MINDEK liEVELET, C0I^I7JS ÉS MONEY OBDERT AZ AI^BBI CIMIRE KüLÓJüNKt'
dollár « és
, melyen
Ennyivel üdvözítek a kanadai maj^'ar inanlGsok tanító mesterüket, bátor vezérüket a ''MUNKÁS''-^ harcba indulásának ötödik évfordulójának alkalmából.
Ez az ezerkilencszáz hetvennégy cent több mint tízezer magyar munkásnak a megkoplalt centjeiből tevődött össze. Piknikeken és más összejöveteleknél, valamint kollektálások alkalmával adták ösz sze az öntudatos munkások ezt az összesrct. Ezek a centek nem közönséges centek, ezek gazdasági és politikai jelentőséggé) bírnak, ezek vádolnak, d)emonstrálnak és ítélnek; e-zek agitálnak; szerveznek, dicsőítnek és egyben igazat adnak. Ezek a centek ezt mondják': a kapitalista rendszer a válság következtében haláltusáját vívja s hogy ma-
mun-meg
Ot éven keresztül kopogtatott a "Munkás' sok magyar munkás ajtaján, de többen nem nyitottak ajtót, öt év óta figyelmeztet a "Munkás'', de sokaknál nem teláltmeighall-gátásra^ Dacára az elzárkózásnak/^a "Munkás'' továbbra is ott maradt szervező munkán a kanadai magyar muiikások között. Az eredmény meg van; igazolják a magyar mun lO.ezrei, akik ma vezetőül ismerik el a fi<^.t^^i,..^^^^<s-<:--'^;,-.^^^^ ...iv : í .Münkáis'^^^: az;utoísÓÍ éentjéikét^is ^: oda
Wl^mS^lttM^^Sl^$^':'^^^^^3^^ fenntartására. - A '."Munkás"-
nak szervező munkájában nagyban segített a j^pitaliste rendszer anarchisztikus termelési módszer következtében létre jött gazdasági krízis, mely meleg ágya, plántálója a ..™.^„ - kómmühistá^f^
■ ''t^^g^^S^^^^^^^^-':m^^ kih-szén^:
^_____^altókéielií^^
Íftl8fe^Í^^^*ÍÍl!?C:«Mn^^ ■ Ja
Horthy ügynökök^ á kanadai magyar munkásság megtanult á' saját sorsa felett
íinelynek megje^ Szervezeteinkből ki-rmüíiloltm
kampány gyálá
'ÍM
forradalmi munkás mozgalom halad előre ugy magyar, mint- nemzetközi vonatkozásban és elseper minden piszkot maga elől is vele együtt a mozgalom gyalázóit is. Nem érdemli a munkás ember nevet az, aki kö-'^'runk "nagy döntőharcainak küszöbén, nem támogatja, hanem gáncsolja saját osztályának forradalmi lapját.
munka; .a-; még nagy munka vár ránk. az ellenséget keményharcokkal, ehhez fegyver és muníció kell, muníció
'■v;wii--i^-iá-sín'ii--vi;^----'--i- .í>' i;?-^"1 1 a pénz, minden cent, amit a lapra és a moz—■
adunk egy golyót jelent a munká-
' 'lSSl?^ll^Í^é' - k sok felszabadulási harcaiban, egy golyót.
■ayegzese ^^j^. i^^^^ ^ kapitalizmus testén és ha-
sebezi azt
iogy;ai
A kapitalista társadalom fejlődé^ se egyőildtlen^ v<dt mindig és ez a tény magyarázza azt meg. hogy a hatalom mindig a mérlegen volt. A jobban fejlőd5tt társadalom magának vindikálta a hatalmat mindenkor és ezért volt az első világháború, melyet: a szarajevói lövés indított el. Ez a lövés csak jel;volt a háború megkezdésére.
