KáNADAi maxás i^amm
MONTREALI., HIREK
IDSáGGAL NEflS LEHET A HáBORUS veszedelmet elhárítani
Miután^ a Itbmolyangoá^ emberiség szerte világbai téoyeliliel és CSELEKEDET-^ a háború eUeí.ugy ennek ^tÁt igyekeztek az itteni pa-i3 mutalUi napokkal ezelőtt. Az jjapitalista lapokban alaposan ,a a papság vezetésével, nagy „ellenes" ima-«apot rendeztek ennyi itteni templimban. A pap __s2eDtséges" szájából repiUtek a k minden irányba- : i:Ic között maguk is beismerik, utolsó tizévben sokkal borzai háborús veszedelem fetiyeget, jjármikor  a múltban. , ök Is; n(iják.hogy ha az ui világégés ut minden eddigi borzalmakat ío^ mulüi. De   mindezek beis-. a valóságban még sem tesz^ diene mást, mint imádkozásra fel a vallásos népek százezre^ annyit jelent, hogy lepel alatt ák azt a borzalmas ember-
puszUtó katasztrófát, amelyrGI sokat
heazéTnek, de vaUjfiban :^ébe cselekedettel nem tesznek aemmlt
Most Imádkomak a háború eUen. de ha megindul a világégés,'akkor majd ^megáldják a gyilkoló eszközöket/ sQ£át tették a mult világháborúban s azok előtt Egy blzoixs^'a háborút imádsággal nem lehet megal^adályoz' nL Ha azok, aldk a papság vezetése alatt.nemcsak imádkoznak majdv^ háború ellen.-hanem tébyekkel, cselekén detekkel f oglaak ellene harcoZkil, akkor lesz hatása á hááoru-eUénes: akcióknak részükrSrís. Lesz'fóleg akkor, ha a gyárakban,^szállitásokná]^- kikö-: tőkben és müaden munkahelyen azon nal sztrájkba lépütak és megtagadjuk a gyilkoló eszközök iszálUtását Mindenesetre nem rvárhatuhk arra, hogy majd csak akkor íbgunk: eUene har^ colni, azt kell tennfink- most' á- jelen-i ben: is. mert «ntaek lesz i^&zi hi^tása és nem az ImfidBfighak. .
ng A rendőrség vad ORJAr letépik a
háboru-ellenes írást
Québec.   Annak ellenére, ái Itteni rendőrség teljes. erejé-dtilgozott a : munkásokat; terrori-a CliDL. által a marsolók védel-hivott gyűlés sikeres   volt A. aki most körutcta van, volt aki közkedvelt szélaok. rendőrség öt hivatásos proyoká-ött a terembe a balotok kö-Igy megzavarhassák a gyü-ii&fegyelmezett mimkás hallgar önfegyelmén megtört ei»proyoká-terv la. A gyűlés ^ütán. A«gyik Mjtóját, akinek háboru-ellenes volt a kbcsiján, a brutális rend letartóztatta a felírást pedig letépték truckjáróL A haj-bra helyezték, de a $6.00 ét ki kellett fizetbi.
mAK A KOMMÜNIS-JELÖLTEKET A SZAK-VEZETI TAiSOK IS
A . zsidőszervezetek =m konferenciát tartottak, a-Rose kommunista jelölt tár vitatták. A megjelentek nevében telfogadták, hog^ alatt mint magukénak te-Jelöltet fogják Fred Rose kom jelöltet támogatni- A közel'!' lesz még   egy konferencia, uok a szervezetek is képviselj magukat, akik a Jelebben nem a konferencián, mert ^(tagja-' "ége nyárivakáción'volt \ .
