^^^^&5 budapesti taka-ritónő rémtette
j^j;.^ Az elmúlt yesámar ^ hat óra tájba ment haza Eiv ^■Z Zl szám alatü lakásába ^JT szabó. Mikor » í<>íyo««J Bí első emelet 1. számú toka
»M elso eoiciíi..---
onnan nyöszörgést hallott. Be ,konyto ablakán és látta, hogy józseíné 23 éves magánzó a la ^lóje, vérien /ete^ifc a fcöweze-
«iui a házat, rendőrt hívott, a, ajtót, megjöttek a rAid-^ az első   percben látták, íejét valami üvegfélé-Ő33ze és az áUapota é-
a pillanatban, amikor az ör-^dör a véres eseményről jótett a főkapitányságnak, liheg-haijai teljesen Jeldvlt állapot-iiU iteW a főkapitányság kapur egy idős asszony és szaggá-ban lihegte: Siítos ur... jaj, íogjanak el...
UegBUem a gatdaaaazonyomatl
a kapuOgyeletes rendőr bevezette a fogalmazó elé. Mindjárt kitűnt, hogy Erzsébet Könitt véres merénylet tettese jelenkezett Staként a kapitányságon. EHmondotta, hogy Vizkeleti Ar-pádnénak -hívják. M éves mindenes. Baumnénál szolgált már évek űta.
Az öregasszony, aki az Erzsébet Körúti lakásábata vak leányával és u-gyancsak vak férjével lakik, a mult hő 16.-én felmondott neki. Az öreg cseléd az utolsó percig reménykedett, hogy a felmondást visszav6taják, de szombaton délben azt monda neki az öregasszony, htogy szedje össze holmiját és távozzék, inzkeletiné — amint mondja — valósággal elvesztette az eszét árra a gondolatra, hogy az uccára kerül, nem kap miAikát és éhen fog pusztulnL Felkapott egy szódás üveget és hátulról rásújtott az asz-szonyára, aki véresen esett össze. Mivel azt hitte, hogy Baumné meghalt, azonnal kirohant a lakásból, bezárta annak ajtaját és a rendőrségre futott.
MAGYARORSZÁG
CSAK AZ ALLATOKNAK JUT CUKOR, DE
A
ahol feljelentette magát.
"T. — A második csepeli k végetért. A munkások el-a „közvetítő" kereskedelmi garanciáját, hogy a gyár sérelmüket orvosolni fogja, ha ek dolgozni.
tolső sztrájk  alkalmával u-a kereskedelmi miniszter ta a megegyezések betartását, a gyár Igazgatósága csak pontokat tartott be a megegye-Diga legfontosabb részleteket ignorálta. A munkások tóvetelték a megegyezés potot-betartását és az állandó bérle-megállitáaát, a durva bánás-BigBzüntetését, a gyárvézetőség módon utasittotta vissza a minden követelését
álltak le a gyár munkásaL [felvétel is csak ugy törtétot liQQr az oportunista   vezetők és < politikai tanácsiadók a mun
NDBELI LOPÁS
— A szekszárdi tör-k Somodi Józsefet, aki 1931-dult ki a szegedi börtönből, évi börtönbüntetést töltött és csaknem kizárólag lopásból élt„ ! során az ügyész előtt 300 isnert el a dunántul megyéi-Atitgyalás során azonban min-ott. A bíróság százreendbeli ffiolidU ki bűnösnek és 5 évi dologházra Ítélte.
kasok nagyobb részét meg á küszöbön áUó poUtikat változások félemlítették meg és igy elfogadták a mfniszter köz vetitő feltételeit, ami tényleg iiem más mint a követelések feladása, illetve a gyárosm bízva annnak intézését, hogy megadja vagy nem.
A sztrájk feladását egy jelentős kisebbség ellenzése mellett határozták el. Kétségtelen, hogy a gyárigazgatóság kapzsisága rövid időn belül újra sztrájkba kényszeríti a végsőkig kiu-zsorált szövőmunkásbkat, mert hisz lehetetlen, hogy heti 5—6 pengős bérek naellett dolgozni tudjaSoak.
FÉLT A CSENDŐRtfKTtfL
HAJDÚNÁNÁS.^ — Bérezi Imréné i-devaló asszony - lakásának ndva^n, három apró gyermeke közt felakasztotta magát. Az asszonyt a csendőrök kifaBllgatásra idézték meg és a gyanúsítástól való félelem kergette a halálba.
