DUNA... A NAGY TÖMEGTEMETO
srarország az öngyilkosságok melegágya
BÜD-AJPEST, — Az ezerszer meg^
, temetője. Akinek ma meg sósavra^ "é .gfeőre, de még kötélre sem teUk. ia-*' yűi Viheti nyomorúságát a Dana fe-ekére.
A pesti íapok nap-nap után jelente-^Lk ö-ngvilkosságról. Ma ez ugrott le í Turulmadárról, ma amazt -nyelte el Duna jeges vize. De még gyakoribb . I i amikor asszonyok jelennek meg a i 4ia panján, karban ülő kis gyer-' ékkel avagy (kézen   fogva vezetik rermekeiket és megállnak révetegen, ' iiénken  és nézik nagy, sötét kopor-Ijiikat. Pár perccel később már csak s bugvborákok jelzik, hogy Buda-■st lakossága ismét kevesebb lett^ Jázsa Mártonné hét és tizenegy éves I sláTiykáit vezette a Dunához. Meg-egálit a Lánchídon és a mélységet jéregette. Oly zavarosan viselkedett, 4)gy egy rendőr megszólította. Hosz-1faggatás utáa be/allatta, hogy 1 it gj-ermekét a Dvmába akarta dob-I i, hogy azután maga is utánuk u-1 ,'rjék. A rendörségen elmesélte, hogy I örnyü nyomorban élnek a szüiség-I hepen. Az utóbbi időben már annyira 1 volt keseredve,   hogy a Dunának Wegy. Gyermekeit azért akarta ma-
a rendőrséget, hogy ne vegyék el tőle gyermeikét. Nem tud nála nélkül élni. Azért akart öngyilkos lenni, mert ■már napok óta nem -volt ennivalójuk ■és fűteni sem tudtíűc Amikor először a rendőrségre vitték, azt mondták, hogy milyeCLszép a kisgyerek, mi-lyeo, kövér.
"Hiszen mi alig ettünk valamit, mindent a gyermekeknek adtunk" — siránkozott Nagy Sándomé. "Jól néz •ki a gyermeke, mit akar?" — kérdezte tőle egy jó asszo'ny. "Hát istenem, miért kell ezen csodálkozni? Addig várjak, amig csontváz lesz, akkor lehetek csak öngyilikos?"
Kihallgatása utáa őrizetbe rvették. Eljárást indítottak ellene, tudatos gyermekülés miatt.
És iközben Budapest polgármesterének szavait a szélrózsa minden irányában hordja szét a rádió: "Buda-pesteu senkinek sem szabad éhezni!"
KOMMUNISTA "ÖSSZEESKÜ-VÉS" HóDMEZöVASARHE-LYEN
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. — A városi rendőrség (nagyszabású kommunista "összeesküvés" nyomára jött, melyn<££ .középpontjában állítólag egy szegedi tisztviselő állott. Azonnal le is tartóztattak 14 hódmezővásárhelyi földmunkást, sőt, elfogták Erdei Ist-
Gömbös meghitrálása a föliirtókos-klikk elüti
•'ánt is, a szociáldemokrata párt í|va'l vrJii, nem törődik velük senki helybeli titkárát. Másnap azonban bi-' . elzüUenek. zonyitékok híjjám kénytelenek voltak
Mialatt ez a köiallgatás folyt, má- szabadon engedni 11 foglyot, köztük két rendőr jött egy másik asszony Erdeit is, mig három munkást és egy
íLl, aki ugyancsak két gyennekével í art a Dunába ugrani. Zsábó Jánosiak hivták, öt éves kislányával és ;rom éves kisfiával akart a Dnná-(i menni. Férje lakatossegéd, de ■jIsszu idő óta munka laélkül van. Van y nagyobb gyermeke is, de súlyos ijiteg. Szükséglakáson lab.iak &k is.
