8-nC OLDAL
KANADAI MAGYAK MUNKÁS
Munkások tegyétek hatalmassá
KArtAPAl MA6YAB
az értetek harcoló sajtót
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Előfizetési ára: egy évre 3.00, dollár, félévre ?1.50. Minden levelet, csekket és Money Order-t az alábbi cimre küldjünk:
"KANADAI MAGYAR MUNKÁS" Box 154 Gen. P. 0., Toronto, Ont, Canada. ^
Példát mutat Niagara Falls
Jól esik egy-egy olyan hirt hallani, mint amilyet jelen számunk első oldalán közlünk a niagara fallsi munkások akciójáról. A munkások minden árulás és szabotálás dacára is egy nagy közös táborba tömörülnek saját szükségleteik megszerzéséért. A kapitalisták mindig többet akarnak és mindig a munkások rovására. Most, amikor a válság a profit megnyirbálásával fenyegeti az urakat és sok lett a felesleges ember, háborúra készülnek. I-lyen körülmények között épen ideje, hogy a munkások is egy táborba tömörüljenek s a fegyvert azok ellen fordítsák, akik azt már sokat használták ellenünk.
A kommunistapárt helyi bizottsága és a CCF szervezet megegyeztek abban, hogy egységesen fognak ezután harcolni a munkanélküli nyomorgók életszínvonalának emelésén. CroU Dávid és kormányának alávaló politikáján majd a szervezett munkásság fog változtatni, mert a munkások rendszeres kirablását tümi mindenkorra, egészen lehetetlen.
Maga az egyezmény is nagy eredmény, melynek hallatára más városok munkásai is készülni fognak hasonló egységfrontot szervezni a reüefen szenvedő munkások sorsának megjavításáért. A-mikor Niagara Fallson egy népgyüélsen az egyezményt nyilvánosságra hozták, a munkások azt kitörő lelkesedéssel fogadták. Egység ! Ez az, amire a munkásoknak szükségük van. Ha eredményesen akarunk harcolni az uri rablók ellen, akkor szervezkednünk kell. Kell, hogy a nyomoron keresztül végre egymásra találjon minden munkás és egy táborba tömörülten küzdjön a közös ellenség ellen. Szenvedett már eleget a. dolgozó. Szenvedéseinek ar zonban véget vethet abban a percben, amikor szervezkedik. Az élethez joga van minden munkásnak és lesz kenyér, tej és lakás minden munkásnak, ha közös fronton támad a közös ellenségre. Gondoljanak az urak bármit felőlünk a parlamentben, nevezzenek bennünket bárkinek, nekünk élni kell.
A munkások nyomora megszűnik az egész országban, ha Halifaxtól Vancouverig minden városban hasonló egységfrontot szervezünk a segélyek szisztematikus elrablása ellen. Amíg egy parazitának van kényelme, addig minden munkásnak is joga van jó megélhetésért harcolni. Harcoljunk gondtalan megélhetésért, mert ha valakinek jogában áU azt követelni az életben, akkor a munkásnak, aki minden jót megteremtett, teljes joga van a tisztességes élethez.
"A háború minden percben kitörhet", mondta Kalinin elvtárs a mult héten mondott nagy beszédében. A napilapok tele vannak mindennap háborús hírekkel. A fegyverkezési verseny rop-ant idegességgel tölti el az egész világot. Mindenki vár. A kapitalisták csak ürügyet keresnek és kitör a háború, ha azt megtalálják.
A mult hét végén hirtelen a szokottnál izgalmasabbra fordult minden az egész világon. A németek Anglia segítségével bátorkodtak a nyilvánosság elé lépni azzal, hogy készen vannak revolverüket az asztalra tenni— mint azt Göbbels mondta — és onnan le sem venni, amíg minden más nemzet le nem fegyverkezik. Természetesen, ahogy a többi kapitalista államok, ugy Németország is csak másokat szeretne lefegyvereztetni.
