1934 JoUos bó 2l-2Z4aa. íbiyt le a Független JBetegsegélxzd^Szdvet-ség országos konvenció^ Hamu-ton, Ont.'ban, .ahol azdvetségttnk :16 osztálya képviseletében <^ legátus volt jelen. K^nriselve volt azonkívül a Szlovák Mtmkás Klnb, Labor Xeague és az egyesOIt állami I. W. O. képviseletében Pataki József numkástárs.
m
A konvención megjelent delegátp sok hoz^zélásair igazolják^ i hogy .mindannyian szövetségünk fejlSdé-sét vették figyelembe és annak a' lapján hozták javaslataikat és ázól-tak a táigyakboz.
Az országos konvendőt megelő-.zSíegf nyugaton szövetségünk osztályai tartották'kerületi konvenci-sétt ahol ugyancsak nagyon egészsé-^: < ges javaslatokat teijeesztéttek,az országos konvenció elé. > J
A titkári jelentés folyamán xá lett mutatva szövetségünk' dmult évi fejlődésére és Ubáiía .melleket . ki kell küszöbölnünk, hogy szövetségünk fejlődését szilánl alapokra xakhassnk. Az elmúlt évi konvención szövet^ ^ ségünk pénzügyi rendszerét meg kellett változtatni ,mert az akkori ■> helyzete megkívánta, annál ia i^--kább, mert a betegsegély .alapon i>;azYá]]andó ráfizetések .megszü^ ri^sdsfenyegették szövetségünket. { , Ez a megszigoritás, az első hónapokban több osztálynál nem táplált megértésre. Nem; akarták,vagy nem tudták meglátni azokat a ne-íhézségeket; melyek szövetségünk:& lőtt voltak. Nem bírták észre venni, hogy szövetségünk fejlődése, ^vagy megszűnése függ; az uj alap-ftí szabály bevezetésétöli'
Az uj alapszabály be lett vezetve 1933 okt. 1-től, ez akkor már annyira szükséges volt, hogy ha ^ngyvtovábhmentünk volna képtelens^^i^att kellett volna sző vetiíégünk^működését megszűntetni; JBnnek az alapszabálynak a bevezetése volt az egyedüli megoldás.
betegséggel i9 jelentkezett. Itt vilá sí munkálatokkal kapcsolatban vol Sos>.hogyjogtaiaasá£r akart be- tak, névcserére ,alapszabály íonU-
''mellyel szövetségünket megmentet-, tűk és fennáUását további fejlődését biztosíthattuk.
Tagszerzés terén sem értünk'el oly eredményeket mint lehetett volna, ha mindannyian egy emberként 'összefogva dolgoztunk volna sennek érdekében. Bár tény az, hogy a kon yenciós kimutatás szerint tagszaporulatunk 64; az 1934 január l.-i taglétszámhoz arányítva, vagyis ja ::?vulás mutatkozik az utolsó 6h6nap alatt. Tény az, hogy két tagszerzési kampányt vezettünk le. Egyet 1933 december havi kezdettel, mely csekéíy eredménnyel végződött: ősz í'l szesen < 15 tag szaporulatot Idietett ^ell^nyvelní. Míg a másik kampá-Jnyunk melyet 1934 május hó 1.-én .kezdtünk, már 81 uj tagot eredmé-> nyezett, ^vagyis a kitűzött kvóta 40 5é-át, aini, sajnos, nagyon gyenge eredmény, ha figyelembe vesszük azokat a lehetőségeket amik élőttűnk álltak. Azonban tagtársaink ugy elvesztették bizalmukat a szövetségünkkel szemben, hogy egye-''^ iiesen már annak megszűnését -váxv^ ták.,Ez nagyon rossz kihatássá egy szervezetre, havtagjaik J annyira, bizalmatlanokká válnak ve' le szemben.
^zen a téren a Központi Intéző ^Bizottság is követett el hiányossá-i got, amennyiben nem készítette ugy elő a kampányokat, mint kellett volna. Szervezeti élettel, kapn; csolatban nagyon kevés cikk jelent; meg ugy á "MUNKAS"-ban, mint az "üTTöRö"-ben. Társadalmi,lúcr-tivitást a tagtársak egyáltalán nm
csoszni, amjt-csak az osztály veze-; tősésr helyes munkája akadályozott meg; Ehhez hasonló dolgok gyak-zaatörténnek, amit a KIB csak akkor; tudott meg ,amikorjmár késő volt :nijtasegítenLr Montrealban Stolz volt tagrtársunkat-szintén törölni kellett a tagok sorából; mert beigazolást nyerte hogy tüdőbajjal jött a szervezetbe és a segélyt jog^-talanul húzta.
í^v^Az'ilyen dolgokat csak ugy fog' jttk íiudni kiküszöbölni, ha szigorúan'betartjuk az alapsz^ályt és aii nak> értelmében végzűk munkánkat a?megindult vizsgálatoknál az osztály vezetősége minden támogatást megad a Köponti bitéző Bizottságnak.
