HATODIK OLDAL
KANADAI MAGYAB MUNKáS
MÜ-VKASOK HATALMASSÁ TEGy£Ti:K
AZ ÉRTETEK HARCOLÓ
^'ajtói
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Elofizetésiára: Egy évre S3.00, félévre $1^50. Minden le-relét, cbequet és moneyordert az alábbi cimre küldjük: BOX, 154, G. P. O. TORONTO, ONT.
Mentsük meg Tíiael.mafln elvtársat!
Az erős cenzúra ellenéré kiszivárgott a hír Németországból, hogy a bátor Thaelmann Ernő a náci vérbirák előtt áll azzal vádo tatván, hogy meg akarta dönteni a véres fascista uralmat, melynek helyébe a munkások diktatúráját akarta helyezni. Ez eddig nem történhetett még, mert á szociáldemokraták éljgáncsolták Thaelmann elytárfli terveit. Ezért uralkodnak tovább áfascisták, akik , ledafin*adálnak nőt, gyermeket és férfit a tőke istenei előtt és tönkre tesznek mindent, amit, a munkások építettek maguknak.
A hitleristák előtt áll most egy vezér, aki a munkások közül egy, aki a munkás nép fia. Előttünk áll egy igazi hős, aki bátran harcolt a munkásokért és most megakarják őt ölni, mert ellensége tőkésnek és barátja a munkásoknak, akiknek segítségével Szovjet németországot akart .teremteni. A biróság előtt nem adják meg neki az alakalm^t, hogy védje magát. Tudják, hogy neki .van igaza, de fel akarják őt áldozni a tőke isteneinek. ítélkezik ThaeUnann felett nem a nép, mert a vérbiróságot hamisan nevezték el "Nép-törvényszéknek"; hamisan azért, mert e biróság nem képviseli a mpnkásnépet, hanem csak a munició és fegyvergyárosokat.
Egy bátor ügyvédnek sem lesz alkalma védeni Thaelmannt, mert nem engedik meg a hitleristák. Még Thaelmann családja sem lehet a tárgyaláson. Újságírók nem írhatnak senónit a tárgyalásról. Egy munkás sem jelenhet ineg a tárgyaláson azok közül, akikért'Hiaebnann két évig szenvedett a börtönben.
Thaelmanntól magától is félnek, mert ő magában is hatalmas, aki Pamburg munkásnegyedében nőtt fel és vezette a harcos rakparti munkásokat. Sokáig tagja volt a szocdem pártnak, de meg látta, hogy a vezérek elárulják a munkásokat. Meg utálta gyermek kori bálványait I^utskyt, Ebértet, Welst és Scheidemannt. A háborúba már mint forradalmi munkás ment. A munkások forradalmáért harcolt a császár egyenruhájában. Megbüntették és a frontról visszahozták. Tagja lett ,anank a vezetőcsoportnak, mely Kari Liebknechttel és Rosa Luxemburggal harcolt a német barrikádo-kon a proletárforradaloméct.
A 3partakuszok legyőzetése után tagja lett a Kommunista Pártnak —-álapitó tagja. A hamburgi felkelések Thaelmannt, mint vezetőt találják, aki fáradhatatlanul dolgózotf azon, hogy a munkásokat egyesítse egy végső csatára a burzsoázia ellen. Lenin vonalát tanulmányozva és követve, vezére lett a Kommunisták Németországi Pártjának, harcolva mindenkor azok eUen, akik ellenségéi voltak a munkásoknak.
ö volt;:a müní^ és Hitler ellen.
Amikor a. szocdemek a munkásságot arra szólitötták, hogy szavazzanak az imperialista embermészároló Hindenburgra, akkor Thaelmann büszkén hordozta a munkások előtt az ő programját, mely a munkások programja volt, csak á munkások elvaHitva a szocdemek által nem látták azt. Hindenburgra szavaztak, aki készült arra, hogy Hitlert fogja segítségül hívni a német burzsoázia megr mentésére.
