m
ÜÉI
t
KANADAI MACnrAR MUNKáS
Él
^'ZÁRJATOK BE A FELKELŐKET^
Felharsantak ezek a hangok a kanadai élősdiek ajkairól is. A'kanadai;burz6oázia sem tanulta meg a történelemből, hogy a felkelők elnyomásával neih lehet csendet teremteni, ha a nyomor okai megmaradnak. Nem tanulták meg, hogy a felkelők a nyomorgók közül jönnek. Ezek vezetői,'köztük a konmiunisták is, mind a szenvedő rétegből jönnek. Bennett és társai nem lázad-nak.e rendszer ellen, mert nem nyomorognak. Amikor az ember nyomorog, az okok után kutat, ha intelligens elmével rendelkezik. A kutató elme megszerzi Marx és Lenin tanításait és látja, hogy a kapitalista rendszer kebdén beliil nem lehet a dolgokon változ-. tatni. Meglátja, hogy az urak is jól tudják ezt, akiktől éppen e-zért nem lehet kemény harcok nélkül tívenni azt, amit mi termeltünk, dé ami mindenestől az kezükbe került.
Olyan kevéssel megelégedtünk vohia, mielőtt forradahnasod-tunk. Gsak tisztességes munkát és bért akartunk. Eszünkbe sem jutottak az ezrek, vagy pláne a milliók. Ma sem akarunk sokat. Tisztességes megélhetést követelünk. Tudjuk azonban, hogy addig, amig a politikai hatalom az urak kezében van, nem lesz részünk soha a tisztességes megélhetés, mert ha minden munkás megkapná munkájának jutalmát, nem lehetnének tőkések. Tőke az elrablott munkabérekből fakad. Tudjuk azt is, hogy a kapitalisták azért gyűlölnek bennünket legjobban, mert a politikai hatalmat akarjuk, tehát nem örökös szájha^cot akarunk vívni a munkásokért, mint a reformisták, hanem a tettek hrcát, mely megdönti majd az urak politikai hatalmát és felszabadítja a munkásságot.
Ha szeretjük a rendet és csendet akarunk, akkor nem a felkelőket kell bebörtönözni, hanem az ellentéteket kell eltüntetni, termelést kell újraszervezni és csak annak adni enni, aki dolgozik. Mi tudjuk, hogy ezeket nem fogják tenni a kapitalisták s ezért nem lesz rend soha kormányzatuk alatt.
*        * * SZAMÁRSÁGOKAT ÍRNAK A KAPITALISTA LAPOK
A St. Catharines Standard a mult héten oly bárgyuan érvel az éhségmarsolók ellen, hogy az ember önkénytelenül ezt kérdezi: Józan ésszel irják a kapitalista lapokat?
Amikor számtalan kapitalista lap már régen beismeri, hogy a kozákoknál igenis volt fegyver, ez a lap most akarja tagadni. A-mikor a munkások gyűlésein a dollárok százai jönnek a sztrájkolok támogatására és a lefogottak védehnére, amit számtalan lap részletesen közöl s amikor megírják, hogy ügyvédek önként jelentkeznek a védelemre, akkor ez a lap moszkvai aranyat emleget, melyből annyi jön, amennyit kémek az itteni agitátorok. Érdekes,: hogy ezt a félkegyelmű cikket számos konzervatív lap átvette közlésre.
Azt hazudja a hosszú vezércikk, hogy a marsolók között egy kanadai sem kivánt verekedni, de az idegei:ek bőszítették őket a harcra. A tény az, hogy csaknem mind kanadaiak voltak és nem olyan ostobák, akik idegen rossz eleméktől engedték volna magukat vezetni. A cikk vak irója nem látja a többi lapok Írásait, vagy nagyon alázatosad akar alá nyalni azoknak az uraknak, akik a lázadást szították, de most már kénytelenek belátni gyalázatos tettük oktalanságát Vájjon meddig élhet egy rendszer, melyben annyiféle irányban beszélnek az emberek, ahányan vannak? Semmi sem biztosabb, mint hogy az ezerféleképen egyszerre rikácsoló kapitalistákat és programnélküli politikusaikat elsöpri majd a munkások egységfrontja élén haladó egységes és szilárd kommunistapárt.
