A CCF megvédi a kapitalista mort-gage company-k (zálog-hitelezd társalatok) jogait a farmerek érdekei el len, A CCF konferencián leplezetlenül kijelentették, hogy a társulatoktól nem lehet elvenni a' jogot, hogy azt ami az övéké be ne hajthassák a farmereken. Tehát a CCF programmja nem a farmereket akarja megvédeni, hanem továbbra is jogot ad a farmer ség fojtogatására,: kílakoltatására és ébeztetésére. Majdnem hihetetlen de mégíS' igaz, hogy a Winnipegen megtartott CCF konvenció ezekben a dolgokban így határozott. Ez a CCF ag-, rikulturálls programmja. így akar kedveskedni a.CCP a földműveseknek és szegényfarmereknek,;: Világos, hogy csak gazdagabb elemekkel törődik a CCP és ezért .mondjuk; mii hogy. áz a párt a kapitalisták harmadik pártja. Ez a párt nem is reformista párt, hanem egyszerűen és raffináltan a kapitalisták pártja. A - jelenlegi kapitalista rendet akarja megvédeni a tudat lan elemek félrevezetésével.
Meg akarják menteni a fermereket a a Bzodalíznustöl
.'^között nem volt munkás 'sem farmer. Kétszer adtak időt az ügyvédnekv hogy arn3g>'on tetszetős beszédet to^ vább folytathassa, mert az ögyvéd nagyon jól ért a farmerek kizsákmá-
Amikor a CCF konferencián a farmerek kérdéséhez érték Jlarcus Hy-man ügyvéd és parlamenti tag, aki a CCF szervezetek tagja felállt és magyarázni kezdett. Á farmér legkedvesebb valamije — mondotta— az 6 farmja, melyet ő maga kanyarított ki ásvad természettől és müveit meg és ez a 'farmer félti ezt a vagyonát. A farmerek nem akarják, hogy a szocializmus- elvegye tőlük ezt a farmot stb. (A kapitalisták már régen elvették tőle, de ezt nem emiitette. A farmeré csak az adósság, a föld az uraké.)A iCCF, jelentette ki ez a nagy eszű üg^éd, aki hatókör, amikor a szegény, földművesek kérdéseihez kell hozzászólni, nem akarja szocializálni a földet, hanem azt -akarja, hogy a magántulajdon megmaradjon. öh igen, : a magántulajdonnak meg kell maradni, hogy a rabló: társulátoknak továbbra is alkalom adassék a rablásra-és a szegény farmernek egész életén az izzadásra, hogy a kompanykat kielégítser' , \ ' \ '
.Lelkesednek a delegátusok
Az űETyvéd e beszédét hagy lelkesedéssel fogadták a delegátusok, akik
ayolásSboz és a társulatok érdekeinek megvédéséhez. Ezt tanulta az iskolában és ezért lett jó ügyvéd, ezért lett a i>aiiament törvényhozó t^tűletének is tagja.
■ A? CCF sikeresen keresztül vitte a; konferencián .a magántulajdon megvédését és biztosította a gazdag farmereket, hogy egy CCF ura-tóm'-alatt nem lesz semmi bántódá-_ suk és viszont á szegényfarmere->ket ia biztosították, hogy az adóssá gnk örökre megmarad és mindig ki lesznek téve a Idlakoltatás és^ez-tetés veszélyének. Hyman nagyon , jó CCF tag és hatásosan tud beszélni épen ugy,^myit a többi ur, amikor a gazdagok érdekeit kell megvédeni. A delegáltak mind helyeselték a .idielentéseket és örulr tek azonsa megállapodáson, hogy nem lesz szodalizálás. ' örültek, mert-mind. gazdagok voltak^ ntert senki sem volt közöttük szegény, akinek már nincs mit vesztenie.