Setegjelentő ivek hiányosan vannak kitöltve, ami szintén késlelteti ra:betegsegélykifizetését,-ameny nyíben^ gyakori i esetben vissza kell küldeni helyreigazítás végett. Több helyenvmegtörtént, hogy az orvos (üsak a nevét irta alá a betegivnek és-'azrosztály vezetősége állítja ki a dátumot stb. Több esetben pedig beküldik anélkül, hogy bárki is alá-ima>a beteg iveket. Ezeket igye-tezni (kell kiküszöbölni, hogy fenn-[akadáa ne legyen ezen a téren, s 'Az l933 július havikonveíunó.ó-ta: szövetségünknek 3 halottja volt: Bacblovics tas^rs, Welland, a 6. osztálytól; Kajel Eelemér Regina, Sask-ti 19. osztálytól és Biró József Hamilton, az 1. osztálytóL E-zek.részére az örökséget kifizettük a* hozzátartozóiknak. Míg Biró tagtárs már az életben léte alatt kiszedte ezt mint rokkant segélyt.
fejtettek ki. Előadások, bálok, koncertek, ahol a tömegek összejonMk; ~ és'ott lehet szövetségünk nevében agitádót kifejtem. SS|íÍÍ Taggyűléseket teljesen eShéoB^rf golták,,nem tartották ~ fontosnak, —hogy ott tárgyalják meg szÖvet»6| günk szervezeti ügyeit és áz;(esetií leges észrevételeiket beterjesztsék á Központi Intéző Bizottságnak. A központ részéről nagyon ritkán wl ^i;tak"kint"Bzervezőkíkörutoníí|^í^pí A jövőben mindezeket igyekezni kell kiküszöbölni és odalmtni^^hoj^; egy egészségesebb szervezetijééiig legyen szövetségünk osztálj^mnfil lefektetve és szoros kapcsolat legyen a központtal. Azon kj^^ia központ részéről nagyon fontos figyelemmel lenni az iránt, hogy mift den kampányt előre fel keU:dólg^4| - ni^• az újságonjfceresztOlgTrai^ szeres szervezeti irán^^tást adjanak az osztályoknak.
' Hogy az uj alapszabályt ||e|^ lett vezetni, ami vonatkozik Sí. ípö^ ügyi rendszerre és a .hetegéi^éls!; kifizetések terén a megsrigoritá-sokra ez azért~ vált szükségessé mert "a betegsegély ,ldfizetéaek te| " " vén nagyétt laza éllenönés vol^ és í-. 'w'>«i',aMWta^magával a ráfizetéseket Jéíí^^S-áa^MÖS' munkásszervezetek ^^k^ky /sokkal magasabb segély mellett blr
|i ^ ^ < tak ezisztálni, addig szövetségűnk-PK ' . ttél állandóan ráfizetések voltak.
V- Visszaélések történtek, amit na-z gyan nehezen bírtunk kiküsröböl-?tC^5: :,X- annál is inkább ,mert sok eset-hen az osztály vezetőségétől sem ifi?': t ^.>kaptnk meg azt az igazi támoga-|^^^,r,ji tástj amit kellett volna. Azonban fp:^^l: , sikerült,egy pár ügyet lebonyoli-W^K' taxát méllyé! szövetségünket na-y^gyobb kiadásoktól mentettük.ínég. , 'iCA/28-iIc osztálynál egy tagtársunk fii V,, .tagöági díját nem fizette be ,amiért él^'"/ ^ az osztály títkár V következő hő-naphan^riésie jelentette. Az Ölető '^vflsntím Jmegsériiltv akkor vissza? > ' meuőteg iwndezte a tagsági diját é^
lil
'Osztályok szűntek meg a mult évi konvenció' óta. láttle Bros Dor N. S. és Noranda Que. tartományokban. De v ezzel szemben alakultak is osztályok. Glace Bay, N. S. 23. osztály, 12 taggal; Bothweli N. B. 34 .osztályí20 ^taggal; Nac-mine, Alta. 29. osztály, 14 taggal; Sydney, N. S. 37. osztály 6 taggal; Galt,: Ont. 38. osztály, 16 taggal; Kitchener, Ont., 9. osztály újra megkezdte működését 9 tagg^; Nordégg Alta., 39 .osztály 6 tag-gal;;;'i;.!:.
Az uj osztály alakulások már mind az 1933 évi konvención elfogadott alapszabályok - után léptek életbe. Az Ontarióban megalakult osztályok pedig májusi kampá-oyímk után. Magyar tagtárs körut-jaíalkalmával alakultak meg, mely igazolja, hogy amerre a szervező jártt^^ott: lehetett ^gokat szerezni. T^áiát az osztályok is tudtak vol-naitagokat szerezni, ha ennek érder kében meg lettek volna téve a lé-Opések; de sajnos, ez hiányzott,amit a jövőben utána kell pótolni.-Nyu-gaton^^rpák tagtárs szerzett 32 tagőtiszövetségünknek/ Ebben benne van a Nacmine,Alta.-i 29. oszt. megalakítása is. Tirpák tagtárs szervező munkája inkább a farmerek között volt eredményes, ahol vi iSzont: a gazdasági, okok, miatt nem igen lehetett betegsegélyzö tagokat azerezni ,de az előkészületek, a pro paiganda meg^rtént. Már most sok kialvkönnyebben lehet lesz közöttük Mervező mrakát szövetségünk részére végezni.
^ -Szövetségünket több támadás is "érte az elmúlt évben, különösen ki ihasználni igyekeztek az 1933 évi ^konvención bevezetett uj .alapszar^ •bályl^; mellyel megszoritásokat kell hoznunk a betegsegély jogosultság akörül; '.amit azonban tagtársaink több'helyen, ahelyett, hogy vissza-V6ri»k' volna, hallgatólagosan bele egyeztek és jóváhagyták az ilyen ^ptalan' piszkos beállításokat. Ezt -részben a tudatlanságnak lehet be-tuclni; mert ha a tagtársak tisztá-hs^ lettek Volna az uj alapszabály bevezetésének fontosságával, egész biztosan''sikeresen verték volfta vissza -ezeket a rág^almakat, mint pL hogy szövetségünk nem akar ad nir-csak elvenni a tagoktól mindég. Eianékl' a hangulatnak a befolyása
tásra és állami hitelesítésre és ügyvédi költségre kifizettünk összesen ^11.50, Nyomtatványok, alapsza-bány könyvek, bélyegzők Í308JS0. CLDL Készére kölcsön 100 dollár, melyet a bckollektált összegekből lesz viszafizetve. Tehát ez - még megtérül. Összesen kifizettünk eddig nyomtatványokért, ügyvédi költségekre $620.00-t ami nagyon emeli az adniínisztrációs kiadásokat.