Amikor a szocdemek segítségével Hitler hatalomra került,akkor letartóztatták ^Thaelmannt és börtönbe vetették, tfetartóztat-ták Dimitroff, Torgler, Tanéff éö Popoff elvtársakat is véle együtt azzal á váddal, hogy ők gyújtották fel a nemet parlamentet, melyről már kitűnt, hogy maguk a nácik gyújtották fel. ,
A nácik nem tudták lefejezni az elvtársainkat eddig, mert°a nép megmentette őket erős tiltakozással. Hárman már a Szovjet Unióban vaimak. Az ártatlan Torglert még ném engedték el.
Most Thaelmann felett akarnak ítélkezni. Mi tudjuk mit fog ő tenni a tárgyaláson.. Éppen ugy, mint Dimitroff ő fog ítélkezni a tőke nyomorult szolgái felett. A fascisták, a munkásárulók lesznek az ő ítélőszéke előtt. Büszkén fog a kommunisták programjával szemébe nézni az aljas gyilkosoknak. Th'aelmann megmondja nekik, hogy csak az ő pártja fogja a városok és vidék elnyomott nyomorgó népét felszabadítani és a felszabadítás már nem maradi-hat el sokáig, Hitlernek" bukni kell, mert nem tudja etetni a népet.
Iliaelmann majd megteszi értünk a magáét, de nekünk is meg kell tennünk erte mindent. Minden munkásnak kötelessége szerr vezetten ellentállni a fasiszták akaratának, tekintet nélkül milyen szervezethez, vag^ egyházhoz tartozik. Nekünk meg kell mentenünk azt a hőst, aki értünk harcol. Harcoljunk szilárd egységben a fasizmus ellen itt Kanadában és ezzel mutassuk meg utálatunkat a gyilkos fascista uralom iránt. Le a fascizmussal és a háborúval. Éljen Thaelmann és pártja a Kommunista Párt., \
Közel a háború; cselekedj ellene!
; ; Egész Jugoszláviában forrongnak a fascisták az olaszok ellen, mert az vélik, hogy olaszok keze voljt abban a gyilkosságban; mely eltette láb alól a munkásgyílkos szörnyet Sándor királyt, aki minden erejével védelmezte a rablók jogait, f Könnyen meglehet, hogy a Szarajevónál megkezdődött világháború fog megismétlődni. Persze nem tudni mé^, hogy azonnal lesz-e háború^ de annyi bizonyos, hogy a háború elkerülhetetlen.
Európában a kapitalista ellentétek forrpontra jutottak és a háború kitörhet bármely pillanatban; Sándorban a jugoszláv burr zsoáziá nagyot veszített és majdnem bizonyos, hogy a merényletet ürügyül fogják felhasználni arra, hogy ellenségeikből háborút provokáljanak ki azzal a híreszteléssel, hogy a királjrt az olaszok ölették meg.
A helyzetet kiélezte az; hogy a merénylőről kiderült, hogy magyar útlevele volt és a magyar -az olaszokkal szoros barátságban vannak és az-olaszok segítségével akarták a határokát kiigazítani. Ennélfogva is minden percben a helyzet feszültebb lesz. A hadseregek készenlétbe vannak vezényelve: A hiadirepülőgépek készen vannak arra, hogy bármely percben felszánjanak halált,szóró utjokra . • . ^ . .
A kapitalisták a válságból más kivezető utat nem találnak^ mJnt; a háborút.; Ez a háború lesz a történelem legborzasztóbb hábonjja.:Á kapitalisták minden erejükkel azon lé
I I
< 3'IK FOLYTATA.S>
MUNKAALKALOM
.Mint már első és második cikkünk-hen Játtak, az autóipar sok változáson ment keresztül. A . kormány nem ad tiszta kimatatást, hogy hány embernek van állandó munkája és hánynak van csak részben munkája, de a-milfor jelentenek, azt mindig akkor te szik, amikor teljes lendületben van á termelés és a legtöbb munkás van alkalmazva. 1929-ben -azt jelentettél^ hogy 30,922 munkásnak volt munkája az autóiparban — Kanadában.
