CANjiDIAN LANGUAGE'-PRESSj,
Piiblished weekly Hy The Cánadian Hungárián Pubüshing^ociation, PioprietoM. 924 King Street West, Toronto 3, Ont. Szerkeszti: Schaeffer R. Adám Ügyvezető; Durovecz András -Megjelenik minden csütörtökön.
Enőíizetési ár: ^ Kanadába 1 évre $7.00. félévre $3.50, az Egyesült Államokba ^és óhazába
$8.00. Minden levelet, csekket ős money ordert ktüdjtik: Kanadai Magyar Mtmkás, 924 King Street West, Toronto 3, Ont. Canada.
Telefonszám: EMpire 4-6097 Levélben klUdött pénzekért felelősséget riem vállalunk.
Printed by Bveready Printers. Limited, Toronto, Ont
LÁZÁR LÁSZL6:
EGYIK este szűkebb körben vitat koztunk különbööző kérdésekről. Nem voltunk egyszakmabeliek, egészen széles skálán folyt a beszélgetés. Teritékre került a sajtó is. Csevegtünk erejéről-hatalmáról, a nyomtatott szó kétségbevonhatatlan hatásáról. Különösebb ellentmondás nem merült fel — az ujságiró etikája körül kibontakozó vitán kivül. Meg-irja-e mindig az ujságiró az igazat? Mennyire igaz az, a-mit megir? Fíiltétlenül csak elkötelezett ujságiró képzelhető el, vagy pedig:-létezik-e abszolúte tárgyilagos újságírás? Egyedül voltam szakmabeli, válaszolgatnom kel--"!ett. S-miután meghallgattak, elmondtam a véleményemet egy konkrét esetről. Az uj spanyol sajtótörvényről van szó, amit már hónapokkal ezelőtt életbe léptettek.
Sok érdekes részletről ezúttal hallgatni fogok, mert már nem időszerűek. Sem a 17 napos ülésezés, sem a 909 interpelláció, sem az, hogy a töi*vény 72 pontra tagozódik. Talán az utóbbi mégis mond valamit: kissé gyanús a nagy körültekintés, ilyen dolgokban jobb szeretem a nagyvonalúságot, nincs Ínyemre a szői-szálhasogató aprólékosság. Dehát ez elhanyagolható szubjekti\izmus is lehet.
AZ IBÉRIAI félsziget nagyobbik országában régi. még a polgárháború idejéből származó sajtótörvényt adtak át a múltnak. Azt mondják ez tartalmazta a világon a legtöbb megszorítást, a szempontok szempontjait. Én nem tudom, nem járt a kezemben, s különben sem ismerek sok sajtótöi*vényt. tehát kissé magamra vagyok utalva ebben a kérdésben. Pe hogyha Fraga Iribane miniszter őexcellenciája is ugj' találta, hogy valamit tenni
Meressft&ben oz ENSs
(Folytatás az 1. oldalról) Aligha remélhető, hogy a hadfelek engedni fognak az ENSz tiltó szavazatának. Az ENSz fegyveres beavatkozását megvalósítani nem lesz könnyű dolog. Kanada — ■Pearson miniszt)erelnök nyilatkozata szerint készen áll az ENSz kérelmére csa^ patokat küldeni.
kell a liberalizálás irányában, az ö lelke rajta. Biztos, hogy tudta, mit akár. Vagy: tudta, mit kell akarnia. Vagy: tudta, mit illik akarnia. Mindenesetre szép gesztus volt tőle, hogy a régit föl akarta cserélni az ujjal. Hogy az uj nem mindig jelent ujat, és nem mindig jelent előrelépést? Ne tesse-nek ennyire kételkedni, a 72 pontban mégiscsak kell lennie valaminek ....
Hát persze, hogy lennie kell, hiszen a spanyol miniszternek is ki kell valamit találnia. Méi*t ugyebár neki is léteznie kell. Hogy semmi sem változik, ó, kérem . . . Ismerjük a játékot, csiribi, csiribá, esetleg . . . Esetleg: apostolai vagyunk az újnak, de ~ ahogy a jó Caragiale mondotta vala — azért maradjon ininden a régiben.
• * ♦ SZÓVAL, én a magam részéről ugy érzem,högy végeredményben erről van szó: a spanyol ujságiró maradjon ugy, ahogyan megszokta, Vagyis: ne írja meg azt, a-mit akar, ne tájékoztassa az olvasókat arról, ami van, hanem igenis magyarázza meg nekik, hogy nevetséges, amikor azt hiszik, hogy a fehér az fehér, si nem akarnak rádöbbenni még arra sem,hogy a fehér az legalábbis bordó. Ha pedig, neadj'isten, valaki mégis azt meri állítani, hogy a fehér mégiscsak hasonlít a fehérhez, és a kétszer kettő, ha nem is pontosan, de megközelítőleg négj', az vitathatatlanul megérdemli a beígért pénz- és e-gyéb bíi-ságokat. Amiből feltehetően az igazmondás megkerülését - honorálják — kiválóan.
