0-IK OLDAL.
SZTÁLIN ELVTÁRS,
KANADAI MAGYAR HUNKÁS
>* less
PROLETARIÁTUS HADVEZiaE
Részlet Kari Radek elvtárs cikkéből
Bauer őrnagy, a német főhadiszállás tüzérségi íönöke mesélte nekem 1920 januárjában, hogy Luden-dorf nagyon csodálkozott azon, hogy győzelmet arattunk a fehérek felett. Nemcsak az érthetetlen előtte, hogy mi bolsevikok, ,akik a cári hadsereg fegyelmét szétromboltuk, egy fegyelmezett vörOshadsereget voltunk képesek megteremteni, hanem azt sem tudja felfogni,, hogy honnan vettük pizokat a vezetőket, akik nyilvánvalóan felette álltak a fehérekéinek, figyelmen kívül hagy va azt, hogy a fehérek nemcsak az Entente korlátlan anyagi támogat tását élvezték, hanem azok stratégiai tanácsalt Is. A polgári történetírás a mai napig sem talált választ erre, a világháború egyik német hadvezére által felvetett kérdésre. Nem tudja megmagyarázni azt, hogy azok az emberek, akik nem végeztek katonaiskolákat, sőt többségükben mégcsak nem is szol gáltak, győzelmet tudtak aratni a cári tábornoki kar szlnevirága felett, amely még ezen felül a Németország felett éppen győzelmet a-rató Entente hatalmak támogatását is élvezte.
A marxizmus erre a kérdésre egy olyan feleletet ad, amit alapjában véve a polgári haditörtenelem Írói is megadhatnának akkor, ha képesek volnának arra, hogy a legjelentősebb polgári haditeoretikusnak, Clausewitznek legfontosabb tanításait megértsék. Ez "A háborúról" cimü könyvében a kő vetkezőket Írja: "Hogy egy egész /ló-borut, vagy legalábbis ennek egy hadjáratnak nevezett nagyobb szakaszát győzelmesen lehessen befejezni, jahhoz azükséges, hogy a legbensőbb állami kérdésekbe behatoljanak. Itt stratégia és politika egymásba folynak és a had vezér egyúttal államférfivé lesz." Az orosz burzsoázia és az orosz nagybirtokos osztály államférfial azzal játszót ták el a háborút, hogy a lakosság jelentős tömege ellenük volt. Az elkergetett nagybirtokosok és kapitalisták hatalmuk visszaszerzése érdekében kibontották a polgárháború zászlóját. Még arra sem voltak képesek, hogy a bolsevlklek legyőzésére küldött katonatömegeiket valamilyen manőverrel félrevezessék. Csak egy pillantást kell vetni Denikin agrárpolitikájának dokumentumaira, hogy észrevegyük„mily kevéssé tudták megérteni a fehérek az októberi forradalom tanításait.
A fellángolt polgárháború másik frontján bolsevik központi bizottság állott Lenin vezetése alatt, aki egész életét a munkásosztály és parasztság felszabaditásl harcában töltötte el és a néptömegekkel a legbensőbb kapcsok fűzték össze~A polgárháború csak Október folytatása volt: az a döntő erőviszony, amely az októberi győzelmet lét rehozta a bolsevikek fehérek feletti katonai győzelmében jelentős szerepet játszott. Azonban a haditudomány te rén a bolsevikek újoncok voltak. A kérdés lényege abban áillt: a bolsevikek képesek lesznek-e jobban vésetni a háborút, mint az Enteit, te által anyagi és katonai szempontból támogatott fehér tiszti csőcselék.
A legrövidebb időn belül a bolsevikek a kiváló katonai tehetségek egész sorát adták magukból, ,iSíit amilyenek Frunse, Vorosilov, Tuchacsevszkl, Budzsonl, Jegorov, Csapajev és száz más. A bolsevikek nemcsak az acélos hadvezetők egész falankszját teremtet-
ték meg, akik a hadsereget összekovácsolták és győzelemre vezették o-lyan körülmények között, amelyeknél niég győztes hadsereg soha létre nem jött — a bolsevikek értették a módját,, hogy egy olyan stratégiai hadvezetőséget teremtsenek meg, amely a fehér hadvezetőség felett áll.
