NEGYEDIK OLDAL
KANADAI MAGVAS ^lUNKÁS
PÉNTEK, 1934, OKTöBE
A Labor Party vezére okoskodik
LONDON, Anglia, Okt — Lansbu-ry volt "munkás" miniszter nem akar Ja visszaadni a kormánynak a birto kában levő állami dokumentumokat. Ezzel a munkásoknak akar tetszeni Kijelentette azonban, hogyha a paila ment ngy határoz, akkor visszaadja azokat. Ezzel meg az uraknak fog tet szent
El&Eékenyek akarnak lenni
liONDON, AngUa. Okt. — Anglia elhatározta, hogy a következd háború ban ellenségét arrayíogja kémij hogy ne használjon gázt, hanem legyen udvarias és egyébb eszközökkel eryillcol-jon csak. íme az angol ész.
Tor9k>francia inddéns
ISTAMBUL, Töríntország. Okt, — Török csatahajók rátSzeltek a török partok közelében cirkáló francia rom bolókra.' A francia hajók viászaldtték. A fnmt^k most magyarázatot.keres nek, hófiy világot megtévésztsék. A francia^hajók török/stratégiai teriilet ré szeibtelénkedtek be. /
6 családnak ''megkegyelmeztek"
REGINA, Sask. okt. — A C.P. R. társulat földjeiről 6 családot akartak kidobni, de kilakoltatásukat márciusig elhalasztották. A tavaszon már jobb lesz az idő és mehetnek világgá évekig tartó szorgos munkájuk után — semmivel.
V
Roebndi: mérget kever
TORONTO, Ont. Okt — Roubeck Ontario főügyésze a Cocbranból beér kező munkások delegációjának azt i-gérte; hogy majd ő maga fog kiszálni a kizsákmányolás helyszínére és véget vet a hajcsárok diktatúrájának. Majd meglátjuk.
Az orvosidon a sor —
TORONTO, Ont. okt. — James O'-Hagan feljelentést tett CroU "népjóléti" miniszternél, hogy gyermeke meg halt, mert az orvos nem jött segiteni-Kiderült, hogy az orvos azért nem jött, mert CroU utasítást adott, hogy az orvosok tbbé nem lehetnek a segély listán, az orvos pedig ingyen nem megy dolgozni. Az ügy el van intézve?
Lovassági tisztek gyűléseznek
HBTERBORQ, okt. — Kétnapos gyűlésre jöttek össze itt a kanadai' lo-vasságri tisztek J. B. White montreali tábornok elnöklete alatt. Az ország minden részéből voltak tisztek a_gyü lésen. Az anyaország parancsára béké re készülnek.
. ,, ba az . Sriovedék' Loodont^ New Yorkot, vagy Budapestek-éri, ott bő kövön nem marad...
Derűit nyárvégi és őszi éjszak^oon olykor fel-fdvillan egy fényes- pont -a csillagokkal teleszórt sötét égbolton, vakitő tOzcsóvát ír le s olyan tSnemé nyes gyorsasággal, ahogy jött, ismét eltűnik, szertefoszlik. Csak egy ragyogó iv marad rövid ideig a fényes égi vándor után; "Hullócsillag", mondogatják az-emberek sá'babona szerint valaki meghalt abban a piHanatlian, mikor a csillag lefutott az %rőll ;
Tény, hogy valakinek, helyesebbrai valaminek a pusztulását jelzi a'izép égitűnemény, de ami elpusztulj .nem más, mint maga a hullócsillag, tudományosabb nevén meteorit, melyet fél
Megverte a felesége
OMAHA, okt. 9. — Arnold Oszkár levéthordót elverte a felesége és ezért válópert indított. A férfi nem akarta a házimunkát csinálni és a hitvest' ez bosszantotta fel.
V
Nyugtalan Franciaország
PARIS, okt — Rendelet adatot ki az: országban, melynek értelmébe há boms anyagot neih szabad az ország területétől kiszálUtani. 50,000 katonát, kilmek szolgálati ideje letelt, szeptem ber .80-ilcáa iáém engedtek. el,>.hanem bent tartották. Weyc^d tábornok, a-kinek most nyugalomba kellett volna vonulni elérvén a 68 éves kort, szolgálatban: marad. A iSaar vidék választásától félnek.
MoBSÖlini francia barátságot akar
RÓMA, okt. — Mussolini nagy beszédében, melyet fél milUÓs tömeghez intézett kijelentette^ hogy Németor-ssSág és Jugoszlávia az ellenségei O-laszországnak és neki Franciaország barátsága kell. Az eUehtéteket majd kihasználja a Szovjetunió a világbéke megtartása érdekében.
