nyomor J
3
íásságot, akkor a fastízan, 4bra kapni, vagy h^^-'g** .id dőre lesz az ^^^^
A. magyar földmunkás' nvn iinc3 mélyebb Európában s^.-^londhatjk azt, hogy a n^y? minkás a legforradalmibbr^ " ag legfejlettebb, vagy, hói^^ ?yar földmunkásokkal léheta ' ^sabban megcsinálni a pioje ^t. A mozgalom a mairva* Tttujikasok között is cs^tt dőre,  ahova bement a Párt, áho^ elmentek élv ,ük és szabadságuk kockáz relvilágositották a falusi-doW 3tt pedig, ^ol ez nem"ioitl,H i falusi dolgozók a legsötétetó V anságban élnek;
Egész sereg levelet kaptunk lyáron, hogy a magyar falu ^lomi^" készül.  Boldogan íHÍ-ttem hozzátartozóiknak, hogy^' ran aki szervezi őket és nem .unk a nyomorúságot, mert' 2oltán meg gróf Pallavichini Logja őket a forradalomraí' - y tudják a szerencsétlenek, liői^ ' iz urak ugyanahhoz  a tá »rtoznak, akik most ülnek a con.
Erre ismét van egy feldetük a nor-elmélet" híveinek: "Majdl. litja őket a fascizmus!" Delat, rárunk, a burzsoázia akkorra JM" ialál egy más jelszavak mellett í agoló fascista kormányfotniat Ő thogy a Gömbösek fascizmtsi nost a Meskő-féie fascizmiÜc ■etnék elvetéltetni a magyar nat) és ezek a maszlagolások„ lének igy az idők végtelenségéig ihogy az ment ezer és ezer ceresztül mostanáig, amikor ralt a világ munkásságának a . forradalmi pártja a Kommunista lanely nem vár arra, hogy á 'megéhezzenek",  hanem nüíj^ lelyzethez mérten felállitott ;ekkel mozgatják a világ im
rát.
•Ezek. után feltdietjük a^ logy szabad-e nekünk arra logy a nyomor tanitsa meg á set? Szabad-e várni, amigézá-hezotók? Várjunk-e arra, hogyi' ista bunkók sújtsanak le aszeílii en munkásságra, akkor, amikör li' égtől kényszerítve  az uccáa* :en3reret   követelni? Várjuk-é iogy rendőrbestiák kínozzák . legjobbjainkat, mert azt ogy az éhség tanitsa megaíi ágot?- Erre csak egy felelet r^am!   Minden öntudatos udnJ kell, hogy a MA á le abb idő a tanításra, la arra vár, hogy az aiség ü leg a munkásságot, az hobap i ista terror alatt azt a kifogást í ózni, hogy nem lehet 8zerFez4Í agy a terror.'
Azok az "öntudatos" mmikásii^i ik már "felvilágosodtak" és taégl sinálnak semmit, csak kölSsáí'] lunkásmozgalom nyakán,: isszatartják a munká$mozgaloni| »dését ,mert. legyrészről Hűndig J ásókat ikeresnek arra, hóa^a em dolgoznák és egész soiiúái' leletét? állítanak fel eiré CniittJ
Irta: Főtisztdetü Dr. Waiiam.Monfgomeiy Brown
ául a "majd megéheznek"'f^M^gnagy z angolok, vezetnek a Bzen en," "minek az a Bok; gj tb.,:stb.); másrészről pedig ai »mbá njotinan bekerült i itjáki hogy a "régiek" is így' ak,? tehát azoktól vesaidc!] Az. üyeo opportunista: önyörteleaiül le kell szeiém,j Irik (vagy tévedésből, . jagy.;j ógy; lustaságukat takarják) 3; leletét vallanak fel kéli lert ezek az opportunista riásij' sebet-ejteríekr- a', mnn^ m testén,'ázt.lezülÍeszfcik;-áM^ idését megállítják,-Azokbtó' íkban,'ahol az ilyen és < opportunista elméletek ik, a" mozgáloni•;erejé;«mí(|ig í* EŰt. Az a sok..renyhé/í;5 régi mozgalmi" mun^'éftóíí m a-városokban, aM&l^t^ ózgalom okoskodások eereit W ipról-napra a forradaünasodó i ísok közé, amely mind'azt í myitani, hogy miért nem keU,' lem érdemes" a munkás: m dolgozni. Nem egészen ez avakkal, de az értelem ?nm 3'ezért van az, hogy'tdje^-Jytok- (pí- Fort William) rai «dményeket értek d a mozgapj .n.