. Jelentős, szakszervezetek közül .<a Barb^ Unió, a Bakers Unlo és .a MiUinazy Workers Unió is' inagáőVá tette SVed Rose kummutalstá jelölt tá mogatását a ksanpánybatOi^- a Xeltem-litett unókaz a1 F. of L-be tartoznak. Amint látjukt ma már azok Is ^negér^ tik a helyes hivószót, akik talán '^em is régen hallani sem akartakt/Anóí,' hogy osztályharcos; vagy kommunista jelölteket támogassanak.v Az>a. helyr zet amelyben nekünk munkásoknak, küzdeni kell. kétoyszerit ^ebnOnket hogy *a kommunistákat kövessük, hogy győzhessünk.
a,,keöves   vidék" hírei
Tolneunegyei -Hírlapban olvassuk, Medina és Tengelic községek orvosa Medina községben huszonöt cigányt tetvesnek talált akiknek tetvetlenité-se, csupaszranyirása, szőrtelenitése és fertőtletütése hatóságilag megtörtéit A cigányok egyike. Sárközi Csiriz Böske a szokatlan eljárástól való félelmében és szégyenében szobájának gérendjáxa felakasztotta magát Kote' lét 'azoní>an Cseh István szakképzett fertőtlenitömester még tolyan ídöbcfti levágta, hogy a cigányasszonjrt mester séges lélegzési eljárással eszméletre tudta téríteni. A tífusz járvány esetleges fellépésének megelőzése végett a szükséges óvintézkedéseket Medina községben kihirdették^ , Ez a jellemző kis hir talán sokaknál csak derültséget kelt. Benne vab azonban az egész . ..uram-bá^rámos" magyar vidéki élet kis pillanatfelvétele, amelyilna cigányban nem tud embert látni. E36ször nem adja meg be-kl az embertelen sorsból v&ló kiemelkedés lehetőségőt, aztán pedig ügy kezeli, mint az áUlatot
Félholtra verte földblrtoftos, mert a „tilos" vadászterületre lépett
Kedden este 7 órakor a budafoki mentfk őrségán éleséh berregni kezdett a telefon. A húdafokl kapitány-ság 395. számú rendőre, értesítette á mentőket hogy Albertfalva; és Buda-fbk határábafa a Cunapartön: vérbefagyva hever egy: .munkásember^ A rendőr á mentők sürgős kivo'nulását ícérte.
Félig agyonverve
Amikor a mentőautó mégérkezett ^Clhanyi Lásztó. földbirtokos gazdaságához tartozó vadászteriiletre.. ott egy tQUnkásemberttaláliákr aki kétségbeesetten Jajgatott .jBfeUkasa jobbolda-láb tenyérnyi nagyságú zúzott sebet jobb fülén ugyancsak zúzott sebet ta^g láltak, testének tsib helyén véraláfutások voltak' 8 a Jelek' szerint a szereb esetlen ember 'bordatörést valamint vésezuzódást Js-szenvedett" :
FőlhábozMótt -emberek vették körül a félig agyonvert^ férfit és éles ki': fakadásókkal illették a földbirtokost valamint annak vadásztársaságát < és az annak kíséretében lévő egyik hajtót:,'szemtanuk azt állították, hogy a uegsériUt és összetört, embert^;?^^ liebyl László ' budafoki földbirtokos bántalmkzta,-puskatussal, kézzel, majd amikor ;már.á földön hevert lábbal 'összerugdosta.'"-.--:'.;'
A',metttÖk'xm:egállapitották, hogy a félig ^EJ^onvert' ember. Sima! László 37 éves/albertfalvai lakatosmunkás, a-kit súlyos állapotban kórházba szálU-tbttak.
Tihanyi Lászlót kihallgatták a budafoki rendőrkapitányságon. A föld birtokos előadta, hogy vadásztársaságával éppen hazatérőben volt amikor a lakatosmunkás áthaladt az idegenek elől elzárt úgynevezett ..tilos" terüle-U/ü. Egyik hajtója^ emiatt szóváltás* ba keveredetfeimalval, a szóváltásból verekedés támadt amelyben 6 is résztvett akaratáh kívül, mert Slmal vele 8zemt|en is. feinyegetőleg .lépett feL
ejtett a munkáson.