Az ántánt azzal a jelszóv&l vot nnlt hadba, hogy az elnyomott népeket akarja felszabadítani. A központi hatalmak ewd a jelszóval ín-; dúltak a véres harcnak: "Helyet a-kamnk a nap alatt." A világhábor ruban nemzeti' érdekekért harcoltak; tekintélyért és dicsőségért. A különböző országok lakosságának széles: rétegei engedelmeskedtek a politikusok felhivásánakvés nagyon sokan sietve mentek, hogy életüket áldozzák a'"szent cél" érdekében. A lányok, menyasszonyok^ feleségek és anyák rózsákat hintettek a hadbavonulők útjára. A fiuk férjek és apák bűszkéii lépdeltek előre a lövészárkok felé, anélkül, hogy tudták volna tulajdonképen miért ;mennek hajncoliii. Legtöbben azt hit ték, hogy á háború legfeljebb néhány hétig^fog tartani, miután hazatérnek és a sok Ígéretnek lesznek élvezői. A^ hogy az uxak
mégfogják köszönni nékik,.hogy el-ha£;ytllk otthonaikat a hazáért. A munkásosztály, mely a háború ellen határozatokat hozott a stuttgarti és .baseli' kongresszuson arra várt, h<^ a határozatokat be is fogják tartani. CsMódtak. mert a szociáldemokraták elárulták őket. Csak a bolsevikok Oroszországban, Lenin vezetésével és a Spartakus csoport Németországiba harcolt a világháború tűze közepette Soza Luxem-bnrg és-;Karí Líebknecht vezetésével, hogy a proletár eszmék zászlóját magasan tartsák az imperialista érdekek ellen való bárdban.; A forradalmi szellemet csak ezek táp láták, mig a Második Internacionálé irtani- al^rta az igazi proletár eszméket.
Ázélső világháború 1914 Augusz tus"^.-án indult meg és ment egészen i?18 November 11,-ig, tehát 156^.napiig duit a háború és amikor ivége szakadt a következő eredményeket volt icépes felmutetni:v-'-
Az összes hadviselő államok ....v iv, ;
10.000.000_: 29,000.000
5,000,000
A HABOBU SIEGAPASZTOTTA^' AZ ORSZÁGOK lAEOSSAGAT
10 európai állafnnalt lakossága 1913 végén 400,000,000 volt. Ez a szám rendes körülmények 'kőzött 424/480.000-ze emelkedett volna 19-19 végéig. Ehelyett azonban a lakosság létszáma 1919 végén 389, 100,000 volt A habom következte-^ ben tehát az összes veszteség meghaladja a 35,38O,00O.eL Beleértjük a háborúban elveszett és nyomorék ká vált emcbereket.
Látjuk tehát, hogy flyen formán 10 európai .államban a 'rlakosság a háború miatt: 35 millió tagot vesztett. Meg kell jegyeznüidc. hogy a habom a civ'il lábosságTtól epem any nyi halált követelt, mint a katonák-
tól a harcvonalon. Ilüliók pusztultak el éhen, járványokban és go-lyótóL, Összesen 70 millió embert mozgósitottak-a vüághábomban. a-
gjiikoltak tetemeit m'ind külön ^^ír-ba akarnók heU-ezni, 100 négyzetkilométer' területre ; lenne- fiíflksé-günk.
■ A bábom alatt 70 millió ember voJt visszatartva attól, hogy termelő munkát végezzen és azok kőr zül. akik dolgoztak a legnagyobb százalék a gyilkoló eszközök készítésével volt dfoglalva.
Hogy a rengeteg háboms anyagot előálKtsák ahhoz 1914-től 1918-ig Franciaországban 1,800,000, Ang liában 2.000,000, Amerikában 1200,
kik közül 10 miUió Idte halálát a ......
habomban, 20 milliót mégscbesiteJbr^OOO embert kellett foglalkoztatni.
