ül ' I I I
II I ,1
misiim
feronto, Ontario. S^ombof. 1935 Október 12.
KANADAI MAGYAR I^UNKÁS
ipiiipl
3. OLDAL
MAGYARORSZÁG
jlföldí vállalkozókkai játszanak össze az urak a munkások ellen
TwWiOZTATJAK ŐKET/ ,|
^ _ Most tartotta meg. Györ ^törvényhatósági bizottsága ö-"^^ését. A helyettespolgár-nek a/város rossz gazdaság^ való tekintettel, nyugdíjar ■elótt „csak" hathavi fizetéses ot adtak. Utána majd ihuzr .'jó zsíros nyugdíjat, i Vilmos császár uti Wéldtés ü-ieriilt azután napirendre. A mun-' élesen kifogásolták, ho^ ezt i építkezést, aminél alig akad I a városban, idegen vállalkozó-adta ki a város és még azt sem ki, hogy győri mimkásoKat Itöteles alkalmazni a rendes munkabérek figyelembe vé
iíárosi mérnök válaszában közöl-jogy a szakmunkásokat kivéve, a győri munkásokat alkalmaz-jO filléres órabérek meUett.
felháborodásai fogadták > a kásök küldöttei ezt a bejelentést, jiz urak menjenek dolgozni 20 csákánnyal a Itezükben! — ntták a munkásság képviselői a • vezetői felé. (munkások vezetője Udvaros, éle-tfltakozott az eUen, hogy a győri at 20 filléres órabérekkel ki kUIföldi válalkozök-
OBk. A ! virilisták és Csatlósaik'a „Nepv. párti képviselők azonban természetese-nem 'a' gyar munkásoknak, hanem a kUlföldi vállalkozóknak érdekeit pártolták és megszavazták á 20 fiUéres órabéreket
AZ EGYKE ELLEN
kereskedelemügyi miniszter rende-adott ki és ebben utasította az ivasutakat, hogy a családvéde-érdekében uj fölvételeknél egyen minösités mellett az alkalmazottak ekeit részesítsék előnyben.hogy leg alkalmazzanak fiatal háza-liogy előléptetéseknél részesit-elfinyben a családosokat, hogy átél vegyék tekintetbe a csa-állapotot, hogy elbocsájtásnál ki-a családosokat. Ez mindna-szép és nagyon jő. Az egész ezésnek egyetlenegy apró hi-van. Kimaradt belőle a fölvé-az előléptetések, az^thelyezé-az elbocsátások legfőbb minösi-keUéke, —a protekció: '■ A'- Nep-a sógorság, a kérlekalássán, kaszinó, az unokaöccs és egyéb i-minősitési szempontok. Tapsol-a miniszter rendeletének, ha tudnók, hogy minden marad a ré söt, még ugyabb a dolog,mint és hogy protekció és támoga-nélkül 18 gyerekkel és hiába prő-ik valaki, akár a MAV-nál, a-másutt.
Nvomor Vas Megyében
Szombaithely. — Már több magyarországi vármegyének a beszámolóját líozöltük és mindegyik beszámolóból csak ugy sir a népek nyomorúsága. Milyen lehet a valódi helyzet; ha a hivatalos urak Ilyen szomorú képet fes tenek vármegyéjükről? '
Most Vas megye alispánja adott jelentést a vármegye őszi gyűlésén és a megszokott vigasztalatlan beszámolót hallgattuk újra.
A mezőgazdasági helyzet lényegesen rosszabbodott, az állat állomány kitelelése nincs biztosítva. A hitelviszonyok nagyon rosszak, a „védett" gazdák egyáltalán nem (védett az a gazda, akinek a földjét nem szabad elárverezni, egy új rendelet értemében) a „szabad" gazdák csak elvétve juthatnak kölcsönhöz. Az árverezések napirenden vannak, mert az adósaknak nincs miből fizetni. Csak az állami „elővásárlási jog" védi meg így is nagyon sok gazdát attól, hogy az ö földjeik is ne kerüljenek a bankok kezébe. A „segítés" munkája, egyenlőre a „fölvilágositásban" a mezőgaz dasági szakoktatás kísérleteiben merül ki. Ezt adják a földmunkásoknak a télen és éhező családjainak — kenyér helyett.