De azért erősen hiszem azt, hogy végül mégis a hallgatás bére lesz a magasabb. Ebbe belekalkulálódík a hallgató avagy elhallgatott beszélni-irní tudó ember becsülete, elárult hite, igazságérzetének a megfőj tása és más bagatell. És ezt a szám-Iát, a hallgatás bérét erősen megnöveli Spanyolhonban az, hogy nehéz évekre visz-szamenőleg kell majd egyszer kiegyenlíteni.
Ezeket mondtam el, s ismételt nógatásra még azt, hogy nem hiszek az el nem kötelezett ujságiró létezésében és küldetésében, de: az már nem mindegy, hogy kinek, mire kötelezi el magát a sajtó munkatársa.
iGYRE NAGYOBB mértékben gyűlik meg a baja a fehér Uraknak a hódító mült átkos hagyatékával. A gyarmatosítás keserű gyümölcsét eteti a birodalomépítő fehér urakkal az úgynevezett "harmadik világ": a színes és nem színes emberiség nyö-mora.
Vietnam, Palesztina, Hongkong, még a többi világrészeken kiprovokált válság; Latin-Amerika, Rodézia, Délnyugat-Afrika mindahány világrész, ahol a "harmadik világ** változást, haladást követel.
Egyre több helyen alázzák és szegyenitik meg á "harmadik világ" népei a fehér világ urait. Megalázták a kínaiak a portugál urakat á kicsiny Macao nevű gyarmaton. Kína eteti a gyarmatosítás keserű falatjait Hongkongban az angol urakkal^és ez még csak a kezdet. EJ jön az idő, amikor mindazt a keserűséget, amit a fehér gyarmatosító urak okoztak másoknak, maguknak is le kell nyelniök. A gyarmatosított népek évszázados kesei-ve készül most bosszúra a fehér u-rak nyugati világa ellen.
Az angol urak kezdték, mások folytatták Kína javaínak elrablását, kínaiak irtását, kínai vezetők lefokozását. Idegen urak előtt kellett megalázkodnia a kínai népnek saját hazájában.
Hongkongot az ópiumháboruban sajátították ki az ang:ol urak. Hongkong elfoglalásával kényszeritették az angol urak a kínai államvezetést arra, hogy ismét megnyissa a tulhasznokat hozó mákonykereskedelmet, a-melyet a kínai császár és kormánya megtiltott, mert az ópiummal a fehér urak a kínai népet fosztották ki és pusztították.
Kis gyarmat Hongkong ahhoz, hogy Kína ott elégtételt nyerjen az angol urak fölött, de elég nagy arra, hogy megmutathassa ott Kina, ml várhat az angol urakra és más gyarmatosítókra más helyeken később. JSok van a fehér urak rovásán, sokat volna oka megbosszulni a kínai népnek, s ha ezt ííem teszi, az csak azért van, mert őrizkedik a harmadik világháború kirobbantásától, ami tragédiája lenne nemcsak a gyarmatosító u-raknak, hanem az egész emberiségnek.
Az ártatlanul megsanyargatott, megalázott és meggyalázott nép évszázados keserűsége hallatszik Hongkongban az utcákon tüntetők szitkaiból és fenyegetéseiből.
.   o        © o
A VIETNAMI háború a francia urak hagyatéka. A francia uralmat 1954-ben végül a
dienbienphui csatában semmisítette meg a függetl^ségéért viaskodó vietnami nép és azzal a francia urak egész ázsiai gyarmati uralmát ütötte főbe. Ekkor avatkozott be az amerikai tőke és politika, dé ez már nem gyarmatosítás címén, hanem á kommunizmus visszakényszérítéséhékceg^^
zel az álcázással azpnbaii" legfeljebb saját népét téveszthette meg^^yáz amerikai kormányzat. A vietnámi nép á gyarmatosítás folytatását látta benne^ idegen fehér urak hódító hadjáratát, s amint az amerikai urak kegyetlensége fokozódott^ egyre tisztábban állt a vietnámi nép előtt, högy-függetlenségi, harcát folytatni kell, most: már sokkal hatalmasabb és erkölcstelenebb ellenféllel szemben,.    . :. ^': , ■
"Ha valaki kételkedne az amerikai gyar-matositó-szándékban," irta á Toronto Daily Star május 25. számának vezércikke, "nézze meg a LOOK magazin mostani számának térképét." A térképhez irt szöveg t,5bbek között ezt mondja: "Nyugati határaink".
Eszérint az Egyesült Államok kiterjesztette határait Koreára, déli irányban a kínai partok mentén le egészen a formozai szorosig és persze Dél-Vietnam végső határáig. I^tezhet-e ennél hencegőbb és arcátlanabb hatalmi kérkedés?