A széles tömegek csak az utolsó é-vekben szereznek tudomást arról, hogy a vörös vezérkarban a kulisszák mö gött mi ment végbe, hogy a döntések hogyan értek meg. A hadvezetés a valóságban L.eninnek és legközvetlenebb bajtársának, Sztálinnak kezében volt.
Mikor a polgárháború befejeződött, Sztálin minden erejét a párt építésére, a szocializmus építésére fordította. A-zonban mint Lenin tanítványa, egy pil lanatra sem felejti el, hogy az ellenség nem hagyhat fel azzal, hogy erejét velük még egyszer összemérje, hogy nem hagyhat fel avval az óhajával, hogy azt, amit milliók munkája teremtett meg, megsemmisítse. Ezért a Vörös Hadsereg Sztálin figyelmének középpontjában marad. Ezért áll Szta linnak, a párt vezérének munkájában a Vörös Hadseregről való gondoskodás kimagasló helyen.
Miután a proletárhadvezérek Lenin által kinevelt állományát a Vörös Hadsereg élére állitotta,szünteIenüI ügyel arra, hogy az a mag, ijielynek hivatá
őrület azért — mert egy rosszulfegyverzett hadsereg a modem haditechnikával szemben a véres megsemmisi-tésnek lenne kiszolgáltatva.
A burzsoázia által a világháború ó-ta továbbfejlesztett katonai elmélet ellentmondásokkal van tele. Lényegükben ezek az elméletek árra lyukadnak ki, hogy az októberi forradalom óta a burzsoáziának nincs bátorsága a milliós tömegeket felfegyverezni.Egy másik nehézség abban áll, hogy a milliós tömegeknek a modem haditechnikának megfelelő felfegyverzése hihetetlen összegeket igényel. Innen támadt aztán majdnem valamennyi kapi talista államban az az irányzat, hogy kis, maradéktalanul mechanizált és technikailag kiválóan fölszerelt hadse-re^^eket kell felállítani. Ha azonban mégis döntő harcokra kerül a sor, ugy a burzsoáziának mégis csak arra kell rászánnia magát, hogy a nagy hadseregek felállításával járó kockázatot vállalja Az uj háború veszélye következtében megkísérli az országokban lé vő minden lehető ellenzéknek fascista módszerekkel való megfojtását és a háború technikai előkészítéséhez az ösz-szes anyagi eszközöknek a készenlétbehelyezését Ezért volt az, hogy Szta lin, mikor a hadsereg újraszervezéséhez fogott nemcsak arra ügyelt, hog>' magas színvonalú modera technikai felszereléssel lássa el, hanem a legény-
LENIN
Ealoldaliság a kommunizmus gyermekbeteg*
Milyen értelemben lehet beszélni az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről?
mikor Kautsky cikket irt a forrjál-I proletariátus győzelme mi 'Iszkrá'-ba a "Szlávok és a forrada! gedhetetlen fegyelmet? A^***
1917 november 7.-e után, az orosz proletárság politikai hatalomra jutását követő első hónapokban ugy tűnhetett talán fel, hogy az elmaradt Oroszország és az előrehaladott, nyugateurópai országok közti roppant különbségek folytán a proletárforradalom ezek ben az országokban csak kevéssé lesz ' tolódik át. majd a miénkhez hasonló. Ma már e-lég szép számú nemzetközi tapasztalat áll elöttünk.melyek á legpoagyobb hatá rozottsággal arról tanúskodnak, hogy forradalmunknak néhány alapvonása nemcsak helyi és nem különlegesen nemzeti, nem csupán orosz, de nemzet közi jelentőségű. Nemzetközi jelentőségről pedig nem a szónak tág értelmében beszélek itt. Mert hiszen forradalmunknak nemcsak néhány, de minden fö- és számos mellékesebb jel- ; számára
hogy a Vörös Hadsereg jövendő ségi állomány magas létszámát is biz-
sa,
győzelmeit biztosítsa, állandóan növekedjék. A proletár hadvezérektől nemcsak azt követeli, hogy ne pihenje nek a polgárháborúban szerzett babérokon, hanem hogy tanuljanak és újra tanuljanak. Az egész világon ismert nevü hada vezéreket küld az Iskolapadba. Ügyel arra, hogya mi Vörös Hadseregünk a parasztság és proletariátus kapcsolatának legjobb Iskolája legyen. Es a Vörös Hadsereg nemcsak a falu kultúrájának Iskolája, hanem a szocializmus iskolája is.
