tiATOISK OLDAL
KANADÁI MAGYAB MUNKáS
MUNKASOK
TEGYÉrreK
HATALIMASSÁ
i MA6VAR
AZ ÉRTETEK HARCOÍÓ SAJTÓT
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN £S PÉNTEKEN ESf^izeUsA ára: Egy évre $3.00, félévre $1.50. Minden le-?eiét; dieqttet és money ordert az
BOX, 154, G. P. O- TOBOIÍTO, ONT.
GUTHRIE. m BUCHÓL
A Horthyék által atánmtk kűldött?l««f" ^"^ZKJ"^ kihajtottak papák es tisztecskek ismet. otíiak eresz tették a l^ajabb irodalmi remefcmü-
ABennett kormány igazságügy minisztere Guthrie olyan feleletét adott a delegációnak; mely felkereste őt Tim Buck kiszabadításának érdekébén> mely csak a legnagyobb haragot válthatja ki azokból, akik készek védeni a munkások jogait és akik ellenségei á'Bennett "kormány politikai terrorjának.
Buck egy azok közül a munkásvezérek közül, akiket a kanadai munkások ezrei szeretnek és nag3^ becsülnek bátorságáért és intelKgeiiciájáért. Buck tiszteletnek örvend gerincességéért még azökíközött is, akik politikai nézetével nem egyeznek. Buck titkára áz egyetlen igazi proletár pártnak Kanadában, a Kommunista Pártnak, mely szimbóluma a munkások évszázados küzdelme-nek és amiak a törekvésnek, mely egyszer itt Kanadában is hozzá-fog épiteni egy szocialista rendszert a régi rothadt kapitalista rend helyett.
Mégis Mr. Guthrie mer bátorságot venni és meri igazolni próbáéi Buck börtönben tartását és a rendkivüli büntetését, melyet szenvái liíindénkitől éíszigetelten Kingston kapitalista poklában. A büntetést egyszerűen igy okolta meg az igazságügy miniszter: "Aziért ykti biintetve Buck, mert veszedelmes enjber." Igen, Buck ve^szedéirnes ember, de csak a mai munkáskinzó rendszerre jelent veszedelmét. Bizony Buck politikai nézete ellene van az igazságügy ihiniszter politikai nézetének annyira mint viz a tűznek. Ez teljesei^ igaz. De hogy ezen a cimen valakit a börtönben rendkivüli büntetéssel lehessen büntetni, amikor a börtön szabályait egyszer sém lépte át, éhhez a legaljasabb kapitalista gonoszság kell, mely önzésében nem ismer határt és ebben az elvakultságában szolgáltat igazságot.
A konzervatív kormány az utolsókat rúgja és mielőtt kibukik teljesen beakar mutatkozni igazi m'ivoltában. Bennett kabinetje inog. Reakciójuk négy éve megutáltatta őket a kanadai tömegekkel, akik ellenük fordultak. Négy évig páratlan kegyetlenséggél fosztogatták a tömeget és gazdagították a paí;azitákat és ez az ami kinyitotta a munkások tömegeinek szemét, Ez a gonosz kormány nem fogja Tim Buckót elengedni, ha csak a tömegek haragja arra nem fogja őket kényszeríteni — ennyit már tisztán látunk. Bennett és társasága fél!
Guthrie válasza egyértelmű volt Tim Buck szabadságának megtagadásával. Remegve az igazságügyminiszter mégis kijelentette, hogy ha az időéijön, akkor azért majd mégis csak kien-dik Tim Buckót. "Buck ügyével mi igazságosan fogunk bánni, amikor itt lesz az idő vele foglalkozni" mondotta Guthrie. Ez a kijelentése a legveszedelmesebb minden kijelentése között, melyet oda dobott a delegációnak, mert ezzel a kijelentéssel a tömeget félre akarják vezetni; azt a tömeget, mely már éppen készült megmozdulni az igazságtalanság ellen. A néppel azt akarja elhitetni ez a kijelentés, hogy ha az idő itt lesz, Buck igazságot fog'kapni és a népnek felesleges megmozdulni érte. Vájjon mikor fogja a kormány az időt érettnek látni arra, hogy Buck szabaí^ábra helyezésével foglalkozzon? Ha a munkásság nem mozdul meg, ők ráérnek az üggyel foglalkozni.