A napilapok nyíltan beszélnek az imperialista hatalmak fegyverkezéséről. Már megunták a nyílt titkokat takargatni. Nyíltan beszélik azt, amit a forradalmi sajtó már régen hajt. Háborúra készülnek. Nyíltan megvallják most már a kapitalisták ezt. Azt sem takargatja Németország ,hogy a Szovjetunió ellen készül. Mihelyt elkészülnek a tervek s a megegyezések Japánnal és Lengyelországgal, a Szovjetunió kénytelen lesz fegyverrel védeni magát.
Arra a hirre, hogy Németország elrendelte a kötelező katonai szolgálatot, az egész világ meggyorsította a fegjrverkezés tempóját. Anglia, Amerika, Japán és a többi kisebb hatalmak mind lázasabban fegyverkeznek. Olaszország tovább szállítja csapatait és fegyvereit Afrikába, Hitlernek is gyarmatokra fáj a foga. Lengyelországban is vágy kel a piacokért. Japán terjeszkedni akar. Anglia és Amerika félti a piacokat. Nagy a zűrzavar. A francia miniszterelnök sürgeti a hadsereg gyors megerősítését. Horthyék hangosabban beszélnek a revízióról. Erre a kisantant még hangosabban csörteti a fegyvert, hogy emezekre ráijesszen.
A nyomor mindcHi kapitalista országban rettenetes. És csodálatosan mégis tah: nak rengeteg pénzt a háború előkészítésére. Magyarországon a szenvedés kibeszélhetetlen, mint az kitűnik legutóbbi számunk magyarországi híreknek szánt oldalán közölt terjedehnes cikkből is. Kenyér, ruha és lakás nincs! Katona és fegyver annál több. Az ellenmodások ilyen világának pusztulni kell. Magától nem fog elpusztulni. Nekünk keU a pusztulást meghozni, most, mert itt az ideje.
„A" munkásosztály harcának föltételei legalább is olyan bonyolultak, de talán még bonyoIultabbak,mint a háborúé. Ki tud-éligazodni ezek között a föltételek között? Ki adhat irányítást a proletárok milliós tömegeinek? Egy hadsereg sem bocsjátkoz-hatik háborúba tapasztalt vezérkar nélkül, ha nem akar ja magát biztos vereségnek kitenni. Világos, hogy a proletariátusnak nagyobb szüksége van egy ilyen vezérkarra, ha nem akarja, hogy esküdt ellenségei széttépjék. De hol van ^ a vezéricar? Ez a vezérkar csakis a proletariátus forradalmi pártja lehet".
(Stalih: „Lenin és a leninizmus".)
AZ UNIÓ NÉMETORSZÁGHOZ ÉS JAPÁNHOZ VALÓ VISZONYA
•/ 1 >1 r
etunio a
(RÉSZLET MOTOLOV ELVTÁRSNAK KONGRESSZUSI BESZÉDÉBŐL)
"Nem szabad elzárkóznunk az elői, hogy a nemzetiszocializmusnak bata^ lomrajutása óta-a—szovjet-német viszonyban beállt változásokkal ne foglalkozzunk. Mi a magunk részéről, elmondhatjuk, hogy leghőbb óhajunk Németországgal a jó viszonyt továbbra is íenntartani. Az utolsó időben azonban a Szovjettmió és Németország kapcsolatai elé komoly akadályok gör-dxltek. Természetesen nem a túlzott nacionalista fajelmélet, mely a német népet mint 09. egész világ urát állitja be.az, amely a szovjet-német Icapcsola-tok fejlődését akadályozza. Ugyan mi ezeknek az 'elméleteknek' nem a legnagyobb elismeréssel adózunk (vidámság), mély tiszteletünket a német nép előtt, mint a jelen korszak egyik legnagyobb népe elö:t nem titkoljuk el. (Tetszés) Ml internacioalisták gyakor-laUlag bizonyítottuk be a szovjethatalom mély tiszteletét ugy a nagy mint a kis népekkel szemben, ugy maguknál a Szovjetunió népeinél mint a többi országok népeivel szemben.