Fényvetőén?
Ez a vallomás nem ugy 'hangzik, mint        vádlott védekezése, hanem
Akcióban a budapesti názik^
BUDAPEST. A magyar názik is egyre aktívabban a zsidőüldözések téréUi A főváros egyik mozijábab egy zsidófilmét mutattak be. A- i,nyll keresztes" magyar, názik berohantak a moziba és ott bűzbombákat dobáltak szét amire az egész közönség kénytelen volt a mozit elhagyni. A rendőrség egy embert tartóztatott le.
-r-^ í
mint egy ollgareba méltatlaltakodása anilatt hogy UyesmI ^nlatt aűclatják , őt,' aki vadászterülettel i«ndelkezlk, amelybek faatáirára kitűzheti a karóra szögezett táblát: tilos. Vajjbn milyen jogos köz-, vagy legjrünk vcngedéke-byebbek, magáhérdek szenvedett sérelmet azzal, hogy amikor niár a v»> dásztár^asás hazafelé tartott. Slmal László Tátette lábát erre a tUos terű-létre? Vájjon hogyan képzelhető/ eV hogy. egy munkásember pusztakezével fenyegetőleg - léphet fel egy földblrto-kossaL akinek társaságában' ^fegyve-|*es hajtók vannak és aU kezében va-dászfegjrvert szorongat? . VeJJob milyen szavak előzték meg a hajtó és a vadásztársiáság részéről a verekedést? Mit lehet érteni azon, hogy valaki: a-> karatán kivül résztvesz egy: vereke-désbeb? Milyen nyegle fogalmazása az a törCénelemnek, hbgy lehe^égesnek tartja, hogy sérüléseket okozott Egy' vadászember, aki mellékesen földblr-iokos is, aki büsidce csalhatatlan sze mére, egyszerre így elvesztheti ítélőképességét és éleslátását, mondhatni emlékezőképességét hogy nem emlékszik arra, mit müveit? Csodálatos, ez a védekezés elégséges volt ahhoz, hogy a büntetőjogi következmébynek egy későbbi eljárás mérlegelésétől függje-n^ Á földbirtokost elei^dték a rendőrségről.
A budafoki rendőrkapltáfayság azon ban fbljrtatja: a nyomozást kihallgatja a tanukat és mihelyt Simái I£bü6 é,\r lapota megengedi, őt Is megkérdezik,? hogy tulajdonképen mi történt vele;:
kövér tanítók
ezentúl vehetik a vándorbotot Nem ugyan nálunk, hanem AmerikábaYi. A newyorki tanügyi hatóságok elhatároz ták. hogy kövér tabitót többé nem alkalmaznak, azért mert rossz példát
Jeléhtenek. Az  ifjúság a ^kövérséget lustaságnak fogja föliés a kövér-tanítóban útmutatást lát,abban, hogy ő se Lehetségesnek úxtiat-b^aéméaékeúvégezza. fl a dolgát" Ezenfelül á kö-
vér tanító bevetséges Is és a nevetség akadáljrozza a tanítás sikerét.
A magyar pedagógia színvonaláért ággódókat megnsnigtathatjuk. Nálunk blzonyosab nem kerül ilyen xctadelati re a sor, főleg azért; mert nincsennek kövér tanítók. A ml tanítólbk Sbvá-, nyak,   fizetésben és földi Javakban
nem túlzottan duskálkodnak és bem keU félniök attól, hbgy 'valami súlyhatár klemeU őket áUásukbóL Inkább
az afélS, hogy a byomoniság szele fojjael-a magyar kultúra napszámosait; akik. olyanok, amilyenek, sok hI-< bával és sok fogjratkozással, cunlért a-zonban bevetésük és anyagi ell4tatlan-ságnk a felelőa.