«        « Q
A KAPITALISTÁK TÖBBNYIRE KIS EMBEREK
fflREK
MONTREALI
RESZKET A MONTREAU BURZSOÁZIA
MONTRKAIi, Que.—Mint az ország
minden nagyobb városában tüntetések voltak az éhségmarssal kapcsolatban ugy Montrealban is tübtetést hivott a miüikanélküll tübács JuUua 10-Ikén. Á tüntetéssel kapcsolatban delegáció kereste fel a város urait, hogy tudomásukra adják az éhezők nyomorát.
A városatyák nem fogadták a delegációt és nem akartak tudomást venni arról, hogy vannak éhezők. Dél-ptán egy órakor már a rendőrség lepte el a városháza környékét és az uo-cákon minden három lépésre rendőr állt A rendőmihábán bujtatott félrevezetett emberek, akiket csak erre az alkalomra öltöztetliek uniformisba. Délutá!a 2 órakor, amikor már a tömeg összegjrült a St. Denls parkban, ahol a delegátusok akartak beszámolni a város urai magatartásról, a rendőrség ujből erősítést kért. Az egyik francia munkástárs alig beszélt vagy 5 percig, már lehúzták és elvitték.
Bkkorra már összegyűlt több mint kétezemyi tömeg. Közben ismét egy nő kezdett beszélni, akit szintén letar-tóztattsic A tömeg túlnyomó része francia-kanadai volt. A tömeg láttára a rendőrség újra erősítést kért és megérkezett 150 lovas és egy csomó RCMP, valamOit gyalogos és biciklis refadőrök futottak alarmot orditva.
Ennek láttára a tömegben óriásian felkV>rbácsoIódott a harci harag és a rendőrség ennek láttára nem merte a tömeget megtámadni dacára a példátlan nagy felkészültségnek. Ugy gondolták, hogy ha verekedést provokálnak, akkor nagy bajok lesznek.
A montreali városvezetöség milidjob ball elveszti a nép előtt bizalmát és a már ébredező fralacia tömeg velünk e-gyütt készül és együtt fogjuk azt a hatalmas nagy seprűt, amellyel Montreal városából is kiseperjük a salakot.
Kun Ferenc.
Azonnal azután, hogy Hepbum, Ontario kormányelnöke lát-szatgyőzehnet aratott a bankárok felett, akik előbb nem akartak neki kölcsönt adni, a konzervatív lapok igyekeztek kimutatni, hogy Hepbum nem győzött, mert Kanadában voltaképen nincsenek is nagyérdekeltségek. Azt akadták bizonygatni, hogy a kanadai vagyont a lakosság túlnyomó többsége kis parcellákban tartja felosztva maga között. Az általunk alább felsorolt számok leleplezik a konzervatív lapok igazságot takaró szerepét.
Vegyünk először néhány trösztöt. A kanadai Trust Compa-nyknak két és fél billió dollár vagyonuk van. A montreali tröszt társulat maga 800 millió dollárral rendelkezik. A Royal Trust, National Trust és a Toronto Trust Co.-nak egyenként 500 millió dollárjuk van.
A kanadai hitelező társulatok 213 millió dollár urai. A három legnagyobbnak vagyona: ITlmillió dollár.
A biztosító társulatoknak több, mint 2 billió dollárjuk van. A Sun Life biztosító társulat egyedül 625 millió dollár felett rendelkezik.
A gyárosok és bankárok a mult évben 196 millió tiszta hasznot osztottak fel maguk között, míg a farmerek egész Kanadában csak 150 milliót kaptak á búzáért. A kanadai gyárosok és bankárok egy hónap alatt több tiszta jövedelmet húznak, mint Manitoba ta«tomány összlakossága. Maga az International Nickel Co. a niult évben 14 millió dollár tiszta hasznot vágott zsebre. ^
Ezeken a számokon kívül hoztunk hatalmas számokat Tím Buck* rádióbeszédében, melyet lapunk júniusi és júliusi számaiban közöltünk. Olvassa el Buck beszédét minden munkás és látni fogja, mily arcátlanul hazudnak a kapitalisták. Saját statisztikai hivataluk számait meghamisítják, ha a népet kell becsapni.
