mm
lllpi
d.]S OLDAL.
iiiiBgglIiiiii^^
sláüÁDAi műYAR mmsÁB
Munkások! Tegyétek hatalmassá
az értetek harcoló sajtót!
MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Előfizetési ára: í évre $3.Ö0,félévre ?1.75, i4évre 90c. Minden levelet, csekket és Money Order-t az alábbi cimre küldjünk:
„KANADAI MAGYAR MUNKÁS" Box 154 General P.O., Toronto, Ont., Ginada.
SZERVEZZÜKHV-DOLGOZÓK FRONTJÁT!
'T^HE Worker legutóbbi számának első vezércikkében ir a CCF ■"•murikások azon biztató magatartásáról, melyet az épülő munkásfront iránt tanúsítanak. "Minden nagyítás nélkül níiond-hatjuk", Írja a Worker, "hogy a CCF klubok tagságának nagyobb részé a dolgozók egységfrontjának lelkes barátja, akiket csák a íelső^ vezetés tart vissza a nyilt állásfoglalástól, miért is nem egy esetben nem hivatalosan lépnek az egységes kapitalista-ellenes küzdőtérre." ^-^
The Worker fenti állítását számtalan, kívülről beérkezett jelentéssel támasztja alá. Az egységfront épül. A munkások meg értüc/hogy egy hatahnas népfront lesz csak képes kitekerni a hatalmat az élősdiek kezéből. A munkások kezdik már látni, hogy a felső vezetők miért nem akarnak egy hatalmas népfrontot. Látni kezdik, hogy azok pénzért eladják még az édes anyjiAcat is.
A kommunisták sokat tettek és tesznek a hatalmas kapitalista-ellenes népfront megszervezése érdekében. A Kommunisták Kaftadai Pártja az összes nyelvi szervezetek vezetőin keresztül arra kéri a jugoszláv, ukrán, német, magyar és a többi nemzetiségek dolgozóit, hogy segítsenek az anti-kapitalísta munkásfront építésében.
Nekünk magyar munkásoknak a magyar tízezrek között szintén dolgozni kell az egységfront kiépítésén. A magyar munkások, akiket Mária országában minden politikai csoport becsapott és aSdket itt Kanadában a legolcsóbb és legnehezebb munkára dobtak s akiknek kis házacskáit és tanyáit otthon ^is és itt is elrabolták, ott lesznek a kapitalista-ellenes népfortba, ha megmagyarázzuk nekik, hogy csakis a kommunisapárt vezethet igazi tőkeellenes egységfrontot, mert csak a kommunistapárt vállalta magára a tőkés kizsákmányoló rend felforgatását és helyébe egy szocialista világrend felépítését. Fasiszták nem szervezhetnek mun-kásfrontot. Hitler munkásfrontjának szomorú szerepe megmutatja mi lesz a dolgozókkal, ha nem kommunisták vezetésére bízzák magukat.
A sokat szenvedett magyar munkások, akik már elfogadták a kommunisták vezetését, de akiket sokszor belül támadnak aljas e-lemek, mert bíznak a kommunista vezetésben, nagyon jól teszik, ha azokat soraikból kitakarítják. Jól teszik a munkások, ha a saját magukat vezetőkké előléptetett rombolókat, akik mindig kifogásolják a konmotunistapárt mimkáját és akik folyton^ bizalmatlanságot fakasztanak a kommunistai)árt vezetése iránt, félre tolják.
Ezek az elemek nem mindig jönnek ki otrombán a párt ellen. A pártot sokszor dicsérik, de annak tagjait gyalázzák, mintha a párt nem az volna, ami a tagjai. Ezzel azt akarják elhitetni, hogy a kommunistapárt nem képes meglátni soraiban a rossz elemeket éfi igy tévedett, mikor őket kivágta tagjai, sorból. Ezek az elemek szeretnék elhitetni a kommunístapártról, hogy ott olyan emberek vezetnek, akiket akáricí a zsebében hordozíhat. Azt hiszik ezek, hogy mert őket befolyásolhatnak konununísta-ellenes elemek, a kommunistapárt tagjait is befolyásolhatják, akik akarják.