Ha elhisszük a kormány ily aljas hitegetését az azt jelenti, hogy nem látjuk meg azt a tényt, hogy sikkasztóknak^ rablóknak, megkegyebneznek és kiengedik őket idejük felének kitöltésénél és egy politikai foglyot, iaki nem rabolt és nem gyilkolt pedig fogva tartanak.
A forradalmi sajtó nem egyszer megírta már, hogy Tim- Buck nem lesz szabad soha; ha a munkásság nem mozdul meg érte. Buckban mi vágjunk elzárva; ami jogaink vannak elzárva és nekünk kötelességünk érte megmozdulni. Reméljük, hogy az igazságügyminiszter kijelentései felébresztették azokat, akik hittek eddig á kormány ígéreteiben; akik azt hitték, hogy a konnány most már szabadon fogja engedni Tim Buckót.
Ha a munkásság nem mozgósítja minden erejét és nem áll készen a CLDL vezetésével mozgósítani egész Kanada munkás tömegeit, a kormány nem fogja szabadon engedni azt a vezért, akitől mindennél jobban fél. A reakciós Bennett kormányt zaklatni kell táviratokkal. Tim Buck gyűléseket kell tartani és a muríká-
sokat ezekre a tiltakozó gyűlésekre el keU hívni tömegesen. ÁU- papocskátoiak a besugá-
jurik a CLDL vezetése alá és követeljük Tim Buck azonnali sza- T.~^s.~^^, "Z^í
vöket, "Kiáltó Szó" cim alatt, őrjöngő emberek tehetetlen handa^bandázása; üres frárisokv szennyes szavak fioro-. íSata az egész. Hű képe a Horthy félé magyar tiszti ; koltorának, becsületnek^ bátorságnak. Tdjes ^észében szereitnéok leközölni ezt a szeimygyfij-teményt, hogy bemutassuk ezt a magyar "kultarát", amit ezek az urak képviselnek .teljesen, de annyira hosz-szu, hogy Mzel'nem töMretjük meg teljesen lapunkat s igy csak azt a ré-részt ragadtuk ki, amellyel legjobban akq.rtak bemocskolni berniünket; a-mellyel legjoTiban akartak bántami, szóval a levélnek astt a részét, amely-lyel az írója nyilván a "legértékesebbnek" .tartott. Lássuk.
(Mint ahogy felhivásaiidc fölé mi oda szoktuk tenni a sarló és kalapácsot,
kéi)ét, ugy ők is oda tettek két oldalra két halálfejet, amellyel nyilván azt a rendszert akanták jellemezni, amelyet szolgálnak, vagy. talán azt akarják mondani, hogy a sirból jön, vagy Hoifthynak és Gömbösnek a fényképei ezek?)
"Lapnak a vörös agitátorok! Pénzt, pénzt, pénzt kérnek tőled azok, akik "munkásvédelem" jelszava alatt még a segélyen levők centjeit setíi restellik elzsebelni és saját gyalázatos céljaikra összeiharácsolni. Pirul minden tisz ifcességes anagyar arca a magyairok becsületével folytatott eme piszkos vásár láttára! Kik ezek az ©niberbőrbe bujtatott cimeres ökrei és bűzös görényei a társadalomnak? Azok, akik miatt elveszted a munkádat! Aki becsületet *ki nem érdemel az kenyeret sem érdemel! Kihajtanak majd erdőbe, lakatlan vidékekre, mint a fimie-•ket."