■      . ■ ■ »
' A FIATAL BŰNÖZŐK
A kingstoni börtön feje, Ormond tábornok, akinek parancsnoksága alatt Buck elvtárs cellájába lövöldöztek, jelenti, hogy már közel 300 husz éven aluli ifjú van börtönnel sújtva. Szép
beszámoló! ^
Az igazságügyminiszter, Guthrie, 'áki most a reliefsstrájkoló-
VERDUN POLGARESTERÉT AKCIÓRA KÉNYSZÉRlTEnE A TÖMEG A FASISZTA HOUDE ADŰTORVéNYE ELLEN
a tőkések munkások hazája
MONTREAL, juUus 11. — Verdun Montreal külvárosának polgármesterét már több Ízben megostromolták a munkanélküliek és becsületesein gondolkozó mulikások amiatt, hogy bizonyos árucikkekre fogyasztási adót vetettek ki. A polgármester eleinte hidegen hagyta a küldöttségeket és tiltakozó aláirálsokat.
Erre a munkások egyszerűen nem fizették meg az adót a vásárlásnál, aminek következtében megmozdultak az üzletemberek is. Ferland CCF polgármesterre olyan nyomást gyakorol-
tak, hogy kénytelen volt a sajtón keresztül megtámadni Houde polgármes ter fatézkedését, hogy népszerűségét teljesen el be veszítse.
Ferland esztelenségnek Vievezte a "sales tax"-et, amire Houde elleni támadásának szövegét átadták a törvényhozó testületnek, hogy találjon törvényes eljárást Ferland ellen. Ferland kijelentette, hogy "ha ebben a harc én nem győzök, akkor 'nem lehetek Verdula polgármestere.", fis felhívással fordult az összes ipari szerve zetekhez is, hogy támogassák ebben a harcbán.
Gsendiírök állták Útját 21 éhséparsolónak
MONTREAL, jun. 11.—Tegnap délután Indult Ottawa felé egy kisszámú éhségmars, melyet a megyei csendőrség a várostól néhány kilométerre feltartóztatott és bekísért a megyei őrsre.
Egy utánok haladó teherautót is elfogtak és elkobozták a rajta lévfi élelmiszereket, melyek a marsolók táplálására lettek összekollektálva. Az éhségmars egy nagyobb része holnap fog útnak indulni. A vái%>si hatóság idegesen kapkod és parabcsot adtak ki a városból való kivezető utak .megszállására.  Kiadták, hogy minden e-
gyes autót meg kell vi -sgálni és elkobozni, ha talán a marsrlók által gyűjtött élelmiszereket szár tanak. A mar-splás nehéz helyzetben van.mert Mont-realből amely vízzel \an körülvéve, csak hidakon keresztül lehet kijutni és a hidak már el vanrak állva a megyei csendőrök által.
Amire e hir napvilágot lát a Munkás bab, egész biztos, nagy változások lesznek az éhségmars körül. Ma délután utrakészen áll 300 marsoló. Az indulás napjáig — 13-lkán délutánig — még tettemesen meg fog szaporodni ez a szám.
Gsak rokonok látogathatják a
bányászt
MONTREAL,—Lareskevich noran-dal bebörtönzöttet a bordeaux-i megyei börtönből áthelyezték a St. Vincent de Paul állami börtönbe. A CLDL Iteni magyar csoportja felkereste, hogy a heti megszabott, egy dollárt átadja támogatásként a rossz bör-tőnkoszt miatt.
A börtönhatóságok kijeleintették, hogy egyáltalán nem lehet látJogattii,
csak igazolvánnyal ellátott rokonoknak. A számára átadandó pénzt sem fogadták el azzal az indokkal, hogy ott semmit sem lehet venni és máskülönben nem is kell, mert ott "minden vaix", ami keU.'.
Figyelésünk szeribt a foglyokat kőbányában dolgoztatják közel a börtönhöz,  így néz ki a demokrácia.
kát mind börtönbe szeretné rakni, de legjobban szeretné őket kivégezni, azt mondja, hogy a fiuk azért kelilnek a börtönökbe, mert a szüleik nem' tudnak gyereket nevelni. Nem tudják a vagyontól megvakult urak, hogy az üres konyhán bolond a gazd'-asszony. A kapitalista börtönökből kijött fiatalok még ügyesebb rablók és gyilkosok lesznek, mert látják, hogy becsületes munkával senki se megy semmire. Tisztességes munkát és bért a szülőknek, hogy tisztességes embereket nevelhessenek. Hogy ez meglegyen, harcoljunk keményen! (R. A. S.)
