ENTENTB CORDULE FELELEVENÍTÉSE
ndonban megkötötték az angol-franciaegyezményt
S Jzovjetellenes koalíció vagy Hitlerek kapitulálasa?
A tőkés diplomácia történetében ha-■lárjelző dátummá lett feb. 3.-a, a lon-I Icai angol-francia egyezmény meg-;5té5É'nek napja. A londoni paktum ökakat váratlanul ért, akik azon a ve J eményen voltak, hogy Flandin, Laval, P dacDonald, Sir John, Simon tárgya-M ásai nem végződhetnek konkrét ered-
M Sem igy történt. A két antant-ál-M am paktumot kötött Londonban, mely W (raktikusan a két állam közötti véd-É 3 dacszövetség felelevenítését jelenti g s meglepően emlékeztet a világhábo-
ut megelőző "Eatente Cordiale"-ra. "É Meiyek a londoni megegyezés fö-J( >oatjai?
A paktumnak   úgy   aaigol, mint
É rancia részről legjobban kihangsu-M yozott, legfontosabbnak itélt pontja
if^ M, amely LÉGI EGYEZMÉNY meg-kötését java3:Ija a locamoi szerződés
% :iegés2itéseképen. Ezt az egyezményt i>&^ Franciaország,   Anglia, Olaszország, (í Jelgium és Németország imák alá, "■'.j: tötekzvén magukat arra, HOGY LÉ-;i FLOTTÁJUKKAL SEGITSÉGÉ-
I lE SIETNEK A SZEEZÖDö FELEK > 5 5.4R.\IELY1KÉNEK, AMENNYIBEN
,4zT "KI NEM PROVOKÁLT LÉGI
J ['AMADAS" ÉRNÉ.
M. Másrészt Anglia hozzájárul a ró--ÍiIeÜ nai olasz-írancia paktumhoz és ugy "^ítéli, "HOGY AZ ö VÉLEMÉNYÉT i^U KELL KÉRNI, HA AUSZTRIA :i 'ERÜLETI ÉPSÉGE VESZÉLYEZ-g| 'ETVE VOLNA".
A szerződés továbbá
NYÍLTAN
;^<|;SORBÁT EJT A VERSAILLES! ||JZERZÖDÉS-RENDSZEREN, a-fjemiyiben előrelátja a békeszerződés ,. szakaszában felrótt "katonai kötele-?" ettségek hatálj'talanitását és e pa-agrafus helyettesítését egy ALTA-5. ,ÁXOS   FELSZERELÉSI EGYEZ-lÉNXYEL "a kölcsönös biztonság és sjígegyenlőség" alapján. Viszont a lon-
%>m paktum leszögezi, hogw egy i-íi?í»-en általános felszerelési egyezmény legkötésének előfeltétele, hogy Né-leíország visszatérjen a Népszövetégbe és HOZZÁJÁRULJON UGY A .ÍÍELETI PAKTUMHOZ, mint a római Jaktum alapján megkötendő KÖZÉP-„OiuRÓPAI GARANCIASZERZŐDÉS-
EZ.
és Hitlerek
'^Ji londoni paktum
A londoni angol-fraacia megegye-i es kétségkívül hatalmas csapást mér hitleri külpolitikára. Ez megmutat-
kozik ^ban is, hogy két aappal a pak tum megkötése után és miután a berlini egyezmény megkötése napján közős demarsot tett Hitlernél, kikérvén a német kormány azo'xmali válaszát — még nem szűrődött le a hivatalos náci álláspont — ennyire váratlanul érte a nácikat ez az egyezmény.
Valóban, az első eset, hogy Anglia a háború után szakit az európai ü-gyekbe való "be-nem-avatkozási" politikájával és aktiv hozzájárulását ad ja a hivatalos francia (külpolitikához a iegfoutosabb kérdésekben.
A londoni paktum veszélyei...