Vigyázzatok testvéreim! ftj -ngy akar benneteket "ftw*
'Vhogy imíért lillíí munkásmozgalomban, P"* ető íégi mozgabni "f^'Ji k /elő )a seprői és lalonts^^j ert ezek a mozgalom/ ilöncként lógnak. AW»<»f^., isodottak, hogy a «»*T!as.-, inek; ahhoz lustát' özgalomért dolgofliánrt f^fí ,J E mindenféle r
XSL
Az ember elérheti az erkölcsösség, a vallás vagy szentség
_ >b fokát, anélkül, hogy a legkevésbé alkalmazkodnék
oz, amit a természetfölötti vallás istenei mondanak v^ tesz-és ez éppen ugy vonatkozik Jézusra^ mint az ilyen istenek dyikére; de az ember nem érheti el az erkölcsösségnek lég-,b fokát sem, ha nem alkalmazkodik folyton az igazság iste-lez. ■ '   ■ ■ ■ V ,.
De azért különbség van a törvény és az igazság között. A rény a természet működése, cselekvése s mint ilyen:.tény vagy itkoztatás. Nincsenek más tények vagy kinyilatkoztatások; Az igazság -— a hagyományos, babonás fölfogás szerint — áz akaratának kinyilatkoztatása, maga után vonva^ hogy köz^ tienül vagy közvetve szolgálatot tegyünk az istennek s ennek a jgálatnak elvégzéséből áll az erkölcs.
A modem, tudományos fölfogás szerint az igazság egy tény-az értehnezése, maga után vonván egy, az embernek teljesi-idő szolgálatot.  A tudományos elmélet szerint minden embervagy a saját értelmezése által, vagy mások értelmezésének '<^adása által kell jutni az igazsághoz. Egy ember sem élheti lelki életének morális részét más em-igazságából, mint ahogy nem élheti fizikai életét más ember ilálékából.
Ezért van szükségünk az erkölcs szabadságára.  Ezért lehe-az erkölcsi élet, ha kényszer alatt élünk, amelyet az ortho-egyházak dogmái és a háborús államok kémkedési törvényei ránk.
A kapitalizmus lényegében versengő s ezért jellemében há-iraskodó: igy aztán a kapitálisa rendszerben'teljesen lehetetlen életet élnünk s még annak a csekély morális életnek is, lyet élhetnénk, a felét elveszik a hivatalos dogmák és a kém-lési törvények; ha tehát az egyházak és nemzetek kormányai a legcsekélyebb tiszteletben tartanák is tagjaik vagy polgá-erkölcseit, visszavonnák az ilyen törvényeket s nem^alkot-
többé ilyeneket. Annak a demokráciának, amely szabadságot jelent, hogy a ;et fizikai birodalmának törvényeit megismerjük s azo-az emberi élet szabályozására szolgáló törvényekké tegyük an demokrácia, mely minden ember számára a lehető leghosz-és legboldogabb életet.teszi lehetővé, a legjobb körülmények ;) várnia kell, mig az életszükségletek termelésének és szétversengő kapitalista rendszerét mindenütt és teljesen nem szoritja a szocializmus kooperatív rendszere. Az egész dolognak a konklúziója — amint azt a "Proletárian" ü Mtünő lapnak egyik munkatársa igen jól megirta — a kö-Kző:   ■ . ■ ; ■ ■
"A gazdasági rendszer teljes forradahnára vanszüksé-günk. A javak termeléséhez szükséges eszközök magántulajdona útjában áll a további békés társadahni fejlődésnek, tehát ki kell küszöbölnünk a magántulajdont. A kapitalisták nem fogják kiküszöbölni. Ez az egy bizonyos. Nincs hátra más. mint hogy a munkásosztály küszöbölje ki. E föladat elvégzéséhez szükséges, hogy a munkások szerezzék meg a hatalmat ama intézmények fölött, amellyel a kapitalisták a termelés eszközeihez való tulajdonjogukat föntartják, — a politikai állam fölött. Ez a munkásosztály történehni hivatása. Á szocialista hivatása az, hogy nevelje és szervezze a munkásokat a politikai hatalopa meghódítására."