IZRAEL egyik szerencsétlensége, hogy angol gyarmati hagyatékból kelt üj életre. E-zért oly dühösek rá az arabok. Kidobták onnan az arabokat, pedig ott éltek — Palesztinában éltek — 1.300 éven át. Kidobták ősi hazájukból a pálesiztinai arabokat idegen urak.
Nemzeti otthont kínáltak fel a. zsidóknak a fehér urak, de persze azért mégiscsak har-colniok kellett, de a nyugati fehér urak lerótták vele tartozásukat a különösen a második világháborúban megkínzott és majd-nemhogy elpusztított zsidóknak. Hanem ezt is amúgy gyarmatosító szellemmel tették, vagyis nem a saját költségükön, hanem a gyarmatosított arabok kárára.
Csoda-e hát, hogy áz arabok bosszúra készülnek ? Bosszúra, noha azzal veszélyeztetik nemcsak a közép-keleti békét, hanem az emberiségét. És ezt a veszélyt nem lehet el-háritarii amerikai és angol urak fenyegetésével, hanem csupán csak az átkos gyarmati mult végleges és maradéktalan felszámolásával. (Sché)
A katolikus "Áve Maria" a vietnami Káborúróí
"VIETNAM és az egyéni lelküsmeret" cim alatt közölt jelentést az Ave Maria nevü r. kat. lap, amelyben az-Egyesült Államok vietnami háborúja erkölcstelen jellegének személyes megvizsgálását javasolja minden egyes katolikus hívőnek.
"Tisztán áll előttünk," jelentette a katolikus lap, "hog>' napjaink legnagyobb és legkézenfekvőbb gonoszsága a vietnami háború," és hozzátette: "Kötelessége minden katolikusnak, hogy lel-kiismeretbeli kérdéssé tegye önmaga előtt a vietnami háborút."
Idézte a katolikus lap Szent Augusztin "igazságos háborúról" szóló tantételét, amely tisztázza a katolikusok számára, hogy mely háború igazságos és mely háború igazságtalan.
Szent Augusztin tantétele "egyebek között ezt mondja: "Csak végső lépés lehet a háború, amikor minden békekisérlet ellenére sem lehet a megütközést elkerülni. A háború csak védekezés legyen fegyveres erőszakkal támogatott igazságtalan követelés ellen. Hadat csak alkotmányosan megalapozott hatóság üzenhet valamely nemzet részéről. Léteznie kell a győzelem esélyének. Nem szabad, hogj' a habom több rosszat okoz5íon,mint amennyi jó elérését tűzte ki célul. Köteles a katonai taküka és szándék különbséget tenni katonák és civilek között,"
Kijelenti a katolikus lap, hogy a vietnami háborúban nem tartják be Szent Augusztin tanítását, de akkor sem lehetne a háborút erkölcsösnek nevezni, ha igazodnának Szent Augusztin normáihoz.
Igazságtalanság és'erkölcstelenség a katolikus
lap szerint "városok elpusztítása, egész vidékek töiikrebombázása, egy egész nép metódikus legyilkolása, civil lakosság elleni repülőtámadások, a "tulgyUkolásra" készülő nukleáris támadás, a frontharcos katonák testi és lelki, egészségének semmibe vétele, a nemzetközi törvények figyehnen kívül hagyása, napalmbombák használata, feltétel nélküli meghódoláis követelése, bosszúálló hadjárat, a hadifoglyok ellen gyakorolt embertelen-
ség."
Az "Ave Maria" szerkesztősége kijelentette: "Felelősség terheli a katonát és'á civilt egyformán. A nürnbergi tárgyalások leckéit megtanulni mindenkinek kötelessége. Senki sem engedelmeskedhet vakon semmiféle parancsnak, és vak engedelmesség nem lehet senkinek mentsége. Nem védekezhet azzal a háborús gaztetteket elkövető katona. Köteles minden katona saját lelkiismeretére hallgatni. Minden katona felelős saját tetteiért önmagának és Istennek, de a társadalomnak is."
Továbbá: "Kötelessége a hadvezetőségnek tiszteletben tartania az egyes katona lelkiismeretét," irta a katolikus lap, éa leszögezte, hogy:
- "Hasonlóképpen felelős a civil önmagáért, saját lelkiismeretének, hogy ne hallgasson, amikor erkölcstelen tettekre, háborús gaztettekre késztetik. Kötelessége a civilnek tiltakoznia, amikor az a veszély fenyegeti, hogy a kormány a háborút igazságtalan éa lealjasult módon folytatja. Vigyáznia kell a civilnek, amikor az a veszély fenyeget, hogy a kormány politikai éa emberi megoldás helyett csak fegyveres megoldást kináL"