G
mm
^monopolizálok és fan^l • meg keU támadni a vS*l innimnnkások egyesfilti^M áltaL A városi siUveharcolunk ésaSSI
sonyabb árakért a W*l
i árat teremtünk az áltd juk a közbenjáró figjSl y társaságok osztaS*íl Blní fogja a fenni tenaSt át..Nekünk farm mmikSl •e keU tartanunk ugTT^i t nőink érdekében e^f^B Srböl meg lehet élnL
X ADÓ SEGÉLYT: jr a tönkrement farmig k Jegyének az adózástól % y minden más kiisákoLí ler adój^ nagyon legyíaj^
Uog-kölcsőn. vasút, és biihöii asagok. gazdag farmei^^l £ok képesek és tudnak njJÍ
> adót fizetni azért, hogy^J ik a segély módját és valiSI lyitsék a ezegények adót^tól irtományi és szövetségi w| : részvényesei fizetései miaMI meg legyen szüntetve, n>i ények követelményei nincs^l ezyey A leszegényedett fíitel tulajdona elárverezésén^^ keU vetnL
> A HASZONBÉREK LESZeI ISAT: Követeijak art, - ^,1
pénz és terménybcli hasBaili,| maradandóan legyenek 8tíis|i|
bérbeadás növekszik A jé: ík nagy százaléka veszíti di ét. A bérlő farmerek á In. -ü
lakosság között a I^' náltabb elemek. Csupán ájg en élő tulajdonosok és erek helyi bizottsága egyesűit zménye által lehet a tonif ítét meghatározni.
YAN NYERHETJÜK Iffil KÖVETELMÉNYEINKET^
vetelményeinket csupán-'(§{ nyerhetjük el és ez pefigíf and flle dolgozó farmerek 1 akciója *által. TekintetiS| i politikai és vallási IralöáEt'l >.: nü egryesűlhetünk egy-BóiJ I mozgalomban a fenti ^té^l eink kivívásáért. Felhiraíl ixi kizsákmányolt farmertDüf lelyröl az egész Bir :özös küzdelemre a sajáté (. Menjenek a farmeiektön seire teegvitatni Myzetíák^l ek-össze amennyien csak ti^ 3 emeljétek M követelés&'tdti|
kérdések körül mint adót gok. segély stb. lint a-helyi közdebndc !S a helyi bizottságok csá^i
be vannak állítva. Bssxe.fci •hívni egy szélesebb körögjt| evonva a helyi, tartományi bségi ybizottságokat az {hai|
működő Akció bizottságig ível egy országos akció ne^ ira. Ezek az akció bizpti^ ikból lesznek megv4láztv»ft ik-lesznek felelősek és ne?i iknaki kormányoknak yaáfj g farmerek testületének. , hivjok a dolgozó íann^tj iielyes akció a segély k5wlí-| a helyi; és tartományi hatósi:| l ugyanakkor követelni a* Ú zállitását és megálUtaniaJH
tartozások erőszakos bdij-l
Demonstrációk ahelyitoj jknál. harcos ellenállása .»j ly farmerek birtokaitól fl^J •sztásának. Irki, aki reá költözik •fll a, melyről a farmert dnxöi lézzetek rá mint a lúhreaj így nem kívánatos demteBl B farmerek-között, üvjuk a dolgozó íannesi ogy tömörüljenek a.
pari munkásokkal egy 1^1 a. olyan mint demonsbáoSJ >zó és éhségmarsokbaa «^ 'ezessenek egy országos,'"
dáshoz a munkásoszály /
JÜSÁG FELSZABABI
P83B8ÍI
most a
««7TEKET EÉNITES SZÁLLODÁÉ, A LEGÉNYSÉGET
_ j„t és dicsőség vár a JsajtítalÍBta rendszerbéi mindenütt a tár-leenaeyobb ellenségeinek, mig a dolgos népndt mely minden í,oz l^ézetés és piszok. A katonai "ünnepségelten" ismét meg--^,lt ez világosan. Aük igazán harcoltak életük kockáztatásá-1 — csonka-borfwk és vakok — sört kaptak és egy "Ijancia !T> ahol éhes gyomruknak hamar megártott az itaL *B^& a magas tangu tiszteket, akik a polgári életben is vérszivói «ter^otaiak. nem elégítette ki a francia falu és az olcsó sör. Az ^ V lőkelő otthonokban és hotelékben dáiidóztak; kitűnő zene. finom Tt-kés italok meUett. Hja az ur a pokolban is ur. mondja erre sok-«!rr tett munkás még ma is. Emelkedik azonban kelet fel61,a vUa--irot hozó nap és a munkás látni fog. Látni fogja minden munkás, a hagyományok láncait szét keU szakítania, mert hazugság az, eey ember különb lehet a másiknál, csupán szffletésénél fogva . ^Az urak, akiket mindenkor mindenből csak a legjobb elégit ki,, mo ía Itóborura készülnek, amikor katonai dSctaturával ráülhetnek "^dinkább felvilágosodó mtmkás nyakára. Siessünk szervezkedjünk, Vív mielőtt a háború és a katonái diktatúra reánk nehezedik, nainden Scás tudja megi hogy az nr semmivel sem különbb. mint ő és h«^ V^at csak a gonoszság^prédesztinálta uralkodókká, Igiazságé^ j»rint a termelő munkás lehet csak ur. Éppen ezért a következő há-wnban a jog és igazság bitorlóit kell kipusztítani. Félnek az urak és fűlnek eUenünk. Mi nem félünk, de nekünk is készülni^
NÉPDEMAGÓGOK" KERÜLNEK HATALOMRA A "DEMOKRATIKUS'' ORSZÁGOKBAN
Nem az olyan nagyobb szabású demagóg()kről,akarpnk,most^^^^^ Bélni. mint amilyen Roosevelt. MussotofiíHítíeríV Donald stb.. hanem csak a "fogadott hazánk" demagógjairól.