Az idők jelei közt, amelyek fékeérthetetlenül mutatják, hogy edünk a proletárforradalom nagyszerű, boldog napjához, az jelei közt foglal helyet az a tény, hogy a világ megtanulta háborúból, — az embernek megváltója csak maga az em-lehet, a természetfölötti vallás isteneinek minden segítsége
A Mortliy-liőliérok {elakasElnttal cellájábaii egy ko;
Az otolsó percben ^ börtönőr vágiale
Csak most kapjuk a fairt, hogy augusztus 25.-én, a budapesti Gyűjtö-fogházban> Haracsi' Mihály fcommunis ta földműves "öngyilkosságot" követett eL A nagy .polgári lapok elhall-
gatták a szömya esetet^ de a "Reggeli Újság" dmü revolverlap, igy'ir: elpusztítani
"... Hatacsi Mihály egy círoksep-rüt szerzett és éjszakára a céllájáhcm rejtette.,el. Haracsi a cirokseprűrőlle-fejtette a vékony drótot, ami összetar totta,aícirokkSteget. A LOPOTT drót egyik végét azut^ felerősítette a lé-folyócsőre,: a hurokba pedig beleillesz tette a ny^t és élőrebillent. Haracsi ^vesztette az eszníéletét, hörögni kezdett
Ebben a pillanatban a kémlelőnjilá-son benézett a cellába a börtönőr, aki
látvtt mi történt, Unj^totta az sjtót és így sikerült az ntolsö piUenatiban Haracsit megmenteni aséletn^";:
Ismerjük az "öngyilkosságnak" ezt a fajtáját, amdyet Magyaroxszágoin vjra bevezet a Hortfay-Gombős banda, legjobbjaink dposztitásáiB.,
HABACSI elvtársat azért akarta i mag^ burzsoázia, mext tántozitfaatatltm fooTadalmár. Másfél éve fi^k'Ie a Dnnántoloo. A vérbirák 7 évi: és 8 faónapi fegyház ra ítélték! De HARACSI elvtárs e terrorbüntetés dacára sem tőrt meg. hanem tovább harcolt a börtön falai között is. Rákosi élvtárs 8zabadonbo->
esájtásáért folytatott éhségsztrájk ér lén állt és mindvégig kitartott. A gyü kos magyar burzsoázia^-az ilyen'hősök kel végezni akar. MI^ MEGVÉDJÜK ŐKET!
aévea isxoert ^^enucetí^vÉgxetet" «d Ax *'Az EsV két szívhez azólá dk* swk tíő minden évba, sugusztas 20.-aket iit ''A szegény, védtelen kiska-
kSzfil Badspesten. A nagyar nép nQ-T£szet£t Í6 pénzért. prpstitaáUák az Drák 8 ogy dicsekszenek vde,ioint2ui az Svéké vcOm. Pedig semmi közOk ehhez nincs;. Blínt.abogy a magyar dolgozd n^pel sem köti Sssze őket más, mint a kizsákminyDUUmak az a magas foka, amely elsenyvesztj^ ki pnsztitja és a katasztrófába sodorja á ihagyar dolgozó néipet;
Am igazfaüanok lennénk a magyar nxalkodő: osztállyal; szemben, ha nem mondanók el róla, hogy 6 saját maga is kiteimel virágdcat; Csókosba szed-lietóket. Bokxét^a, gyoQgyösbokr6t&-ba kSthetőket És habár a "GySngyős-bokzétát" már nem &dják*a pesti színpadom, ; (a parasztokat - haza küldték földet tnnií, adót íSzetai), a magyar
LEVELEK A BÖRTÖNBŐL
A börtönviszonyokról szól az alábbi két levél, amelyek a magyarországi V. S. "Vörös Ses^y'Vtímü illegális lapjában láttak napvilágot.
HOGY ÉLNEK A PÉCSI BEBÖR-TÖNÖZÖTTEK
150 fogoly közül 13 pölitikaL A bánásmód igen dunva. Egymásután szór ják a fegyelmi büntetéseket. Hopp An tal levélcsempészés címén 2 nap s5-' tétet kapott. Ádám Györgynek meg 4 napi sötétet adtak, mert nem tűrte hogry az egyik őr gorombáskodjék vele. A tárgyalásig mindenki magánzárkában van. Reggel 6-'kor kell felkel-nL Fél hatra ki keli takaritani a zárkát Fél 7—7-ig tart a séta: A sétán 10—10 vagány közé raknak egy-egy politikait. A tárgyalás után mindenki közös zárkába kerül'és spicliket raknak be közéjük. A zárkák homályosak, szellőzetlenek, jóformán a föld a-latt vannak. A zárkákban állandóan bent vannak a sohsem szagttdanitott küblik, melyek elviselhetetlen bűzt á-rasztanak. Vizet adnak mosdáshoz, de
LEVÉL A ALiRKöBöL
törülközőt nem.
