nmtatva. hogy núétt U jSf'
Ji. hogy «tagja legyea is' ítoek. Nekünk a/«^i
udnnnk belehelyeikedai «lőtt.tartva igyekezfink5 rtetm; és ai 6 érveléseit bZI itt Visszautasitaai, hanea^^ magyarázattal meggyfiai'J Jcsületes és igaz szándflmí 57. hogy megnyerjükafei'
és^-érezni is fogja, JZÍTJ
I barátai és testvérei S és ezált^ közelebb
ásmozgalomhoz. Igyéieitetói
k a mmikástársalnkkaljrt j
az ő éiddce közö3 a ni3eiaíSÍ
, ezt a ■ tudatot felkd^i
agy egész batározottaa^?
Skötet a mi űgyünkneköi.l
' épitöjeíVé váük szövetéül
cfink nem szabad abba a tdU lünk. hogy a tőlünk távol áHj >zgalmunkon kívül álló tm^ rsainkat tudatlanoknak és V Bekenek bélyegezzük ésiölí! is tudálékos magatartást toj véle szend>en; nekSakjá, unkással az emberi jog egj®. pjára kell helyezekeiifiiik & jogot adni és helyet adniu j Snyűknek, és azáltal egyaűí. fog magában érezni ésnen' ilsöbbséget fog bennfidttaü; i egy egyszerű ^nuniáítdí:' Eűd segítségére akar leBáíjS 0! helyzetében. Sokosztálytü^ munkástársnnk abba á baí c, hogy fordítva kezdi a oq ihelyetti. hogy okos UféjoS;'^ és a tények érvelésévd pi{.' m^gyüzni a szervezetőski; aiő és mozgalomtól távolíIK irtndatlan i. munkásokat; gyenesen rá akarja erSiBa^ lézetét; és ha ez nem sikeia egyszerűen le akarja gySaj munkástársat akit Ina néki győzni: neküiikfaí^ ínségünket a kizsáknásrJÍ keU legyőzni és nem pedigi idt munkástársainkat; a ül. eladatunk a munkás tömegé^ »ggyőzm' és megnyerni "flif tályunk érdekében. -nacsak meggyőződésem La helyesen és észszeifieai&^ meg a.munkásokat'és &t<; egyszerű szavakkal baiátsi-? ismertetjük a Független Be élyző-Szövetség fontossSgítj: aít és egy NemezetJüa Bé-élyző kiépítését és fekait-unnkástársainkat házisgitisi esztüli' hogy lép jenek be só. ínldie ilyen formában'ostr ég ;.van;^töm^3 tagszmisis ónban ha megmáiadimk a ibánkbani hogy nemmm-a'tömegek, közé hanan ol; rhogy a tömegek jöjjeiiá záhki. akkor még nagyon «>:'; íihatnnk,: még sem leszerel
ársak' : és munkástájsá! főbb ideje.:hogy hoBáfif; :omolyan munkához:; á abból a régi tévintMéi. kiből.; hogy majd jöm»k|iii munkások ha részt akarná, mozgalomban; többeks>>» kifejezést is haszníljÜ; neki is van esze, háttoe^: izervezetet mint én" ez » élytelen kifejezés és ez % >3sz fdfogás ami ellenbKO; kell. Minden munkásnak «• keU adni arra. hogy ofií*' Ijen szövetségünkkd b i bközi Mm&ás Bet^rsegflpi ágával és céljaival. Fela^ logy a munkásokkal in«* 3ük fflservezeteinkket, «»«• íiesztul fel fogja ismerni Nsztály-hdyzetét íiátamunkára.beataM' !é mozgassunk megminjffl ^létszámunkat minfl jlázznk. Ne várjunk söilö cselekedjünk már most-j en munkás legyen tag?? rétien Betegsegélyzó Srö* , amdy az alapját «í» jmzetközi Munkás BetegS-lek Kanadában.
Magyar Jőzaef
K. P. •
^ béla: Ég » TiS» L It ül.
uffav zoltán.
.r.^ar proletár regény érte el a nemzetközi elterjedtBé?-a fokát, amely I«»sszu év-óu semmilyen magyar pol-^^Zy «m tudott éiétxú. ^.ZTtIszs," nemzetközi liatá-nStó irodalmi kiséióje ^ SSrSgi proletárdiktatúra •^oSStradiciöjáDak-Ert "^diciót emeli magasra a nem-
g^a valósággá mUüé xn^kás és fj^nzó tudatában. Hogy €Zt a for-Sisitó hatást felmérjük, nem kell beszéhiük, ho^ 20 ^ven jelent meg s orosz kiadásai '^meghaladják a félmülió pfl-^LiSot; nemese a kritikai 81-.S^BiegemlitenOnk. mdy e Slv politikai jelentőségét kom*, ffmegállapitja. A ."Vasáradat" SóTe ^e^fí^o^i^^ kritikáját.
az első kötet megjdenése u-tín 1929'ben a pravdában.az "Ég 'IriszÁt" Barbusse és Upton Sin-,i«ir regényeivel méri össze, még Seg csak irodalmi értékelésének
izlóvivőjének, a "WotwartJ^net rT»Populaire"-nek dnhös kiroha ^ is, S amikor ülés Béla-regé-!vit ma a Szovjet Unió iskoláiban Sadémiáiban tanítják, tanuhná-nvozzák, akkor a könyv poUtíkai étékelésekor M kell emehiünk, wy a regénytiflógia a forradal-oj mmikásmozgalom történetének jgyüc formásmunkájává lett. Nem.-jgak hűen visszatükröri művészi esdcszökkel a proletárharcok egy: oakaszának légkörét, hanem poli-űailag feltárja, értékeli az esemé nyéket, melyek összefüggéséből ki-, dolgozza a problémák egész sorá^f émély a kapitalista országok fórra dahni proletariátusa, kommunista pártjai előtt állnak. .Különösen a proletárirodalom számára egymástól el nem választható politikai :S ijodalmi értékelését foglal ja, össze ai a cikk, amib«i Szeliyanovszld a, "Eavdában" a harmadik kötet megjelenése után méltatja Dlés Bé Iá könyvét. A 'fTísza-ciUus közpon: ti problémája a bolsevizmua; Hl^fe az első nyugata: proletár:,;ir6,:aki-nek volt bátorsága és képessége eit a kérdést munkájafközpontjábá 'állítani." Ez az értékelés egybea^^ nl^dja a regény; nemzetközi; je-. lentőségének igazi fokát.