Azonban még a központnak is vannak követelései amit az osztályoknak már meg kellett volna/fi-, zetni június hó 30.-íg, mely összeget hozzá kell számítani a $621.08 tiszta maradványhoz. $397.19, amit a kiküldött kimutatásban minden osztály meg fog találni, ezen kívül $102.26 az egyesítési kivetés, melyet azért nem számítunk a végösz szeghez,'mert mint kivetés és nem tégí elmaradása az osztályoknak a-nyagért és tagsági díjak chnén.EhT hez hozzá számítandó még a CLDL részére kölcsönzött $100 is.
Ezeket ha figyelembe vesszük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy szövetségünk minden nehézségek dacára is hatalmas léptekkel halad előre a megszilárduláshoz. Ma már szilárd alapon vagyunk, a ráfizetéseket kiküszöböltük, a betegsegély alapon levő maradvány igazolja, hogy az elmúlt konvención az IB javaslatát szövetségünk és az egész tagtársak érdekeinek megfelelően tették fel, hogy ma-grunknak legyen biztosítva szövetségünk, éppen ezért, hogy ilyen e-redmények mutatkoznak, tette fel a Központi Intéző Bizottság az uj javaslatait az uj pénzügyi rendszer re vonatkozólag. Amit ha szövetségünk életbe léptet a konvenció jóváhagyása után és a tagtársak tovább fogják fokozni a kölcsönös ellenőrzést, biztosítani fogja szövet, ségűnk fejlődését.
desen el is fogjak éxvi. i Az egyesítési munkálatok, megkívánják, hogy Szövetségünk élére egy olyan Titkárt állítsunk, skí agy az angol, mint a magyar írást olvasást el birja végezni, hojgy további egyesítési munkálatok íenn akadás nélkül menjenek. Ensiek érdekében a Konvoició nagyon egész séges határozatot hozott,amikor Ma gyar tagtársat választotta meg Központi titkárnak, ald Szövetségünk 22. osztályának régi agiliB tagja volt, az utóbbi hónapokban pedig mint kerületi szervező végzett nagyon egészséges építő <mun kát szövetségSídmek.
Magyar tagtárs érti az angol és német nyelvet. Bégi munkája pe dig bizonyíték arra, hogy. sz^Svetse-; günk ügyét szívén fogja viselni és építő munkát fog tudni végéznL
Azért adjunk meg részére minden támogatást^ legyünk bizalommal az uj titkárunkkal szemben és az egész ujonan megválasztott Köz ponti Intéző Bízottsággal, mely ré gí kipróbált tagtársakból lett össze állítva, garancia arra, hogy szövetségünk előre fog haladni egy hatalmas Nemzetközi Munkás Betegsegélyzö kiépítése felé Kanadában. Tagtái^sí üdvözlettel, JoeBlaskó. i
A Független Bet^segélyző Sző vétség a jnlins 2V22^ megtartott országos konvenciőián, az oj be és kifizetési ráta rendszer bevezetésével lerakta az alapját égy Nemzet kőzi Munkás Betegsesrélyzőnek. Tdiát mintán az alap le van téve, most a felépítés a kanadai osztály-tudatos munkásokon a fő -feladat hogy az építés munkából ki vegyék a részüket.
iHsősoriian is fél kell,: hogy ismerjék a Kanadában élő osztály-^ tudatos proletárok, /hogy szükség van egy Nemzetközi Munkás Beteg segélyzőre, ahová tömöríteni: l^t a munkásságnak azon részét, a-mely szervezeteinktől-távol állanak és még nem bírták :felfsmemi a saját osztály hdyzetüket. Az osztálytudatos munkásságnak a feladata, hogy a szervezeteinké kívül
£zéxe akarlok m^yemi őke^ a^ mely a mnakásságnsk s saját intéz menye, -hogy amikor tagja lesz exö vétségünknek ezz^ a saját intéz-menyét támogatja és önmagán és családján segít amíkorv^ nemes célt szolgáló munkás szervezetet támogat
Ugy kdl a munkástrásaínknak megmagyaráznithogy ezzel a cselekedettel eíIsősOTban Is önmagnktm segítenek és ^ olyan erős szervezetet épít ki a saját réiraére; a-: mely minden viharral szemboi meg tud ja védeni az ő érdekeit A munkástársainakkal meg ,1^ értetni, hogy xdncs egy nemesebb cél mint az, amikor kölcsönösen a mux&ás-s^ a közjóért "egy mindért és mindnyájan egyért^ harcolunk.
A/Nemzetközi/; lfnhk& . gélyző: fdépitésStez minden becsű álló nnmkásokat megnyerjük a Szö' letes munkásra szükségünk van. és vétségünk részére: azáltal hogy a mi feladatunk 'az. hogy a:töme-bebizonyitjnk előttük hogy mi egy Igék közé menjünk és megismertes-olyan mmdcás intÓCTiénynek: a ré^ isükav munkásokkal; szervezetünk-:
céljait és mint Jő akarőjok éreztessük vélük azt. hogy az fi helyzetük érddcel minket is és mi held-zonyitcok előttfil^ hogy mi az ő helyzetükön segíteni akarónk, J)e hogy ezt félhessük az ő segítse-gfilőe is szükségünk van. mert a mi ügyünk közös az SyékéiVfA csakis összefogva és egyfittmüköd ve tudjak a saját érdekeinket megvédeni és sorewkon javítani.
Meg vagyok róla győződve; hogy még nagyon sok munkástársunk van olyan; akí nincs tudatába: anr nak, hogy milyen fcmtos hivatása' van egy Nemzetközi Munkás Beteg seegélyzőnek és hogy nagyon sok munkástársunk még ma azért nincs
sorainkban mert nem volt alkalma megismerkedni a munkás betűse-, gélyző céljaival, mert nem volt al-kalma^wgy valaki neki .azt kellő-, leg vagy egyáltalán megmagyaráz ta volna.
