HATODIK OUiO;
O
SJ^ABiU ISITNE^
—^GYÉTKK HATALMASSÁ
AZ ISBTETEK HAECOiyö SAJTOT
MEGJELENIK M2NBEN KEDDEN ÉS PÉNTEIÍEN Előfizetési ára: Egy 4vre $3.0Q, félévre 9UiO. Mi4den le* releV <cbeqaet és moneyordertajE alábbi címre küldjük: BOX, 154, G. P. O. TORONTO, ONT.
Az imperialista háború nagyon Isözelről fenyegeti az egész világot. A muníció gyárosok teljes gőzzel készítik a- fegyvereket és lövegeket. Irtózatos sebeséggel formálják át a nyersanyagot ha^ Iáit osztogató lövegekké. Kanadából soha ennyi niekel, ócskavas, ruha és egyenruha nem ment külföldre. Készühiek az urak milliók legyilkolására, míg mézes szavakkal gonoszok módjára békéről beszélnek. Borzasztóbb lesz a következő háború, mint az a háború volt, melyet azért vívtunk, hogy a háborúnak mindenkorra véget vessünk.
A történelem leghevesebb tengeri versenye most élesedik ki legjobban Anglia, Japán és az Egyesült Államok között. A légi erő minden országban rettenetes módon épül áz adófizetők utolsó csepp vérének feláldozásával. Az ifjúságot az egész világon mozgósítják. Katonai táborokba hurcolják őket, mint Kanadában is. A Gazdasági Világ Konferencia csődje mindennél világosabban megmutatta, hogy a kapitalisták nem képesek az alapvető kérdéseket megoldani, ami azt jelenti, hogy nincs más hátra, mint fegyverrel neki esni a kérdésnek. Németországban Hitler a fascista hó hér és Ausztriában a feudális urak egész Európát^fegyyerbe szólították A világ közepét magunk előtt látjuk, ^int hajtják őket egy ujabb vllágniészárlás felé és kibeszélehetetlen ujabb nyomor ■ felé.-:-:;-—, ■
A fascizmus gyors felkapaszkodása meggyorsítja a háború közeledtét. A -fascizmus kényszer munkát jelent. Jelent alacsonyabb életszinvonalat és azt Jelenti, hogy a munkásságnak ipari hűbériség jármába kell fogniok magukat. A szakszervezetek szét rombolását jelenti a Fascizmus és jelenti a legparányibb szabad-íságelvesztését a munkások részére. A fascizmus terrort jeleat, katonásdit nemzeti gyűlölködést és vérontást. A fascizmus egyik ország népét a másik ellen uszítja és a nőket csak tenyész állatoknak -tártjai akiknek csak.^szülni és szülni kell természetesen ha csak lehet fiukat a <*Haza nagyobb dicsőségéré". A fascizmus nyo mában a háború jár, mely mindent amit eddig a modem emberiség megteremtett; elpusztítani akar.
.;íí^A;b<^ módon vé^
dekézhétűnk; A'munkások szervezlcedéséveL Aktív harcba a tömegekkel a fenevadak tervei ellen. Szervezni a dolgozókat, hogy a hadiszáliitók a haszonlesők terveit keresztül húzhassuk. Lelep-leznij;a fascista'vezérket és a haszonleső politikusokat, akik összegyűlnek és a mrbőrünjcön üzletet; akarnak csinál^^ Csák egy erő van, mely sikeresen küzdhet a háborii és fascizmus ellen és ez az érő a .munkások, a. szervezett munkások ereje. A munkásság e-gyüttesereje megdönti a hadiszálUtókurahnát és véget vet a vérontásnak. Munkások, farmerek, diákok, in'tellektuelek és jóakaratú becsületes emberek valamennyien keljetek fel á háború ellen. A háboru-ellenes kongresszusra készüljön mindenütt a munkásság és válasszon a farmerekkel, diákokkal intellektuelékkel és nőkkel együtt minden városból és vidékről az október 6-ikán tartandó háboru-ellenes kongresszusra.