Az "Ég a Tisza" megjelenése e-í I5tt a nyugati proletárirodalom te^ mékei kivétel nélkül a nemzetközi proletariátus harcának egyes epi-f zódjaira szoritkozták. nBlés Béla egy egész szakaszt vá lílasztott témául. Alakjai áhábAru 'törésétől a világforradalom első nsgy hullámának utolsó csapásáig aktív részesei szinte minden fórra-. ; dalmi megmozdulásnak, mely a lér gi osztrák-magyar, monarchia terű-iletétt lejátszódott.T^' Megmutatja^ az utat, mely a lázadásoktól az'ön-; tudatos kommunista harcosokhoz s mely a szociáldemokrácia ojiportu-nízmusától a barrikád: túlsó oldalira, a burzsoáziávalr való; tudatos dleníorradalmí együttműködésre vezet S ugyancsak a '.regény alakjainak éles politikai (rajzán keresz :ta érezzük és látjul^-^hogjr;a'.nagyorosz októberi forradalomhoz:^valő -viszony mint válik ajkapitalistaor szagok munkásmozgalmának;, központi problémájává'S választóvízzé ,a proletárforradalom tábora; és; az dlenforradalmivá lett szocíáldemok láda között. De így lepleződik le az újonnan kialakult nemzeti államok "fiatal" "tiszta" demokrácia^ ja, melynek ülés Béla a második kötetében biztos kézzel éles jéllem-; adja. Az orosz forradalom oöntö forradalmi jelentőségének ^rtése vezet ahhoz-is; hojgy he^' fyesen mutatja be az ingadozók fél raijánzó, világmegváltó terveinek Igazi kispolgári tartalmát. - - '
Ezt az anyagot lÚés azáltal te-^ szervesen összefüggővé s ezál-Bl 18 különösen meggyőző erejűvé, a történelmi "eseményéket *«myen folyó s lekötő dbeszélő aödorában az egyének cselekedete-,« es átérzésén keresztül ábrázolja. i^Ietár történelmi regényt ad, a-njdynek élénk alakjai a munkáa-oivasóhi
Qtámia. Az urak _ tek,' hogy a háború J««? *T| lép figyéhaét f'^^^^'^Jtl ■agodott a háborúra, itv^ rháboruÜgázi okát ís^ nagy Iratyái a vem ek uralkodóira kentőt» »| eginditásának okát B«g| ad az imperialisták flfl^j
ogy a magiik urahn»»r a nép haragja eUen-Aí^
ta'társadalom, mdy «^ .fe^ődatazigazioksí
bonmak. Németoisiág;
írómsoEor oly gy<«^„ lint Anglia, Frano in pedig tízszer oly I it, mint Oroszország.^ (tiea fejlődés azután f irokat szabaz otszíí^^ ttészetesen egyik scf";! l a magáéba Jl^^j
lamoV* a következw^ |
"^L^-e tíW'^&lí úgyszólván csak poHta5
oz annyira közel kerülnek^ ^ nem is hajlandó elhiimi, hogy witott személyekkel , van dolga, jo'ács Péter, Pojket, JGkrtíesmanni wmaa. Szekeres és Gajdos alakjai J^mr munkásmozgalom legpo^; «ttí*bb típusai minden jó és rossz "Újdonságukkal, nagy forradalni «^tl^zségükel 8 különösen ^ szakaszban mutatott — dmé-S «y°"g«ségükkel, zavaiosságuk' együtt. Ennek a bemutatása, le JWezeae szétszedése nemcsak po^ jelentőséggel Wr, h^nem ai meggyőző erőt is növeüi J^ye poUtíkai irodalmi ciŐsi '.fe^i - izerepe i& 2? í?^«faggé8bea,-hoéy n-ZÍ*^°lásai. ^eszkozei Sgyon ^'^k. Alakjainak egy^Sét «e iqa alaposabban a á ^zet^ ^"lagnezetét, haicoa karsart^ latai '^^'íök meg, Brinfe például
lomoak élneS^ vasy aSáknek s fuv xsdalomhos vaI6 viszooyn saesr egéss vás^kedfisQlHit;, Is élő valóságnak r^A, éOnSsú GsiKt, az itt Idílöi^seD a regény snesdje ev5tdies xeaUzsmsázuúc s gyois Vük tetésének köszöshető. Miotén asoB' han Jllés a meseszővést éppesa a poUtStaS meggyőzése használja fel s a sagy mUv&szeti szempontot sokszor esyoldalaan en nek a politikai szempontnalcTen-deli alá/ meseszovése itt-ott szertelenné válik. A második kötet e-gyes fejezetében szinte^ közelébe jut a kalandregénynek (annak terv mészetesen Domas-i és egyáltslá? ban nem valami WaUace4 értelmé ben). A feszültség fokozása oéljá-bóiniés odáig megy* hogy «bben a kötetben nem mutatja ;m^;:hosy: hová vezetndc.azok a politikai hi-baki amiket a kommunisták Csdi-:
Szlovákiában a párt kialakitása köz bén elkövetett. A; harmadik kStet leplezi le csak ezeket a hibákat B mutat rá: helyes összefüggésben ar ra.'hogy hová visz á Mbákntjs; A regénynek apolitíkai gyenge pontr ja (az elkövetett hibák következmé nydt nem'mutatja ,be azonnal az eseményeUcer-raló szerves összefüggésben) most'viszont az irodalr mi i hatás egyoldalú szempontjaira vezethető vissza. -
Az első kötet a Kommunisták MagyaroiBzágí, Pártja proletár forradalomért folytatott harcának, az első tanáesköztáraaság hősi nap jainak és leveretésének'története. PoUtikmlag közveüra, erővel s helyes értékeléssel dontboritja ki az eseményekét, szerkezetében viszont laza, egyenlőtien. Itt még csak egy-két alakot ókerüli Illésnek teljese, szociális élemzésükkd e-gyütt-bemutatni (Kovács Péter, Antalffy,' Pojtek^ Gotteshmann) de komoly művészi értékkel bírnak éppen azok a legpolítikúbb jéloie-tek, tmiiU;'IdUönösen' ap pel^ ahol a kommunisták által a párt és a földkérdésben elkövetett hibák lényegéremutat rá.