A legtöbb munkástársunk ha jlan dó meghaUgatni benniinket: ha - mi:
háyea érvOéssel okos érw;r>
'^^^^^"^^^ «jámtttatva. hogy njilrt iTTf
jnk mi. hogy ő tagja lezvJ^^'
fiftföntoek, Nektok Í^L'^.'^
kdl tndnmik belehelySáS^ fflem előtt .tartva igyeSk mertetni; és az ő éS^^! durván visszautasítani. W?, lyes magyarázattal memfo^i mi becsületes és igaz — ^ »^
ról ugy, hogy megnyerjSaSrJ mát és egy jő baiátot látni és.írezni is fogg^fel akarói barátai és tesS lemil és ezált^ közelelA munkásmozgalomhoz. Igyéieztl! fogjuk a munkástáreainkkal^ hogy az ő érdeke közös a míeinS és.ha ezt a- tudatot feuSl^'l ^tórozottaa^l
nek. ^ ^'^^i
jnyertfikőtet a mi ügyünknek is egy építőjévé válik R»s^n».í^:i
vezet
A fasiszta vezérek határon kivűl utaztak: Hitler Olaszországba. Gö-ebelsz Lengyelországba, Fon Licbes ton Parisba, mások Londonba, men teni a Naziízmust ami kritikus helyzetbe került és a csőd szélére juttatta Németországot.-T-A .hitleristák valami meglepő dolgot ková CBoltak Szovjetöroszország ellen s maguk estek bele a maguk ásta gő dörbe,
Míg Hitler "szívélyesen" beszélgetett Mussolinival, Göebelsz Pil-szudszkynak dicsekedett az elért e-redményekről. Fon Licbeston egyen gette a találkát Hitler részére a francia köztársasági elnöknél. — Ez alatt az idő alatt Németországban von Papén Remivel elkészítették a kását Hitler részére, oly any nyira, hogy Hitler saját személyé-
A statisztika világosan kimutat-' "^k ^^ehnfre kénytelen volt r«id
alatt.aztán nem is sikerűit ugy kampányaink egyike sem, mint ke lett volna. Másik támadás volt welláhdi. Ont Horváth kathoUkus pisp részéről, midőn Port Colbome, Ont-4>an egy temetés alkalmával. Pásztor tagtárs, mint a munkás szervezetek képviselője tartotta haloti beszédet, a rendőrségen halott-gyalázási rágalmakkal feljelentette.
Azonban a támadás nem sikerült, tóért a sezrvezeteink és a Munkásvédelmi, Liga egységes fellépése Visszaverte ezt az alaptalan támadást 'és 1 a papot mint közönséges huújérl rágalmazót lelepleztük, ya-löban pedig maga a pap volt az, a)d á^^ott gyalázást dkövette^ 19^1 év első hat hónapjában betegéegély kifizetésen $790.84 maradvány mutatkozik, mely 49.%-os maradványnak felel meg. Amit eddig még nem értünk d> mert mindig horríbíUs összegű ráfizetések
voltak. Ezt előidézte az uj beveze^ tett alapszabály és a betegsegély kifizetések: terén tettMmegszigori-táspk.
,■ A pénztári és az adminisztrációs alapon is .javulás mutatkorik, a-mennyiben sokkal kisebb adnűnisz-rádőa; alapból jobban ki bírtunk jönni mint a mtilthan <a nagyon; Bár a betegsegély maradványhoz hasonlítva a: tisza maradvány mély $621.08, ugy tOnik fel, ndntha az adminísztrfidős költség még mindig magasabb lenne. De ezt emeli azok a kiadások ^amik az egyesité
Ja, hogy:'ez az :uj alap egészséges és biztosítani képes szövetségünk pénzügyi rendszerét
1934 év első 6 hónapja alatt kifizettünk $858.00 betegsegélyt, 144 hétre.. Az aj alapon azonban ki kellett volna fizetni $1002.00 betegsegélyt
Ezzel szemben az első 6 hónapra a volt tagjaink után az uj alap számítását véve alapul befolyt volna $1055.85 betegsegély alapra^ melyből kivonjuk a kifizetést még mindig maradt tiszta $53.85. IJ-gyancsak az új.alap bevezetését véve alapul, temetkezési segély alapon befolyt volna 6'hónap alatt $419,00, mely egy év alatt $838.00-nak felel meg.: Ilzzel szembeen az átlagos haláleset nem egészen 3-nak felel meg évente. így a temetkezési segély alap az uj alapon biz tosit 4 halálozást $200.00 segélyer zés kifizetése mellett Ez is biztosít va van^
Számításunk reális, ha 1934 első 6 hónapját vesszük alapul, melynek alapján még mindig maiádványok mutatkoznak. Azonban ez a számítás már ugy történt meg, hogy bele vonhatjuk a különböző nemzetiségi csoportokat és kiépíthetünk egy hatalmas nemzetközi munkás betegsegélyzőt Kanadában. - Hogy ezt elérjük, elsősorban^ is a magyar osztályainknak kell elöl járni a szervezés terén és minden támogatást meg kell adni az íde-^ gen ajkú munkás testvéreinknek, hogy sikeresen építhessék ki nyelvi csoportjmat
í JEhmek az: érdekében az egyesítő bízottság is megtalálta azt a helyes utat, mely tényelegesen vezet bennünket az egyesités felé. Ebben a számításban nagy szerepet játszik az:uj alapszabály bevezetése,-mert legnagyobb akadály volt az egyesítés előtt a különböző alapszabályok közötti ki és befizetési ráta eltérés ,ez részben ki van küszöbölve, > így eredményeket is; könnyebben érünk el.