Tiszt urak! Mi nagyon jól tudjuk, hogy ez fáj nektek legjobban, hogy a mtmkásság a saját centjeinek az ösz-szeadásával- is különb szervezetteket tud fentartani, mint ti a milliomosok és Horthy kommány által összeadott pénzekkel! Azt is tudjuk, hogy azt szeretnétek elérni, hogy a munkásság nak a bizahna lendüljön meg ezeikben a munMs intézményekben. íme itt az alkalom, hogy leleplezzetek bennünket, hogy mennyire lopunk. Gyertek ide vizsgáljátok át pénztári könyveinket és bizonyítsátok be a munkásságnak, hogy saját céljainkra használjuk fel a gyűjtött pénzeket! Nagyon jól tudjátok ti azt, hogy mire használjuk mi fel a gyűjtött pénzt és épen ez fáj
a rfímagketaa erdőbe. Ezzel is a szer; vezetien mmdtásoikat a^carják megí jesz teni, mert a szervezett munkások tisz
tábaa vansaik ^áe^hogj szervezett tő megiekkel ^embea tehetetlen a borzso ázia és ha sor kerOl axca, hogy ^a mon kasokat koncenitrációa -telopdae. :vir gyék, mert elégedetleü&edneik a nyomor miatty azt csak al&or tudják m^^ tenni, ha nincs szervezfve a munkás-sági De gyeriúdt tovább;
"Az elődök is loíptak! Bárgyú és buta utánzói ezek a khoinbéla és szamn elly-<f éle bxÉangoknak. Gyászos emlékű ms^yaroiBzági rablóhadjáratnk alatt milliókat raboltak és küldözgettek ki külföldre, h(^ amikor büdös lesz a levegő és pusztulni kell az oiszágbói, legyen .pénz a szagios kurv^ora és pezsgőre! Khonbéla még min^g szabadon mozog, és okádja szeméirmetlen rágalmait ázon baza és azon nép ellen, amelyért MI VÉREZTÜNK, " AME-LYtET MI VÉDTÜNK, míg Khoiü>éla és .társai PalesztináJbaai sefteltek! RÁGJA SZÉT A ROSSZ->SEBE KUTYÁK RODHADT BíELEIT! A sákter már tmegröviditette őket, most már csak a herélőkés vaíi (bátra, Eogy Írmagja is kivesszen e beste fájnak!'
Lakcsízmás dicső-magyar vitézek! Tényekkel gyertek ki ellenünk, ne ostoba hazugságokkal és átkozódások-kal. Tényekkel bizonyítsátok he, hogy loptak Ktm Béláék, ne düh-roham-ki-törésekkel. Vagy tálán éppen azért vagytok dűhöseűc, mert a mi vezéreinkre jjem" tudtok ilyesnút rábizonyítani? Dühöngtök a zsidók ellen, akák a niu&kásmozgalomban v.umak? Miért nem azokon a zsidókon kezditdc a herélést, akik ^yütt vacsoráznak a kormányzó ur őfőméltóságával ? Mi-^ nem harágusztok a Weisz Manfrédokra és a többi milliomos zsidókra, akik ma az igazi vezetői Magyarországnak? Mi befogadunk mindenkit vallási és faji különbség nélkül, akik a munkásság fdszabadulását akarják. Mi nem szégryenljük, hogy befogadjuk a zsidókat is. De ti szégyenliték a zsidókat, harágusztok a zsidókra és közben a zsidókkal paktáltok. A zsidók segítették hatalomra Hitleséket, az elvbarátaitokat, a gazdag zi^dók azok akik pénzelnek benneteket js. Miért ez a két szinűiaég dicső magyar vitézek? Rólunk, mondjátok, hogy pezsgőzünk és dámákkal mulatunk? Nem találtok egyetlen munkást sem, aki ezt tette volna, ellenben mindenki tudja, hogy ti-vagrytok akik ezt csináljátok. Ti vagytok azok; akik elcsábítjátok a munkások leányait. Ti, akik egyebet
sem tudtok, osak dőzsölni és munkáso nektek. Ha ellopnánk akkor nem tö- ka,t mészárolni! No, de gyerünk tö-
rődnétek vele, de mivel a munkásságot szervezzük vele ellenetek és a rendszeretek ellen, ez fáj nektek. A hozzánk közel álló munkáscyk ezrei tudják, hogy mire m^ry az a pénz. Ti tehát azokhoz szóltok, akik még nem is-anerik a munkásmozgalmat, meirt csak azokkal tudjátok elhitetni, hogy lopunk. lEzuttal is felszólítunk minden munkást, hogy jöjjön és ellenőrizze, hogy hová tesszük azt a pénzt, amelyet összegyűjtünk és összeadunk. Ez talán eJég bizonyíték. Hogy kik .va-gyimk nű ? Munkások! Munkásoik, akik megtanultuk azt, hogy jobb a harcban elesni,/mint gyáván éhen pusztulni! Akik elhatánoztuk, hogy lerázzuk magunkról a hozzátok'hasoniló tetveket, akik évezredeken át szivtak bennüh-ket. Hogy mi miattunk vesziti el bárki is a mimkáját, azt nem hiszi el nektek egy-munkás sem. í Mindenki nagyon jól tudja, hogy a Horthyék által
badlábra helyezését.
