; MUNKÁSOK-HATALMASSÁ •TEGYÉTEK
AZ ÉRTETEK HARCOLÓ SAJTOT
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Előfizeti ára: Egy évre $3,00, féléyre $1.50; Minden le-felet, cheqnet és money ordert az alábbi dmre küldjük: BOX, 154, G. P. O. TORONTO, ONT.
LE A KORMÁNY CODE-JAIVAL!
Amikor a kapitalisták ülnek össze törvényeket csinálni, hogy a "munkást megvédjék", akkor azt a következő két okból teszik: először azért;hogy a nép forradalmasodását lecsapolják, nehogy ártsanak a kapitalistáknak ? másodszor, törvényeket hoznak azért, hogy a' munkások követelésének eleget tegyenek, akik harciasan
követelik a védelmet a kizsákmányolás ellen. A piunkások megmozdultak és a kormány kénytelen valamit tenni.A történelem bi-jzonyitja, hogy valahányszor csak nyertek valamit á munkások az r elnyotóóktól, az mindig érős harcok árán történt. A kapitalistálc azonban ntíndenkor igyekeztek olyan törvényeket kieszelni, melyek ügy hangzanak; mintha a muidcást védenék meg, anaely tör-vén-yrek azonban mindig a tőkések érdekeit védték meg csakhogy a munkás nem volt e|elől felvilágositva.
A munkásmozgalomban senki sem mondja, hogy az ontarioi Hepburn, a manitöbai Brecken és á többi tartományok elnökéinek kormánya a munkások kormánya. Ezen kormányok mindegyike valahányszor törvényt szerkeszt, azt mindig ugy teszi, hogy az a tökéseket védje meg, akrk a kormány háta mögött állnak.
Az egfész országban beszélnek már arról, hogy a konnányok törvényeket szerkesztenek azért, hogy a munkásokat erdőn, gyárakban stb.,' megvédjék az éhbérekért dolgoztató bárak ellen. Hogy ezek a kódok mit jelentenek lapunk ezen oldalán egy cikkben szemléltetjük is és ezekről a kódokról tovább is imi fogunk.
Ha megmondjuk ,a munkásoknak kik azok, akik ezeket a 'munkásvédő" törvényeket szerkesztik, akkor lehetetlen meg nem érteniök, hogy a törvények kiket akarnak szolgálni. Queibec-ben. törvényeket hoztak^jmelyeket szerzőjükről Arcandról és Dávidról neveztek .el. Ez alcét fickó a tartomány-leghirhedtebbmun-kásárulója, akik a sztrájkoknál azt akarják, hogy a kormány mondja ii vájjon a munkásnak-e Vagy a gyárosnak van igaza. A munkásnak nem akar szót adni. Ontarióban Marsh léber féker a kódok szerkesztöje. Ez áz ember is a munkások harcainak elárulásáról hirés és csak ezért kapta meg a parlamentben az uraktól munkaügy tárcát. 'Manitoba tartományban a Retail Merchants' Assőciation (munkaadók) álltak neki a "mimkás-védő' 'törvények (cöde) szerkesztéiséhez. Miért ezek? Azért, mert á tökét kell e tör-vénjreícker megvédem és a munkást illúziókkal kijátszani. A munkások nyomására valamit tenni kell és ezért tesznek, de nem a-zért mert megsokaítók a munkások^^^^^^^ ,
A CODE-okat a munkaadók es szervezeteik készítik, a kor-Aiány és á múnjkáöok árulói^^ de hiába terveznek,
hiába szerkesztenek t^ rendszerüket a cháoszból nem
lesznek képesek ínemélni, mert a rendszer, rendszertelensésrre van építve, khaoszon alapszik. A munkaadók intelügensebbjei látják már/ hogy nekik rendszert nem is lehetséges teremteni, de mégis hozzáfoímak^ hátha sikerül mégis egy bizonyos fokig, ami abban áll, hogy a munkások szemét bekötik, hogy ne lássák a chapszt.
Az urak törvényei természetesen ugy jöimek a munkások elé, hogy a tókéseknek akarják megkorlátozni' ,a kizsákthányolást. Mégszabnak egy bizonyos alacsony bért, melyen alul tilos fizetni a munkást. A munkaadók persze ezt á legalacsonyabb (minimum) bért fogják a legmagasabbnak előléptetni, és ők lesznek így a.törr vény által megvédve.  A minimum bér lesz a maximum bér.