A Május havi kibővített IB gyűlésen ahol az egyesítő bízottsági ta gok is jelen voltak, lett elfogadva az a javaslat hogy legyen beálUtva egy nemzetközi szervező, mely az egyesítést fogja irányítani és a fi-ketése tagonkmtí 26 c kivetésből le gyen fedezve, amit; az ■ egyesítésbe bekapcsolódó : szervezetek közösen fedezzenek. .Lapidus munkástárs lett beállítva ezen munkára. Azóta Winnipegen volt tárgyalni a különböző nemzetiségű csoportok köz ponti vezetőségeivel. Torontóban szintén,iigy a kapcsolatot felvettük szorosan. Ma xoár ottitartunk,:hogy a különböző nyelvi szervezetek nem csak elméletben fogadták el a be-tegsegélj^k egyesítését .de szervezeti téren is megtették a lépése ket körievélen és újságjukon keresztül ' hívták fel a munkásság; fir gyeimét az egyesités támogatása-
őrséget s katonaságot vezényelni legmegbízhatóbb vezérei 'ellen, kik nek segítségével, jutott hatalomra.
Az utolsó ;heti: távírók Berlinből és Európa egyéb városaiból hozták a ;hirt. Kogy Németországban kitört a nyílt véres.forradalom a fasiszta, rohamisták közőtt-T-
Valóban maga a hóhér sem tudja^ hogy: tulajdonképen ki, ki ellen lázadt fel. — Fon Schlicher Hitler ellen, Hitler Rema s a rohamisták ellen, Rema a. rohamistákkal Sch-leichear ellen vagy,pedig.Schleicher-rel Hitler ellen. —
De evvel ne foglalakozzunk itt A belforradalomnak az oka a Hit-' gazdasügi és politikai programjának csődje, ugy a határon belül, mint a határon kivül.:
Vegyük boncolás alá belföldi politikájukat; Hitler nemcsak Tíssen, Krupp, Deterging és más muníció gyárosok segítségével jutott hatalomra, ezek melett a pénz és ro-
hamista egyenruhán:kívül.is, szűk ség volt ígéretekre; melyékkd meg lehetett nyerni a tönkszélén levő kisüzlet embereket, azok fiatalságát diákokat s a középosztályt általában.
A hitleristák alapszabályának 13. pontja az alábbi:.vMí küzdünk az összes-: üzleteknek mentesítésért, melyek^eddig a trösztök kontrolja alatt voltak." — Megjegyezve, hogy ez a pont soha nem lett be-: tartva. —
A tönkszélére jutott :fálusi parasztságról Hitler alapszabályának a 17-es pontja gondoskodott, mely a következő: .
"Mi küzdünk a földrefoxmért, mely biztosítja a nagybirtokok meg váltásnél'küli elkobzását 8 szétosztását a parasztság között valamint a kamat mentes kölcsönért"
A. német tőkések mint Tíssen. nem tekintenek ;a 13. paragrafusra s azért 1932 évi választásokra három mUlió ' aranymárkát: adott Hitlernek. Fon - Papén. • Hindenburg s más nagybirtokosoki nem ijedtek meg a 17-ik paragrafnstSl, hanem segítették Hitlert hatalcunra: jutni.
A külföldi politika terén, Hitler hirdette a várseillesí békeszerződés el nem ismerését teljes fegyverkezést Németország részére, "szárazföldön, levegőben és-vízen. Ezért tá mogatták a német angol;: francia és esdi'munidógyáirosok. —-Mert ez első sorban is maga után vonta több ország rohamos fegryverkezé-sét; ami háború esetén óriási-jövedelmet jelentene nekik v
A Hitler alapszábályainak^^yik legfőbb: pontja, kimondja a kegyet len harcot anémet és az egész világ kommunistái ellen, s azon kiviil harcot : folytatni :'Szovjetororszor-szág ellen: el szakítani tőle Ukraj
nát a lengyelkoridort :és kersztes hábonit indítani a munkások egye-düU hazája dlen. A tőkés lapok hazug'híradásai Je lentik hogy ::, Németországban a munkanélküliség S.OOO.OOO-ról 2,-. :L,^Béjker viláfi^razdaságiszafcérr tő ki az utolső időkben többször járt Németországban^ a :^Current -History^-ban az alábbi dUtet közöl te, mely tdjesen másképen mutatja a németországi helyzetetMikor Hitler világgá kürtöli, hogy a ^ mun kanélkülís^eg^ harmadra: csökkent, ugyanakkor ::Béjker. a német ''Trade CycIeReseardiInstítnte" alapján az alábbiakat jelrati. ,— 1933 uptolső neg^yedébeu: a munka sok keresete 6850 millió márkát tett ki; s 1934 évi dső negyedében 500,000-re szállt le. Ez a hazugság a világ félrevezetésre szoIgáL 6100 miUíó márkát tett M, ami 10 százalékkal kevesebb,; mint volt u-gyánazon idő: alatt: 1932-ben; .
Hogy lehet az: mikor .milliókkal álltak munkába ugyanakkor, a kereseti összeg 100 milliókkal kevesebb?
Béjker cikkében megjegyzi^ hogy tényleg - egyes iparágaknál alkalmaztak ujmuidEásokat de ez: csak a- fegyver és munidó gyártááiál fordult elő.