Ebben a szovjethatalom alapjainak hatalmas ereje nyilvánul meg. Es fordítva — a reakciós fajelméletekben a pusztulás jeleit ismerjük fel. A lényeg tehát nem ezekben az 'elméletekben' van, hanem azokban a dolgokban, melyek a mai Németország külpolitikáját Indokolttá teszik. Egy körülmény különösen figyelmünket vonja magára. Hitler umak a mai Németországban fokozott mértékben terjesztett Uein Kampf (Az énharcom) c. könyvében Oroszországra vonatkozó kijelentésére célzok."
Molotov elvtárs ezután azon mondatokat idézi, melyekben Hitler azt mond ja, hogy a nemzetiszocialisták Németország hábonielőtti külpoUtíkájától tu datosan elhatárolják magukat és 'ott kezdik el, ahol Németország 600 év e-
lőtt felhagyta,' hogy 'az örökösen Dőlés Nyugateurópa felé húzódó germánok elé korlátokat állítanak és tekintetüket a keleten lévő terület felé irányítják, amely alatt elsősorban Orosz-
' országot és az ezt a környező határál-
I lamokat értik.'
j 'A jelenlegi német kormány fejének ilynemű kijelentései felett, elhaladhatunk-e anélkül, hogy azokat figyelemre ne méltatnánk?' — kérdezi Molotov. "Természetesen nem. Meg kell-e ismemiök a szovjetpolgároknak ezeket a Szovjetimlóról elhangzott kijelentéseket? Azt hisszük. Igen. (Tetszés) Most hát azt kérdezzük: Érvényben maradnak-e Hitler fenti Oroszországról azőló kijelentései ,melyek könyvének ujabb kiadásában ismételten visz-szatémek? Érvényben marad-e Hitlernek azon kijelentése, hogy szükségessé vált "a keleteurópai területek hő ditásának politikájára" áttérni és az, hogy "Ha mi nacionálszocialisták uj európai területekről beszélünk, akkor elsősorban Oroszországot és az ő befolyása alatt álló határállamokat ért-jxk"? Nyilvánvaló, hogy ez a kijelentés érvényben marad. Mert csakis ennek feltételezésével érthetünk meg sok mindent, elsősorban a német kormánynak a Szovjetunióval és a keleti paktummal szemben tanúsított jelenlegi viselkedését. Es éppen ezért lehetetlennek tartottuk azt, hogy Hitler ur ezen kijelentéseit föl ne említsük. Hadd tudják meg a Szovjetunió dolgozói, hogyan is állnak a dolgok.Nincs más kívánságunk, minthogy világosság derüljön erre a kérdésre. Es mivel Hitler fenti kijelentései nyilvánvalóan érvényben maradnak mí ezen tényekkel számolni fogunk és az azoknak megfelelő következményeket le fogjuk vonni. (Viharos, hosszantartó tetszés)
HIÁBA TERVEZNEK, LENGYEL URAK!
Szovjet Ukrajna kongresszusa megadja a feleletet az ellenforradalmi társaságnak
Irta: Téglás Elek (Moszkva)
Január eleje a köztársaságok szovjetkongresszusa jegyében folyt le. A Szovjetunió Talamenyi fővárosában: Minszkben ugy mint Stalingrádbanjbe számolókat tartanak és megmutatják a lenini nemzeti politika eredményeit a Szovjetunióban. Különöse.n érdekes SziDvjet-Ukrajna kongresszusa. Szovjet-Ukrajna volt a multbam — maradt a jelenben is — a szomszédos állaonok imj)erialistái részére a csalétek, a kedvenc falat. Az ukrán gabona és az ukrán szén zavarja azoknak nyugodt álmát. A régi földbirta'kosok és gyártulajdonosok sem tudnak bele nyugodni, hogy elvesztették korábbi gazdag jövedelmeiket. Klerikális körök fájdalmasan emlékeznek vissza a kövér egyiházi javakra. Mindezek, mint a múltból visszamaradottak,min denre készek, caak hogy megzavarhas sák és megakaszthassák a szocialista építést. Ez ia egy fajtája az egységfrontnak! Még használják is ezt az el nevezést.