ELVISELHETETLEN
PE:ste<RZSS:BBT. — a Gubacsi homoktelepen Rigó Ferenc 21 éves állás talán soffőr főbelőtte magát és mire megtalálták, már halott volt.
Hónapok óta nem tudott olkalmar zást találni éa elviselhetettetanek érzett tlyontorusága mtott követte el végzetes tettét.
BUDAPEST. — A magyarországi cukor árukról már irtunk ezeken a basáttokon. Megírtuk, hogy a cukor-kartell olyab magasra srófolta, az á-rakat a kormány segítségével, hogy ahhoz szegény ember nem igen jutha.t A falusi dolgozók még csak nem is álmodhatbak cukorróL Dacára annak hogy a GukorkarteÜ külföldön sokkal olcsóbban adja a cukiV>t, mint Magyar országon, most onár azonbian ott sem kell még 'olcsó áron sem. Magyarországon meg a fogyasztás állandóan e-slk a magas árak miatt.
A cukorkarteU még sem akarja az álUkat lejjebb engedni, valósziliüleg azért, hogy ne kényeztesse el a dolgozókat túlságosan azzal, hogy cukor^ hoz is hozzá segítse őket A cukrot azonban nem lehet a végteletaségig felhalmozni és igy mesterséges uton teszik a cukrot az emberi fogyasztásra alkalmatlanná és adják olcsó áron a nagybirtiakosoknak állaü eledelnek.
A nagybirtokosok összekeverik ala-csoby tápértékü abrakkal és az igy feljavított eledeUel hizlalják a barmokat
A falusi zsellér gyerekek, akik csak
nagy ünnepeken cukros élelemhez, mézeti lepik el a
LEZUHANT LÉGTORNÁSZ
BUDAPEST. — Vasárnap este a Néparéha nyolc méter magas trapézán dolgozott Tabler Dezső és Tabler GyörgyAz egyik produkciónál Görgy melléje nyúlt a kötélnek, megszédült és hangos jajkláltással az aréna po-itondjára zuhant
A cirkusz személyzete berohant és kivitte a szerencsétlenül Járt arUst vér zö tetstét Néhány perc múlva már ott voltak a mentők, akik ü^blert a kórházba szálUtották. Kaponyaalapi törést és súlyos belső sérüléseket szeb védett
jutnak valamilyéh inlnt a dnmz.snk a vályúk környékét hogy elcsenyhessenek pár marokkal a barmok cukrozott abrakjábÓL
A GYERMEK
BUDAPEST. — Koroncai KataUn fiatal magáhszinésznő, aki a Csalogány u. 51. sz. házban lakik, az Uj 'St János kórházba felvételre jelentkezett A vizsgálat utáb megkérdezték, hogy nem szült-e gyereket a kőz elmultton. A nő tiltakozott a kérdés ellen, amire a kórház figyelmeztette a főkapltánjrságot hogy a nő a vizsgálat eredménye szertut szült és ha ezt tagadja, nyilván eltette lábalól a gyerekét \
A lakásában házkutatást tartottak és zsákba kötve megtalálták az ujszű lött holttestét Az anya megfojtotta. A kórházban fekvő áhyát letartóztatták.
Dyen a gyermekvédelem szép Magyarországon az urak 1935-lk „revizi-ős" esztendejében.
BELEHALT A CLANMÉRGE-ZÉSBE
BUDAPEST. — A vakok Hermina uti intézetében súlyos baleset érte Pál Sándor gázmestert Az intézetben d-ánozták a helyiségeket és Pálnak volt a feladata, hogy az elgázositott és gon dosan légmditesitett helyiségeket felnyissa. A 25 éves munkásember az egyik 2. emeleti szoba bejáratánál ösz szeesett Valószínűleg, amikor kinyitot ta a szobát iV>sszul lett Munkástársai szertnt Pál nagyon rosszul érezte magát a nagy melegben a gázálarc a-latt és a dánozott helyiség kinyitása után az volt a szokása, hogy rögtöb le kapta a fejéről a gázmaszkot. Az intézetben a szobák ajtajai zárt folyosók ra nyílnak és minden bizonnyal annyi ciángáz keverődött össze a folyosón, hogy Pál amikor gázálarc nélkül Járt ott mérgezett levegőt szívott magába. Pált a mentők sul/as állapotba vitték a Rókus kórházba, ahol anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt
MEGCSALT FÉRJ BOSSZÚJA
BATA — Vörös Mihály, 29 éves földműves a mezőn ebédelő munkások szemeláttára fadoitoggal szétverte feleségének koponyáját mert az asz-szony, amikor féi^Je munkaalkalom keresése végett távol volt lakóhelyűk ről. állítólag megcsalta.