Például: a Krupp műveknél dol gozott 1932-ben 35.647 munkás, 1933-ban 43.409 munkás. — De u-gyanakkor, amikor; a munkások: szá ma :7762-vel emdkedett, a kereset 1932-ben 69 millió márkát tett ki, míg 1933-ban 67 mülíó márka volt a kifizetett munkabér:
Hogyan vágták le Németországban a munkások fizetését ? Erre az alábbi adatok szolgálnak bízonyité-kuL
A saksoni autogyári>an egry szak
muidcás keresett hetenkint 1932-ben: 60 márkát most 26 márkát ikeres^ egy; napszámos :• 1932-beny30r35, most 12-15 márkát kexes hef«nldnt^ nyen formán a >- német munkások életszínvonala az éUialálíg sülyedt T<9d> mint egy millió munkásnő lett elbocsájtva a munkából,; mert Hitler jdszava "nők* a konyhába"; de ugyanakkor a munkanélküliek közé nem'számították be ..őket '
Nőtlen.férfi munkásoknak fd-mondták a munkát, 'ha nem nősül meg,?s ilyen ;formán' bevezették a kényszer.:házasságot Nem törődve azzal^ hogy keresetéből:egyedül is az éhbalállal küzdött most -levá-gott fizetéséből többed vnmgával; kell nyomorogni.
Továbbá Hitlerek törölték a mun kanélküliek listájáról mindazon munkásokat, kik : tagjai voltak'^: a kommumsta vag^.; szociáldemorata pátrtnak, vagy pedig nem. szimpatizáltak Hitleiékkdzmimkát sem ad tak ezeknek.
Béjker jelenti, - hogy Németországban; jelenleg több mint 5.250,r 000 munkanélküli van; Minden mun kasnak'a fizetése több mint felére lett levágva.
. Igytartotta-be Hitler a paragra fusait:.igy tette-bolonddá rohamis táit.kík hittek ígéretébe. így tette bolondá mindazokat akik hitték a földosztásban.
- Ezea be nem váltott ígéretekben keresik Hitlerek a forradalom okát'
— Ez még nem minden! — Más okokról még beszélgetünk a jövőr ben.
;3 Németországban.: s v u^ az egészi.világon a munkásságot csakis a munkás szovjetek fogják a gazdasági krízisből kivezetni. -
— J. H.
Nelcünk nem szabad abbaálálijl ba esnünk, hogy a tőlünk í&vaZÍ és mozgalmunkon kivül álló kástársainkat tudatlanoknakhPí tétdenekenek bélyegezzük é»l£":l nyes és tudálékos magatartást tan f sítani vele szemben; nekünknáí den munkással az emberijog«m. J lő alapjára kdl hdyezekeiifiiiéi* egyenjogot adni és hdyet adniaií^ Véleményüknek, és azáltal egyeaU.! séget fog magában érezni ésnea] egy fdsőbbséget fog bennfinküi^'í hanem egy egyszerű ^nnnkáatíst.
MIÉRT TÖRTÉNT AZ, hogy SZARAJEVÓBAN ELDüRDOLT A LÖVÉS?
ra. TöU> idegen ajkú munkás szer^ vezettől már érdeklődés is jött be;
Az uj alapsz2d>ály életbd^tetése utáui ami rövidesen "meg-fog történni^; az állami Insurance Department jőváhagyásávaL egy általános tagszetzési kampányt indítunk 1000 tagia, 1935 januárig, mdyben már idegen ajkn csopor-' tok is henne'^ kdl, hogy legyenek, leméivé, hogy ha olyan'andiidőval hozzá fognnk'mintmnilyen amiddé val a ddegátns tagtársak elfogadták az uj ráta rendszert, akkor célunkat egy nagy jMemzetközi Munkás Betegsegélyzőt Kanadában rövi
ELS6 FEJEZET
Az első világháború :1914 augosz tusában tört ki, nem mint villámlás a tiszta égboltból, hanem mint egy hatalmas vihar, melynek közdedtét már régen; jósolták. A háború érie-lődött abból a egyenetlenségekből, melyek kifejlődtek a kapitalista mo nopólíumok és az imperialista erők irigykedésdből.
" Az egé''5 földgolyóbist meggyőzték és leiosztották: a :.nagyhatalmak; uralmatátment Közép-Európa ból DéI-Amérikáig,Afríkától Kelet-Ázsiáig és AusztráliáigAz imperia lista hatalmak egymással összeköt-i tetésbe kerültek abban a kűzddem ben, hogy melyik hatalom legyen a nagyobb a'világ piacai felett Olcsó nyersanyag után siettek és a feldolgozott árat minél jobb áron i-gyekeztek' eladni.
Mindig nagyobb lett a féltékenység a nagy hatalmak között a piacok és a nyersanyag források bir^ toklása miatt,Mindig sandább szé mekkel néztek..egymásra, amikor az egyik, vagy a másik hatalonmak dkeriilt; jó üzletét csinálni Kínában, vagy Oroozországban, avagy a néger törzsek között; Afrikában, Konstantinápolyban,: r /Triesztben, Bagdadban és;a-Kdet India-j gum' mi: ültetvényeknéL Folyton fokozódott a küzddemj: mert mindegyik
"hdyet akart a nap alatt"." A küz delem természetesen az uralkodó osztályé volt Mindegyik uri banda
magának akarta megkaparitani kizsákmánydás jogát minél nagyobb embertömeg fdett és minden hatalom magának akarta végeredményben megszerezni az egész világ fdett valóiiralmat' ; Természetesen; hogy; ezt a: tervet keresztül^vihessél^arra:Volt szükség, hogy ; állig: fegyverkezzenek. Az elkeseredett harc a piacért et^ tői fogva társult az elkeseredett fegyverkezési .versennyeLNegy-"; ven esztendő alatt 1872Ttől '1912-ig a vezető nagyhatalmak a-következőképpen fegverkeztek: Németország ,,
Oroszország_
Olaszország _____ Angolország
335% 214% 195% 180% 155%
Franciaország : Osztrák-Magyar-Mo-:;
narchía _1. 133%
Titkosan .kötöttek katonai szerződéseket és nyOtan is formál tak katonai blokkokat Kijdentet-ték azután; hogy; lesz egy ;hábom; egy; fegyveresösszekülönbözés. Már a század dején két imperialista csoport :mdy: később egymás torkának eset .formálta - a> támadást A német hármas szövetséget mdyl882Tben köttetett Nánetor-
éhínség elé ALUTOnA
hitler németországot
MOSZKVA, USSR. — A "Piav-da'r berlini tudósítója jdenti^ hogy Berlinben az emberek sorban állr nák' krumpliért és -hogy az árak -25 százalékkal emelkedtek: A helyzet még; súlyosabbá vált a külföldi gar bona dadás beszüntetése óta.:
A "Pravda? londoni tudósítója azt Írja, hogy angol koröUien-nagy; jdentőséget; tulajdonítanak ;'a nS-metOTSzá^ ellátási :ndiézségeknek. A tél még fokozottabb ndiézsége^ ket fog'magával hoznLNsnltaa beszélnek arról; , hogy Németország^ íhinségnek xŰEz débe.''Az ország->an közben ngyanoljmn mértékben haladnak tovább a politikai üldözések; dfogatások és kivégzések; A **D{űIy lüdegraph" müncheni tndŐ-
dtőja.: azt :íría, hogy Mündien lakossága-valóságos pánikhan van és arra a következtetésre jut, <hogy-.a: fiiscista rendszert minden oldalról veszdy fenyegeti. "Németország nem egy. puskaporos hordó;: hanem több", fejoá be a tudósító.