tek, 5 millió nyomorék lett és 5 millió eltOnt.Langdon amerikai tanár statisztikájáa szerint a világháborúban több ember elpusztult, mint 1790-töl. 1913-ig az Összes háborúkban beleértve a Napóleon há-bomit, a Krimea hábomt, a dán faábomt, a porosz-osztrák hábomt és a%, amerikai polgárhábomt. valamint a francia-boer hábomt. az orosz-japán hábomt és a bal|cán há borukat.:Ha avilá^ábomban meg
Maga a német hadsereg felhasznált a multvilághábamban 286.millió lövedéket, melynek értéke meghaladta a 24 billió márkát. A világ-hábom rombolása rettenetes volt. A mai napig^' senki sem tudta a veszteséget pontosan felbecsülni. Például észak Franciaországban a lövedékek szétromboltak 290.000 lakóházat és 500.000 más épületet. Tönkre tettek 65.000 kilométer országutat és vasutat, 22.160 gyárat
A Kanadai Magyar Munkás Klubok Országos Konvenciójának határozott utasítására
Irta: PÁSZTOR MIKLŐS
Elvtársaki Klubunk ez évi országos, konvenciója minden eddigitől nagyban eltérő vol-t. vHatarozott osztálytudatos. bolsevSc fejlődést mutatott az 1. előbbi Iwnyienciókkal szemben.
Ezen fejlődés, leginkább á kíméletlen önkritika .alkalmazásával nyert kifejeaést. A konvenció valóban iiem .élvben, hanem gyakorlat^ ban letí; álksúinéucyá ugy- á központ mint az ^ztályok részéről :a:lee-nyiltabb :és. éppen azért; építő kritika. Ez a kíméletlen kritika nem kímélte az amerikai ...vezető elvtársakat sem, amit .itt'üzenet.formájában'táixmk fel nektekl-' - .
Főhibaként m^állapitotta a kon venciónk, hogy á, szindarabok pá-; lyázatának a lumyag ^Öülctés kezelésével a lehető legsúlyosabb bünt követtétek el az osztályharcos forardalmi munkáskultúra: és l mű- mikor leközöltétek az UJ ELÖRÉ-
vészet ellen. Miért ?_Mert a hat hónapos pályázati határidő alatt valami 32 drb. színdarab érkezett be a Mtmkás Szövetséghez, melyeknek b^erzői, 60—70, százalékban olyan .proletárok _voÍtaű^a^ gadtak tollat, azzal a céllal, jiogy ezen a téren szolgálják a proletar-ság szent ügyét a forradalmi osz-tályharcotE^zek a szerzők ugyszól ■va valamennyien azzal' a megj^y zéssds '•határozott:, k ; l^üld-'
ték be darabjaikat, hogy az elvtársak adjanak Jó AKARATÚ KIME-BITÖ KRITIKÁT adarabokról, arra számítva, hogy a kritika elősegíti . a további fejlődésükben ezen; a téren. Mi történt ehelyett? Megtörtént a szégyenletes, elitélendq. dolog, hogy .a szerzők 95%-a még ma, közel két év, után sem kapott egy huncut betűt sem a darab ja át
hogy
még Ájnerikában vagyunltv;?f^; | Erre mi azt mondjuk, hogy eakf nem ártana a .''tisztítás'' alá.V^I azokat ákfk ily könnyelműen, fdB-| létesen. minden'; proletár lélkiiönöei tet nélkíilözye közönséges kala^ módra, bántak a mozgalom ily kó-f molysiakícójávalííhanem igeálsn^f gyon rászolgáltak arra akiketfél
lőségterbd.hoga^ a mozgalom real tésétől. eltávolítsák őket Mert drf társak amíg ázi amerikai vezető elri társak ilyen bűnöket büntéüsülj hagynak addig szó sem. lelieit.láif amenkaiszél<B3 magyar mjm^ megek megnyeréséről, mozgáínijn^f bármelyig, ágába. Szó sem leiet if , . . ^v,-^ i , > -1 széktáriánizműs lekűzdésérőL . '