A /törvények megszerkesztésére lesznek konferenciák, anűkor á kormány a niunkaadókat fogja meghívni és nem á munkásokat; a munkások árulóit és nem a dolgozókat. A törvényekéi majd a társaság helj^eri hagyja, és életbe lép. Itt ismét -dlágps, hogy a inunkáadók és a kormány együtt dolgoznák ainunkások ell^n^
; A is gondoskodnak, hogy a har
ciíis szervezetekbe tömörülni kénjrtelen legyen és gondoskodnak ajTÓl;^ 1^^ í A munkaadók a
Szervezkedjünk és egyesüljünk,??^*^*' akkoAaz urak-kegyetlenül ^^^ne^ü^SrüB''^^^''^'^ és^erÓKzakkal tol
felemelni és emberi j<Qgainkat megvédeni
(Irta: K A. Schaeffer)
Hagy lendülettel vágott neki a kormány annak az titnak,imelyen gyorsan elér oda, ahol a numkásc^ még nagyobb ellentállá^Tal fog találkozni, mert a munkások sem fogják maga kat teljesen rabszolgaságba hajtani a most készüld '-munkás törvénydt" ál-taL..
A magyar munkások mindennap hallják a szónokoktól, olvassák a lapokban, hogy a kormány "Code-"-okat készít; törvénykönyvet szerkeszt, a munkások "megrvédésére". A munká-
sok szóban és iráaban kárhoztatják a kapitalisták kormánya által készített és,késiülő "munkásirédő" törvényeket, a reakciós sajtó pedig az urak talpát nyalva dicséri azokat. Nézzük meg miért ii>arkodnak az urak törvénykönyvet csinálni, h<^ a munkások eh' hez igazodjanak?
A ^kapitalisták látják, hogy a mun-hogy a munkások képtelenek lesznek már sokáig elviselni a rájuk nehezedett nyomort és kiutat fognak keresni. A sztrájkok napirenden (vannak és a munkások követik azokaf ,akik megmu tatják a kiutat. A WÜL vezetését mind többen fogadják el a munkások. A "Mail and Empire" október 18-iki számában vezércikkben foglalkozik a Wbrkers' Unity League szervező mun kajával és sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek valamit ellene, mert a for radalmi szakszervezet be- akar hatolni a gyárakba és a régi elismert szakszer (Vezetéktől a mim;kásokat el akarja von ni.
A kapitalisták látják, hogy a munkások szervezkedni akarnak, mért belátlak már, hogy szervezetlenül tiiába követelnek. Az urak pedig a munkásoknak ezt a szervezkedésre való haj landóságát akarják kihasználni és ők akarnak eléjük lépni és a maguk Ínyére készített törvényekkel akarják félre vezetni őket. Ha a munkás mmden-áron szeuvezkedni akar, akkor — gon dolják —szervezkedjen az álUm-veze tésével és leheítőleg ugy,'hogy a gyárosoknak oie ártson.
A gyárosokat, bankárokat és a ma gasállásu magas fizetésű hivatahioko ■kat egészen zavarba hozta már az a körülméiiy, hogry a- munkások is mer nek tisztességes béreket követelni, melyből családjukat és önmagukat em beries körülmények közé helyezhetik. A gyárosok megdöbbenve látják hogy munkások nem hisznek már abban a maszlagban, hogy a "munkás és mun kaadó ősszahangban lehet". Nagyon jól látják már a munkásbk ezrei, hogy nekik csak ugy lehet együttműködni az urakkal Aia mindig és mindenben ők éngedhek. Ha nem akarják hagyni
fegy>7erhez nyalnak ják fSre a. munkások érddceit. Számtalan példát so'rolbatoánk fel erre.
Valami njat találtak Id
Mert a fSrevezetésnekxégi módszerei, "az^osztályok együttműködése", "a brit törvények tiszteletben tartása" már nem alkalmasak arra hogy a mun kást nyugalomtea tartsák^ kénytelenek voltak valami aj után nézni, v^-mi uj dolgot kitalálni hogy ^ismét a "munkások barátjának" tüntethessék fel mlgukat.
A munkások elé i^tek azzal, hogy majd ők határokat vonnak.a kizsákmá
nyolás elé; majd ők megszabják mi-r; lyen alacsony bért szabad amunkások nak fizetni és azonnal hozzá is láttak a "imunkás-<védő törvények" megfogal mázasához. Codeokat ígérnek a mun-^ kasoknak. Muszáj nekik, mert a mono póilumok roppant profitja forog veszedelemben.