Kik a földek tulajdonosai?
hogy megmarad a ti magántulajdono tok. Azt hiszik az urak, hogy oly buta a farmer napjainkban, hogy megelégszik azzal, hogy papíron tulajdonosa csak a farmnak míg a valóságban csak a bankok és vasutak rabszolgája.
A kapitalisták védnökei
A tények milyen következtetésekhez vezetnek bennünket? Határozottan ah hoz, hdgy a CCP nem a szegény far-r merek érdekit védelmezi, nem ia a-kaija, TigtiftTp ezOárdan a bankok, vasutak és hitelezők háta mögött áll; ami egyértelmű a kapitalizmus megvédésével ugy, hogy a fecsegésükbe' szo-, clálls szavakat kevernek, hogy azokat
'megtévesszék, akik szocializmust akar nak.A leszegényedett farmernek nincs semmi veszteni valója ez csak nyerhet a szocializmus által. Ha: most nincs földjük lesz az urak garázdál-kodásának megszüntetésekor, melyet csak a szocializmus fog megszüntet-
FeIeLFT a szeptember 7.IKltí«^^«^f = »legszélesebb teret-. Az
LAPSZAMUNKBAN MEGJELENT ELLENŐRZŐ KÉRÉDÉSEKREv
Mit jelent ez? Jelöiti Hyman beszéde azt, hogy a farmerek tényleg tulajdonosai maradnak a" földnek? Nem jelenti azt, mert nem jelentheti. Hány olyan farmer van, aki feltörte a azüz talajt és igyekezett modem far mot csinálni sok. verejtékkel, akik vág ták napestig a bokrokat és hordták le a köveket és ma a föld mégsem az övé. Miért voltak hát akkor a föld rab szolgái? A farmereknek legnagyobb százaléka nem rendelkezik földdel és éppen ezért nem kdl neki "kedves vagyonát védelmezni". Nem kell neki má gántulajdonát ixnegbecsülni, mint a-hogy azt a mi konferenciánk után oly kedvesen megjegyezte a winnipegi ma gyar újság, melynek szerencsetlen szerkesztője, aki csak azért ír így, iogy a maga bőrét mentse, nagyon jól tudja, hogy különösen a magyar farmereknek igazán nincs már mit megbecsülni, ^/^f
A'föld; mindenütt a zálog-hitelező társulatoké, vasutaké és bankoké. A szegény farmeré az adósság, ócskavas, sáska és szárazság. Ezeknek azután mondhatják a CCF úriemberek.
ni. Szocializmus adja majd csak valójában a.földet annak; aki azt megműveli, mert eltörli az adósságot és állami segéljrt fog kapni gépekben, jó vető magban -stb., Ekkor a kapitalis-;tál^ a bankárok és vasutérdekeltségek el lesznek söpörve azutból, a boldogulás az egyetemes emberiség boldogulásának utjábóL
■ Itt vannak a számok
Ha a CCF szervező urai nem akarják belátni, hogy a farmér szocializmus által csak nyerhet és hogy a farmernek most nincs földje, akkor nézzenek a Canada Year Book táblázatára. Ez'a könyv azt mutatja ki, hogy 30,P00-el esett a farmtulajdonosok szá ma és emelkedett 70 százalékkal a-zoknak a száma, akik csak megtűrt e-lémek a farmon. Ez a szám 192Í-től 1931-Ig szól. Tehát a prosperitás-idejére. 1931 óta ujabb 10 ezrek vesztették el a tulajdonjogot és lettek megtűrt vagy kidobott farmerek. Ezeknek az femeknek akarnak a CCF ural azzal kedveskedni, hogy nem lesz szocializmus és nem'lesz elvéve tőletek a ti kedves -magántulajdonotok? Természetesen nem ezeknek,, hanem a gazdag- farmereknek beszélnek a CCF u-rak. .
(Folytatjuk)
és
irta: a. J.