lyGY BIZONYOS idő óta az a hir kezd terjedni, hogy ARÁBIAI LŐRINC, az a biilliáns tehetségű, de minden^ poxcik^jában burzsoá iró és hipnotizőr, demagóg, nem halt meg a .Valóságban. Azt áUitiák. hogy a s^iát temetésének a íátyola alatt átcsúszott az ethiópiai határokon. Most ezek a hiiek véglegesen kátyúba jutottak. Eredetük onnan van, hogy a bri* imperialistáknak nemcsak egy nyiluk van az ijiíkba. Bremeley kapitány, egy brit tiszt aki Szudánban élt az utóbbi husz év alatt, most ugyanazt a szerepet játsza, mint előzőleg Arábiai Lőrinc
Bremeley -feladata az, hogy a szudáni törzseket visszatartsa a brit imperializmus elleni felkelésektől most, mikor az Ethiópia' elleni fasiszta háború közeleg.
De az olaszok által felfegyverzett eritreaiak és szómáliak tö-megszökései az olasz gyarmatokon, határozottan megmutatja, hogyan érez az Ethiópiát köríUvevö gyarmatokon a néger tömegek többsége ebben a dologban. .
"^ÉMI világosságot vet Dr. Hjahnar Schaoht-ra, a názik ^ elsőszámú pénzügyi szemfényvesztője a Frankfuther Zeitung egyik vezércikke.
Még visszaemlékezünk, hogy Dr. Schacht kifogásolta a zsidók meszégyenitésénekés a katholikusok éUeni harcnak uccasar-ki módszereit és ajánlotta a názi államnak, hogy etayomatási politikáját rendszeresebben végezze. Később tiltakozását fejezte ki, amikor efajta beszédéből kifolyólag Dr. Göbbel propaganda sajtó osztályával került szembe. A legutóbbi kábeljelentések ugy tüntetik fel őt, mint aki fejjel rohan Göbblesnek, amiért a Birodahni Bank egyik alkaünazottját elbocsájtotta jés lecsukatta, mert tüntetőleg kilakoltatott egy bérlőt mivel a bért nem fizette- • " ■      . ;
Dr. Sqlíacht názi Németország gazdasági diktátora korlátlan hatalommal és hűséges ügynöke a nagy bankoknak.. Kerné: nyen keUett dolgoznia, mig el tudta tüntetni azt a ^6,000,000 tit^ kos adóságot,* melyet a fasiszták hahnoztak fel és amelynek a legnagyobb része a rablók profitját növelt a háború klépi-tésére. ? /
T^IALATT az árak az égig emelkednek és a názi állam pénzű-gyi helyzete az összeomlás felé tántorog, a merész názi vezérek, akiknek a tömegekkel kell szembenézni, mint ésérjófüvet ajánlják a zsidó- és katíioliíois-ellenes programot
Nemcsak a zsidó-eUenes kegyetlenségek teszik nehézzé Dr. Schaoht részére más országok bankárait a kölcsönök szükséges és ajánlató voltáról meggyőzni, de megvan az a járulékos nehéz-ség is, hogy olyan vészthoző ujságolc ismétlődnek meg a német nép részére, amelyért Göbbels és társai nem akarják vállahii a felelősséget ' ,
Göbbles főhivatása az volt, hogy a názi pusztítást,, háborús készülődést, éhséget terrort kellemessé tegye a füleknek, lega^ lább is a tömegekének,. népboloQditéu Ígéreteken kereBztíÍÍ;.Mn»' den ujabb igéret, amit most tesznek, üresnek és reményteleítmek látssnk. j ,
Mikor Schacht kijön az|al» aminek neki van gyürkőzve, nem hajlandó egyedül állni a sarkantyuzást, mikor Göbbles megerősíti abbeli propagandáját hogy a nemzetközi zsidó bankárok éS a názi „dlenforradahnárok" okvetlen felelősek.