British Columbiában i»éldáid amikor a forradalmi Limiber Workers' Industrial Union elkészítette és a hajcsárok elé terjesztette a követelést, mely szerint a segítőknek 25 centes és a gépkezelőknek 40 centes órabért szabott meg, a tartomány Minimum Wage Boardja (a legalacsonyabb bért megszabó bizottság) azonnal közbe lépett és bár a segítők bérén nem vágott, de a gépkezelők béréből elvont 5 centet óránként azzal az indokkal, hogy "nem szabad a munkaadókat megharagítani hanem lehetőleg a békét meg kell tartani." B. C. tehát már csinált törvényt, melyen alul a mtm-ká^ nem szabad fizetni, de a munkás nak sem szabad többet kérni. A mun kaadók pedig a legalacsonyabb mun kabéren felül egry centet sem fognak fizetni, annak ellenére, hogry az árak emelkednek.
Québec tartományban is~ változtattak a dolgokon a "Mail and Empire" jelentése' szerint. Az uj xtörvények értelmében a'gyárosoknak 70 százalékig képzett munkást kell alkalmazni, akik nek legkevesebb heti 12 dollár és 60 centet kell fizetni. Az uj Code értei méhen a munkaidőt heti 55 óráról 48-ra kellett leszállítani. így jelentett a konzervatív lap. Egy másik jelentésből azonban meglátjuk, hogy az uj Code nem segit a munkásokon.. MrJ Francq a Quebec-i minimum bér'bi-zottság elnöke ezt jelenti: "Depárt-mentünknek kevés inspektorja van és képtelenek vagyimk utána nézni hogy a gyárosok betartják-e az uj törvényt. A jelenleg rendelkezésemre álló erővel egyáltalán nem is vagyok ké pes a munkaadókat ellenőrizni."
Mivel a törvény azt diktálja, hogy 70 százalékban képzett munkásokat kell alkalmazni, akiknek meg kell fizet ni a. heti 12 doHárt, a g^yárosok a lá^ nyoWial alá iratnak egy nyilatkozat-
Jiakf mely arról szól, hogy a láay nem képzett munkás. Temészetesen^^^i^ mondják, hogy a ;lányok önkéntesen ir ják alá a nyilatkozatot. .így azután nem sok lányn^ kerül a borítékjába 12 dollár. Vájjon mit segit hát a kor mány Code-ja?
Ontario tartományban is késziünek a; Code-ok^ Hepburn és Bodbuck egy "munltás vezért'^ állított be a nagy munka elvégzésére. A • "munkás tör-
vénykönyv" elkészitéséveK'. megbízták J. R Marsh urat aki az ácsok szövet Bégének volt hossza éveken át legfőbb tisztviselője. j[United Brotheohioőd : őf Carpenters) Mr. Marah az árulásaira
hírhedt ^'vezéií'íkezeiben jő töwréűyek készülnek a*;munkaadók megvédél sére. Néki, mint az uj munkaügyi mi nisztemek kell az összes iparokra Cór de-okat kidolgozni; Hogy az ■ 6; törvé|: nyei -mit jelentenek onajd a munka-; soknak, azt már a fenti példákból látr tuk."-
Meg kell jegyeznünk, hogy nem csak a konzervatívok és liberálisok akarják Code-okkal félre vezetni a munkásor kat. hanem a CCF is azzal a különbség gel, hogy a készülő törvényeknek más nevet adnak.
A gondolkodni -tudó munkásnak ler hetetlen meg nem érteni, hogy a tárto mányok kormányai csak azért akarnak Jbéreket szabni, mert az árak mennek fel és az árak emelkedésével nem akarnak bérköveteléseket látni. Az ui rak megszabják a béreket á i>énztfel hígítják és Aem kell nyílt bérlevágást eszközölníök. így manővereznek és nekünk kötelességünk a munkásokat fel világosítani, aljas erkölcseik felől, hogy lássák miért kell a mimkásoknak szervezkedni és maguknak k^ziteni bértörvényéket, melyeket tömegnyor mással elfogadtatunk az urakkal.
A Workers' Unity League minden gzakszevvezet munkásságát egy közös frontra hívta a kapitalisták kormánya által készülő munkás-eUenes törvények ellen, melyeket a munkások árulói el akarnak fogadtatni'a:munkásokkal. A WU'L maga fog Code-okat készíteni, melyét nem a munkaadók érdekeit fog ják védeni, hanem a dolgozókét. A harcos szakszervezet nem fél az luak haragjától, mint a féker szakszeryeze tek vezetősége és e harcos'szervezet; bátor ivezetése mögött lesz csak meg védve a mimkás a kormány és az áru lók törvényei ellen.