rva mondta el, hogry gyerekeinek I ipok óta nem tud enni adni, ez kerítette el annyira, hogy öngyíDkos-got akart elkövetni Nagy Sándor.ié már nem israeret-i4i a rer-dörseég előtt. Már néhány S nappal ezelőtt is öngyilkosságot a-Hrt elkö-etni. A Ferenc József rákiról akarta magát a Dunába vetni lányával együtt.   Amikor először ogták, megigértették vele, hogy ibet nem lesz öngyilkos. Adtak ne-tiz pengőt. Ez volt az egész. Most .r nem    bocsátjuk el többet — mdták neki a rendőrségen. "A gyerek   menhelyre kerül" — - í mdták az aszzonynak — "magánál ics biztonságban, állandóan azon ri a .fejét, hogy elpusztítsa. Maga dig itt marad".
Nagy S.iádomé jajveszékelve kérte
munkástnőt, akiknek nevét titokban tartják, tavábbra is fogva tartanak. A szociáldemokrata párt nyilatkozatot adott ki, melyben büszkén jelentik, hogy a szocialista munkások.Tak semmi közük sem volt a kommunista "ösz szeesküvésöiez" és az elfogott munkások közül egy sem tagja a szociáldemokrata pártnaCt. Gömbösek minden erőlködése ellenére is egyre erősebb sl2 Alföldön a földalatti kommunista moz galom.
BUDAPEST, — A Gömbös kormány sehogyan sem tud kiutat találni a mai válságból.
Nemrég nevezett csak ki Horthy két uj minisztert, most pedig ismét lemom dott a kormány és Gömbös fair szerimt újra kirúgja néhány kollégáját. A választójog kérdésében sem értendk egyet a kormánypárti urak és valószínűleg Horthyra bizzák a döntést. Horthy kormányzó jogait még jobban növelték azzal, hogy épp ugy joga lesz a neki nem tetsző törvényeket visz-szautasitani, mint az Egyesült Államok elnökének. Ha tehát adná'nak is valamelyes "választójogot a magyar
— BUDAPESTI LEVÉL —
Magyarországon mostanában nagy hó van. És miután nagy a hó, hólab-dázni kezdtek.. A burzsujok gyerekei a budai hegyekbe mennek szánkázni, jó melegen felöltözve természetesen. De nem csak a fiatal urak szórakoznak így, hanem a felnőttek is. Különösen a felnőttek azon rétege, amely soha életében nem dolgozott, de mégis mindig jól megélt, másoknak a munkáibóL
A múltkoriban lapunk már megírta, hogy Gömbös miniszter ur kidobálta a naki nem tetsző politikai ellenfeleinek egyrészét a hatalom közvetlen gyakorlásából. Ezek a kihó-labdázott urak, kivétel nélkül Bethlen klikkjéhez tartoztak. Azonbacv az el-lenklikk vezére,, gróf Bethlen István, aki ugyan egy pártban van Gömbössel, Gömbös politikai kebelbarátját, Eokhardtot túrta ki a népszövetségi megbízott állásból. Olyan nagy hulla mot vert fel az intrika, hogy Gömbös ■nem t jthatta meg Eokhardtot, kénytelen volt "lemondatni."
Mindezeket a hólabdázásokat az u-rak különböző politScai köpönyegbe öltöztették. Eckhardték azt mondják, most van a legjobb külpolitikai alkalom arra, hogy az ezeréves Magyarország határait visszaszerezzük.
Bethlen gróf azonlban — nem azért gróf, hogy hagyja magát E^khardt által megtáncoltatni (ugyanis a fenti refmióval foglalkozó állitásotk Bethlen gróf ellen vannak felsorakoztatva) — cikket irt pesti lapjába, a melyben Eckhardt állásp:>ntjáról megállapítja, hogy "azok túlfűtött fantáziák szüleményei, amelyeknek semmi realitásuk nincs."
