HATODIK OLDAL
KANADAI 3IAGYA& MUKKáS
/
2IUNKAS0K
HATALMASSÁ TEGYÉTEK
ITAM AOAi MAO VAS
AZ ÍRTETEK HARCOLÓ / SAJTÓT
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Előfizetési áia; Egy évre $3.00, félévre $1.50. Minden le-eele^ thequet és money ordert az alábbi cimre küldjük: BOX, 154, G. P. O. TORONTO, ONT.
m forrt a mankásság a háborúéi a iascizmás-ellenes kfizdelemben
(Folytatás az első oldalról) ni. A kommunisták tudják, hogy a kongresszus programja nem kommunista, de támogatják^ mert a programban nincs semmi, a-mit nem lehetne elfogadni a munkások érdekében.
Hasonlóképen kell cselekednie mindazoknak, akik beléptek az egységfrontba. Fel kell készülni ""arra, hogy az a csoport, mely a leigfíüb^n fogja szolgálni az egységfrontban a munkásság ér-dekeit^ istók íéí^ az a csoport fogja
megnyerni ia, munkások bizalmát.
Mik a kongresszus jelentékeny pontjai? Első sorban és első helyen az, hogy á tömegeket akarja egyetemesen megmozgatni a háború ellen és a bontakozó fascizmus ellen. Ez képezi a szívét a kongresszus dokumentumainak, melyek oldalára meg kell nyerni a kana^ tömegeket. A program világosan kijelenti, hogy a fascizmus és háború a kapitalizmus termékei és egymástól elválaszthatatlan szömyikrek, melyek veszedelmet jelentenek a munkásoknak és a középosztálynak. ,
A térvek világosan megmondják azt is, hogy e veszedelem ellen mit kell tenni. Szervezkedni kell a Háború- és Fascizmus-eUenes Ligába, melyen belül minden vallású és politikai felfogású munkás és intellektuel harcolhat a mindnyájunk közös réme a háború és fascizmus ellen. A munkások mindenütt szervezhetnek a kongresszus programja szerint bizottságokat és szervezhetik a bizottságok vezetésével a munkásokat a gyárakban, vidéken, irodákban és bányákban, valamint erdőkben és iskolákban a munkásságot és intellektüeleket arra, hogyha kell hatalmas csoportokban kilépjenek az imperialisták fascista bandái ellen, melyek segítségével», maguk diktatúráját és annak minden átkát még inkább a nyakunkba akarják sóznii hogy kilépjenek áz ellen; hogy a hatalmas összegeket nem háborús, hanem emberséges célokra költsenek. A bizottságok hivatása- lesz természetesen a szervezetbe belépő munkásoknak kimutatni Inicsoda veszédebnet képvisel számukra a fascizmus és-a háború, mert sokan-elhiszik az urakíifitk, hogy egy háborii jóié
Ezek azok a nem pártoskpdó pontok, melyek felett az egész kongresszus egyhangúlag megegyezett. A program nem zár ki egy monisás, farmer vagy intellektuális csoportot sem.
A kongresszus kijelentette, hogyha a fascizmus mégis előretör és háborúba keveri a munkásságot, akkor azért a felelősség teljesen azokat fogja terhelni, akik nem csatlakoztak a ligához és ezeket a végső leszámolásban őket megillető jutalomban fogja a munkásság részesíteni.' Á kongresszus természetesen ezután is fáradhatatlanul igyekezni fog mindenféle szervezetet rábírni arrá, hogy egyesüljenek a háború és fascizmus ellen. A koingresszus a vezetőséget utasította a szervezetek állandó felszólítására az egységfrontra való lecsatlakozásra. A kongresz-szuson előadott jelentésekből kitűnt, hogy a szervezetek tagsága készen is van egyesülni a ligában. Winnipegen már 75,000 munkás egyesült e fronton. Vancouverben CCF vezetők aktivan dolgozlak az egységfront érdekében. Ilyen jó hírekről számolhatunk be Reginát illetőleg is. Számos más városból hasonló hírek futnák be, sőt St. Johnsból is jött jelentés, hogy a munkásság szeiyezkedik a háború és a fascizmus ellen.