Amíg a munkások hisznek abban, ihogy az urak otgy fogják csiszolni a törvényeket, hogy az biztosítsa a tisztességes megélhetést a dolgozóknak, addig nem lesz változás a hajszában és az örökös bérlevágásban. Mimkáso-kat szolgáló törvényeket csak munka sok készíthetnek. Kaipítalísták által szerkesztett töKvények. csak a monopóliumok kizsákmányoló jogát fogják tovább -védeni
Az Orthodox UkiSXS Pőke. JohnTlíe<jd«?^ lég^ Példá^"'^^^. tett a "Toronto sSr^?^ legvafan^bb rágalommá sók elé a SzovjetnniórólT^ Azt mondja a püspök 1 r&ovjpunió azért'S:'^ id^g Japánt, mert félt
AnuntláS egy vakmerő papi harmrsái szemhéj
- ^t mondani egy olyan , péröl, hogy föllázad, akinek saját autonómiája és teljes got élvez., Hogy a Szovjett ukrán.néptől? Akkor nüérf den ukrán munkásnak kész nél a fegyver, ameUyel mei badságát. Ha a szovjet fé nem építették volna a hataJ óriásokat Szovjetukrajnábj nem volna az ukrán ifjak i Vprös Hadseregben. Ha az" nem volna híve a szovjet n akkor Ukrajnában az ötévé lett volna' négy év alatt v( nem tartaná fenn az együi az összszoTTjetekkel.
.iMost- nagyon eldobta á püspök ur. -Még maga seni mit mondott. Azt hitte, hi székről beszél és hogy eH Szen beszédje után .a felte hogy gyóntatás után volt. I sen voltak a.hívek, a bort meg és szegény — iberugol
V
BÉKEVARON (Sask.) ví gény farmer névszerint Sz i Jor, aki csupán azért, hóg szédja a"Munkás"-nak egy róla,. amelyben elmondta 1 szegény emiber a nyomor I íenla; segély ruhákat elcsen farmereknek küldtek, most tőt szeretné lefogatni de i hogy ki az.
Tisztelt Szakács ur, ne in »ef azti hogy nem tudja,"! f'Mimkás'Vt. Tudomására a veket. Keresse meg az ois: yencíó jegyzökönyvét ami volt közölve és a nevel i < 3sak arra vigyázzon, hogy t : bn,mint-a kedves papja az irkálással -a VMunkás" ellei Máskülönben egy jó ^ tana igálunk. Gondolkozzon a saj tén és teerye magáévá azi imondást::'"Csak az dobjon nem bűnös."
y
SZILÁRD HETES EROS KÜZDELEM
korniáriy jtámogátásáva^ maguk szerveznek a maguk;yeze-. tésével szervezeteket és aki nem fog e szervezetije (Company U-jnion) tartozni az nem fog munkát kapni .Ontarióban a Ganadian Industries Ltd. már piunkában áll, hogy ilyen szervezetet mega-lakitson. A szervezet célja, hogy a munkaadókat és munkásokat kibékítse egymással. (Class-collaboratíon soheme).
> Mit kell most a munkásoknak tenni, tekintet nélkül, hogy szervezve vannak-e vagy nem? A munkások . az urak törvénykezését elgáncsolhatják és megbuktathatják ugy, hogy a maguk védelmére hoznak törvényeket, melyeknek elfogadására kényszeritik a kormányt. A munkások által szerkesztett törvények' majd '-gondoskodnak arról, hogy a munkás és ne a munkaadó legyen ismét megvédve. A munkásoknak minden iparágban össze kell fogni a code-ok megszerkesztésére. A munkások közös konferenciát rtartanak a harcos szervezetek vezetőível, akik a konferenciákra meghívják az áruló szakszervezeti vezéreket is mindenünnen. A munkások maguk vitatkoznak a kódok felett és csak azután fogad ják el. A munkaadók összeállnak, hogy a munkások ellen törvényeket hozzanak. Ezt kell tenni a munkásoknak is. Egy erős frontot kell szervezniök a kapitalisták ellen.