A "8 órai Újság" 'nem ilyen udvarias Eakhardttal szemben — megálla pitja, hogy Elclchardt "volt már minden a i>olitikábain." (azaz prostituált) s válogatás nélkül alkalmazza az ösz-szes díszes "uri" jelzőket mint pl. züllött exisztencia és politOcai desperá-dó, stb., EJckhardtra — Magyarország volt nőpszövetségp főmegbizottjára, a kisgazdapárt vezérére, — Horthy sógorára s végül   megállapitja, hogy
népnefe, akkor sem jelentene, ez semmit, mert Horthy minden olyan törvényt visszautasíthat, amelyik a magyar tőkéseknek és földesuraknak nem tetszik."
Elckhardt közönséges' gazember...
Ebnek a diszes máikvirágnak sógora, Hortihy kormányzó is működésbe lépett s berendelte a másik gazembert, gróf Bethlent, a támadót megpuhítani.
Mi rejlik a klikkharcok mögött?
Nem Bethlea és Eckhardt marakodásáról van szó most, hanem a feudális földbirtctkios réteg, amit Bethlenek képviselnek és a földéhes fascis-ta-kulák kisgazdapárt, amit a kormány is támogat (Ekikhardték képviseletében) harcáról van szó. A magyar kisgazda réteget igen erősen fojtogatja a válság. A mind nagyobb méretdket öltő és politizáló parasztnyugtalanságokat Gömbös —Eckhardték radikális demagógiával akarták leszerelni. Először, olyan választójogot akartak megszavaztatni, amelynek segítségével a feudális főurakat bizonyos mértékig háttérbe szorították vobia. Másodszor, a többségben feudális urakból álló főrendiházat a-karták átszervezni a saját érdeküknek megfelelően. Harmadszor — és ez volt a leghatalmasabb fegyvere Gömbös-Eckhardtéknak, újra elővették a telepítés jelszavát.
Ez a politikai manőver sértette a feudális földbirtc&osok érdekeit. Észért túrták ki Eckhardtot. Eckhardték manővere nem sikerült.
Gömböa.iek el kellett fogadnia a Bethelenék által diktált politikai vonalat — a feudális földbirtdkosok jogainak sérthetetlenségét.
Február 9.-én azután (hosszas tárgyalás volt Bethlen, Gömbös és Horthy között. Ugy egyeztek meg, hogy Gömbösek visszavonultak, sőt két fon tos politikai személyisége az Egységes Pártnak, Sztranyavszki Sándor, az Egységes Párt elnöke és Marton Béla, a párt főtitkára heVyüíket el fogják hagyni.
A nagy dérrel-durral beígért reformokból nem lesz semmi.
Ezek az események újra csak bizonyítékát adták annak, hogy a szegény és középparasztság és a íöldbirtoko-sdk közt lévő kibékitihetetlen osztályharc főkérdése: a FÖLDKÉRDÉS. Ezt a harcot levezetni, véghezvinmi a kormánytámogató Eckhardt-féle, csak demagógiával dolgozó fascista — kulák Fügetlen Kisgazdapárt nem tudja, nem is oldhatja meg.
ÁLTALÁNOS TITKOS VAUSZTŰJOG
A Rákosi per és a magyar szoci-áldemokrácia v^sága
~~A fascizmtts pilanatCQí győzelme Németországban és A-usztriában, az ellenforradalom győzelme Spanyolországban, válságba döntötte a szociáldemokráciát. A tőkéseik által rendezett terrorral és vérfürdőkkel szemben állva kételkedni kezd a szociáldemokrata munkásság abban, hogy valaha is lehetséges lenne a mai társadalmi ren det demokratikus uton, rcformok&al megrváltoztati.ii. A világ legfejlettebb szociáldemokrata pártjai, a német és az osztrák, megsemmisültek, mig a hatalmas francia szocialista párt egy ségfrciatra lépett a kommunistákkal és most közösen küzdenek a fascista veszély ellen.