Vörös Mihály tette elkOvetése után a csendőrségre ment és zokogva tett feljelentést önmaga ellen.
MEGÖLTE GYERMEKÉNEK HALÁLOS BALESETE
"NEM ÉRO^" A JUBORUS
^     VESMY ROOSEVELTi(ET
OBOSHAZA — Kerti Sándor orosházi kőművesmester kétéves fia szombaton délben az udvaron játszva a kútba bukott Sikoltozássára édesany ja odarohant és ki akarta mentctal kisfiát de a nagy Izgalomban szivszédü-lés érte és maga is a kútba esett A mire a szomszédbk kihúzták őket a kütből, az egyikben sem volt már élet
A kormáiiy nem liajlad6 Abesz^ szünia érddcébm lépéseket tenni, sőt bátorítja Miissolinit.<— Mussolini nein'aléu^ílÉt~>^' Gandhi Abesszínia védelmére hivja fel India népét
GENF. — Szerdán összeül a Népszö vétség tanácsa, hogy az abesszíniai kérdéssel foglalkozzon. Az itteni diplomaták iigy vélik, Hagy Roosev^t lég utóbbi nyilatkozata sokat ártott a béke ügyének és alkalmas arra, hogy Mussolinit a háborús politika folytatá Sára bátorítsa.
Az Egyesült Államok segítségére számítottak az angolok és azt remélték, hogy Amerika és Anglia közösen nyomást tudnak gyakoroEoi az olasz fasisztákra, hogy Így megakadályozzák a háború kitörését Az angolok csalatkoztak ebben a reményükben.
Rctosevelt magához hivatta az újságok vrashAigtonl képviselőit és kijelen tette előttük, hogy Amerika nem ki-váin beleavatkozni a nemzetközi bonyo dalmakba és csak a saját dolgával fog törődni. Ami az abesszíniai kérdést illeti, — mondja az etaök, — az Ame-
rikát egyszerűen nem érdekli. Az G-gyesUlt, Államok jó viszonyban akar'
Olaszországgal is.
Bizonyos, hogy Mussolttil vérszemet fog. kapiü B^oosevelt hallgatólagos támogatásától és még kevésbbé less hajlandó egyezkedésre,mint eddig. Az angolok olyan reménytelennek látják á helyzetet hogy máris 100 katonát küldtek Addis Ababába, Abessxlnl« fővárosába, hogy az ottani angol követséget megvédjék a háború tartalma alatt
Az olasz imperializmus kihívó viselkedése és Mussolini azon kijelentése,' hogy a fehér ftkjoknak kell uralkodni a feketék, baibák és sárgák felett, nagy feháboi\>dást keltett nemcsak Af rlkában, de Xndlábab is; Mahatma Gandhi élesen elítéli az olasz Imperializmust és felszólítja a hidukat. hogy lehetőségük szerint támogassák Abesz sziniát Gandhi gyűjtést indit Xndlár ban, az abesszíniai Vörös Kereszt fel-álUtására, hogy az abosszinlai sebesültek is mégfelelő ápolást és gondozást kaphassanak.
fiirdekes jelebtés érkezett Helslng-forsból, Finnországból. Ebbota a városban eddig 1400 ember jelentkezett önkéntesnek az afrikai h&boruba, mégpedig 1000 ember Abesszínia, 400 pedig Olaszország oldalán kíván harcolni. A jelentkezőket egyik ország sem fogadta eL
Napi 17 órai munkáért 20 ceM
CL.UJ. (KOtozsvár). — A munkások nak a sorsa egyformáli rossz, akár a szegény megcsonkult Magyarországban, akár a gazdag ,J>fagy-Bomá)Uiá-ban." Százszor elmc/ndóttuk már, hogy az ország gazdasága, vagy „szegénysé ge" nem a munkások Jómódját vagy nyomorúságát Jelenti, hanem mindig az uralkodó osztály gazdaságáról van szó, mindaddig, amig a munkások szervezettségük erejénél fogva nem kényszerítik a kapitalistákat engedmé
A BALATON KINCSE
Egy Keszthelyi diák Diocletianus császár korából származó aranyérmet talált a fenéki Balatonpartob. A domborművű araSaypénz olyan uJ, mintha most került volna ki a pénzverő mü-helybőL A régészek szerint azon a helyen, ahol az aianypénzt találták, Morgantiana római vár állott Ezt nemcsak a most talált aranyérem ta-kiusitja, hanem a sok ércpénz is, amelyet az idén tavasszal szertek ki a keszthelyi diákok a fenéki homokból és vízmosásokból. A keszthelyi diá-Uok egyik csoportja moet rendszereseta eljár Morgentiana egykori helyére, hogy kiszedje az elpusztult római vár utolsó emiékelt a vízből, mielőtt a Bar laton iszapja örökre eltemetné ezeket az emlékeket
nyékre, vagy eseltek teljes átadásra.