Ezzel szemben a l'andoni megegyezés proletárszempontból egy egész cso mó veszély magvát rejti magában. Mindenekelőtt félő, hogy amennyiben Hitlerek elutasítják csatlakozásukat a keleti paktumhoz, vájjon ez nem bir-ja-e majd arra, angol nyomásra, a francia diplomáciát, hogy szakítva az orosz-francia egyezményben lerögzített elvekkel, MAS IRÁNYBAN ne keressen megegyezést Hitlerékkel, kikapcsolva a keleteurópai paktum (azaz a SZOVJETHATAROK BIZTONSÁGÁNAK) a kérdését. És világos, hogy ez a "más irány" A SZOVJETELLENES SZENTSZÖVETSÉGHEZ vezetne végső fokon.
Egy másik veszélye a londoni paik-timmak, hogy szinte kikerülhetetlenül a fegyverkezések tempójának meggyorsításához és ezáltal a háborús ve szély fokozódásához, kell, hogy vezessen.
A 'nemzetközi proletariátusnak jobban mint valaha kell őrködnie a szovjetállam biztonsága felett. Csak az ő erélyes akciója tartóztathatja fel a munkásállam ellenségeit gryülöletes terveik megivalósitásában.
AGRÁRVÁLSÁG OLASZORSZÁGBAN
MAGYAR SORSOK
RÓMA.—^Az elmúlt évben az olasz mezőgazdasági ipar bevétele 120 millió lírával csökkent az 1933. évivel szemben. Ezzel egyidöben jelentik, hogy a munkanélküliség szintén óriási mértékben emelkedik.  Ferrara tar
Gross Miklós 18 éves cukrásztanonc, szorgalmasan gyártotta a finom édességeket, a kirakatba való tortákat, a teritett asztalokra szánt finom csemegéket. Az édességek világába keserűséggel csapott bele a fölmondás. A fiatal fiu már tudott annyit a világról, hogy tudja mi vár rá: Munkanélküliség, nyomor, elzüllés. Hazament és főbe lőtte magát. Meghalt.
Az emberpiacon hiába álldogált nap számra Szilágyi István napszámos. Senki sem vette észre munkás kezeit. Koldulni volt kénytelen, de a járókelőik közömbösen mentek el mellette.
Az éhes mimkanélkűU napszámos valami olyat akart tefnni,ami megállítja az embereket, ami felhívja figyelmüket arra a könyörtelen sorsra, a-mi osztályrészül jutott neki. Elkeseredésében felvágta karján az ütőereket és kabátujját felgyűrve ivérző kezeit njmjtotta a járólekök elé. Hamarosan tömeg gyűlt köréje, a vér pedig bugyborékolt kezébőLA szerencsétlen ember összeesett. A mentők elvitték.
Levél érkezett a főkapitányságra és a kusza hetükből egy megkínzott a-nya gyötrelmei bontakoztak ki."Kétségbeesetten könyörgöm, mentsenek meg bennünket, rettenetes nyomorban vagyunk, lányom tisztviselőnő volt, de "szanálták." Kis pénzünkből vállSÍ-kozásba kezdtünk, mindenünk elveszett lakásunkban már nincs bútor, semmink sincs, lányom hetek óta arra bíztat, kövessünk el közösen öngyil koságot, hagyjuk itt a nyomort. Már azzal fenyeget, hogy először engem pusztít el, azutási önmagát.— Tan-hauzer Józsefné, Agyag uccs 114.
Detektívek mentek el a lakására és a szerencsétlen lányt az életvédelmi osztályra kísérték, aihol olyan zavarosan viselkedett, hogy a rendőronvos-ra tar 1      vizsgáltatták meg.  A vizsgálat
tomá-nyban augusztus hóban   16^571 ^^^^1^
munkiélküli volt. Novemheri>enezi« ^^^Jto« tisztviselőnő Idegei már 44,d39-re emelkedett.
összeroppantak, ön és közveszélyes elmebeteg. A réveteg tekintetű szerencsétlem nőt beszállították a lipótmeze: bolondok házába.