Nincs ember
ST. JOHN'S, Nfld. okt — őfelségének itteni börtönéből .ídviszik a rabo kat az Utak Javitására, ami eddig nem történt meg. KiviU nem kapnak munkásokat Ki hiszi ezt el? '
NEMKELLENEK AZ ÖREGEK
HAMILTON, Ont Okt. — Dr, Nie-meier kórházi főorvos a birós^ elé ke rült, mert az öreg orvosokat mellőzni akarja és többet már ét is csapott a kórház szolgálatából. Kelly biró, amikör ezért felelősségre vonta a főorvos azt félelte, hogy á fiatalok könyörögnek neki munkáért akiknek éhezni kell és ezeknek kell a munka, mig az öi«g orvosoknak már van miből megélni. Majd ezek is forradalmasodnak.
Nátha-Hurut-Asthrna-Szénláz "MENTH —AIR" azonnal enyhülést és kényelmet ad.
^ Garancia ár 50 cent. , SHAPIRO'S DRUG STORE,. 287 Spadina Ave., Toronto Ont.
TEJ ÉS TEJTERMÉKEK, TÜZI-ANYAG raktápon, rendelésre gyorsan, és pontosan báiJhoz szállítva
'jutányos áron. FRANK PRICE 247 Bevériey St Tel,: MI 6163 TORONTO, — ONTARIO.
i Magyar Gyégyszerfári:
;; Bármire van szüksége, ip- ; {;;jon az alábbi címre, kérjen \ áijegsrzéket: \
151 Ontario Street, East ;; Montreal — Qae. \ \ TeL: LA. 7538 < >
Port William. Egy'jelen volt: — írjon munkáslevelet a munkások életéből, ne politikai cikket A politikai i-rást bízza a szerkesztőségre.
"Garunwelle Alta. J. K.: — Már ü-zentűnk, írjon a munkások helyzetéről; a mostani írását nem közöljük, mert régi sokat emlegetett dolgokat ir.
; Hamilton. J. B.: — Csak most néz tem meg a mult héten beküldött cikke det. Jó, de nagyon hosszú. Közöljük, de ezután rövidebb cikkeket kérünk tőled és inkább sűrűbben, tekintettel lapunk terjedelmére.
Windsor, Mayer: — Légy szíves dolgozataidat ritka sorral írni. (Double space)
Montreal, G. M.: — Példás munkátokról beérkezett jelentés jönni fog.
Harrow. Bódy: •— Kérdésedre a kö vetkező szkunkban felelünk.
Winnipeg. Mrs.-Ink.: — Ha levelét munkás szempontból irta volna ugy kÖ zölnők, vagyis ha nem volna az a tévedés, hogy Massaryk kezéhez nem ta pad munkásvér. ö éppen olyan elnyo mója és Mzsákmányolőja a munkásnépnek mint Szent István. A Tanácsmagyarország elleni intervenciónak e-gyik támogtőja volt így hát különbség :a kettő között; (Szent István és Massaryk) nincs. Igaza van amikor azt mondja, hogy Massaryk Bácskai fölött áU.
perzselt, elégetett a levejgővel való sur lódása közben. Iceletkezett hő. -Av csillaghullás aránylag ritka látvány,:^ pedig tudományos megállapítás szerint naponta nem kevesebb, mint hnsz mii lió meteorit bombázza állandóan a Földgömböt. Földünk tehát világfitbe-li vándorlása közepette a meteoriták valóságos pergőtüzében álL Honnan és milyen táivolságból lövődnek hozzánk ezek az égi bombák, arról semmit sem tudunk: valószínű, hogy felrobbant, darabokra töredezett égitestek marad ványai, melyeket a robbanás irtózatos erővel szerteszórt a végtelenbe. Sebességük másodpercenként 12 és 72 kilométer között váltakozik; rendszerint kb. 30 km.-es, azaz óránként-180. 000 km.-es sebességgel érnek a JPöld légkörébe. £z némi aggodalomra' adhatna okot biztonságunkat üetőleg, a-zonban nagyon kevés á valószínűsége annak, hogy az egri golyók komolyan veszélyeztessék életűnket. Még pedig két okbóL
VESZÉLYEZTETVE VAN-E FÖLDÜNK?