Leaigyelországban, ahol ezeknelk az az ellenforradalmár-emigránsoknak aiagy része tartózkodik, a sajtó állást foglal ezek ténykedései mellett. Megbeszéli a lengyel sajtó a nemrég L^-bergben lefolyt konferenciáját a fehér ukráin csoportoknak. Ezen megbeszélésen békés egyetértésbeni vették részt az ukrán szociáldemokrata és szoci-álforradalmárok a <klerikális monar-chistákkal Homoschyn püspök csoport jából.
így az ukrán emigráinsok szeretnének ismét tüzzel-vassal bevonulni Ukrajnába, szeretnék újból átélni a szép időket, amib:>r Petljura pogrommjai^ a német megszállás voltak és az a-kasztéfa sorok, amelyeken munkások lógtak. Ezt a vágyukat nem is titkolják. Petljura lapja, a "Trisup" még fél év előtt szószerint a követíiezőket irta: Teljesen hibás lenne, ha mi, ukrajnaiak a háború ellen nyilatkoztunk volna, faa megadott helyizetben passzi-vul viselkednénk.
iMi pedig a magunk részéről biztosíthatjuk ezeket az. urakat: az az U-krajna, amelyet ti ismertek, az az U-krajná, amelyikről, ti álmodoztok, nincsen többé. A régi Ukrajna meghalt, eltemették. A mienk az uj, a szocialista Ukrajna.
Az a] Ularajna
Az ukrajnai népbiztosok tanácsá-nalk az elnöke, Lubcsenko elvtárs, az
ukrajnai taoiács-ikongresszuson megdönthetetlenül megáUapitotta ezt. Mi is Ukrajna? — Ukrajna a szén, U-■krajna a vas, Ukrajna az acél, Ukrajna a kenyér, Ukrajna aa emberek. 1934^ben Ukrajnából 53 millió tonna szenet bányásztak. E mellett a bánya szat 78 százaléka mechhanikus erővel történik. Ami a mechanizálást illeti, az ukrajnai Donecszénmedence elhagy ta Angliát, Franciaországot és az é-32iak-amerikai Egyesült Államokat. Menjünk tovább: az ércek. 1934-ben először teljesítetek a tervet 100 százalékra és most az ukrán ércbámyák ugyanannyi ércet szolgáltatnalk, mint Anglia és Franciaország. A Dzser-zsinsz-üzem eg^ymagában két és félszer aaunyi ércet szolgáltatott, mint az egész lengyel fémipar. A makajevki maga 35 százalékkal felülmtüta az e-gész csehszlovák kohászatot.
Igen, igetn ,emigráns urak, a mai Ukrajna tényleg nagyszerű falat! Bizony, voltak néhézsSgeinlk Ukrajnában, Két év előtt, a kollektivizálás első periódusában nem ment minden olyam simán, mint ahogy szerettük volna. A kulákok elkeseredett ellenállást fejtettek ki. Az egyes parasztok néha nem tudták,, hogyan is barátkozzanak meg aa uj munkaviszonyokkal a kol-lektiv gazdálkodásban. De ezek az i-dők elmultak. Egyes külföldi körök azt tűzték M feladatul, hogy a szovjetukrajnai "szükségben lévő testvérek" érdekében csapjanak lármát. A tény az, hogy a szovjetukrajnai német kollektívák ezidén teljesen ellátták tagjaikat; a legjobb tohambrigádosok pedig sokat Ikaptak. Lubcsenko elvtárs példakép a Thaelmann-kolhozt említette meg, ahol a legjobb rohamozók, mint Martel Rudolf és Murmol Reia-hold 2 tornia gabonát kaptak. Ez nem kivételes eset, kell, hogry minden kolhozparaszt (hasonlóan kapjon.