Kanada majdnem minden tartományában liberális kormány, yan. ilie egy év alatt nagy változások voltak Kanadában a jjjj^eg. A Uberálisoknakmzal a lármájukkal; hogy a'konzérvativok rabló gazemberek,sikerült hatalomra Kerülniök.Programjuk nem is yolt: Ragukat akarták a hatalomra juttatni és ennyi volt az egész. A. libe^-iálisok hatalomra kerülték egy éven belül Ontaríon kiviil. Nova, Scotiá-;; ban, British Columbiában. Albertában és Saskatchewanban^,Mindenütt
A
Az Erdőmnnkások Kanadai Uniójának (LWIU) 1932-ben megtartott legutóbbi konvenciója óta sok ^tozás történt,- tenger parttól, ten gerpartig. A munkásoknak az műr óval szemben tanúsított előítélete eltOnőfélben van mindenütt. Minden nap több munkás jön a-harcba osztályának érdekéért a mi műónk vezetése'alatt. Ez csak azért van, mert a munkások belátják, hogy a mi vezetésünkkel lehet csak eredményeket elérni.
Uniónk összetétele is: sokat változott a konvenció óta. A sztrájko-lókat a kormány ügynökei közélről figyelték és kisérték. Rendkivüli törvényeket alkottak." hogy a munkások; harcikedvét elvegyék; Tör-: vénykeztek.- hogy a munkást képtelenné r tegyék- arra, hogy'harcol jon jobb megélhetésért; illetve nagyobb bérért. A' tőkések mindenáron azt akarják, hogy afmunkás nyugodjon belér sorsába: Száz féle; módon a-karták - elgáncsolni a harcokat, a kormány és a bárók egyformán: A' kormány azért--segít ira báróknak, mert a fabárók nem'fizetnek-annyi 'fozgalmi; adót,-vhavíai-rhanokvíniatt a munka^szünetd; így tehát a mun kás a kapitalisták' és az állam egye sitett; erejévéffálí folyton szemben;' Ennek dacára'a-munkások'nem hát
Sikerrel vezették félre a kanadai munkások nagy tömegeit. A kom-, numista munkások mondták a munkásoknak minden tartományban, hogy a lib kormány cőak a konzervatívok éhségpolitikáját fogja ott folytatni .ahol amazok elhagyták. Ma ezt már tisztán Utja a, mimkásT ságnagy hányada, bár még;mindig sokan yaniiak azok,a munkások, akik elhiszik a liberális: kormányoknak, hogy-azonnal nem lehet tenni semmit a munkások érdekében. Ezzel a hazug demagógiával- azt a tényt akarja takarni a liberális kormány, hogy a liberálisok és konzer-TOtivok között csak az a különbség, hogy a munkásokat iét féle módon állítják falhoz.
m * • m *
i-íANADABAN A SEGÉLYEN ELÖL EMBER KüUiNBEN ÉL, MmT A SZOVJETUNIÓBAN A pOLGOZő"
A kapitalista iiók,^3ninéí messze Szövjetuniótóí, ani^Vna-
I gyobbakat bátorkodnak hazudni. Ezek is azon az elven vannak, mint az egyszeri messziről; jött énabM hogy mon<fliat ítmit
I Bennették torontói szpéioíógiusa irta a ■ koiaeiyativ :láp<^a^|ent^^^ lállitást. Ez a badar iró nem restéi bstob^g^yál a nyilvánosság elé jönni, amikor mária^ néni kominuiustá tu bizonyítják fer
héren-feketén, hogjy bizony az orosz muidcás életszínvonala;, gyorisan e-íiielkedik, mig a kapltalístó államokban a mu^ életszínvonala napról I napra alá száll. -V'-f-■..n^:-.";:
Szinte hihetetlen, hogy gmbereknúlyenárcátlaniü képesek hazudj i 8 pénzért. Torontóban az ember fél;á,m;mi3£ásne^ járni. A mun
i kasok, a segélyen élő páriák; dyan^l^^
[falaidtemetéssel fenyegetik az.egész csalátdot. A Department of Healt (Egészségügyi Osztály)-senunit sem törődik sem ezekkel a családokkal, : sem a lakásokkal. ;.-
Torontóban a gyerekek,az uccsűarkokw koldulnak, hogy kimehe^-' nyaralni néhány napra. És tói; a.,koldulási hi^^ arlibérálís í napilap a "T<>ronto Daily Ster'^ vezeti.'Biiszkén jeléntjük ki,^^^h ! Szovjetunióban nem koldidnak a gyerekek esm^ rdigott, ahol valamikor-csak-az urak ny _. .