A, második kötetnék, melynek középpontja a kárpát-ukrajnai moz galom, szerkezete zártabb; mélyebb -s : tömör,; megkapó természet-leírásával-a Kárpátok, levegőjét érez^ tetí; meg (Verdiovina, > a mnnkácsíi vár); Míg azonban az; első. kötet e-gész: kis,-:ártalnuttlan expresszíoni» ta kilengésektől eltekintve a realizmus,módszereivel dolgozik, a második kötet a nieseszövő:bonyolult' ságával egrjratt (fl,va kelletnélvtabb "különös-figura' felvonultatásával) romantikus túlzásba esik. A: kalanr dorság gyakran tult^. különösen az első. felében]^ a politikai esemé-; nyek ábrázolásának.rovására;
A harmadik kötetne különös ér. téke, nagy jelentősége: aí^ hogy Ősz szefogjaaz 1918-;192lTes; évek po-lítikaí /Reményeinek összes fontos taóiulságát, ahogry művészi konstruk dóban is'összefoglalja a három kö; tetet s azt)zárt;egésszé teszi.' pen ezáltal helyre,;tudja ütni a má sodik kötet romantikus túlzásait is,' főleg pedig ^:^^be;tndja. mutatni — a középeurópai konimumstaiyártok^ bolsevízálásának nehéz;folyimiatát: s egyben a jobb^ és baloldali elhsjr; lások'ellen^való állandó harcot^ jö^ vendőhatrcokprespektiváját. Á har: madik kötettdl Blés világitja meg
inás^^ami a samáOiihatsá
........m'
^ # , inooen méi t J^nadahaár típusa aem Ma^
Sí*^a^««lvas6^8r
■?««£fl|i^;iie^
elsőnek a nemzetközi forradalmi I-rodaloníbanabolsevizálódáa kérdér sét,- s a kötet utolsó részében a bol--sevizmus; útját, mint a proletár-forradalom egyeüen győzelemre ve zető útját vetiti; nyers ;erővél a jö^i ^vőbe^ - Az > egész; poUtikai-;xajznak különösen értékes részét idkotják azok; a képek^ ahol ülés a: szociáldemokrata ideológiai befdyását mesterieni találó éless^^gd leplezi le,< éppen a;íikonmiunista^^^^-^ jobb- és ^bal"-olda}i elhajlásaiban. A harmadik kötet áUitotta IHést poUfákaUag, irodalmilag zd>b irodalmi feladatok elé. Itt nemcsak';^^komoly?poUtikai .tájékor zottságraj; de. nagy inesterségbeli tudásra is volt szüksége. Blés Béla ezt; a ifelatMot'megoldotta a ;ezál-tal. az í^észdklnst: végleg, rinagas poUtftaí'és irodalmi szinvonalrá^er melte, ami jogosulttá, magától érthetővé teszi a -könyv nagy, maradandó nemzeiköd népszerűség
Az "Ég a Tisza" nemcsak egy* szerűen a .forradalmi -mnnkásmozr galom; nagy :vtr»did6!naki szanteli proIetárregény.''haDam^ín8mz«itítí(zí poHtíkai jdöitős^ét főleg abban ken keresnünk^ ihogykSizveteQOI: a legszélesebb tömegekkel - meg tudja e értetni a.,zégí osztrák-magyar monarchia terffletén folyó nmnkfis-mozgalomnemísetí.^szödáliskörfil-niénydt, belső jdlegzetességdt; módfflserdt. És ezen az alapon ismerteti meg a tSmegékkél a magyar forradalom történetét; a mnn kásosztál;^-heroizmosáf^ ;a;:Ieinín!z^ mus'ntj^l;;valóí elhajt v^^tes következménydt.'a sswsiáld^Mkra ta^í vezérelmék íazt^oaztályáinlásban való határtalan aljasságát; A ma^ gyári Jtroletaariátus- számácap.meg-. győzi/sr'KMPi'^n^&nakmegiadiiIá-: sát B megvilágítja, • hogy mennyi forndaind kitartás és hcnKrfzmo^^ a boIsev3c ^módszernek'' S; kSlQnősen az önkritikának mnyen kSzdehnes dsajátitása kdlett iáihoz, hogy az az ebő fanácsközifiraaság hidcása: után olyan p^Tezesse a másódik-ért^folyó hareo^.'amély megértette & lékazdöfte 191d súlyos Wbáit..
.A proletár xealizmas mődszerd-vel alkotolt egyik legelső Wgény, az, "Ég aTÍBzarVpolitíkai értékérel^ 'S'tálmfival^s kiffejeípgsel' formája-' val» nemzetkSzi prolefáá irodalom legjobb alkotásai.kőzőtt^fofilal lm-
BUDAPEST. — A pestmegyei Kecel községben halálos családi drá ma játszódott le, amelynek két áldozata van. Vén József tehetős birtokos és felesége. Kiss Mária, a szomszédok ezerint jó i^etértés-ben éltek egymással ,> és sohase fordult elő-közöttük nézeteltérés. A azomszédoknak feltűnt, hogy már napok óta nem mutatkoznak. Értesítették a csendőrséget, akik
feltörték az ajtót és a szobában hatalmas vértócsában holtan találták
az asszonyt; akinek a; fejét a; folis-merfaeteüenségig^; .dtorzitották); a fejszecsapások;.; Á ■ másik vszobában a mestergerendán . a gazda föla-. kasztott holtteste függött. Vén József keze és ;ruhája csupa vér volt. A hdyszini szende alapján megállapították, hogy; a gazdálkodó előbb agyonverte a feleségét; azután ma-< gával végzett. Ldietségesnek tartják;; hogy; a gazda hirtden megőrült iés.iéjsza&a gyilkolta meg :alvó fdeségét.
A BARÁnYAMEGYEI Sősverti-ke közeégben Váradi Sándocmar-•kód lakos, fdesége szüleinek házában rátámadt a tőle kűlönvál tan ér
lő feleségére és katonai szoronnyal tizenegy sebet ejtett rajta, A fi
atal asszony nébiüiy pere múlva belehalt sérüléseibe. A gyilkosság n-tán Váradi Sándor szivensznrta magát és nyomban meghalt; Váradi szerelemféltésból követte el tettét.
HORVÁTH JÁNOS 62 ÉVES ba-latoncsicsói földműves ittasan: tért haza.. Bódult fejjél öszeveszett: csa-
ládjával. Hozzátartozóit megverte és kikergette a házból, azután lefeküdt.'Amikor elaludt, apja, Horváth Antal 78 éves földműves .bement'hozzá és egy vasdorongieral kétszer ugy fejbevágta, hogy^azon-nal meghalt. A gyilkos apa aztu-táa önként jelentkezett'a: csendőr^ ségen.