Veteránok emlékezzetek a mult "háborúra és jöjjetek velünk most harcolni a háború ellen. Le a haszonlesőkkel és a véres háborúval!
Részlet a K. I. Végrehajtó Bi^ zottsága XIII. teljes ülésén elfogadott iranyelvclíből. / A forradalmi viíágtoiziB inegérielő-désének lidrülményef 1űteött,Coxl]{or 9 Irarzsoázia jnegkisérU a tövegelc érje* dését, elégedetlenségét, lázongását, a faselzálódáséfl habom irányában^ e sa Ját diktatúrájának megszilátdiiása ér* dekében levezetni, a kommnnisták főfeladata abban áll, hogy a tömegmozgalmakat a kizsákmányoló osztályok diktatúrájának megdöntésére irányítsák.
A.) Harc a fascista ideológia ellen
A kommunisták kötelesek: minden országban mindennapi,^ konkrét munr kát végezni' a scyinizmus leleplezésére a tömegek előtt,; szembe helyezni vele egyben a proletár internacionalizmust; az, imperialista anyaH>rszág-ban teljes határoozttsággalsikraszáll-ni a gyarmatok függetlenségéért, a függő országokfaak mindennemű nemzeti elnyomása alól való felszabaditá-sáért; a nemzeti ellentétek gócpontjában a kommnnisták kötelesek az impe ríalista- megszállás és erőszakpoliti--ka ellen az önrendelkezési jogért harcolni (Félsőszilézia, Saarvídék, Észak Csehország, stb.); mindezekSi a terűleteken, valamint Ausztriában és Dan zingban fel kell lépniök a 'saját Jbur-zsoáziájuk sovinizmusa és a "hárma-" dik birodalomhoz", a német fascizmus hoz való csatlakozás ellen; nagy mértékben népszerűsíteni a nemzetségi kérdés szovjetunióbeli megoldást és a-zokat az óriási gazdasági, szociális és -kulturális eredményeket, melyeket az, októberi forradalom révén felszabadult népek "elértek.
B.) Harc a polgári államhatalom fas-cizálása és a háború ellen
\jA.z úgynevezett "demokratikns" államok fascizálása ellen folytatott harc t!fa a kommonietáknak elsősorban a-ma fatalista defetlsta (vak-végzet) felfogás €llen kell kOzdeniök, mely szerint 8 ÍBseista diktatnm^ az imperialista hóbom «U£eraihetetIen,: va* lamint szembe kell száUniok a íásd' zálódás tempójának és az imperialista bábom veszedelmének lekicsinylése ellen, ami kommunista pártokat pasz-szivításra kárhoztatja.
A kommunistáknak alaposan f d kell világosítani a tömegeket afelől, milyen gazdasági és politikai rabszolgaságot jelent a dolgozók számára a fás cista diktatúra, fel kell tárni a tényt, hogy á' faseisták se nem szocialisták, sem nem egy uj társadalmi rend hordozói, hanem a kapitalisták lakájai és uséályhordozói; idejében mozgósitani-ok kell a tömegeket a szakszervezeték, a munkássajtó, a munkásotthonok, a sztrájkszabadság, a munkásgyűlések r védelmére, tiltakozásokat, tüntetéseket, sztrájkokat és önvédelmi harcig alakulatokat kell szervezniök a fascista terrorbandák ellen..