Most, amikor már nagy sikerrel épül a dolgozók kapitalista-ellenes frontja a kommunístapárt vezetésével, erős harcot kel foly tatnunk a kapitaHsta-ellenes népfront vezetőinek támadói ellen. Védjük meg vezetőinket és ne engedjük, hogy huligánok, a pártból kiebrudalt alakok csorbát üssenek tekintélyükön, hogy a becsületes munkásokat egy percre is megtévesszék.
Küzdjünk a munkások egységfrontjának ellenségei ellen kifelé és befelé. Hozzuk a becsületes vallásos és szervezetlen munkásokat az épülő hatalmas népfrontba a kizsákmányoló tőke, háború és fasizmus ellen.
van
az olasz-abeszin háború eli
(Irta: R. A. Schaéffer)
Aki figyelemmel olvassa és tanul mányozza a kapitalista lapok Írásait
Fél Anglia burzsoáziája a Szovjetuniótti és az elnyomott —
- szines népektől
■ • v ha a feketék összefognak, megverik és
győzelmük a fehér faj feletti gyözel-, met f(^a jelenteni, később az egész világota, ami Angliára óriási cí^pást mérne.
Dél-Afrikában van legalább 6Ó00000 szerecsen és csak két millió fehér. Nigériában van 20 millió fekete és csak egy néháfay ezer fehér. Az Arany Par-tokbn van 3 ezer fehér, de 3 millió fekete. Tanganyikának van 5 millió feketéje és 10.000 fehér lakosa. Afrikának van 150 milúó feketéje és a fehéi száma 5 milliót sem tesz kl E-zektői az efttyomott tömegektől fél Anglia, mert ha ezek egyszer megmoz dalnak. Jaj az elnyomó, a feketék vérét szívó fehér banditáknak!
Anglia most azt mondja, hogy mi keresztyének vagyunk és %iem szabad megtámadnunk Afrika lakosságát, mert magunkra haragltjuk a feketé-
a. forradalmi sajtó xnagyarázatal által adtott yilágoaságháJ/ax tiúljla, és Iáin Ja, miben sánttkál az imperialista vf-lág az olasz-ethlópiai konfUktos körfii.
A kérdés körül a legjobban Anglia Bztaeskedlk, mert több érdeke van Afrikában mint Fratadaországkiak, mely mindenben Mussolini mellé akart álla-bi. Nagy-Siitánla mindentől féL Fél Mussolini győzelmétől, de fél a fasizmus vesztétől is, mert fél a szines ülepek lázadásától, de fél attól is, hogy a fasiszták fegyverkezésébe fektetett összegeket is elveszti.
Háborút szervez Nagy-Británia maga is, de nem ezt a háborút, hanem azt. amelyről B. Falme Dutt cikkei a-lapján folytatásos ismertetéseket adi tunk arról, hogy Nagy-Brltánia miké pe'n szervezi a kővetkező világháborút AtagUának keU a háború és semmiké-pen sem akarja, hogy mások háborúz zanak nála nélkül, mert az a háború másoknak nyereséget hozhatna. Nagy gobdokban van most az angbl diplomácia Bttől a háborútól szeretné vls Bzatartanl Mussolinit, mert félU tőle Abessziniát. Szeretné azonba:b meg-nyeiVü az általa szervezett Sovjetunió ellenes báborurSy melyet angol pénz a német fegyvereken keresztül már kezd kiprovokálni.
Az angol lapok most azt akarják be álUtani, hogy jobb lerftie a fehér népeknek összefogni, mert Itt a vörös ve szedelem, meg ott vab a fekete fajta fegyegetés is. AbgUa 'egyenlőre nem a fekete faj elleni hábtorut tartja elke^ rülheteUetonek, hanem a vörösök elleni háborút A fekete fajtával lehetne azután végezni. 2Iit tesz most Nagy-Brltánla? Meg akarja ijeszteni Mussolinit
Hogyan ijeszt Anglia
Dél-Afrika Ufelója nagyon érdekelve van Abessziniába:^, írják a brit lapok, ■mert azt akarják, hogy a feketéket ne bántsa senki. A feketék tudJák,hogy a fehérek kisebbségben vannak Afrl-kábaSa és tudják, hogy a maguk bizton ságát képesek kiverekedni — ha össze fognak.