Ha azonban utána számítunk a mun kabéreknek és azt- elosztjuk a mim-kások számával és az órákkal, aldcor xájövünk, hogy még 20,000 munkásnak sem volt állandó mui^ja. Mi'tőrtént- á 10,000 munkással, akiknek már novemberben nem volt munkaJllit csilláinak ezek a munkanélkül maradt munkáisok és mi lesz a családjukkal? Ki go/idol ezekkel ? (A papok krisztu-sias sóvárgása.)
A munkások konkrét feletetre várnak és nem kívánságokat akarnak hallani. A Ford Motor Company vezérigazgatója a walkervillei ményor-szágban élő és 4 különböző modelü autót hajtó W. R. Gampbell és társai nem fogbak e kérdésre megfelelni. Azzal pedig, hogy e jó szívű uraknak feleségei a könyöradományokat gryüj-tő hadjáratot vezetik, nem felelnek meg>a kérdésre.-
Amikor a legjobban ment az autók gyártása, akkor is a legtöbb munkás csak részidőt dolgozott. A munkáért mindég kevesebbet fizettek Windsor-ban, mint Detroitban, annak dacára, hogy a kanadai kocsiárak 30 százalékkal magasabbak, mint Detroitban. Ezért kellett itt megnagyobbítani a telepet, mert a munkabér alacsonyabb és a kocsit drágábban lehet eladni.
A gyár állandóan racionalizál és ezáltal mindig kevesebb mmikásra van szükség. A szegény munkás ezt látva Icétségbeesetten úgy akar magán segíteni, hogy az előmunkás talpát nyal ja és mint őrült dolgozik, ezzel yi.; szont megült másokat szőrit ki a mun káhól. A Crysler gyárban még nar gyohh a hajsza, mint a Fordnál és á >ér pedig alacsonyabb. A. munkás hely zete napról-napra súlyosabb lesz. Munkaalkalom az'alkatrész
üzemekben Természetesen az autóipar nemcsak annak a 7 vagy 8 ezer mimkásnak ad munkát, akik kocsiösszeállitó vonala-'kon dolgoznak, hanem munkát ad a-zoknak az ezreknek is, akik alkatrészeket készítenek más üzemekben, mint pl. a rugó gyárban, öntődékben, . avitómühelyekben stb. Nagyon sok ü-zem teljesen az autóipartól függ, nem is beszélve az autóhajtókról, gázállomások munkásairól.
Az autógyárakban átlag 8,130 munkás dolgozik, az alkatrész gyárakban 3,832, áz ügynökségeken (salesmen), javítóműhelyekben és benzinállomáso-■kon 48,954;. a gummiiparban' 10,325. Ezekben a számokban még nincs befoglalva azoknak a munkásoknak száma, akik áz autókhoz üveget, rezet, níckelt, chrómot bőrt stb. készítenek. Munkabérek Amikor a kormány kimutatja a mun kabéreket az autóiparban akkor úgy beszél, mintha a munkások mindig dolgoznának egész éven át. Azután ki számítják, hogy hány embernek ad az autógyártás munkát és kijönnek egy óriási számmal és azt mondják ennyi és ennyi pénzt keresnek a munkások. Ez persze nevetséges. Még ha az urak így számttatnak is, akkor is a tiszta profithoz hasonlítva a számot, nagyon 3tís összeget kapnak a munkások ezrei, míg a gyárosok néhányan vágják zsebre a hatalmas összegéket.
A kormány Icimutatása , szerint a munkás keresett 1928-ban 1,697 dol-
'iárt, 1929-bea X,522-t, 1930ban 100 dol nyezés, melynek céljába'rozsdarmen-
tesités. A; crome oly -méreg, mély a bőrt táníadja meg. A festők mirid nagyobb száma szehred mérg^rzésbih, <ie a kormány részérői a felülvizsgálat elmarad és. a hosszú órákat dolgozó munkasok kénytelenek életiiket ádhi egy néhány centért. A festék, lövő géppel dolgozni liagyón veszedelmes, mért robbaahat és igye, jgéppét dolgozó jnunkás életé állandó^ veszélyben van, A Briggs gyárhane gép robbanása okozta a tüzet, mély 21 miínkást égetett halálra."