,A fasdsta diktatúra elleni harcban a kommunisták kötelesek: ^a.) a dolgozók mindennapi gazdasá-^ gi és politikai érdekeiből kündulva" megmozgatni a tömegeket a fascista diktatúra ellen, mely becsapta a rnun^*^ kasokat, parasztokat és a városi dolgozókat; leleplezni a fascizmus demagógiáját és; minden provokációs ténykedését (a német 'parlament felgyújtása, a meghamisitott választások, stb.), sztrájkokat szervezni, melyek a proletariátust a politikai tömegsztrájkhoz vezetík;
b.) minden fascista tomegszervezet-be behatolni, a kényszermunka táborokban forradalmi munkát végezni s anélkül; hogy a munkásókat ,felszóli-tanák a fascista szervezetekbe v^ó belépésre^ harcolniok kell az éUen,
a forradalmi munkások egyen-ként kilépjenek Vl
hogy a
fasdsta szakszervezetekből; s kommunistáknak kl kell haszoálniok minden tömegmozgalmat
é3 az eleégedetlenségnek minden tömeges megnyilvánulását fSggeÚen osztályszervezetek alapitásáis és neg erősítésére, egyben tovább folytatva 8 forradalmi harcot a fasdsta szerveze* 'tekén belül;
c.) a parasztok dőtt saját gazdaságukból vett kézzelfogható példákkal keU leleplezni a fasdsták politikáját, mely a földbirtokosok és zsiros-parasz tok érdekeit szolgálja; belépni a falusi 'fascista tőmegszervezetekbe, hogy kivonják onnan a dolgozó parasztokat; önálló szakszervezetekbe tömöríteni a falusi munka legfőbb tényezőjét a mezőgazdasági proletáriátast. :
A háború elleni harcban a kommunistáknak már most elő kell készülnir ök az imperialista háborúnak polgár-^boruvá való átváltoztatását és minden országban az imperializmus háborús gépezetének főtárgyaira kell erejüket összpontosítani. :
A kommunista pártok minden körül menyek közt kötelesek az agitádó fokozásán ^ kívül gyakorlati tömegakdó; kat szervezni (hadviselő államok rendelései végrehajtásának meggátlása, hadgyakorlatok elleni tüntetések, csapat- és hkdiszerszállitmányok elindításának; megakadályozása, stb.) és; í-^ekezniök kell a hadseregben és ,flot-' tában a politikai felvilágosító munkát fokozni.
A KI VB-jának Xni. plénuma felszólítja a Kommunista Internacionálé minden szekcióját és a világ valameny nyi munkását és dolgozóját, hogy áldozatra kész elszántsággal védjék meg a Szovjetuniót az imperialisták ellen forradalmi összeesküvése ellen és védjék a kínai forradalmat és annak szovjethatalmát az imperialista'intervenció ellen.
Megiiit "tartozik" a Szovjet?
A japáni banditák háborút provokálnak keleten és ezt teszik Amerika uraínakí Hogy Japánnak segítségére legyenek a Szovjetellenes, érzések felkorbácsolásában ismét felszínre vetik^azokat az adósságokat, melyet az átkozott cárok és a Kerensky-Kőlcsak-De-nikin banditák csináltak a nép nyakára, de sohasem a Szovjetunió. Erről az adósságról tárgyáhiak megint Amerikában^ mert háborút akarnak a Szovjetunió ellen. Nagyon jól tudják ők, hogy a Szovjet Unió nem tartozik és ha tartozik a rendes időben mindig pontosan fizet. Ezt maguk az amerikaiák is nem egyszer hangoztatták már és azért ismerték el a Szovj^etuniót.
A Szovjetunió hajlandó a legmesszebbmenőkig cserekereskedelmi viszonyban lenni az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával isigyefcezett már nem egyszer összeköttetést felvenni, amiből csak haszna lehetett volna; a népnek. Bei^nettnek nincs oka a Szovjetunió ellen támadni, de sógorán keresztül, aki Washingtonbán Kanada külképviselője ösztökéli Rooseveltéket, hogy keressenek, ürügyet a Szovjet-ellenes intervencióra. Bennették, az angol imperialisták és az amerikai tőkések pusztulni szeretnék lát ni a Szovjetuniót és ha Japán üt a Szovjetunión, akkor ők is sietnek okot találni arra, hogy üthessenek. Ezért követpli most Amerika azt a pénzt, melyből egy centet sem kapott az orosz^ nép. Néni kevesebb, mint 500 millió dollárt akarnak a Szovjetuniótól, melyet az amerikai bankárok adtak az eílenforradalmároknak.