Persze a gyárakban még vannak munkások százával, akik nin csenek sehol sem megszervezve: A harcos szakszervezeteknek feladata a Workers' Unity Leauge vezetésével ezeket a munkásokat megszervezni, akik ki vannak téve a munkaadók kénye-kedvének. •
Időnk nincs sok vesztegetni. A munkások beszélgessenek maguk között árról> hogy milyen törvényeket szeretnének életbe léptetni, hógy védve legyenek a tők^
a munkások konferenciát hívnak menjünk el elkészülve indítványokkal .Segítsünk a-törvényeket elfogadtatni a fékerek által is. Az áruló vezetés alatt áUó munkásokat nyerjük meg, hogy^^£^ •iványoknál minket kövessenek és ne hallgassanak félrevezetőikre, akik a muiiűkaadök ügynökei. Az általunk szerkesztett törvények mögé tömörítsük á munkások ezreit, hogy a kormány kényszerítve legyen azok elfogadására.
(Folytatás az első oldalról) a koráiány, mint sztrájktörő
Amikor A. E. Vicks október Í6-ikán kempjéire sztrájktörőket próbált hozni, azok valamennyien- a kormány mun kaközvetitő irodájából jöttek, de akik egy sem tudtak a munkához eljutni^ mert 200 munkás állta utjókat. Először a rendői'ök közeledtek,, de anukor látták, mennyi munkás pícketeli az utat, kocsi jukat visszafordították Tim-^ mins feM és azt tanácsolták a sztrájk törőknek, hogy ne menjenek a kempek felé. A rendőrök nagyon jól tudták; hogy ezek a sztrájktörök akkor sem mertek volna átmenni a picketvona-lon, ha a rendőrök védték volna is 6-ket, mihelyt meglátták volna a kövek-! kél és husángokkal felszerelt muiakáf sokat.
A tartományi rendőrök bejöttek á sztrájk<dók főhadiszállására és azt a--karták megtudni, Idk a • sztrájk vezér tői. munkások azt felelték, hogy ők valamennyien vezetői : a sztxájlmak, miután ők kérdezték meg a polícokat,-hogy mi szándék. vezette őket ide ? A rendőrök azt mondták, hogy ők parancsot kaptak, hogy segítsék a 22-es VickSjkempetmegnyitiii és szeretnék, ha a picketelők nem avatkoznának á kisérletbe. A rendőrök meg is mondták, hogy a liberális kormány főügyésze a méltóságos Bod),uck ur a "munkások barátja" teljes svédeimet ígért Vicks hajcsárjainak és vérszivóinak.
A munkások erre azt felelték^iogy minden 0. K. majd mi is gondoskodunk arról, hogy a mi érdekeinket ellássuk védelemmd^ hogy sztrájktörők ne mehessenek be a. Viöks kempekre. Boébucktehát sztrájktörő és semmivel sem Imlöid),: mint Price voK, aki tankokat küldött Stratfordra a munkások ellen. A munkásoJÓiak már" éppen ele^ gük van a liberális kormánnyalykfHö-
nösemi mióta méltóságos HeeUan ur itt járt, aki mézes ígéretekkel akarta a sztrájkot -megtömi.
Októa>er 19-ikén egy pioketvona-lunk táviratot kapott, melyben arról értesitik a munkásokat, hogy a stim-soni kempeket miniszteri ;rendéletre meg kell nyitni, a kontiektoroknák szabad kezet kell adni a munka megkezdésére a sztrájktörőkkél. Ha a sztrájkolok nem. hajlandók engedni, akkor a kormány teljes segítséget fog adni: a picketelők ellen.' Eddig még a rendőrök fenyegetésén kívül nem tör-
nagy népgyűlés nov. 7-ikén
TORONTO, Ont. Okt. 25.—Mint az ország minden részSbea ugy itt ís nagy népgylüést terveznek a munkások november 7-ikére az orosz forradalom 17-ik. évfordulójának megünneplésére. A torontoi munkások a Mas sey Hall4)an fog ják-ünnepüket még-tertaoi.
BERLIN, okt—Colognán 61 munkást ítéltek el titokban börtönbüntetésre,mert azt merték mondani a nází rohamosztogosoknák, hogy hamarosan itt lesz az idő, amikor ők ismét felállhatnak az emelvényre beszélni a proletároknak.
FIGYELEM!