hogy at^asgt^ volna. De^zuk : itt;itóh£csak az a hiba. hog^l m t mond többek^ozott a^cikkr . dambok^m: lettek ugy felkS' "S jött a szmdarab pályázat. S Tr^iTÁff.' ^.t.: ■ aP^I
a jelentés. - Harmincnál több színdarab érkezett be. Csak egy kis tü-i*elein... S a színdarab plyáza.t e-gyiké volt a íégszégyenletesebb munkának a Munkás Sajtó Szövetség, részéről. Harmincnál több szin-
BEN;á darabok címét és a szerzők neveit. ■ ugyanott beígértétek a szerzőknek ^ihogy legközelebb "min den darabot elbíráltok és megírjátok a ;kritikát."Bosszantó azonban hogy ez is mint sok minden icsak Ígéret maradt. " ' ^
Tovább megyünk, a Willíam Weinberg vitacikkéhez amelyet a műkedvelőkkel kapcsolatban irt és megjelent az UJ ELÖBÉBEN az ez évi május 14.i számban .itt tűnik ki. hogy sok része a dárabbknak meg abban a figyelemben sem .részesült
ra nem kevesebb, mint dollárba került, kézXlíi^ lekerült 337 biUíó'dolIárbi
a i^víselő államok smuka'^ védelmét még a háború ntóa^xT boros célokra használták feL geteg kárt okozott a hábotoS gyéní vagyonokban. összesen ÍbJÍ belül 30 bfflió dollár káJlSf 45 biUo dollár értéMíel kevS termetek, mert a sok ember^Z a termelés helyett pusztitanL aS pitalista renü sem a tenndésfcn sem az érzésekben nem is án sem helyre és nem is fog soha.' ' ■ a világhábom hagyott
,- xegyétek
AZ értetek harcoló sajtót
g^VLÉVFOLYA
a vörö|
özvegyet és lO.OOO.tJÖO 'áTvÍtA^WíÍ9riÁÍÁ ítt lí kor végre -békét" kötöttek mS^*'*'
ban, Eutópa teljesen elvérzett E-B--1
urópa romhalmazzá vált és a me. B kormánykörökben IS zők a vértől voltak vöröset V^WLtiik az agitátorokat
láttunk mindenfelé többet míntíiSí mikor ezelőtt a világtörténdeiíi. ben.
Az Isten, aiiaza és a kiiály^' vében-Európa a gyilkosságok ÍíbIÍ terévé vált.
végiéről, dacára annak, hogy a _ _ ______
szerzők több levélben kérték darabldarab'érkezett "be/-s harmincé író jukiól a.kritikát. Az Ilyen levelek | várta a választ. Várhatsz babám
is fölényesen agyon lettek hallgatva, , soha ínég /nem válaszoltátok.-Dacára Muiak. hogy 1933 tavaszán.
Torr A. o A c ^ek mellé és szembe állítsák «aját
:*v-Í5SíWSi^í'SífSSs^^^ :éidekeivelr-Arltapitatetók~ezen, alr
RTrifiicoű
pitalista lapok dícsőitették az adrairálist és hozzáfűzték a cikkekben nevéhez, hogy ő-szinte barátja a békének. .Kanada minden bizonnyal háborúba megy az anyao.szággal és ez a. háború nagyon közel van.
Munkások és farmerek I A következő háború oly borzalmas lesz, amilyen még nem volt soha. A következő háborúban valameny
m
lesznek a következő háborúban. Ez ellen a borzalmas háború ellen a tömegeknek meg kell mozdulni.
Munkások a ti sorsotokkal csak a kommu nisták törődnek. Minden munkás ,aki ellensége a háborúnak kell, hogy a kommunista munkásokat* kövesse a háboru^Uenés harcban; Forduljunk közösen az imperialista banditák ellen. Ne engedjük meg nekik, munkások tömegeit lemészárolják.