McRea ez a magát konzeryatí-vi^ [Empire" cimü konzervatívnapiiap augusztus 8-ik számában azon töp-[leng, hogy a szovjet rendszel^mégsem lehet ölyári jó. mint azt sokan mondják, mert hát ha hlncslmagrántulajdon, mi ösztökéli^ a munkára? Töpreng, hogy; mi lesz áz^^^
a.dolgokba mindenki beleszólhát..^^^N^ ez áz iró. hogy M fog korr-
Imányozni, ha urak nem lehetnek ?rTö azon, hogy miként
[fogják a termelt javakat igazságosan élostzani stb. ' •
Nagyon érdekes, hogy^jaz/xusacfdjn^ kérdésévé [foglalkoznak és a magukéval sohasem, ők,azt mondják erre, hogy ez [azért van, mert a kapitalista rendszer núnden hiányosságával ís.;jobb [mint a vörös rendszer.rArraá kérdésre [hogy kinek. Elakarják hitetni a mimká jaak bajai a kapitalista rendszéAeri, mégis jofl^ [Szovjetunióban v(dna.ÍJi^i:í.'J;i;':^ .1 &i''f'^v'';£v -li. --i'.;
Az inteUigens osztáíytódatos mtniká kérdésékre könnyen
loeg tud felelni, de a kapitáUsta tudósok; tó^ inem tudnak nekiinkíiné^lelBd^^árrá;;^
jíki napi 50 centért súrol.abban áz otthonban, melynek- a-tulajdónoisa jtínt a vizekén yachton; az utakon meg fényes autókon éli -világát. Nem ltodnak megfelelni ÍMra,;hogy^t^ rraifazeiHíjen^ a^
lnúndent megtermeltek ;í és ísénnmitíö
liMgfelehii arra a kérdésünláre^ hogy mi lesz a tárjadalomnak azzal a íTétegével, mely rpngyoittan jár, amikor másoknak $5.000-p^^ hérmelin ikabátra is jut pénz? Ezek a fizetett prókátorok mindig azt fecsegik, iaoiröl semmit sem tudnak^ míg arról amit látnak —; ha nem^vakok -— |iiaa akarnak tudomást szerezni. A Jkapitalisták; állandóan á szovjet ionnikásakon sajnálkoznak, míg á saját népüket, ha a fene megeszi. |aaal sem törődnék. • , - , •
"CSAK AZ ISTEN SEGÍTHET MAR A BAJOKON**
Anakor a mtmkahélküliek óriási seregének: névében 200 éhségmarr ^ követelésekkel jelent még InéhWnapal, ezelőtt pni^ oya előtt, azt a felelétet kapták^ hogy: a munkanélküliség terilét a Rományi kormány: képtárad kormány feje Bennett meg azt mondta, hogy a segélyterheket a ^^ifnyoknak; kel yisdáir^ í képtelen; Világóphbgyiiaín , megszabaduhn a murftanélkűliek követeléseitől. Maga a Stevens Tirágálat-d^
a válság dacára. Persze mindkét kormány'védi a tőke érdekit. A ""J^rt afelelőséget egymásra és végül a magasságba lakozó uri
^háritják.: akinél ;vn^ Jnondta^x^lij^
«tenhez forduljaBÍk;íha4it'^áMi^^ Svilág íl^3Wa>^' mert
J fflar nem tudnak segítem. Mintha a bankokból a doUárok millióit ^ elevátorokból a gabona miUíó busdjeit csak, egy égbdi isten ve-
" ta es adhatná azoknak. aldls^löáUitották. ^J^»ett,4930-banávála8ztáacac alatt ezekíet mbndtar "Azt mondom j^^Polgártársaim.' hogy a segélyezés, a munkanélküliség kérdése ^3*°* városi; tartományi, hanem. országos: kérdés, 'mert amun-^
lett napjainkban. A szövetségi kormánynak c sorsát a kezébe venni", íi^í^^ fWytattoíttn^^
^^^°^yragy<mUl' sokkal jobban fáj. mint ki tudom fejezni, az én-polgártársaim megérdemeln
és kell.
a.kormány ezt.nekik!megadja. Ha en-
ráltak.
:- A mult évben mialatt folyt-Port Arthurban a famunkások harca, lát tuk feléledni a Kanadai Erdőmunkások Unióját Az ilntemational Pa per Go. (Nemzetközi Papir Társulat) munkások közdelmét egy "hasonló banda akarta megtömi Ruyn-■ 'Amikor aT leghevesebben folyt a 6; C-^i munkások- harca, akkor ott is láttuk a' sztrájktörők bandáit behozni, de minden ei őlködés dacára sem voltak képesek megtöM a küz delmet. Minden bizonyítéka aSuiak, hogry a forradalmi szervezetek" kezében a harc jó helyen van. A mí szervezeteink harcolnak a munkások mindennapi követelései mpllett. Hiábaa hazugságok özöne ellenünk á mi harcos taktíkánk nem' változik! Mi beváltjuk Ígéretünkét." de nenr váltja be a fékerCBU.Á társulatok természetesén minden segit ségét megadnák a féker Cánadian Bush Uniönnak, hogy a munkások közé éket véljenek.
A Canadiaii"' Bushméims Uníont már régen ártalmatlanná tehette volna a mi szervezetünk; íha tul nem számította volna magát ab-^ ban,hog7 ahol: már a munkások kö zötí vagyunk ótt nincs többe talaj az ellenség számára. így ís iiagyöh sok mtmkás hagyta ótt a CBU^t és bár még nincs szervezétünld>en, háj landó yedtok^^dolgozni a GBÜ" él^-i^hdes;"^ harc indul: még/ dühös iámadásba jön. Szövetkezve a' bószókkat- mindént elkövetnek a hareos szervezet mozgalmának; megbuktatására. Nem sjrabád tul számítani magunkajk; ném szabad az erejét lébecsiilní,hanemré^ nünk' niindéh pllláhatbán. Vigyázat Utnságunk eUenségpümket. segíti.