Akármilyen nagyok legyenek is a-zonban a ml Vörös Hadseregünk eredményei, nem alkalmasak arra, hogy a proletárhadvezér nyugalmat élvezhessen. Feszülten követi a polgári hadse regek fejlődését, ,a haditechnika fejlődését. Az ország iparosodásának fej lődése alapján újraépíti a Vörös Hadsereg technikai bázisát. A világkapitalizmus a pusztulás folyamatában van, de a haditechnika terén haladást mutat. A repülés, a mérges gázak és a páncélkocsik (tank) gyártása, melyek mindegyike csak a viljágháboru végefelé kezdett Jelentős szerephez jutni, ma a legnagyobb méreteket öltötte. Gaztett és őrület lenne a mai modern haditechnikával szemben egy rosszulfegyverzett tömeg szembeállítását meg kísérelni. Gaztett azért, mert az a tömeg — ezek a munkások és parasztok — hatalmunk alapjai, a mi testvéreink.
tositotta. A hadsereg újjászervezésére és felfegyverzésére felállított sztálini terv alapját a mélyen átgondolt marxista-leninista elméletnek a jövő /ui-borura való alkalmazása képezi. Nemcsak a hadsereg újjászervezése általános tervének alapja ez, hanem a tömegmennyiségben most legelőször hasz ánlatba kerülő különböző fegyverfajták erőviszonya megállapításának is.
A szovjetország látja a növekvő hár-borus veszélyt. Mindent elkövet azért, hogy a háborút elkerülje. De tudja azt: ha az ellenség megtámad bennünket ,olyan erővel szállunk vele szembe, amilyet nem Is képzel. Ez a szervezett szocializmus ereje lesz, a koUektivparasztok ereje, a hatalmas kommunistapárt ereje, amely tudja, hogy a világ boldogsága az ő győzelmétől függ.
A Vörös Hadsereg a béke, ,a szocialista haza védelmének hadserege és Így nincs szüksége arra, hogy erejét | titkolja. Az ellenség ki szeretné számítani páncélkocsijaink és bombavetőrepülőgépeink számát. De erőnk e-gylk legnagyobb forrását kiszámítani nem lesz képes. Ez az erő pedig — az a forradalom, mely Sztálint az elsö
lemvonása is nemzetközi jelentőségű, amennyiben ez a forradalom kihatott minden országra. Nem igy, hanem a szónak legszűkebb értelmében mondom, amikor is nemzetközi Jelentőségen mindannak nemzetközi érvényessé gét vagry megismétlődésének kikerül-hetetlenségeit értjük — nemzetközi mé retekben — ami nálunk történt. I-lyen értelemben forradalmunk néhány alapvonásának meg kell adnunk a nem zetközi jelentőséget.
Tei-mészetesen igen nagy hiba lenne, ha tuloznók ezt az igazságot ,ha kiter-Jesztenök érvényességét forradalmunk néhány alapvonásán tul is. Épp ug^ hibás lenne figyelmen kivül hagynunk, hogy a proletárforradalomnak habár csak egyetlen előrehaladott országban bekövetkezett győzelmével, éles fordulat állhat be, nevezetesen röviddel ezután Oroszország már nem példakép, hanem ismét csak (szocialista és szovjet értelemben) elmaradt ország lesz.