Ez az, amitől Anglia fél. Figyelmez teU tehát Mussolinit hogy egyedül ne fogjon a harcba a feketék eUen, mert
ket mert fájl gyűlöletet támasztunk bénnüki. Még attól a gondolattól remegnek az angol elhyomók. hogy az a sok. fekete inilUó megdűljön á fehér elhyomók ellen, küíőnösen nA>st mTkor a Szovjetunió készefh van min-
den felszabadulni vágyó népet seglte ni. Először tehát mindenképen SzovjetUbió el^ne kellene menni.
Nagy-Británla tudja, hogy a feketék harcát közelről figyelik a barnák és a sárga faj is. Etbiópia mellett már többször állást foglalt Japán. A feke ték viszotit hajlandók Japántól a ae^ gitséget elfogadW a fehérek eUen,mert a képmutató fehérek ellen nagyon kez denek.már lázadni, akik a vallással be csapták őket akik a misszionáriusai kat arra használták, hogy a fehér szir polyozóknak aláaztosan tűrő rbszolgá kat csináljanak.
^glia reszketve gondol IsJ neki a gyarmatokon ' az szolgája, akik nélkffl aT?" bekenane. Brit pax^i' gondotoak az elnyomott? re. Anglia ezért akar bZíb* jeavatkoznl Mussolini az abesszih népet sajnáüjí-^ aaga végét látja kSzS^ esetleges győzelmével, viaaait i ni győzelme la veszélyt biit vUágblrodalomra.
/
A sárgáktól is fél Anglia
A kanadai kapitalista lapok i nak, ahogy a brit tőkések i
Készen a szovjetif juság á mimkáshaza védelmére.
Nincseinek védve Saskatchewan farmerei
A Sa^tchewán Debt Adjustment Act nem védi meg az adóssággal küzdő farmereket
UTVINOV GENFBEN
AHOL csak vannak ellenségei a háborúnak, mindenütt lelkesednek Litvinóvért, aki Genfben a Népliga ülésein bátran, erősen és őszintén harcol a háború ellen. Litvinov a szovjetek külügyi népbiztosa világos és határozott beszédet mondott a háború előkészítői és szervezői ellen.
Csak egy szocialista ország követe lehet képes ugy beszélni, ahogy Litvinov beszélt. A szocialista munkáshazának nem kell á tűzben kapargálni a gesztenyéért. A Szovjetunió minden nemzet függetlenségéért harcol és a saját határain belül autonómiája van lőinden nemzeti kisebbségnek. A cári járom alól minden nemzeti séget felszabadítottak a munkások hazájában. Egy üyen ország kfllügjrminisztere bátran beszélhet az elnyomók ellen.
Történelmileg csak természetes, hogy egy ország^ melyben a haladó elemek, ai munkások, a dolgozók egy haladott társadalmi rendszeit, a szocializmust építik, vezessen a haladó érők élén a régi barbárságból ki egy jobb kor felé.
Hasonlítsuk csak össze Litvinov és Eden kapitány állásfoglalását az ethiópiai függetlenséget illetőleg. Nagy a különbség a brit és a szovjetek képviselőjének- magatartása között. Nagy-Biitána utálatosulszineskedő diplomáciája csak "békés" megoldást keres, de nundenképen. Ugy, hogy Olaszországnak feudáUs jogirfcat akar adiuEtWóina felett.
A brit urak, a milliók aljas kízsákmányoIói,ném törődnek Ethií^ianépénác függetlenségével. Ha ellene vannak olykor Mussolini terveincSc, az csak azért van, mert a saját érdekeiket fél
Amikor a Farm Emergency BlU sorozatos közleményekben megjelent lapunkban, minden olvasónk tisztán lát hattá, mit jeletat és kiknek Jó a Saskatchewan Dept Adjustment Act (Saskatcbewan Adósság Elrendező Tőrvénye). Ezt a törvényt Benüették csinálták, akik semmit sem törődnek a farmerral. Ezt különösen akkor bizonyították be, mikor a Szovjetunió hatalmas szarvasmarha rendelését nem voltak hajlandók betölteni csak azért mert ők haragszanak a vőrö-sekre^ Benftiett haragjának levét a nyugati és keleti farmerek itták meg, mert a dollárok százezreitől estek el, míg a Jószáguk éhen veasett, vagy potomárért ment el a brit kereskedőknek. A fenti Act (torvény) nem mond ja ki, hogy a farmertől nem szabad termébyét elkobozni adó fejében.