Az egyik ok az a néhány száz' kin. vastag levegőburok, jinely körfilöléli. Először is: adja a lélegzésünldiöz; nel külözhetetlen oxigént Másodszor: a szénsavat, mely a növény nélkülözhetetlen életfentartó eleme* s így köz-
vetve táplálékunkról is gondoskodik. Harmadszorr összegyűjti a Nap sugarait^ meggátolja, hogy a Föld túlságosan sok meleget sugározzon a hideg •világűrbe, tebát mdenget bennünket mint anya a gyermekét és távol tart-jt tőlünk az űr csontfaigyasztó hidegét Végül pedig negyedszer: megvéd a világűrből tömegesen felénk célzó meteoritek támadása ellen. A' levegő, ez az'engedékny,.íUadíékony materi roppüit sebességgel belevágódó meteor lövedékek előtt áthatolhatatlan ácélr •páncéllá toriódik össze, vagy legalább is szirnpsűrüségrű. folyadékká válik, olyannyira, hogy már 100—150 km> ^mgasságfoaI^ abol pedicp-már elenyészően .ritka a levegő, a suriódás: hatalmas erővel fékezi, lassítja á veszett
gyorsasággal tovafnttyenő kődarabot -és,anyira felhevíti, áttüzesiti, hogy megsemmisül, elgőzölög, még mielőtt földre érne.
A másik ok az, hogy a világüibeli lövedékek túlnyomó részben inkább csak sörétek és pisztolygolyóki semmint komoly nagyságú gránátok. Értsd: a legtöbb meteor olyan kicsiny — porszem, vagy borsónagyságu, — hogy ném okozhat bajt s már a levegő védőburkában fennakad. Ritkább a nagyobb, tekintélyesebb méretű meteorkő; ezt a levegő már nem bírja feltartóztatni s a súrlódástól áttüzesedve, mint fényes tűzlabda zuhan a földre, vagy több darabra széjjelpuffanva, valóságos kőesővd árasztja el a földet. Az ilyen több kilós vagry éppen mázsás tömb :már kellemetlenségeket okosdiat ha. valamibe, vagy valakibe beletalál; szerencsére azonban a. meT teorok legnagprobb 'része lakatlan'rteru létre, vagy a tengerbe zuháh.' Kivétel azonban itt iS; Van a szabály alól; a loónika arrőL.is tud, hogy a meteor gjnijtótt ,rombolt, állatidat sőt embert talált eL 1847-ben pl. egy csehországi városkábaiL egy, kb. 18 kg. su-: lyu meteorit betörte.egy ház tetejét s
DR.N. LANDIS A Fűggetien Betégséc^j^ Szövetség 12.-ik osztályának lű-vatalos orvosa. Kéri a magyar-munkásság támogatását Telefon: WAveriey 66S5. I^űcás cím: S87 Dundas St W. TORONTá ONT.
FINOM LEVELES aCARETTA ÉS PIPADOHÁNY. 1. oszt. 30e, 2. oszt 25c» gyenge pipadqháigr 15e fontja. >
A szálitási kSlts^et a vevőiizetL,,
ANTON SZELEI
Box 430, HABROW, ONT.
JOSEPH NEWMAN
a FBgspetl^ Betegsegélyző: Szövetség faíyat^bs ügyvédje. Mwikások bizaloTiróMl ,fordiiHifttnftk Aozzá peres ügyeikben^ Cím: ; 372 Bay St, 17-ik emelet TeI.:ELgin 1305. — Toronto* Ont.
eskimo bqttun6 works
OF CÁNADA 6569 PAPINEAU AVE. MONTREAL 1- QUE. A legízletesebb és legjobb Soft Drinks és kitűnő Union Jack. Cokmial Ave. — D. 0.4170
egy mohába zuhant, melyben gyerme^ kek aludtak. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Franciaországban egyszer egy kiocsi két lova közé vágódott egy tüzes kődarab és másfél méter mély gödröt vájt a földben. 1911-ben Egyiptomban egy kutyát csapott agyon a lezuhanó hi^ócsűlag. ÖRLIS METEOROK
Találunk — bár csak elvétve — példákat többtonnás meteoritdarabpkról is. Az Oregon mellett talált Willamette meteori£ő 14 tonna sülyu J'erry sárk utazó pedig 1897-ben egy 36.5 toniíás míeteorvassal tért haza Grönlanból^ Érdekes, hogy északon, Grönlandban, a skandináv áUamokban, Szibéria; ér; szaki részében, továbbá, egyes tropikus vidékeken igen .gyakori a. meteor hullás. A legnagyobb, eddig felféde-^ zett meteor 70—80 tonna sulyu s M.-rikában, a Nyassza- és Tanganyika-tó között találták.