UJABB NÁZI ÁLDOZAT
BERLIN, feb. 23. — (ALP) Az úgynevezett "népbiróság" 8 évi nehéz riporter.
munlkával sulyoshitott fegyházra ítélte IXr. Bruck Hamburg elvtársat, mert a Kommunisták Németországi Párt-' jának szolgálatokat tett, núnt író és
Molotov felel Hirotának
Tokióban, Hirota kűlügymi'niszter a következőket jelentette ki: hajlandó az összes íües& kérdéseket barátságosan megoldani, de ez mindenesetre a mongolok magatartásától függ. Közben Csaharban a japán csapatok előnyomultak és elfoglalták Csun-Chalse városát. Ebből az ujabb hódításból az látszik, hogy Hirota paciíizmusa és békefráLzísai addig terjednek, hogy a mongolok ellcaitállás nélkül vessék alá magukat a japán imperiumnak. Ennek a területnek az elfoglalása u-tán a japánok hozzáláttak repülőterek és sztratégíai utak építéséhez, valamint a megszállt területek katonai át szervezéséhez. Az épülő utak Mongólia, illetőleg a Szovjetunió felé vezetnek.
A japán külügyminiszter a parlamentben az 1905-évi Portsmouth-i megegyezésre hivatkozva, (amit a cári Oroszországgal kötöttek) olyan értelemben beszélt, hogy a Szovjetunió keleti határát a japánok demilitarizálni kívánják,amivel elvennék a Szovjetunió védelmi lehetőségét. Molotov elvtárs kongresszusi záróbeszédében üdvözli Hirotának a fölmerült (kérdések békés megoldására irányuló -kijelentéseit, de figyelmezteti Hirotát hogy az 1905-ös p;>rtsmoutfai egyezményt, amelyik a keleti erődítmények kérdését szabályozza, kár volt újra szóbahozni. Ez a szerződés csak a Sadhalín-félsziget demilitarizálásáról beszélt, nem pedig az egész orosz keleti határéról. Az oroszok a szerződés minden követelményének eleget tettek, mint pl, kiürítették Mandzsúriát és átengedtéik a kínai fönoható-ság alá, a kelet-kinai vasutat csakis kereskedelmi célokra használták; ezzel szemben mit tartott be ezekből a kötelezettségekből Japán? Végül is a megnemtámadási szerződés visszautasítása Japán részéről nem kelt bizalmat az országgal szemben, mely a múltban szerződési kötelezettségéneik nem tett eleget.
AZ "ÚGYNEVEZETT'TANACSKORIÜNY
Vámbéry Ruastem védőbeszéde a Rákosi perben
Dtr, Tamássy László ügyész vádbe-szédj&vel kezdődött a Rákosi tárgyalás tizedik napja. Az ügyész változatlanul fenntartja a vád összes pontjait és a Idietó legsúlyosabb büntetést, ez esetben kötél általi halált követel Rákosi fejére.
Dr, Vámbéry Rusztem tartotta meg ezután nagyszabású védőbeszédét. Vámbéry rövidéin összefoglalta a háború és a forradalom történetét.Kímu-tatta, hogi' nem véletlen az, hogy miután a nép szféles tömegei fegyvert kaptak kezükbe, a vesztes háborút számtaoi pontossággal követi a forradalom. Be van bizonyítva, hogy minden forradalom mögött anyagi é& gazdasági okok vannak. Az embenl-ség legnagyobb szellemi forradalma, a kereszténység, szintén gazdasági o-k»kon alapult. Egyes egyházak, sőt Jézus maga is, olyan hangon beszéltek a magiatulajdonról és a tőkésekről, hogy manapság, a legtöbb országban, börtönbe jutnának.