A magyar szociáldemokrata párt különleges helyzetben van. A francia szocialista vezérek félnek a fascista cerrortól, de a magyar szociáldemokra ták vezérei, Peyer és társai, aránylag uyugodtan ülnek a képviselőház kényelmes padjain, mert tudják, hogy az 1919 óta fenmálló magyar fasciz-mus uralma alatt az első óv után egy szociáldemokrata vezérnek sem görbült meg egy hajszála sem, mióta Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét, tizenöt évvel ezelőtt meggyilkolták az ellenforradalmi hóhérok. A magyar szociáldemokrata vezérek jó.' elhelyezkedtek a Horthy uralom alatt, meg volt nekik a munkabeosztásuk. Heves küzdelmet folytattak a baloldali ellenzák ellen .spicliskedtek a kommunistákra, miközben szóvirágos szélmalom "harcot" folytattak Horthyék kizsákmányoló és véres uralma ellen.
Ideig-óráig sikerült is Peyeréknek fékentartani a magyar dolgozók nagy tömegeit, Bethlen és később Gömbös is 'belátták, hogy ily módon a szociál* demokrata párt komoly szolgálatot tesz az uralkodó osztálynak és ezért a magyar szocialisták sokkal jobb el-bám'isban részesültek a fascisták részé ről, mint osztrák vagy német elvtársaik. Évekig ugy látszott, hogy teljes lesz a bólkés együttműködés Horthy és Peyer között, de az utolsó időkben komoly aggodalomra van oka a magyar szociáldemokraták vezéreinek.
A gabona válsága
A világválság egyik jelensége volt a gabona és hus árak zuhanása világszerte. Magyarország, mely elsősorban földművelő állam, óriási mértékben érezte meg a gabona válságát. A (kisgazdák tízezrei mentek tönkre, földmunkások napszámai egy pengőre sőt még alacsonyabbra zuhantak, falusi népesség képtelen cipőt, ruhát, iparicikkeket vásárolni, ami a váro-
8old)an is fokozott munkanéHkOIiségct és l>érIevágásokat okozott.
A Tálsáff hatása alatt a magysr mtudcások soraiban még joUuui n8< vekedett az elégedetlenség, « uoc-ben megérezte a gabona válságát. A kezdik belátni, hogy azokból a ISiwm tárgyalásokból, melyeket a asociállsta képviselők a kormáimyal ifolytatmdk, rájuk nésra semmi jó sem azánxuuük. Egyre többen és többen követelnek, francia mintára, egységfrontot a kom munistákkal és határozottabb harcot a kizsákmányolás és politikai elnyom matás ellen. Mintíiogy sajté és gyülekezési szabadságról szó sincs Ma-gj-arországon, a szakszervezeteken be lül kezdődött meg az úgynevezett szaikszervezeti ellenzék mozgalom.
Egységfront!
H a Kommunista Párt álláspontja?
;í.)
í* sz, hogy még nagyobb lesz a termelés. Ugyan-z ±0T az alacsonyabb életszínvonalra kényszeri-tt munkás nem lesz képes megvásárolni mind-' lokat a javakat, amelyeket termeltek. A tel^ I elés és fogyasztás közötti különbség ugyanoda I ízet, mint az 1929 előtti idők termelése vezetett - ■ az összeomláshoz. A termelés hanyatlása már # 1933. év vége felé világosan bizonyltja ezt. jA New Deal hivatása lett volna az is, hogy a I rmerek helyzetén segítsen. Roosevelt 30 cent f^aladó adót" vetett ki minden bushel búzára,
tely a rossz termeléssel egyetemben felhajtotta ^   uza árát.  A gyapot árának emelése érdekében ^ rendelte, hogy 3,500,000 bál gyapotot el kell ^ztitani.  Az árak emelkedtek,  de ebből nem ik haszna volt a farmernek, mivel a nyerstermé-ík árának  emelkedésével együtt emelkedtek a •bbi cikkek árai is, emelyet a farmernek meg-'lett vásárolnia.  A New Deál tehát egyáltalán oldotta meg a mezőgazdaság válságát. Ellen-lég,  súlyosabbá tette azt a farmerek nagy-bsége részére, mialatt ujabb milliókhoz segí-tte az élehniszer spekulánsokat (élelmiszer-ösztöket) és a nagy földbirtokosokat. _ ygj'anllyen arányú lépések történtek a kanar burzsoázia részéről is.  