Alig talá'lkozuTŰc olyan emberekkel akik megvolnának elégedve azzal,amit tudnak, vagy olyan munkással ,aki ne szeretné a saját látókörét 'kiszélesíteni; ezen állításunk helyéségéről min denki meggyőződhet, ha önmaga tudás vágyát megfigyeli.
Időről-időre érkeznek hozzál^ levelek, melyek arról szólnak, 'kevés «a ön tudatos mtmkás, nehezen lehet a munkásokat meggyőzni, "nincs meg; a tudásom ahhoz, hogy meggyőző magya rázatot tudjak adni kérdéseire, szerve ző kellene ide, aki meggyőzően tudna beszélni, .vagy Iskolát rendezni az aktív munkások részére, ez sokat segite ne nekünk abban, h6gy osztálytudatra neveljük a munkásokat."^hhez hason ló panaszokkal;látják el.a vidékre Idő közönként kiküldött: szervezőinket is. Ezek azt bizonyítják, hogy a munka sok nincsenek megelégedve azzal a'tu dással; amellyel őket a polgári társadalom és'ez eddigi gyenge mozgalmunk felruházta. Ezeketa panaszokat s ezzel együtt tudást, a forradalmi el-_ mélet szükségességét fígryelembe vévej kezdtük meg lapunkban Marx tanaiból iskola szerűen közölni. Közel 10 hónap ja annak, hogy minden lapszámunkban adunk egy kevés iskolaszerű magyará zatot egy két kérdéssel a."MUNKÁS" olvasóinak. Nem elég az érdeklődés ezekután az Iskola anyagok után, nem jönnek ber kérdések és kritikák az Iskolával kapcsolatban. : Szerintünk az érdeklődés hiányának, az oka az, hogy nem Ismerik fel az olvasók az i^ola anyagnak az Igazi értékét; ném tanulták meg azt helyesen alkalmazni, a felszabadttásl'rmunkánk érdekébe fel használni.
Most; hogy az ősz és tél folyamán a klub élet fellendül, a munkások a városokba'özönlenek, a téli hosszú es ték' bekövetkeznek,' nagy; szolgálatot tdiet a munkás iskola rovatban megje lenő anyag a tanulni és felszabadulni vágyó munkáskonak. Jól, lehet, hogy egyes; vagy a munkások jórésze akiknek alig van két-három elemi iskolája.
nem nagyon értékeli ezt az anyagot, nem nagyon szeret tanulni, pláne ha nehezen megyén neiki. Marx a forradalmi elmélet és gyakorlat mestere a "KAPITAL" francia nyelvű kiadása nak előszavában fiCT'elmébe ajánljá az olvasónak, hogy: r—: "Á tudom^yhoz nem vezet széles országút és csak a-zok remélhetik, hogy elérik fénylő csii csát, akik nem riadnak vissza a nehézségektől, hogy meredek ösvényeken kússzanak fel rajta^'. Marx eme kijelentése vonatkozik azon munkásokra, is akik szertnének tudni ,de Ízléstelen nekik és türelmetlenül viselkednek a "MÜNKAS"-ban megjelenő iskola a-nyag tanulmányozása közben. A "MUNKAS»-ban megjelenő, Marx köz gazdaságtana és szakszervezeti kérdé sekkel foglalkozó Iskola anyag tmiul mányozása elengedhetetlenül szükséges,: mindenkinek aki öntudatosan ^;a-kar dolgozni és vezetni a munkásmoz-gídomban. Ez a két tantárgy nagyon aktuális, ma, amikor a kapitalista világ gazdasági válságban vergődik, a-mikor a kapitalista "országokat, közöttük Kanadát is szakszervezeték által vezetett.bérharcok rázkódtatnak meg. Tehát ha meg akarunk ismerkedni a capitalizmus eme jelenségévél, főként ha ki akarjuk használni azt a munkás osztály felszabadításának az érdekében, feltétlen szükség van, a "MUN-tAS"-ban megjelenő munkás iskola türelmes tanulmányozására s utána ha csak egy lehetőség van a marxizmus teljes megismerésére .