""A konjgresszuson jelen volt Mr. Mosher a Canadian Brother-hood of Railwáy Employees (Vasúti Munkások Kanadai Testvérisége) elnöké és beszélt a kon^esszuson. Beszédében annak a-dott kifejezést, hogy azt hitte a kommunisták a kongresszust a maguk propagandájának terjesztésére használják fel. A kongresszus azonban neki is és a hasonlóan gondolkodóknak bebizo-nyitptta, hogy ez nem így van. A kongresszus annak a véleményének adott Idfejézést, hogy Mr. Mosher nem fogja elmulasztani egész szervezetét lecsatlakoztatni a háború és fascizmus elleni frontra." Mr. John Bruce a bádogosok és csőszerelők országos szervezetének vezére bár kijelentette beszédében, hogy a fascizmus és a háború veszélye közel van, nem foglalt állást amellett, hogy á kongriessszus vonalán lehetséges csak küzdeni e két vesze-delran eUen. Bruce majd a munkás kell, hogy megfeleljen miért nem akar a kongresszus irányelvei szerint harcolni a két veszedelem ellen. Felelnie kell'hiinden késedelem nélkül, mert a munkások követehii fogják tőle és ha nem lesz képes kielégítő feléletet adni, akkor a munkásság előbb, vagy utóbb félre fogja'őt tolni az egység útjából. ; ;
Enilékszünk arrai hogy a CCF országos konvenció^ Winnipegen visszautasította azzal a kifogással, hogy az csak egy kommunista fogás. A kongresszus kimutatta, hogy a háború ellen küzdeni csak a nem becsületes elemek nem akarnak és lemosta a CCF vezérek rágahnát a kommunistákról. Hol áll most a CCF országos vezetősége, amikor nem akar tudomást venni az egységfront mozgalmáról annak dacára, hogy a kongresszuson a CCF tagsága csaknem az egész országból számos delegálttal volt képviselve. A CCF vezetősége magatartásával fog felelni a munkásoknak és a munkások fogják tudni .kik ők.
A kongresszus kimondotta, hogy a kémiai iizemek és általában a háborús anyagokat készítő üzemek munkásságát keU megszervezni legsürgősebben és az egész mozgalomnak a szakszervezetekben kell erős alapot építeni.
A kongresszus elősegítette a munkások egységét és az ellentéteket gyógyítani fogja.
A magyar mimkásságnák, melyet hontalanná tett a fascizmus és a háború, teljes számban csatlakozni kell a mozgalomhoz az ejfs^ázaktól még akkor is, ha a papok vissza akarják őket tartahi. Kétségkivül az egyházak vezetői a Horthy fascizmus ügynökei ~ mint már bebizonyították — nem akarják engedni a munkásókat a háböru-ellenes mozgalomba, mert nekik mindig a munkások vére hoz hasznot. Félre ezekkel és jöjjetek velünk küzdeni a háború és a fascizmus ellen.
iFo\yUiéB az első oldalról). >
A ^köngreBSZus tervei felett teljés egység és eg^yetértés volt és csak Jack MacDonald a trozk3dBták vezére/, pr6 bált zavart csinálni. Alit az emelvényen és mikor a kongresszus által v a beszédekre meghatározott idő letelt leszólították az emelv^yről. A trótz-kyista vezér nem akart lemenni, de a munkások és intellektoelek egyhanga lag követelték levonulását, mire kény telén volt az emelvényt elhagyni, beszédjét és indítványait félbeszakítva. Társai a padsorokból felszólalásokkal igyekeztek zavarni a kongresszust, de Perigaud franciaországi neves szada-llsta vezér elhallgattatta őket, mire a klikk elhagjrta a. kongresszust.. r
A kongresszus lelkesedéssel fogadta az emelvényen Popovitch és Carr kom muhista vezéreket, akik nem rég hagy ták el Kingstont, ahol közel 3 évet töl töttek bőrtönben. Mindketten rámutat tak a kapitalisták fascizálására és a háború veszedelmére.