' Az eredeti ünio
Az első unió, 1893-ban alapitatott meg Carriagé and Wagón Woirlcers' Internatioaial IJniön (Hihtő ésíKocsi-munkások Nemzetközi Szövetsége) címmel. A szervezet lecsatlakozött az American Federátion of Labor (Am&r rikáí Mimkás Szövetség) néven ismert áruló unióhoz, miután 2 évig tartozott, illetve része volt a "Knígts of Labor" <Munka Lovagjai) szervezetnek. 1918-ban leszakadt a szervezet az AF of L-től, amikor azt akarták, hogy az automobil nevet a szervezet hevéből hagyják íkí. Ettől kezdve a szervezet neve United Automobile, Air-craft and Vehichle Workers of America (Egyesült Amerikai Motorkocsi, Légjármű és Közlekedési-eszköz Munkások). Látjuk tehát, mily nevetséges volt az AF of L követelése, amikor a szervezet 23,000 tagja majdnem mind autómunkás volt.
Ettől az időtől kezdve a szervezet munkásai haixjos programot fektettek le, A szervezetet nagyoin meggyehgi^ tette 1921-ben az autóipar válsága. A szervezet azonban ismét erős Detroitban és másutt. A szervezetnek saját lapja is van. 1928-ban a kommunisták bebizonyították a szervezet tágjaínak, hogy ők a legjobb harcosai a munkások érdekeinek és igy a szervezet vezetését ők vették át. •
Eaaiadában az egyetlen autóunió, mely a nevezett szervezet vonalán har col, az Autó Workers' Union (Gépkocsimunkások Szövetsége), melynek sok sejtje dolgozik Windsorban és E. Windsorban és összeköttetései~vannak más gyárakban is. ■
Az oshawai sztrájk
1928 március 26-dkán a General Motors SQÖ munkása kilépett az üzemből a 40 százalékos bérlevágás ellen. £-lőzőleg már az egész gyárban 35 szá^ zalékkal vágták a béreket. A ^követ-kező napon már &z egész gyár állt. 3,000 munkás sztrájkolt.
A munkások nem voltak hajlandók elfogadni a kormány békéltető bizottságát, mert semmit sem ajánlottak a munkásoknak. Ekkor lépett közbe a Trades and Labor Congress of Canada vezetősége és a harcot lefejezte. Beszervezték a munkásokat az American Federation of Labor néven jól ismert féker- szakszervezetbe.
A mimkások tántorithatatlánságát látva és látva azt, hogy a mujikások-■kal szimpatizálnak az egész országban, az autóbárók kénytelenek voltak á levágott bért .visszaadni és a hárók szervezetét megsemmisitem. 1929-ben az idegen munkások lenézetésének és ímegkülönböztelésének véget vetett a munkásság és több dolgot megnyert. Később a bárók az ország több részén építettek műhelyeket és a részeket máshol gyártották és ott, ahol a munkások sztrájkolni mertek lefizették ő-ket. így ölték meg a szervezetet Osh-awán. .