A jelenlegi történelmi pillanat azonban épp arra utal, hogy az orosz minta megrhutat egy és más felette lényeges vonást, minden országnak szűkség szerű és nem távoli jövendőjéböl.Az e-lörehaladott munkások minden ország ban rég megértették ezt, de még többször, nem annyira megértették, mint inkább a forradalmi osztály ösztönével fölfogva, átérezték. Ebből következik a tanácshatalom, valamint a hol seviki elméletnek és taktikának (szűkebb értelemben vett) nemzetközi jelentősége". Ezt nem értették meg viszont a n. Internacionálé "forradalmi
proletár hadvezérré emelte, a forrada- vezérei:  a Kautsky-fajták Németor-
lom, mely öt a szocializmus végleges győzelméért vivott nagy, döntő harcban a tömegvezérek ragyogó csoportja val vetve körül.
magyarságát, hogy.
Tisztelettel értesitji
szertárunkat a 151 Ontario StT-Sast cii 1469 St. Laurence St. szám hogy a fenti számi^.jMtgy'l'Cl). Box 123 cimezzékjeveleílcétravagy személyesen itt ankét.
lelyeztük a lenfitársainkat, "N" alá nek fel
magyar gyógyszertár
1469 St. Laurence St. — Montreal, Que.
szagban, a Bauer Ottók és Adler Frigyesek Ausztriában, akik éppen ezért reakciósoknak, a legsekélyesebb megalkuvás és szociálárulás szószólóinak bizonyultak. Többek között, az 1919-ben "Világforradalom" cimen Bécsben megjelent (Szocialistische Bücherei, Heft 11, Verlag Ignaz Brand) névtelen röpirat különösen szemléltetően mutatja be az egész gondolatmenetet, az egész eszmekört, vagy helyesebben szédületes tömegét a meg-nem-értésnek, a pedantriának, a gyalázatosságnak, a munkásosztály érdekein elkövetett árulásnak, — és mindezt a "világ forradalom" eszmei "védelmezésében" mártásában.
Valamikor ,réges-régen, amikor Kautsky még marxista volt és nem hitehagyott történetíró módjára fogott a kérdéshez, ő is előrelátta oly helyzet lehetőségét, ahikor az orosz proletáriá tus forradalmisága példakép lesz Nyugateurópa számára.   1902-ben volt ez.
lom" cimmel. Ebben a cikkben Kautsky a következőket irta:
"Jelenleg (ellentétben 1848-al) feltehető, hogy a szlávok nemcsak beléptek a forradalmi népek sorába, hanem hogy a forradalmi eszme és a forradalmi cselekvés súlypontja is egyre inkább a szlávok felé tolódik el. A forradalmi centrum nyugatról kelet felé A XIX. század elsö felében Franciaországban, időnként Angliában volt. 1848-ban Németország lépett be a forradalmi népek sorába. .. Az uj század olyan eseményekkel kezdődik, melyek azt a gondolatot ébresz tik fel, hogy a forradalmi központ további eltolódása felé haladimk, nevezetesen: Oroszország, mely annyi forradalmi kezdeményezést mentett a Nyugattól, most talán maga fog forradalmi erőforrásul szolgálni a Nyugat A kirobbanó orosz forradalmi mozgalom talán hatalmas eszköz lesz arra, hogy kipusztuljon a megcsontosodott nyárspolgárság és sivár politizálás szelleme, mely a mi sorainkban már egyre szélesebben elterjeszkedik és hogy újból fényes lángra lobbanjon a harcikedv és odaadás nag}' eszménk iránt.
Oroszország már rég nem a reakció és az abszolutizmus bástyája Európában. Most talán épp az ellenkezője i-gaz. Nyugateurópa lesz az oroszorszá gi reakció és abszolutizmus bástyája.. A cárral talán már végeztek volna az orosz forradalmárok, ha nem kényszerültek volna egyidejűleg harcolni a cár szövetségesei — az európai töke ellen is. Reméljük, ez alkalommal mindkét ellenséggel sikerűi majd megbirkózni-ok és az uj "Szentszövetség" gyorsabban omlik össze, mint elődei. Bármilyen leg>-en is a Jelenlegi harcok kimenetele Oroszországban, a mártírok vére és szenvedése — kiket a harc, sajnos, kelleténél bővebben termel — nem lesz hiábavaló. Megtermékenyítik az egész civilizált világon a társadalmi forradalom hajtásait, elősegítik bujább és gyorsabb növekedését. 1848-ban a szlávság kemény fagy volt, amely lehullatta a népek tavaszának virágait. Most talán vihar szerepét szánta neki a sors, mely megtöri a reakció jegét és feltartóztathatatlanul el hozza magával a népek számára az uj, boldog tavaszt. (Kautsky Károly: "A szlávak és a forradalom", az "Iszk-ra" cimü orosz forradalmi szociáldemokrata újság 1902 március lO.-i, 18.-1 számában megjelent cikk.)