_ _ készen megvédeni azokat a políti-
É^Jgg^^PItíszif*^^^
V^ogy'áz: anya or- alista bitangok börtöneiben szenvednek, van Kanadára á^ovetke- mert ellenségei á háborúnak és a fosciánus-'
MNIiBÖRTöNElT;
högy;Mus3lim poidacban a politflcnl
Osáz és uralkodj" volt á jélsizai va a kapitalistáknak"Tninden időben^ az-angol fcoroíia alatt" ís.^ bár-ítt sír' keresebberi tudták leplezni az urak' az t a ténythogy elkeseredett étlen sé^íei a muivkások egységének; :A-mikoi' a munkások szervezkedtek nagy és erős szervezetékben, akkőír á kapitalisták jól fizetett emberé-; ken keresztiil férkőztek a munkások közé. A hamis, vezéreket, akik a munkás bőrére alkuba, mentek a •kapitalistákkal, a kormányok minden segitséggel ellátták. A.jó hlsze-mü szervezett munkásság aljasül. eí adatott a hamis vezérek áltíj száza dókon át. ,A munkásáralások tovább folynak minden kapitalista ot-, szagban/ Erre yonatfcozóíag adatok kai szolgálni ebben a cikkben néni; célunk É cikkben íövideri csak. arr ■ra akarank rámutatni, hogy az u-rak"ossz és uralkodj" korszakának kezd igazán bef^llegzéni.
Az osztálytudatos kanadai íf jü-^ ság sikert könyvelhet el a munkások egyesítésébef>,a felnőttek egységfront sikerei után A. habom- és fascizmuséllehes korigressus sikert ért el a munkásoknak egy nagy táborba való hbzásábaö.. A felnőtt, illetve idősebb osztálytudatos munkásak jóleső érzéssel vették tudo másui az ifjúság kongresszusának sikerét Minden ember, aki gyűlöli a véres imperialista hábomt és a mimkásgylikos fascízmust, örömmel vette azt a hirt, hogy az ifjúság kongresszusán egységfnmtb^ jött a Labor Partyé^ a CCF; bátor munkás ifjúsága a kommunista munkásokkal' a közös ellenség: az imperialista.habom ellen.
Egységfrontra van szükségünk ^'
Hogy ellenségeinkkel egyszer s ihíndenkkora végezzünk, csak a munMsok . egységfroQ szükségűnk. Németországban szövi jethatalom volna ma. ha a szocde^ m^ elfogadták vohia a komEttunis-ta munkásoknak az «gyesülés^^. va ló felhívását A munkást nem veri le' a fizetett rendőrségnek semmi I lyen ereje; a munkást csak a mun--kás veriietí meg. Ha á munkás él-lehsé^e tudatlanul ^ eüe^gé ó^tá--; lyának. A kapitalisták gondoskod-nak arról, hogy a sajtón;; egyházon és a különféle Intézméi^reken ke-^ resztül befolyásolják a munkást ési ,,,.,..-,..,,-„ megnyerjék őt a kapitalista érde-J résen nem lesz, n
jas \ munkája azonb^ hova-tovább
nagryobl} sikertelenséggel folyik.
Harcos vezéreket az egységfront élére!
Most; amikor á;kápitalísták lát-^ ják; hogy szép szóval-'ékeket; már. ném lehet a munkások közé .verni, erőszakhoz folyamodnak. Ez a ka kapitalista pszihológía (psychology -^vlélelrtani) ;Ha nép ne^ kapitaKsta szervezeteidjen maradni; ha nem akar már egyházaknak tag ja, íeiini' Jia nem aláír hkzs^és/é-gyesületekbe járni, akkor ki hozzák ellené.laz eriSszalsMrveieteti; rendőrséget, csendőrséget. A vezetőket börtönbe vetik, kínozzák és sok e-setben: kivégzik és a tömeget teii-rorizálják Ezzel azután azt hiszik, hogy a: munkások nem-kapitaiista szervezetekbe' való; tömörülése meg .van;akadályozva.Igazi akadnak po litíkttsok, akik belátják a kapitalista bandák között.' hogy ^ bizony terrorral nem lehet a. munkásokat megakadályozni abban, hogy a maguk: által vezetett szervezetékbe tö mőrüíjenek Ezek a. p<ditiku8ok';ázr