Náborás parádé Budapestén
' ;;A hadsereg sporthetének;utolsó napján ;a "társadalom előkdőségd-nekV nevezett: élősdiek, a munkások és földmű vesék' elnyomói,; kízsákmá
nyolói.'és az ujabb világmészárlás előkészítőinek ezrei jdentek meg a budapesti Tattersaal nézőterén, hogy: gyönyörködjenek; a;hadnar gyocskák; a tiszti gárda mutatványaiban. '
; Gyönyörködtek a háborús parádéban. Felvonultak a tankoki páncélautók, motoros géppuskák, a pá lya fölött repűlőgépdckóvályogtaké melyekről: hatdmas;; gázbombákat dobáltak lé a pilóták. S hogy anál életfaübb. legyen a jövő világháború érzékeltetése, ddördűltek az á-gyuk. ,katt(«:tak a gépfegyverek, repültek a kézigránátok.-lángszórók vetültek, gázmaszkok díszeleg tek, pattogtak a:halálókádó golyószórók és végső : al&ordul felbömböltek a hatalmas ágyuk, miközben tombolt a gyönyörtől az: '"dökelő^ ség" a halálborzongásban idegeiket viháncoltató raffinált hölgyek és a; hanyatlásnak indult uralmukat féltő utak.
A CIPÖPOGYASZTAS 4 éwd ezelőtt: Magyarországon fejenként átiag 1.7 párat tett ki egy évben.. Id33-ban már csak 0.6 párat.
BIENTSéTEKMEO RÁKOSI MÁTYÁST!
Sallai éa Ftirst elfogatása és kÍT^:aése 1932 joUus 29.-éii. — Erre a sorsra akarják most juttatni Bákosi.Mátyást is.
(folytatás a mnlt héttőL)
Sok üzem s a Vasas- és Építőmunkások Szövetsége egész munkássága követdte a tiltakozó sztráj kot a^gyilkosság m^akadályozásá ra. A' szociálfascísta, vezérek.:.elg^ csoltak mínden;megmozdulást. Lon-guet szerint "a magyar munkanélküliségre" hivatkoztak. "Megmenthettük vohia Sallait és Fűrstőt,>--mondta a budapesti köz lekedési munkások harci bizottságának fdhivása, — ha nem ülünk fdva Népszava és: az egész szodál deiaokráda: csapdájának, amelyik azt harsoarta. h(^- nem tételezhető fd r:fOggeUei|> magyar.; ..bíróságról; egy ayeti barbár .tett dkövetése.^^ Megmenthettük volna, őket, ha mi magunk; szervezzük ; a tiltakozó sztrájkokatt"
' Paa de Calds Nord bányamunkásságának 1932 • juUus 3I-én tartott töm^akdótSallái és Fürst ér magyarországi : szodáldemokrata párt. azáltal,- hogy ^ támogatta; a statáriumot azáltal,; hogy nem indí tott tömegakciót Sdlái és Fürst érdekében, vténydegesen' a magyar burzsoázia hitófás politikáját támó gatiu** -
"NEM BESZÉLNI. HANEM
CSELEKEDNI KELLr
' Az orgoványi: igazságszolgáltatás híven ; alkalmazza fővezére. Horthy kormányzó jdszavát. A kü Ifigyminisztériumi sajtóiroda és a rendőrség flres szóbeszéddel felelnek - a; tdefonon érdeklődő német, angoV francia: és amerikai ujsági-rókműc Nemcsak a kínzásokat, ha nem az elfogatásokat is leakarják tagadni.
Közismertek a budapesti ochrana kimsási módszerei a a verések híre most is áftör miden hallg:atást.."A-juládg verik őket! A felpalás és ki kötés rettenetes kínjait keU kiáU-niok!*!'írja a:Magyarországi Vörös Segély:ir0pirata;>r>: Cigarettával é-getik a testűket; heréjüket bika-csöldcd és; homökzsákoŰkal verik!" Éa m^ minden írás eUialványal a valóság előtt Sallai Imre malária-lázzal kerül a rendőrségre. Gyümöl
csötés tejet'adn^;neki, hogy su-lyosbitsák az álapotát 40 f okós láz közben: egyre .verték. Háromszor; á-jult el a verése alatt — Fürst Sándorteg^^uzambán verték öt na pon és, éjjdea át Karikás Frigyest a hetdcen át éjjel-nappal tartó kí-^ hallgatáaokkal;^akarták ;:kímeritenl. A detektívek' többször hasba mgr ták
KOlián Gyöngyöt háromszor talpalták^ deresre húzták 'Jiasbarugé ták.-M^or;4^<«atása utáni tizenkettedik napon átvitték az ügyész-6^:rs;m% mindig: látszottak rajta árverés nyomai s a fögházorvos kénytden ^olt látieletet venni fd sérQléseírőL —Hogy Sallainak és átSbb'telmekniílyen kínzásokat kel lett kiállaniok. arról a tárgyaláson Sallainak ^bemutatott véres inge is
^ Xongaet, -~ sHá ajf&íM, véddmí bizottság; mi^ízatásábóli; P»ten a kormánynál is interveniált — "Wsl kő kfilSgymlniazter pedig" -za-vart'^iniQnrarázkodásoldcal^ állt, élő. hogy fdsöUi akarattal áll^szetoben amí'dlen semniH; sem tdiet"-^;:Ez kinos tárgyalás ís-r-r mondja ;I«a gaet;—^ megerSdtette azt abenyor másomat, amit különben' más ttea^ vatott hdyrSl .is hangsúlyoztak.
gő kinyr, mind a'három'l^tete megrenddhető a Uob kSzpon^től: Bos:'488. G. P.O.^Tonmto,! Ont I. kőfid^áis oe^ ecnti^éi'iK^llt^k&te^
."hogy azv irtózatos rémtett Horthy kormányzó egyenes parancsára történt amit persze a fdiér terrorban részes többi urak készséggel telje-dtettek."