-^^Ha továbbra is folytatni akarják a megszilárdítást (értsd; az állami adóságok felhalmozását); -^mondja az ujsásr&ihacht utasítására, — a bankokban összegyűjtött eszközök kiterjedtebb segítségével, bajos lesz szokatlan dóigők megjelenését megakadályozni a hagyományos pénzügyi politika szempontjából; A múltkoriban Dr. Schaoht az uj birodalom arany gazdasági és pénzügyi politikájáról beszélt és hogy az erők legnagyobb megfeszítését, valamint írgannatlan állani fegyelmet köveié meg annak a betöltésére.
OMMUNISTAK KANADAI PARTJANAKMUNKAJA A KOMMUNISTA INTERNACIONÁLÉ VI. - VII. KONGRESSZUSAI KifZT
Irtar X Forter. VIL Folyta^tás. " A PART MA.e»
Ma a pártunknak' 6,300 ta«ja van (e jelentés ezév márciusá-iródott), akik több,mint 700 sejtben vannak megszerveze.
dacára, hogy törvénytelennek nyüvánitották, mégis kü-e uton-módon nyíltan is megjelenik a ^íömegek előtt; pél-a választási kampányok alatt nyílt kommunista jelölttel jön Dyilt gyűléseken egyenesen beszél a munkások tömegeihez, röplapok és üzemi újságokon keresztül és mind fokomértékben a legális sajtón keresztül. A párt vezetősé-jellemzi ezt a jelenlegi időszakot, naint a lélegzetvételt, a a politikai reakció elélni nagy tömegmozgalom nyert, t a párt vezetett.  A párt vonalát teljes egészében ki ^■^sznální a jelen ido legSSis lehetőseit, fokozott mér-, kell bemutatni a tömgek dőttá párt arcát,terjeszt^ a tö-közötti munkáját ^yidejűl^azcmban t^en célszerű ín^ ^ket hogy biztosítsa aparátosát a rendőrség támadásai Hogy ezt biztosítsuk, a párt apparátus A burzsoázia támadása óta a pártszervezet alaposan megedr Értékes gyakorlatra tett Szert a legális ésülegálís muníciójában. . ' A pártnak központi szervezeti célja az. hogy begyökerezze , a munkások alapszekdói között a gyárakban, mühelyék-^bányákban» hogy megjavítsa a munkát a párt alapsejtjeir ^ogy ez áltál abban a helyzetben legyen, hogy a Pártkong-^ által lefektetett fő politikai célokat keresztfii hajthassa 'segítséget adhasson a YCa[*^nek a munkásosztály ifjúság Igazi tömegszervezetté való építésére. j^hniSaiak célja a^gyárákban: Kevesebb mint 100 ínűhely-és a legnagyobb ^része ezeknek nem műkodüi^ mint ' m bílsevik^ sejtnek működni kellene., A Folitákai Bű--Pontosabb ő>ari kerületeket mint koncentrációs' területér ^ ki, amelyékre-kűldn £gytímet kdl jEoiditanL
Ennek végrehajtására egy „Tím Buck tagszerzésí kampánjr" indult azzal a kimondott céllal, hogy a munkások ezreit hozzák be a pártba." Hogy ezt sikeresen keresztül hajthassa, a pártnak meg kell javítani a sejteket és kerületek munkáját és különösen nagy gondot kell fordítani a tagok politikai nevelésére s ezzel legyőzni azt a nagy taglétszámú ingadozást, amelyet pártunk a múltban mutatott.
Pártunknak a burzsoázia első súlyosabb támadásából megjavult szervezete, nagyobb és gyakorlottabb taglétszámmal kerül elő.
A mi pártunk szívére vette Sztálin ^Ivtársnak azt a mondáit, hogy a korrekt politikai vonal még nem elégséges. "'Még tobbef\ mondta Stalín elvtárs a Kommunisták Szovjetuniói Pártjának VU, kongresszusán,—"miután megadtuk a helyes po-^ litíkaí vonalat a szervezeti munka dönt el mindent még a poU-tikai vonalnak a sorsát is> vagyis annak síkerét vagy vesztét."