Gyermekeink nyomora
Nélkülözés^ betegség és nyavalya az örökös vendége azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei a segélyen élnejt. A kanadai gyermekek ezrei születtek a válság aJatt és ezek az ezrek még meg sem kóstolták a jobb sorsot, melyet élveznek azok a gyerekek, akiknek szülei egy kis pénzhez hozzá jutnak hetenként, nem is beszélve azoknak a gyerekeknek sorsáról, akiknek szülei pazar jö-vedehnet húznak a munkásoktól elrablott béreken. Mult számunk női rovatában irtunk arról, hogy Torontóban megalakult a SZÜLÖK TANÁCSA, hogy szervezetten harcoljanak azért, hogy azoknak a gyerekeknek is legyen joguk az élethez, akiknek szülei a kapitalista válság nüattnein képesek őket életszükségleteikkel ellátni.
; A kapitalisták örökös megállapításai a nyomorról semmit sem jelentenék, mert csak szavak maradnak. Évek óta ígérnek, de íxbjektiv.munkához nem fognak, hogy a rongyos és nélkülöző gjrefekeken segítsenek. Hol ez^ hol a másik jótékony intézet, vagy szervezet derít fel borzasztó dolgokat a gyerekek nyomoráról, de egyebet sem tesz. Már annyira jók lettek a kapitalisták, hogy egyenesen a kormány küld ki vizsgálatot a szegénység felderítésére. A rossz jelentéseket a kormány gyűjti rakásra; Ennyi az egész, amit tesz. Legfeljebb az eg^ nyomor enyhítésére, mintha az egyház 'tagjai^^^^^t^^ nammunkások lennének. Keletről nyugatig teljes tudatában van-iiiűc a kormányok a munkások és gyermekeiknek kibeszélhetetlen
Nem tudom, honnan vettétek azt al'sü-
vább:
"Lopnak az utódok: Legyetek hívei fogadott hazátok törvényeihez! . De tudjátok meg azt is, hogy az angol osak "YELLOW DOG" — gyáva kutyának hivja azt, aki megtagadja a szülő 'hazáját. Építsétek a magyar becsületet. Ne ihiallgassatDk a kullancsmódra belétek csimpaszkodó vqrös veszett kutyákra. Aki a vörösök között nem pájeszes ivadék, az iisií^lvasni aüg tudóybarom, ytí&-mm, hajcsár, ez csak lopni akar tőletek..."