Ennek az eredménynek a hatása abban mutatkozik meg^iogy a halandóság Ukrajnában a forradalom előtti i-dőhöz képest 25%-kai, a gyermekhalandóság pedig felével csökkent.
(FOLYTATJUK)
KERESTETÉS
Fölkérem Tigiman Károly budapesti születésű reál Iskolát végzett Illetőt vagy a róla tudókat, hogy elmét velem közölni sziveákedjenek, hogy Nagyváradon élő özv. nővérétől érkezett levelét hozzá eljuttathassam. M. Chokoly, 2134 Buchanan St, Niagara Falls, Ont.
A SZOVJETUNIÓ fiS JAPÁN És most térjünk át Japánhoz való viszonyunkra. Ebben az egész idő-szakaszbaui vele való kapcsolatainkban türelmet és a szükséges engedékenységet tanúsítottuk arra törekedve, hogy a szovjet-japán viszony kiélesedésének minden lehetőségét elkerüljük, így viselkedtünk a gazdasági téren fönnállt kényes kérdések eldöntésében mikor a japán polgároknak szovjetorosz tengeren való halászási jogáról, a szachaUn japán koncesszióról, stb volt szó. Mindenki tudja, hogy a szovjetkormány békebarát po-Utiliájának alapján, a mandzsúriai ke-letkinai vasutat Japán és Mandzsukuó részére eladásra ajánlotta fel, hogy ezáltal a különböző konfliktusokra alkalmat adó okokat megszüntesse. A szovejtkormány ebben a kérdésben tekintélyének megfelelő, de ugyanakkor engedékeny szerepet töltött be és elérte azt, hogy a másik fél, eredetileg elfogadhatatlan ajánlatait visszavonta. A keletkinai vasút eladására vo-notkozó tárgyalások most éppen befejezés előtt állnak. Reméljük, hogy a Japánhoz való viszonyunk megjavítására és a távolkeleti béke biztosítására vonatkozó törekvéseink pozitív e-redménnyel fognak járni. De nincs okunk arra, hogy nagy bizalmat tanúsítsunk. Japán háborús elemei nem teszik le a fegyvert. A Szovjetunió el leni háborúról már régóta nyíltan beszélnek Japánban és semmi jelét sem találhatjuk annak, mintha a szovjetellenes előretörések alábbhagytak volna. A kormányszervekre befolyással bíró egyes japán körökben már régóta nyiltan tárgyalják nemcsak a keletkinai vasút, hanem a mi Távol Keletünk, elsősorban a partvidék annexió-ját. Szükség esetén számot kell vetnünk ezen tényekkel ,annál la inkább, mivel nem feledkezünk meg arról, hogy a japán intervenciósok voltak a-zok, kik területünket utolsókként hagy ták el. Csak 1922 október végén hagy ták el a japánok Vladivosztokot — ez volt a kivonulása az utolsó intervenciós csapatoknak a SzovjetunlóbóL Mindezek közösen határozzák meg, ugy az e kérdésben folytatott politikánkat, mint a Távol Keleten folyta^ tott. föltétlen szükséges védőintézkedéseinket. Mindazokat, akik hivei a békének Japánban, biztosithatjuk arról, hogy az általános béke érdekeinek éppen ezek az intézkedések felelnek meg.