A Szovjetimió, hogy elhallgattassa őket igért kiigazítást és hajlandó lenne nagy mértékben vásárolni Amerikától és Kanadától, de ez nem elég az imperialistáknak. Nekik háború kell, mert elszeretnék pusztítani a szovjeteket Az, orosz nép bizony nem fog méfiíizétni azokért a golyókért, melyeketj az eUenfojnradahn vásároltak aaért,hÓgy őket gyilkolják, még akkor sem ha az egész kapitalista világ támad is a munkások ellen. ''
Az egéW világ munkássága tudja, hogy Amerika, Kápada,^^A^^ glia,'Németország és a többi imperialista prszágok^rm akarnak a munkások hazájával és mert tudja a munkásság készül is e háborúban leszámolni a fenevadakkal. Nincs már a földnek egy zuga sem, ahol ánaunkások ne volnának készén megvédeni a Szovjetuniót A háború elkerülhetetlen, de a mi győzelmünkkel kell jan-nak végződnie.
A szociál demokrata vezérek megjö vendőlték, a kapitalista monopólium fejlődésétől, a kereskedelmi versenyek beszüntetését .'gazdaságilag és politikailag a háborúskodás végetvetését és ^ek után ők még mindig egy háborús veszedelem forrását látják a "bolsevik! diktátorságban" Ha a munkások elegendő szavazattal megfelelő meny-nyiségü parlamenti széket biztosithatnának a szoc. dem. vezérei részére a parlamentben, ugy a szervezett kapitalizmus eltűnne egy egyszeri határozat által, egy örökös béke venné kezdetet és ez által a mimkásság uralom hoz juthatna. Nem diktátorság, hanem 'demokrácia" az ut a dolgozó osztály részére a gazdasági és politikai fel szabaduláshoz. Ezt súgta az internacionális sz'ociáldemokrata párt a tőmer gek, füleibe. ' /
A második intemadonalé vezérei teljesen Összeadták magukat a kapita lista gépezet kormányának hatalmával a háború utáni időben. : "A világháború óta a szocialistákéi pártoltak az egyesült kormányhoz nem egy ritka különlegesség, hanem egy széleskörben ismert tünemény. De a sok szocialisták, akik olyan szolga latra'adták magukat, a párt javára nem ..vesztek ^1, sem pedig vesztettek a kartellban vagy tekintélyben valamit is^'
így jelentette ki Kautsky, a méreg gel telitett kotnyeles provokátor, (Vor waerts Jan. 1. 1930).: mig Vanderveld komponálta a mult internacionálé jövendőbeli miniszterei szóllamait, a-melyre azt mondták, hogy "a növeke dett hatalom bizonyítéka".
Kik azok akik ellátják-a burzsoáziát hóhérokkal a forrongó munkások elnyomására? A Második Internacionálé! Ki volt az, aki kijelentette a.kapitalizmus orvosaként, hogy a halálosén beteg kapitalizmust meg kell.men tenünk? A reformista vezérek! Ki volt az, aki elkészítette a fascizmusnak útját a "kisebb gonoszság politikáján" keresztül ? Az'Intemacional Social De-mdkracy! Kinek az ösvénye vezetett a fascista intézmény terror uralmához ? A burzsoázia demokráciának Szociál Demokrata ösvénye!
A Máápdik Internacionálé fegyveréből a világ burzsoáziája egy mérgezett nyilat ínyért a Szovjet .Unió ellen. Kautsky, aki (......) egyenlő Leon
Blummal, Scheidermann;-:aM egyenlő Bauer Ottóval, Henderson, aki egyenlő
Ha ezeknek a szocialista has^fiaknak szbad iit lett voln adva, az egyedüli munkás állam kí lett volna szolgáltatva azon_ sorsnak, mey ma Kínáé, és ma a mult-történetének egy része lett. volna.