Mindezek az esetek azonban valósággal eltörpülnek ama meteorit mellet," melyek közül az egyik — valószínűleg még a középkorban -— Arizonáiban, a másik pedig e századelején, északi Szibériában hullott a Földre. Talán inkább ugy mondhatnók, hogy "összeütközött" vele, mert ezek a meteoritek minden vílószinűség szerint többször vagy ezer tonnás, valóságos apró égitest számba menő tömegek voltak.-Mindkettő irtózatos pusztítást okozott, aminek nyomai még ma is meglátszanak. Arizonába'n a híres "Canyon Diablo" (ördögszakadék) közelében hatalmas, 1200 méter átmérő-, jü, és 180 m. mély kráter tátong, melyet eleinte vulkanikus eredetűnek tar tottak, de tüzetesebb vizsgálat után nem lehetett kelekezésének más magyarázatát adni, mint hogy egy hegy-nagyságu meteorit vájta.
A SZIBÉRIAI METEOR
1^
foUimk tehát *-ns -vándorlása ^^^^
^tá^ pergő tüzében án..7
Ajsziüénai meteoriH^ »yek szerint meteoritrajfS 20.-án jenisszei és a LenL 1^ őserdőbe huUott s oljí^
tesztrófát idézett elö^Sn^ all a meteorhulUsok törtS TStórinilUófátletardt^ bpl tíló TénszarvascsordáS sitett. Emberéletben széreS esett:^ mert lakatlan £1 Imnt, ahonnan száz kilométferii^ I*. jegközelebbi. emberi telépffl meg ott is éreztette erejét* a i^gnj^s több embert ^4 es sokan azt hitték, hogy hajuk, ennyire átforrósodott Mégíelképzéhú is szörnyű az eszeveszetten alázúduló Hé megérkezése. Tüzes forgósa meg;jöttét, mely felperzselte a fákat, az épen maradt fát pedig ugy fektette végig g mint valami gigantikus kaö^ földet rázó robaj és meimydö zepette csapódott egymásáa csillag; a meteor összevissza' ta, turta-vájta a földet, mag ra^kra szakadozott, miköztíi len lefékezett esési energiája tozott és égigcsapó tűzoszlop dottfel á rengetegből. Mégn ezer számra hevernek ott, tí 50 km.^s körzetben a kidönt güktől, lombjuktól megfoszt perzselt fatörzsek. A szörnyű nyomán támadt földrengést^ 2000 km.-re* lévő Irkutzkban; ték a szeizmográfok.
Bízvást elmondhatjuk, hogj napon szerencséje volt az en riek. Mert ha ez a fantasztíi vedék. véletlenül nem az ősa középét, hanem Londont, Néíj vagy Budapestet éri... ott k élet; élőlénybén nem maradt \
A legjobb árfolyaimokat fízetjül^ PENGŐBEN, LEIBEN, CSE RÓNÁBAN, DINÁRBAN és OSZTRÁK: SCHILLINGBEN. Gí PONTOS és MEGBÍZHATÓ ^SZOLGAI^S. Hajó mindé nalra, a legalacsonyabh'^árban. BevándórláJsi éngedélydi családi részére. HAJÓJEGYEK RÉSZLEFFIZÉTÉSREL óhazái ÜS; Közjegyzői okirátokl PÉNZÉT BÁRMILTEN ÖSSZEGET KÍHÖ: ELŐNYÖS FÉLTÉTELEK MELLETT AZ óHAZABőL; 'IBJON FELVILAGOSITASÉBT MÉG MA AZ ALANTI CIW
ALEX A. KELEN LIMITEE 1456 QTír HALL ÁVENOE HONMAI, (
Dr. Román Pniewsky
Sok évi gyakorlattal nagy európai kórházakban és klínikákoi Specialista belső, vér — és női betegségeknél
3597 ST. URBAIN ST. APT. 8 — MONTREAL QÜE Coraer: Prince Arthűr Sti
Rendelő órák: d,n. 3—Telefon: Ha. 7623.
KOMMUNIZMUS ÉS KERESZTÉNYSÉG
függ: az a gépezet, mellyel a lét fentartására szükséges dolg<^at termeljük.
A hűbériség korszaka lényegében hagyományos és elmélkedő jellegű volt.
A kapitalizmus korszaka lényegében tudományos és kísérletező jellegű.
A két korszak közt lévő különbséget annak tulajdonithatjuk, hogy az előbbiben kézi szerszámokkal, az utóbbiban gép-szerszámokkal termelünk.