Különösen Roosevelt i ew Deal-jének a sztrájkok leverésére használt ■untjait igyekeznék nagy buzgalommal behozni a íormista szakszervezetek   bürokrata vezérei, en pontok alapján akarják "megszervezni" a ásságot, hogy az egyeztetési bizottságok 'ntési jogának az alapján összezúzzák a munkáik harcait.  Ezt célozza az "Arkand Bili" Quer :ben. Patullonak Special Powers Act-je (Rend-tili Hatakni Törvény)  British Columbiában ptén egy lépés ebben az irányban.  A Depart-]t of Trade and Industry Act, amelyet az ^-tai C.C.F. kormány keresztülhajtott a Röose-által alkahnazott."code"-okat alkahnazza és ak megszabását célozza.  Mélyreható propagan-F lejtenek-ki ezeknek a törvényeknek áz érdéin.  Azt mondják*.hogy ezek az intézkedések, szahozzák a proseritást, hogy az üzleti ver--^ m "kontrolálják", hogy 'ast. Jllam "bea^íatko-a munkás és a munlűiadó érdekö>Kí. A C. vezérek valósággal istenítik AÍÍ.KA.-t, mint cialista"  intézkedést.  l^Ioöt^beiktátták a rketing BiU"-t, aihelyrSrra szolgál, hogy ezen r^ztül a nagytőke»váíőságos monopóliumot biz-"tptt magánakba nyerstermékek eladásánál, sztan csak arra szolípll, hogy a nagytőkéseket gazdagabbá tegye s mégis a C.C.F. mint "szo-
cialista törvényt" magasztalja. Ugyanúgy támogatja és magasztalja a C.C.F. a pénz elértékte-lenitésére irányuló inflációs javaslatokat, holott nyilvánvaló, hogy az egyenesen a tömegek életszínvonalának leverésére irányul.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az Amerikai Egyesült Államokban alkahnazott New Deal nem egyébb, mint egy eszköz a nagytőke részéről, amellyel a dolgozó tömegeket még jobban kirabolhatja, nem egyébb, mint fokozott terrorísztíkus intézkedés a dolgozók ehiyomására. Ez az egész kísérlet csődöt mondott. Nem oldotta meg a kapitalizmus ellentéteit, nem oldotta meg az általános gazdasági válságot, mégis Kanadában is ugyanennek a behozását ajánlják. A "code"-ok, a piac megsza-bányozására és a pénz értékének csökkentésére irányuló kísérletek mind együttvéve: egy ujabb támadás a kapitalista osztály részéről a dolgozó farmerek és munkások ellen. Nem szolgál egyébb célt, mint még több profitot biztosítani a nagytőkések számára. Ezeket az intézkedéseket a szociál-reformista és egyébb burzsoá politikusok betakarják mindenféle Ígéretekkel, hogy megvakítsák, port hintsenek a munkások szemébe, nehogy azoknak eszébe jusson harcolni ellene. A sztrájkok egész sorozata — amely végigsöpörte Amerikát, azóta, amióta a New Deal működni kezdett — mutatja, hogy az amerikai munkásság észrevette a csalétek alatt a horgot, amellyel a kapitalizmus meg akarta fogni. A Konununisták Amerikai Pártjának jutott az a feladat, hogy a tömegeket előre figyelmeztesse, hogy mit jelent a New Deal számukra. Az eredmény mutatja, hogy nem hiába dolgozott.
Amikor mi kommunisták tervszerű gazdálkodásról beszélünk, nem olyan tervgazdálkodást gondolunk, mint amilyen az Egyesült Államokbeli N. R.A., amely meghagy mindent a kapitalisták kezében. Amikor mi tervről beszélünk, nem olyan tervet gondolunk, amely érintetlenül hagyja a kiszipolyozást, a kapitalista pocsékolást, amely a nagybankárok és a nagyipar hatalmát emeli, azzal, hogy segít neki az árakat megszabm', nehogy olcsón kelljen eladni a portékájukat. Nem olyan rendszerre gondolunk, amelyben —• mint például Kanadában is — az olajipar versenyezik á sízéni-parral és mindkettő együttvéve a villamosmü-iparral. Ahol a müselyemipar harcol a gyapotipar ellen és mindkettő együttvéve a selyönipar ellen. Ahol a faipar küzd a vasipar ellen épületanyagok terén. Ahol a vasút küzd az autóbusz versenye ellen és mindkettő a vizi szállítás ellen és így tovább.