BÉTEUESÜLÉS
Életfogytiglani fegyházra itélfék gyilkos nagyanyát
Szombathely. ^ Még ez év július 20-án történt, hogy a zirci apátság tulajdonát Jtépezö Felsööuszászó majorban Kapcsándó Lajosnc 60 éves asszony 11 éves xmokája segítségével meggyilkolta 4 és fél éves unokáját. Az öreg asszonynak ugyanis szálka volt a szemében, fiának a 4 és fél é-ves törvénytelen gyermeke és addig beszélt a 11 éves fiúnak, amig ráállt a pokoli tervre.
A öregasszony ekkor fogta a két gryereket, bement vcluk az erdőbe, majd a kisebbiket a sűrűségbe csalogatta azzal, hogy
madárfészket talált és neki adja a gyönyörű kismadarakat, ha megengedi, hogy kétszer a
fejére üssön. A szerencsétlen kisfiú gyanútlanul
beleegyezett ,az alkuba, mire a na* gyobbjk fiu lefogta a kezelt, ar öreg asszony pedig két hatalmas ütést mért a gyermek fejére, aki az Ütéstől ajsonban nfitu f b^t meg,j csak el» szédát.JEzután' tóJtDgátái kezdte,; majd kést rántott elÖ, borzalmasan
összevagdalta jésí mei'tixaé^ * mindig nem hált meg ,
egy közeUl- mély kútba dobta,, a-;'! ' hol az &riaáaja apróság '' , ,, ... m^uUadt. .
A borzalmas bünténjrt a 11 éves fl-u leleplezi^ és a bestiális, öregasszony szombaton kerUlt'a'szombathelyi törvényszék btlntetötanácsa elé/ améíy előre megfontolt szándékú gyilkoséi gért, életfogytigkmi fegyház^ Az ügyész dulyosbitásért, az asszony enyhítésért föÜébbezétt.
EZ IS BAJTÁRSIASSÁG?
... A buza, amit elvetettek verité-kes földbe a kezek, az eke, amely a rögök alá harsogja a minden idők leg szebb énekét, a csáliány, á buza, a csá
lEESETT A villámhárítóról
Fodapesí. — A Statisztikai .Hivatal létének egyik emeletén két mutn-í dolgozott a villámháritó javitá-Az egyik Járis-Jfencsek József éves szerelő megszédült, elvesztet-egycnsulyát és leziűiant a földre, ttentök a közeli Uzsokt niccai kór-szállttották, ahol megállápitot hogy koponyatörést és súlyos sérüléseket szenvedett. Nyom-mütétet hajtottak végre rajta. A étlen ember rövid Wö vmulva A vizsgálat megállapította, a szabályok ellenére nem volt B?nká3 védő övvel ellátva. A muri ellen eljárást indítottak. ' :
kány, amely \ilágra vérzi a sötét hegyek kincses rejtekét, a csákány, a buza, az arany és minden kincse a földnek egyszer megvallja: vagyok mindenkié, vagyok a szegényé! S akkor, — a legszebb májusi csoda fog esni: beteljesül a kenyér, a bor és az
élot.---—^ Napfény bevillog élár-
nyuit leJkek ujra-derüjébe, es5 megöntöz tikkadt kedveket s a csók, a-mél'y árulás volt a testvérszájakon, megleli újra a tisztavágyu ajkat."^ -r-A szivek kört ivelő roppant ég alatt a szeretat milUó őrtüze fölgyúl és be-
vUágit tanyákba, kunyhókba, koponyákba. S az ember a vágyott békesség rőzseláiigja mellett megálmodja legszebb ősi álmát: — meglátjátok, milyen megváltó szépet álmodik: or-szághatórok szétomolnak, gytilöletvá-rak összedőlnek, börtönök fala szenté omlik s a száznyelvü kasból egyetlen dallal szétrepül a méh: testvér, testvér, testvér, —
s a múzeumból is kidobják a fegyvert. ..