Mr. Louis Perigoud a francia parlament volt tagja üdvözletet hozott hazájából és beszámolt arról a hatalmas egységfront mozgalomról, melyetmeg alapozott a szocialista és kommunista munkásság Franciaországban. Magában Parisban 3,000 intellektuel yan a mozgalomban. Jelentésében beszámolt arról, hogy bár a politikai reaícció mindent megtett és megtesz, hogy a munkások egységét megbontsa, a háború- és fascizmus-elleries front erősö dik.
A kongresszi^ határozati javaslatban elfogadta, hogy minden ország kormányától követelni fogja a fasciz-
mus-elle^es .harcosok szabadlábra helyezését. A koaigresszus követeli Tha-elmann Ernő a németországi kommU' nisták hős vezérének s^badonbocsájtá sát. A kongresszus megfogadta, hogy minden erejével fog küzdeni a .zsidó-"gyülölködés eUen is. —- '
A konen^sszús elhatározta, hogy ön. álló sajtóterméket fog kiadni. A folyóirat szerkesztője Á. A. McLeod, a "World Tomorrow" tudományos folyó irat volt szerkesztője lesz. ,
Mint jelentettük a kongresszus pén£ tekén (6-ikén) este nagy:népgyűlés keretében folyt le, ahol Dr. H. W. Ward new yorki theológiai szemináriumi tanár mondott lebilincselően ér dekes beszédét a fascizmus és háború borzalmairól.
Már ékkor me£^dnlt a sokféle nézet nyilvánítása a harcot illetőleg. A mi részünkről Leslié Morris a "WOR-KER" szerkesztője képviselte a fórra dalmi mozgalmi munkásság felfogását a háború és fascizmus ellen. A szó nokok között'voltak Re)v. Sutherland CCF vezető elem, Mrs. E. Morton, aki az egyedüli kanadai delegált volt a risi háború- és fascizmiis-ellenes női kongn^esszuson, ahol 106Ó nő jelent meg a -világ minden részéből." A fórra dalmi ifjúság részéről P. Himter beszélt. A kongresszuson mindvégig ott volt Rev. Dr. Salem Bland a "Toronto Daily Star" főszerkesztője. A zsidók részéről Eisendratfa rabbi beszélt és számolt Németországban és Olaszországban szerzett borzalmas tapaszta latairól. Dr. Henderson Róza orvosnő, aki a yilágháboruban látott és megtapasztalt borzalmak megemlítésével í-
gazolta mily embertelenség a habom és mennjrire kőteless^e ez ellen Jsüz-deni minden becsületesen gondolkodó elemnek. Beszéltek még Ur. Crang Margit ügyvéd, aki nem több mint 23 éves és Edmonton városi tanácsa
nak tagja és sokan mások a különféle szakszervezet és veterán szervezetek részérőL
: A kanadai háború és fascizmus-dle-nes mozgalom országos vezetősége a következő egyénekből lett megválaszt va: Thomas Uphill, parlamenti tag és Trevor Maguire a liga titkára, British Columbiából. Albertában a liga elnöke Bames a városi tanács tagja és Kiught Balirmore polgármestere. Sas-: katcheíwanban Toothhill a mozgalom e nőke (CCF) és titíiára Wiggins. (FU-ii) Manitoba tartományban ..Atwater áz elnök és titkár Penner (kommunista) Winnipeg város tanácsának tagja. Quebecben elnök Gourlay "és titkár Mendelsohn. Nova Scotiában McLeo( és Brodie. A határvárosokból (Bordér Cities) Morris városi tanácsos és Mrs. Roáá. Londonból az országos vezetőségbe Arthur Mould (Labor Party' Hamiltonból Ágnes Sharpé iskolaszék tag. Oakvílleből Fred Fish (CCF) van az országos vezetőségben.