Az 1918-i forradalom nem annyira forradalom volt, mi'nt általános menekülés. Az uralkodó osztály meg w^lt réműLve. A kormány lemondott, az országgryűlés önként kimondta feloszlását, a király először beleegyezett a Nemzeti Tanács felállításába, azután maga is lemondott. A főhercegektől a hercegprimáaiig mindenki sietve tette le az esküt a Nemzeti Ta-nácsnaik. Maró giuvnyal száll szembe V-árabéry azokkal, akik a forradalmat okolják az ezeréves Magyarország fel darabolásáért. A Károlyi kormánynak kevés lehetősége volt arra, hogy a határon álló 46 ellenséges hadosztállyal fegyveresei szálljon szembe. A bizonyítási eljárás foly amánvilágosan kitűnt, hogy Magyarország területi épségét már csak azért sem lehetett akkor megvéüeni, mert szövetségeseink közül Bulgária már letette a fegyvert, Ausztria széteső félben volt és már a német csapatok fis az egész vonalom menekültek az angol, francia és amerikai offeoizíva előtt.
igazság és hatalom
"Az igaizság — folytatta Vámbéry —-hatalom nélkül nem ér semmit. Az igazság istenasszc/nyát karddal és mérleggel szokták festeni. Üssük a-zonbain ki a űcardot a kezéből és az i-gazság tehetetlen lesz. Máaazóival, n^t ér az igazság, ha a gyakorlatban nem tudunk neki érvényt szereaoi? Az állam minden hatalmi ténykedését bűnnek nevezhetnénk, ha az alkotmány nem adna ezekre jogiat az állam nak.  A rendőr, aki a forradalom a-
'Ili a Kommunista Párt álláspontja?
i3.)
Ionos munkás, az adóknak és házjavitási költsé-,*'feknek a felszámitása után majdnem ott van, íiint az a munkás, aki bérli azt a házat.  Ha egy
a. dolgozó farmerek — megkülönbözteteskepen a "razdag  farmerektől — szintén csak névlegesen jirják a földet.  A földjüknek legnagyobb része Idóssággal van terhelve.  így az általuk meg-" dolgozott   mezőgazdaságok   csak névlegesen artoznak a birtokukba, mert az is a nagytőke ke-Jen van.  A "magántulajdon szentsége" — ámenét annyira égig magasztahiak ennek a rendszer-i ek hivei — a munkások számára merő fellegvar, L mely csak addig tart, amig a "tulajdonos" ked-7 ező anyagi viszonyok között él, mert (amint a entiekből látjuk) akkor,  amikor nem dolgozik, agy a földje nem hoz annyi jövedehnet, hogy az te dót, kamatot, fizethesse, azonnal kidobják a ' tu-%jdonából".
J Vannak munkások akik egész életükben kérészül kuporgatnak, hogy egy házacskát vehessenek állaguknak, farmot szerezzenek, hogy öregségük-tófe legyen hova lehajtani a fejüket, vagy biztosi-I ékot szerezzenek maguknak az öregség idejére. ^ íl lehet-e ezt érni a tőkés társadalmi rendszereién?  Legtöbbször nem.  A példák százezrei azt
tizonyitják, hogy a — sokszor nélkülözések árán sszekuporgatott—^házacska,-vagy a föld az öreg-ég napjaira elúszik.  Különösen vonatkozik ez a álság napjaira, amikor még ép, egészséges, naun-I abiró embernek is nehézségekbe kerül a meglevő I is házát vagy birtokát megtartani, nem egy I reg, erősebb munkára már nem alkalmas emberiek. A legőszintébb törekvéseknek legtöbb eset-koldusbot a vége.  "Szerencsésebb" körülmény az, ha gyermekeire, vagy rokonaira szorulhat, akik kénytelen, kelletlen eltartják az örege-ét. : ^ Munkásember, aki két keze munkájával keresi kenyeret, biztonságban csakis a szocialista táradalmi rendszerben lehet, mivel ott a társad^om .ondoskodik az öregek, betegek eltartásáról. Isakis ott hajthatja le nyugodtan öregségére a ^jét. Abban a tárJBadalmí rendszerben non kell ^z fiatalságának éveiben nélkülözni a; munkás-, k csak azért, hogy "legyen hol lehajtani a fe-* et".  Erről azonban később fogunk beszéhii. A fentiekből tisztán láthatd tehát, hogy a "nein-eti vagyon" nagy részét á lakosságnak csak egy oknyi része bitorolja és a lakosság 90 száza-
lékának nincs semmije.