Az áruló szakszervezetek vezetősége ahelyett, hogy a munkásságot felvilágosította volAa a gyárosok ocsmány munkájáról, azt hirdette, hogy a gyár inkább lezár, de nem iízet többet; A gyárosok mindén akaratát: elfogadtatták a munkásokkal. ÁzAF oÍ L ezután jő ideig néni is törődött á munkásokká^ mert idvégezte őket égy időre, de most már a kormány Segítségével megint igyekszik, ''felkarolni'^ őket,"^ hogy a kapitalisták kormánya által készített ''miinkás törvényeket'^ elfogadtassa a. munkásokkal:'
■ Más szakszervezetek V
Miutáhszétzúzták a bárok Öshawán a Federal Labor Uniont, sok munkás kényszerítve volt belépnii áz Áütoihor; mobile Workers' Indüstrial of' Canadá;
lárral kevesebbet, IdSl^n 200 doliárr ral kevesebett 1932ben már csak 1,' 062-t, 1033-ban 809-et és-efaben az évben a jdek szsriot az átlag kereset nem lesz több'700 dollárnál — annak, aki egész éven át dolgozik. . Ha a fenti összegdcet elosztjuk a ren geteg nem dolgozó, kidobott: autómunkásokszámával, akkor olyan kis ösz-szeg jut a munkásságnak, melyen csak éhezni tudnak valamennyien^ Vannak munkások, akik évi 400 dollárt keresnek csak és ebből a pénzből kell nekik eltartani családjukat és ma-gfukat olyan erőben, hogy a tőkés hír vására minden nap munkát legyen képes kifejteni.' '
így érthetjük meg, hogy bár a kormány Idinutátása szerint az autómun-kásoknak munkájú^ van, mégis Wind-sór egész kornyékén-és Oshawában a munkások iSmegei élnek segélyen.
A kapitalisták azután azt akarják, hogy ezek a munkasok tartsák el azokat, akik egyáltalán nem dolgoznak és azt kívánják, hogy a kis boltosok legyenek oly emberségesek, hogy adjanak oiekik hitelt, amit soha sem lesz nek képesek megfizetni. így kerül a válság ntínden terhe a 'kis emberek vál ■laíra, akiket,a teher hordozásban a papok vigasztalnak. Ha pedig íj, népnek nőm kell a vigasz, akkor a papok megbosszankodnaS és azt mondják: "A mi magyar népünk nem akarja a megpróbáltatásokat tümi, ami pedig az úrtól küldött kiváltság." Nekik pedig, ha nem lenne miből megélni, akkor gyáva ínódra öngyilkosok leimének, mint ahogy azt Tattér Vilmos baptista prédikátor mondotta egy hívőnek. -. — ,
Ilyen dolgok láttára a munkásoknak nem szabad hagjotí magukat félre vezetni hanem szervezkedve követelni kell társadalmi biztosítást a tőke és a bankok terhére.
A munka veszedelmes Az Egyesült Államokban megjelenő "Labor and Automobiles" című folyóirat szakaszaiból idézünk ,mert az ottani állapotok nem rosszabbak a kanadai állapotoknál. A következőket Róbert W. Dunn cikkéből idézzük:
Az autóipar — és ez vonatkozik minden üzemve — egyike a testi épségre és egészségre legveszedelmesebb iparoknak. Kévés tudományos megoí-dást kerestünk eddig, hogy a mimká-sok egészségét megőrizzük, örökös a por az öntődékben; rézesztergályosoknál; az ólomgáz sok helyen rettenjte-seli mérgezi a munkást; á hőség borzasztó a gőzkalapácsoknál; az elekt-romos.forrasztásoknál és batéria (bat-tery) füzemekben égetnek a mérges fo lyadékok; a fényezésnél egész nap ret tenetes a por és a hajsza izzasztó, a roppant gépzaj pedig rombolja az idegeket.
"Ohio államban (USA) 18,000 megvizsgált munkás közül 1,800 munkásnakvolt tüdőbaja és rengeteg munltás van megméiTgezvé a zománcozó és fes tőmühelyekben. Az autógyártás adja a legtöbb beteg embert, miiiden ipar között. Az autók festése egjdke a legfontosabb muiiűdlknak és tudott dolog,-hogy a festékekkel való munka nagyon mérges, mert a festékekben van alkohol, benzol és más gyorsanőlő méreig. A munka pedig folyik e mérges anyagoldcal szellőzetlen üzemekben és rettenetes hajsza mellett egész éven át.
"1927 decemberében a New York City Egészségügyi Osztály megvizsgált 96 autó-<fíníshelő mimkást és e munkások egry ötöd része benzol mérgezésben szenvedett, a vérkészítő e-rők a testben elsorvadtak> hányingerei, voltak a munkásoknak, akik ebben a betegségben meg is haltak.