Darutollas Horthy legénykék! Mi vagyunk a sárga kutyák? Mi iiem bújunk el gryáva jnódra, mint ti magyar vité^k. Mi vörösök vagyui& és azt nem szégyeljük. Mi vagyunk az imiolvasni alig tudó barmok? Miért bujtok hát akkor el előlünk? Hiszen titeket véd ez a gyönyörű, trendszer. Miért nem mertek oda jönni, ahol a munkások összejönnfek, hogy "felvilé-
zokból a munkásvezérekből;' akikét ti butának oeveztel^ aki taláu cfri^.mábaTi jött M iM3gyaro!rszágból:éS:Ie pálni hímeteket. Meraétek-e kiállni •TÍtára' egyetlen anuz&ásvezér ellen? Nem! Mert ti' ós nagyon - j^ tudjátok herélőbicskás; vitézek, ihogy aimak; a munkásvezémek sg^aza van^ azia-mun-kásosztály felszabadulásáért, jólétéért harcol, mjg - ti a - '%aza és. becsület" jelszava alatt a mnnkásBá^ MraMását csinál játok Ezért bujtok í el!- Ezért
nem merítek, megmutatni magatokat, annak dacára, hogy, a kanadai törvény
is^titeket'pártol, mert,ez is. csak az urak törvénye. No de folytassuk; mit mond tovább:
.**Megmondták-e nektek ezek a pén-: zetekre éhes bitang pnopagandisták, hogy OROSZORSZÁGBAN MA AZ ÁMjAMKAPITAUZMUS AZ UR. Ott ndncsen szabad sajtó; Ott ^^^"^ a népnek, még fingani. is.csak akkor szabad, ha azzal Stalin cárt dicsénk. Tudjátok mteg végre, hogy a kapdtaliz mus igazán véres formája az államka-pitalJzmus — órpszmódra, amely.a-latt térdre kell rogyni a munkásnak a parasztnak egyformán, mert ha ellen-szegűf éhen: döglik. Nem azért fizetik a ti bitangjaitokat, hogy^az igazságot inóndják' el Stelin bélpoklos paradicsomairól. TizmUlió munkás és paraszt döglik ott éhen minden iélen!' Ez az igazság! Byen pusztulás váir arra népr^ aki eltűrte némán, hogy rin-gyóvá tegyék asszonyát, leányát, aki bedűlt a sátán kutyáinak a csaholásá-ra!
Kackiás magyar leventék! Most is elszóltái|»k-magatokat.' a^^ihogy mi'-lyen világ van Oroszországban, ahol a munkásság van hatalmon nem kell, 'hogy mi feléljünk. Felelnek axra a ká
pitalista országókbóli turisták tízezrei, akik. évenlje látogatják a Szovjet Uniót. Hogy azt az .országot a dolgozó munkások irányítják, hogy ott a munkások jóléte napról-napra jobb lesz azt nemcsak mi mondjuk, hanem kénytelenek beúánemi a kapitalista la pok is, amelyek a^oak valamit arra, hogy az olvasó közönsiégük elhigyje, amit mondanak. Csak ti mertek csa-iholnd a Szovjetunió ellen, mert nagyon jól tudjátok, hogy a magyarok nem e-ég gazdagok ahhioz, hogy meglátogas sák a Szovjetuniót, csak ti hiszitek azt, (hogy a magyar munkás annyira buta,, hogy angod újságot nem is tud olvasni. Ellenben, ha máskor hazudtok, ugy hazudjatok, hogy az a munkás, akit ti butának gondoltok, ne jőj-ön rá a haaugságtokra, mint ahogyan mi most a ti leveletekkél hazudtolunk meg benneteket. Azt mondjátok, hogy tíz millió munkás és paraszt döglik éhen Oroszországban. Tehát 17 év a-
IGY UTJUic
HSzaailik az angol idiái' ifía, készül az anirol «raBj; hatalmas ünnepséget lende aBcalomra. Hatalmas ösazÉ nek a lakadalom előtószíté dolgozó osztály roT^sára m
Anüga munkások nyomó dig az uralkodók gyere dolgokba_fektetnék hatahn iket amit csak az esküvő percig használnak. PL 20 ái&T doUáros hintót, aií dig használnak amig az eds az ifjakat, azután dteszik « •ládiereMye gyanánt. •■
A templomot is Mhaszn alkalommal a papok. A,hb£ lomban ahol az esküvőt tai lyeketahoiman az esküvő Id^ látni 15-től 75 dollár Jó^üzletet osínálnak'^ pápc
Amikor a mtu&anélkűliel telesét kell teljesíteni akSa mind akétfülukré sukétel^ zástól .teljesen, elzárkóznál ilyen alkalommal nagyleft dékokkal, halmozzák' el az Csak egy a sok közüle Egy: 100 öltő Tuháf ajándékozót neki Kellemetlen lehet ínosi előtt mig^ mind felpróbálja ruhát a_ vőlegény. Hiába uri kellemetlenségek. Az il ra szokták mondani a i-eak hogy az uralkodó osztályn; vannak a maga kellemetlens * *■* ■ Mr. Swayze niagara fá mester a mult~télí egyik t alkalmával azt mondta, bog is kommunista" ( ?) amiko] tömeg "We are hungry" k az ajtóját zörgette. —- iSa. ha be is bízonyitaiiád — n egyik szónok, aki részt veti cióban.