A tartomány ügyésze Hon. T. C. Da vis egyik cikkében, mely a tartomány minden kapitalista lapjálum megje l€n, tisztán kimondja, hogy adó fejé ben minden terményt el lehet venni a farmertőL A E^um Oépt Adjustment Board legfeljebb beavatkozást színleli het de a lefo^alás eUen semmit sem tehet Valójábali teMt a nevezeU törvény semmiképen son védi a farmert Minthogy a kerületek már sok pétazt adtak a kormánynak kölcsön, a kormány nem is akarja, hogy a keriiletek (mimlcípi^í^) különösen a déU része
ken meg legyenek akadályozva az adó-pénzek bekoUektálásában. Ami a farmert illeti, neki mindegy, hogy kik veszik el a terményét Ha a kormáftiy veszi el, akkor a mortgage komponik-nak taem jut, ha pedig a kormány nem vesd eV akkor elveszik a mortgage
kompaník. A hurok ott van a farmer nyaka körül. A szervezetlen farmer egy nyomorult rabszolgája -a banka-, roknak és a többi kapitalista banditáknak.
Ha a farmer az úgynevezett Crop Share Xease alatt dolgozik, akkor a tartományi ügyész cikke szerint a farmernek az adót kl kell fizetni mfelőtt a termény egyharmadát elevátorba vít te volna, tekintet nélkül arra, hogy az egyezség értelmében ügyfelének meny nyi terménnyel köteles elszámolni. A FDAB bizottsága megbézni, hogy terményrészért dolgozó termelő (Crop Share Xease) menyit adott blndér twine-iSrt (cwatógép zsineg) és cséplésért és a farm tulajdonoséliak megmondhatja, hogy a termény mekkora részét tekintheti féltermésnek, mellyel a részes termelő köteles elszámolni. Ez az egés^ amivel a FDAB segíti a fan mert Á mimldpallfy azonbaih behajt hatja az adót ha annak előálUtásáért a teraaényt mindenestől le kell is fog Jalnl. Szóval, ha az adó sok és a termés kevés, a fameréknek taem marad semmi egész évi munkájáért. Az elemi csapások mindenestől a farmert sújtják és sehki mást Kapitalista rendszerben minden terhet mindig a termelők hordoznak.
A kölcsaxzők Is ráléphetnek a termelő njrakára nagyon könnyen. A hl telező intézeteknek (bankok) legtöbbször jó ügyvédeik vannak és a kaplta--Usta bírák mtodlg nekik adnak Iga-, zat ugy, hogy a hitelezők lenyúzhatják a farmer utolsó bőrét elvehetnek tőle mindent Aiűijrlt meg keU hagyni neki, hogy a következő aratásig ne
haljon meg éhen. Annyira nem men nek, hogy az alanyti mely az élősdie-ket eltartja, kiirtsák. A farmert életben hagyják, hogy tovább is dolgozhasson semmiért így védik meg a ka pitalista törvéfayek a farmert
Mr. Davis tartományi ügyész megírja, hogy mielőtt bárki eljárást Indlt, hatSaa az adós farmer eUen, engedélyt kell kérni a FDA Boardtól. De a mu-nidpality nem köteles engedélsrt kérni az adóbtehajtásra senkitőL Davis ur fel szólítja cikkében a farmereket, hogy tegyenek meg mindent, hogy lehetőleg még többet fizessenek a hitelezőknek, mint amennyit azok követetoek, mert csak igy lesznek képesek hitelüket megtartani a kölcsönzők elött^ Másszóval a farmer szakadjon meg, hogy az élösdieket kielégítse. (Biztosan ezektől a fanriemyuzóktól tanult Rev. Tattér nyugati magyar baptista pap, aki egy elkeseredett szolgaflunak azt mondta, hogy többét dolgozzon, mint amennyit a farmer követel és
akkor nagy becsülete lesz a farmer e-lőtt aki viszdbt még enni sem adott eleget a szolgájának.)