zal. akarják ámítani a munkásokat; hogy a bajok ma már.yilágíméretür ék és egy kormány magában nem tehet a bajok megszüntetésében semmit. A hamis szocialista vezé-' rek az ilyen szavakat azután faüeií óda mondják a népnek, mint szent igazságot: Az igazi miunkásvezérek azonbanaztmiondják erre; hogyha a ikapítalista politikusok nem);képe-: sek a körülményeken segiteni ha nem! :képesek a 'innnkáscdcinyomoxát megszüntetnij akkor adják^át a hatalmat a munkásoknak és azok majd segítenek a bajokon. Ezért vsm a munkások egységfrontjának
vezetm. Néim lész:^. á . ;bürzsoázia' mindig képes osztani és. tiralkodní. ; Az egységfrontba tömörülő:mun-kásság-bátran veheti fel;a harcot a burzsoá politikusok támadásaival szemben. Hiába lesz á 'kanadai ifjúsági 'kongresszusról elmaradott papság és rendőrség együttes ereje, nem. lesznek képesek ezt a rend szert:megvéd^í. A.kongresszus be bizonyította, hogy á munkásság a-kax nemzetiségi és vallás különbség nélkül együttesen harcolni a tőke zsarnoksága ellen, de a papság nem akar! Vájjon miért veszi a papság akkor zokon, ha a munkásiság utálattal fordul el tőlük ? Egységfrontot munkások az
Jött a tél.s a'ztah tavasz"lett, de' válasz csak nem érkezett. Jöttek hirek. Ez./:, az..■• -.l ámáz itt.. ott;.. amottri i de cselekmény nem történt;-Á^'ÍVItmkás Sajtó Szövetségből Mimkás Szövetség
lettr _.
Megérkezett a segélykiáltás. New York hol. vagy..'.? WeU. New York maga is már. a zsákbán volt. Végül megérkezteek a színdarabok Néw Yorkba. Hogy kinek á'kézér bé,.\? Ki tudja..De a hirek jártak; hogy-;ennél;is és annál ís vahnak színdarabok s mire megalakult egy bízottságf már a Jó-színdaraboknak csak hűlt helye ■ Wt s.»;málg sem akadtak nyomára. S mí'rortént a többi színdarabokkal...? Hanyag ság.. Á: new yorki "Központ" nem lett különb a clevelandi "közp.ant-nál". _ mert New York , is közben nagy változáson ment keresztül. S mi a vége a mesének?A pályázatra beküldött színdarabok véglég: a sülyésztőbe kerültek■, ■; ■■;■;,;,!"■;;:;:. - j ' Mit lehetne most-tenni ? Ez a kér
áruló vezérek és papok kihagyása- | dés. Akik hibáztak, azokat ném árvái! ' tana "tisztítás" alá venni, de ergo.
ya;;-'áJíÖg^;;;k^
30-32 elvtárs; akik a darabókat It-l küldték, óriási mértékben cááló az aínerikai vezető elvtáreáH^ t - A levélek meg ném váÜBMÍ^j "a kritika elhanyagolása. ezeÉd elvtársiakat fejlődésükben "megá totfca; Elyettéiípk, agyoiijídJf '' tokiul áz. önbizalmukat mfl írástól. " Itt; állanak bizony _ saját mag^utíkál szemben. Egy^l pest sein ménnek tovább tenni ijp-i 'dálmi> tetíeíf/
zelni, miért "a nagy hallgátás^^ ■g^^éinbe nöri Ei a ■ fflionM
konzek^encial^^íiágyobb "eh nem. érdemes küzdeniíiia;^ji| vezető elvtársak is ilyen műek" és hátiat förditanak i az írásnak,' -^de minden;móz^ munkának.. Az eredmény? I gyobb elszigeteltség a
-Folytathatnánk így toyáH>;s;li térhetnénk.niég sok oly dolog.ÍD'eg| kritízálására ' amit mi / ból is niéglátnnk,-amik a képezik á,*Munkás Szövetség';^! tömegszetrVezetté való kiépitesirá.| Most egyelőre mégélékszünk mái az egy akciónak a megbirálasá'"'* azzal áifeménnyel, hogy ezt ál tikát az'amerikai vezető elyt niegszíyelík / és bolseviki zsebre vágják még akljfs ugy néz ki, hogy' a fíu fa az apját.- '^r
Elvtársi üdvözlettel .a Konvenció ^egbiz
altja a tiszt.