Torontói Országos BiirórDr^ Salem Bland, M. N. Eizendrath rabbi, W. Smith, vasutasok szakszervezetének ve zére, A Palermo ruhagyári munkások vezetője, Mrs. Jean Laing, Leslíe Mor ris a "WORKER" szerkesztője, Mrs. Sissons, a nők háboru-ellenés ligájának titkára, B. Robinson, szocialista vezető, Tom Ewen (WUL) Rev. A. E. Smith (CLDL) Mrs. E. Morton, P. Hunter, (YCL) Alex Schatz York Township főiskolai bizottságai tag, E. A. Beder, az Országos Előkészítő-Bizottság titkára.
Az Országos vezetőséget kibővíteni meghatalmazást kaptak A. A. McLeod és E. A. Beder, az országos vezetőség elnöke és titkára.
(Folytatás a mult számból) KEZDET£T VESZI A TALPALÁS A HORTHY HEKUSOK "LEGHUMA NOSABB" MÓDSZERE A FOGLYOK KAL SZEMBEN Másnaíp, azaz 17.-én reggel tovább folytatódott a zaklatás és mikor látták a hekusok, hogy kitartok az elmondottak mellett akkor valóban beváltották ígéretüket. Alaposan megtal paltak nő lettemre!
MUNKÁS: Nem mondaná el részié tesen Princ elvtársnő miként történik az a "kulturális" müvelet? — Miért ne!
Először is, hátra kötik az áldozat két kezét, akkor' hányat lefektetik egy kesk«iy padra ugy.liogy két kar ja a pad álá kerül, felső testét az köti le a pádhoz. A feje a pad végén csüng le. Két lábát saiitén összekötve lecsatolják szíjjal a padhoz. Ehhez a szíjhoz még egy szij van erősitve, a-niit egy hóhér hüz, hogy feszesen ki legyen húzva az egész test. A másik hóhér pedig korbáccsal veri csupasz talpát amig csak el nem ájul a delik vens, legyen az nő vagy férfi mindegy. Amig pedig el nem ájul, nehogy a jajgatás kíhallatszon az áldozat saját kabátját teszik a szájába. Engem is addig ütötteki amig el nem ájuHam. Mikor eszméletre tértem, akkor csupa udvariasságból mégparancsolták "gyor san tessék sétálni nagyságos asszony" sétálás után pedig tornázást parancsoltak, ugy vigyáztak a "testi épsé-
'aonyi volt: mindezen kérdésekre már jegyzőkönyvbe vannak véve & feleletek, olvassa el onnan, mert én egyebet nem mondhatok. Közben erősen köve teltem, én bemodtam minden nevet és címet, hol jártam Budapesten, nyomozzanak ott is, azonkívül táviratilag érdeklődhetnek a Kanadai Bank41; honnan kaptam a pénzt.— Minderre nyájasan azt felelte: ezek mind folya matban vannak. ^ rethéli, hogy dé -utánra már be is fejeződik a nyomozás Pesten és mégjön a távirati válasz Ka nadából, s természetesen az eredmény tői teszik függővé szabadonbocsájtá-som, vagy további fogvatartásom. De egyébként is — azt mondja — "tula, doniképpen mit törődik ön az egész kommunizmussal? Amint a levelekbő. megállapítható, ön és az ön családja még nem éhezett. Férjének jólmenő borbély üzlete van Hamiltonban, ön mint varró nö szintén keres, fia is dol-
gemre" t. í. a gyors sétát és tornázást azért parancsolják, nehogy megdagad jon a talp a veréstől és izom a vállban az erős ktfeszítéstől, mert akkor a bűn jelek láthatók volnának.