Az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Bizottsága által 1926-ban kiadott jelentés (elme: Report on National Wealth and Income) szerint a lakosság leggazdagabbjainak 1 %-a birja az amerikai nemzeti vagyon 59 %-át. A kiskapitalisták — akik a lakosságnak 12 %-át teszik ki — legalább 31 %-át birtokolják az amerikai nemzeti vagyonnak. A lakosság többi részének, ugy mint: munkások, dolgozó farmerek, kisüzletesek — akik a lakosság 87 %-át (tehát majdnem kilenc-tized részét) teszik ki, a nemzeti vagyonnak együttvéve cs^ 10 %-át birják.
Tehát olyanféleképen van, mintha egy apának tiz háza és tíz gyermeke lenne és a végrendeletében ugy intézkedne, hogy egy fiára hagjrna 9 házat, a többi kilencnek pedig együttvéve csak egyet.
Még ez seni tárja fel teljesen a tényeket, mert a fenteralitett 87 %-ból csaJc egy részének van valamije, a legnagyobb részének pedig egyáltalán semmije sincsen. Továbbá, hogy ez az a kimutatás 1926-ban készült, a válság előtt és az azóta történő bankbukások, ház és farmárverések a munkások és farmerek vagyonának jórészét le-vágták-
Ez tehát a kapitalizmus a modem formájában.
A kapitalizmus az a társadalmi rendszer, ahol az összes termelési eszközök, gyárak, bányák, vasutak magántulajdonosok, kapitalisták (magyarul tőkések) kezében vannak; ahol a munkaerő árut képez. A gyáros felhasználja ezt az "árut", a termékeinek előállításánál. A munkás kénytelen eladni munkaerejét, mert a mimkaerejének eladásából kapott pénzből tartja fenn magát. Van tehát iSkési akinek minden vagyon a tulajdonában van és munkás, akinek nincs egyd)e, mint a munkaereje, amelyet elad a tőkésnek, hogy a keresett bérből megéljen. Ezt a megosztást találjuk meg a kapitalista társadalmi rendszer minden ágában, mindenfelé az egész kapitalista világban.__
A modem kapitalizmust nemcsak ez a megosztás jellemzi, hanem az is, hogy a vagyon nagymértékben koncentrálódik, egy helyre fut össze. Az ipar az úgynevezett társaságok kezébe összpontosul. A kistulajdonos és egyedülálló termelő kivétel ugyan, de ezek is a nagytársaságok befolyása alatt vannak, mert az általuk használt nyereanyag, alkatrész vagy gépek, nagytársaságoktól kerül ki, azoknak a kezén megy keresztül. Az ipart a nagy társaságok uralják.
Mi ennek a következménye?
Te dolgozol a gyárosnaki Te vagy neki a "segédje", ő arra használ fel téged, hogy profitot (hasznot) csináljon rajtad. Hogyan lesz lehetisé-ges, hogy a gyáros keres rajtad, hogy áll elő a profit? A profit agy áll elő, hogy a gyáros többet dolgoztad vdedy mint ajnenoyí szi&s^es ah-
hoz, hogy a neked kifizetett bért fedezze. Más
szóval, amikor te dolgozol, nemcsak annyit termelsz, amelynek az értéke elegendő arra, hogy fentartsd magad, hanem értéktöbbletet is termelsz, amely a tulajdonosnak megy. Minél hosz-szabb a munkanapod, annál több értéktöbbletet termelsz. Minél gyorsabban dolgozol, annál több értéktöbbletet termelsz egy meghatározott időn belül.