Az E. Windsori magyar munkás szerrezeték   kitűnő programmal Bzínelőadást   tartanak tánAnulat-
sággal egybekötve okt. 28.-án este 8 órai kezdetteL
színre kerül a
, FORGÓ SZ£L cimü tragikomédia; amelynek tár-gya a középosztály összeomlása. JelenjQnk meg minél többen!
tént semmi és a munkások nem hajlandók a «picketvonaIat feladnia' íme á kormány ismét a sztrájktörő szerepét vette fel. —
Az események «gész sorozata játszó dik itt le és ha a harcot tovább akarjuk folytatni a győzelemig, akkor külső segítségre lesz szükségünk.A sztráj koIó munkásoknak segélyre van szükségük^ mert a hosszú harc alatt mindenük elfogyott. A munkások minder nütt segélyre szorultak már.' A forradalmi munkások és farmerek már sok segits^et adtok a harcosoknak; A Timmins-i (munkásságtól már 225 dol-^ lárt szedtünk össze a Tag Day alatt. Soúth Porcupine és Sbumacher Tag Day-kor 100 dollárt adott. A Wórkérs' Co-operative of Timmins"^^ 100 dollárt adoniányozott. Kirkland Láke-pöl M-gyon' sok élelem. jött már a munkások részére. Ez még mind -nem elég.: A sztráíc naponta 85 dollárba kerüIXJsu-páia a munkások' (1,300) etetése.
Aasonnalí segélyt a munkásoknak
,! Nagyon kérünk minden munkásszer vezetet, hogy adjon ivalamite nagy je lentőségü sztrájk rSikerre vitelére.^ A-; kármit küldünl^ mindent' feltudnak a sztrájkoló (munkások használni. Kö--zelébbről küldjünk élelmét és ínésszeb ről, ha léhét'pénzt. Különösen az on-^ tarioi munkásszervezetekét kéri sztrájkhizottság^ h<^ azonnal küldje nek segítséget Jaenjünkházróí-házra gyűjteni a-sztrájTcolók javára és méái-jünk a gyárak elé és kérjük a munkásokat; hogy adjanak osztálytestviéreik segítségére. Tartsunk mtilats^okat minden városban erre a célra. Kérjük a munkásokat, akik dolgoznak gyárak
ban, kempefcen és hánj^an,^ hogy adjanak s^tséget mert a iiarcot nem
akarjuk elveszteni tHa a sztrájkot meg nyerjük, a: forradalmi szervezetek só^ ket nyernek általa, A sztrájk mégnye rése magasalib bért és íövidéWb mini-
Horthyék ís mint a többi: "demokratikus" országok:;? adták a jelszót: megkell s; koldulást. Hogy ezt valóra ■: gyűjtést rendeztek a'nép i kéntes adakozásra szólította zonséget.
Ajsonban a nyomorban levi Ságtól és középosztálytól leb bizonyult annyi pénzt össze! ámag^rországi koldusok i bírják tiltani a nagy várost lönösenBudaipest uccáíról.1 osztály.akinek módjában let alapot összdiozní, távoltari az adakozástól.'
A Horthy kormány ugy t szabadulni a koldusoktól, hc dus kenyéren élő munkásc tói akarja az alapot megtei zok eltartására.'
Nem ez a megoldás laai munkást, akit az urak tette sá, az államkasszából kell Adja az. alapot az un oszti magyarországi dolgozókat í nyérre juttatta. Ha erre ők í vagy jobban mondva nem &lí engedjék azokat a hatalomra lal ják, hogy a koldus kérdés és mindenkorra megoldják, vr . ,>A Szovjetunióban nincs ko ott nem bízzák az adakozói hanem társadalmilag intézil embernek a sorsát, ott ha n telemiié válik az épitő mmá tartják tisztességesen.
V
Minél több az előfizető ai az olvasnivaló. De m'elyik p Á Kanadai Magyar Ujságná Az Otthonnál? Nem. A E: nál? Nem. Hiába az uri lapol jelszava, az 'csak ugrasztás., dai^ Magyar Munkás az amit ígér meg ís adja. MéSf» den Icampánya után adott aí nak. Nagyobb lapot, tartato
lő és felvilágosító cikkekkel Mindezek után a EMU m vát, hogy "Tartson velünk átváltoztatják a magyar mi Magára hagyjuk Bácskait H» a Berósényi kesergőjét, «J minden állatjának nevévd m vetöégek tuzpróbás lapja, aoe vén keresztül gáncs°'**„*;: ^úBkáas&g haladását ö Se& Iának emeléséért folytot°"_^
kanapot jelent ^ ]
JŰNK AZONNAL erre*^
Westmaíi, Box 31, <^o^^ PopowBoxl6Arsonvaie.Otí«