[FRANCISCO, U. S. A. 15. — Az amerikai 1 prancsnoka Edwiarc bejelentette az urak l^vSrős propáiganda tért jr a templomokban, az i j|3 a hadseregeknél is, aiamíérfiak is háton átörokat. ,
; rangú katonatiszt a ^iforniai konvencíójái ^beszédében többek kS et is moádta: 'Neu Vörös rémekre minden Jde mégis meg kell látni jfySrös propaganda mii jfed országunkban".
íktekáspany
BöRTöNBdL
DRID. aug. — Két mm már négy megszököl akiket a reakció bör , mert a kormány ellen " A szökés a;,forradJ ok kivülről jövő segitsi
IpAI CSAPATOK « TÁMADNAK
iGO, aug.—^A Mend t'^én küzdő munkásokat ssal akarja az-amer fizetett katonaság \ A Kommunista 1 el ujabb sztrájkok fíg rablókat a közelgő
iÖSITSÜK A lELMANN
és rezoluciók özi r a demonstráciőkr^y;
Thaelmann Ernő & badlábra helyezését.
megalkuvást nem ismerő, foiradal-'-vtű mnnkásvezérekre szüksége.
A monkások egységfrontja ' megbuktatja a tőkéseket
- Frandaországbaá a forradalmi
Jln^1^^J^»'..if.''.'.:';•^'jriJ;jE'^^
munkások indítványozták az''íe£^ ségfront mozgalmat, -mely. sikereket arat napról-napra a kapitalista, akciók ellen. A szodalislá-és kommunista munkásokodkeme egységfrontja fogja megbuktatni .a francia bnrxspázíát A. burzsoázia érzi a mimkások egységfrontjának ere-; jét és remeg a munkákság egye-" sült erejétől, ellene azoiJian sike-
. akeiókat
Irta: UPPAY ZOLTÁN
: Á Balkán az iméprialisták szá-. mára fontios piac-, hy'eráanyag- és Tnég különösebb fontos felvonulási terület Az angol, a német és a japán imperializmus a világ újrafelosztását elsősorban a szovjetellenés bábom terveível készítik elő és éii. nek megfelelően a Balkánon
kozott mértékben keresriek'fi deszkát á Szovjet Unió elÍen.;Á ne., met és angol diplomaták segyéb ügynökök:á kormányoknál,'Vezérka roknáli udvaroksál és a felfegyver^ zétt^fetsdstá szervezeteldaél íiitri-ká]nak^';Tesztegethek,összeeskűVése
.ket .merényleteket készítenek élő. t-Egyik főcél|ttk>az ís^ hogy á Bal kánról s a fraSSa/befolyást kiszorítsák, .iniutáai.ez-jelenleg háboms céljaikat zavarja. Franciaország ma saját jólfdfogott érdekéből a' Szovjet Unióhoz :való közeledés po-litíkáját: folytatja és a Balkán ál-lamoldibz -vaIó..viszonyában ís ézt a vcmalat képviseli. .•a Szovjet Unió és Bománia, valamint a Szovjet Unió és Csehszlo-vákia kzözött normális diplomáciai viszony feltételé a Szovjet.Uniő bé Icepolítíkájának^.jelentős eredmé-
nyé. A diplomáaai kápé^tok fél folytatott megbeszéléseibén
^^tele ng^nS^iSTÍ álSl -^^^.^ertilt a. is, hogy Ausztria--mokna^
déűkbkől ma .a..béke fömtartásá-
való közeledés, Bia-EeletrEurópá-hao a* angol^és a német^imperiaUs
ta előretöréseivel való harcban meg erősiti avcsehszlövák, és. a-román külpolitika pozícióit; mint ahogy e-; gészbgn: megerősíti á francia; kül-;politika mai voriálátis. '*iMég> február 2Priki Balkánpak-tümmal, inelyet Törökország..Rwná; nia,; Jugoszlávia és Gö.rögprszág ír-f tak alá. sikerült Franciaországnak közvetlenül az olasz imperializmus^ ausztriai és magyarországi előretörését ellensúlyozni s helyzetét