j Minden mukás ha önmagán segíteni akar elengedbetelenűl szükséges meg ismerkedni azokkal a problémákkal, melyek főként a proletariátus életével sorsával, történetével kapcsolatosak. E zen problémák ismerése-nélküljvhiába minden, még a legfelszabadulni vá-gyóbb érzésből fakadó forradalmi aka rat is. "Forradalmi elmélet nélkül nem lehetséges forradalmi; mozgalom". A-ki a, társadalom és "osztálya ;álapve,tő problémáit nem ismeri, bármömylre proletár Is az osztályhelyzete; bármennyire forradalmi érzésű személy
datosan a társadalom fennálló rendje ellen folyó os2rt!áIyharcba.
A «MUNKAS"-bán megjelenő két tananyag nem csak tudományos elmélet, hanem éppoly mértékben f orradal mi gyakorlatról szóló tanítás is. Az igazságról éppen a marxizmus tanítja azt, hogy az mindenkor konkrét, meg fogható és'egyben relatív, viszonylagos, nem örök időkre szóló. Ezek a tan anyagok ,miht minden más forradalmi tanítás a légszorasabb összefüggésben áll a vídóságos éle^r és annak foly tonos változásaival ,fejlő^ésével. -Éppen azért ennek tanulása feltétien ösz Bze kell, hogy legyen kötve a munkás mozgalomllan végzendő gyakorlati munkánkkal. Ez a tanulás á legnagyobb türelmet és harcos kitartást követel: ha valaki nem értette meg egy szeri olvasással, ismételten olvassa el, hogy jól megértse, ha már megérteid .te még egyszer nézze meg ha jól értette- e meg és pontosan emlékszik é arra amit az iskola anyag tartalmaz.-Mindig a szöveg lényegének a teljes megértésére keU törekedni, nem annak betanulására; A tananyagban nem szá bad öi^ökérvényü, jelvont Igazságot keresni, melyek minden idő és helyre szólnak: a"legtalálóbb idézetet se al-ífcalmazíuk minden további nélkül való ságos viszonyokból fakadó konkrét kér dések megvilágítására. Vonnak elvtár sak, akik az elméletet igyekeznek, e-rőszakkal is hozzá Ido.mitanI a tények; hez, melyből az következik, hogy az elméletből valamit kihagyunk, vagy hozzá teszünk, mások a tényeket pró hálják az elmélethez idomítani, melyből az következik, hogy meghamlsit-jok, vagy szemet kell huByni a tények előtt Ezek felette káros felfogások: elemezzük a t&yeket és ugy alkalmazzuk az elméletet, ha az megfelel. Minden: elméleti tananyagnak le kell vonnunk a gyakorlati következtetésélt sí, mert ml nem csak tudományért ta nulunk, hanem a munkásosztály felsza baditásáért
A munkások gyerekeinek a kapitalista tárasadalomban nem adott meg az a Idietoség, hogy felsőbb iskolákban szerezzenek ismereteket legalább arra vonatkozólag; hogy a tanulást könnyebben vihessék előre; A kapitalista társadalom nemcsak, hogy nem gondoskodik a . munkások ismeret-körének a kibővitéséröl, ha nem egyöiesen szűkíteni í-
1.) Az egyéni termdőeszKzök ,3 e-gyéni termelések társadalmiváátválj tozása a kapitalista rendszerben, azért nem vonta magaután a magántulajdón társadalmivá való átváltozását, mert bár a Jcapitalisták az egyéni ter melók termelőeszközeit társadalmiak ká váltoEtatták ugyan téchnikaiérter lemben, párhuzamosan a • közvetlen termelők kisajátításával; a kapitalizf mus azonban, uralkodó osztály -lévén, a magántulajdon monopóliumának fen tartására törekedtek és törekednek még. ma napjainkban is.