A Második Internacionálé lefegyverezte a munkásokat és fegyvert adott a reakdó ^kezébe. Megosztotta székéti a burzsoáziával, és szabotálta a forradalmi munkások egységét "Dawes fel kelő napjának" országában megszervezte a vándorokat és s^müzte azokat a munkásokat, akik a Szovjetunió-ab mentek. A Második Internacionálé egy gjrülöletben tömörült a Szovjet Unió ellen, de szétzuzatot, mikor a ví lág kapitalizmus és imperializmus elleni Mzdelem egységesítéséhez jutott.
A háború után a szociáldemokrata párt külpolitikája minden esetben a saját nemzete burzsoáziájának kűlpolí tikája volt. Blum Lebn "ur" a követke zőket irta: "Ha szükségesnek bízó-; nyul Németországot kényszeriteni a szabályok figyelembe vételére, mely az ő fegyverkezését korlá^toza ,a Fran cia Kormány minket mindig szolgálatára készen talál". És a Vorewaerts 1931, március 11-íkí számában a következők olvashatók:
'A tegrnapi parlament gyűlés befejezésénél Schoephlin.: (szoc. dem.) még egyszer élénken támadta a kommunistákat, kijelentvén, hogy 1919 óta állt a National Assembly-ben a védelmi erőszak megteremtéséért. A szodálde mokrata párt mindig egyezett a Re-íchswehr-rel és minden évben a védelmi költségvetésre szavazott. Megegyeztek abban, hogy egy egyszerű té tel redukálása nem jön. összeütközésbe az ő magatartásuk alapjával. Hatá rozott kilátásuk állapotjának alapján, a haza védelméhez a szociáldemokraták mindig adták beleegyezésüket, sőt még a kaiser idejében is. ö nem csupán egy szociáldtímokrata volt, haneín egy német, és ha szemére vetnék azt, hogy 6 a Beichswehr minisztereivel
tart, mire azt felelné a kommunistáknak, ha a német haza és nép kérése az volna, tízszer; tartana Gronerrelá Beichswehr miniszterrel, mint egyszer a kommunista Stockerrél."
Pérhet-e valami kétség a szoc. dem. Müller-JIermann kormány fegyverezett romboló politikájához, mely a, Hitler uralom felfegyverkezőpolítiká-jánaJc mai alapját,képezí ? Elfelédhétíi^
az, hogy a szoc. dem. száz milliókat dob a,Hohenzollem és az egyház hercegeinek begyeibe, míg a munkások éhező sokaságát hagyta %széhvední ? Mikor Bocour Pál egy felfegyverzett nemzet töményét fogalmazta, nem de egy ékessége volt a Második Intema
TOVÁBB GYILKOLNÖK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
WASHINGTON, D. C. Szept—Roosevelt oly gyorsan kapja a távírator kat, hogy a kapitalista lapofc azt jelentik,' hogya félvevő drótok felmelegszenek. Az elnök liündenüvé kész kiküldeni a csapatokat, ahol a gyár rost 'kell megvédeni. Azt a gyárost, aki az ő intézkedéseit—-ténnészété-Vanderveldével, akik. mind ott áUtak a sen csak a bérekre vo(natkózÓlag--ku-Szovjetunió elleni háború ideologikus'" " - --
donalénak? Nem MacDonald mint a munkás párt kormányának vezére a-lakitotta át fiingapore kikötőjét is hadi hajó állomássá és intézet véres mé-száriásokat Palesztinában és Indiában?. Nem Henderson neve takarja a genfi Jefegyverezési egyezmény megcsonkítását és nem de Mosley, a British fasdsták vezére, a Munkás Párt soraibólvkerült kí ?