A Semeatíhi-Apahldai országúti mun kához 200 muCn^t vettek fel a vál-lallCozók azzal a kötelezettséggel, hogy napi SO leiért reggel öttől este 8 óráig kell dolgoznlok, sőt a, munkások egy részének reggel 3 órakor kellett kezdeni a munkát reggeli idő nélkül.
ígéret és valóság
A mtmkások munkába álluk elején megkérdezték a munkavezető Paunea-ku Igazgatót^ hogy lesz a:fizetéssel?' Az igazgató azt válaszolta, hogy ícsak' 11 órát kell dolgoznlok és mindcto %vHr órát kiUöh fizetnek.
A első fizetést 14 nap után adták ki és a munkások meglepetésére a U óra belyetU 15 és 17 órai munkáért semmiféle túlóra dijat nem káptakJl hapl 60 lel álig felel meg többnek 20 amerikai centnél s á vásárléeroje szín tén aUg több ennél.
A munkások küldőttségiteg keresték fel az útépítő társaság igazgatóját és kérték, hogy legalább a megígért fizetést adják meg «aeklk.
Az igazgatóság, a kérésüket elutasította azzal, hogy van elég munkás, or ki sziveseh dolglozik akármennyit Is, csak munkához jusson.
Ilyen jó dolguk van a munkásoknak a győztes „Nagy-Romáulában".
<V. folytatás)
Ölben az időben a magyar burzsoázia nem volt képes nem-" összeköttetéseket telíteni a forradalom letörésére. Nemszempontból csak a szociáldemolöracia volt, amiben biz-mely főcéljának nem ámíinkások győzelmét, banem Ma-területi függetlenségét tartotta, hogy a magyar lifcak elnyomva tarthassák és ^zsákmányolhassák a nemzeti eket, románokat, szerbeket, horvátokat és szlovákokat ar szocdemek konferenciát tartottak, hogy a Második In-
Jétuj alkotmánnyal láss^ el. Nem voltak azonban k ^pátiát nyerni a győzelmes államok szocdraijeitéa, hiába "     hogy "változtassák níeg nézetüket a demokratiku-agyarország iránt."
osztrák szociáldemokraták nagy segítséget adtak a ma-*^orradalomnak nemcsak á forradalom után, hanem mi-»<üktatura hatalmon volt. A proletárok bosszúja elől mé-'^aknak helyét adtak. ESiben az időben az osztrák szoc-is nagyon rossz hdyzetben voltak, m&rt csak ne-tndtak elnyomni a forradahnasodó munkásokat A német a a magyarokban csak amolyan hűtlen szövetségeseket Az Entetnte pedig mindén támOg^ líunsoázia elkeseredett harcot vívott a körülötte élő ellen. Háborúban volt Eraiánia, Csdiszloyákia és Ju-eöen.
%lpari proletariátus nagy része kést iakart tenni a kapita-'^akára és a kommunisták vezetésével egyenesen a szo-íelé akart menni Az uradahnak nincstelen munkásai
^ a oagyWrtokok felosztását melyre a Károlyi-konná^ ^ ttagát elhatárOznL A parasztok az 6 kicsiny tanyáiig a narirbbb Wfb>TrkiÜ rendelkesső i)arásztság is, nagyon
tait és a kis falvakból is elkergették a hivatahiokokat, az uccára dobták őket és maguk szerveztek direktóriumot a helyzet kormányzására. A nemzeti tanács is felmondta a szolgálatot A katonák megszervezése nem sikerült az osztrák szociáldemokraták módjára, mert á kommunisták azt mégakadályozták. A zsan-dárak, ezek a buta elemekbői álló bandák nem tudták, hova legyenek. Ingadoztak, mert féltek a, burzsoáziától is meg a kommunistáktól is. Nem -adtak ezek sem valami komoly támogatást a kormánynak.