A tőkés (kapitalista) a termelt szükségleti cikkeket eladja a piacon. Eladja azt egy t>izonyos megszabott árért, de az árat nem ő határozza meg, hanem az a társaság, amelynek ő is egy tagja. Ha ő olcsóbban tud termelni, mint a többi gyárosok, akkor az ő haszna nagyobb lesz. Ezért van az, hogy hajt a munkádnál, hogy mindég gyorsabban és gyorsabban dolgozz neki. Azért van az hogy municaidőt megtakarító ujabb és ujabb gépeket állit be. A munKásokat olcsóbban dolgozó gépekkel cseréli fel, azokat az uccára dobja. Ezért van az is, hogy ügyes mérnököket és szakértőket alkalmaz. Mindez csak azért, hogy olcsóbban tudjon termelni a többinél. Ezt ő ipari fejlődésnek nevezi, de amikor ennek a fejlődésnek az elősegité-sén dolgozik, nem a fejlődésre, hanem a profitra gondol. Minden egyes gyáros a profitra gondol. Minden egyes gyáros mind jobban és jobban hajtja a municásait, hogy ő legyen az, aki legolcsóbban termel. Mindegyik tul akarja szárnyalni a másikat, az ujai>bnál-ujabb gépeknek a beállításával. Ennek az eredménye az lesz, hogy mindég nagyobb számban helyettesitik gépekkel a munkásokat, ugyanakkor a gyár termelőképessége óriási mértékben megnövekedik.
És itt értünk el annak az eszeveszettségnek a forrásához, amelyet kapitalizmusnak neveznek, A ténylegesen dolgozó munkásoknak a száma állandóan csökken. A gyáraknak a termelési képessége állandóan emelkedik. A munkásoknak a bérét állandóan kisdsbre vágják, hogy a gyárosnak na^ gyobb legyen a rofitja. És ezzel egyetemben az összlakosságnak a vásárlóképessége is állandóan csökken. A tömegtermelés nyaktörő sebességgel halad előre, ugyanakkor — az Összlakosság vásárló képességének a csökkenése következtében — mindég kevesebb áru kél el, tehát a piac összezsugorodik, az eladási lehetőség kisebb lesz.
Elk^zelhetetlen, hogy ilyen dolgok előfordulhatnak gondolkozó lények között; mégis ez történt az 1922 és 1929 közötti időszakban^ Még az ugy nevezett "prosperitás" időszakában észrevették a hozzáértő megfigyelők ezeket a jelenségeket. A gyáripart aránytalanul kifejlesztették, ugyanakkor a hazai piac egyáltalán nem fejlődött, ellenkezőleg a nagytömegek kizsákmányolása és elszegényedése következtében még ink^i>b Összezsugorodott.
(Folytatjuk)
latt egy tolvajt letartóxtetott. a vád szerint a tolvaj személyes szabadságát sértette meg, az adóbeszedö zsarolást követett el és igy továMk Ba ilyen alapon haladunik tovább, aldsor Magyarország lakosainalc nagyobb ti-szét a vádlottak i>adjára lebet fiHet-ni, mert majd mindül "elkövetett" valamit a forradaloin alatt. Ugyan-olyain alapon, mint abogy os ügyésx Rákosit \'ádolja olyan tetteUcel, aie> lyeket ö nem követett el, hanem csak tudott róluk, a magyar dolgozék legnagyobb részét is el lehet itélni, mert ők is tudtak a fonradalomról és támogatták a proletárdiktatúrát."