Magyarázatok a következő kérdésekhez . . V
Vannak emberek akik azt állítják, (de állítják főként a szociál-demokra-ták ma is és náluk hivatalos elméletté lett) hogy a kapitalizmus békésen be' lénövi magát a szocializmusba. A ka pítalizmus kebelén, belül, a kapitalista termelés keretein belül szocializmus nein féjődhet. Az efejta jóslások csak a' kapitalista terindési módot inekcl-ózzák. A termelés anarchiája, a tenne lés kapitalista alapon való megszér vezettségével nem-csökken, hanem el lenkézőleg, fokozódik. A termelő erők koncentrálása (Összpontosítása) mind jobban fokozza á mtmkaeszközök társadalmi jellegét ,ezékután következik az egyes nagyüzemek termelésének a legjobban való'm^szerverésé, núg más üzemek legtöbb gazdasági okokból nincs olyan; jól megszervezve, dé ezek,' mind egy társadalom kebelén be-lűLvánnaku Megkezdődik a dulakodás, mely mínd^kí dőtt világosán Igazolja hogy az egész kapitalista társadalom ban a le^iagyobb szervezetienséjg- ural kodik, melyet mi á kapitalista termeié sí mód anarclííájának nevezünk: Most menjünk vissza oda ahol ez az anar-clűsztikus termdési mód megkapta a
árutermelés tei^jészkedésével; neveze-: xesen a tőkés teimelőmód előtérbdépé-sével azon az' ámtermeiés lappangd 'törvényei mindi nyíltabban iés frőseb-; ben éreztették hatásukat 4 A régi kö-; tdékék felbomlottal^ a régi elzáróso^ rompök leomlottal)^ a termelők-mindinkább egjnmást^ független,' egyes á-
rutermélőkké; változtak át. A társadal mi termelés anarchiája napfényre ke rűlt és mindjobban kiéleződött A fő-' eszköz,.amivel a ;tőkés .i-teniidőmód ezt a fejtelénséget a társadalmi termé lésben fokozta, az anarchiának éppen az ellentéte volt;' a termelésnek, mint társadalmi termelésnek minden egy^; •termelési telepen'való fokozódó termé lése. S éppen ezzel száműzte a régrí békés állandóságot. Amely. iparágban; bevezettélcí ott' nem tűrte meg maga mellett az ■ üzem régi módszerét- Ahol hatalmába kerítette az ípait, ott meg semmisítette a régi kézműveséket. A munka'mezeje harotérré változott át. A föld lakó és lakatlan területének a felfedezése és az azokat nyomonkövető gyarmatosítások megsokszorozták fogya^tópiacok számát és Siettették a kézmügryártássá (manufaktúra) való átalakulását.Nemcsak a helyi termelőkközt tört ki a harc,-hanem a helyi harcok nemzeti; harcokká a ,XVII. és XVIIL század nagy kereskedelmi háborúvá nőtték ki magukat; Végül a nagyipar és világpiac létesűlése a har,
TOMBHK fisifjti
TORONTO; Maay^p:^
part in the InteSofc. Paxade in thíB ----T
Pasadé in this city on SeiíS
andtospiteofthíSS^ n«xcbedatthehead^í^ veiy liyely manner, balloons and sloga^^'
PIONEERS! WRITE Di le CHIM>BEN'S CORNl^XS^n US WHAT YOUR GROI^^J SEPT. IST. mTVRw»2? YOUTH DAY! B^S"^' WANT NEWS OP Pj^ffi
IVITYALLOVER caS, €ET BUSy, ELE(7C A^ RHPORTER AND GET YO^-INTO PRINT! WRITE TO TORONTO, ONT. '
MIT VÉGEZNEKAWONII
iíORÖNTb: A Nemzetközi Ifj kás Napon, szeptember elsején r zett felvonuláson nagyon soki részt-vett dacára a kedvezőtlen j rásnak. A menet élén maisoltai Kudalmi dalokat énekélve
feliratos táblákkal.