Letartóztatásom után 2 napra egy tö'megzárkába tettek ,ahol 10<en voltunk. A viz^óbixói kihallgatás után áttettek egy. másik cellába^ :ahol még egy elvtárs volt Itt -találkoztam a -buizsoázia esryik gyílkolási módjával. TudttiUUk az elvtázsat a PestvidékÍTői hozták át'azért, hogy innen a rabkór há^a vigyék. Az illető elvtársnak tü-dőkavemája és gyomorsülyedése volt. A Markó kecskezsakállas burzsoacsat lósa, ötvös ^egészségügyi főtanácsos" mikor meghallotta, hogy kommunista, magából kikelve oxditott és hallani sem akart kórházról. Kijelentette, hogy a konununista dögőfjön. meg.^ Egy ideig magánzárkába tétette és itt sínylődött ez a proletár hónapokon ke resztűL 'CIvtáirsak ismertessétek meg az ilye& eseteket minden dolgozóval. Szervezzétek a harcot a fascista börtönök ellen és szervezzétek a bebörtön zöttek proletár támogatását!
A kék boltozathoz, mely eged, ^ Ne emeld föl kérőleg kezed.
Az sem erősebb mint te meg én» Ne várd, hogy bajodból kivezet.
(Omár.)
Igen, egy isten még tehetetlenebb, mint az ember* mert egy nt az erőnek és anyagnak törvényei hánynak-vetnek, mely örvények egymásra hatnak a világegyetem fejlődésének folya-atában és egy istennek ezekhez kell alkalmazkodni, mig az em-, ir, ha megismeri ezeket a törvényeket, igába foghatja őket és ítetheti magába saját kitűzött céljához, a versengő kapitáhz-iins osztálypoklából á kooperativ-szoteializnaus osztályoktól men-menyországáfoa.
ÜL I
A világot csak akkor váltjuk meg szükségtelen szenvedései-. ha a termelés és szétosztás munkáját, valamint a munka gyü-ölcsét egyenlően osztjuk meg, miáltal osztálynélküü társadalom-5 jutunk, a forradalomhoz jutunk, a forradalom által megszűntéén azt az osztályt, amely a termelés és szétosztás eszközeinele JdonjogábőréL '      ^ , .
Az osztálynélküli egyenlőségnek ez a hirdetése az elméleti Pia a forradalnü szwíializmusnaki; Ak& eU^ii-abből indulnák ki, hogy ugy> a vallás, mint a politika intéz^ yei állandók, ami a legpusztítóbb eretnekség. Hogy mi ez az eretnekség és milyen végzetes irányzatnak ptt .fletet^ azt á Vallás terén éz a klasszikus mondás fejezi ki: ^ hagyjátok szenteitekel^', a politika terén pedig abban a "sban, hogy "Media és Perzsia törvényei nem változnak." A vallásban nem l^ét ilyen hit, mert ha egy vallás ennyire atianlész^elve^ti vallásos jellegét és babonává degenerá-i
'Érni
és másf^éves uralkodásioiak: valósága mindennél jobban bizonyltja, hogy az aranyhegyeket ígérő fascizmus katasztrófába sodorja a dolgozó népet.
Hitler, a dolgozók legnagyobb ellensége, a kispolgárság és parasztság áru lója, a Thyssenek és. Kruppok paran-csára> már hatalomrakerülése pülana-tában megtagadta azon tömegeketr-mindenefcfölött a kispolgárságot — a-melynek hátán egész Hindenburg ö-örökéig jutott'el.
A hazugság szájalással megígért tej jel-mézzel folyó ígéret földje, a II. Birodalom, a náci uralom 19. hónap jár ban egy lezüllött, koldusszegéiy országgá, egy hátaink börtönné váltó-: zott. S e horogkeresztes tömlöc falai mögül, az elégedetlenkedők sok milliós tömbének moraja mind szélesebben dübörög.