A PROLETARHAZA VÉDELME Ki tagadhatja azt a tényt, hogy a hatalmas Szovjetunió egyetlen államot sem fenyeget annexióval, legyen az nagy vagy kicsiny? Másrészt mégis ki vonhatja kétségbe azt, hogy a Szovjetunió népei, akik békés munkával foglalkoznak és a béke fönntartásán Igyekszenek, államhatáraik tényleg biztos védelmére tarthatnak 1-gényt? (Tetszés.) Az utolsó években a nyugati és keleti határokon nem kis számú megerősített és megfelelően fel fegyvereztt rayont hoztunk létre. E-zeket azonban lehetetlenség volna a mi területünkről más országok területére áthelyezni. A támadás elhárítására vannak szánva. Flottánk növekszik, de olyan hajókkal — elsősorban tengeralattjárókkal, melyeknek védelmi jellege világos. De nö a tüzérségünk, tankjaink és légiflottánk száma Is. Be kell vallanunk, hogy ebben az irányban különösen serényen dolgoztunk. Nagy vívmányunknak tekintjük azt, hogy abban az időszakban, melyről a jelentés szól a munkások és parasztok Vörös Hadseregének technikai felszerelése jelentősen növekedett. A Vörös Hadsereg számbeli erősségét is növelnünk kellett CTetszés) Mindez nem volt egyszerű és nem volt
^ olcsó. Emlékezzetek csak vissza, hogy a párt és a kormány annak kljelenté-
I sére kényszerültek,, hogy az iparban
^ az első ötéves terv nem tökéletes teljesítése a honvédlemhez szükségessé vált fokozottabb munkával állt kapcsolatban. Érthető tehát, hogy a Vö-'
^ rös Hadsereg számára felhasznált és a honvédelmi -államkiadások az utolsó Időben erősen emelekdtek. Vállal-1 nimk kellett az állam ezen áldozatalt' és meg vagyunk győződve arról, hogy [ ti. Elvtársak azt fogjátok mondani: Az ország védelmében hozott Intézkedéseikben a párt és a kormány helyesen cselekedtek. CV^haros tetszés, "helyes"! kiáltások.) Arról a hadseregről van szó, ahol nemcsák az egyszerű vöröskatonák, hanem a vezérkar Is elsősorban munkásokból és dolgozó parasztokbői áU, (Tetszés.) A Világ államai közül a béke legnagyobb védelmezőjének hadseregéről van szó. Csak a háború kezdeményezői számára lehet veszélyes, hiszen a vörös munkás-és paraszthadsereg a ml békés nitm-kánknak és az általános békének védőbástyája.
Az akkori megjegj-zésünk u.. ■ sült, mert már újra megjelem ' 1 zat" valló "honfitárs", aki 8teF-':) vaUomást tesz a SzovjetualoS Í<' zett tapasztalatairól. Bevall^ ott az egyéni érvényesiüéa mert a vörös "uraké" a nyma gyümölcse. Hozzá fűzi még^ magyar van, aki szeretne -f de nincs pénze útiköltségre. ~ é
Most nem tudjuk, melyiket n&! a kettő közüL A "Toronto D^M íj márc. 20.-ikí számának elaö tiSiMjf vastimk egy rövid cikket, ' Gregoriff kanadai
ÜME VI. í
születésű tíf
leánya, Glena Torontóba jött ilív"* jetuníóből, ahol az apja már öté t dolgozik. A lány a szegénységta ^ tud, 250 dolláros szörmekabáta
Az apja a munkanélküliség mij; dorolt a Szovjetunióba.
QVTREáL, mi tjeali harcos : Iníormációk 1 Jsták jelöltje í niint azt eg , Slték. ö a mi íl fényes bizoi '■'i kasokat szolgJ szinüleg a koi
a va
Mr. Bácskai ön hazugságaién t galmairól híres, tehát nemt, magának, mert tudjuk, hogy t ban közölt hírt arra akarja í( ni, hogy valamUyen akcióba amiből haszna lenne, mint, sokszor megtették idáig, az reket felhasználják gyűjtési jukhoz, azonban ez ma nem ffl ■'^í* jelöltjéneli mert a hazugságaikat napfénM ^^-^ za a munkásság és leleplezi "^^"^ ^
* * * -flAj; tagja.
Uj trükkhöz nyúlnak risták Magyarországba cSfí-íf '"^^J vonatkozólag. A Brit Biro<iaia||;:^f;;ttek, nada részére felfuggesztettók sife?^
su betűkkel Írja kuvaszában.-fjrrfront indít segít Horthyéknak a kanada\J,«íí,5^^ j^^^y 3,
^^..^^^''f^ beleértve 3*; tot, úgyszintén
elzsebeljék keservesen " centjeiket.