SZTRiÚK KÜZDELMEK
A mult konvenció óta a LWIU nagyon ■ sok sztrájkot^yézetétt;; le.
A sztrájkok legnevezetesebbjei a potr arúiuri'és a biítis columbiai sztrájkok. A kapuskaslngi sztrájk is nagy győzelem volt. Ez a sztrájk a mimkások tel jes győzelmével vég ződött. Hanyagságok és rossz számitások miatt bukott el a sztrájk CSiepleauban és Fort Francisban. A sztrájkgyőzdem előfeltétele az ala-i pos felkészülés.
Hogy míyen szenvedéséken mentek keresztül a munkások a' sztráj-. kok alatt, arról még ezuptán: kell beszébiünk; 150 munkást tartóztattak le, mert sztrájkoltak á terror minden.formáját alkalmazták.' ?'
A rendőrterromakiúiként állunk szemben, ez a jövő kérdése. - Mindenesetre radikális változásokat te: szünk: magartásunkban a :rendőr-: terorral szemben. A picketelést meg kell hogry engedjék mindenütt; A sztrájktörők :behurcolását:-:meg: kell akadályoznunk: a jövőbeni rE-: zekét a változásokat szervezetten mind meg csináljuk. Minden lumber központban legyenek szervezett cso portjaink.. Legyenek mindenütt: ren des gyűlések tartvai: Tegyük .lehe-: tetíenné, hogy báiflonnan is kivi--gyenek sztrájktörőkét. Ki: kell har^ colnunk , azt, fhogyr a picketelőket élelemmel i és ruházattal v^abadon segíteni túdjukl
A CAMP GOMITTEE (TÁBOR BIZOTTSÁG) MUNKÁJA
A munkások különösen akörül hajlandók összpontosítani erejüket a mindennapos követelésekben, hogy legyen egy egyetemes bérská' la bízottság. melynek: vezetésével mindenütt egyforma bérekért egry időben harcolhatunk. Gyűlésünket a tábor előmunkása megzavarta olykor, mégis a munka tovább folyt Bár a tábor bizottságoknakris sokat köszönhetünk sikereinkért;, még is a legtöbbet tettek a szervezác és ,m\mkások egyenként. ^ Egy nagy hibát elkövettünk. Mintán nagyon sok helyen kiharcoltuk a tá bor bizottságok elismerését, ennék hasznát nem vettük. A munkaadók még mindig résen voltak és a firyü-lésekét megakadályozták. Sok he--lyen ahol volt már Gamp Comm., hém néztek utánna, hogy a munkaadók jgéretükethetartsák.
A Tábor Bizottság (GMap Gom-riiíttee) jó mukájárá példa Kapüs-kasin^." Itt a tábor bizottság min-Áea panaszt azonnal: figyelembe vetib és igyekezett intézkednii A 'mtinkásokat azonnal hivták., lia az előmúnkás hem akart engedni. Jelentős felyílág'ositó ágitátíó folyt és a naunkásofc iaegértétték a sztrájk jdehtÓsiggét. British Colum bia is ért él ei^dm^riyeketi'de még sok táborban ár? irehdőrte^^ került á.munkások megka tésével megakadályozni á munkások aktivitását. Gsakia. munkások harcos nfegmozdulásá tudja megmutatni a báróknak, hogry a munka sok elhatározták magukat nyerni. Áhpl a munkások' hareiásan lépnek fel ott a bárók tudják-, hogy olyan ázerveíetbea yannák a mun kasok, ahol nékik is Jsiavuk van ahhoz, hogy. a küzdelem miként légyen levezetve. .
SZERVEZETI KÉRDÉSEK.
Szervezetünk ereje különösen az utolsó hat hónapban növekedett U-niónkat ^400 ; francia-kanadai fogadta el magáénak. Az aj francia tagokat a sikeres kapuskaslngi sztrájnak köszönheti a harcos uniónk. Sok uj tagot nyertünk,:de jó-néhányat: veszítettünk is főleg azzal, :hogy elmentek más vidékekre és most a rabszolga táborokban dol goznaki A munkásoknak ezen ujon nan beszervezett nagy tömege szer vezetíleg gyenge még. A forradalmi szervezetek^ melyek a szervezke dést, a jó szervezettséget tartja mindig szem V előtt, gondoskodnia kell arról, hogy a tagság érdekeit minden tekintetben szolgálja és ebben a tanítás, a felvilágosítás is benne van. Minden vegyes: munkást külön is segíteni, kell bajaiban, ami kor törvényesen védeni kell a munkaadó ellen a háztulajdraos ellen; Ezek k dolgok nagy fontossággal biniak szakszenrezeteinkhen. V V-A jelen időkig meg volt az a •nagry hibája is sok vezető tagnak is. hogy nem látta szükségességét annak, hogy egy erős pénzügji alapot is-kell teremteni az uniónak.* ^
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A FAMUNKÁSOK
Ámbár a famunkások többet szen
védtek mint más mnnkások egész Kanadába, mégis a famunkások szervezete vitte a legrosszabb szer vezpmunkát.KampáDyokat nem ve zcttünk a munkanélküli. biztos:tás> ért és segélyért, hegy amíg mun-kástársaink munkanélkül- I»nn a városban élnek^ ne nélkülözzenek. Szervezetünk alig vetette még' fel a kérdést, hogy a városi munkanélküliek szervezkedését segítse va lamilyen formában. Éppen azért^ mert ebben az iparban a legjobban szenvednek a dolgozók, kell a munkanélküliek küzdelmét segitcniők.