Nov. 8.-án a City Hallba tott városi tanács heti gyí mondta a munkások által delegátusoknak — akik kö\ leveskonyha bezárását és e élelemmel és' lakással elláti nos embraeket —mi rossz t konyhában?
Ilyen kérdésekkel bizor ihogy,jnilyen kommimisták ba ő is megkóstolná és azoi mit a magánosok esznek al biztos nem tenne ilyen kérd nem.^ egyenesen azt az elvet gáévá amit a télen csak azér hogy a munkásokat gondoll ■se..
pénzélt tisztecskek, a Horvá.th, Mol- rgoedtanátok'^ a munkásokat? Szedjé-nár é.<! pprv^h .Tí!,T.ív.<iirá.VT,«ir « tck összcazösszes papjaitokat, aWt
csak utánunk küldött a Horthy rencí-szCT spiclinek, madádnjesztőnek és nép butitőnak éá mi oda.- küldür& e^j^ a-
nyomoráról. Miért vizsgálnak akkor tovább; miért nem tesznek már valamit?- >
A konnányoknak nincs szándékukban egyebet tenni, mint rokonszenvet mutatni a nyomorgók iránt. A nyomor okát mégszűntetni eszük ágában sincs. Néhány városban még a rokonszenvet is soknak tartják és levágják a segéljrt, mint pl. tették azt Calgaryban és Winnipegen.
A tej és kenyér ára emelkedik. A Dionne család egyszerre született 5 lányának nagy publicitást adnak a kapitaUsta lapókban és rendkívüli gondozásban részesitik okét, amíg többi kanadai babák ezreivel senki sem törődik. Á Dionne babák, ha csak ketten lennének és nem öten, ők is nyomorognának és terhére lennének maguknak és szüleiknek is — ez bizonyos.
Micsoda egy rendszer ez, melyben ha a'szülő azt akarja, hogy gyermekeinek rendes ellátást tudjon adni, nem kevesebb, mint öt gyereket keU szülni egyszerre.
A Szovjetunióban^-^ mint ahogy azt Cioralie van Paassen is megírta — minden gyérek olyan figyelmet kap, mint Kanadában azok a babák, akik egyszerre öten jöttek a világrar Kapitalista országokban átkozott sorsa van a dolgozók gyermekéinek^ de a
szocialista hazában minden jóban részesűhiek és ezt nem tudják letagadni legkonokabb ellenségeink sem. < . ,
A munkások nem tűrhetik, hogy gyermekeik tovább szenvedjenek ! A munkásoknak szervezkedni keU a türiietetlen gyérinék-kinzások megszűntetéséiie. Szülők be a munkásszervézétdcbe és valamennyien együtt lépjetek a hatóságok elé követeléseitekkel és meglesz az eredménye. Erre már példák vannak.
latt, amióta a munkáság átvette a hatalmat összesen 170 millió munkás pusztait el. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1917-ben csak 130 millió lélek lakott^ Oroszországban, akkor vájjon honnan vették ~az oroszok a híánjrzó 40 niilliót, hogy 170 millió öien dögölhessen? Ha még ehhez- hiozzáadjuk, hölgy ma 170 millió lakosa van a Szov jetuhiónak, akkor még rejtélyesebb a dolog. Látjátok Horthy vigécl^k,elyan buták vagytok, hogy még hazudni sem tudtok.