azonban minden erőlkö,dé£^/^acára Bulgáriát nemjehetettbévonnii. mi utián. 3 paktum Bulgária 'revíziós céljai ellen'Js irányult Jugoszlávia ezután igyekezett.Bulgáriát megnyerni, hogy külön megnemtámadá -sí, valamint: gazdasági szerződést kötött vele. Ez a közeledés bizonyos;: éket vert a Balkán-paktumba s,< ebbe a. résbO; igyekszik benyo^ múlni.a német és anjgo Idiplomácía^ Bulgáriában, - de még - Jugoszláviában is az angol és a német imperializmus gazdasági befolyása erős amit természetesen ma különösen akarnak poliiákailág'^I^^ Hitlernek á berlini jugioszláv kö-
nak;Németországhoz való csatolása esetében Jugoszlávia ' esetiéig meg^phatja Karinthia déli csücskét A .német—jugoszláv kereske-
delmi,szerződésben Néinetországje
4««
9i
m
rím
. ^mutogatott rádban, amikor á jugoszláv hátárok
zásá. Ennek a katonai terve, amelyyől jelégzetesen et ban^ áz íuigdr keutér űgyn^g^í^ dott elsőliékj^: a román búizso? égyijc;;^i^énék ólász,' lésJ^;
mefcírTí^f Mttrébeh pedig - i ori^ntí^ÓMsát.mutatta megd lesen^ miután a francia vonal ■ífíselőjétiTítulescut akarták d' ;|[t^i; Eltekintve attólrho^^ :>inét f ascizmus Romániában a * gárdával' 'szövi terveit, az a sőt, még ,a japán imperializnins azon igyekeznek, hogy kiüssék « mániát a Szovjet Unióval p«™ iné - nem -. agresszív francia tosulásbóL A román hadiipar áUósitása" érdekében Krupp—Thyssen és a ja] cégek" .igyekeznek T szerződésekét kötni s l szelte meg Vickers igaz„_ . ^ rol királlyal a reslcai müvek bw: yitésöiek■áítervát.-;- ..'-^^^Ú^ Romám'ában ezeket a szo^í**^] nes 's egyben franciaellenes p<»* kai és gazdasági sakkhuzásokat a'Szovjét Unió békepolitikája »^ máíis díplómáíáai. wszony^
PEONTO, Ont aug. 20. — IA német munkásság ki-i életét az. egész vilá munkásság méntette n szelvények jelét munkás és szegi rtiltakozott a legutóbbi.: I gyűléseken Thaelm további börtönben tart
|9iÜer banda mindent meg . kogy a figyelmet eltér sorsáról Jó hírekkel
ister vissz Straffordíi
vei meghiúsította. A román «> áziánák az a része, mely az®
azianaE az :arésze. lucij . külpolitikáját n&net és
italisták bérencei á] itott faipari szervezi védelmével vis tovább dolgozni.
WFORD, aug. 20. — tbeti botrány után vissza n [Státfordra Minsteirel Col t elvtársak is. Sims a W, ?03 titkára tiltakozott Srészénél a stratfórdi! •ok miatt és biztonságot k( vWüL szervezőinek. A váJ at, hogy a kormány nem a város ügyébe. A pol
L VÍÜL központi titkára kije -^Minster vissza megy ' íogja a munkásoka k: provokációi dacára i' todja már, .hogy a.-; at néhány üveg sörért Iték a gyárosok, ho^ öenrezet vezetőit kihaji
4m
m
zekfe akarja vezetm, vrf anű azonban nem jelenti azt ^ a politikáját feladja. De a SíJ Unió valamint Franciaorsza&J^ sdpviálda és Románia j m^yáinakVá békéfeim;;^ dekéboi folytatott, politika.
TdMide^et-akimgoV.é?:".
iefeS^P^^íllci^fiS
.héi^étéi^:8pi^^?'
#^«SBkÉitíáI^#;í:aá .. jnas-külöiAségct: jel^ «*
.■I-ÍP
'Wm.
m
' _!" ■,