Fekete Lajos
EZKR GRAMM CIANKAUT UOP-TAK EÍBY KIFÜTÓTÖIí
Budepest. — Horváth Mirály egy vegyi vállalat kihordójától, a Holló ucca és Thaly. Kálmán ucca sarkán egy óvatlan pillanatban ismeretlen tettesek egy csamagot loptak el, ame lyik a szállító biciklinek kosarában volt. A csomagban ezer.gramm ci£in-
(A magyarországi Népszavából) Gönczy Antal végigküzdötte a háborút. Meg is sebesült. Hazajött, leszerelt és annak rendje-módja szerint hadirokkantnak nyilvánították. Hivatalosan IV. járadékosztályu ellátást élvező hadirokkant lett (Jönczy Antalból, aki a hivatalos egyéni lap tanúsága szerint „balcömbtörés után combidegronqsolást, áthatoló baloldali lábközéptörést, a bal alsó végtag sorvadásával velejáró lábfej szipunált tartást" állapított meg 1928 október 24-én az orvosi vizsgálat. A keresetképességcsökkentés megállapított szá zalékot ezért 25%-ban jelölte meg az ígénymegállapitó bizottság. Rokkantjárulékként Gönczy Antal, írd és olvasd, havi egy pengőt kap.
Gönczy Antal hadirokkant sérelmesnek találta az ígénymegállapitó bizottság határozatát és kérte, hogy rokkantságát magasabb százalékban állapítsák meg.
Erre a kérelemre azután a hajdu-szaboszlői Hadigondozó Bizottság 62-42—1934 pm. szám alatt hozott határozatának indoklásában az alábbiakban, adta tanújelét a volt frontos i-ránt tanúsított emberiességének:
„Rokkantsági százalékemelés iránti kérelme elbírálásánál a bizottság | tagjainak egyrésze az eddigi ellátás teljes megvonását tartotta volna indo koltnak — mondja az indoklás—^mert Gönczey Antal a forradalom alatt a legszélsőségesebb fölforgató elemek közé tartozott és a bízottság e tagjainak nézete szerint ö e' magatartása miatt a törvényes szellem, úgyszintén a korábbi jogszabályok rendelkezései szerint is, a rokkantellátásból teljesen kizárandó lett volna. Ezt a nézetet különösen a bizottság hadigondozott tagjai vallották. A bizottság többsé-
ge mégis pusztán a kórházi leletbeli véleményt tekintette és'ennek megfelelően, az eddigi meghagyását kivonta. — Ezért utasította cl a bizottság Gönczy A. százalékemelés iránti kérelmét".
Mondanimk sem kell, hogy az indok lás nem egész helytálló. Sőt,, Gönczy Antal már csak azért sem <tartozhá-
tott a „legszélsőségesebb fölforgató elemek közé", mert öt a közbizalom állította a forradalom alatt a helyettes városgazdal tisztségre és ezt a tisztséget úgy töltötte be, hogy a leg nagyobb emberhajsza Idején sem ál litották bíróság elé. ,
A határozat indoklása, amint-látjuk, semmiképes sem állja meg a helyét, viszont élénk fényt vet a hajdu-szoboszlai hadigondozó bizottság tagjaínak bajtársias szellemére.; , - •
A bizottság állásfoglalása ellen >4 legélesebben tiltakozni-kell, mert nem enedhető meg, hogy Ilyen mondvacsi nált „indokok"-kal üssenek el rokkan takat jogoaiktól. Még Hajduszabósz-lón sem. ' '
S<;myqrgaf6 yér$ény
LENYELTE I.A PÉNZT
Sátorai jaujheíy. — A határkiíen-deltségí fövámhivatal őrizetbe vette Feldmann Lajos 28 éves csehszlovák állampolgárt, aki 9200 cserkoronát, 100 dollárt és 200 pengőt akart két 10 centiméteres gumítartóban átesem pészni a határon. Feldmann Lajos, a-ki a két gumi tartót motozás közben^ lenyelte, azzal védekezett, hogy most nősült Magyaroszágon és a hozományát így akarta hazavinni, Feldmann Lajost a sátoíujhelyi közkórházba vitték, ahol az orvos távolította el a testéből a két csomag valutát. Letartóztatták.
káli yolt. Ezzel a mennyi.ségU méreggel az ember cgé.3z tömegét lehet el-phjsztítani.