A fent leirt művelet után ismét vallatás alá vettek és mivel nem mondhattam többet mint már előbb mondtam, megismételték délután a fent leirt talpalást rajtam. Í)e meg kell jegyeznem, aniint értesültem olyanoktól, akik. már voltak a hekusok kezében, a fenti eljárás még á "leghumánusabb" a hekusok résziről. Férfiakat például lábbal akasztják fel és ugry talpalják: Veséjfflcet, heréjüket verik 'Tmom" észközökkel, válogatott inkvizíciós módszerekkel operálnak. A Horthy-Gömbös "kultúra s civilizáció" nagyobb dicsőségére!
18.-án, azaz a letartóztatásban levő harmadik reggelen még egy Jjiekus érke zett Pestről, aki első megpillantásra egy valódi vadorzónak nézett ki. Xzf a benyomást kelti magáról, mintha mind járt felfalná azt aki kézéi közé kerül. Nagy volt azonban a meglepetésem mi kor vallatás álá vett. Nem goromba, hanem szép szavakkal diplomatikus ra vaszsággal hízelegve Vett körül. lÜ(in-denáron ugy akat feltűnni, mint' aki nem ellenségem, hanem "jó akaró barátom", ö "sajnál" engem, hogy igy megzavarták szabadságom és ó '^segíteni" akar engem, hogy ebből a helyzetből kiszabaduljak. De!.... Segíteni csak ugy tud, ha mindent őszintén elmondok neki, milyen céllal jöttem haza, ki pénzén, kikkel érintkeztem ? stb; ha ezen kérdésekre megadom a "kielégítő feleletet". —^Válaszom röviden
gozik olykor-olykor. Mi szüksége van tehát önnek és családjának az egész kommunizmusra? Mit törődik a mások "bájával, mikor az végeredményben csak saját magának okoz kellemetlenséget, mint pl. a mostani letartóztatása is. Ugye kellemetlenül érinti, ez ugy önt mint hozzá tartozóit?"-— Fe leletem ez volt: Az igaz, hogy én és családom még nem éheztünk. ^Viszont letagadhatatlan tény az, hogy százezrek és milKók ugy Magyarországon mint mindenütt a kapitalista államok ban éheznek nyomorognak a munkástársainak családjaikkal együtt, holott arra az ínségre nincs szüksége az meg szüntethető rabban a rendszerben, a-mely rgKdszert KOMMUNIZMUSNAK neveznek. £s nekünk osztály tudatos munkásoknak ugyanúgy fáj a sok mii lió inunkástársimk nyomora, szenvedése, mínthamagunk éhiénk azt át és éppen ezért veszek részt abban a harcban amely a mai igazságtalan rendszert van hivatva megszüntetni. És ezt a harcot nem vagyok hajlandó még akkor sem otthagyni, ha közben ilyen "ikellemes" meghurcoltatásoknak vagyok is kitéve. — A hekus erre az ugy látszott nem várt nyilt feleletre kicsit láthatóan meglepődött, s nem is sokat forszírozta tovább a dolgot, hanem udvariasan annak az óhajának a-dott kifejezést, ő "nagyon örvendene, ha/nyomozás az én javamra fejeződ ne be. De mindenesetre reméli/ hogry délutánra befejeződik a nyomozás." S ezzel magamra hagyott, hogy tovább gondolkozzak.