Mily jól is irt 18 évvel ezelőtt Kautsky Károly!
IL A bolsevikiek sikerének egyik alapfeltétele
Valószínűleg most már mindenki megérti, hogy a bolsevikiek nem két és fél évig, de .két és fél hónapig sem maradhattak volna hatalmon a pártunkban uralkodó legszigorúbb, igazi v€isfegyelem nélkül és a munkásosztály egész tömegének, vagyis gondolkozó, becsületes, önmegtagadó, befolyásos, a maradi rétegeket vezetni vagy magával ragadni tudó részének támogatása nélküL A proletárdiktatúra az uj osztály-
mint jwlitikai eszmeáraá^^ poUtikai párt 1903 óta áü Uii^'' is a bolsevizmus története ^s, öleli fennállásának  egéaz ' magyarázhatja meg kielégítő, miért voltak képesek a legnehezebb körükaények ko:^ teremteni és fenntartani ' tus győzelméhez szükséges met.
Mindenekelőtt felmerül itt a V_
mi tartja fenn a proieWridtiu ],
dalmi pártjának fegyelmét, aj^
gyelem próbaköve és acélozó i
ja?   Először is: a proletir
pat  (az avant-gardej céltu
forradalom iránti odaadása,...
önmegtagadása, hötnenaége. Ut
az a képessége, hogy eyyhe}ui\
ni, együtthaladni, aöt — ha ugy
— bizonyos mértékben
tud, elsősorban a proletár, ,
proletár dolgozó tömegekkel it
madszor: a vezetőcsapat poütilíai
tégiájának helyessége, jeltéve
legszélesebb tömegek saját ta
tukkal győződnek meg mindeméi
lyességéröl.   E feltételek nélü
valósitható meg a fegyelem ai forradalmi i)ártban, mely pártja lehetne a forradalmi amely osztály meg akarja bi egész burzsoáziát és át akírji tani az egésztársadalmat K (ö nélkül minden kísérlet, mely a lem megteremtésére irányul, szóbeszéd és hiu komédia. MiJ pedig ezek a feltételek nem hirtelen.   Csak hosszú """''•m, i^j, tapasztalat utján alakulnak k{,ií^';
désüket megkönnyíti a        íi'tÍ fe ......
mi elmélet, mely a maga rit.. <*tStíOsy a pé dogma, hanem véglegesen jC|I lóban tömeges és valóban lomiá mozgalommal való szoros Lapal ban szűrődik le.
Ha a bolsevizmus képes loltö gozni és sikerrel megvalósítani iSJ
1920-ban, példáUanul nehéz visní-i Vtani, azoi
irozatosa.i •iesztöség* g különb bányák ■etltői naí inkakere; ,rth Bay-i il 60-ig. s eg>--egy lerzése. .n beküld piszkos i külön bö: le a for is rés; .1 sze:
in piszko. az egész leket tart: ;ok munli eresztül ilyen, m >gek vai ikeny mu: híreket ( íéleUnükl V munkáji Izonyos ös kufárokns ; a hiéna a legtöbl tos szeret de nem
njTigtat üzletek " azért V
Írmán lek több
KOZÁKOK TÁMADNAK AZ ANGOL MNUKANéLKüILEKRE LONDONBAN.
nek legkeményebb és legkíméletlenebb háborúja nálánál erősebb ellenség ellen, a burzsoázia ellen, amelynek ellenállását megtízszerezte a (habár csak egyetlen országban bekövetkezett) bukás, amelynek ereje nem csupán a nemzetközi tőke hatalmában, a burzsoázia nemzetközi kapcsolatainak szilárdságában és tartósságában rejlik, hanem a szokás hatalmában, a kis ü-zem hatalmában is. Mert — sajnos — kisüzem jócskán maradt még a világon, a kisüzem pedig megtermi állandóan, naponta, óránként, elemi módon és tömegesen a kapitalizmust és burzsoáziát. Mindezen okoknál fogrva szükséges a proletárdiktatúra és lehetetlen a győzelem a burzsoázia felett hosszú, kitartó ,kétségbeesett élet-ba-lálbarc nélkül, — önuralmat, fegyelmet, szilárdságot, hajlithatatlanságot és akarategységet követelő háború nél kül.