Mert Hitler a dolgozóknak munkát és kenyeret igért^ elvette tőlük mun-ikájufcat és kenyerüket is. -A termelés bár 650.000 munkanélkülit felszívott, de: a béreket a legfontosabíb iparoknál 51 százalékkal törték le, az ifjur munkásokat ^25 éves korukig ingyen kényszermunkára kötelezték és a legfontosabb élelmiszerek árát 84 száza lékkai emelték.*)
Hitler a kispolgárságnak a nagyüze mek, a nagy ániházak és a nagytőke megszüntetését; a parasztoknak az a-dósságök eltörlését áz adók leszállitá-sát és az agrártermékek árának felemelését ígérte meg.
S a valóságban, a nagytőke soha jnem uralkodott oly brutálisan, a nagyüzemek és a nagyáruházak soha oly pusztítást nem végeztek a kisiparosok és a kiskereskedők között, mint éppen Hitler alatt. A parasztok adósságát sem törölte el Hitler ,de adóikat felemelte és arra kényszeiitt őket, hogy termékeiket, büntetés teriie alatt, nevetséges olcsó áron, az^llami bevásár ló helyeken adják «L
Dé a nagytőke e n^?pusztitó. polir tíka dacára rincs megelégedve Hitler rel. Többet kíván tőle. A dolgozók még nagyobb leígázását. A kétélű demagó gia és ígéretek beszüntetését. S Hitler, nrindfffire kapható.
Ez-a-politikai kalandor, aki még a dogozók másik legnagyobb ellenségé vei, Mussdínival is hadilábon áll, más féléves uralkodása otán elrúgja nu^ tói híveit és Beidiswdír fegyvereire támaszkodva követi a Thyssenek és Kruppok parancsait. A két és fél mil-
liónyit kitevő S: A. 1.800.000' tagját elbocsájtotta. A Reichstag felgyujtá-sában segédkező társait orvul meggyil koltatta. Az axtsztriai balid sikerült puccs általa felbiztatott részeseit bör tönbe vetette. , >
De olyan.: módszert még kitalálni nem tudott, amely meg tudná állítani Náci-ország rohanását a lejtőn> amely az osztályharcot meg tudná szüntetni, sőt minden ténykedése csak sietteti a Hitler-rezsim kibontakozó válságát.
Az osztályiharc hullámai egyre magasabbra csapnak. Minden .szavazás csak ujabb vereséét jelent Hitlernek. 1933 novemberében Hitler ellen 2 és fél millió dolgozó szavazott, 1934 feb ruárjában, az üzemi választásokkor a dolgozók 75 százaléka Hitler emberek ellen szavazott. 1934 augusztusában a bevallott Hitler-ellenesek száma már 7 és fél millióra emelkedett.
Németország fordulóponton > áll. A politikai válság hajtóerői teljes gőzzel dolgoznak Hitler uralma a német gaz daságot az örvény széléig sodorta^ S a Kommunista Párt mindjobban a tö^ mege1d>e ágyazva, elégedetlenségüket szervezve, tör a munkásosztály élén a hatalom felé.
*): Pl. 'az esztergályosok heti keresete Hitler előtt 86/lOM., Hitler alatt 43.20 M. A krumpli ára Hitler előtt 0A5 M., Hitler alatt 0.70 M.
burzsoázia virágai azonban tovább te^ íremnek. Mi összeszedtünk belőlük egy bokrétára vidót, a magyar lapok másfélheti aratását.
Sikkasztás — megvesztegetés
Vásáry József, 23 rendbeli "hütien kezelés" miatt felfüggesztett, debrecenipolgármester a kománypártiak eUen viszontváddal él és a "Revíziós Liga szalbálytalanul kiutalt pénzeit" kéri tőlük számon.
Rózsa Lajos, dr.. Kispest főügyésze, 40 milliós megvesztegetési ügyében,^ elrendelték a bizonyítást;
Gyilkossági
Léh Konrád gazdag ;szivácsi hentes feleségét bárddal lefejezte és szétdara holta. Ezután maga ellen harakirit kő vetett eL
: iNtck Gusztávot, Mágnás Elza; a világháború előtt hírhedt szajha gyilko sát, mratán a börtönből kiszabadult^ kíve,tette magából a társadalmi rend. Munkát sébol sem kap, mert ^gyilkolt.