UNIÓNK FELADATA
Uniónknak sok feladata van. dé valamennyit nem sorolhatom; e helyen fel. Ebben a pillanatban a f5-feladat.az. hogy szervezetünk vezetőségét^ erősítsük meg. Képeznünk kell szervezőket, akik a mindennapos szükségletet kielégítsék a szervezés terén; Alulról kell szervezőkről kopdoskodnunk a munka--sok közül, hogy a WUL ezen leg-na^gyobb'lecsatiakozott::: szervezete jó vezetéssel legyen ellátva. A fran cia: munkások megszervezése Is - e-: gyik föfeladatonk. A franica munkások bebizonyították, hogy-hajlan dók a harcra a jobb megélhetésért. Ebben a cikkben nem: tudunk részié tekrekltérhi .hanem a konvención részt vett munkások majd mind írnak a forradalmi: sajtóba a szervezet kérdéseiről, kerületenként. A
feladatokat meg: kell .oldanunk^ törik, ha szakad. A kanadai erdő-munkásoknak forradalmi szervezetre va nszükségük ezt követetaek. Legyen egy nagy forradalmi uniónk, melyben benne legyen minden munkás egyik tengertől a másikig.
Irta: ERDEI MIHÁLY
i
Lethbridgei (Alta.) tartózkodásom alatt, egy monkástársnővel fél kerestük.;áyároi^PZp re fekvő ugy nevezett "beteg munkások szanatóriumáf-melyet az al-bertaí United. Farmers of Labor kormány állitott fel az albertai tar
rek és-;munkJási^ részéreiíiazolma^^ a.:iészéré/aiúl^ a^ kapitalizmus á-naichiáM^'n^^ nenx Jfcurjákíí^^
talistáik kegyelméből gyógykezéltét ni.-'
Hogy mennyire nem a szegény far merek és munkások érdekét szolgál ja az albertai UiűtedFarmérs' of Laboir kormány, mindazt elég fényesen bizonyítja ez áz'úgynevezett beteg farmerek és munkások szanatóriuma, v melyéknek én és munkástársnőm: szemtanúi voltunk és amit az ott lévő egryik munkás-társunk mondott él nékünk. :;*j;.;':-Az ugy'nevezett "szanatórium" egy évtizeddel ezelőtt készült a kiállításra vitt állatok elhelyezése céljábóLTéhát istállókírór van szó, állatkertről l^ét csak 8zó,nem pedig szanatóriumróL
A beteg munkástársünk ezeket mondotta el, melynek ő is Mlandói részese.
"Este^ mikor lírfékszünik, a köny-nyfi betegek nem tudnak aludni, á nagy jajveszékeléstől, mert sokan'
lyi!:
......'i^i^^l^eB^
•üigna 1. -, áieg'á.';8z5vétségí.koiÍDánn^
rg^fV mmdtások éheztetése a célja ndaidkét luwmánynak, fflet-
LiS; fí^jamkban ^ felétóedt mnnkásságia komoly feladat hátoL' A munkásságot k^ neknnk fehdl^gositani, a tényék ' in^ btímfi^t? Uíra eléjük áOunk. Ldbetétlen k. csafckítartőau kál ddgözni kőzöttök:
annak olyan betgek,'akiket a kór lázba kellene vinni. Aludni vagy pihenni nem tudunk betegségük miatt ,valamint a kemény ágyak mi-att^nertániátrác.valamint a fej-. vánkbiBÓk; szalmával ^ás foórgáccsal
maiién, nemű. betegek együtt vs^ Vammk kOzöttOi^ o^
tegek,akacet.kórházba kellene yín-íü operáhü, de íriíntsém oda vinnék, az orvosok hashajtókkal keze-ISk őket, valamelyiket csak akkpr viszik a kórházba, ha az már biztos
ndságra
eset
őieg kíineiitá szabadba, és
kos alsóruhájukat mosni akarják, hbgry. meztelenül ne maradjanak, a felső ruhájuk marad rajtuk erre az időre.
Dohányt nem kapunk. A szenvedélyes dohány fogyasztók, cigaretta, szivar végeket szedik össze, és a-pipaszárakat rágják.
-Étkezésünk"naponta kétszer van. Délelőtt kapunk gyönge kávét kevés mütejjel, másodrendű korpa pa ridge-ot, két darab tojást, amibén gyakran megkerül; a. csirke, -vagy pedig záp, egy darab y kenyér, á< kenyér legtöbbet sületlen, valamikor kolbászt is kapunk.
Délutáni eledelünk: üres leves, hus, krumpli és zöldség, csésze tea, két darab vajas kenyér, olykór-oly kor pudingot is kapunk. Arra hem panaszkodunk, hogy az élelem kevés, mert adnak, bőven belőle, de lehet is, adni ^amikor minden a rot hadt eledelekből van előállítva.