Az angol sajtó nagy; jdentőséget tulajdonit ajriiémetországi=hdyzet-td: kapcsolikosan' a :;Konnnunisták Németországi Fártfánák névékv6 müködés£nekV,amdy a mnmkásosz^ iSTy mindé nfildöztetése dlenére^ is egyre nagyobb hefdyfist'nyrar a M-ábrfindnlt xuhamosstagosok l^tt^ A legnagyobb terror dacára egyre vakmerőbben terjesztik a kommunista röplapokat
szág vezetésével, az: Entente elle-nézte Anglia vezetésével A többi államok ellentétei mind ennek a két nagyhatalomnak az ellentétd mögött húzódtak meg. A fő vetélytársak Anglia és Németország: vol tak. Az 1871-ad franda-német háború végével; amikor a német biro dalonv .vetette meg alapjait, a német: kapitalizmus nagyszerűen fej lődni kezdett Német finánctőke 6X4 lépte a német határt és hódított messze külföldeken kol<miákon.Fd építettek egy nagy tengeri erőt: a^-célbői,'hogy az védje az ország gyarmati érdekeit iMínden' lépéE^ mdyeta német finánetőke tett hó;: dító utján; beleütközött az angol ér dekekbe^ Növekvő gyülölettd Anglia versenyre lépett Németország gal a fegyverkezésben. ' A hnszadSk század dejét^ kezd ve sok-kisebb nézőteresek és há borok voltak, mint a nagy, 1914'ik összecsapás dőhimökei. A boer há^^ bora 19(90-0l-hen,a marokkói h£bo-ra 1905-ben, az ágadir konfliktus 1907-ben, a Balkán válság 1908-ban, az olasz-török bábom 1911-bdi a balkáni habom 1912-.13-ban vezettek a : vüághábornhoz 1914-ben.:Franciaországban: a;katona! szolgálatot': :; meghosszabbították f^lS-battf^ ' Oroszország .'a'^rmides hadser^ állomány^ :emdte,yNé^ metotszág ujabb :; össz^ket:' ksl4; tött hábomskészülődésekre és Anfif Ka erősítette^ tengeri haderejét A hág^:békdronferenciaregy;'i^r lanatrn sem áUitotta meg a fékte--len fegyverkezést :19144)en;aÁit&i az imperialista hatalmak között-az eUentét oly élessé válf^ hogy Pá| zisbanSdion .német kö volt kénytden mondani: "A béke már bizonyos' idkalom aláren-ddtje".
1914 nyarán' Ehuőpa már. nem volt má^ mint egy pudcaporoa ndctár. á IBvés keUett Saraje-vőttál jnlins 224kái^ mdy megffl-te az^osztrŰcrmagyaritiáQk.vifiraná* nyosát és*feleségét.El volt Á Jel a habom! mefl^aeűKsShez. Igaz; a nanr hátaknak ikan';^ kéazenfegyvedBézéadOa^^ aietró tervelUeeL Ügy •Océámetlehai'* is dég etSsŰL ■voltak a nagyhatalmak ana, 'hogy a> egész viűgot meg^ tmgesaSk. KéaeUmaágnak 1914-
ben: 13j kettős vasúti vonala volt ké szen á nyugati fronthoz^ : melyen 550 vonat: mehetett keresztül min den nap. Amikor a vihar kitört 1914 augusztusában, csak; egy gom bot kellett m^tnyomni az uraknak és a tábornokok titkos dolgaikkal dőjőttelb Az Íróasztalok fiókjaiból d^Áerültek a haditervek és a szö ivetségesek? megindultak;^ hogy ~ ter vdket keresztül érttessék . .A szarajevói lövés dőször csak Ausz^áát;és Magyarországot érintette. Ezen az oldalon várt azonban; a háborúra 4'központi hatalom és a mádk oldalon-23,más ország. Tö^
vért aki segítségére akar lenn; ,i: ő nehéz hdyzetében. Sok osztálytaii datos i mmtkástársnnk abba f li2i{^ baesik, hogy fordítva kezdi a kát; ahdyett hogy okos Kfeja^ sekkd és a tények érvelésévd bálna .meggyőzni a szervezetfiiika; kívül álló és mozgalomtól távol íIkI osztálytudatlan munkásokat; áii lyett.egyenesen rá akarja erSszdoJ, :ni:a-'nézetét:;és >ha ez nem sitóal akkor egyszerűen le akarja gySöi azt; a .munkástársat akit ni^ lett vobia néki győzni: nekünkmí| az :dlenségeínket a kizsákünán^l inkát keU legyőzni és nempédigi lemaradt munkástársainkat;'á 1^1 főbb fdadatunk a munkás tömeti ket meggyőzni és megnyentí - tol az osztályunk érdekében. -;Ugynacsak meggyőződésem hogy ha helyesenés észszerűen zelitjűk: meg: a munkásokat'és Ötf} hetően egyszerű szavakkd baiitsi-^ gosan ismertetjük a Független 6e tegsegélyző: Szövetség fontosságit^ és céljait és egy NemezetJüzi Bé-'^ tegsegélyző kiépítését és fékeit-fj juk a munkástársainkat háziagitisr? ón keresztül.: hogy lépjenek be nó
vétségünkbe: ilyen:formában'^;]ia(ir léhetőségvván^töm^s tagszeRás-re. .'Azonban; ha: .meg^iiáiadiink :;^a: régi hibánkban^ hogy neminiJiie'; gyünk ;a'tömegek:közé hanan ízt: várjuk,-hogy -a tömegek iöjjaiá mi hozzánki. akkor még nagyon sor^ káig^válhatunk; még sem lesz erei mény.