Csalás — fosztogatás
Budapest szociálpolitikai ügyosztálya az őszi Inségakcióra: vonatkozólag' tervet dolgozott ki, amely szerint aki bármilyen segélyt kér a fővárostól, az évenként 36 xiapot köteles ezért ingyen ledolgoznL A "Népszava'^ megr; jegyzi, hogy a "rendelet sérti a dolgozók és a munkanélküliek érdékeit."
Január 1.-től kezdve megszüntették az SssBUif&városi alkalmazottak kűr lön lakáspénzét
Az iskola év ugy kezdődött Magyar országon, hogy a kormány 20 pengővel félemelte a tandijat. Az egyszerű számitások alapján két gyerek évi is^ koláztatása 400 pengőbe kerül.
Kilakoltatás
Lebontották a Hangya-telepet Bur depesten. drül a magyar sajtó, hogy megszüntették a tüdővész, angolkór, bőr- és nemibajok főfészkétA 327 csa Iáddal, kb. 2,000 lélekkel, köztűk 800 gyerekkel azonban senki sem törő-dűc Pesterzsébeten van bár/ üres la;^ kás, de a tulajdonosok nem adják ki azokat a. f'pestises" Hangya-telepieknek. A 327 család igy pincékben, i házak tövében, űres grundokon helyezke dett el, a közelgő tél előtt
'*Eszmeterjesztés?
A nyilaskeresztesek most magukat "eszmetábomak": nevezik.^,Vasárnap éjjel, eszmeterjesztés — plakátragasz ■tás r— közben, betörték egy kalapgyár kirakatát és 6 kalapot 'emeltek el, gróf Festetics Sándor párthívei;
öngyilkosság
Egy nap alatt az újságok közlései szerint négy dolgozó lett öngyilkos.
Erkölcs ^
Nagy Ákos zenéssst elhagyta kedvese, Garai Lili; A lány azonban jóba maradt régi ismerősével, í a költővel. A szerelmes zenész erre; hogy a lány sztvét'visszanyerje, megvádolta a kölr tői, a M^aroTszágon ismert legnagyobb bűnnel,, avval/ hogy "az kommunista és csatorna társasága van"; A költő feljelentést tett és a zenészt ffeltűnően durva bec8ület8értés"-ért elítélték.
tyéSs..," érdekében, amelyeket a sintér meg&g. «A sátga dróthnrkot a nyakába dobja .:. és ... felhan^lk a világ egyik legszomorúbb hangja.*'!
Ugyanakkor egy másik esU papból kitűnik, hogy Kényó Julianna, 12 é-ves munkáslány, ald már 9 éves koraE óta dolgozik társaival napi 14 Órát a •íSzelekta Magtermelö R. T."-nál heti két pengőére a kénes levegőjű mü helyben munkaképtelen lett A kislány szülei keresettel fordultak a bírósághoz a vállahit-ellen, de a bíróság eluta sitoitta a keresetet!
*Titkos'» választójog "
A kisgazdapárt botránya a "titkos" (Választójog kőtül még hullámzik.- S kisül, hogy a "becsületes" Eckháidték a sikkasztó Tretinát annakidején védelmükbe vették és ügyét el akarták tussolni. — A,"Nép8zava" a politikai í hangulathoz alkalmazkodva, átváltoztatta, évtizedes, a választásokra vonatkozó jelszavát, Eckhardték jelszavára. Most már ők is "becsületes választójogot" akarnak. (Népszava, szept 2.)
Bérletorés
A "Statisztikai Szemle" kimutatása szerint a '.'Népszava" közlésében^ a mezőgazdasági mipszám igy alakult: 1931-ben a nyári,napszám 8.20 pengő volt, 1932.ben 2.70 pengő,1983-ban már csak 1.80 pengő. Hogy menynyivel keveseU> volt 1984-ben, arról hallgat a krónika" és a Népszava is.
Munkanélküliség
A "Gazdaságkutató Intézet"-jelentése szerint az iparban foglalkoztatott munkások száma 27 százalékkal kisebb min 1928-iban.
A kommunistáknak — fegyház
Négy éve a szegedi rendőrség "kom munista szervezkedés" vádjával lefo-goit 24 dolgozót. Rosner Jenő, "a szer vezkedés egyik résztvevője" azonban külföldre menekült. A közelmúltban azonban visszajött, lefogták és a szegedi törvényszék két évi fegyházra i-télte.