' ■ ' ■ ■ - • .■ .•'■
Mr. Davis azt mondja a farmerek nek, hogy, nilnden feleslegét adja oda a hitelezőknek, mimlcipality-nek és föld tulajdctaosainak, ha termésrészesedésért dolgozik, mert csak Így várhatja el, hogy mások is kb-operáljának vele. Egyelőre tehát még taem tartanak ott az urak, hogy az aranytojást tojó ludat felkoncolják.
tik Afrikában.
A mi hazánk, a Szovjetunió, nem hajlandó amúgy un módra finoman eladni egy népet, hanein harcol, hogy Ethiópiának mégegyen a teljes fOggetleiísége. A Sz^oetuíiió nem háborúért, hanem békéért dolgozik és az egész világ-becsületes mimkásai felsorakoznak a becsületes intdIeSctuelekkel együtt Litvmov jelszavai mögött Ethiópia teljes függetlenségéért és a vüág békéje érde-
A farmereknek saját magukat keU megvédeni. Erre képesek csak akkor lesznek, ha harcias szervezetbe tömö^ rülnek. MIndch szegény farmernek a Farmers' Unity I.eague-ban a helye.
"As eUSharooB BMttegét csak a pirit taitla betölteni, melyet megfelelS ^élet irfinyit".
("BDt tesjrfiiikr''.)
Kanadában ugy imak a bnt mint Angliában és az égé© bt. íialomban. Mindenütt azt irijti MussoUnlnek nagyon behéz lea, ni Abessdniát Ugy iniav MussoUnlnek nem •v jobb informátorai. MubsoUiÜ szakértői tudják, hogyan ken-nia ellen egy erőteljes és rut levezetni. AbgUa nein MÍ íélU.
Mussolini eddig már 850 ; lárt költött az afrikai szitésére. AngUa azt nfcadjal hogy Mussolini talán soha íoí| fezt az összeget kikapni és mi lesz Muóaolínivel, ha i nem tudja majd hamar betejt., marokkói háborúra emlékeztéffltl laszokat Szóval mtodenképen i getik őket
Ijeszti Anglia Mussolinit i hogy a nagy távolságok iagy i kao jelenteiaek. Massawa a" geren 2.500 mérföldre van OU tói. Persze Mussolini oldalról veszi már mtoat körül j reá és az Olaaz-Szomaliíőld hol már rengeteg ember es ; van felhalmozva. A járhatatlínj kai is előhozakodik a briti az olaszok kedvét elvegye á ■ zástól.
Mussolini azonban nem luűlgitl liára, mely egész birodalmát »| zatos véres háborúkkal meg, emberi csontvázak ludinalái ^liW azt akarja tenni, amit; tett századokonj át Rabolni gyilkolni a nagyiparosok éa a ] zetek tulajdonosi számára,) hatalomra segítették.
Mussolinit csak mi todjnk | megállifoni
Ml munkások tudjuk csalci tani Mussolinit MI, aUk iii den országban szervezkedünk:) periallsta rabló háború eHen i kástestvérelnk, akik olasz gyenruhában Afrikába mcOitek.i a rettenetes hőségben lBzmt\ s^mjazásna^ vannak kitéve, ml képesek leszünk megálUtad] soUtoit
A szomjúság már kezdi ébr olasz mimkásokat akiket ba bujtatva Afrikába küldött i linl. Sehol az egész forró —Írja a Current History-baa — nem éget ugy a toap, mint tenger partvidékén. Ez alatt oj hőség alatt még a legelszántabkl ták is letörnek, megbeteg könnyen el Is pusztulnak. A) lapok afrikai riporterei ia hogy az olasz katonák csak i pesek a hajókból klraktü á; és fegyvereket, miig a nap fel J Jön néha olyan forró vihar, európai nem bírja ki rettenetes l Inger ínélkuL Ott van azutáu »« ria és sók más nyavalya, kell. szenvednie az blaaz azért, mért van egy félőrült! aki csak a bankárok és az sok céljait akarja szolg&Ini. pel nem törődik.