Délután öt óra után jött ismét mind a három hekus. Ekkor közölték velem hogy a nyomozás befejeződött Pesten ;s Kanadából is meg van a válasz s mindkét helyről az én javamra van a jelentés aminek ők "nagyon ö-röhiek". Olyan értelemben fejeződött be az én javamra a nyomozás, hogy a nevezett vádakat, mely szerint a párt adta az útiköltséget, a párthoz és Vörös Segélyhez jártam, ezeket nem tud ják rám bizonyítani. Ellenben az a nyomozás folyűnán^ bebizonyosodott, hogy én egyénileg kommunista érzelmű, sőt meggyőződéses kommunista ___
vagyok, ami a vallomásomból is ki-rendelte a forradalmi veiérek^letár-
tüník,- s mivel már nem is magyar, ha nem kanadai állampolgár vagyok, igy bár most szabadlábra helyeznek, de a kiutasítási eljárást megindították ellenem, ez folyamatban van és amíg el nem kell hagynom az országot addig a FŐSZOLGABÍRÓ hatáskörébe tartozok és RENDŐRSÉGI ELLENŐRZÉS ALÁ HELYEZNEK. Ami azt jelenti, hogy míg "édes szülőföldem" levegőjét élvezem mindennap a rendörségen kell jelentkeznem. Ha tétszik .ez nekem ha nem. Végül még megjegyezték "csak Írja majd meg a riportot a "KANADAI MAGYAR MUNKÁS"-ban, hogy mi történt idehaza önnel majd mi azt olvassuk itten. Előre elvagyunk rá készülve, hogy jól le fest majd bennünket a "MUNKÁB"-ban. Végül azzal a meghagyással, hogy másnap reggel, azaz 18.-án reggel 8 órára jelentkez-
Imii
zek a rendőrségen d. u. 6 órakor & hekusok "szabadon" engedték.
MUNKÁS: Milyen volt lefogásával kapcsolatban a hangulat a lakosságnál de főleg a munkásoknál?
— Az nap este mikor haza engedtek a hekusok, szinte tömegesen jöttek a munkások meglátogatni. Ezek között többeken olyanok, akik már voltak u-gyan csak forradalmi tevékenységükért a hekusok kezében. ^ akik eljöttek látogatni azok egysem kárörvendők voltak, hanem bajtársak, elvtársak, a-kík buzdítottak, bátorííottak a további harcokra, s összeszoritott ököllel fó-; gadták: "majd megfizetünk ezért is a többivel együtt a gaz gyilkos bandának."
MUNKÁS: A Vörös Segélyt érte-sitették-e a helybeli munkások, hogy lépjen akcióba érdekében ?
— Ezt nem tudom elvtárs. Ugyanis amint ismeretes.előttünk odahaza Hor thy terror országában nemcsak a Kom munista Párt illegális, de ugyan ugy Uegális a munkás védelmi szervezet á
Vörös Segély is és éppen ugy üldözve, van mint-a párt. Igy -természetesen az akcióba, való lépése sem mehet olyan gyorsan, mmt pl. itt Kanadában. Nem cételkedem azonban, afelől, ha tovább bgva tartottak volna, védelmemre sie tett volna a Vörös Segély, minden ille galitás dacára is.
(Folytatása a következő számban)
TERJED AZ AMERIKAI EIEÖ-TÖMÜNKASOK SZTRÁJKJA
New Yorkban már 10 ,hajón nem olgoznak a mimkások. A rakodómunkások nem dolgoznak. A sztrájk ter^ ed, melyet a Kommunista Párt vezet. A hajók szkebekkel való megra-kását erős picket vonalak akadályozzák meg.