magunkat képezzük, még pedig oly formán, hogy hónapok alatt a tudás olyan mennyiségét és minőségét szer rezzűk meg, melyekét a polgárí társadalom által nyújtott iskolákban évek hosszusozán sem kaphatunk meg.En nék a gyors tanulásnák szervezettén kell folynia A kanadai munkásságnak, de főként a "MUNKÁS": olvasó tábo rának meg vmi erre a, lehetősége. A: "MUNKÁS"-bain megjdenő iskola a-nyagot szervezeteinkben csoportokban összejőve kdl tanulni. Ahol nincsenek szervezetek, ott két-^három lap oív^asó is össze állhat és az iskola anyagot megvitatják. A tanulás helyes, megszervezésétől függ, hogpr mennyire bírjuk a .tanulást megkönnyíteni és meggyorsítani. Szeríntünk a tanulás a következő formában a legcélra veze-tőbb: Mikor a "Munkás"-t megkapjuk türelmesen s forradalmi odaadással át tanulmányozzuk az anyagot, ugy any-nyira, hogry mikor a csoport tanulásra összemegyünk már minden tanuló tisz tában van a tan anyag átfogó lénye-gével, hogy a csoport tanulás már egy más tanítására - is szolgáljon azáltal, hogy a tanulók kikí a saját ereje sze' rínt boncolja szét a kérdéseket Az önképzésnek a legfegyelemezettebhnek fcelt lenni: nem szabad az anyag feletti vitának szétfolyni; szorosan a tárgynál kell maradni. Minden vita csak addig terjedjen tó ameddig azzal az egyszerí lecke foglalkozik. Nem sza bad az önképzésből észtomát csinálni és csak azért vitatkozni felette^ hogy megmutassuk egymásnak, hogy ki töb bet tud. A magyarázat í után fel tett kontrol kérdésekre minden tanuló ma ga feleljen meg. TANULJUNK HOGY tanítva HELYES PORRA-PAIiMI MUNKÁT VAGEZHESSÜNK
cok egyetemességét és egyúttal a bar cok hallatlan élességét vonták maguk után. Az egyes tőkések, valamint az e-gész iparok és orrszágok léte a természetadta, vagy áz, egyébként létesített terinelésí módszerektől függnek. A legyézötíét könyörtdenül félredobják. Az egyéni létért vívott Darvin-fé-le harc ez, amdy a. ^természetből át kerül a társadalomba és itt hatványé, zott dühvel folytatódik. Az ál'lat ter mészetes álláspontja az emberí fejlődés; tetöponjakéntájelenkezik. A tár saífelmi termelés és tőkés; eltnlajdoni ■tás közötti' eUentmonáfejta^ az -e-gyes gyárak temelésének szervezettsé ge és az egész tírsadalom tremelésé-ben megnyilatkozó közötti el
lentét jut IdJtej^nésre;: ;A tskés termelőmódnak ezt áz alapvető ellenmondá sát néni szünteti inejg az üzemeknek tőkés alapon való államosítása sem. Az dlenmóndás megnyilvánulása a ka pítaliéta társadalomba soha sem volt minden munkás földműves, tóspolgár és még á kapitalisták el'őtt is látható mint napjaicűcban,nukor napról-napra-hozzák a híreket ^ rádiók és a lapok,, a sztrájkok ezrelriől és a proletariátus forradáliní megmozdulásairól.
"Olvasni való' az ami az előző leckékhez: .
ELLENŐRZŐ KÉRDÉS: 1.) Miben nyilvánul még a kapitalfz mus legfőbb elleilmbndása ?