IGoTüGJOBB ÁRFOLYAMOKON,
140."Sí:m.idfelé egy kanadai dollárért, CSEH-KORONA és imi^tutalásokTgenl^ árfolyamon gyorsa^^^^jOTitos^ii-tlfar át Önnek- teljes szavatá^gx^ellett
1456 CiTr HALL ATENDE     MONTREAL, QDE.
HAJÓJEGYEK MINDEN VONALRA, AFHDAVITOK. KÖZJEGYZŐI OKMÁNYOK, ÓHAZÁI BÉLYEGEK.
Geo. Marczi ripo^ja
fFOLTTATASJ (E riport élénken szemJélteH a Icapi-tattsta világ rablásátj csődjét és a nagy orosz forradalom vívmányait, mely   megszüntette a cárok éa csatlósai rabló uralmát éa egy mor-gosabbrendü társadálom alapját vetette m^g). ROMÁNIA. A határon a vámőrség megvesztegethető.  Egy pár dollár és nem esik vám alá a csomag. Enélkül minden vám alá esik.   Ez csak az e-gész Románia területén folyó graft~ nek egy része.  A   lakosság elszegényedve reménytelenül néz a jövőbe és csak a forradalomba vetett hit ad be-léjök kitartást.   Az   utak liagyon el vannak hanyagolva.  De főleg a hidak.  A járókelő jármüvek kénytelenek kitérni és kilométereket kerülnek a hidak járhatatlansága folytán. A spicli-rendszer jól működik. - UtJon-ut-szélein igazoltatják az embereket.
LEÍíGYELORSZAG, LEMBBRG. A világháború nyomai még élénken látható mindenfelé. Katona temetők, tömegsírok. A falvak elszegényedve, örült laaciontalizmus az egész országban. Közel a szovjethatárhoz katonai hadgyakorlatok. Lázas készülődés u-jabb tömeggyilkosságra a. Szovjetunió ellen, fis itt a körkép rajzolása megváltozik.
« 9 « U. S. S. R. A durva határőrség és vonatszemélyzet helyett barátságos 6-rök és kalauzok kezelnek. A legközelebbi álKomásig ismerkedés és barát kozás. Finom, intelligens emberek e-zek. Szokatlanul feltiMaő a külföldi utasok részéről ezek a jelenetek. Az ember alig képes hinni saját szemeinek és első pillanatokba'n azt képes hinni, hogy találi álom ez. De valóság, mely a Szovjetföldhöz láncolja a külföldit akarata ellenére. Az uc-ca népe vig. Nincs éhezés és ron-g^'oskodás. Az ukrála köztársaság ifjú újoncai éppen akkor vonultak be. Vlg ság és öröm töltötte el őket, 'nem sírás és szomorúság, mint a kapitalista hadseregbe vonuló proletár ifjakat. Vigan, örömmel fogadják őket az 1-dősebb katonák és tisztek és barátkoz nak. Nem ugy, mint minket fogadtak a kapitalista hadsereg tisztjei hátba-rugásokkal, hogy ki fogja-e bi mi a ko-miszrugást.
TIRASZPOL. A cárizmus alatt e-gyike volt az elképzelhető legpiszkosabb városnak. A cárizmus alatt 15.-000 lakosa volt, ma 60.000. Nyáron mély homok, ősszel és tavasszal feneketlen sár. Dugóhúzó, üvegcserép és minden őcskaság lepte el a várost. Ma a város egyrészét már átalakították szabáJyos uccákkal és gyönyörű épületekkel. A cárizmus alatt nem volt gyára, ma már van 9. Hatalmas isktolák épültek és a szellemi fejlődés meglepően haladt előre. A gazdaságot nem fenyegeti szárazság soha, mert annak idején felduzzasztják <a Dnyeszter folyót és oly arányban Sh-tetik el a mezőket, ahogy azt a helyzet kívánja. A földek dúsan termők s jó karban vannak tartva.