* * »
A világ megtévesztését tűití lul a Horthy kormány. Ei hogy az állomások környékét teszik, hogy az idegen utasok sák meg azt a nyomort, ami a tett" hazánkban a munkássé; van. Ez annak a jele, hogy mii észreveszik a nyomort, íáív^t^^ nem akarnak, hanem eUiírpfíí, Azt hiszik, hogy ha az állomáii ^' nyékét rendbehozzák, azzal ui népet el lehet hallgatatni. ic \ az újítások és modernizálások t tülvítelére pénz is kell, anüts régi megszokott forrásból, u t -behozni nem lehet, mert, aMk . ezeket a pénzeket fizették, aiol , állam terhére szorulnak. A e ; dolgozók már látják a kivezeVp abból a nyomorból, amibe a rak sodorták évszázadokon Nem az állomások és azoknsk két kell újraépíteni, hanem társadalmi rendszert, amelynek Tanácsmagjrarország lesz.
ijvidBel
it la, az ápr (ereaciára, ho( ■i4| le a legnagyo V e Edmonton 4 SQVmAüLT, ll ily teljes költ
magános ti canak kevese került Ezt a tanát
amelyen a ^problémáikat ki a jc megerősítése áST WIlíDSl l A követi \ ik alatt Reg. icsosa lesz a 1 vője. Jelölése delegáció jele ilna Ketcheson Iva voltak, de tdtak. If FLONj i Falragas: íelszóUtáss Mcedók pakkolj)
^ki árják el a vái A K. M. U. szerkesztője, ha r»^t vesznek réss
beteg lenne, mint amilyen irigj nal belepusztulna a betegségéin. rigységtől és dühtől tajtékomj^ kommunisták jelöltjeiről, Tta |. és Smlth elvtársakról. SmltiC*^ sat kicsapott lelkésznek neved huligán. Azt mondja róla, heg; óta jő megélhetést huz a tömcgi revezetéséböL
Tisztelt Irigy ur. A becsülelsLI bert megvédi a becsülete. SmU társunkat a saját kartársai is b^-*' ték az efféle vádak ellen.
Rev. Spence a United Churchí kijelentette, hogy "Smith ba^íi hagyta az egyházat, de becsülő azért mindig kész az ő védelmé.' ni". A munkásság tudja, hogy';.;^ fizetéseket kapnak a mozgalfflC f-^ zérei; ehhez csak annyit szőlunl y ha Bácskainak olyan fizetése már régen nem volna a szerkesztője, hanem elment páhil.
Tim Buck elvtársunk lábbal tiporja, ugy emlékezik la. mint olyan emberről, aW ^ egész -sorozata miatt volt Meg nyugtatjuk a winnlp*g' hojgy égy munkásvezér elki pötalpjában több a becsületén^ az önök pofáján. Rózsa Sáuíst re becsüljük, mint önt gavaCÖ akinek az Inge mindig tiszta,' csülete mindig szennyes. Art' nők. hogy ha már Horthy, a propagandájukat az adó préselt centekből tartják íö* a szovjet Is azt csinálja. A hem utánozza az urakat, n"'* tudatos mimkásság képes,«» a felszabadulása érdekében megtegyen. Á Winnipegi kottfj mai nem ártanak már nekfin*'^ ladunk á cél felé. ami SzovJ^; megteremtése, akár teísz*
< Egálomban, mi lószinüleg az ) iég okvetlenkc
D PÉL EGYSf
C. C. F. HARC
REGINA Sai (uak munkás ainosan a mui a folyton fol re és az ura igodása eUe *kat köveU w a biztató a CCF tai tal együttes munkáshoz kért való történelmi Je munkások m megtette ami vezető M egyesltc ett erejét 1 diktatúrája < Bzöveg{
gazdasági v< * esztendeje a munk íQUek twgy Javu