Étkezd hel3rűnka szomszéd istálló, odainegj^nk 170-en egryszerre. evőeszköz nem .jut mindegyikünk-; nek egymásra kell várni. Amikor az. egyik evett, az edényét csak hideg vízzel öblíti ki. Az edények kó pott, zománcod edények, amikből u-tálat:enhí..Itt is m^^an a lehetőség arra, hogy a ^fertőző, betegség lábra; kapjon, mert a méjgT; egészségesebbeknek ís abból á tányérból kell'enní, amiből a megfertőzött be tegek.esznek. ,„ - -
Hajcsáigaink naponta háromszor eszniek,^ külön'asztáhiál kifogástalan eledelt kiUön. edényekből. A do-hányt.ézelc.a iajcsáirók::.' és áz»Ic
Válasz a winnipegi fascista ujságr legutóbbi számában megjelent, Hindenbur-got dicsőitő cikkére.
Halottakról csak jót vagy semmit— mondja a közmondás. De a kapitalista osztály a halottat ís kihasználja propagandára. Elhiteti a hiszékeny munkással, hogy az az ő jótevője volt, Hindenburgot nemcsak a német kapitalisták gyászolják mint hűséges szolgájukat, de a tudatlan német munkások is megsiratják. Külföldi kapitalisták részvétüket küldik, mint a kapitalista világ nagy emberének .miközben a munkások is -vitatkoimak, bólintgat nak, hogy nagy ember volt.
Az osztálytudatos munkások Ismerik az ellenségeiket még a halottakban ís és őszintén feltárják a valóságot. Hindenburg egész életén keresztül egy mesterséget tanult. Ez abból állt, hogyan kell ártatlan munkásokat tömegesen íemé^ziárol tatni, hogyan kell falvakat, városokat felégetni s a kultúra vivmá-nyait pusztitani s ezt nevezi az ostoba tőkés világ szépnek, dicsőséges mesterségnek, a 20rik század szégyenére. ' ^\'^X-\
Hindenburg koporsójába tették szerszámját, a kardot, ami jelképezi' a nagybani rablógyilkösságot. Melléje tették a szent bibliát is, a-mélybői könyörögve kérte a menny béli jőság-os Istenét és az összes szenteket, hogy segítsenek neki egy csapásra 50 ezer szegény. Istenfélő keresztény orosz munkást legyilkolni és-belefojtani őket a -mazurí tóba.
! Elénekelte, hogy ".öröködbe U-ram pogányok jönnek". Ami nagyszerűen sikerült Tsten segítségével. Eléneklte: "Győzedelem, győzedé- -lem, ellenségen'vett nagy győzéde-
ták. Hindenburg hősiessége csődöt mondott a francia fronton, ahol éppen olyan haditechnikával találkozott .mint. a németeké volt.
A németek elvesztették a háborút, a világ proletárjai, akik nem estek el a harctéren, újra legyőzöttek lettek, mert mais a legnagyobb nyomorban és szolgaságban élnek;
Csak égy nemzet munkássága ké rült ki győztesen a háborúból; Ase orosz, amely Lenin elvtárs vezetése alatt az igazi ellenségét támadta meg és győzte le, az orosz cárizmust ős vele együtt az orosz kapitalizmust. ;• Győztek, szabadok és most építik az ő szabad hazájukat. Ebből a világ proletárjai sokat ta nultak. A jövő háborújában tudni fogják, hogy á fronton nem elől, de hátul van .az ellenség ,a Hln-denburgok'személyében és megfordítják a fegjrvereket. A mi ellenségünk nem a határon-tul van, hanem odahaza a palotákban. Orosz mintára elsöpörni őket; A jelenlegi Hindenburg-hősöfcet pedig : a jövő generáció' - részéré á múzeumban mutogatják, mint áz emberi bestiák bestiáját. '■■■■v::^í^ X'-O-,
Az előbbiékben láttuk,'hogy a ka pitalista rendszer minden egyea é-Ictjelensége a népegészség romlását eredményezi: az életszügségletl cikkek hiányossága; a lakások, mun kahclyek egészségtelensége, a mun kaidő hosszúsága, a munka erőssége- és gyorsasága, a l>alcsetek végnélkülisége. egyszóval a minden ható pénzért való kihidelem a hely. tclen iskolai neveléssel a túlságba vitt ncmiélettel, a vallás és tudomány már botrányossá vált ellenté-tével 8 mindazon érvényesülni ném tndó tudni és alkotni-vágyással. mik a kapitalista rendszer szűknek bizonyult falait döngetík— már döngetik is —, mind kiválóan alkal masak arra, hogy av dolgozó milliókat nyomorékká;:;: elmebajosokká és öngyilkosokká tegyék.'
Most' nézzünk át a másik, a kisebbik táborba, a tőkések táborába. ^Hogy alakulnak az egészségi viszonyok őnáluk?
Már a tőke a világ öthatodának ura. A pénz, a. minden lehetőségek kulcsa kiváltságos helyzetbe helyezi a felső ezreket az egészség szem pontjából is. Mig a dolgozó milliók leszorított életszínvonaluk és tudatlanságuk természetes következménye képen szabad szaporítás állati örötnében: próbálnak kárpótlást szerezni az élet mostohaságaiért, ami persze nemhogy kárpótlást je-lentene. hanem ellenkezőleg, a nyomor növekedését, addig a tőkések, a tőke összpontosítása és a kényelem érdekében megelégszenek egy vagy két gyermekkel.
Nem a szülés, de már a fogamzás pillanatában kirivóan szembe-tünnek az-emberi jogok proletár és a tőke jelenségei. Igen, már a fogamzás pillanatában adott tény az ok sokat letagadott osztályharc indító oka. amely osztályharc különböző alakban és; megnjíIvánulásban végig kiséri az emberiség egész eddigi történetét .A proliembrio testén ikivűlisemmit sem mondhat magáénak s azt az egyedüli tulajdohát kell leadnia, ha. szerepelni akar, mint nyomorgó, a kapitalisU színpadon. A tőkés-embrio? Ez egy fel sÓbrendü; lény! övé ,áj töke jövő-je, övé a proletáranyákban sínylődve fejlődő proliembriók gyászos serege, övé a tudomány múltja, jelenje és jövője (?), övé mbiden lehetőség.