Nagyon szép látvány volt 1934 noí-november 7.-én a Szovjetunió 17-éves évfordulójának ünnepe. Az ember szive elszorult annak láttám, hogy a nép és a hatataias VÖRÖSHADSEREG egsrűtt űn'neplik a felszabadulás napját A gyárak munkásai védnökséget vállaltak századok, vagy ezredek felett, viszdat az ezredek, vagy századok a gyárak, vagy mezőgazdaság felett. Ha a gyár munkásainak von ünnepe, vagy a hadseregnek, ,ugy kölcsönösen hívják meg egymást és e-'g3rütt zengenek diadal éneket. (A kapitalista országokban a hadsereg a gyárak munkásainak sztrájkja ellen hasztaálják fel, G. M.) A katonaságot nemhogy óvnák a politikától, mibt a
mindég);
nek a termelésbén bányákat. Egyenlő _ bért kap akár féifi, aJöT^Í találatos bérek még nem egT azt igy kívánta meg a cári ros nevelése és azok még fi kivesző csökevénye. A 200 rubel, mely munkanüi^'; 450 rubeUg tei^jed. ^nalk^;* lőttdn fizetésnek az a hatj; van az orosz dolgozőkre. (aoJ szükség van), hogy oindS^J szik magát tökéletesíteni szakinak elaajáütásában, denkinekmegvafaazaJkaliii jetunióban nem szégyen tajaL 'nem akar tanulni, az Umtofl szégyfib. I
Az iskolák szabályai. mekek tanulnak, l-tól Í4g ^ 84g felnőttek és 84Ó1 nőttek.  Különös gonddal gyermekeket. A külföldi el i zeli. hogy egy iskolás gyetmal nyire van informálva a lapitó szagokban uralkodó helyzetráil kanélküliség, terror és habom,! sekrőL Az iskoláknak vanníkí kai tosztályal éa blzohyos laft j nak a gépek kezeléséveL munkához   alkalmazott Uij mozdony, fúrógép éa mlndeij amikor iskolából kikerülnek,! szakmunkások éa spedallrtáki mekiskolákban van még ökj maguk álUtanak el81 vet és egyéb nyomtat sze,   ezek csak szolgálják.
Vannak gyönyörű ahol egész kicsi gyenneketí nek   ahhoz   értő egyénét gyermeknek meg van a magi a falon, melyet arról Ismer egy macska, béka, vagy mái felé festve s erről megtudja, lyik az övé és hova kell tani.  Ugysjdntén Ismerteti vantoak az ágyak is jelölve és kl tudja, hogy melyik az öríl után egy óra  alvás. A tiszták   és   erőteljesen. Már kicsi gyermekkorában nul a munkáshaza uj lyen körülmények mellette: nyugodtan dolgozhatnak tá Ián és szeretnek ís dolgozni, Szovjetunlőbab   a munlis Munka után magával viszi aki tiszta és nem éhes.: Igr kásanya helyzete meg van
kapitalista országokbalo, ahol buta katonák kellenek, hanem ipegismertetik vele a világpolitikát és kulturális tényeket, hogy amikor ismét visszamennek falvaikba és városaikba, már átszellemült elemek, mint a népek tanítói, szerepelnek. (Ebben van a vörös-hatalmas ereje, hogy megismerik a világpolitikát és a kapitalista hadsereg gyengesége az ellenkezőjé-b€?a, G. M.) A vöröshadsereg megkeresi a maga kenyerét Vannak mezőgazdaságaik, melyeket fik maguk inűr veliek, ahol elsaJáUtják a gazdálkodást és a gépekkel való bánást. Visz-azatérve a falvakba, szintén gazdászok és mechanikusok, akik vezetnek.
Munkakörülmények: bányákban 4 órát dolgoznak, bányafelsZinen 6 6i:át. Üzemek, értve a nehezebb miftikáUcon szintén 6 órát és 7 órai mObkanap-nál nincs hasszabb. A nők résztvesz-
övék a gyár, ahol dolgoznak^ Iák, a gyermekek, a kórliázai:^ nem jár külön fizetés, hogji vegyék,
Minden gyái'nak meg van ( élelmiszer elosztó, koopentiT| ahol mindebki beszerezheti i a szükséges élemlszert, vaff ^ tV>t Ugyancsak meg van i nak a maga étterme nem muszáj odahaza főzni, toj kar.  1935 január elsején kenyérjegy. Ma már erret ség, mindenki abnyit vehet i akar a maga szükségletére, mérsékeltek a munkások i mit egy dolgozó vesz 60 i egy nem  dolgozó 3 rubelíHj mejg. fis á nem dolgozó kooperativába, mert neki j kaigazolvány attól a gySitólj gyár munkásaié a koop lyen elemek számára IsSSd boltok valónak, ahoí aránk' egyének számára vadoíi A szovjet munkások így' kozatosan a cárizmus idejélí^ radt vagyonosokat, akik bO* dolgozni, csak henyélni ' fogytak a drága ékszerek Ö»| dl   bankokban elhelyezett (mert az ilyen üzletben i dl pénzért és ékszerért ^} ni), akkok rákőajrazerűl, btSj ztítu Á kctoperatlvákban kat. aclkkeket lehet a másikban. A     .     . . eltűnt De   ha mégis vaW»| nek spekuláláson, ait teük.