. A:;;Szociáldemokrata párt, az, a-mdy Orgovány idején részes volt Horthy _ akasztófa-kormányában, most is csendes támogatásban része siti. a Horthy-Gömbös-Zsitvay-Ke^^ resztes Fischerrféle hóhér uralmat. A statáriális ítélet valószinütiéiisé-gével, áltatja a munkásokat és leszerelni igyekszik minden, mozgalmat; Mégis megmozdulnak: Budapest dolgozói a statárium; ellen:
Csütörtök este az Angyalföld-Újpest határában levő Buiwasut té^ lepéről elindulnak a tüntető;mimká-sok. Az; ucca csatlakozik- hozzájuk. Az íntemacíonálét éneklik, Sallait és Pürstöt. éltetik.. 3-4.000 einber megy elkeseredetten tüntetoi.:Csé pelő munkásol^ dolgozó szegény pa rasztok; és mezőgazdasági munká^ sok egy negyedórás tiltakozó sztráj kot rendeztekazok, akik kiadták a jelszót: Magatoknak .arassatok! Hordjátok szét az uraság gabonáját! Adót a faluban senki neflzes sen! — Azokért, akik a párt legel s6:soraiban küzdve vezették harcba, a magyar dolgozókat: Munkáért! Kenyérért, földért, felszabad dulásértf
STATARIÁUS GYILKOSSÁG ;
A burzsoázia, hogy "nyugodtan" végezhesse munkáját, összevonja minden megmozditisató: fegyveres erejét a dolgozók fékentartására; Különösen pénteken, a tárgyalás e-lőtt Délben már tele van a város csendőrrel. Gyalog, lovon, a-utón rohannak ide-oda; Délben mégis tüntetés van aRottenbiller uc-cában, meg a Keleti pályaudvar e-lőtt
Kétszáz rendőr; öt felügyelővel őrzi a törvényszék épületét Csak a-zokat engedik be- az épületbe, a.-kérnek belépő jegyük van a tárgya lásra. Szőke Sándor és Tímár Miklós ; védők is; csak a legerélyesebb tiltakozás- után juthatnak át a kor donon.
V 'Az ügyész zárt tárgyalási indit-; ványáról; zárt tárgyaláson dönt a bíróság, de egyelőre fannak elrendelésére most kellő okot; nem lát fenn forogni."
-Két .hétig voltak elvtársaink a rendőrségen^ anélkül, hogry ügyvé--det.vagy hozzátartozóit akár csak láthatak is. A' tárgyaláson is teljesen elszigetelték :Sallaí és Fürst elvtársakat mindentől,^
A" statáriálís bíróság a védelem kérésének nem ad helyet A védők csütörtökön érintkeztek á vádlottak kai" — hazudja Töreky, s ezen á védelem tiltakozása., sem változtat Én kihirdetem a végzést, folytatjuk a tárgyalásf* Töreky elemében van, gyilkolni készüL .Előre megvannak írva az ítéletek. Gyorsan folyt a: tárgyalás. Már Fürst Sándorra is sor került Elmondja^ hányszor volt már elfog va forradalmi munkája V; miatt s, hogy á fogságából szabadulva, min díg újra 'munkába állt A rendőrség verésekkel ;kényszeritette>; hogy titkárnak mondja: magát Ezt most vi^za vdmjs.r', - ' .j Á'fereni«zolg»épen,t!Itak(KEŐ táv iratottesz'a TSrdcy asziblára.
Töreky tovább teari fd a kérdése ket^Fűrst párt.belső Ugydre vor natkozó I^rdéseloie egjrmásután fe Idi: "Nem válaszolok,"
trtolsó tanúnak Sdmdnítzerxen-dőrtanácsost haBgaítták ki a ren-dőrs^ verésdc fdől. "Ndcem. — mondja 4--'FOrat bem .panaszkodó a verések fdőL"
, lóigyd védő dallal véres ingét <mnfat> fd: "Nem tetszác tudni, ]^ogy kerültek a yéniyomok az ing-
FELEMELTfiK A KGNVfiB-ABASAT
magábólkikelve,. vérvörös arccal indul a védő fdé: "Ne tessék itt i-lyen tréfákat csinálni. Itt komoly
dolgok vaniiak.---Nem kdl feld-
nie tanácsos umak ezekre a kérr' désekre."
Az ügyész rövid vádbessédet mond. Az eddigi eljárások lassúsága ellen és a "magyar állam és a magyar társadalom" válságáról be szél. Hdált ordítminden szava.; "Akik már egyszer sirba döntötték ezt az országot újból megjelentek,; hogy rémuralmat teremtsenek. A: vádlottak; cselekménye indokolttá^ teszi' a statáriális intézkedéseket Alkalmazni kell az ultima ra-tiot.." . '/<í>4
Az ügyvédeket akik még védenceikkel sem beszélhettek, ismételten' szakítja félbe védőbeszédjükben Töreky, aztán hamar kihirdeti a ré gen kész ítéletet mely ... ^Saljai-HoUander Imre és Fürst Sándor vádolttakat kötéláltali halálbüntetéssel sújtja." mert "a vádlottak, külföldi megbízásból a kommuniz^ mus magyarországi szervezetében vezető szerepet vittek."
Halálraítélt dvtársaiidc nem akar nak kegyelmet kérni a burzsoáziától. S mikor Töreky megkérdi, folyamodnak-e ;k^ryelemért;:Sdlaí csak nagy sokára, Lengyd Zoltán hosszas, - ismételt nyomatékos fejr; bólintása után mond igent Fürst vele egyértelműen jár d.'^:A védők táviratban kértek kegyelmet HorthytóL -
Töreky vérbirósága nem ajánlotta az elvtársairfcat kegyelemre. Nem is pályáztak a burzsoázia kegyelmére soha.
Sallai és Fürst elvtársak a többi bebörtönzött dvtáraakkal egjrütt öhségsztrájkba álltak. Nem ettek a tárgyalás alatt. és azután sem.
A pékmesterek hetek áta sztrájk kai fenyegettek, hogy kikénysze-Titsék a maximált kenyérára fd emdését Végül őnhataJmolag fd emdték a félbarna kenyér árát 28 fillérről 82 fillérre. A kormány nem akart nyiltáremdést engedé* lyezsl. azért azt« megddást választották, hogy aj lűnyértípost kreáltak vmdy az eddigi 4-eS Usst hdyett Okm lisztből készül, tehát olyanbóV amilyenből a buzábangaz dag Hagyarországoa azdőtt ~^;leg alább is a nsgyvároaok kenyérsű-^ tődében nem szoktak kenyeret készíteni. Ennek a kenyémdc az á-rát 22 fillérben állapitották meg kilónként viszont a többi kenyérfajta: árát illetően szabad kezet nyer^ tek a mesterek. A szokásos íélbar* na és fehér kenyerek árát tehát kedvűk szerint srófdhatják fd.