Dyen álk^Mtok voltak, amikor a magyar burzsoázia nem tudta mit tegyen: feladja-e az országot a bevonuló ántánt csapatoknak, vagy átadja a hatalmat a Sfaját munkásságának. A szociáldemokraták éppen igy nem tudták mit tjének. Kényszerűségükből azonban ők sem merték ellenezni niagy erővel a döntést e-gyik oldalra sem- Sodródtíűc ők is az árraL
Elérkezett azonban az idő, amikor valamerre dönteni kellett. Kunfi Zsigmond, ez a szociáldemokraták legve^edelmesebbike, végre azt mondta, hogy "a kormány voltaképen már úgyis megszűnt működni,.amíg á szociáldemokraták azzal találták i^ széniben, hogy vágy Noske szerejét játszák, vagy megadják magukat a kommunistáknak."
Á magyar szociáldemokraták nem kezdték el játszajoi Noske szerepét a kommunisták ellen, sem a forradalmi munkásság d-
len, de egyszerűen azért, meri ne^i volt ereje ezt a szereiMít játszani. Nem állt rendelkezésűibe fegyveres erő, amire szükségük lett vohia. Nem volt a hátuk mögött egységes eri5 és nem volt nekik meg a bátorságuk, hogy Noske szerepét lejátszák. Ennélfogva amikór a bur2asoáuaá végre kényszerülve volt a hatalom átadására, a szociáldeniokratac ánntén kénytelenek voltak aláúmi a kommunista progranrót mdy mögött ott állt nemcsak az ujra-«o«„ 1.-1^ , t 1 - j n ««^arfofiir ÍR. tiairvon szervezett KMP, baaem a munkások széles tömegei is, de rajtuk 'agrtfSí^í^^lS^;^^^^^ a fegyver;s erők tekmtélyes része is.A kommunista terve-
'^^t^^"^^ A konnánymegbizot-ketf^e^k segítették, de a bu«^
zőbe belföldön és külföldön egyaránt Rémülten kapkodtak a bevonuló imperialisták előtt is.
A magyar burzsoázia a legyőzött Közép-Európa burzsoáziájának pillére, szerette volna megváltoztatni magatartását az Antant iránt, hogy fejét mégegyszer felemelhette volna. De erre az erőlködésre jött a Vícks jegyzék, mely követelte nemcsak ánia-gyar korona alatt nyögő idegen nyelvet beszélők által lakott hanem a színmagyar területek nagy részének feladását is. A ma^ gyar burzsoázia próbálkozott felelni a Vícks jegyzékre a "keletfelé való elhajláiréal", de képtelenek voltak ezzel ydamít nyélbe ütni, mert nem voltak többé uralkodó osztály. Nem volt többé erejük. Elvették erejüket a belül ellenük mozgolódó kisemmizett tömegek és a kivűb-ől betolakodó imperialisták. Két tűz között voltak és kapkodásuk még jobban meggyengítette őket A szociáldemokraták a Vícks jegyzékre jónak látták ugy felelni, hogy elfogadják a KMP programját, ami természetesen azt jelentette, hc>gy a 8zovjethat^toat,nunt Magyarország
, Ne ftíejtsük el, hogy a magyar szociáldemokraták éppen ugy, mint á burzsoázia, két tüz között fogadták el a mi programunkat azzal a különbséggel, hogy míg őket e^^elől a kívülről jövő im-
perialisták szorították, márfelőlarulrór fenyegették őket a forra-dalniasodómuúkások. Saját szakszervezeteik t^^ hajtotta őket, akik á kommunisták befolyása alatt voltak már ékkor.
Ez az az ok, ami zniatt a lom fegyveres felkelés nélkül jutott. így tudta á-magyar munkásság és falusi földmüvesszegénység megalapozni a maga Tá-nácsroagyarországát' Igy bár a hatalom fegyveres felkelés nélkül került kezünkbe, mégsem fegyver nélkül és nem fegyveres harc nélkül jutottunk a tiatalomhoz. Az elmondottakból világom san kitűnik, hogy á burzsoázia nem adta a hatalmat a mi.kezOnk-be csak jugy ajándékul. Kénytelenek voltak a hatalmat elejteni,, mikor inár képtelenek voltak annak megtartásáért tovább harcolni
(FOLTTATJUfi)