1934, augusztus 1 a háború és áT>e-avatkozás veszélyével, mely megérősí tetett a legvégsőkig, még egyszer látja a Második Intemacíonalév legerősebb pártja Németországban és Auszt tíában teljesen csődöt mondotta Pran daországban, a sZotíalisták e^ része nyUtan és egyszerre csatlakoztak a fasdstákhoz és. hasonló szétoínlásí fö lyamat van készülőben a szocialisták
készülődéseinél.^ Nem volt ott semmi
féle kampány a beavatkozásért, amely ben a szocialista vezérek ne Vettek vohia aktív részt. A 'ívörös militarizmus" kulcs szava, melyet a burzsoázia használt, mint egy népbaráti ürügyet a lefegyverezés szabotálásáért, és a beavatkozás zelszerelésének növdésé-ért, a szodaldemokraták: közül eredt ki, melyek;Jíandervelde szavai szerint, "nyakig szocialista lúúuifíak' 'voltak.
tyába sem veszi. Most megnyilvánul; hogy Boosevdt kikért elnök.
OTTAWA, szept. — A következő hónap elején a néphez fordul Bénnett belföldi. kölcsönért. Nem kevesebb, mint 250 millió dollár kell neiki. Mire ? Ki akarja fizetni azokat a hitelezőket, akik f^ebben adtak az uraknak. így
között a többi országokban is. Angliában, Bromley, a Associated Socíety of Locomoive Engeneers and Rremens titkára, kijdentette, hogy az a helyzet lehetséges,volt, meíybe.'a szervezeti te gok megegyezhettek a háborúval nem "elhamarkodva': hozzá adja ember magát a háború ellen. "Demők ráda küzdelme a diktátorság eUen" temacionalé ^jártjai egy ujabb vérfür népbarát zászlója alatt a Második In-dőbe akarják a munkás tömegeket be vonni. A győztes államok szocdem. pártjai karöltve a'franda imperializmussal és egyesülve a Kelet és Dél-Európa fasdste diktátoraival, a törne get megakarják nyerni a varsdUek rendszer megtartására. A német szoc^ dem.-ek a másik oldalon, már megsza vazták 1934, május, 17-én a Jütelt Hit ler külpolitikáért és a háborúért.
A Második Intemadonalé bebizonyi totte magáról azt, hogy ő a legalkalmasabb eszköz a beavatkozás és a
hát az urak csinálnak adóSágokat és^ a nép; fizesse ki< A háború alatt is így tettek.
haboni dőkészítésében. A második-vi lagháboru dőestélyén a Második In-? temacionalénak töb^ tenni valója már nem marad hátra. SzétszaggafaiatŐ nemzeti alkotóelemekké, minthogy azt tette nyíltan 1914-ben, az imperSiste habora központjául való szereplése ál-t&L De 1914, augusztus 1.-én megbé-ly^ezte magát .Kain bélyegzőjével és a háború után pedig a szodál-fesds-te toimmalis jegyével, ezekután á Má ^•k Itatemacionálé nem fog ja tovább rettegésben tartani a munkások törne
Van ^ ember Hamfltonittn nek A neve Sz^, ezT^^^ lett nevez,te3,^^^«^?
Kott b© a dologba £sSt3.
oeráJis Párt részBt^í-Z^^* iáiért elaüta^i^í,^^
Dsia hitteiE. -
-Mivel'siJíerűlt neki a Bén««, ilyenxajtaja,ugygo^cJtS?
