi dósságok, segély stb.
Amint a helyi közdebneik nek és a helyi bizottságok csád^ vésre be vannak állítva. Bssxe ■grunk hívni egy szélesebb körügjtj lést bevonva a helyi, tartományiá; szövetsége -bizottságokat az Oisi gosan'működő Akció bízottság «■ zetésével egy országos akció mepi ditására. Ezek az akcíó^izptís^; sorainkból lesznek megv4liiitv»| nekünk-lesznek felelősek és noii; bankoknak^ ^kormányoknak vagj.l gazdag farmerek testületénet;
Felhivjuk a dolgozó íannes-; igen helyes akció a segély ków^ lésre a helyi, és tartományi hatósi:; goktól ugyanakkor követelni a *■[ dó leszállítását és megállítani a*: dó- és tartozások erőszakos bdíjt tását.' Demonstrációk a hdyí tó tóságoknál, harcos ellenállása » szegény farmerek birtokaitól nS megfosztásának.
Akárki, aki reá költözik Jff: farmra, melyről a farmert dőitft ugy nézzetek rá mint a rühre é mint 'egy- ■ nem.: kívánatos áeostM^ őszinte farmerek között.
Felhivjuk a dolgozó fannf ket, hogy tömörüljenek a íöldfflií?-lőés ipari munkásokkal egy 1^ akcióba, olyan: mint demonsbáoS tiltakozó; és éhségmarsokbaa lyek vezessenek egy országos mozduláshoz a munkásoszfly kében.
AZ IFJÜSAG FELSZABABlTiSi
A famu ifjúság küzdeleniie»| lő felsorakoztatása, mert as 5^1 veteléseat egy általános k5wtá»| a dolgozó:farmerek tömegóne
élni^valő jogért; minthogy »' élhetősége fiokaknák a farmi 1 ság közűi,: egyenesen az ő helyzetét^ függ.
Azolk a követelések. "Tettre ffivásban'^ ez a ko elfogadót^ érint minden farmert éff következteiésképen*| fiaik és leányaik éppen vgí*
Mtt Mi-harcoluiűc-elhatározással
minden'árverezésekké és Idűzések-
tásos egyesűit akciót a tönkrement lármerdc btt^
a jelenlegi krízist mint a farmerek '
Ezen a konferencián tározatokat az: ifju ge elé keU vinni és meg tetni velük; Különösen í gy elmüket az ingyenes ol vos2kezelé3.;é8 követelésekre. Minden be kai vonni az F^'^"^ ^
lőni.
ahol az üják' proi m^gtáiigyál
Aléniá;
lekötéséért különleges J nidc a tevékenyeégnek I ve (nevdési, társas és j
mi
m
^ .....;!3át:Jii5|:SÍr , :"|ííf í ^