.;"Egy másik veszedelmes. foglalkozás az elektromos nickel és crome fé-
sok 32 elmúlt Oníria^J*>
t«mi az arcokról i^ta'S^ le tűm napon iehetettStaT Croll által beígért ff & ^
ahirétsemhallir^^d?^^ vághatunk olyan dolgo^"^
erdeme, hogy minden bSli dolkozo embernek ök^^
A "Toronto Star" ho7«
cikkben, hogy a munS,^?^^
mivel segélyen vamiak.lS*
vost a beteg gyerekükhöz, deW^
megtagadta a segitséget^^j
kezteben a gyerek belehaltliS be. 7
A szegény szülő feljelentést, doktor e len, nem máshoz minta' joleti mmiszterhez Mr. CtolD,„,
mivolt a,válasz?Mr. Croll beS hpgy az-orvos egyenesen az ő w sara; tagadta meg a segítségei ^ ezTitán^már a munkanélkülieknei adnak orvosi segítséget.
^Ittw'á tábor Party-ból-libí sa valt demagóg, már bemutatt amit-a kommunisták előre meei tak, hogy csak a szavazatokra szűifcséi, ;^ütán már mehetnék a kasok. Biztosak vagyunk, hogy den ilyén eset a munkások ezpt reszti öntudatra és segíti a gonc
zasra.
Szovjetunió ellen forduljanak. Ez a célja a német; angol és japán burzsoáziának már régen.
Hagyhatják a munkások, hogy az urak egy elpusztult rothadt királyért vértócsába kergessék az egész világot? A spanyol munkások már ,nem-mel feleltek, ök már megkezdték á fascizmus elleni harcot, mert a tascizmus megdöntésé á háború megdöntését jelenti egyszer s mindenkorra.
Nekünk kanadai munkásoknak is felelni keU. Ákarimk há-borút, vagy akarjuk azt megalhtam? Minden becsületes munkás- szervezetbe, mely lecsatlakozott szer-i nak meg keU mozdulni most a fascizmus és háború ellen! Minden gyűlésen beszéljünk a háború ellen. A proletariátusnak egységfrontba kell most jönni és végezni á véres kezű kizsákmányolók-kal. ,A körübnények sodornak bennünket a háborúhoz és még-í engedjük azt, hogy az urak az ő háborújukra használjanak fél minket munkásokat? Ez többé nem lehet!
A veszély borzasztó. A veszélyből azonban kivezet a Kommunista Párt Ezt a pártot keU a munkásoknak követni és ügyük nem lesz elárulva. Mire e sorok a munkások közé érnek már megindulhat a háború Európában, melybe a kanadai imperialisták is bele fognak kaj)csolődni,^mert ne félejtsük el, hogy erre a háborúra minden imperialista hatalom készült. Az urak a katonai gyakorlatokat nem hiába tartják és a jugoszláviai lázadásokat is ők vezetik, hogy az olasz támadással kezdjék meg a háborút
Az urak háborúját csak ugy lehet megállitani, ha a munkásság azt átváltoztatja polgárháborúvá és megöli a kapitalistákat és rendszerüket velük együtt. Ne vesztegessük életünket az urak érdekeiért. Ha fegyvert fogunk legyen az a magunk érdekében jó erősen megfogva. Cseleke'djtink most a háború ellen'
Már nagyon sokszor, szárnál tudni hányszor közölték a kaját lapok, köztük a K. M. Újság is i jetunió bukását, Stalin halálát és ezekhez -hasonló számukra áj ket.