A kolhoz. - Lassan OS^i és ház magántulajdon 1* ba belépni taem . ^
hat akárki kisüzemet í*#« Ják a mubkás bérét, a»tt*l zetnl. akár vab liszB*^ Azonkívül Qz indlvldoaDsttf tatják. A me fizető a Ilyen _
nom Is lebetSoek Píyaa^ szerelésük,   taiid » " nak. mert a niagánűzemet nem •. ^
1985 JÚLIUS 19.
ÜPMÁSOLATKI
munkásokat, akik után me és csőcseli
_ Windosri munkáslevél —
szeretnék megemlékezni orban lezajlott választásokról "nri szemét abban való részvéte-A választásoknál az uri jelöltek seket állítanak fel, akiknek Jő it fizetnek, hogy a munkások atalt megszerezzék a számukra, kortes volt a június 24-ikén választásnál Klein Jenő ur a gazdái érdekében tartott e-népgyülésen    a következőket "Nem lehet hinni a munkás ieknek, mert azok   a kapitalista' és pénzemberek megkerű akarják a város ügyeit Intéz-I lehetetlen, aki még hisz ezek-lawk hülyék és csőcselékek."
t _ szerinte — az a munkiabél-[aklt a lakásból ki akarnak lakol-a segélylevágás veszedelme fe-.., a nyomor mindén fajtája ki-f aM belátta, htogy a kapitalista Je c minden igéretűk dacára semmit I tesznek a munkások érdekében hogy a munkásjelöllek védőkbe veszik a háztulajdonosok tá aival szemben és harcoftiak a ineik orvoslásáért ráadják szavahülye és csőcselék!
^ál&biakból meglátjuk, hogy miért • ez az elvetemült ur a mun-: pénzére éhes ügynök-hiéna. Ibecsületes miinkától mindig irtó-! eletében. Slősdi módjára i a munkások vérét minden le-i elkövetett, amivel a tudatlan — angolul nem beszélő — zsebéből semminek bevez-[olgálatokért kiemelje a keser-I megkeresett dollárokat. Ezen l csak egy párat akadok nyil-. hozni.
inr működése Windsorban
i működésinek ideje aJatt a plgmlnt hajójegy és pénzküldő t tartott fenn. Nagyon sok mun küldte nála pébzét az ó-aWket a legtöbb .esetben be-Becsapte különösen a Ro-tartozó  erdélyieket. Ezek-emberekkel megtette, hogy a^ r vele küldtek 200—300 dollárt 2 múlva kapták meg csak. jött a családtól az értesítés,
.ANDI iRCOLJATÖK
pyerekeken keresztül próbál tál a munkások és azok
l-Wellandi munkdalevél —
iden elvetemültségre képes re-évek ótá rettegésben tartja "'nagyar munkásságát az ánil-JlvaL Most már a szervezetei I" megkezdte  a támadásalt A támadni kezdte a Fűg-,^*«^eélyzö Szövtséget és ab [iecsületes tagéit ataélkül, hogy Pka lett volna rá,
ik kiinduló pontja a ■«dlkalizáiódása A válság ha-öztendeje gondolkozásra kész-'•öaeget és ezt a gtondolkozást a *V kivezető utért szeretnék a itt fejű reakció tagjai meg-Bosszu fogja el a reak-It. amikor az egyszerű mun-« alapszabályban el«rt Jogal-P«lják gyakorolni és beleszól-P«y8h dolgokba, amit a mult^ >]^lkül elhallgattak. Hogy ezt kiadta a jelszót az konzervatív frakdőja: t&-wn intézni a tagság Jogai él-veazélyeztetve van á bürok-^yzat,  ami idáig fennánt azokat a tagokat^ aídk Ewndolkoznak — zngták *^t— és meg la kezdték & v«ivel a felnőttek közt á tala^ •>blaa. vesz — a gyerekeket hogy a gyüléstíh sza^ ^ i^i alapszabály mődosl-^^el/nek értelmében azo-akik valamilyen maik-U' lehéssen-
né ny he taj de vá'.
gy<
vá* ira "fe
sy<
feli £ bai nál ne. ság
a í akli gel. Is j mui föUi sokj lezil
Ir amto 24 (
hog:
01 l lyen lakó vegj becs
fekel
iiiPilPilli*^^^^
6512