PIONÍROK! ÍRJATOK tEV KET; SZÁMOLJATOK BE IIIN HONNAN ARRÓL, HOGY S] TOTÓK MIT VÉGZETT SZEM ÉN A NEMZETKÖZI IPJUMm SOK NAPJÁN! EZEN KIVOLH KET AKARUNK A PIONIEOK
TiyiTASARÓL ICANADA MDí RÉSZÉBŐL: MUNKAIÍA TEl VÁLASSZATOK CORNEB BEI TERT; HOGY AZOK MINDE) PIONÍROKAT ÉRINTŐ ESE NYÉKRŐL HÍREKKEL SZÓM JANAK.MINDEN LEVELET AH LUL írva az ALÁBBI CD KELL BEKÜLDENI: BOX 714 RONTÓ, ONT.
LAFFS
BOY;. Can you see everythiu the sky with this telescope?^ \ man: Yes, my boy. .
BOY: Then where's the Mas lost thiis moming?
TEJ ÉS TEJTERMÉKEK,/ TÜZI-ANYAG raktárion, rendelésre gyorsan és pontosan házhoz szállítva
jutányos áron. FRANK PRICE 247 Beveriey St Tel.: MI 5163 TORONTO, — ONTARIO.
ROSE CAFE
a magyarok találkozó ;helyé; NYITVA ÉJJEL, S NAPPAL ' 268 COLLEGE ST. TORONTO
JOSEPH NEWMAN ;
a Független Betegsegélyző Szövetség hivatalos ügyvédje: Munkások bizalomanal fordulhatnak hozzá peres ügyeikben. Cím:
•372 Bay St, 17rtk emelet ,TeL:ELgín 1305. — Toronto, Ont
gyéfcszík azt Ha ez M, ugy nekünk szerint: nem üleszkedhetik be öntu- munkásoknak kell oda hatni, hogy ön
FINOM LEVELES aGARETTA ÉS PIPADOHÁNY. 1. oszt. 30c 2. oszi 25c gyenge pipadohány 15c fontja. '
A szálitási kSlts^et a ▼evő fizeti.
ANTON SZELEI
Box 430, harrow, ONT.
Magyar Gyügyszertár
Bármire van szüksége, írjon az alábbi cimre,kérjeii| . árjegyzéket:'
151 Ontario Street, East . Montreal — v Que. Tel.: LA. 7538 '
BUYER: If .this~Is an all wodi aá you say, why is tt !aM "cotton'.'?i
SELLER: To fool the moÖL
V
"I -üke ,my baby sister all iS^d Shorty, "but I wish it ereál Nick has a new sister and hcTl'i I'm copying hím".
" TOM: What's the differaice l ween a robber and a teacherí
TIM:: The robber says "Han&l and the téacher says "Hands Don
PATIENT: I can't imagine wli wrong with-me, Doc. I keep thiiii abóut myselt
/ DOCTÓR: Tut tut! You mustí worryíng over trifles.
DR. N. L^NDIS
■' a Független Betegsegflp! Szpvefség 12.-ik osztályának fi vatalos orvosa. Kéri a magyó munkásság támogatását ^ Telefon: WAveriey 6555. laBi cini: 387.Dundas St W. TORONTO, ONT.
dr. d. SCHÜLHANU,D, L. M. C. C.
- Orvos és sebéss _ Offíc4 Ph. 4356. Ees.-2936. - , No 2 Hopkins BIcck :
^ Cor, 20th St W ftAvfei.
' saskatoon. smk
ESKIMÖ
émm mm
OF CANADA^ 6569 PAPINEAU MONTREAL — Q A legízletesebb és legjol*^ Drinks és kitűnő Union Ja* ColonialAve. —RO.m
Dr, Rómán Pniewsky
Sok évi gyakorlattal nagy 'éiirőpái-kőrhá^ és khmkálaiB Specialista belső, vér r-^ éa n6i betegségeknél
3597 ST; URBAIN ST. APT. 8 — MCWTREAL OOB-' . ~ Comer: Pcinee Arthor St
««ndeW óták: d. n. 8;^. Tde&h: Ha. 762S.
\