W. nem olyan rendszerre gondolunk, ahol a nagyipar tönkreteszi a kis- és középipart és ahol a nagybank felfal mindenkit és mindent.
Az IGAZI TERVGAZDÁLKODÁS,
Amikor mi kommunisták arról beszélünk, hogy tervszerű termelést és szétosztást akarunk, egészen mást gondolunk, mint a kapitalista "tervezők."   Amire mi gondolunk, az nagyon egyszerű. Teljesen tiszta.   El a profitért való termeléssel! Csinálunk egy áttekintést a rendelkezésünkre álló természeti kincsekről, gyárakról, emberi munkaerőről.   Kiszámítjuk, hogy minden egyes gyár menyit képes termelni egy év alatt. Megállapít-juk, hogy az összlakosságnak mennyi a szükséglete ugyanennyi idő alatt.   Amikor ezt tesszük, ugy  csináljuk,  hogy  biztosak  legyünk róla, hogy senki sem fog megéhezni, vagy hajlék nélkül maradni.   De ez nem elég.   Emelni fogjuk a termelést.   A legjobb tudományos mérnököket állítjuk be, hogy a meglévő gépeket javítsa, a munkarendszert tökéletesítse, a munkát könnyebbé tegye.  Támogatjuk a tudományos kutatást, hogy ezzel az életet szebbé tegyük. Bizonyosra . vehető, hogy az ipar termelése emelkedni fog. A fokozódott termelés által elért javakat szétosztjuk a társadalom minden tagja között. Emeljük a jólétüket.  Mindjobban emeljük a termelést, mert még mindég tökéletesebb és tökéletesebb gépeket állítunk be.   Mindég gazdagabbá és szebbé tesszük az emberi életet.  Könnyebb lesz az emberi munka.  Ezt a folyamatot lehet folytatni a végtelenségig.  Nem lehet munkanélküliség, mert minden ember annyit dolgozik, amennyi munka esik egy emberre.  Nem lehet krízis, nem lehet kizsákmányolás, nem lehet háború és nem kell félni a holnaptóL Lehetetlen ez?
Ennek bizons^tására még csak nem is kell hivatkoznunk a Szovjetunióra, ahol azt már ténylegesen megcsinálták. Mi csak a kanadai tapasz^ tapasztalatokfa, tényekre hivatkozunk. Kanadának a nemzeti összbevétele 1930-ban 4.7 milliárd dollárt tett ki. Ez annyit jelent, hogy Kanada tiz millió lakosának minden egyes tagjára 470 dollár jut személyenként, beleértve a gyermekeket is. Ami egy 3 tagu családnál 1410 dollárt tenne ki évente, ha nem számolnánk azzal á ténynyel, hogy ennek a nemzeti bevételnek több mint fele a föld tulajdonosainak, bankároknak ment. És ne feledjük, ebben az évben a tömegeknek a keresete elég magas volt. Kommunista rendszer alatt semmi sem menne magántulajdonosok és.tő-kések részére, mivel ott mindenkinek dplg<^nak keU lenni. De a kommunizmus jiem lenne megelégedve egy olyan nemzeti'bgV^tellel, mint á kapitalizmus. Ha a Szovjetunió — egy iparilag elmaradott ország—'■ képes volt ipari termelését 5 év alatt 300 5í>-kal emelni, akkor egy iparilag sok-(Folytatjnk)
A szakszervezeti vezetők és a párt politikai vezérei jól íudják, hogy abban a pillanatban, melyben a szociáldemokrata párt egységfromtra lép a kommunistákkal, elvesztik befolyásukat a tömegek félreve«.etésére és egy szerre elveszítik a kormány Jóakaratú támogatását. Tudják, hogy abban a percben, melyben a szocialista párt erélyes harcot kezd hirdetni a kor-mány és a kizsákmányolók ellen, veszélyben forognának az 6 jövedelmezd képviselői, szerkesztői és p&rtltkári Állásaik, mert a kormány haladéktala-.lul üldözni kezdené a munkásmoegal-mat. Éppen ezért a szociáldemokrata ■vezérek az egységfrontot visszautasították és kíméletlenül kezdték üldözni a szakszervezeti ellenzéket. Sok régi szakszervezeti tagot,, sok kiprM)áh harcost kizártak a pártból és a szakszervezetből, mert a munkások egységét követelte.