Urak és munkások
"Történik-e valami azokkal a ma-gasrangu tiszitekkel és hivatalnoikok-jcal, akik iszintén a tanácskonúáay szolgálatában áUtak? Ezek nem "cin-Kostársai' 'Kun Bélának? S&íú sem icényszenltette őket, biogy maiodjanak állásukban. Ezek ellen az urak ellen nem indult senmuféle eljárás, de azok ellen a munkások ellea> akik baso!Ql6> icépen teljesítették a tanácBkormany rendeleteit, súlyos vádakat emelnek, íviindez csak azt bizonyltja, liogy egy olyan forradalmat, amely egy oirszasr oan hónapokon keresztül uralkodott, nem lehet bűnügyi alapaa elbírálni.'*
Ráikosi személyes felelösaégér&l igy szólt Vámbéry:
"Az ügyész ur felelőssé teszi Ráko-aLt az egész tanácskormáiay minden cselekedetéért. Eégi időkben, ha valaki gyilkolt, vagy rabolt, azért egéas családját vagy faluját tették ifelelto-sé, ma azonban ez lehetetlen áUá»r pont. 1920-bain a bíróság a népbiztosokat "kalandorok bandájának" nevez te, ma pedig azt mondja, hogy a nép* bizttosok tanácsa a konn&ny volt, Rákosi ennok a kormánynak tagja volt éa igy felelős a kormány cselekedeteiért. De ha a népbiztosok nem banda, hanem ]íorméta:y volt, ekkor, mint kormánynak, joguk volt pénzt fldbo-csájtooiuk 63 bíróságokat kinevecBaiSk. Komoly jogászok nem ihelyezkedihieít^ nek arra az álláspontra, hogy egyszer kormánynak tekintsék a tanácskor-mányt, a következe (percben pedi^ rab lóbandának, aszerint, hogy az ttgyiss ur céljainak hogy ifelel meg legjobban. Ha a tanáoakormáhy jog szerint nem is létezett, akkor amuk Kt ülésein lész^enni sem tekintendő biln nek. Ha pedig Jog ezerint volt egy tanácskormány, akikor ennek a kormánynak voltak jogai is és gy«k»n>l» hatták ezeket a Jogokait.
"A vádirat állandóan az "uflryneve-zett" tainácsfcormányről beszti, de «-mdkor felolvassák a tanáccdconnány jegyzőikönyveit, akkor ezek nem "agynevezett" jegyzökönyvek, hanem teljes sulyu biaonyitékok Rákosi ellen. Ezekben a jegyzőkönyvekben Rákosi neve mellett ott áll Weltener Jakab szerkesztő, Farkas István (bépviselfi, Büchler József szociáldemokrata párttitkár neve is. Az illetők ellen nem-folyik eljárás, bár ugyanazokon, a gjrfl-léseken vettek részt, mint Rákosi. Bz-zel nem azt akarom mondani, hogy il-ket is el kell csukni, hanem azt, hogy' ha fik ártatlanok, akkor Rákosit sem lehet üldözni. Sem a fentnevezett^, sem Rákosi nem bűnösek a íotradá-lom alatti kivégzésekibefn, épp oly kevéssé, "mint amennyire ártatlafnoAc a Britannia, a Battyhányí-palota, Orgo-vány és Siófok borzalmaiban, eStnoX tűt ellenforradalmárok kínozták halába munkások százait."
"Nem tudjuk megértenn, hogy íel-(tá/e, hogy az ügyésznek igaza lenne és bűn az, hogy valaki réazt vett a népbiztosok tanácskozásain, meoMiyí-be:i lehetséges az, hogy az ■ügyészség csak 1934 november lO.^én vet*e, volna észre, hogy Rákosi 1919-ben népbiztos volt.
Nincs vád Rákosi ellen
"Hallottunk Szamudly "vérengzéséről", a baaikok elfdglaláisáról; az 6r> szobák megszállásáról és sok tnásrM; Legkevesebbet azonban arról hallottunk, hogy nrit. csinált Rákosi Mátyás kereskedelmi és népjóléti hépbiztos^ Két, három tanú említette csak Rákosi nevét, a ití^bi, « Eommvmista Párt és a munkás fonadalom ellen vallott. Ha nem állná/nak rendelkesgésfinkre az "úgynevezett" tanácskormány Jegyzőkönyve, akkor az ügyész ur egyáltalán nem tudna vádat eméfaii. Ezen jegyzőkönyvek alapján vádolja Rákosit azzal, hogy felelős a tanácskormány minden tettéért, mert a Jegyzőkönyvből kiderült, hogy Rákosi ta^rja volt a tanácskormánynak. Todtom-nial azonban senkit aem lehet elitéfaü; olyan bűntettekért, snelyeket nem követték el, melyekben része son voU. Nem hiszem, hogy Rákosival kivétek tejiet a bíróság, már pedig RáJdotf-semmilyen bűntettiben kSzvetlenfll vagjy közvetve nem vett részt és Így a vád ellene magától omlik itesze.?
Mikor Vámbéry beszédénele eUiea a részhez ér, Szemák <cAnők * táxgya lást beíárja. .