•CÜBA MUNKÁSAI KITARTANAK
HAVANA,okt. li.—Csaknem teljesen szünetel,a forgalom. Általános á sztrájk. A munka mindenfélé ágában csatlakoznak a munkások a forradalmi vezetés alá. A Mendieta kormány tankokat küld a munkások ellen ^és él-
Mégis csak érdemes cseS m Magyarországon, ineH^ törvényét értelméb^^í ^
g^^ebbnektámogatásá.'^
a védelmet és támogaS^ bereknek nyújtják, hS^
Egy miskolci cserkész, éleíi tatásával mentett meg eS| ^ kitüntetést kapot^
<Ezek után az lesz a furcsa, ban, hogy ha a cserkészfinig egyszer eszébe jut a jótékoriyl, azt emberekkél szemben foeÍ ni, kitüntetés helyett majd hadbíróság elé álHta^í-haza árulót halálra itébi. Hjí^ országon, furcsa a helyzet soha miért büntetik meg vagy tito az embert. S|
Azt a feltevésünket, hogyl Újság szerkesztője eszét vesz gazolja az émütett ujságnák'o száma, amikor azt írja, hogy j ban,a kommunisták egyesülte sisztákkaU íi
Sok szaniár- és marhaság fecsegett idáig is de már ezetí tése után azon csodálkozim^í winnipegi lakosság miért ne^ léne feljelentést mint közveszi gyén eUen. Mert aki még aiaí tud újságíró lettére, hogy é:íí nisták a fasizmus és a burzso^ harcolnak így nem is egyesüi annak az őrültek házában^; mert még az olyan szennyla] szégyenére válik mint a KMÍ: **
A kanadai Trockista klikk ti ta munkás-ellenes mivoltát' 6 és 7.-én megtartott Háború é mus Ellenes Kongresszuson isí; látták az egységet ami a tói szervezetek részéről nyilvánult láboru és fasizmus ellen,mégpr a kongresszust felrobbantani,^ den aknamunkájuk és erőlkSá ábavalóriak bizonyult. Olyan É ti javaslatot akartak elfogadt mellek értelmében a vezetéslí ők vegyenek részt mint "Eg Munkás Párt.
iSzóval egy olyan egységfro nekik, amelyben nincs egységi^l nzpak,a becsületesen gondoli neii^, hozzájuk tartozó munkásc intellektüelekben. De megiate választ kellően elmehettek ákc szusról oda ahonnan jöttekj sz tagokat a pártjuknak mert mé vezérek vannak de tagság ninc
■ ■ •
Nevr York, Broaday Tabemadé regational templomból ki akarl koltatni egy háborús veteránt, val, de a munkanélküliek meg templom pincéjében lakott a ca lyozták. Éráekes, hogy a pap kitenni, aki annak idején megáll zászlót és a katonákat és se| hazug ígéretekkel az amerikai; áziának a katonákat becsapm'i hidra küldeni.
A demokráciának az ilyen fai zetei, kiábrándítják a volt kafa és azokat is akiket a jövő M készítenek az urak. Belátják; hó; a hazának ,mint a vallásnak esi dig van szüksége a munkásra hasznot tudnak húzni utána, megöregszik vagy munkanélküli lik, -akkor az isten is, meg a k akikért harcolt megfelejtkezik; Hyen csak a kapitalista renda történhetik meg.
Pusztuljanak az élet szinpadjl politikában szerepet játszó nag] berek. A különböző burzsoá p?l pártok egymás ellen uszítják béi ket, ;Bzetett csirkefogókkal | egymást. Ezt az anarcbíát láty: fon spanyol ex-király igyek®*' jelenteni, hogy talán életéhen el nem pályázik az elhagyott Jrón Ha igy megy sokáig még meí azt, hogy újságokon keresztül í >a különböző országok kémia? kodásra vállalkozókat, mert/i csak jobb égy pár milHócskával:, vonulni, mint hős uralkodó a bd tetején életét áldozni. Tudják oüi jobb a hazáért élni, mint ér^n^ nL
készül a realdó,
,^ogy mennyire támogatására a magyar nyiték a következő: ,
Mr.'Sch«fbeckm.kir.lconíd«
idöszeriinek látja, hogy a nemWí magyar hangzású nevét ffl««J^ tette ezt azért, hogy az m alatt, a támadásaikat kónnj^ tézhessék ^ok á nem ^^^^ len, akiknek még a neyűk«»«";-, módjukbán idáig mei "
tőztatását. A kisborasoáua sokan cáatíakoznak a mert őket is elnyomta a* ' nagytőke.