Rákosi tárgyalása súlyos csapást Je lentett a szociáldemokrata vezéi«ki«. A munkásság vére annyi év után. Ismét egy valódi kommunistát hallhatott és összehasonlíthatta Rákosi bátor, rettenthetetlen fellépését a szociáldemokrata vezérek meghunyászko-dásával és talpnyalásával. A iföld alá kényszeritett, lappangó kommunista mozgalom hatalmasan nyert a Rákosi tárgyaláson. Az éhező, kizsákmányolt tömegek, ma tisztábban látják, mint valaha, hogy a Kommunista Párt az ő pártji^ és a szociáldemokrata munkásság soraiban is megerősödött az egységfrontmozgalom.
Ilyen körülmények között kellett volna összeülnie a szociáldemokrata párt évi országos kongresszusának. Á vezetőség nagyom jól tudja, hogy a mai hangulat határozottan ellenük szól. A február 7.-1 .pártválasztmányi gyűlésen különböző ürügyek alatt elhalasztották tehát a kongresszust, remélve, hogy időkőzben a Rákosi-Ugy hullámai elsimulnak. Közben azonban verik a dobot és hirdetik, hogy ők is tiltakoznak Rákosi elitélése ellen,mint ahogy Buchinger diplomatikus formá-mában mondta, azonosítják magukat Vámbéry Rusztemmel, Rákosi védőjével. (Tehát nem azonosítják magukat Rákosival.)
Általános titkra...
Az egységfront gondolatát természetesen elvetik, hiszen "világszemlé-leti" különbség van a két párt között. Ugyanakkor azotnban érzik a szóda/-listák, hogy valamit tenni kell azért, logy a tömegek elégedetlenségét csök kentsék. Valami harcot, valami nagy megmozdulást kellene mutatniuk, hogy kielégítsék azokat, akik még hisznek bennük. Eimek a harcnak a-zonban mem szabad olyannak lennie,, hogy a kormány haragját Peyerék fejére vonja. Hagy hangon ibehlrdetik hát, hogy fokozott küzdelmet indíta-naflc az általános, titkos választójogért,
A magyar szociáldemokrata párt te hát még mindig azon az általános, titkos választójogon lovagol, melyet valaha, harminc évvel ezelőtt olyan forradalmi követelésnek tekintettek. Időközben harmic év mult el, Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban bebizonyosodott, hogy a tőkés társadalomban az általátnoe, titkos választójog még nem jelent demokráciát, a tőkések változatlanul kezükben tartják a teljes hatalmat és a tőkések demokráciája fescízmusra vezet. Mindenki tudja ezeket a tényeket. Csak a magyar szociáldemokraták dugják a fejüket a homokba, csak ők nem akarnak erről tudomást venni, ök még mindigezen az ócska vesexíipaxi' pán nyargalnak. Az ő példájuk mutatja, hogy milyen (válságban van az e-gész világon a szociáldemokrácia, mely már nem^íélel meg az osztály harq^jpai kőtvetelményezaek, mely mai ■fönhájában cs^ a tőkések érdekeit ncölgálja. Az a tény, hogy a szocdem vezérek a Rákosi tárgyalás után nem merték összehívni az országos kongresszust, mutatja, hogy a, magyar dolgozók tömegei elégedettének ezzel a vezetéssel és uJ, harcos megoldiáokat keresnek.