Gyorsan vihették kí őket a Gyűjtő fogházba. Még a kegydem dntasi-' tását sem hirdették Id előttük. Bab szállító ;: sutén; í rendőresapatoktól biztosított útvonalon,. dől-hátul egy egy rendőrökkel' megrakott riadóautó kíséretében tették meg az n-tafc '
A bnizsoázla igen félt a munkások bosszújától az ítélet kihltdeté-sa miatt
Budapest munkásai a' KMP vezetése alatt a tüntetések egész so^: rán tiltakoztak a kivégzések ellen. Az üzemek dőtt tűntettek ^az Izzó,' a Ganzrhajógyár. a Ganz-gépgyár, PoUák, Popper-szövőgyár, a MAV-Gépgyár, Poredángyár, a- Kammer Szövőgyár, összesen tízenkét flzem munkásai a kivégzés előtt és még két ucca] tüntetés volt azon kivűL Fél öt és fél hal között a temető munkásai is beszüntették; a; munkát—a statáriális gyilkosság, d-leni tiltakozásul.
VIRÁGOK AZ AKASZTÓFÁN
Vérben kéjélgő szavakban írnak akivégzésekről : a polgári lapok. Fenti cim alatt a "Pestmegye? dühöng: "A jól megérdemelt végzet tehát ntólérte a két kommunista^ vezért Az álamrend ökle lesújtott rájuk S'rövid'utón kioltotta vésze ddmes életűket"
Sallai Imrét vitték ki dsőnék; Minden hangját,'minden erejét; ösz szegyüjtve kiáltotta: "Éljen a proletár világforradalom' Éljen a Koni munisták Magyarországi; Pártjai El fog jönni Kun Béla és' fd fog szabadítani! Éljen Kun Béla a Kom munisták Magyarországi Pártjának vezérel Éljen a proletár világforradalom!: Le az Imperialista: hábo-: ruvall Éljen a nemzetközi..^— Itt megakadt a szava. A polgári újságírók; ügyészek, detektívek és szólalt fd: "Na most kiabálj!" De felébe tört' szó snár elszállt tulment a gyűjtőfogház falán, kihangzott a Magődi útra éa tovább.
^fLehetsége»« ilyen ember aki ennyi koncentráltsággal visdke* dik. fly tömör, átgonddt beszédet mond egy penicd halála dőtt?" — így kérdi magát a bécsi Neue Fre>e Pressdkkirója; ^ Eismerfs-sel nem akar virtű; az osztályellenségről, de csodálatát S; kommunls taforradabnárfSlő sem tagadható ja meg. Sdlal Imre ''rejtélye a szá^ mára.
. A polgárt pMwTtt ixiCk £s költők sok szépet fcefizéliük és, inak a bazáréi. Hogy tní tolajdosképeu a Ima. azt «^Syí3(Qk sm magyarázta vgyan meg, de begyh^ a hazáért fd keU áldozni midest — éle-tet. egéazsilget és vagyont ~> és hogy a haza ezeretet az. amdy az egyént ax osztályérdekdF felé emeli 4s amdy egyedül képes az ellentétes osztályokat egyesíteni. Termé szetes. hogy mikor áldozatról és le-mottdásrót van szó, ott a polgári i-deoIógosoAca munkásosztályt értik, mint amdynék nem: szabad djas ^anyagi^'érdekeket i szolgálnia, hanem fd. kdl áldoznia mindent a ha táért
Am ml a haza és áz állam között semmiféle lényegbe vágó különbséget: felfedezni :nem vagyunk képeseltAz állam pedig az osztály állam szervezetei .Mind az tehát, a-mi az állam erősítésére irányul, az uralkodód osztályok hatalmát növe-i és a mnnkásosztáy harcát nebe-zitL Ennek tdtát már eleve is ál-lam-dlenesnek kdl < lenni. Azt kívánják tőlünk, hogy szeressük a hazátés gyűlöljük a haza ellenségétA magyar munkásnak .se<^ giteni 'kell a nmgyar tízezer holdast, mert az is "ugyanazon haza
gyermeke" és gyűlölni kell az osztrák munkást mert az a "haza d-lensége". A francia munkásnak szeretni kell fronda Mzsákmányoló-ját és gyűlölni kell áémet mnn-kástestvérdt és igy tovább. A tőke nemzett határokat nem ismer, a munkástól azonban nemzeti kor^ látoltságot követd. Milyen egyszerű dologi
öaszetéveaztiml a munkásságot hogy a tőke maSX szabadabban kényszerithesae megnem fizetett munka szolgáltatásra. Isteni terv.
Csaldiogy'nem'dkerOlt Szocidista
vágy konmxunkto mozgalom már régen bdátta ázti hogy a nemzetközileg szervezett tőke hátalmát csak a; proletariátus nemzetközisége : lesz képes megdönteni. A világ proletariátusa ma^ büszkén vaUutt-ja magát nemzetközinek.
Nem kdl éleslátás ahhoz, hogy a munkás belássa^t hogy őt sok kai szorosabb érdeldcözösség fűzi más állam munkásaihoz; mint saját állama kapitalistáihoz.'A kspitdis-ta állam'mindenütt ^dnt elnyomó lép fél a;; munkásosztállyal szem-: ben.
Az enyomásnak és kizsákmányolásnak nem "saját fajbdi" kizsák-mányolóinak jószívOsége. hanem a munkásosztály ellenállása szab ha^ tárt Az "Idegen", kizsákmányoló sem Idiet önzőbb és kíméletesebb. A fajbeli kizsákmánydó érdelcében az idegen ellen küzdeni merő erő pazariás, másállam munkásdt gyü'
lyok megr&Iése.
A hábonnt^ «n'ázanban jagy' í nme mdyMk a mxuMsosztály ís híve. €saUK^ cttől a leghaiisiíi. : sabb nyárspolgár Js visszariad. A társadalmi fbmdaIomra'jgO(Bddank ' a kommunista párt'vezeti alatta mely a termdő eszközök' fdcttl '
msgántnlajdon megszOn^tésévd a ' mnnkásosztély gazdasági kizsákmá > -Dyolúa&t megszünteti ás ez által ezt~ Ka^íasfigilsg, szellemileg és eiköl- V; csileg fdszabaditja. Ez a habom az \ egyedüli, mdyet megengedhetőnek tsrtnnk. Az nrdkodő osztályok d-^' lenállásán múlik, hegy mUyen for- '' msban fogja ezt á munkásság vé-;
^g küzdeni. A végcél világosan^ áll előtte. Ettől dtériteni semmiféle íurfong sem fogja, A szdgaság véi res forradalommal erőszakolta íü fdszabadítását dnyomóitól. Hogy saját történetén okuljon, ezt első-'' s^an saját érdeke,követeli meg.l i-Okd-e vagy sem. a proletariátust M útirányától nem fogja dtériteni. A prdetáriátns fdszabadításáért már is egyre fokozódó erővel kOzA^í ^
_ ' \ p.king;
m
MmkM pgállitbtti a
m
AVIGNON, Franciaország."ÁMg.,)^^á 6. — Az urak Paris fdett a hadi- ' ^ gépek ügyességét és erejét ^karóik ' kípróbálnj A tervek azonban-nem sikeriütek, mert az egységfrontra lépett szocialista és és kommmiis-ta munkások ereje a gépek erejénél nagyobbnak bizonyult A hatáság a gyakorlatokat a munkások f e nyegető magatartása'^miatt lefttj'.