Az október 12. számában a ^ pegi sziennyáajtó ismételten kőzk cikket "Gutaütést kapott Stalini kérdőjelt tesz utána, mert tndji előre, hogy a hazugsága le lesí lezvé és igy akar a kérdőjel mö^ va védekezni. De mivel csak ad tett kérdőjelt és a cikkre nem,' kénytelének vagyunk egy pár szi lászolni.^
Azt mondja Bácskai, hogy Stáli tár -— ez hazugság — de ha ázi akkor is nem az á fő, hogy milye ta, az a fontos, hogy kommtmist gyén. Hogy nein kommunista azt az agyalágyult Horthy vígécsén ri möhdam. > \, s í
"Stalin suiyos betegen feksziti lájábaní' t—, csak szeretnék íazi ha beteg, volna, de hát mittehe róla, ha .Stalin nem hajlandó a« pegi fasiszta magyarok kedvéér teg leimi és igy azokat hazugsái keir hagyni.
Most jöií még a java — de a számunkra aiem újság ez araga ez ikí jár áz ui^ részéről minden mühistára "-^ azt mondja az nri i lovag, hogy "Stalin rablással &| kolással szérzté a Lenin propaga jához a pöizt 30 évvel ezelőtt". ■ Azt hiszi a winnipegi szennyes na, hojgry az ilyén rágalmaival a i <kás6k bizalmát még tudja ingabi JCómmuhistá Párt iránt. Minden i kirohanása. igazolja á gyengSÍési fasiszta klikknek. Az ilyen cMbí folják meg azon állításukat; hog; előfizetőik szaporodnak, mert-imár a munkások az igazság után nek, hiába minden erőlködésük a zugság gyártásban, mert ezzdl a mozgalomnak segítnek ha Jet nekik ha nem.^
vezete az AU-Canadian Congress "of Labor néven ismert és sok árulásáról híres szakszervezetnek; Hamarosan eltűnt ez: a szervezet- az árnyékvilágból. :M<^stanában azonban' ugy. hirliki megint íeltámadní készül,mert'"szerve zőt küldtek >kí Windsorba és egyebüvé.
Windsoron és East -Windsoron e tavaszkor a nlunkások egry része kezdett arról tanácskozni, hogy valamit kellé-' ne tenni a jelenlegi alacsony bérek ellen. Felkerestek a Workers' Unity League-t, amelyről tudták;' hogy: a.si-: keres ssztrájkok tucatjait vezette eg'ész Kanadában.
. A MUNKASOK EGYSÉG LIGÁJA (WUL) Collins Fiigyest (Fred Col-líns) küldte ki aki nemrégen sikeresen szervezte. Stratfordon a butormunká-sokharcát'és sietett megszervezni-az Autó ■ Workers' Unioin^> (Automunká-sokSzövetége). A küzdelmekben éred.
Mosakodik a winnipegi Horthy s tisztázni alcarja magát vagyis tó adóit. A. Jankapusztari merényJái la "becsületes" szándéka mniödj szeretálé hizonyitani. És ezért M dált égy; hatalmas főcímet az oit-; iki számának^ első oldalára, a tó kezőképpi"Macedon összeeskűva tekel lábalól a felszabadítás dia geit". ,
' Hiába az erőlködés urak. Amiíí áz igaz, de minden igazságnak; íl kát akarjátok csavarni, csakhogy a nem sikerül. Ti vagytok az okai, a nem> voltatok elővigyázatosak Ö nj ha tetszik a vérrokonság, ha ne^' tar Kalemenből magyart csinál a i mozás. Most az egyszer nem síbi kommunistára kenni a pis^»j<» mint tettétek azt Biatorbágy^ megszámlálhatatlan más esetdtb® Amosakodással most ugy vanna íurak,mint az az ember, aM a so^ próbált mosdani és az edényt elt^ tette, s mosakodás helyett ne?P kosabbra maszatolta önön
menyeket ért el a szervezet,hár^ lőre^bb helyen nem nye?tanft^* további szervezésnek ff' alapját." jjjf : A ezervezetnek majdnco ^ gyái?)an van már sejtje WuW^ környékén'. A- lehetőse v>&r^-arra, hogy a szélesebb tom zethessük a következő szo^^ szervezet itt is és ^^'^'^^ zért, hogy a Hepbom-kon^ jaela^.unkásokésna»^^-tal készített Code-okaOk^^ tal készítendő törvényeto«» bi számunkban szintén i«"'
»___