Háborús készülődések
A magyar kereskedelmi miniszter Eabinyi, hétfőn Bécsbe érkeiett A "Bécsi Vásáx" látogatásának ürügye alatt, az osztrák: fascista kormánnyal^ a közös, fontos hadi-stratégiai <>razág-utak kérdését beszéli meg. Ezen építendő utak, az olasz hadi-stratégiai u-takkal egy, közös hálózatot fognak ké peznL "   ' >'
Horthy«6ömbős Magyarországa Íme IGY NÉZ KI!
VERIK A MUNKÁSOKAT AZ ALFÖLDÖN
A debreceni sikkasztó polgármester, a hírhedt Vásáry ur, nem elégszik meg awaJ,- hogy a^befolyt közpénze-; ket a saját céljaira használja fel,hiog}^^ a városi állásokat véletlenül a saját pereputtyával tölti be, hogy a város földjeit önmagának adja bérbe pár Til lérért A kormány félhivatalos újságja kénytelen volt arról imi; hogjr Pet-ri Pál államtitkár panasznapot tartott Etyer községben és-
n; hetven földtelen földmunkás panasz kodott, hogy a Vásáry4>érleten tt-tik-verik őket, bérüket visszatartják önkényes levonásokat eszközöl* nek.
Most mér, amikor ezeket a Horthy-országokra jellemző állapotokat'nem lehet ^ttba alá rejteni, jegyzőkövezéssel és a vizsgálat indításnak kilátásba helyezésével ;ígyekeznek: a. pára^ 'kat és a közhangulatot megnyngtat-nL
hírek csehszlovakiübűl
Tüntetések a nemzetközi ifjumnnkásnapon
' ; A sziléziai Koprovicében, a Tátra automobilgyár előtt tűntettek az üzem munkásai. A tüntetésen 300 jf jumun kás vett részt.,
A prágai rZizkov kerületben hatalmas manifesztádóra keriUt a sor a nemzetközi íf jumunkásnap alkalmából. A tüntetésen több mint 600 ifjúmunkás és sok munkás vett részt Két tüntető menet sorakozott és egészen a belvárosig nyomult A rendőrség megkísérelte mindkét menet feloszlatását, a tüntetés be lévén tiltva. Ez a Idsérlet azoriban-mes^usult a dolgozók harcias magatartása míatt;'^akik 1 és fél óráig uralták az uocát
Munkában a fehérgárdisták
A "Bódé Právo" jelentése szerint a csehszlovákiai fehér orosz szervezetek lázas aktivHáéba fogtak. Az orosz ka
t<mai kör bizottsága utasította tagjar it,hogy helyezzék magokat készenlét-ba Japánnak a Szovjetunió elleni f egy veres támadása esetére, amikóris a anandzsnriaí hadseregbelépnének be^
Nagy fémmnnkássztrájk
A szSéziai Freistadt-baa a Műcker-Melder fémipari cég 400, nagyobbrészt a reformista szervezethez tartozó mna kása sztrájkba lépett a munkáltatók által tervbevett 26 százalékos bérrab lás megakadályozására. Noha a: szoc-dem szakszervezeti titkár a sztrájk el len íoí^t éMst, a munkások elhatározták 4togy megvalósítják egys^e-
7 ÉVI BORTtfN 3 FIÚNAK
TORONTO, Ont Szept 29. — Az Acme l^jkereskedelmí Vállalattól három fíu $2,000-t akart ellopni és lajta fogták őket. 7 évi börtönt kaptak e-gyenként. A vállalat bárói 100- ezreket loptak el a farmerektől és őket-rendőrség védi s ha; kell katonaság a farmerek haragja ellen.
'sen a sztrájkot.
Győzelmes tízemi bizottság' választás <
A miIdenaui:Bichter textílgyárban a vörös szakszervezet az üzeijiii tanács (Választásokon 1 mandátumot nyert JVz aj üzemi bizottság 8 tagja tariozlk a vörös szakszervezetiier és 3'^a keresztény szervezethez.
Monstre-pör 417. tüntető ellen
Az olmützi járásbíróság előtt a napokban kezdődik 417 munkás :p9re, a-kik májas 1.-én a bíróság épülete e-lőtt tüntettek a kommunista bebörtőn-zdttek kisz^aditásáért. A vádlptták közül 217 olmützi és 200 a szomszédos fialvakból való.
m
m
pill