INCS VAJAS KENVBR
Hét éve kezdődött ez a yérsfeny,''a-mely most érkezett el "a döntö szaka-; szábá;.' Egy Idegbeteg; lés-, kifIcamo-f dddott íélkü; neVeiaégiM Jele^^^ sége ez á liétyraézerdóUáro^ zat. amelynek a feltételeivMéj^ntva^^^ kapja az első dijat, aki az elkövetkező esztendők alatt a leig^gypbb sa-nyargattatásoknak véti alá niagét. 432-en indtrttakcl a yerMnyl)en,;ma, hét év után a JavariészUk .fé^ita a versenyt és 79-en méghaltak; Voltá-képen már csak három pályázó Jöhet számításba. Az egyik kizárólag csak pirulákkal él, két esztendő óta 'ném é-vet se húst, se kenyeret, se főzeléket, csak vizzel és gyógyszerekkel táplálkozott. A második éjszakáról éjszakára állva, egy fallszekrénynek dőlve alszik. A harmadik asztalon al szik, de minden nap más városba gyalogol, Tugyhogy már eddig 120.000 kilométeres utat tett meg.
Mirevaló ebben a világban sanyar-gatóverseny ? Hiszen millióktízmilliók szenvedik á legszörnyÜBége-sebb életnek a sanyargattatását; hes gyermekek, sorvadó miitűia^^^ pes emberek, nüWó ^ millió ember, akiknek tönkreniegy , a 'szervezete, jobban, mint ezeknek; az ömiaágukat önként sanjrargató versenyzőknek. A 432-ből 79-en haltak meg, de senki sem tüz ki pályadíjat a kénytelenségből sanyargökriak és senki sem szdm-lálja az így elhulló halottaknak számát.
A HADSEREGET a gyomra viszi, — mondotta Napóleon^ és a katonai helyváltoztatás ezen eszközének mjodernfü- ^ tőanyaga az arany. Mussolini gyengeségét nemcsak a 8ZÜk> séges kellékek bizonytalan helyzete képezi Ethiópiában.ha^ ném Tt^ég sokkal komolyabb a|helyzet o}iáha2a:a (f^i^izmus pénzbeli ^rtdlékja körül. ' ' j ; .'^ /".i ] f:''{
' AA'háborús számvivők a mérleget az oliUz fásizpvusveileni állitottákt összey úgy Londonban n^i^t Ném9tországbifini;:v^lMn-* | dpnból aztíjeleiitik; hogy-az olíis^iasranyf^ ben'zsugorodik'össze, hogy a fasiszta uralmat rövid 'idiSní^^ lül végzetes vérszegénységbe sodorhatja. Minden héten $15> OOOiOOO értékű aranyat fizetnek ki a végétjáró olasz fedezetből ^ a nyersanyagokért.
Az olas!^ hitel és pénzügyi állomáriy á világ pénzpiacán 1 még a Hitlerénél is alacsonyabban áll. v^A^ londoni tőzsdén az^ olaszr 20-éves sterling-kötvények, amelyek Í07 schillinget éretek az év elején, most 47-re esték. Mindennap 1-—5 pontot esnek.
És mivel a pénznek nincs szaga, a pénzügyekben semmi helye sincs az érzelgésnek. A názi pénzélők Mussolininek a háborúhoz szükséges pénzügyi izmait bírálgatva kimondják, hogy nem fogja birni.
■|"HE Deutsche Bergwerkszeitung, a német nagyipar hivata-; talos lapja megjegyzésül Mussolini abbeli igyekezetének^ sikertelenségére, hogy az 1934 februári'kölcsönt visszatérítse, •és arra a tényre, hogy az olasz köznép teljesen elveszítette bi« ' zalmát a fasizmus pénzügyeiben, igy ir vezércikkében:
„A népnek, mely mindig kételkedett IVÍussolininek hadsereget financirozó> képességében, úgy látszik igaza volt. Az nem jó jel, hogy a Duce szükségesnek találta a megtérítés elodázását és ötszázalékos kötvényeket adott ki, mielőtt áz első Ipyés eldördült volna. Különösen akkor, amikor visszaemlékezünk, hogy Mussolini egy néhány napja az ethiőpiai háború; kitöréseit 2,000,000,000 urában állapitja meg. Ilyen összegnek még nem volna szabad megrázkódtatni az olasz pénzügyi rendszert".
, De megrázkódtatta, mert két dolog történt. Az első az, hogy Mussolini eredeti számításai csak egy cseppet képeztek ayederben. A másik az, hogy még az eredeti elégtelen összeg^ is messze felülmulta azt, amit a válságsujtotta fasiszta pénzügyi rendszer kibírhatna.