Láttuk a terhes proletár anyák helyzetét! A terhes tőkésanyák! Ái első szülészspecialistától.az utdsó javasasszonyig, a modem technika legutolsó vívmányától a legkisebb fűszálig minden arra szolgál, hogy a terhességet áldott „állapotra változtassa. És a helyisét ugyanaz a fejlődő.tőkés egész életén keresz-tül. Röviden: ők a' természetnek, orvostudománynak, technikának minden áldását két'kézzel tépázhat ják saját egészségük kárára
.reesal^etű- . .
javára. (Minden esetre c- ----
ségígazotoi Játszás az S dáíei?ní-t.., nista (szabadakaratí) mpz6fí&Sk'"l'l, kat de menyire szivettépdén ígsu^I^ >-3? ják a proletár-indetérminizmoat' -•'.fk (korlátolt akarat bölcsdét)' ^,tra.:íií»4'i|| Í£ik#.::prd^tür:K?^^
Az ideg- és agybetegségek terén <l^ét már koránt sem Ilyen'sze:pencséseK>Lii'fs a tőkések. A tőkés fatalság'előttv^^ví?^' széles lehetőséget nyit meg a"pénz: '"-^ci'é és az alsóbb osztályok ariiatnámsá- ,<if .'^^
szefüggő dörbézolááokr8^-A.célnak'.^?^|íC-pénzért való elérésé és a túdomáiiiy ;/.;^;|| megvetősége az agyvelő. begyépesa dését eredményezi. A pénz jmádá8;VCí'.^#ií: a profitért folytatott' íéké<rcszett;::x:fl%
tülekedés teljesen-lelapoltja a-itÜTi'y^J
és hajának minden átotnJáVA szent
mm:
magántulajdon minden, utoii-módon valóttövelésénekszóigálatábaállijP} ''
m
gásuk á hihető legalacsonyabb, a-, Ss^í' mi csak létezik azóta, líoítysaz eíríi^i ;-^4í4| ber az állatvilág' koronájává nőticf ^íH'^l
Talán érdemes lesz memmfi'teív ^'K^
m
nem egy pár.^adatot-^aílkapitBlísta''.' statisztikájából a kultun^g;amé-^.,.H/'^^-bajosairólA Tolnái Világlapja jmü^; íh^tí; US 80.-Í számában közöl egyes á'da-^ ^Vt^
mm
tokát Paul Gaultier.dn éfin^éiemi' tanártól, aki a:fnmcia/akadémia"? " tagja. Szerinte 1888-ban ?Enrópái''vtl ban minden „egészégés.emberré jtt- ;>^$ tott egy őrült, 190(f-ban - núnáéliyM^^ 760.ro. I920*an minden' 301^í&í>>'í)^ 1925.ben minden ICO-ie,' Ím-ban'LÍpJ:t'l$ minden 70 emíerw jutott' ei^^;ö^Xíf rült De ezek a számok még-sem v 'i-^t közelítik a valóságot.' mert^sze^ín-te is borzasztó számmal vanna^^jo^ ^"í'/iffí* lyanok, akik nem' feléljek'íettei-'I^^fl kéít, de nem "házsártos" örültek.. < Y/^, Aztálli^tja, hogy^hi a'dolgok igy^^í^f íolynak,tovább;ja'l*oríéík^
, ^................ ,.
A Rusanoy nevű jégtörő hajó ás 111-ik keleti hosszúsági fok a- ' " ' ' ' ' '
rövidesen elhagyja Archangel kikötőjét, égy olaj kutató csoporttal a fedélzetén, hogy a Nordvlk Fokra menjen. Ez a'félsziget jól bent van az északi sarkkörben, A csoport ezen a térületén fog olaj után 'Kutatni és olaj kutakat fúrni.
A Szovjet Unió hagy súlyt fektet arra, hogy a hideg északi té* rületek eddig teljesen kiaknázatlan kincseit kiaknázza. Különösen nagy
lem, ellenségen vett nagy gyozeqe- fontossága van ezeken a területelem. ' És Hindenburg hos lett, ho-,ite„ a íütőányaghak. Most keresik lott gyáva volt, mért félt a puskapor szagtól és gyáván, ágyban párnák között halt meg. De okosnak o-
kos' volt, mert mindig lőtávolságon kívül volt. :
Á harctéren a munkáskátonák voltak a hősök. Ők voltak a tűzben; ők áldozták életűket és vérűketHő-sök voltak, de nem okosak, mert az életüket az elnyomó rablójukért és. a Híndenburgok dicsőségéért áldoz-
ásztalra könyökölve jajveszékelve gubbasztanak. Egy 70-80 év körüli munkást láttunk ki a piszkos fej vánkosa alól egy darab száraz kényeret vett ki és azt nagy keservesen rágta; Egy másik őreg az asztalra könyökölve néz maga elé és mintha a szivbáj járta volna. Kérdeztük a munkástársat, hogy hát azzal a szegénnyel mi van, amire azt felelte, éz csak egy de méglvan több is. Ez még semmi.