Mi a fiiggeüenségért dolgozfi 1 pia mellett vagyunk és remfliüjy a néger császárnak lesz millió embere, akikkel képes 1 tartóztatni Musolfhit addig, lasz katonák nem fordítják IgW*] ségclk felé a fegyvert
MI, kommunisták, készek segíteni az imperialisták eD»J
á népeket ahol még nlacf,"' nemzeti burzsoázia. Segiyi* i radott országokat a nagyo* gyütt érzünk Ethiópia azon, vei, hogy a NépUga azon kik kisebb hatalmakat tiltako^ kell áz ellen, hogy ««
nagy hatalom, mint OU támadjon egy olyan védtelö
szagot, "tatEUÜépla.
Mi tudjuk. hogy^^Xtf^
szabad a nép, de ^^^^
len fOggeUen ország AiD»^,
az imperialisták a^S,"^^
és ennek az országna'
mellett határozott tg
lyan országban, mtot P^^^tji i re a nemzeti függetleoíégírf*^,
f^^etlen hetcnkó l^mszor megjelenő
magyar nyelvű lap
Kanadában, mely a dolgqzók érdekében
rm^VL ÉVFOLYAM ,r
IIIBB CSAPATSi FELEL MUSSa
ima nem fog egy lépési Mussolini az
NEM BÍZNAK MÁR
IeGéSZ ABESSZINLIT AKj VÁRJÁK
szept- 16.—A Szovjetunió ve í nündig a béke érdekébáa flyta I kMelemben. Az utolsó napok-[tg^Tdaalba álltak Muftolini ellen .Franciaország és az Egyesült-[Ü. Litvl'nov elvtársnak a bé->tt és az imperialista rablások imondott bezédéből ezen az olda-ikőlön cikkben írunk.
nem bi2Aaak a békében és tattól félnek, hogy Mussolini xt ad a támadásra még a hő-[letelte előtt mert Mussolini sém-i engedményekkel 'nincs megelé A: orazág feletti gazdasági és I batahnat akarja.
bb csapatok mennek baz árak emelkedniük ^
|{ed{g már mindig nagyobb!: hullái t remek azok az árak emelkedé-Az Assiette és a Ck>sseria
lid Beiföliii Hírek
t^A, Sask. A mult héten letar-. 16 relief kempl szftrájkolót, t21 naptól két havi börtöbre i-
ONTO, Ont Alberia uj miblsz-Aberhart az előrendü nép-Sőg az össze hírhedt demagógo-liona látogatja mert ta^nulni akar
. akik vele egy vonalon halad-i 'Meglátogatja CoughUn rádióspa--|« Henry Ford gyáitost, aki Am'e-'fegügyeaebb munkáshajcsára, a-bérekkel" takarja a rette-'Bpeediup rendszerét DBURY, Ont A megnagyított ; kommiiaista federáUs válasz
coInL
ltottság 300 tagja Sudburyban 3re jön össze a hó 28^, r* választásig hátralevő Idői'e ha-a tennivalók felett WnjLlAM, Ont A kommu-1 nagyon sajnálják, hogy a Thun-1% választókerületbeií nem ad-képviaelőjelöltet Ezért arra ké imnnkásokat, hogy a fort vrillia-i jbiöletb'en valamennyien' szavaZ' A. E. Smith képviselőjelöltre. Ont A Zituaber Workers Union e hó 3.-án tartott ve-RTÜlésén elhatártjzta, hogy
* íog küldeni Gogama, Blsas^ és Brad környékére a köyet-
'Mitermeléai szezonra.
>UVER, B. C. Riot McGeer Jeater ellen kezdenek lázadni taiiácabah a rengeteg rendőr-loadáaok nüatt MacGeer azohbato lenni a sztrájkokSól rettegő munkaadókhoz; aldkiíek ér
* kisemberek által fizetett a-i akarja megvédenL V;
^Wa, Ont A CCF képvíselője-•Sé 19 munkásszeVezet fogja wejét összpontositanL A CQP j^- e. Noble elfogadta a M>m-" Já^s^ program 8 pontját *8^®ében. Minden magyatr inun * a jelöltre kell Itt szavaz-*8ységírtfntra lépett velünk a ^,^»e8Öhetésért
l„ Sask, Arthur H. Evans, í-^<loUán>8 óvadék eUenében ,?«adon s aUt a Setítion 98 ér-. ^ét börtönbe akarnak vet-^ vezetni merte a f ellef tábmok ''Mbvább fog beszélni minden tatakozás ellenére.