í * ■ * * Z OLASZ fasizmusnak ezen'bizonytalan pénzügyi helyzete, amely mindennap súlyosbodik, rSszben megmagyarázza Mussolini őrült félelmét a szentesítéstől. Valóságos, kényszerítő, kollektív szankció az olasz fasizmus ellen ugy döntené le az egész pénzügyi rendszert mint a kártyavárat. RémU-l^t törne ki a világpiacokon az olasz Tcötvények körül. A hitel teljesen kiszáradna. Az olasz fasizmus részéré nem ahiiyi-j-aaz Jenné a probléma, hogy a nyersanyag rakományait őriíze, a brit hájóutakon a Földközi- vagy a Vörös-tengeren, hűlném képtelenül állna szemben azzal, hogy hitelt és pénzt szerezzen, a nyersanyagok megvásáriásához és két- három., négy- sőt tízezres árat kellene fizetnie mindenért; amint úgy yénne és szállítana mint Csempészárut.
^; „Az volt az eltitkolt érzés> hogy Mussolini, miután ,meg-bosszúlta' az olaszok 1896-beli legyőzését Aduánál.,.. igazolva érzi magát a nép előtt és hajlandó lesz feltételekről beszélni", mondja a United Press távirata.
Bár az egyik jelen|és szerint Mussolini ingadozott a szánk QÍóktól való félelmében, a másik szerint pedig hajlandónak nyilatkozik az előnyomulástól való rettegésében tárgyalni, az ó-lasZ fasizmus mégis csak egyet tud választani: megkísérelni a háború folytatását a keserű befejezésig. ' . CSAKIS A VILÁG FASISZTA-ELLENES ERŐINEK AZ OLASZ FASIZMUS LEGYŐZÉSÉRE, ETHIÓPIA és AZ O-LASZ KIZSÁKMÁNYOLT TÖMEGEK GYŐZELMÉNEK KIVÍVÁSÁRA VÁLÓ TÖMÖRÍTÉSÉVEL LEHET AZ ETHIÓPIAI HÁBORÚT MEGÁLLÍTANI ÉS A VILÁGHÁBORÚT MEGGA-tÓLNL A szentesítések RÁKéNYSZERITÉSÉRE IRÁNYULÓ HARC AZ EGYIK LEGHATALMASABB ESZKÖZ ERRE A CÉLRA, AMELYBEN A szuezi CSATORNA beza-SA LENNE A LEGGYORSABB ÉS LEGHATÁSOSABB AKADÁLYA MUSSOLININEK!
Ez az oka annak, hogy a harcnak ebben a szakaszában Mussolini legközelebbi barátjaí —- Mosley, de la Roqus/ Hearst, — a. szentesítés ellen küzdenek, mig a fasisztaellenesek Et-híópia oldalán becsületesen támogatják Ethiópia követelését a megerősítésért.
" IV. ■■■■■
í Jöl emlékszem! Egyszer —^vakáció lévén — Vzsonna-idöben Ültem egy rosszkévén. Félénk gyerek Voltam és szülötisztelö, Öe akkor megkapott, olyan lelkierő, ■ Jíogy mmden bátorságomat összeszedtem, az édesapámat bátran-megkérdeztem: . "Édesapám! Ha, í .;nem fogna ... haragudni... Szeretnék kelmédtől valaínit megtudni.
annyit fáradunk, ml annyit dolgozunk,; S mégis oly szegények, oly (koldusok vagyunk. 5"^^. hogy megvan a betevő falatunk ?«<l>g munkán telik éjjünk. és nappalunk, fannak pedig sokán, kik'iemmit sem tesznek, i Szép rtihákban J&mak, tejet, vajat esznek. Soha nem fáradnak, s élvfezík a jókat, folytatnak naponkint uri'j»aa^ókat-
nem dolgoznak; inégis módban vannak, ^daná meg kelmed, mi öka van annak?" ■^Pám bajuszán nagyot pödörített
természet volt 'félüap sem szólt egyet): oszt mit érsi vele, ha elmondom néked? ^kógyerek vagy még, — te azt meg nem érte<t ' **t bizony ugy van az világkezdet óta, ^ F^gy Isten a gazda, a János csak szógaí^ ,?tkik adta á Jót, a rosszat meg neküák.
Bölcs titkaiba mi be nem tekinthetünk." "Néni lehet az apám, más oka van ennek,
Mi is gyerekei vagyunk az Istennek.
Ha nem is egész jók, nodc legalább is..."
(Ha lehetett volna, mondtam vón' tovább Ls.)