' A hatóságok minden fenyegetése dacára a munkások a városban nsgy tüzeket cdnáltak és igy a gáztámadást veszedehnessé tették. A munkásság óriád tömegével szemben a hatóságok tehetetlenek maradtak.
A munkások nagy hábom-denes felvonulásokat rendeztél^ mdyeket a rendőrség nem tudott szétverni. A munkások megmutatták az luak nak, hogy a következő háborúban hol állanak majd. A hadiszergyárosok és bankárok közül iá soknak meg kell habdaaz uocákmr á kővetkező háborúban. ' . , ^ ^ -
m
m
■
a tömeg szenvedésnek. Kő volt az' V=^;£, amit a burzisoázla adott,a munka- -soknak, és nem kenyér, A "haza , köszönete" nem egyébb, mint véres csufdódás, 1 " " ' "
A gazdasági krizis náentfil tüze-'r sebben dühöng és a forradalmi hul lámok minél jobban tomyosdnak,/' a burszoázla annál erősebben/ra- ]]
gaszkodtk ingadozó uralmához./A lölni, egymást kölcsönösen lem^ pillanat elérkezett, mikor a'tőkésdc
(folytatjuk.)
rolni pedig a* legnagyobb oktdaii-: Ság; amit a munkásság elkövethet A francia ; muiíkásnak meglehető-, sen mind egy Idiet, hogy a német; vagy a franda kapitalista sajtolja ki bdőle az értéktöbbletet, viszont a német munkásnak francia köztár saságban sem lesz jobb megélhetés se, függetiensége ,és szabadsága, mint az Imperialista: fascista ' Né-metországbmi. Semmi érdeke tehát hogy magát a hazáért feláldozza. Ezért és azon okból is, mert a habom a munkásosztálytól követd súlyos áldozatokat,- a munkásság ellensége minden, bármi okból eredő habomnak. A hábora a mun kásságlran forrongó elégedetlenséget mely az uralkodó rend ellen i^ rányul, helytden irányba terelje;
társadalmi vxend>megváltoztatá-sára törekvő erőket az állam megvédésére és fenntartására összegyűjti és igy végsősorban a pro-^ letáriátus ellen fordítja. A munkás-j Ság ma már tisztán látja, hogy a "haza védelme" az urdkodó osztá-
Négry éa féléven keresztül áldozták" fel : életűket, és vagyonukat a tőkés haza oltárán a dolgozók tő-megd. minden országban. Négy és fél éven keresztül; engedték magukat lemészároltatni és megcsonkíttatni; engedték feleségeiket és gyer^ mekeiket dolgozni és pusztulni a fegyver gyárak poklaiban;-mezői-: két pusztulásnak és létezésük alajt-ját pedig rombolásnak kítennL És míg mindezek végbe:mentek,: addig a birtokos osztály zsebelte a busás hasznot a hábora: árán keresztűL
"A haza biztosit téged hálája felől" sikították a frontokon a katonák és azoknak füleibe;-: akik; bábombamentek. 16 év telttel a; vl-lághábora vége óta; de ar haza hálája még' mindig nem mutatkozik. Hol vannak azok a' faarcban levő katonák, hadi rddontdc,: özvegyek és árvák és melyik országban mond hatja'a munkásosztály a maga egészében, hogy ők érezhetik és; méltányolhatják a haza köszönetét": Miu tán a munkások a frontokról vissza tértek, a termelési állapotot és a családi otthon kötelékeit alá aknáz-
va; az árak általános emelkedéseit a gyárak ajtajai^ zárva, éa az adó texbéti találták. A;'tí6boTÚ megával b<KR>tt«gy: óriási :m^ offitályitarvoi^ Mert míg az anűko-offistálynak a J^bQxn egy Jia^-szerű üzletet jelentett, addig az a dolgozó tömegdmek halált.szenvedést, ínséget és kétségbeesést adott osztályrészül. Négy és fél éven ke resztül kibeszélhctetíen kótségbe-esés és halál veszeddem után.; a ka tonák' szivükben az uralkodók í-rántí gyűlölettel tértek vissza. U-gyancsak szivük gyűlölettel volt megtelve az ország vezetői; Iránt aiúknak az itthon maradott hitver stíknelc, akik meg lettek rábdva fér
szégyenteljesebb tettnek a fegyver. élet állapotuknak :megjd>bitáBára.