«ezdia»agybamkereskeS5^ öani kerealttdéshez szmSeitl oaegy szervezet, amiuiSfh!^ ^{^JeadolSí'Sal^ molt özép ur ezzal, hogy J7,3
titokzatosak éabeköveSS nem számolt.-A 'Jiberália' (hTöí .az, mert én nem hiszem azSt ,S programját sem tudja a p^S tervez, a bolsi végez, vagSS
így járt i5zép luraetett alakmó gyűlésen. ies "foszónoka" próbálkozottfd^ a haUgatóság előtt, de kitűnt 2
tetét nem ismeri maga sem. aJ dott rola, hogy a választáson pS tak neki a liberálisok, MuszáS
ki, a überáha párt programja magyarázzák, neki, hogy aii i, ram^, csak demagógxája, amií hiszékeny népet becsapta eon. , ^
Napfényre került a Szép Í iJa, saga 18, amit a volt kebelbaráöií tak a szemébe^ megmondták ^ zat, de ugyanaJdcor magoJaól Ú vették a lepelt: akaratuk eUeoéii jelentették, hogy ők is fogiSS inar ázzál a gondolattal, hogrel lyen pénz f oiírásra^szert tegy^ most Szép ur inindent elrontott, ea l€g3íen a talpán aki még. ^ ennyi zsákmányt össze tud hozni ezt a bolsevikok mind maguknak' paritották, amit bizonyít a gyüié,; gén történt szavazás, egy sem aki yapis csaűc egy akart ta^jaJenj Liberális Klubnak. J-
Előre nem tudni, hogy möuniai nak jdenkezni azok közül "megalakulásnál" nem volt4 jelái aat már dőre tudjuk, hogy az ásol amit Szép ur a hamiítoni magyáoi «al, tetti-ainit ő ugyan id is hang lyozott, mindenkinek dég ok lesz aí hogy tőle távol tartsa'm^t, - , Uigyanis Szép ur rájött ariai Ili ha hitelbe vásárolunl^ olcsóbb mint' megfizetünk' érte. Azért hát az ^ hamütoni magyartól megvásárolté kövér dis2ln6t és a mai napig íem zette ki. Nem is tennők Jd ann Szép-nrnak, ha nem lenné pdita vagy ha már politizál akkor egy ÍSs kanélküli csoportot szervezne ándy kiharcolhatnál^ minden munkásnak "kenyeret. Dé mivd azt nem tett^ h nem most is azon töri a'fejé^ iúj még több muniást csapjon' megbélyegezve mint egy olyan eiöií aki nem érdemli'meg embértátó-l csülését. . '
Végül ajánljuk nemcsak Szép iiníil de miadazofcnaa^-akik a júdás mnd ért akarnak egy rend ruhához pénzhez..jutni, jobb lesz ha kétszeri meggondolják mídőtt cselekedik paert^a munkások nem felejtenfit Me jelenheűc minden temetésen, igaz él .mosteni olyan .temetés volt" ahol a h lott megr sem született és azért n mondhatja mindenki, hogy »a2 égis egy "füstbe ment terv." . , >
Nem régen követelte a K Jl- üj Ság, hogy Írja meg a "Munkás",mii; oka. ann^ hogy nem ir az orászoisa gíKommuniste Pártból kizárt ''éhöS ről" áJdkef szerinte azért zártak ü niert éhinségvdőtt áll az ország és* kik nem kommunisták azok sem étá neik.
Hogy a "Munkás" miért nem iru ottani éhségről azt mi megiröik, & mosfc .Bácskai ur; is (mivd iő nagyist feledékeny eifdejtí, hogy vái&iii napra mit ír) megírta az Ő lapjálan hogy Oroszországtól vásárolják a it; zát a németek.
Bácskai ur azt tudhatná, hogjr a l* zug embert -hamarább me^g Idet^iSi ni mint ^a sánta kutyát. Most üK?' észne veszi a hazugságát Tessék á\ olvasni, az aug. 7-íkí és szept.7-ai, számát az ön újságjának. Most peifií
keressen még: egy olyan hülyít mW;; ön, aki elhiszi, hogy ^ kormóiy es*; azért, hogy forradalmat szitson M«r.' szagában, da(|ja a nép szájábjlsIt' nyeret a gyűlölt náziknak.
gdt a bábom kitörésével és nemfif ja.már többé őket egy njabfi.ing; alteta habomhoz vezetni. A áolg«% népnek fél'kell azt ismémig imperializmus elleni küzdelme tf!^^ lasztfaatalan a Második IntenudíB* elleni kOzdebndtőL
\