Egy hagyományos vagy ehnéleti körszakban a gép korszerűtlen lett volna. A gép fejlődéséhez egy kísérletező, tudományos korszak szükséges és bármily fonákul hangzik is, a gép maga teremti meg ezt a korszakot magának. Az ember történetében minden korszaknak azok a szerszámok adták meg a fő jellemvonásait, melyek tétrehozták őt
A termeszetfelettiségnek nincs helye a megfigyelések, vizsgálatok és kísérletezések közepett, melyek- szükségesek egy nagy gép feltalálásához, megalkotásához, ennélfogva a gépék száműzték az isteneket a föld színéről, az ördögöket a föld belsejéből, megmaradt számunkra a föld, hogy tegyünk vele, amit akarunk, anélkül, hogy dolgunk vohia akár istenekkel, akár ördögökkel.
Paul Lafargue <'Társadahni és bölcsészeti tanulmányok" című kitűnő mutíkájában írja:
"A gépgyári munka a bérmunkást érintkezésbe hozza rettentő természeti erőkkel, melyek a földnuvelő előtt ismeretlenek, de nem ezek az erők lesznek úrrá a bérmunkás felett, hanem a bérmunkás uralkodik felettűk. A vas- és acél gépőriások, melyek , megtöltik a gyárat, melyek automatává teszik a munkást is, néha megragadják," megcsonkítják^ nem keltenek a munkásban ba-< boiíás félehnet, mint a menydörgés a parasztokban, mért a munkás tudja, hogy a gépszömyetegek tagjait muhkástársai készítették s csupán egy emeltyűt kell megmozdítania, hogy megindítsa vagy megállítsa a szörnyeteget. Nem rejtély előtte a gép; bármily csodás is az ereje és tenííelő képessége^ Egy áramfejlesztő telepen a munkásnak csupán egy fogantyút kell mozgásba hozni egy korongon, hogy hajtóerőt adjon a yasuttűmak, vagy mé gyújtsa egy város viUamos lámpáit, azt niondhatja, mini'a biblia
— 40
_koMMÜNlZMUS Éá KEÍ^ESZTéNYSéG
istene: legyen világosság, és lesz világosság. Semmiféle szet sem volt ennél fantasztikusabb,.de a munkás előtt ez vészét a legegyszerűbb és legtermészetesebb dolog a v Ugyancsak meglepné őt, ha valaki azt mondaná neki, hogy ten megállíthatja a gépet vagy kiolthatja a lámpát, amel: villamos áramot adott. Azt válaszolná, hogy ez az anan kus isten nem egyéb, mint egy eltört géprész vagy elszakai rony; hamarosan kifürkészné és kíküszöböhié ezt az okye kedő istent. A modem gyári munka a tudományos szüki rűségre tanítja meg a bérmunkást, még ha ez nem is folyta! mányos ehnéleti tanuhnányokat." *
\ A föld csak pokol lehet, amíg megengedjük, hogy a 1 lista rendszer uralkodjék rajta és rabbá tegye lakói; tuI többségét. A marxi szocializmus kondítja meg ennek a szemek és az emberi rabszolgaságnak lélekharangját sb( a gép-rabszolgaság mennsrének uj korszakát.
Egy dolgot kell jól megéri»ni és szem előtt tartani, aki akarják érteni a változásokat, melyek a társadalomban be kéznek és ez a következő: minden változás azoknak az eszi nek vagy gépeknek a változásától függ, melyekkel létfent szükségleteinket termeljük. '
Az ember, kinek az állatokkal közös elődei voltak, az áBí emelkedett, mivel fejlettebb keze volt, mint az áUatoknak. ember teste általában s különösen pedig a keze nem yplnaj tebb a majmokénál, agya és érköltóe sem sokban kfflörfwi majmokétól.
Korunk civilizációja azért fejlettebb előző korszakok fli ciójánál ,mert tökéletesebbek az eszközeink, melyek kézmö gűnket fokózzák." ' , u
Ha a mai nemzedéket megfosztanánk a modem ezeket a kőkorszak eszközeivel helyettesítenénk, a követk?^; zédék civilizációja már sokkal alacsonyabb vohia és egy «^ multán visszahanyatlana az ősi szinvonah^
Erőteljes kifejezést ad ennek az igazságnak az lista párt figyelemreméltó kiáltványa:
"Nyilvánvaló, hogy az emberi történelemnek és két anyagi, előfeltéteh-e van szükségük: emberi lényeW;,
— 41,^