Pártunknak számos munkásokból álló kádere van, akik a párt által vezetett harcoknál kerültek a pártba. Ezeknek a munkásoknak és munkájiiknak á me^rjavítása „megtalálni a megfelelő embert egy biZbnyos munkára" pártunk legfontosabb szervezeti munkája. Ezeknek az uj elvtársaknak legnagyobb része pártszekciók vezetőívé fejlődnek ki, (amely több sejtet magába ölel egy bizonyos területen). A jdenlegí Központi Bizottsági plénum kimondott^ hogy különös figyelmet fognak fordítani e-zeknek az elvtársaknak a fejlesztésére^s .hogy megerősíti a so; llyosan >gyönge pontot a pártszervezetekben, a azdcd^ vezetését Kik^zett a pártunk számos szakszervezeti kádert is, akik a for radahniséakszerveásteknéles reformista szakszervezeti^^d^ nél vannak elfogyva.: Pártunk ennél a munkánál rátette a kezét arra a tévedésre, hogy az elvtársak ugy teldntsenek a szakszervezeti munkára, mint olyanra, amely á párt politikai munkád jától különválasztható. Ez ellen az opportunista álláspont ellen élesen harcolni kelL
Pártunknak majdnem mindég legnagyobb többségbén kfü-r földiéldből volt összetéye. Nagy élőrehaladások történtek ezen a tánsi is és a párt tagságának összetétele nemcsak nemzetisé-
gi, hanem társadalmi összeéétdére nézve is javult Bár a párt tagságának nagy része még mindég bevándorolt munkásokból te-vődik.össze, de a niérlegmindjobbaii az itt született angolszász és francia munkások felé billen, akik nagy tömegben csatlakoz^ ^ nak pártunkhoz*
A párt mertette az dső komolyabb erőfeszítését hogy a ka-nadairfranda tömgek között Quebecben, a kanadai munkások
legkizsákmányoltabbjai között tömegalapot teremtsen magának. A Politikai Büfó által vezetett koncentrációs munkánál fogva^ most már rámutathatunk a francia tömegek közötti növekedő tömegmozgalomra és az első alkalommal most egy komolyabb pártszervezet létezésére. Pártunk célul tttztekí, hogy a francia-kanadai tömegektől való elszigeteltséget állít fel, speciális kérdé-^ seket szervez meg/ésnagyx>bbfígyelmet fordít a francia-kanadai/; tömegek problémái felé.
A tömegdctől való elszigeteltség elleni harcában a párt különösen nagy súlyt helyes arra, hogy a bensztilött munkások párt-jává váljon.
Pártunknak agitációs munkája gyönge; a sajtó fejlődésének kivételével. A központi legáis orgánumának átlagos cirkulációja 14,000 és most háromszor jelenik meg hetenkínt A párt egyik ~ főcéljául tűzte ki, hogy a leg^s orgánumát még 1935-ben napilapként adja ki. Ez keresztülvihető. Pártunknak uj agitációs < formákat kell keresni a muiftások között és le kell győzni ezt a fontos politikai gyöngeségét ^
Szilárd ás egységes vezetéssel renddScezve, a régi megcsontosodott irányítást élő, személyes vezetéssel váltsa fd és tapasz^^^^^^ tálatok birtokában a pártunk lehet és lesz is a forradalmi mun-^; kasok tömegpártja.
Pártunknak helyes politikai Irányvonala van. A jkanadai munkásosztály között I^iviseli Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak a,forradalmi politikáját Pártunknak főcélja az; -hogy megtízszerezze energiáját és politikáját gyakorlati ténnyé ^ tegye, hegy megtöltsön minden munkásházat a kofnmiimisnhaséi^ v^ harc eszméjével Szovjet'Kanadáért! . ' ^.