Ismétlem, a győzelmes proletárdikta tura tapasztalatai Oroszországban szemléltetően bemutatták azoknak is, akik nem tudnak állandóan gondolkod ni, vagy akik nem elmélkedtek erről a kérdésről hogy a feltétlen centralizáció és a legszigorúbb fegyelem e-gyik alapfeltétele a burzsoázia feletti győzelemnek.
Gyakran beszélnek minderről. De korántsem hányják-^Ketlk meg eléggé: mit jelent ez és minő feltétélek mellett lehetséges? Nem lenne-e jó, ha a tanácshatalomhoz és a bolsevlldekhez In tézett üdvözléseket néha-néha egybekapcsolnák azoknak az okoknak legkomolyabb elEÓnzésével, miért voltak képesek a bolsevikiek megteremteni a
közepette, a legszigorúbb 1-tást és vasfegyelmet, ugy »as.á. egész egyszerűen   Oroszon ág csomó történelmi sajátossái^ábai Uk.
Egyrészről, a bolsevlzmua a marxizmus elméletének aaüki Ján keletkezett.   De ennek ésj ennek a forradalmi elméletnek 1 ségét nem csupán az egész : zad tapasztalatai bizonyitották, 1 különösen a forradalmi eazme) sei és csalódásai, tévelygései és i zása árán Oroszországban szenett| ,pasztalatok is. Körülbelül félé folyamán, nevezetesen a negyvenes éveitől a kllencvínes í kig a haladó gondolkodás a 1 nül vad és reakciós cárizmus i alatt mohón kereste Oroszon helyes forradalmi elméletet, buzgalommal és Európa és Amerika e téren i minden "utolsó szavára". A must, mint egyetlen helyes fo: elméletet Oroszország baUatlas i védések és áldozatok ,csodálatos{ dalml hősiesség, hiheteUen ene korlátlan Jceresgélések, tanaiul korlati próbálgatás, csalódások,! próbáitatások, az európai tap tok, egybevetésének ténete folyamán.valóban meg A cárizmus által kikényszritett < ráció folytán a forradalmi Or a XIX. század második felében»« zetközi kapcsolatoknak olyan i ságával, a forradalmi mozgalomé letelnek és világformáinak ben oly   nagyszerű tájéko birt, mint a világnak eg országa sem.
Másrészt ez a gránitba vé3«tt.< leti alapon épült bolsevizmus ( zenötesztendős gyakorlati töri csinált végig (1903—1917), fogható, a tapasztalat gazdagsássti kintve ,sehol az egész világon Be| lálhatő.  Mert egyeüen át e tizenöt esztendő folyamísl csak megiközelithetőleg  sem i mint Oroszország. A forradaW pasztalat tekintetében, a mozgaW; lönféle formálnak gyors tekintetében: a legális és békés és viharos, a földalatti a zártkörű és tömeges, a : terrorista mozgalom különféle* tozásainak gyorsasága és sága tekintetében. Egyetlen ban sem sűrűsödött össze aM vld IdöszaJcra az összes tályok harci formálnah, és módszereinek ekkora s emeUett ez az osztályharc afj^ elmaradottsága, a cárizmus eotS''\ mása folytán, különösen
a
k követel, i
lelkeznek, : a pénz ál
5k szóba v semmit v becsülets
Jielyezi. üyen eset lorból is lek. Sud irt teszik bányatele
IZK C. I
lödött, különösen mohón ^ ^ sajátította el a maga számért rlkai és európai politikai tok megfelelő "utolsó szavM-