íalávetvtt'á lég-
gyárak poklaiban; és kitéve a szeu' védésnek és nélkülözésnek: elviselésére. A forradalom által a politikai hatalom munkás kézre való ke-ritéséndc kérdése mindennapivá vált Az uralkodó osztály behozhatatlan veszteséget szenvedett volna azokban anxtpokban,'ha a Második Internacionálé vezetői fd: nem. veszik ;:tdrténelmii:fdadatidca^ szerepelni; mint a burzsoázia kimondott támaszai a munkás::: közdelem és sztrájk :088zezuzóL:> Németországban, Magyarországban, > Lengydor^ szagban..^Elnországban,;a területein és Cseh-Szlovákiában á burzsoázia tömeg erőszakkd és töi^; meg vérfürdővel felelt aproletárok kOvetdésdre. A győztes: államokban, ahol ilyenkép jdentették'ki: "az dlenség fog mindenért megfizetni'^ ehadisaredc fizetményd be^~ folytak a francia felfegyrezésí trösztök zsebeibe s: London városa nak és New York. Wdt Stivetnek a; pénztáraiba. 1919-tőll928-ig egy komoly gazdasági krizis dühöskor dött, mely egy rövid idejű ráviteles stabilizáció után, utat csinált egy legfeszültebb gazdasági krizisnek amdy Jden ^napjainkig :fdfl]leerBke dik töŰé^agy,. kevésbé erőszakos formában A^ legyőzött tiállamok- borzsoáziár
ja, akik kényszeritvs vdtak a var-seilledhatalomáltal nehézhadisar cok fizetésére, áttdták a bábom költségeinek fizeted kötdezettsé-gdt kizárólagosan átdolgozó osztály vállaira. A bábom által dco-
zott xombolások njáépltése,: egy < u-; jí^b jó hasznot jöveddmező üzletet jelentett minden onoág tőkés osztálynak Mhidezek mdlett a dolgozó tömegek a bábom ntáaí adó teriiaiea liasonlő nem vdt A győz-
A felfuvalkodási hullám végig seperte egész Európát és kizsarolta munkásokat és farmereiét; alkd-mazottakat és a kisiparosokat az u-tolsó fillérjdkből is. A munkásoknak kelett fizetni a kapitalista terr mdő készülék felállításáért a ráviteles stabilizáció idejében az észsze rüsködésen: keresztül^ mely dáve-tette őket egy gyilkos rendszer kizsákmányolásának Amennyiben a burzsoázia egyezményt csinált a munkásokkal a társadalmi forradalomtól való féldmében. az által, hogy megengedte a nyolc órai mun ka időt. társaddmi biztosítást és bizonyos parlamenti jogokat, ezeket most mind vissza vonja egy rendszeres, elleahatásl támadás áltat A tömeg munkanélküliség egy álándó tünetté vált:Valami ötven millió munkás van: kidobva az uc-^ cám már évek óta mmikáitól és kenyerüktől megcsdvas a legjobb esetben kidégitve egy adománnyal, mdy sem élni sem meghalni nem elég, A munkásifjak; amint az isr kdát elhagyják,a gyárak ajtaját zárva találják; ott ezisztenciát nem találhatnak. Semi tjer^^djT foglalko-; zást nem tannlhataák <és|gy lépnek be a íéríOanba^mSndeA Űlátáa nd-kOL MillI A vamuk xíkvld életre kárhoztatva és müliók vannak megrabolva fizetéseiktől és segélyeiktől
m
Abnrszoázía meg sem áll a<botra-, nyoa sovány segélynél,'mit a'kábo ms veteránoknak és a had/őz^e-'gyeknek éS^ árváknak: ad; ,i baném rendszeresen fosztja meg őket tá
maszalktól. Ha mindezek ellen az tetni memd^ akkor a burzsoázia ex-katónák és, hadi rokkantak tűntetni mernek, .akkor a burzsoázia szemben állítja őket a rendőr go-[yőivaL
nem bújhatnak meg tovább a^ de-i' mokrácia függönye jnögött, hanem íí kényszerítve volt magát átadni egyi nyílt fasdsta dikiátorságnak. Al burzsoázia módszere egy akadállyá vált a tőke jövedelmének. ugy<a| munkásosztály elleni küzddáiébenj valamint egy njabb^háborúra^vdői készülődésében és a világ újra psz | tátyozásában. A fasdzmus kinőtt a burzsoázia véres~ demokráciájából,' .melyet a szociáldemokrácia^ dédel- " getett "kevésbé gonosz!' politikája -áltd. Tízennégy éven keresztül^ a szoeiddemokráda jellemeztea bnr-zsaoázia demokráda ösvényét mint :| a muidcásság útját a hatalom és a' , . ^ szabadság fdé. A sikerteícns®gc^•ír^ ebben az útban , a burzsoáziáidé- ' mokrácia-bukásával a saodáíde- <\J'. mokrácia vezérelnek ,a töme^^kré '' * I való befolyása szűnni kezdett Igy ^ azután az urdkodó osztály/kény-szeritvc: találta magát, fenntartani; elsősorban nemcsak a> szocíáldemok rác*án; hanem a.fascizmnson ugyan ugy. ^
Ha a fáscízmus;;8zzá'lett votoa, amint Stdín szavaival., mondja.' "a| legdivatosabb dkdmatosság a bur zsoázia politikusai között", az ok mindenek felett nem a legcsekélyebb, mert a fasdzmus óri^/mér-^ tekben készül a kővetkező itábom-ra. £h>vinízmtts (nemzeti- fánatíz^ mus) és a háboms készfilődések^-Zjíí mint a főmgőja a kOlpolít}kának'és-,\v'^hl mint erőszakos elnyomói a munka-'', ''^'i soknak a bdpdítílővrhatáskördben ■ ndnt egynéHcölödietetíén.esdcöz a'-v^hnÉ hábora felállításának megerősítésé ' U hez. vette a központ erőt.a jelenlegi "\lf ít' imperídista politikában.-Amint az / átmenet a terrorba belsőleg'a bm:-^. f zsoázia gyöngülése jelent*, ° ugyan '^-'^r^ ngy Jdent nyílt faáboms poL'tíkát/»s, • ^''í' f> A f^tznms fejlődése bőségésen Ta& ,'if CÍ tályositotta a háború általános jve-' ' -ri'A szedelmét .
Anyílt fascista: fdállrtása egy nem
ídoldozása, mdy kftiytóerití a ^dolj; ^.f'-^^jí gozó lakosságot egy/pdtíkaí \és^,.>;^'j>| gazdasági rabszdgaságalá^'vo|^' •'í'^^'fcíí a koronázó müveletel'a^*aza,kS-V/'^/^í.^ szönetdnek". Tegnap hŐael lettek »\',fSM burzsoáziának ma alárendeltjd.''-:>''^'^'/--{"a A fascista dMátorság'urdkodik ,7/ ^l^fr, Németországban, Olaszországban,' >" .:\;ki^í Lengyelorsz^baBt. Ausztriában; a " Balkán államokban és Magyaror-%,'i;í-jj^ szágozttA dolgozók,tömegei'meg 1'/ vannak rabdva joga<-kta,é8le^kj5-^'' zépkori terror van fdáUíiva.:.'* hér paOosa és akasztóíája jdvén^.^wi alatt próbálják a fásdsta dík^tck^:^; rok ^ni^ipp^^
Mm
m
bolva és mbg:
pltdísta*gazdasági krízist'a mtóí-(ás, tömegek árfia. a háboras íssíkn }k , dwstóa^^ nnzs^tzla'ei^^
s^éi mutatja akkor, imiköf m^AA^Xf^H
détótítcisiliö^^^
les államiok ddgozói hiába yártakden ország do%ozóI alá lettek
'iieÍ('::'t|ii^':erS^^ _ dleii jdehiís^miatháboml. ,
A háboralntánl Időazilftsn min- dését és a tövetkezőndt p^^^%^
mm
ek vetve játékát Ilyen a *1i8a?a ka