Az istállók környéke csak ugy füstöl;a bűztől. Pár lépésre az istállótól két szabad árnyékszék, a-hova 170 beteg jár. ;. Láttuk őket, hogy ruhájukat mos ták; .melyek á mosás után ís ugy néztek ki mintha azt tíz hetes viselés után vetette volna le valaki. Láttuk, hogy akik mostak,' alsóruha nélkül voltak. ,
Az étkezde fehérre van meszelve a; faiak /felcserepesédve a mésztől amelyek álliaindóan hallanak a fejé-
I Ken a íütőányagha-k. a legmegfelelőbb északi átjárót.' És áz ezeken a' területeken járó hajóknak a fűtéséről itteni áhyággái kell gondoskodni. Bár már a Pecso-rai szén is egy értékes segítség e-zén a-téren, de az északi területek olajának óriási jelentősége lesz.
"Két három éven belül szemtanúi leszünk a Fehér tenger és a Göeri-des óceán közötti rendszeres hajójáratnak.'' Mondja Scainidth professzor a Cseljuskin expedíció hőse a legújabb beszédében. :;Szibirjakov'és Cseljuskin jégtörő hajóknak a keresztültörése is mutatja, hogy csak két-három év kérdése az/ hogy az északi átjárói uralni fogjuk. Ebben az éyben a Krassin, Ermak, Rusanov és más jégtörő"■■ hajók'járják;az északi -vizeket.; A Litke nevű jégtörő hajó m'ost indult el Vladivostokból s nekivágott az Északi Jeges Tengernek, hogy az; Észak-Keléti átjárón keresztül tegye meg az utat Arch-angelíg.
Az első olajkutat Nordyikon fog--ják fumi a 74-ik északi, szélességi
kás' 'ir. Nem reméltem.soha, hogy az legyen a helyzet itt Is a lethbríd gei munkások szanatóriumának ne vezett helyen. Ha valaki azt mond* ta volna nekem, hogy ott az á hely zet, amit .szememmel láttam, azt mondtam volná, hogy .hazudik.' Nő^
latt. Messze távol emberi lakhelytől. A legközelebbi telep a Khatarit ga folyó mellett ettől a helytől 700 kiométerre délre, a másik pedig az ülenek folyó torkolatánál, innen 300 kilométerre fekszik. " ■
Az olajjkutató expedíciót áz •'Éazaki Tengeri Átjáró kiépítésével megbízott bizottság szervezte meg, Kozlóv tanár a vezetője, aki a leningrádi qlájkutató intézet igazgatója volt. 74 tudós, szakértő és mun kás vesz részt benne. - üár már ennek az évszázadnál, az eleje óta tudják, hogy a Nord-/ik Fokon olaj van, de az első ku-iató expedíciót csak két évvel eze-.őtt küldte el az Északi Ut Bizott-ságaaz Uriung Túmusfélszigetre-Az erre a célra kiküldött expedi-..ot Emalíantsov geológus vezette. Óriási területeket jártak be és talá. tak pljanyomokat midehfelé, Áz o-. laj, területek mintegy SÓÖ.bOO nég> zétkilométer területen vannak. É-szakon a Taímír félsziget, délen az Alsó Tunguzka folyó, keleten &í Olenek, nyugaton pedig a Yenise: folyók határolják. Olaj területek nyomait jelentik az Igái-kától 20u kilométerre .északra fekvő Dudin-kiból is. . .
Az Uriung Tumíis félszigetéi November 1.-én kezdik meg a fu-rásfc ,400 méterré fognak lefúrni. A fúróknak 24 órát kell dolgozni naponta mivel az itteni, kegyetlen h, dégben-az első néhány órai meg álláshál befagynak a fúrók.
Az expedíció: niidenfélé gépekké: fel van,szerelve. Egy rádió leadó állomást is fel. fognak ';szerelni.Két házat, egy garázst, egy fürdőt fog-nák építeni áz' olajkutak mellett. Az expedíciós csoport két évre: .-váló élelmet és egyébb' szükségleti cikket vitt magával. Ez a telep légi nttal lész Össité kötve a Lens folyó torkolatánál levő Tíxie öböl-
játok mefiT alcthbridgeí inunkások-nak,hogy jöjjenek ki ide egyszer és tekmtaék meg az itteni helyzetet.' " A'inniiJcástánm ogyWbetéémimkásoik lakását mint
az étkezd^öket. amiről mi is be-fiÓEáiinoltank.1 - /' ■ • '
18 ^vta 82 éves korig vannak ebben a beteg mnnkások szanatóri-umáten. Az istálló szabad fedéllel
20.000-t,sáis
sabb állomása lesz.-Inneh^diiíriáW:^ kláz expedíciók a Kara t^^?*-'^
a; meghódítására;^ ámélMáz
.10 termést A Szovjet Uiiíijií
A tények eUehé beszélnék a " pitalista Imndoi^Iaiíak^ nie-,^ ^^"^ lyek az orosz münkássájÉ: l , éhezéséről fecsegnek? ,\ 1.
MpSZKVAi; USSR. ;tog^;^:^^ i 1933-as termés egész gabonakésrie i tét túlhaladta az idéi; ierméstó karitéá ihár ,"''"'^■^■•" esztendőben vetve,: dal;;
A munkéstáranővel haza érkeztemkor beszélgetve a. látottakról e-, zekét mondotta: '^mikástárs, pár héttel ezelőtt olvastam a "Munkás" bői, hogy milyen a kempeken lakó munkások sorsa, amire azt felel-