Azzal a kifejezéstekkel, hogy "munkás és paraszt doglik éhen" is eláruljátok magatokat. Nektek a^ munkás és paraszt "dögilik"? Nem nitósze van az idő, amikor ti foigliok dögleni, a munkásság-öűdeinek a csapása alatt! Lás-
suk tovább: Itt a kérdés erre feleljetek vörös bitangok! Ti szájhős kutyák, memétek-e uocai harcot vezetni és göthös irháto-
kat kockáztatni, bogy kezetekbe ragadjátok a poJitikai hatelmat? Ha erre nem mertek > felelni, akkoar csak pó-^ fázná tudtok, mint eddig is tettétek és
undok férgek módjára, mertek csak a sötétben piszkolódni azok ellen, akik a népet valóban, áldozatios munkával mindenkor segítették és igaz szeretet tel támogatták:" , Horthy ügynököcslcék és papocskák I Nem mondaJiátok meg, hogy kindt feleljünk erre a kérdéspe? Merteti bujtok el előlünk, nem mi előletek. BE nem a sötétben piszkálódunk, hanem nyíltan megmondjuk, hogry mit a-
összéhinmá Horthy I^ényka olyan nagy hősök v^ytok j szagon, amikor a csendőrök áU a hátatok mögött, olyan tudjátok .'kínozni a munkást aég pincéiben, Kdyan kéjjel \ gyon a pécsi bányászok i dobtátok ki az ablakon, azzt hírrel, hogy "öíigyilkos lett' az ember igazán" nagryobb h tételezne fel az üyen vitézk ért külditek a Kiáltó Szót, cs.más váltósban feladva, j vagytok? Miért nem jöttök lyesen?; Talán csak nem fé rösöktöl? (Most'ti vagytok Miért nem jöttök hát ? "I A TISZTJEINKHEZ:" szól fejezet, amelyben felhívja i it/' hogy spidiskedienek a mozgallamban résztvevő mm len. AÍáirvá: MAGYAR BE VÉDŐ LIGA".
Hortíiy bitangok! Ezzel se akartok megijeszteni, ezzel galomtól távol lévő munkáso játok megifélemlíteni! Annj nak tartjátok a kanadai ma£ hogy föltételezitek róluk, h szí nektek azt a bárgyuságo mindenkit feljegyeztek, aMk
karunk. Gyertek hát tíő és néktek is szemetekbe mondjuk, akárhol a nyil-a-ánosság előtt, hogy kik vagytok, mit akartok, csak merjetek előbújni és megmutatni magatokat. Ne reszkessetek tisztecskek, hiszen a kanadai csen dór is titeket véd. Hivjatiok össze gyűlést, hogy behnűnket akartoík leleplezni, hogy m^rakaiíátok mondani hogyan csalnnik,; milyen gyávák vagyunk,
Miért nem mertek egy ilyen gyűlést
Borotválkozni kell
MOSZKVA, nov.—"Borotválkozzunk minden nap" írja az Izvestia a munkásoknak. Az uj moszkvai földalattiban csak azoknak szabad utazni, akik •borotválkoznak. Ezt a hírt kapitalista lapokból vettük, melyek hozzáteszik e hírhez azt, hogy á Vörös Hadsereg, katonái minden nap borotválkoznak.
latságainkra eljönnek, adná iveinkre, vagy olvassák az fcat? Akkor minden magya het írni ÍKahadában! Nagyoi játiok, hogy azok, akiknek ü ne: ettől, azok nem fékek nem^ íélnek- a fenyegetéseid kommunistáik nem félnek tői i^ozzátok hasonló hóhéroktól; megtanulhattátpk!^ Mi kom tudjuk,: hogy- mi;'j^r ezért hogy a munkásságot felvilágc a hozzátok hasonló hóhérok J rülünk; Tudjtri^ hogy ez ha nyomó osztály ellen. Tudjuk harc áldozatokkal jár.Mi még oot választjuk, mert inkább a esünk el, ininf a nyomor ol tegségéUben pusztaiunk eL í Jog sjóvtátok ti tetvek a véri most le; fogunk ráznij agyw tiporná benneteket. Ez a mi v a számotokra IMagyar Bee Líga,^mélynek csak az a l hogy spiclisbedjen. Mi nem-oamágtot gyalázzuk, íianem^t
ingyeíDélő szélhámosai a tán nak. Eiz' sí válaszunk és neí meg addig, aánig fel nem sa tuk a világ munkásságát, sa nem teiemtelitük a VILAGS TEKKTI-