Apám e szavaknál nagy haragra lobbant,
'S patkós csizmájával a tarlóba dobbant.
".:lAki teremtette, lánchordtaHabakuk! ,
Hát már okosabb lesz a csirke mint a tyúk?
Az veszi el a jót, ki érdemli, nem más.
Ez isten! tön'ény, mondja a .Szentírás. Ül pedig ez ellen nem tehetünk mit sem..'
Tanitva;vagyon, hogy ugy rendelte Líten,
Hogy övék a jó mód, s miénk a küzdelem.
Azért.. . adta kölyke, ne vitatkozz velem.
Ily dolgokban én a tréfát nem ismerem,
S majd e kaszafenöt a 'hátadhoz .verem.,
Még ilyent kihallott? Nézze meg az ember.
Hát kész lenne perbe szállni az L<ítenneL
Büntetésül ezért, most azt szabom ki rád:
Újból ismételed az egész bibliát!"
A szemeimből bár kijöttek a könnyek.
De csak neki dűltem a mondott szentkönyvnekr ' Kezdetben teremte Isten a világot, ; -
jSs igy tovább ^ faltam Jákobot, Izsákot.
S naikete versbe itt be nem irhatok.
Jártak a fejembe cifra gondolatok,
összekavarodva mint a lápi-fenér
AforahíUn Istene, meg a'vajasketiyér. V.
Amint betöltém a tizenhárom évet
Móndá apám — elmész, tanulsz mesterséget.
Kész lett a kontraktuff és' négy évre szóla.
Keserves idő volt: Jobb nem lmom róla.
Jól tudjuk mindnyájan mi egy*tanonc sorsa;,
Agyonnyomoiitott serdülő rabszolga.
Négykor kelni, este tízkor nyugovóra
; <Ossze se kell adni, pont tizennyolc- óra). A műhelyen kívül súroltam, fát vágtam.
; De vajaakenyeret még csak nem is láttam. E négy-év lelkenlben nagy nyomokat bagya, S mlkofJeteltmlngyárt-szólított a "haza'V ."Tizennyolc evések!!" — kisbíró dobolt. TestviSrbátyám ekkor már "hősi Jialott" volt. Ellopta 'á'^'haza" négy lcg«zcbb évemet, Vólietdóaíl tfiiggtamek Uíe véremet.
Vmikor clcsendMÜlt'á nagy világé^^ Akkoi' lett volna,még csak Istenkísértés VairtlálnxodoiEDl oly szegény világban, Mikor kenyér sem volt az egész omzágto&n. Ssba megkérdeztem, hogy mi oka vagyon. Ez voK rá á válasz: "Elvette Trianon."
Nyakamba vettem hát a vándortarisznyát. Farmi munkás lettem — fejtem, kiíéhc 'rískát -De sorsom akkor is csak a régi maradt^,
Skótmáju farmerem eladta a vajat. : ; '
Aztán gyárba Jártam, — gázba, porba, füstbe,—
Ócskavasat hánytam Izzó agyagüstbe. Mellemen, hátamon a verejték futott. De a keresetből vajra csak nem Jutott. Majd Jött egy Idösztó. Nehéz kondíciói Ugy keresztelték: "Vllágdepresszló". Munkátlanná válott a sok kérgestenyőr,
S még ritkább tünemény lett a vajaskenyér. Nem tkidván felfogni, hogy ez mit Jelentsen, Baj okát megtudni a pa^Kmlboz mentem. Szívesen fogadott — épp tisztáinál üle — Szalvéta ráncából kuksolt ki a fUIe, Süppedős fotelbe kényelmesen üle, üveg szelencében frbss vaj volt előtte. Előadám neki, ami hozzá iiajtott, S ö -— kenvén a vajat <-r laposat pislantott,' EfeüHt késhegyéről meghintette sóval: "Kedves atyámfia, — az Úrban testvérem -r--Mindenek előtt is arra kell intenem. Már hogy ... bogyís mondjam? ;. azaz, hogy
, tudnHllk... Zúgolódni, nem jó keresztényhez illik. Mindig prédikálom. Nem. értik meg.mégse: E sors kétségkívül Isten büntetése. Mert mivel születénk eredendő bUnben^ ; ~
Tökéletlenség van szivünkben, lelkünkben. Emberi gonoszság tetőfokra liágott.
Azért küldte ránk e vajtalan vUágoll"
mim
.....>M
mm