Tagtársak- és munkástáisá!i Márlefőbb .ideje,; hogy faozzá-fif'; juidc -;;komolyan munkához:; vtíilij; zünk ki abból a régi tévlútiiaéi. tespedésből. hogy majd jönnek zánk-a munkások ha részt akaoá;;. venni a mozgalomban; többekat^'i a; irosz^f kifejlést is
rökország-semlegesakart maradni; hanem a német bánkáro^vdtíkér^ dekdvé voUákvaí^bagdadi vasntak-
han li^^ltnaBabhafainlc :I>ígoT'3m*t^
a török poIitikusokttáL Bulgáriát Németország vonta-a háborúba ;áz-^ zal;:hogy kölcsönt adott Bulgáriának 60 millió márka .erejéig. Görögország Angliának tartozott 26 miUÓ dollárral és azért'kdlett neki hábond>a jömii Angliával.
Poineare már 1912-hen megjó^ sdtt^hogy legkésőbb 1914-ben a bá bom ki fog töni.Azért mondta ezt mert látta, hogy körülbdül két év
hogy ífneki;is van esze, hátkeií^i fel a-szervezetet mint éa" ezá-,j gyonhelytden. kifejezés: és eí%5 gyon rossz fdfogás ami ellen Inunk kell.'^Minden munkásnak
kalmatrkell adni arra. hogy oes*^ merkedjén ízövetségünkkd ö i^^ Nemzetközi Mmdás Bet _ ' fontosságával és céljaival. Fdaí*-tunk; hogy-a -munkásokkal mertessük fflservezeteinkket lyen keresztül fel fogja ismeni ij saját osztály shdsrzetét
Fel tdiát a munkára, be a ttoe-j gekközé mozgassunk meginiiiW^I
hogy taglétszámunkat minél eiasfj megduplázzuk. Ne várjunk Beiíii«| hanem csdekedjünkmár m<«^^| Minden munkás legyen tagp^f a-Független Betegsegélyzö ségneki amdy az alapját «pe8| egy Nemzetközi Munkás Betegs-j gélyzőnekl'E^anadában.
M^ryar József K. P.
háború ntánna. Az urak . megtettek, hogy a háború ig» «»| x6L á nép.figydmét eítetOj^Ji
tudta a hábora! igazi okát ' nemzetis^ nagy taityáí a , ;nemze^ lioraliiiü^E^a^
.'t|fc-/>nm ..
—.---, „^c, naáni hogy armaguk uraln'^íS]
alatt a haditervekkd készen lesz- védjék-a nép haragja ellen, ár^ nek, A poitiknsok tudták, hogy.ezperialista'társadalom, mdy^^j^^ a hábora vilá8hábomyIeszf::.n csak azért, mert keserűek voltaik az eUentétek'.^lia-és Néinetórszág^ között hanem azért is, mert az d lentétek rnagyok; voltak ;;N6netó szág, és Frandaországf' Ausztria-MagsrároEszág •^éSíOroBzatezíig-iS-zött a Bálkáafdett. Baj volt az O-lasz és Japán érdékek körül is. így tdiát.'az egész imperialista világ bome volt a világhábora háló-, jába. A központi hatalmak 2;226,-000 n^ryzetkaőméter terület fdett voltak/nrak 168,miBi6 lakossal, a^ kadiől éVBDilÉént 4U1IÍ6 doSáx adót
szedtek Be.V- . , -"^
Amásikrolddon volt áz Ente^ ^fieifiOO négyzetkilométeres területid és 1 hOIiá^lákbarál, mdyékhSl
évi 6 híBió és 8St rnüliő doWadói
A azttajevóriBVés tehát, zueitt volt igazi oka a'vilás^báboira kitörd sének. Nem azárt tört Ida hábcnm, mert dtettek láb alól egy herceget vagy ánamférfit Dy^ni máskor is megtörtént és vaég seni volt^
lőaenfil fé^ődat az igazi oto^j den háborúnak. Németom«;^| után háromszor oly gyorsan dött, mint Anglia, Frano és Japán pedig tízszer olF L fejlődött,, mint Oroszország.^** egyenUftlm fejlődés azután r uj határokat szab az orszáfc és természetesen egyik engedni a magáébóL a jdszéra, hogy : "^^Jj^t sfflt AUamok" a következőié*
taí _jui
"Nhies és nem "í*Sfl annak; ' hogy megmérje kJ^italista hatalom az «^^] egy hábora. A háború diene a magántidajdaa^>*T^j lenkezSIeg ^ » "^^^f ^endszobena »»afl£»,^SS&&| idézi dő a háborúkat 1^;^ gyeOS növekedése egí rT^j vfúáiáS KiqátalizmnB j^>\
eOst yiggntáHiftatná Hánt a válság az hora a pdHikSban.''
4
^4.
tf #1/ r
a4
1
m
mm